Magyar Nemzet, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)
1946-05-21 / 111. szám
— —i i !B■■ hll -MfcBBjSSillfifipia——i———wk—t——«——'——wc—■m— murumi iiWB—fa—■■ mii. A nemzetgyűlés kedden formális ülést tart A nemzetgyűlés kedden délben tizenkét órakor formális ülést tart, amelyen Kertész Miklós előadó beterjeszti a bányák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Lehetséges, hogy már szerdán napirendre is tűzik. Amennyiben napirendre tűzik, akkor a nemzetgyűlés egész héten foglalkozik a törvényjavaslattal. Mindszenty hercegprímás Szakosíts betegágyánál Mindszenty József, Magyarország hercegprímása vasárnap délután meglátogatta a Fasorszanatóriumban a lábbadozó Szakosíts Árpád miniszterelnökhelyettest. A látogatás a szanatórium kertjében történt, ahol a hercegprímás Szakosits Árpádnak mielőbbi gyógyulást kívánt. Az önkormányzati választások kérdése Politikai körökben az utóbbi időben sokszor vetik föl az önkormányzati választások ügyét. Információink szerint kisgazdapárti részről azt javasolják, hogy ebben a kérdésben pártközi értekezletet hívjanak egybe. Kisgazdapárti részről is elismerik, hogy a nyári mezőgazdasági munkálatok idején nehéz lenne az önkormányzati választásokat megtartani, de van egy olyan áramlat, amely azt követeli, hogy a választásokatemberben, de legkésőbb októberbe tartsák meg. Lehetséges, hogy a pártközi értekezletet ebben az ügyben rövidesen összehívják. Az 1944-ben végzett orvosok újabb vizsgát kötelesek tenni A pénteki minisztertanácsi ülésen a minisztertanács foglalkozott az 1944-ben doktorrá avatott orvosok ügyével. Amint ismeretes, az akkori kormány az orvosi tudományok elsajátításához szükséges tízféléves tanulmányi időt egy félévvel megrövidítette és elengedte az orvosi gyakorlati időt is. Most a közoktatásügyi miniszter javaslatára a minisztertanács elfogadta, hogy az 1944-ben vizsgázott orvosok kötelesek ezt a félévet 1947 június 30-ig elvégezni, ezenkívül a tizenkéthónapos kórházi gyakorlatot is be kell mutatni. Aki ennek nem tesz eleget, a rendelet értelmében az állását veszti és a gyakorlat jogát is megvonják föl®. Kanada felvette a kereskedelmi kapcsolatot Magyarországgal A Szovjetúnió búzát szállít négy európai államnak . A „Sondar Times’* mérlege a párisi értekezletről Tildy elnök felavatta az új szolnoki hidat Az ottawai rádió jelentette, hogy Kanada újból felvette a kereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. „A párisi tárgyalások nem immmntak kudarcba** Conall's szenátor Washingtonban kijelentette, hogy a párisi tárgyalások nem futnának kudarcoa. A személyes érintkezés és a nézetek kicserélése végül a megegyezéshez vezet. A londoni rádió a külügyminiszterek értekezletének bevégződéséhez fűzött helyzetmagyarázatában a következőket alatsította meg: " Az eddigi eredmények sokakban csalódást keltettek, de ez egyáltalában nem jogosult. A tévedés abban rejlik, hogy sokan helytelenül értemezik a jelenlegi tárgyalások feladatait és jelentőségért. Hatévi totális háború kérdését nem lehet egy hónapon belül megoldani. Nagyon sok értekezletet kell még tartani, amíg a végleges béke létrejön és minden szempontból kielégítő megoldásokat találnak. Világos azonban, hogy a külügyminiszterek jóval túljutottak a holtponton és a jövő hónapi tárgyalásokra kedvezőbbek a kilátások, mint amilyeneknek azokat néhány hónappal ezelőtt megítélték. A „Sramlay Times** a párisi értekezletről A londoni Sunday Times mér,leget állított fel a kinügyi mimazserek párisi munkájáról. A mérleg a következőképpen alakul: 1. Valóságos eredmények: a) Dél-Tirol — néhány Ausztria javára szóló csekély határkiigazítástól eltekintve — Olaszországé marad. b) Megegyeztek Románia határaiban, az ErdélyVisszajuttatására vonatkozó javaslat alapján. c) Véglegesen eldöntötték két kisebb adriai sziget sorsát. dl Új fegyverszüneti feltételeket állapítottak meg Olaszország számára, megadva az országnak ezt a belső közigazgatási szabadságot, amelyre az olaszok törekedtek. 2. Függő ügyek: a) Az olaszfrancia határ kiigazítását elvben elfogadták, de a részletek kidolgozását a helyettes külüstyminiszterekre hagyták, b) Elvben megállapodtak az olasz hajóhad felosztásában, de az egyes nemzeteknek jutó rész tárgyában még nem álapodtak meg véglegesen, c) Elvben fogadták a Dodemanézosz-szigetcsoportnak Görögországhoz való visszacsatolását. A Szovjetunió ez ügyben közelebbről meg ajra határozott fenntartással élt. 3. Passzió tételek: a) Az olasz jóvátétel, b) Trieszt és az olaszjugoszláv határ kérdése, 1) Az olasz gyarmatok jövője d) Az Ausztriával kötendő békeszerződés, amely körül nagyszabású vita várható, el A dunai hajózás nemzetközivé tétele f) A hatalmak egyenjogú részvétel ® a Romániával való kereskedele'rbm. pl A szövetséges csapatok visszavonása a balkáni országokból. A SmeloBla búzát vállít nétív európai országnak A newyorki rádió — moszkvai jelentés alapján — közölte, hogy a szovjet kormána egymillió torma búzát szállít négy szűkölködő európai államnak, mégpedig Franciaországnak, Fengvelországnak, Romániénak és Finnországnak. A szállítások már megkezdődtek. A SIOTlefoné újból könnyben a román foevvorisanttti feltételeken A bukaresti rádió jelentette, hogy a szovjet kormány kedvezően intézte el a román kormánynak a fegyverszüneti feltételek enyhítésére irányuló újabb kéralmét A kapott fizetéskönnyítések és engedmények a román kormány legvérmesebb várakozásait is felülmúlták. A szovjet kormány páratlan nagylelkűséggel elengedte a fegyverszüneti szerződés értelmében 1946 április 1-ig fizetendő kártérítés összegét, amely 150 millió lejre rúg. Ugyancsak elengedte a szerződés 10. pontjában előírt élelmezési és ruházati hozzájárulás felét. E nagyfontosságú engedmények mellett, a román kormány egész sor fiam kevésbé fontos könnyítést kapott a Szovjetuniótól, hogy múltjában legyen az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét helyreállítani.. (MTI) Anglia sohasem fog hadat viselni a Szovjetúnió ellen — mondotta Latki Laski professzor, a brit munkáspárt elnöke, a Románia Libera című román újság munkatársának a következőket mondotta: — A románoknak meg kell érteniük, hogy Anglia és az angol munkáspárt sohasem fog háborút viselni a Szovjetúnió ellen a balkáni reakciós körök érdekeinek megvédelmezéséért. Szoros megegyezést keresünk a Szovjetunióval és az egész világ demokratikus köreivel. A szocialista Anglia reméli, hogy a román kérdés megoldódik és minden román demokratikus erő egyesítésével szilárd demokratikus rendet teremtenek. (MTI) Befejeződött az azerbejdzsáni szovjet csapatok visszavonulása A newyorki rádió jelentette Teheránból, hogy az iráni kormány négytagú bizottsága megérkezett Tebrizbe, Azerbejdzsán fővárosába.. A bizottság megállapította, hogy a szovjet csapatok visszavonulása tejesen befejeződött. (MTI) Az iegen csapatok kiürítették Szíriát A szíriai miniszterelnök táviratban közölte a Biztonsági Tanács elnökével, hogy az idegen csapatok szíriai terüidről való visszavonása — az amerikai megbízottak február 16-i javaslatának megfelelően — április két első hetében megtörtént. Varsó jelenti: Modzelewski külügyminiszter kijelentette: semmi komoly okát nem látja annak, hogy Amerika felfüggesztette Lengyelországgal a kölcsöntárgyalásokat. Ezért hajlandó azt hinni, a felfüggesztés pusztán azért történt, hogy Lengyelországra politikai nyomást gyakoroljanak. A lengyel közvélemény, amely igen kényes a nemzeti becsületre, megütközéssel fogadta Amerika eljárását. Az IMRRA is tiltakozott Varsóban Az amerikai rádió jelentése szerint — mint az MTI közili — az UNRRA vezetősége is csatlakozott az angol kormány tiltakozó jegyzékéhez Gomulka lengyel helyettes miniszterelnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, amelynek értelmében az UNRRA politikai szempontok szerint intézi a különböző országok szélyezését. London jelenti: Ann flaire, született dr. Kemény Zsuzsa a londoni rádióban magyar nyelven beszámolt.y magyarországi útjának tapasztalata írói. Elmondotta, hogy első benyomásai egyáltalában nem voltak olyan nyomasztóak, mint ami jennek a híresztelések után várta, mert az 1939-es légkörrel összehasonlítva, a jelenlegi hangulat szabad és bizakodó. A magyar nép eltünteti a pusztulás nyomait, él, mozog és újjáépít. A nép szorgalmas ésmindenben összetart: rájött arra az igazságra, hogy a közösség tudatának kifejlesztése elsőrendű fontosságú. A londoni rádió közli, hogy az utolsó hetekben Jiem kevesebb, mind 42 város választotta meg díszpolgárául Churchillt. Ha Churchill — az angol szokásoknak megfelelően — személyesen venné át mindenütt a díszpolgári okleveleket, elfoglaltsága mellett körülbelül nyolc év alatt tudná lebonyolítani az ünnepségeket. A londoni rádió közölte, hogy Kővágó József polgármestert szerdára várják az angol fővárosba, ahol az angol építkezéseket és a várostervezési megoldásokat fogja tanulmányozni, különös tekintettel az új építkezési módszerekre, amelyeket az újjáépítés meggyorsítására honosítottak meg. Moszkva jelenti: A Pravda nemzetközi szemleírója, a brit megszállási övezetben megmaradt német csapatokkal foglalkozva, a következőket írja: „ A németországi brit hatóságok elismerték, hogy a brit megszállási övezetben lévő német katonai csapatok létszáma 120.000 fő. Ebből 75.000-et aknák felszedésére, illetve szállítási munkákra alkalmaznak, 23.000 pedig aRAFA repülőterein dolgozik és megközelítőleg ugyanannyi embert a tengerparti aknák ártalmatlanítására használnak. Az erről szóló brit jelentések féligmeddig úgy hangzanak, mintha azt kérdeznék: Hát érdemes ennyi hűhót csidálni 120,000 német miatt, akik fegyverben vannak? Hisz ez csekélység, főleg ha azt vesszük tekintetbe, hogy aknát közömbösítenek, vagy más munkát végeznek! Most ne beszéljünk arról, hogy a fenti adatok igazolásra és közelebbi meghatározásra szorulnak, de talán nem fog ártani, ha megemlítjük, hogy az első világháború után a hivatásos és számra nagyerejű német hadsereg, a Reichsweisr 100 000 fővel kezdte. Bizonyos londoni körök akkor is hajlottak arra, hogy lekicsinyeljék a fegyveres erő jelentőségét. Ebből a 100.000 főből alakult ki azután Hitler támadóserege.* Bukarest jelenti: Valamennyi román demokratikus párt megegyezett abban, hogy közös listán indul az általános választásokon. A pártcsoport a demokratikus pártok tömbjét nevet vette fel. Vatikán város jelenti: XII. Pius pápa — mint az MTI közti — beszédet mondott, amelyben párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és száz év előtti viszonyok között, amikor Európa az 1848-as forradalmak előestéjén állott. „A tömeg akkor, mint mindig, az anyagi javakat hajhászta. .A világ a száz év alatt elért nagy anyagi előrehaladás ellenére, most is súlyos vajúdások közt vonaglik." A Szentatya ezután a keresztény ifjúság nevelésének szükségességét hangoztatta, hogy felkészült élgárda birkózhassék meg a szociálpolitika feladataival. If York Irrink: Göndör Ferenc, az Ember szerkesztője, meleghangú táviratot intézett Károlyi Mihályhoz, szülőhazájába való visszatérése alkalmából. Byrnes külügyminiszter Washingtonban szombaton megnyitotta az Egyesült Államok országos külkereskedelmi hetét. ...Az Egyesült Államok kormányának — mondotta — nem az a feladata, hogy vezérelje a kereskedelmi műveleteket, mert ez a magánvállalkozás dolga, az ellenben igen, hogy megállapítsa azokat a szabályokat és elveket, amelyek a legnagyobb mértékben előreviszik a béke és felvirágzás ügyét." Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között felavatták a rekordidő alatt felépített szolnoki Tisza-hidat. Az ünnepségre Tildy Zoltán köztársasági elnök, Tranin ellentengernagy, Csere Ernő közlekedésügyi miniszter, Jékely László, az elnöki iroda vezetője, Kossa István, Varga Lajos és Szóbek Antal államtitkár és több más közéleti vezetőség kíséretében érkezett. A köztársasági elnököt és kíséretét lovas bandérium és hatalmas lelkesedő ünneplő tömeg fogadta. A hídnál Kovács Kálmán főispán mondott megnyitó beszédet, Karoliny Márton a hídverés műszaki körülményeit ismertette, Fülöp Sándor a munkások nevében beszélt, majd Fleró Ernő közlekedésügyi miniszter tartotta meg hídavató beszédét. — Felrobbantott hídjaink egyrészt és másrészt az újjáépítés sikerei mutatják, mi történt és minek kell történnie — mondotta Gerő. — A magyar nép a felszabadulás óta eltelt aránylag rövid idő alatt bebizonyította, hogy újjá tudja és újjáépíti az országot. Ez a híd bizonyítéka nemzetünk felemelkedése lehetőségének. Gerő Ernő beszéde után a köztársasági elnök és kísérete az újjáépített hídhoz ment, amelyet piros-fehér-zöld szalag zárt el a forgalom elől, melyet a köztársasági elnök ezekkel a szavakkal vágott el: — A hidat a magyar élniakarás, a magyar munkának, magyar belső összefogásnak példát adó alkotását, a magyar köztársaság nevében átadom a forgalomnak. Tildy Zoltán és kísérete áthaladt a hídon majd egyperces fieimi tiszteletadással tisztelgett Franyik Antal munkás emlékének, aki a munkában életét vesztette. Az ünnepség utáni díszebéden a főispán üdvözlésére Tildy Zoltán köztársasági elnök a következő beszédet mondotta: — örömmel látom, hogy mily nehéz körülmények között termelik ki az ország számára azokat a javakat, amelyek nélkülözhetetlenek. A legörömteljesebb pillanat számomra azonban mindig az, amikor hídépítő munkások között vagyok, mert ők teszik lehetővé, hogy meginduljon a vérkeringés rombadőlt hazánkban. Minden szeg, minden újra felemelkedő pillér a jövő Magyarország életét teszi könnyebbé és lehetővé teszi azt, hogy az újjáépítés munkája a többi területen is megindulhasson. Ezért őszinte szívvel fordulok Gerő Ernő miniszter úr felé (Éljenzés és taps), aki lelke és éltető szelleme ennek a munkának, akiről tudom, hogy sem éjjele, sem nappala, mert éjszakánként mindig a munkások arca van előtte és azon gondolkozik, hogyan biztosítsa az ország legfontosabb munkáját végző munkássereg fizikai életerejét, nappal pedig az a legfőbb gondja, hogyan teremtse elő az anyagot az építéshez. Most, hogy egy esztendeje tölti be a közlekedésügyi miniszteri széket, hadd mondjam meg, hogy nemcsak jómagam, hanem az egész nemzet őszinte elismeréssel, nagyrabecsüléssel és szeretettel fordul Gerő miniszter felé, aki élő példája a céltudatosságnak, a szívós akaratnak, a rendszeres teremtő erőnek és, aki nem nyugszik addig, míg kitűzött célját el nem érte. A munkának azonban nem lehetne eredménye, ha a miniszter mellett nem állana olyan mérnöki gárda, amely megérti szándékát, amely tudja, hogy vége van a régi világnak, amikor a munka irányítói a dolgozók hajcsávai voltak. Olyan mérnöki karra van szükség, amely tudja és érzi, hogy a kétkezi munkás egyenlő rangú testvére, egyik a mérnöki asztal felett elkészíti a terveket, a másik hideg télben, vagy tűző napsütésben a kalapácsot forgatja és megvalósítja az elgondolt terveket. Ember mind a kettő, egyforma ember egyformán megbecsült tagja a demokráciának. A Hosszantartó lelkes tans és éljenzés. — Ebben a hídban azt a hitet is látom, amellyel a magyar dolgozók tömege az ország jövendőjében bízik. Sorsunk nehéz és még sok nélkülözés vár ránk. Tudjuk, hogy a munkások sokszor milyen nehéz körülmények között dolgoznak. De én minden épülő alkotásban a magyar ember hitét látom. Ezt a hitet látom a bevetett földeken, amelyet a parasztok megműveltek és amelyre ráhulott most az Isten áldása, ezt látom az épülő hidakban, a meginduló üzemekben, azt látom, hogy a magyar dolgozók bíznak az ország jövendőjében. A dolgozók elsősorban önmagukban bízzanak. Bennünket ugyan megsegíthetnek mások, de jövendőnk alapja a’ magyar öntudat, az akarat és mindenekfelett a magyar munka. Úgy senki a világon nem segíthet rajtunk, hogy a mi munkánk nélkülözhetővé váljék. — Napjaink sok munkában és gondban telnek. Ez a nap itt Szolnokon azonban számomra a pihenés és öröm napja. Jól esik látnom a magyar munka újabb szép és dicsőséges eredményét, jól esik megállni ennél a hídnál, amely mutatja, hogy a magyar dolgozó tömegek hittel néznek a jövendőbe, nem adták meg magukat a nehéz sorsnak, hanem keményen dolgoznak egy ország újjáépítésén, amely az ő országuk lesz, a dolgozók szabad és független országa. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés.) Ennek a munkának valóban az a hajtóereje, amiről Gerő miniszter úr beszélt, az, hogy a munkás most magának épít. Ezt a mondást nem tőle hallottam először, mert amikor néhány nappal ezelőtt meglátogattam a Szabadság-híd munkásait, egy egyszerű munkásember azt mondotta nekem: Elnök Úr! Tudjuk, hogy ezt a hidat most magunknak építjük. A régi Magyarország bűnös urai építettek ugyan hidakat, de amikor arra került sor, hogy német és fasiszta cinkosaikkal együtt néhány héttel, vagy nappal meghosszabbítsák uralmukat, akkor ezeket a hidakat — köztük a nagy magyar építőnek, Széchenyi Istvánnak a hídját — sem átallták felrobbantani. Ezekre a hídrobbantásokra nemcsak az adott okot, hogy megállítsák a bennünket felszabadító dicsőséges Vörös Hadsereget .Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzést, mert hiszen ha csak ez lett volna a céljuk, elég lett volna minden hídnak csak a közepét, vagy egy egy szakaszát felrobbantani, de a gyűlölet dolgozott bennük azzal az országgal szemben, amelyről sejtették, hogy elkövetkezik és amely el is következett: a magyar nép szabad országával szemben. Nemcsak hadászati okokból robbantottak, hanem úgy is, hogy hídjainkat ne tudjuk újból felépíteni. Robbantották a Ridak pilléreit bizonyára azért, hogy a maga nehéz életútján elinduló új Magyarország nehézségei leküzdhetetlenek legyenek. — Munkás Testvérek! Tiétek a dicsőség és az érdem, hogy az elmondhatatlan nehézségek ellenére az anyaghiány, a szűkös táplálkozás s hiányos ruházat ellenére éjt nappallá téve dolgoztatok, megérezve azt, hogy nemcsak egy városnak szolgáltok, hanem az egész országnak. Ma nemcsak Szolnok szíve dobban, lelkesebben, hanem a fői vároké, a Duna-Tisza közéé, a Dunántúlé is, mert újra megnyílott egy szabad út, amely összeköti kicsiny országunk dolgozóit. — Hadd mondjam meg: életemben legjobban mindig a dolgozó emberek között éreztem magamat dolgozó parasztok között, akikkel fiatal koromban együtt tártam a földet, dolgozó gyári munkások között, akikkel öröm együtt lennem, valahányszor meglátogatom őket munkahelyükön. — Az lesz a miénk és abból lesz az ország — fejezte be beszédét a magyar köztársaság elnöke — amit mindnyájan munkával, verejtékes becsületes szorgalommal és igazi, nem szólamokból álló, de dolgos hazafiassággal megteremtünk ezen a földön. Higgyétek el, ez az ország boldog lesz és minden dolgozó ember, igazi otthont talál majd benne. Ez az ország jogokban és a mindennapi kenyérben a magyar dolgozók országa lesz. (Szűnni nem akaró viharosan lelkes taps és éljenzés.) Tildy Zoltán köztársasági elnök ezután felsorolta azoknak a mérnököknek és munkásoknak a nevét, , akiket okirattal jutalmaztak, majd a nemzet nevében megköszönte azt a jó munkát, amelyet végeztek. — Az Isten áldja meg a két kezelek munkáját, annak eredményét. Előre a további jó munkára és további eredményekre! — fejezte be zúgó éljenzés közepette beszédet a köztársasági elnök. A köztársasági elnök beszédét Gerő Ernő köszönte meg, majd Szeder János a szociáldemokrata párt és Guba Mihály a kommunista párt nevében mondott pohárköszöntöt. Toinin ellentengernagy a szovjet katonai parancsnokság és a szövetséges ellenőrző bizottság nevében üdvözölte Tildy Zoltánt, a kormány megjelent tagjait és a hídépítő munkásokat. Beszédét a magyar-szovjet barátság éltetésével fejezte be. Az ünnepség után a köztársasági elnök és kísérete Mezőtúron részt vett még a Berettyóhíd felavatási ünnepségén is.