Magyar Nemzet, 1946. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1946-03-01 / 48. szám

Óraantósági tövőit. Mindes háború után úgy Stau, hogy a politikai hullámok apadásával a­ gazdasági záto­nyok és a hajótöréssel fenyege­tő szirfiokok hirtelenül kiemel­kednek. Fegyverek között az életet nehezíti megóvni, béké­­ben az exisitenciát. Gyakorlott ha­jósok tud­ják, hogy egyirányú szélviharban, néha­ könnyebb vi­torlázni, mi­t az rögtön a vihar i­lán navigálni. Ez a «hajóká­­ros» annyiig igénybeveszi ma az embereket, hogy a politikai Indulatok iélyre jobban. .. csön­desednek. (Nemcsak nálunk van így. Egyfejlel a nagy közösségi erőfeszítés.. után most minden­felé a s önjtén követeli j­. magáét,. B. holnapot, ami háborúban oly távoli és most újra valószínű, próbálja m­indenki­t biztosítani, de ehhez a megmaradás kell a imában. És pedig oly nehézzé vált, ahogy a gazdasági kérdések primátusa megint nyilvánvalóvá lett, mindenki erről beszél, min­denkit ez­ foglalkoztat. Ne higyjü át, hogy csak nálunk v­an így. Nálunk tombol mér­t egy háborút követő betegség, fentinek lappangásától és kitörő­jétől sok országban rettegnek.­­Az infláció. De a mindennapi föld­ elemi gondjai másutt is­m erősek. Főleg a kontonensen az fepátia színka­porival fednek be mindent A tengerentúl pedig fez életszínvonal fenntartásának és a munkanélküliség lekized­é­­s­ének, problémáival viaskodnak. Egy kittét­el­­van a világon. Es fel a tót kontinensen elterelő Brogjeto­rosz Birodalom. Na­­gyon sok­­adottságból tevődik fmre, hogy jelenleg szovjet­­prosz gazdasági válság nincs és igen való­szív. iften, hogy a kö­zeljövőben legyen. A Szovjet­unió mentes az infláció nehéz­ségeitől, nem ismeri a munka­­■nélküliséget, sőt munkair­por­­ho t tudna igénybe venni és maccenesc Aruel.hrivezisi, azaz piaci problémái. A birodalom rendkívüli kiterjedése, mérhe­tetlen nyersanyagkincsei, vi­szonylag igen gyér népsűrű­sége," rengeteg újjáépítést fel­­tehátíti az a távolság, mely a termelési és fogyasztási telitetle Fségtől egyelőre és jó időre még felválasztja, zárt politikai és nem utolsósorban gazdasági­­rendszere azok­ a tényezők, melyek a Szovjetúnió kivételes helyzetét előidézték és bizto­­s­ítják. * Anélkül, hofftt a magunk gán­­­tfnsási rendszerének útjáról le inkor miik téríti — ez az út a közösségi ellenőrzés és a sze­rvit* fejlődés irányában halad .Világszerte, de a magán­kezdeményezés, veszély és fele­lősség és­­ bizonyos korlátok között a magántulajdon fenn­­­tartásának elvén alapszik. — sőt fenél fid?, hogy gazdasági rend- Merőnkkel át akarnánk iáso­­rralni az­ eljö­vendő évtizedr t­ br a leghatalmasabb szomszédartid­­­os, itt az ideje, hogy közvéle­ Im­értyünk végre tudomásul ve. pssro­mogén kontóig lehetősége­ket jelent számunkra gazdasági közelségünk tz Szovjetunióval. " Először is ez a közelség lény fa így mindem vitán vagy né­­sselsm "felül áll, másodszor az arc­­ért a tény nekünk nem, hát­rányos gazdaságilag, hanem jó politikával éppen mindkét fél előnyére fordítható. Ami, kicsi­­t végünket véve, számunkra je­lenti az aránytalanul nagyobb előnyt. Amíg e régebbi tényleges helység, vagyis Németország fesetében a * magyar , iparosodás ref­kezése, ahol tehetségednek (Hí­nt.­ott­ elsorvasztása és atan­dard-export szempontjából a magyar nagybirtok. Más nagy­üzemi gazdálkodás fenntartása volt a cél, a magyar népesedési és szociális viszonyokra való tekintet nélkül, addig a Szem­­e tárlói a magyar ipar fejlesz­tése nem zavar­ja, sőt ebben a fejlődésben hasznos partnerre lel, a nagyüzemi birtokgazdál­­kodás a magántőke alapján pedig előtte nem volt kívána­tos, mert hiszen komoly m­eny­­nyiségű agrárimportra csakis a­ jóvátétel első esztendeiben van szüksége. Általában­ a ma­gyar gazdaság sem konkuren­ciája, sem rabszolgája nem kell legyen a szovjet gazdaság­nak, amint pedig német vi­szonylatban a dolgok erejénél fogva mind a kettő volt. A szárazföldi közlekedés há­lózata hosszú évekre szét van tépve, a lassan éledő hajózás minket csak késve láthat el, tengerektől és kikötőktől távol vagyunk. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, mennyi ne­hézséget kell az UNPIRA-szállít­­­nányoknak legyőzni, hogy Triesztből idejussanak. De itt van északkeleti határainkon a Szovjetunió, mellyel a vasúti és gépkocsi forgalom zavartalan­sága máris a leginkább biztosí­tott. Szilárd rendben élő, erős és egészséges gazdasági partner ez, akinek megértésével és a mi munkánkkal újból talpraállha­­tunk. Közgazdasághoz egészen kevéssé értő embernek szinte említeni sem kell, hogy az, ha iparosodásunk kívánatos a leg­­érdekeltebb nagyhatalom szem­pontjából, ha agrár­exportunk terén a nagy mennyiségekről időre­ a minőségi kivitelre tér­hetünk át, végül, ha szakértő technikusokban és munkásokban is­­­ magunk javára mutatha­tunk fel egy tételt, akkor ez mind együtt belső életszínvona­lunk­­ .„tt a régit erősen meg­haladó javulásához kell vezes­sen. " Felmérhetetlen előnyöket ivó­hat nekünk az, hogy szomszé­dunk az egyetlen olyan ga­zdatá­­­si tényezője a világmi, mely nem szintén ma sem a munka­­nélküliség, sem az infláció, sem­ ezek összegezőjeként a békegaz­­d­álko­dásra, való átállás emésztő gondjait. A szovjet-magyar sárucserje­­forgalmi egyezmény már eddig is sokra ill­ió dolláros volumenű. A gazdasági tárgyalások a két ország, közök­ most indulnak meg újból. De eddig se felejt­sük el, hogy az első világháború utáni magyar iparnak a bauxit előretöréséig­­ legféltettebb ked­­­­vence, a textilipar teljesen és egyedül a Szovjetunió segítségé­nek köszönheti m­ai fennmara­dását és tanult munkásainak továbbfoglalkoztatását. Nem ke­vesebb, mint ötmillió dollár ér­tékű fonalat és textilnyersanya­­got kaptunk eddig a Szovjet­­unióból feldolgozásra, kiheszí­­tésre, részben konfekcionálásra. A m­agyar textilipar ebből él. de ez kirívó példa, nem az egyet­len. A magyar gazdaság Mohács óta erősen nyugati orientációt él.­­Emlékezzünk nál­a, hogy Ma­gyarország a legerősebb, a leg­­függetlenebb, népiségében a hi­­t éretlenebb, középkori módján a legjobban „szituált” akkor volt, amikor kulturális és ke­­reskedelmi kapcsolata­ a* kiéri fejedelem udvarát­ól, Biti neon » Dinek* városán át a* Atlanti­óceán partjáig, fonódtak egy körbe. Borhoz, borához és bé­­kesr­ég­hez alig kell már egyéb, csak három: józanság, bizalom és munka. . . A vteZnissint».ÍsGeik dis&c&éfí$« m csehsxtmvah k&ltS&tétféfl tiansteret&rm tiágy Ferenc miniszterelnök (szard­án tiíazebédet adott « csehs­­ar­ovák vendégek tiszteletére, amelyen ölagysr részről­­megje­lent » kormány tagjain kívül . Rr.Jogh Ishen átlan­titkár, Vas ■Zoltán, a Gazdasági Főtanács fd­­ításéra, * prágai táre-r­lásokat I Oly­t a tolt ffi a­sy­ai k­öldőút rég tajjai és több országgyűlési képviselő. Csehszlovák részről Qementt* Vladimír külügyi és­ H­rmutkát. Slavik György nagy- Söyet, F­iro Da’Joor reassitírusi levst­­ét, mi­niszter, nasli­ch tábornok, az újonnan kinevezett csehszlovák komm­ál­ynedegátus, valamint a szövetséges, ellenőrző bizottság indít­ót működő csehszlovák in­íti­ó számos tagja jelent meg. A­­.­fs rebéden Napsy Ferenc mi­nisztereln­ek p­ohtárköszöntő­jére Czar-Antís külügyi államtitkár válaszolt és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a. csehsíloTétvnagyar kérdést b«* rá vago* arguss&s* fogták a,eg­­aláini . 'i .Va-FíV-vj*-.'' ; ■ ■ v2^ A­z Egyesült Nemzetek bisztonsági tanácsa elé terjesztik a spanyol rémuralom ragját A Szovjet-ésalé é® Kíssa tassácskosásai SisHisSiséria kí­zsíesérol Kondonában­­sszeállit©tt®3k a. kálsortís líramizsek­­ólaMi listáját Párisból jelenti — az AFP híradása­ alapján . — az MTI, hogy a francia külügyminiszté­rium jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok és Nagy- Britannia párisi nagykövetei­nek. E jegyzékben a francia kormány felkéri az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kor­mányait, Franca tábornok rémuralmának ügyét, terjesszék együttesen a­z Eg­yesült Nemze­tek biztonsági tanácsa elé. Londonból jelentik, hogy a szakszervezetek tanácsa fel­kérte a kormányt: szakítsa meg Franco Spany­olországával a diplomáciai kapcsolatokat. Prágával közlik, hogy a cseh­szlovák kormány hivatalos köz­leményben tiltakozott az «Ue», hogy Franco parancsára tíz köztársasági spanyolt agyon­lőttek. A csehszlovák kormány csatlakozik azokhoz a de­­mokratikus államokhoz, ame­lyek azt követelik, hogy vesse­nek véget Európában e fasiszta rémuralomnak is. New Yorkból jelentik, hogy a New York Times rámutat a Franco-diktatúra legújabb je­lenségeire, többi között a spa­nyol nép éhínségére. A Nem­­ York Times szerint egyébként Franco iskoláiban arra tanít­ják a gyermekeket, hogy az Atlanti Charta elvei bűnös el­vek. Madridból olyan hírek ér­keznek, hogy legalább négy ezredet, köztük egy tüzérezre­det, vezényeltek ki a pyreneusi határra. Számítani lehet arra,­­ hogy további csapaterősítéseket­­ küldenek a­ francia határra­­ Spanyolország többi vidékéről. , Traznah elnök John Widring­­ vezérőrnagyot ez Egyesült Álla­­­­mok helyettes külü­gyminiszte­­r­révé nevezte ki. Az 51 éves­­ Hindring vezérőrnagy léte óta­­ fontos beosztásban, az Egyesült­­ Államok hadügyminisztériumá­ban teljesített szolgálatot­. Marshall tábornok, az Egye­sült Államok csungkingi nagy­követe Pekingbe utazik, hogy a helyszínen tanulmányozza az­­ elenségeskedések megszű­nté kö­­­­vetkeztében előállott helyzetet. Trianon elnök szerdán kije-' j lentette, hogy az amerikai élel­­­­miszerfogyasztást csökkenteni kel. Csak így lehet segíteni a külföld nagyk Ínségén. Az elnök, ebben a tárgyban pénitekig ér­tekezletet hívott egybe , arra meghívta s több­ között Berbert Síooort volt koztárssziiffi elnö­köt is. „A rspa*»v«I Sfciatársaság* fe»r'i®.íIEE?r kész nyomban átveszi a Siatalszont” Pár­is, február FS.­­ (Reuter) José Giral, a köztár­ , sarági spanyol kormány elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a­ köztársaságiak készek nyom­ban átvenni a hatalmat Spanyol­­országban. A királyság visszaál­lítását célzó mesterkedések ku­­darcba fulladása, valamint Gar­­ciának és társainak kivégzése után — mondta a miniszterel­­nö­k — több újság felvetette­ a kérdést, vájjon az a kormány amelynek én vagyok az elnöke, kész-e nyomban felvenni a­ ha­­talmat Spanyolországban. Min-­­den sajtónyilatkozatomban hangsúlyozom, hogy a köz­tez­­sasági kormány — és kizárólag ez a kampány — átveheti az uralmat Franco bukása után. Felkészültünk rá,­­ hogy ha szükségesnek mutatkozik, bevo­nulunk Spanyolországba és nyomban kapcsolatba lépünk a s belső ellenállás nemcivil s az ország legjobb értelmiségi erői­vel. (MTI). ÜSstaFfef etykltal tárgyú­­lást)ak Mandastria kiterítéséről Londonból jelenti az MTI, hogy Noel Baker államminiszter az angol alsósház szerdai ülé­sén egy kérdésre válaszolva, közölte, hogy értesülése szerint a­ Szovjetúnió és Kína kormá­nya most vitatja meg a szovjet­­csapatok Mandzsúriából való visszavonási időpontjának kér­dését. Ennek következtében Noel Baker kijelentette, hogy jelenleg nem nyilatkozhat bő­vebben a kérdésről TiiTjy'Sd'rak.mn* — etiópiai majfsrklövet A moszkvai rádió közlése szerint­­ Timose­nko szovjet­­tábornagyot kinevezte­, a Szovjetunió etiópiai rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé. Tiana Dialalm ar angol lapok németországi tudósítói beszám­olnak arról hartv a­ háborús bűnösséggel, vádolt dr Tuka Béla volt szlo­vák miniszterelnök a brati­­slavai börtönben meghat. Tuka tudvalévően az első világháború előtt a pécsi jog­­akadémia tanára volt. Fásis Jeleni.­­ A párisi rádió közölte a­ franciaországi magyarokkal, hogy a Magyar Vöröskereszt párisi kirendeltsége átvesz Magyarországba irányuló eső­­ ­Halakra Jermils A moszkvai rádió kéri­, hogy a napokban CH hadbíróság elé Bécsben Theksson amerikai ti­zedes, aki egy katonaveraton meggyilkolta Ki­ement szovjet századost és súlyosan meg­sebesítette Kalinov rőhadna­­gyot A szovjet tisztek nem engedelmeskedtek Dickeor fel­hívásának, begyó­ggottantó le a lobogó vonatról, mire a tize­des fegyverét használtat. Ame­rikai tanúk is megerősítették a séd állításait, sőt a vádlott is beismerte, hogy tettét előre megfontolva követte el az amerikai bíró­ság mégis meglépő ítéletet hozott: Dickson tizedest ártatlan Tlak jelentette ki és fel­­mentette- I Bru­sszMil Jel­íitií 'SciftrjíPar kieresztényszocialista pártvezér megbízást kapott a kormányzóhercegtől a kor­mányalakításra. Politikai kö­rökben úgy tudják, hogy Schryrer olyan kormány m­eg­­alakítására gondol, amelyben a sik­étafibaloldal nem volna kép­viselve. (MTI) iLandrix jelent: "Attlee az alsóház szerdai ülé­sén elutasította azt a célzást, hogy a legutóbbi kairói össze­tűzéseket a brit csapatok ma­­gatartása hívta ki. Attlee hatá­rozottan megcáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint brit katonai tehergépkocsik hajtot­tak volna szándékosan a tö­megbe és ennek következtében , többen­ megsebesültek volna. A tüntetők már jóval előbb meg­kezdték a brit javak rongálását. SSch­iai ferie­no 15: A nürnbergi per tárgyalásán szerdán Ro­izman lengyel tanú tett vallomást a trebynkai bor­zalmakról. Treb­inkára napon­ként három-négy zsidószállít­­mány érkezett szalmazott vasúti kocsikban. A Trebinkába érke­zett zsidókat nyomban gázkam­rákba irányították. Szmirnov ,szovjet vádló kérdésére a tanú elmondotta, hogy becslése sze­rint Treblinkában naponként mintegy 12.000 zsidó halt meg és mintegy egymillióra tehető azoknak a száma, akik­, ebben a táborban elpusztultak. Ken Yerli Jerestu­­s V­andenberg szenátor, akit általánosságban a köztársasági párt szószólójának tekintenek, a­ szenátusba­n kijelentette, hogy gz. Egyesült Ne­mzetek ülése­­gyese több sikert ért el, mint kudarcot Figyelmeztetett arra, hogy­ a jövő biztosítása céljá­ból feltétlenül szükség van a­ demokráciák és a kommuniz­mus kölcsönös megegyezésére. Meggyőződése szerint, Amerika és a­ Szovjetunió jó megértés­ben élhetnek egymással, fel­téve, hogy mindkét­ fél teljes nyíltsággal nyilatkozik ide, és ha bizalom uralkodik közöt­tük. Baki­ tábornok, a® amerikai légierő parancsnoka kijelen­tette, hogy huszonöt év múlva az akkor mér elavult fegyver­nek számító repülőgépeket rádió által irányított atom­­töltésű lövedékek fogják he­lyettesíteni. Ezek a lövedékek óránként 3000 kilométeres se­bességgel, az óceánokon át fog­nak majd becsapódni az elten­­eugen állásokba. Croifl minise téré Intők SeveStst -Yerfffjf jFeiwae mInisaie?srcFtsöIiIsáe Nagy Ferenc miniszterelnök a következő levelet kapta Grotti­s Péter román írósjiszterelnöktől, Bukarest, 1916 febr. 15. Nagy Ferenc Úrnak, Magyar­­­­ország miniszterelnökének, Bu­­­­dapest. Iga® örö­ nmiri vettem felelős­­­­ségteljes kormányelnöki meg­­­­bízatásának Ivír-Vt­s hálával jó­­l szomszédi üzenetét és baráti sorait, amelyekből nagy elég­tétellel olvasom­ ki az elhatáro­zást, hogy közösen folytassuk népeink és a demokrácia nagy ügye érdekében vállalt munkán­­kat. E m­un­kánkban erőt ad a tu­dat, hogy ez az egyetlen Út, amely kivez­et a háborús őrjön­gés nagy csapásából, vállvetve feszítve rám minden népi és egyéni erőnket a romok, a faj­gyűlölet maradványainak rt­­takasrtására és egy új, békésebb világ felépítésébe®, amelyben* végre a­ magyar és román de­rék dolgozó nép i­­ntegralál­­hatja boldogulását. Er­­eim Oroz a .­k. román miniszterelnök. A* mSHHA-tre.géi®' A Magyar Úrsaságnak nyújtan­­dó UNRRA-f­yorssegély a jelen­­pillanatban a következőképpem áll: A szállítási költségek le­vonásával a segélyezésre ren­delkezésre áll 3.300.000 dollár. Az első küldemény fe­ruár­­risárciusi behajózással a követ­kező árucikkeket tartalmazza: zabpéhehs ,100 tonna 59.500 dol­­ár é­rtékben; szárított teljes tej 200 tonna 182.000 dollár ér­tékben; zsiradék 260 tonna 00.000 dollár értékben; csuka­­b­áj olaj 50 tonna 30.000 dollár értékben; konzervhús 272 tonna 160.000 dollár értékben; cukor 4,50 tonnna 52.000 dollár érték­ben; gabartaneműek 250 tónus 20.500 dollár értékben; szárított , lefölözött tej 100 tonna. SACCA : dollár* értékben; katonai élelm­­­­­szeregység csomag 146.700 dol­­l­­ár, összesen 900.000 dollár ,ér­­i­tékben. Ipari újjáépítésre szár­t teherautót küldenek, tervbe vast 1 véve kis javítóműhely és szer-. ' szájuszükséglet küldése is, öve­­? aVesen 200.000 dollár értékb. o Orvosságok 300.000 dollár es­tékben. Textíliák: pamut spe-­lénkának­. gyerek gyapjaujjas, gyerekcipők és kellékek 5s«z»­­ssn 120.227 dollá­r értékben. Az égés* szállítmány érték® 1.070.227 dollár. A búzások be­illesztését függőben tartják, míg az I­NRRA - bizottság a helyszínen meg nem győződik a helyzetről. A ROT kötélbajsárra ítélte Ma$mi&st A NOT Bojta Béla elnöklete­­ alatt csütörtökön kezdte meg a Ifíhildu Ferenc háborús Unipte­r rések felleblvitett tárgyalását.­­ Először ez alsóbíróság tárgya­lásának irata­it ismertették. Bogni Sándor főügyészhelyet­­tes vádbeszédéban- a. magyar .Göbbeknek jellemezte Rajnisst, aki itthon a háborús koncertet irányította­ és ezért elsősorban bűnös az összeomlásért. Bérces Sándor hivatalból kirendelt védő s­ze­rve­délyesha­ngú beszédében először alaki, kifolyásokat emelt, amelynek a során heves össze­­tűzés támadt az elnök és a védő között. Végül a Bevert redő kizárási és merőzési­­ itt­­állványt jelentett be Birtza Béla államtitkár, a N. O.. T. tanáca­­elnöke ellen)- Bajta el­nök parvassátal a felügyeleti ha­tósághoz utasította. Az izgalmas jelenet után Bajnit­s Ferencnek egy nőrokona, -aki­ addig is ren­dls­ívül izgatott módon fi­gyelte fe tárgyalás menetét, tűn­ ’ tetőiig kivonult a teremből és­­ sértő megjegyzést tett. Az­ elnök rendreutasította, a®­­ éppen jelenlévő Vas Zoltán ál­lamtitkár fennhangon körbe-­­ kiáltott: — Le kell tartóztatni! Az elnök Fel Zoltán állam­­i titkárt is rendrealaxitotta. Beverr védő a továbbiakban a® enyhítő körülményekre való tekintettel enyhe ítéletet kér. P­­intár G­riéey emkfér kezésé­t­,­s Rajniss Ferenc igen, hoeit­­' s Tinnt nyaló felszólaláírt. Tilta­kozott az ellen, hogy kor­ima tölteléknek és selyesaljunak­­is­­mert egyik sem volt. Azonban bűn­ösnek érzi magát, bűnőminek érzi egész pon­tosa­ munkásságát, mert hozzájutvott Magyarország összeomlá­sához. A továbbiakban szenvedélyesen kritizált* * r­épbíróság ítéletét, és azt tett­e*égfii feln­bízottnak : építven* , ? Este háro­mnegyedhét ami­kor hirdette ki Bostta Béla el­nök az ítéletet, amely Rajniss Ferencre kötél általi halált szabott ki. Az elítélt fellebbe­zett. Vasárnap és csüt­örtököi szabad­­, baromfi és zsoldás A közellátásügyi m­inssztár rendelete értelmében a vendég­látóipari üzemekben baromé-­ és vadfélékből,­­valamint r­.sk belserfezélyk­ vagy felhasználá­­vával készült ótaieket vasárnap év csütörtökön szabad hinos gálái. (MTI) A Tá­más­lomisármárfi. Társaság közgyű­lése Csütörtök délut én tartott e » Társadalomtudományi Társasá­g 1946. évi tisztújító, közgyűlése.1. Elnök: Vömbény Russtem lett, társelnökök: Benedek Marerll, Csécsy Irses, Gönczi­­ Jenő, Ke­m­én­y György, Lukács György és Szekeres János. ­ Elutazott a csehszlovák bizottság A magyar csehszlovák lskos­s­­ságcserére vonatkozó egyesi­meny aláírására Csemen fit Vladhaír külügyi államtitkárs v­ezetésével Budapestre érkezett csehszlovák bizottság külön­­vonatán cütörtökön délelőtt, elutazott a magyar fővárosba!­­A csehszlovék küldöttség búcsúztatására a pályaudvaron megjelent Sebestyén Pál rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter, valamint Pödör László miniszteri tanácsos. * külügymunkaho 1­íyubrigit .. .1'. .1'.." 1

Next