Magyar Nemzet, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)

1946-05-08 / 100. szám

Steerílá, T 9 4 flí i’íjm I­ mm'Mutis A női eirigynlés tárgyalásáról szóló tudósítás folytatása X«*( Vince fpV): Már sze­mély szerint válogatnak, hogy kinek szabad fölszólalni?! (Nagy «s.) Futó Dezső kisgazda' Ezt a hangot és ezt, a módot vissza­utasítom. Ez fedezés, amit ma­ga csinál így fedezi Gyomrot! Ratkó Anna (kommunista): Mást mondjon! Révai: Gyömsőn bűncselek­mények történteik, melyeket mi elítéltünk és csik­­lünk. Kossá István: Fasiszta gyil­­kosvédő. Futó Ormi: T Úgy látszik, na­gyon félnek tőlem. Kossá István: Bolhacsípéstől nem szoktunk félni. (Óriási zaj a Házban.) Révai: Azzal az őszinteséggel, amellyel tartozunk egymásnak, fel kell vetnem itt azt a kérdést, hogy ezek a fasiszták Vácott, Gyöngyösön, Sopronban és Bitói tartok még máshol is, felhasz­nálták fedőszervként a kisgaz­dapártot. Nekünk kommunisták­nak, akik huszonöt évig voltunk föld alatt, van tapasztalatunk arról, hogyan kell más törvé­nyes szervezettekben megbújni. (Derültség.) Ezután a kommu­­nista párt múlt­beli földalatti szervezkedéseiről beszél és azt állítja, hogy a kisgazdapárt ve­zetősége ellenére a kisgazdapárt szervezetében túlván a légkör, a kétkulacsosságn­ak olyan szel­leme van, mely alkalmas talajt, hangulatot és atmoszférát te­remtett ezeknek a fasiszta szer­vezeteknek. Meg van győződve arról, hogy a magyar munkásság meg fogja védelmezni a magyar demokrá­cia vívmányait. Abban a re­ményben, hogy az ő álláspont­ját osztja a kormány, helyes­léssel és örömmel veszi tudo­másul a min­is­z­­erel­nők mosz­kvai beszámolóját. Révai beszéde után Bán Antal iparügyi miniszter benyújtotta a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Majd Somogyi Miklós a közjogi és alkotmány­jogi bizottság nevé­ben a Magyar Szabadság Érdem­rendről szóló javaslatot nyúj­totta be. F­zután Gyulay László képvi­selő ,személye* megtámadtad* címén kért és kapott szót. „Meg sem tartózkodtam a teremben­­— mondta — furcsa benyálazási kísértet történt személyemmel" "(Az elnöklő Kossa István rend- T eutasít­ja! Kikéri magának a gyanúsítást s követeli, hogy áll­janak a Híz elé az adatokkal, mint ahogy ő is á­ttél elmond egy adatot. Elmond**., hogy má­jus 1-én Békéscsabán három embert öltek meg. fFelkiáltások a kommunista párton: Kik öltek meg?) Fru’Sn elmondja, hogy ClySnanesfariánban ezt kom­munista bírónál német revol­vert és 300 golyót találtak. r(Óriási zaj * Házban. 1 Fiára áttértek a vita folyta­tására. Schiffer p­ t­ fezoedern 1 ha*a­ TOTati invas’atot fejleszt be, barry a koronát,** záros határ­időn belül rendez­te el a sAremt­verek beszotodbetdzdf és a fenef- 7,e-foztdzs e^nrddlnek ret­zfe ?Cf. (tfRZiVés grSzTív f 7% 0*71** 8 V*y*U Tinv&bf%T\ *tfn­ JVflWEf V'VrPT'rt­­»*10 ^ 7^ V? J rai'l A, T, p r\ipf­i f, e ’JF'—rRpf F ov*»l f m­nopoe»*RS'? T'*v^h‘*,n nrfWmWl firivSzlj N(*i$ 'WrW (r)np^nrT»r­ fv'“n?^ 4*ff_ ^•‘brrv^rt.4* * cr fv/­wr*r ** «nf" prvntr zví Acr. írozoV T» r.^ BR8HYST, briliánst, erbstiit y«mtok, Jegy*nrflrfi. ék az erk­é­szítés. Javításo­k mort várhatók. 00 I I Schwar* aranm­ flT Doh4mv­ii U­m J. ‘I V I L L­­ ÓBUDÁN, modem, 4 szobás, bflföltöz­ketil, eladó. "WIEG i­. Sem­melweis-u. tizennégy­. Telefon 185-394. r— """Kristály "A SZACHARINT kis tételben is VESZÜNK Erzsébet-körút 33. Garcon bérh­ázat-villát romos* t is veszek jó áron. WIEG ir Semmelweis-u. tizennégy. Tel. 185-894. Gyártelepet Vennénk 1000—2000 négyszögöl nagyságra Nagy-Budapest területén, használható épületekkel, lehetőleg iparvágány be­kötési lehetőségekkel. Ajánlatokat ,,Su­per *827“ jeligére BLOCK.NEH J. hútetőjébe, IV. Városház­ utca u­e­­ vezték. Helyesli a miniszerelnök moszkvai útját, de jónak látná, hia a miniszterelnök London­ba is elment volna. Ezek után a magyar békecélok­­kal foglalkozott. Helyteleníti az eljárást, amely szerint a mi­niszterelnök nem a parlament, hanem a vidéki népgyűlések előtt nyilatkozik a legfontosabb kérdésekről, így a békecélokról. Helyese­n állapította meg a mi­niszterelnök, hogy az érdekszá­lak szorosan összefűznek min­ket az orosz birodalommal, itt nem lehet senki szovjetellenes. A béketárgyalásokon tanúsított magatartása­ikra vonatkozólag szem előtt kell tartani, hogy a fasiszta kormányok bűneiért nem lehet az egész magyar né­pet felelőssé tenni. A magyar kormány joglemondást követne el, ha a Csallóköz, a Kis-Alföld és a peremvidék magyarságát feladná. A határok mentén zárt tömbökben élő magyarságnak az országhoz való vissza­juttatá­­sát kell kérnünk. Jugoszláviávl szemben nincs területi igényünk, már csak azért sem, mert az egykori magyar kormányoknak nagy bűnei vannak a szerbekkel szemben. Mi miket az érdekel, hogy a területrendezés alapvető elve gyanánt a néprajzi határok elvét fogadják el és ma, amikor minden állam a maga határaiért folytat harcot, akkor nekünk is vissza kell követelnünk a tiszta magyar sávú Csallóközt M­­agy­ Vince szavaira mindkét oldalon megkezdődnek a közbe­­­szólások, különösen Drozdy Győző és Kossa István vitáznak hevesen, az elnök mindkettőt rendreutasítja.) A továbbiakban azt fejtegette, hogy a népek mai összekevere­dését ne a németek brutális la­kosságcsere módszerével, hanem határkiigazítással és kisebbség­­védelemmel oldják meg. A csehszlovákiai magyarság sú­lyos szenvedéseiről szólott és azzal fejezte be, hogy ő és tár­sai sosem szűnnek meg a de­mokráciáért és a szólásszabad­ságért küzdeni. Bencze Imre, az igazságügyi bizottság előadója, beterjesz­tené a bizottság jelentését a vádtanács megszüntetéséről és a rendi megkülönböztetésekből folyó vagyonjogi rendelkezések megszüntetéséről szóló törvény­­javaslat tárgyában. Ezek után az elnök bejelentette, hogy a nem­zetgyűlés legközelebbi ülését szerda reggel 10 órakor tartja- Napirenden szerepel a minisz­terelnök beszámolója fölötti vita folytatása, a háznagyi tisztség, valamint a megüresedett bizott­sági helyek betöltése. Utána fog sor kerülni a már bejegyzett interpellációkra. Harminchét interpelláció a Ház szerdai ülésén A nemzetgyűlés hosszabb szü­netelése az interpellációk nagy­arányú torlódására vezetett. A szerdai, ülésre 37 interpellációt jegyeztek be. Veér Imre, Futó Dezső, Nagy Vince, Kossa Ist­ván, Hegymegi Kiss Pál és Vá­­sáry József felszólalásai ígérkez­nek érdekesnek. A politikai rendőrség, a külföldre elhurcolt és elhagyott javak, az árva­gyermekek helyzete, a Gazdasá­gi Főtanács pénzkiutalásai, a béke előkészítés kérdései szere­pelnek az interpellációk között. Kedvezőre fordul­ Budapest közegészségügye Csordás Elemér dr tiszti­főorvos a közigazgatási bizott­ság legközelebbi ülésén terjeszti elő jelentését Budapest elmúlt havi közegészségügyi helyzeté­­ről. Az adatokból megállapít­ható, hogy a főváros közegész­ségügyi állapotai örvendetesen javulnak és a természetes szapo­rodás terén is előnyösen alakul a helyzet. Itt London... Éveken keresztül csak egy hang volt, gondoktól benépesí­tett, zártablakú szobákban csen­dült fel és tartotta a lelket azokban, akik úgy várták, mint az Igét. Három rövid, egy hosz­­szú koppanás: Itt London..." Mindenki hallgatta, aki az iga­zat akarta hallani. A­ béke első esztendejében a British Broadcasting Corpora­tion ismertető füzetet adott ki, amelyben feltárja a forrást, ahonnan a hang éveken keresz­tül, a nap huszonnégy órájában szakadatlanul áradt a világ minden tája felé. Az angol rá­dió életrajza mellett a füzet részletesen beszámol az európai szolgálat megszervezéséről, a háborús élményekről, külön fe­jezetet szentel a magyar szolgá­latnak és a londoni rádió ma­gyarjainak, általában foglalko­zik mindazzal, ami vele kap­csolatban éveken át foglalkoz­tatta hallgatóit. Az angol rádió munkatársai nyolcemeletes, hó­fehér palotájukat Bábel-tornyá­­nak nevezik; furcsa, visszájára fordított Bá­bel-tornya ez, amelynek nyelvét az egész vilá­gon mindenütt megértik. A súlyos, fényezett műnyomó­papíron nyomott, sok képpel díszített, gyönyörű kiállítású füzetet, amely az emlékezés szubjektív élményén túl is ér­dekes olvasmány, a budapesti Brit Politikai Misszió hozza forgalomba. (L. M.) Hányan terí b­e vasárnap a Bazilika előtt? Megírtuk, hogy az Actio Catholica vasárnap férfizarán­doklatot rendezett Mária Reme­tére, hogy a Bazilika előtt Mindszenty hercegprímás 200.000 férfi jelenlétében beszélt. Meg kell állapítanunk,­­ bár a h­elyzettel ismerősek szám­ára ez talán felesleges is — hogy ez a szám sajtóhiba, hiszen a Bazilika előtti kis téren 20.000 ember is csak akkor fér el, ha a szomszédos utcák ré tele van­nak, Budapest legnagyobb gyű­lés­terén, a Hősök-terén sem fér el 200.000 ember, nyilván­való tehát a tévedés. Ami — valljuk be — infláció idején nem csoda. Mindenki olyan nagy számokkal számol, hogy a gépíró vagy a szedő keze is könnyen koppant egy nullával többet. s Népb­íróság­i hírek A népbíróság dr Jankó-taná-­­­csa kedden kezdte meg Vorsatz­­ Lipót és Schmidt Gusztáv volt a hadnagyok bűnügyének tárgya-­­­lását. Schmidt és Vorsatz a 101/­­ 322 m­unkásszázad parancsnokai­­ voltak, a századot 1944 májusá­ban a kiskunhalasi állomáson lemészárolták. Az is kiderült, hogy a keret több tagja tényle­gesen résztvett az öldöklésben, ami ellen Schmidt és Vorsatz egyáltalán nem tiltakoztak. A tárgyalást szerdán folytatják. A Radó-per keddi tárgyalását a déli órákban kezdték meg. Dr Gyaranrthy István népfigyész és Non György politikai ügyész mondották el vádbeszédüket. A vádbeszédek előtt kihirdették, hogy Diener Gyula ötödrendű vádlott ügyét pótnyomozás miatt elkülönítik, úgy hogy szerdán Radó, Balassa és Orendy ügyvé­deinek védőbeszédére, a vádlot­tak védekezésére kerül sor. A népbíróság Pálosy-tanácsa kedden kezdte meg dr Hertzeg Tibor, Mutat­ Metzl volt szadista orvosának újrafelvételi tárgyalá­sát. 10 óra előtt nem kell kapupénzt szetni Budapesten sok bérházban még ma is este 10 óra elött be­zárják a kaput, amit semmiféle rendelet nem tilt meg. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint a házfelügyelőknek este 10 óra, tehát kapuzárás előtt nincs joguk kapupénzt szedni. Egyébként is a közbiztonság örvendetesen megjavult, úgy­hogy nincs szükség a kapuk korai bezárására. (MOT) A Magyar Akadémia ismét megkezdte munkáját Rómában Rómából írják nekünk. Zsú­folásig megtett hallgatósággal a római Magyar Akadémia dísz­terme.­­ A közönség túlnyomó­­részt magyarokból állott, de akadt­ a széksorokban olasz, sőt angol egyenruhás . Frigyes ka­tona is, valamennyien zeneked­velők persze, mert hiszen ez alkalommal zajlott le hosszú szünet után az első hangver­seny az Akadémián. Amint azt Mo­i­signore Magyary Gyu­l, az Akadémia jelenlegi igazgatója bevezető szavaiban elmondotta, ezzel a koncerttel újból meg­kezdte a Magyar Akadémia kultúrmunká­ját. A kiváló magyar zongora­mű­vésznő, Antos Mária, aki Sze­gedről került az Örök Városba, továbbá egy olasz hegedű­művész, Renato Ruotolo, voltak a hangverseny szereplői, akik Vivaldi, Mozart, Schumann, Liszt, Brcch, Novacek és Chopin műveit adták elő részben a szóló­ban, részben együttesen, forró tapsviharoktól kísérten. Külön meglepetése volt a koncertnek, Ceruttiné Paulay Erzsi, a Budapesti Nemzeti Szín­ház egykori hírességének és örökös tagjának fellépte, aki Petőfinek „Szeptember végén“ című költeményét mondotta el olaszul, magyarul majd pedig több más Petőfi-verset adott elő oly nagy sikerrel, hogy slg győzte a ráadásokat. (y) frind­artégi hírek "A­. V. kerületi rendőrkapi­tányság n­yomozói Galambos Józsefné Visegrádi­ utca 19. sz. házban lévő lakásán, valamint fivérének dr Pásztori Pál orvos lakásán és a Horváth-féle gyógyszertárban nagymennyi­ségű gyógyszert találtak el rejtve. A nagyrészt beszerezhe­­tetlen gyógyszer és a gyógysze­rekhez szükséges nyersanyagok nem­ voltak bejelentve. A rend­őrség mindhármuk ellen meg­indította az eljárást. A főkapitányság detektívjei elfogták Szentmihályi Antal 26 éves foglalkozásnélk­ülit, akit a háború előtt gyújtogatásért, lopásért és szándékos ember­ölésért 12 évi f­egy­házra ítéltek. Szentmihályi a pestvidéki tör­vényszékről Németországba való kiszállítása alkalmával megszö­kött. Azóta az országban csa­vargást és betöréseket követett el.A vidéki politikai rendészeti osztály őrizetbe vette ismét Petz H. Lajos szerszámkészítő üzem­­tulajdonost, aki a nyilas rezsím­­ben az úgynevezett «Szálask­­­öppentyűt gyártotta. A felsza­­badulás után internálták, majd amikor szabadlábra került, foly­tatta demokrácia- és munkás­­ellenes működését. A budapesti napilapok rend­őri rovatvezetőinek szindikátu­sa tisztújító és alapszabály mó­dosító közgyűlésért elnökké is­mét Balla Ödönt, a Magyar Nemzet munkatársát, alelnökké Petur I.ászlót (Szabadság), és Petrovics Bélát (Világ) válasz­totta. Titkár lett Magyar Pál (Kossuth Népe), ellenör Győrffy István (Szabad Nép), fegyelmi biztos Vajda Albert (Független Magyarország). Kincsesbánya, ahol a vizet meg lehet gyújtani Magyarország egyik kitűnő gazdasági szakértője mondotta: • Adjátok nekem a pesti Hun­­gária-fürdőt és Hajdúszoboszlót és én szanálom velük az orszá­got? Amikor a személyvonat tetején való utazás után meg­érkezünk Szoboszlóra, Bocskay István hajdúinak ősi szabad vá­rosába, nem igen tapasztalhat­juk, hogy ez a szanálási folya­mat már megkezdődött volna. Amerre csak megyünk az úton, por, por és por, elhagyott üres épületek. Hosszú séta után — Szoboszlón ugyanis most nin­csen kocsi, se autó — megérke­zünk a fürdőhöz. A széles kiterjedésű fürdő csaknem üres. Néhány mezte­len ifjú bennszülött — 6 és 10 között — lubickol a gőzölgő me­leg vízben, de őszintén szólva nem nézzük ki belőlük, hogy belépődíjat fizettek volna. Nem messze a fürdőtől lakik a fürdő­­komplextum ügyeinek intézője, akitől a következő felvilágosítá­sokat kapjuk: — Majdnem mindenki tudja, hogy Szoboszló milyen különös nemzetgazdasági kincsünk. Két 1070 méter mély, 74 fokos hő­forrásból percenkint 3200 liter jódos, brómos gyógyvíz buzog, a harmadik 2030 méter mély forrás percig percenkint 1600 li­tert ad, de akárhol fúrnak Szo­boszló területén, 40 méterenkint lefelé haladva, új és új forrá­sok fakadnának. A szoboszlói hőforrások tehát akármilyen ha­talmas befogadóképességű fürdő építésére alkalmasak. Tudjuk azt is, hogy az itteni gyógyvíz nemcsak betegségeket enyhít, hanem földgázt is termel. Bár ezt a gyógyvizet a földgázzal egyetemben már 1925-ben fedez­ték fel, az elmúlt rendszer jobb­nak látta Lillafüred építését, mint Szoboszla kincseinek teljes kiaknázását. De így is, félváll­ról kezelve, komoly jövedelmet hozott a szoboszlai fürdő, bár nem sikerült elérnünk, hogy az állam vegye kezébe Szoboszla ügyét és ott a dolgozók érdekét szolgáló nagy gyógyszállót épít­tessen. Szerencsére a bombázá­sok megkímélték városunkat, d­e miután a magánszállodák tulaj­donosainak legtöbbjét, sajnos, deportálták, a berendezéseket nehezen lehet pótolni. Ezért fürdőnknek — melynek belépő­díja alig egy kiló búza ára — nagy szüksége van új penziók­ra, új vállalkozókedvre. — Éié tulajdonképpen a szo­­boszlói fürdő? — kérdezzük. — Szoboszló városáé. Für­dőnk ügyeit a városi képviselő­testület intézi, de az állam tá­mogatása nélkül természetesen tehetetlenül kell néznünk, hogyan párolog a légbe a föld­gáz, hogyan párolog el a gyógy­víz anélkül, hogy emberek egészségét szolgálná. Amikor Nagy Ferenc miniszterelnök — még újjáépítési miniszter korá­ban — fennjárt nálunk, kijelen­tette, hogy Szoboszlónak már régesrégen világ­fürdőnek kellett volna lennie. Mi ezen felbáto­rodva már elkészítettük Hajós Alfréddal és Weichinger mű­egyetemi lanával a szoboszlói világfürdő tervezetét, Szoboszló városa azonban egyedül nem képes megcsatolni azt a nagy­­nagy gyémántot, amelynek bir­tokában van. Ahhoz, hogy a már erősen érdeklődő külföl­diek idejöhessenek és ezáltal az ország devizát szerezhessen, de elsősorban, hogy a magyar dolgozók komoly tömegei, nem­csak nyáron, hanem az egész tél folyamán is pihenjék ki munkájuk fáradalmait, sok millió aranypengére volna szük­ségünk. Szoboszló város va­gyona pedig... na, de inkább ne beszéljünk erről. Pedig miénk az ország legnagyobb hullámfürdője, egyetlen termé­szetes pezsgőfürdője és szabad gyermekmedencéje. Elbúcsúzunk a szakreferens­től és a Csanády-tér irányába baktatunk, ahol egykoron állí­tólag Bocskay vezéri sálra dí­szelgett. Itt van a piac is­ ,a piac mögött egy kisfiú azzal játszik, hogy az egyik fúrásból előbugyogó vizet gyújtogatja. Természeti csoda! A furcsa­­ víz* úgy ég, mint az elmúlt korszak bürokráciájának, kis­stílűségének riasztó lidércfénye. Nem lehet eloltani. a. g. 113. á&nyáNOS AUKCIÓ. MAGYAR POSTATAXASÍK?r.?TLTÁH, KLU.lÍTÁS: 1#4S. évi május hó 9-én, 10­ év év 11-én 9—13.30 és 13—18 óráig, 12 én T­í.;v, V CUlI. ) ÁRVERÉS* 1946. évi május hó U tót 21 ig hétköznaponként 15 órai henriettel a ’T^ JftpiJSk I katalógusban feltüntetett sorrend szerint. l fflPjPICT KONYVKIAI.IJTAS: 1941. évi május hó 21 -tól 23-ig 9 - 13.30 óráig és 15—10 óráig. I |f® f KONmnVEItt* 1948. évi május hó 24-től 27-ig hétki­znaponként 15 órai kezdet­* 0 tel a külön katalógusban feitü­n­tett sorrend szerint. "1«L­­. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Festmények, rajzok, melssettk, szobrok, plakettek, ke­ar*n^ " ^szer , porcellán és Üvegtárgyak, lestli-nénitek, izfinye-Budapest, IX., Lónyay-utca 30. Katalógus a helyszínen önköltségi áron. — Távbeszélő 1S7-91S. A legközelebbi 119. torna aukcióra és a toron következő könyvaukcióra a tárgyfelvételt hétköznaponként 8—13 óráig ezz LD- s­zöljüti. A 119. számú aukcióra a tárgyfel­vételt 1948. évi június hó 1-én zárjuk le. 1 ........................... ........................................................... ■ ' ' ■imiiiiy n­ vág—— ............ Vasárnapra várják a francia ügyvivőt Robert Faure, Magyarország francia ügyvivője többhetes pá­risi tartózkodás után Bécsen ker­esztül vasárnap érkezik visz­­sza a fővárosba. Kolozsvárról 30.000 magyart akarnak kiutasítani A kolozsvári Patria című lap, amely a román nemzeti paraszt­­párt orgánuma, azt írja, hogy a toltáskérdés, de általában a nemzetiségi kérdés megoldása céljából sürgősen el kell távo­lítani 30.000 olyan magyart, akiknek nincs rendben az állam­polgársága. A Patria követelése az ottani magyarság körében igen kellemetlen benyomást kel­tett. Felvétel a Jászóvári premontrei kanonokrendbe A Jászóvári Premontrei Ka­­nonokrend szeretettel hívja a szerzetes-tanári és lelkipásztori életre alkalmas és erre hivatást érző, áldozatos lelkű ifjakat a rendbe való belépésre. A felvé­telért folyamodók a jászóvári prépost-prelátus úrhoz intézett kérvényüket július 1-éig küldjék be a Jászóvári Premontrei Ka­nonokrend gödöllői újoncmes­teréhez (Gödöllő, Premontrei Rendház), aki szívesen ad rész­letes felvilágosítást mindazok­nak, akik hozzáfordulnak rend­­belépésük ügyében. A tanárok és tanítók panaszai hangzottak el a nevelők nagygyűlésén A súlyos anyagi gondokkal küzdő tanárok és tanítók ked­den délelőtt tíz órára nagygyű­lést hirdettek a Sportcsarnokba, hogy feltárják helyzetüket. Dr Fodor Károly, a Pedagógusok Szakszervezetének egyik veze­tője beszédében hangoztatta, hogy nincs még egy szakma az országban, amely olyan súlyos helyzetben lenne, mint a legfon­tosabb hivatást teljesítő neve­lők. A nagygyűlésen résztvevő pedagógusok sürgették a neve­lők helyzetének már többször is megígért javítását. Városházi hírek Május 1-én életbe lépett a ház­tartási csatornahasználati díj is, eddig ugyanis csak az ipar­vál­­lalatok fizették ezt az új illeté­ket. A csatornahasználati díj iparvállalatok részére köbméte­­renkint 7,2 millió pengő, a ház­tartási díjszabás ennek az egy­­harmada. A Margit híd budai hídfőjénél a Gázművek új kompresszort helyezett el. Most megvan a le­hetősége annak, hogy nagyobb nyomással adjanak gázt. Ilyen­formán néhány nap múlva Bu­­dapesten egész nap lesz gázszol­gál­tatás. nimí* otv«n felt' •nit nyomtalanul el ne rtlntetne: KISVAI,11

Next