Magyar Nemzet, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)

1946-05-21 / 111. szám

— —i i !B■■ hll -MfcBBjSSillfifipia——i———wk—t——«——'——wc—■m— murumi iiWB—fa—■■ mii. A nemzetgyű­lés kedden formális ülést tart A nemzetgyűlés kedden délben tizenkét órakor formális ülést tart, amelyen Kertész Miklós előadó beterjeszti a bányák államosításáról szóló törvényja­vaslatot. Lehetséges, hogy már szerdán napirendre is tűzik. Amennyiben napirendre tűzik, akkor a nemzetgyűlés egész hé­ten foglalkozik a törvényjavas­­lattal. Mindszenty hercegprímás Szakosíts betegágyánál Mindszenty József, Magyar­­ország hercegprímása vasárnap délután meglátogatta a Fasor­szanatóriumban a lábbadozó Szakosíts Árpád miniszterelnök­­helyettest. A látogatás a szana­­tórium kertjében történt, ahol a hercegprímás Szakosits Ár­pádnak mielőbbi gyógyulást kívánt. Az önkormányzati választások kérdése Politikai körökben az utóbbi időben sokszor vetik föl az ön­­kormányzati választások ügyét. Információink szerint kisgazda­párti részről azt javasolják, hogy ebben a kérdésben párt­­közi értekezletet hívjanak egybe. Kisgazdapárti részről is elisme­rik, hogy a nyári mezőgazda­­sági munkálatok idején nehéz lenne az önkormányzati válasz­­tásokat megtartani, de van egy olyan áramlat, amely azt köve­teli, hogy a választásokat­­emberben, de legkésőbb októ­­berbe tartsák meg. Lehetséges, hogy a pártközi értekezletet eb­ben az ügyben rövidesen össze­hívják. Az 1944-ben végzett orvosok újabb vizsgát kötelesek tenni A pénteki minisztertanácsi ülésen a minisztertanács foglal­kozott az 1944-ben doktorrá avatott orvosok ügyével. Amint ismeretes, az akkori kormány az orvosi tudományok elsajátí­tásához szükséges tízféléves ta­nulmányi időt egy félévvel meg­rövidítette és elengedte az or­vosi gyakorlati időt is. Most a közoktatásügyi miniszter ja­vaslatára a minisztertanács el­fogadta, hogy az 1944-ben vizs­gázott orvosok kötelesek ezt a félévet 1947 június 30-ig elvé­gezni, ezenkívül a tizenkéthó­­napos kórházi gyakorlatot is be kell mutatni. Aki ennek nem tesz eleget, a rendelet értelmé­ben az állását veszti és a gya­korlat jogát is megvonják föl®. ­ Kanada felvet­te a kereskedelmi kapcsolatot M­agyarországgal A Szovjetúnió búzát szállít négy európai államnak . A „Sondar Times’* mérlege a párisi értekezletről Tildy elnök felavatta az új szolnoki hidat Az ottawai rádió jelentette, hogy Kanada újból felvette a kereskedelmi kapcsolatokat Ma­­gyarországgal, Bulgáriával és Romániával. „A párisi tárgyalások nem imm­mntak kudarcba** Conall's szenátor Washington­ban kijelentette, hogy a párisi tárgyalások nem­ futnának ku­­darcoa. A személyes érintkezés és a nézetek kicserélése végül a megegyezéshez vezet. A londoni rádió a külügymi­niszterek értekezletének bevég­­ződéséhez fűzött helyzetmagya­rázatában a következőket al­a­­tsította meg: " Az eddigi eredmények so­kakban csalódást keltettek, de ez egyáltalában nem jogosult. A tévedés abban rejlik, hogy sokan hely­telenül értem­ezik a jelenlegi tárgyalások feladatait és jelentőségért. Hatévi totális háború kérdését nem lehet egy hónapon belül megoldani. Na­gyon sok értekezletet kell még tartani, amíg a végleges béke létrejön és minden szempont­ból kielégítő megoldásokat ta­lálnak. Világos azonban, hogy a külügyminiszterek jóval túlju­tottak a holtponton és a jövő­ hónapi tárgyalásokra kedvezőb­bek a kilátások, mint amilyenek­nek azokat néhány hónappal ez­­előtt megítélték. A „Sramlay Times** a párisi értekezletről A londoni Sunday Times mér­,­leget állított fel a kinü­gyi mim­az­­s­erek párisi munkájáról. A mér­leg a következőképpen alakul: 1. Valóságos eredmények: a) Dél-Tirol — néhány Ausztria ja­vára szóló csekély határkiigazí­­tástól eltekintve — Olaszországé marad. b) Megegyeztek Románia határaiban, az Erdély­­Vissza­juttatására vonatkozó javaslat alapján. c) Véglegesen eldöntötték két kisebb adriai sziget sorsát. dl Új fegyverszüneti feltételeket állapítottak meg Olaszország szá­mára, megadva az országnak ezt a belső közigazgatási sza­badságot, amelyre az olaszok tö­­rekedtek. 2. Függő ügyek: a) Az olasz­­francia határ kiigazítását elv­ben elfogadták, de a részletek kidolgozását a helyettes kü­l­­üstyminiszterekre hagyták, b) Elvben megállapodtak az olasz hajóhad felosztásában, de az egyes nemzeteknek jutó rész tárgyában még nem á­lapodtak meg véglegesen, c) Elvben fogadták a Dodemané­zosz-sziget­­csoportnak Görögországhoz való visszacsatolását. A Szov­jetunió ez ügyben közelebbről meg ajra határozott fenntar­tással élt. 3. Passzió tételek: a) Az olasz jóvátétel, b) Trieszt és az olasz­­jugoszláv h­atár kérdése, 1) Az olasz gyarmatok jövője d) Az Ausztriával kötendő békeszerző­dés, amely körül nagyszabású vita várható, el A dunai hajó­­zás nemzetközivé tétele f) A ha­talmak egyenjogú részvétel ® a Romániával való kereskedele'r­­bm. pl A szövetséges csapatok visszavonása a balkáni országok­ból. A Sm­eloBla búzát vállít nétív európai országnak A ne­wyorki rádió — mosz­kvai jelentés alapján — közölte, hogy a szovjet kormána egy­millió torma búzát szállít négy szűkölködő európai államnak, mégpedig Franciaországnak, F­engvelországnak, Romániénak és Finnországnak. A szállítások már megkezdődtek. A SIOTlefon­é újból könnyben a román foevvorisanttti feltételeken A bukaresti rádió jelentette, hogy a szovjet kormány kedve­zően intézte el a román kormány­nak a fegyverszüneti feltételek enyhítésére irányuló újabb ké­­ralmét A kapott fizetéskönnyí­tések és engedmények a román kormány legvérmesebb várako­­zásait is felülmúlták. A szovjet kormány páratlan nagylelkűség­gel elengedte a fegyverszüneti szerződés értelmében 1946 ápri­lis 1-ig fizetendő kártérítés ös­­­szegét, amely 150 millió lejre rúg. Ugyancsak elengedte a szer­ződés 10. pontjában előírt élel­mezési és ruházati hozzájárulás felét. E nagyfontosságú enged­­mények mellett, a román kor­mány egész sor fiam kevésbé fontos könnyítést kapott a Szovjetuniótól, hogy múltjában legyen az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét helyreállí­tani.. (MTI) Anglia sohasem fog hadat viselni a Szovjetúnió ellen — mondotta Latki Laski professzor, a brit munkáspárt elnöke, a Románia Libera című román újság munkatársának a következőket mondotta: — A románoknak meg kell érteniük, hogy Anglia és az an­gol munkáspárt sohasem fog háborút viselni a Szovjetúnió ellen a balkáni reakciós körök érdekeinek megvédelmezéséért. Szoros megegyezést keresünk a Szovjetunióval és az egész vi­lág demokratikus köreivel. A szocialista Anglia reméli, hogy a román kérdés megoldódik és minden román demokratikus erő egyesítésével szilárd demo­kratikus rendet teremtenek. (MTI) Befejeződött az azerbejdzsáni szovjet csapatok visszavonulása A newyorki rádió jelentette Teheránból, hogy az iráni kor­mány négytagú bizottsága meg­érkezett Tebrizbe, Azerbejdzsán fővárosába.. A bizottság meg­állapította, hogy a szovjet csa­patok visszavonulása tejesen befejeződött. (MTI) Az iegen csapatok kiürítették Szíriát A szíriai miniszterelnök táv­iratban közölte a Biztonsági Tanács elnökével, hogy az ide­gen csapatok szíriai terüidről való visszavonása — az ame­rikai megbízottak február 16-i javaslatának megfelelően — április két első hetében meg­történt. Varsó jelenti: Modzelewski külügyminiszter kijelentette: semmi komoly okát nem látja annak, hogy Amerika felfüggesztette Lengyel­­országgal a kölcsöntárgyaláso­­kat. Ezért hajlandó azt hinni, a felfüggesztés pusztán azért történt, hogy Lengyelországra politikai nyomást gyakorolja­nak. A lengyel közvélemény, amely igen kényes a nemzeti becsületre, megütközéssel fo­­gadta Amerika eljárását. Az IM­RRA is tiltakozott Varsóban Az amerikai rádió jelentése szerint — mint az MTI közili — az UNRRA vezetősége is csatlakozott az angol kormány tiltakozó jegyzékéhez Gomulka lengyel helyettes miniszter­elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, amelynek értel­mében az UNRRA politikai szempontok szerint intézi a kü­lönböző országok s­zélyezését. London jelenti: Ann­ flaire, született dr. Ke­mény Zsuzsa a londoni rádió­ban magyar nyelven beszámolt.­­y magyarországi útjának tapasz­talata írói. Elmondotta, hogy első benyomásai egyáltalában nem voltak olyan nyomasztóak, mint ami jennek a híresztelések után várta, mert az 1939-es lég­körrel összehasonlítva, a jelen­legi hangulat szabad és biza­kodó. A magyar nép eltünteti a pusztulás nyomait, él, mozog és újjáépít. A nép szorgalmas és­­mindenben összetart: rájött arra az igazságra, hogy a közösség tudatának kifejlesztése első­rendű fontosságú. A londoni rádió közli, hogy az utolsó hetekben Jiem keve­sebb, mind 42 város választotta meg díszpolgárául Churchillt. Ha Churchill — az angol szo­kásoknak megfelelően — sze­mélyesen venné át mindenütt a díszpolgári okleveleket, elfog­laltsága mellett körülbelül nyolc év alatt tudná lebonyolítani az ünnepségeket. A londoni rádió közölte, hogy Kővágó József polgár­­mestert szerdára várják az an­gol fővárosba, ahol az angol építkezéseket és a városterve­zési megoldásokat fogja tanul­mányozni, különös tekintettel az új építkezési módszerekre, amelyeket az újjáépítés meg­gyorsítására honosítottak meg. Moszkva jelenti: A Pravda nemzetközi szemle­­írója, a brit megszállási övezet­ben megmaradt német csapa­tokkal foglalkozva, a követke­zőket írja: „ A németországi brit hatóságok elismerték, hogy a brit megszállási övezetben lévő német katonai csapatok létszáma 120.000 fő. Ebből 75.000-et aknák felszedésére, illetve szállítási munkákra al­kalmaznak, 23.000 pedig a­­RAFA repülőterein dolgozik és megközelítőleg ugyanannyi em­bert a tengerparti aknák ártal­matlanítására használnak. Az erről szóló brit jelentések félig­­meddig úgy hangzanak, mintha azt kérdeznék: Hát érdemes ennyi hű­hót csidálni 120,000 német miatt, akik fegyverben vannak? Hisz ez csekélység, fő­leg ha azt vesszük tekintetbe, hogy aknát közömbösítenek, vagy más munkát végeznek! Most ne beszéljünk arról, hogy a fenti adatok igazolásra és közelebbi meghatározásra szo­rulnak, de talán nem fog árta­ni, ha megemlítjük, hogy az első világháború után a hiva­tásos és számra nagyerejű né­met hadsereg, a Reichsweisr 100­ 000 fővel kezdte. Bizonyos londoni körök akkor is hajlot­tak arra, hogy lekicsinyeljék a fegyveres erő jelentőségét. Eb­ből a 100.000 főből alakult ki azután Hitler támadóserege.* Bukarest jelenti: Valamennyi román demokrati­kus párt megegyezett abban, hogy közös listán indul az általános választásokon. A pártcsoport a­­ demokratikus pártok tömbjét nevet vette fel. Vatikán város jelenti: XII. Pius pápa — mint az MTI közti — beszédet mondott, amelyben párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és száz év előtti viszonyok között, amikor Európa az 1848-as forradalmak előestéjén állott. „A tömeg ak­kor, mint mindig, az anyagi javakat hajhászta. .A világ a száz év alatt elért nagy anyagi előrehaladás ellenére, most is súlyos vajúdások közt vonag­lik." A Szentatya ezután a ke­resztény ifjúság nevelésének szükségességét hangoztatta, hogy felkészült élgárda birkózhassék meg a szociálpolitika feladatai­val. I­f­ York Irrink­: Göndör Ferenc, az Ember szerkesztője, meleghangú táv­­iratot intézett Károlyi Mihály­hoz, szülőhazájába való vissza­térése alkalmából. Byrnes külügyminiszter Wash­ingtonban szombaton megnyi­totta az Egyesült Államok or­szágos külkereskedelmi hetét. ...Az Egyesült Államok kormá­nyának — mondotta — nem az a feladata, hogy vezérelje a kereskedelmi műveleteket, mert ez a magánvállalkozás dolga, az ellenben igen, hogy meg­állapítsa azokat a szabályokat és elveket, amelyek a legna­gyobb mértékben előreviszik a béke és felvirágzás ügyét." Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között felavatták a rekordidő alatt felépített szolnoki Tisza-hidat. Az ünnep­ségre Tildy Zoltán köztársasági elnök, Tra­nin ellentengernagy, Csere Ernő közlekedésügyi mi­niszter, Jékely László, az elnöki iroda vezetője, Kossa István, Varga Lajos és Szóbek Antal államtitkár és több más köz­életi vezetőség kíséretében érke­zett. A köztársasági elnököt és kíséretét lovas bandérium és ha­talmas lelkesedő ünneplő tömeg fogadta. A hídnál Kovács Kál­mán főispán mondott megnyitó beszédet, Karoliny Márton a hídverés műszaki körülményeit ismertette, Fülöp Sándor a munkások nevében beszélt, majd Fleró Ernő közlekedésügyi mi­niszter tartotta meg hídavató beszédét. — Felrobbantott hídjaink egy­részt és másrészt az újjáépítés sikerei mutatják, mi történt és minek kell történnie — mon­dotta Gerő. — A magyar nép a felszabadulás óta eltelt aránylag rövid idő alatt bebizonyította, hogy újjá tudja és újjáépíti az országot. Ez a híd bizonyítéka nemzetünk felemelkedése lehető­ségének. Gerő Ernő beszéde után a köztársasági elnök és kísérete az újjáépített hídhoz ment, ame­lyet piros-fehér-zöld szalag zárt el a forgalom elől, melyet a köztársasági elnök ezekkel a szavakkal vágott el: — A hidat a magyar élniaka­­rás, a magyar munkának, ma­gyar belső összefogásnak példát adó alkotását, a magyar köz­társaság nevében átadom a for­galomnak. Tildy Zoltán és kísérete át­haladt a hídon majd egyperces fieimi tiszteletadással tisztelgett Franyik Antal munkás emléké­nek, aki a munkában életét vesztette. Az ünnepség utáni díszebéden a főispán üdvözlésére Tildy Zoltán köztársasági elnök a kö­vetkező beszédet mondotta: — örömmel látom, hogy mily nehéz körülmények között ter­melik ki az ország számára azo­kat a javakat, amelyek nélkü­lözhetetlenek. A legörömtelje­­sebb pillanat számomra azonban mindig az, amikor hídépítő munkások között vagyok, mert ők teszik lehetővé, hogy megin­duljon a vérkeringés rombadőlt hazánkban. Minden szeg, min­­den újra felemelkedő pillér a jövő Magyarország életét teszi könnyebbé és lehetővé teszi azt, hogy az újjáépítés munkája a többi területen is megindulhas­son. Ezért őszinte szívvel for­dulok Gerő Ernő miniszter úr felé (Éljenzés és taps), aki lelke és éltető szelleme ennek a mun­kának, akiről tudom, hogy sem éjjele, sem nappala, mert éjsza­kánként mindig a munkások arca van előtte és azon gondol­kozik, hogyan biztosítsa az or­szág legfontosabb munkáját végző munkássereg fizikai élet­erejét, nappal pedig az a leg­főbb gondja, hogyan teremtse elő az anyagot az építéshez. Most, hogy egy esztendeje tölti be a közlekedésügyi miniszteri széket, hadd mondjam meg, hogy nemcsak jómagam, hanem az egész nemzet őszinte elisme­réssel, nagyrabecsüléssel és sze­retettel fordul Gerő miniszter felé, aki élő példája a céltuda­tosságnak, a szívós akaratnak, a rendszeres teremtő erőnek és, aki nem nyugszik addig, míg kitűzött célját el nem érte.­­ A munkának azonban nem lehetne eredménye, ha a minisz­ter mellett nem állana olyan mérnöki gárda, amely megérti szándékát, amely tudja, hogy vége van a régi világnak, ami­kor a munka irányítói a dolgo­zók hajcsávai voltak. Olyan mér­nöki karra van szükség, amely­­ tudja és érzi, hogy­ a kétkezi munkás egyenlő rangú testvére, egyik a mérnöki asztal felett el­készíti a terveket, a másik hideg télben, vagy tűző napsütésben a kalapácsot forgatja és megvaló­sítja az elgondolt terveket. Em­ber mind a kettő, egyforma em­ber egyformán megbecsült tagja a demokráciának. A Hosszantartó lelkes tans és éljenzés.­ — Ebben a hídban azt a hitet is látom, amellyel a magyar dol­gozók tömege az ország jöven­dőjében bízik. Sorsunk nehéz és még sok nélkülözés vár ránk. Tudjuk, hogy a munkások sok­szor milyen nehéz körülmények között dolgoznak. De én minden épülő alkotásban a magyar em­ber hitét látom. Ezt a hitet lá­tom a bevetett földeken, amelyet a parasztok megműveltek és amelyre ráhul­ott most az Isten áldása, ezt látom az épülő hi­dakban, a meginduló üzemek­ben, azt látom, hogy a magyar dolgozók bíznak az ország jö­vendőjében. A dolgozók elsősor­ban önmagukban bízzanak. Ben­nünket ugyan megsegíthetnek mások, de jövendőnk alapja a’ magyar öntudat, az akarat és mindenekfelett a magyar mun­ka. Úgy senki a világon nem segíthet rajtunk, hogy­ a mi munkánk nélkülözhetővé váljék. — Napjaink sok munkában és gondban telnek. Ez a nap itt Szolnokon azonban számom­ra a pihenés és öröm napja. Jól esik látnom a magyar munka újabb szép és dicsőséges ered­ményét, jól esik megállni ennél a hídnál, amely mutatja, hogy a magyar­ dolgozó tömegek hit­tel néznek a jövendőbe, nem adták meg magukat a nehéz sorsnak, hanem keményen dol­goznak egy ország újjáépítésén, amely az ő országuk lesz, a dol­gozók szabad és független or­szága. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés.)­­ Ennek a munkának való­ban az a hajtóereje, amiről Gerő miniszter úr beszélt, az, hogy a munkás most magának épít. Ezt a mondást nem tőle hallottam először, mert amikor néhány nappal ezelőtt megláto­gattam a S­zabadság-híd munká­sait, egy egyszerű munkásember azt mondotta nekem: Elnök Úr! Tudjuk, hogy ez­t a hidat most magunknak építjük. A régi Ma­gyarország bűnös urai építet­tek ugyan hidakat, de amikor arra került sor, hogy német és fasiszta cinkosaikkal együtt né­hány héttel, vagy nappal meg­­hosszabbítsák uralmukat, akkor ezeket a hidakat — köztük a nagy magyar építőnek, Széche­nyi Istvánnak a hídját — sem átallták felrobbantani. Ezekre a hídrobbantásokra nemcsak az adott okot, hogy megállítsák a bennünket felszabadító dicsősé­ges Vörös Hadsereget .Szűnni nem akaró lelkes taps és éljen­zést, mert hiszen ha csak ez lett volna a céljuk, elég lett volna minden hídnak csak a közepét, vagy egy egy szakaszát felrobbantani, de a gyűlölet dol­gozott bennük azzal az ország­gal szemben, amelyről sejtették, hogy elkövetkezik és amely el is következett: a magyar nép szabad országával szemben. Nemcsak hadászati okokból robbantottak,­ hanem úgy is, hogy hídjainkat ne tudjuk új­ból felépíteni. Robbantották a Ridak pilléreit bizonyára azért, hogy a maga nehéz életútján elinduló új Magyarország ne­hézségei leküzdhetetlenek le­gyenek. — Munkás Testvérek! Tiétek a dicsőség és az érdem, hogy az elmondhatatlan nehézségek el­lenére az anyaghiány, a szűkös táplálkozás s hiányos ruházat el­lenére éjt nappallá téve dolgoz­tatok, megérezve azt, hogy nem­csak egy városnak szolgáltok, hanem az egész országnak. Ma nemcsak Szolnok szíve dobban, lelkesebben, hanem a fői vár­oké, a Duna-Tisza közéé, a Dunán­túlé is, mert újra megnyílott egy szabad út, amely összeköti kicsiny országunk dolgozóit. — Hadd mondjam meg: éle­temben legjobban mindig a dol­gozó emberek között éreztem magamat dolgozó parasztok között, akikkel fiatal korom­ban együtt tártam a földet, dol­gozó gyári munkások között, akikkel öröm együtt lennem, valahányszor meglátogatom őket munkahelyükön. — Az lesz a miénk és abból lesz az ország — fejezte be beszédét a magyar köztársaság elnöke — amit mindnyájan munkával, verejtékes becsületes szorgalommal és igazi, nem szó­lamokból álló, de dolgos haza­fiassággal megteremtünk ezen a földön. Higgyétek el, ez az ország boldog lesz és minden dolgozó ember, igazi otthont talál majd benne. Ez az ország jogokban és a mindennapi ke­nyérben a magyar dolgozók or­szága lesz. (Szűnni nem akaró viharosan lelkes taps és éljen­zés.) Tildy Zoltán köztársasági el­nök ezután felsorolta azoknak a mérnököknek és munkások­nak a nevét, , akiket okirattal jutalmaztak, majd a nemzet nevében megköszönte azt a jó munkát, amelyet végeztek. — Az Isten áldja meg a két kezelek munkáját, annak ered­­ményét. Előre a további jó munkára és további eredmé­nyekre! — fejezte be zúgó él­jenzés közepette beszédet a köz­­társasági elnök. A köztársasági elnök beszé­dét Gerő Ernő köszönte meg, majd Szeder János a szociál­demokrata párt és Guba Mihály a kommunista párt nevében mondott pohárköszöntöt. T­oi­nin ellentengernagy a szovjet katonai parancsnokság és a szövetséges ellenőrző bizottság nevében üdvözölte Tildy Zol­tánt, a kormány megjelent tag­jait és a hídépítő munkásokat. Beszédét a magyar-szovjet ba­rátság éltetésével fejezte be. Az ünnepség után a köztár­sasági elnök és kísérete Mező­túron részt vett még a Berettyó­­híd felavatási ünnepségén is.

Next