Magyar Nemzet, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)
1946-08-01 / 169. szám
A magyar Iiefiieszerzísties® tervezet hivatalos szövege A Magyar Távirati Iroda Párjából közli a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 13-áról keltezett magyar békeszerződés tervezetét, mely nyolc részből, 37 cikkelyből és hat mellékletből áll. A tervezet bevezetőben megállapítja, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal s ezért a háborús felelősség ráeső részét viseli. Mintogy Magyarország 1944 december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, annak hadat üzent és 1945 jan. 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, a szövetkezeti hatalmak támogatják Magyarország azon kérését, hogy a békés állapotok alapjául szolgáló békeszerződést köthessen, tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek s csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. A szerződés részletes rendelkezései a következők: A teatározó Az I. rész Magyarország tatáraira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai hattárai ugyanazok maradnak, amelyek 1838 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak Ezáltal a magyar-román határ az 1838. január 1-ji állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjetúnió közti határeme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938 január 1-i helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1933 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ e két országnak Ausztriára való kösés határpontjától kiindulólag a magyar-cseh határnak a Szovjetunióval alkotott közös határpontig az 1933 január 1-i állapotnak megfelelően állíttatik vissza. Jelen szévén csak kisérléti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A szabadságjogok A II- rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára bittosítania kell, intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségrevonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyezségeket. Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésével. Minden szövetséges hatalom a jelen szerződés életbelépte után 6 hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani vagy megújítani. A III. rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adaton túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartós é személy■Bt acalmínemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokért a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifoglyokként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli. A Mvoisions A IV. rész a szövetséges haderők kivonulásáról intézkedik. Eszerint a jelen szerződés elitbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetuniónak jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartania, amely szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. A Jóvátétel A béketervezet V. része a jóvátételről és a javak viszszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. A VI. rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak és IV. terhényes jogait és érdekeltségeit az 1941 április 10-i állapot szerint azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek vagy azok állampolgárai kártérítést kapjanak olyan tulajdonukért, amely a háború alatt elveszett vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak vagyazok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy ez Szovjetuniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrző bizottság átruházott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedőt meg fog tenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely 1939 szeptember-e után egyenesen a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges katonai fizetési eszközöket és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezmény elvében részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltető bizottság elé tartozik. A VII. rész a Duna-problémára vonatkozik. A Vili. a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és angol. A szerződés a szövetéges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba. A vitás békepontok A békeszerződéseknek azon pontjait is közzétették Pakisban, melyekre vonatkozóan a négy külügyminiszter nem tudott megegyezni. Ez a publikáció tartalmazza a két különböző amerikai javaslatot a riszterolasz határvonalról A jóvá nem hagyott bék főpontok szövegében a legnagyobb helyet a dunai kérdés foglalja el. A Szovjetunió nézetei itt eltérnek Nagy-Britannia és az A jóvátételi kötelezettségeken kívül a békeszerződések tervezete különböző gazdasági rendelkezéseket is tartalmaz. Ezek részben egyöntetűen vonatkoznak a Balkán-államok A békekonferencia kedden a két angolszász és a kínai küldöttség vezetőinek felszólalásával akadémikus jelleget öltött és azt a következő napok során is meg fogja őrizni, mert az egyes delegációk elnökei egymást követik a szónoki emelvényen, hogy kinyilatkoztassák a békébe vetett hitüket. De ha a plénum ülése akadémikus és ezért eseménytelen is, a szabálybizottságban már fellángoltak az izgalmak. Szerdán délelőtt elsőnek a jugoszláv megbízott szólalt fel, aki azzal érvelvén, hogy egyes nemzetek jobban vannak érdekelve bizonyos béketervezetek kidolgozásában, mint mások, úgy ítélte, hogy a konferencia minden döntést csak kétharmad szavazattal hozhat meg, nem pedig egyszerű szótöbbséggel. A jugoszláv küldöttek ezenkívül ajánlották Albániának, mint Olaszország által megtámadott, megszállott és kifosztott országnak a konferencia 22. tagjaként való felvételét. Ezután megkezdődött a kis nemzetek ellentámadása. A hollandiai delegátus élesen bírálta a nagyhatalmak által megállapított és a jugoszlávok által támogatot procedúrát, amely fölöttébb kedvezőtlen a kis népekre. Lényeges az, mondotta, hogy a határozatokhoz csak sima többség kelljen, mert ha kétharmadot kérnének, szinte lehetetlen lenne pozitív eredményekhez jutni. (Tanácsnoki szerepre kárhoztattak benünket és ezenfelül ellenőrizni akarják tevékenységünket» — kiáltotta. — Eivatt ausztráliai delegátus hasonló értelemben szólalt fel. A vita folyik. A békeértekezlet illetékes köreiben nyert értesüléseink szerit csehszlovák emlékiratot terjesztettek a békeértekezlet elé a szlovákiai magyarság problémájával kapcsolatban. Ez az emlékirat tíz sűrűn gépelt oldalból, egy bevezető részből és három fejezetből áll. A bevezető rész a csehszlovákiai magyar kisebbség teljes likvidálásának szükségességét’ hangsúlyozza és igyekszik bizonyítani. A három fejezet ezután ennek a likvidálásnak három állomását ismerteti. Az első a jelenleg érvényben lévő magyarcsehszlovák népességcsere-egyezménynek olyan módosítása lenne, hogy a kicserélendő magyarok száma százötvenezerre emelődjék fel. Erre a csehszlovákoka konferencia engedélyét kérik. A második rész 200.000 elmagyarosított szlováknak viszszaszlovákosítását jelenti be. Az emlékirat hosszas statisztikai táblázatokkal 200 esztendőre terjedő történelmi visszapillantással, községről-községre haladva, bizonyítgatja, hogy a megjelölt 200.000 lélek egy magyarizálási folyamat eredményeképen szakadt le a szlovák testről. A fennmaradó 220.000 magyart Csehszlovákia egyszerűen át akarja tenni a határon, mégpedig a Magyarországról hiter Egyesült Államok javaslataitól. A különbség lényegét párisi tudósítónk lapunk szerdai számában már ismertette, és Finnország területén az Egyesült Nemzeteknek és ezek polgárainak javaira és érdekeltségére. Az amerikai javaslat az Egyesült Nemzetek polgárait ért károk teljes kárértlepített svábok helyébe. A memorandum ezt a részét táblázatokkal igyekszik alátámasztani. A magyar béketervezet rendelkezései mélységes lehangolt vágót váltottak ki párisi magyar körökben is. Illetékes magyar személyiségek első reflexióikat a következőkben foglalják össze a Magyar Nemzet számára: — Először területi rendelkezések,4 trianoni döntés ismétlődik meg, az eredetinél talán még rosszabb kiadásban. Azt a tényt ugyanis, hogy a csehszlovák-magyar határkérdés függőben maradt, nem, leját biztató jelenségként felfogni. A csehszlovák kormánydelegáció minapi utazása, amely e kérdésre is vonatkozott, sikeres volt nemcsak prágai, hanem más nagyhatalmi fővárosok jelentése szerint is. Másodszor: szomorú jellegzetesség a kisebbségvédelem teljes hiánya. A tervezet ugyanis tartalmaz egy teljesen platonikus nyilatkozatot az emberi jogokról, de e jogokat semmi szabályzat, semmi szankció, semmi testület sem biztosítja. A béketervezetnek ez a része fedezetlen váltónak tekinthető. Harmadszor: a gazdasági szakaszokban sok az ellentét és kevés a precízió. Az ítélettel várni kell. Először és utoljár: az egyetlen kielégítő, sőt talán fölösen kielégítő pont a katonai szakasz, amely kétszer akkora haderőt engedélyez, mint Trianon. Kérdéses, hogy Magyarország mai helyzetében képes lesz-e hatvanötezres keret fenntartására. Lehet, hogy az engedékeny paragrafussal nem tudunk majd élni — fejezi be nyilatkozatát az illetékes magyar személyiség. Mikes György (Gallicus) A szabadságjogok biztosítása Valamennyi békeszerződéstervezet tartalmazza azt a záradékot, mely kimondja, hogy az egykori ellenséges országnak biztosítania kell a területén élők számára az emberi jogokat és az alapvető Szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadságot, a vallásszabadságot, a politikai véleménynyilvánítás szabadságának és a gyűlésszabadságnak jogát. Az orosz békeszerződés A benyújtott békeszerződéstervezetek közül Olaszországé a leghosszabb. Hetvennyolc cikkelyből áll. A Franciaország javára megállapított határmódosítások jelentéktelenek. Jugoszlávia megkapja a teljes szuverenitást mindazon területek felett melyek az 1938. januárjában fennállott olasz-jugoszláv határ és a trieszti kérdésben elfogadott, úgynevezett (francia vonal) közé esnek. Zára városa ugyancsak Jugoszláviának jut. A Doltekanezosz szigetcsoport pedig Görögországnak. A trieszti terület függetlenségét a biztonsági tanács szavatolja. Olaszország minden jogcíméről lemond líbia, Eritrea és Saomári teümetában, viaszerzését kívánja, a Szovjetunió csupán az érték egyharmadát. A külföldön élő román, magyar, finn és bolgár javakat az USA, Nagy-Britannia és Franciaország lefoglalhatónak vagy felszámolhatónak tartja, Finnországgal viszont kivételt tesz. A Szovjetúnió azt kívánja, hogy Magyarországot és Bulgáriát ugyanúgy kezeljék, mint Finnországot. A francia, brit és északamerikai javaslat azt kívánja továbbá, hogy Románia, Magyarország, Timor- Szág és Bulgária mondjanak le Németországgal szemben minden igényükről. A gazdasági rendelkezések alkalmazása során felmerülő ellentéteket különbizottság elé kell terjeszteni. Izag elismeri Albánia függetlenségét, kötelezi magát Etiópia fenségjogának tiszteletben tartására és az Etiópiából elszállított tárgyak és ereklyék visszajuttatására.. A béketervezet katonai és jóvátételi cikkelyeit a New York Herald Tribüne nyomán már ismertettük. Az Egyesült Nemzetek mindegyikének javára Olaszország is köteles kereskedelmi téren a legtöbb kedvezmény jogát biztosítani. Másfél éven keresztül a négy nagyhatalom római nagykövetei együttesen fogják képviselni szövetséges hatalmakat és ők tárgyalnak minden kérdésben, mely a békeszerződés végrehajtására, vagy értelmezésére vonatkozik. A fost r#vax és a római fődelegátus beszéde A békeértekezlet második napján felszólalt Attlee miniszterelnök, Byrnes és Vang-Li-Csie külügyminiszterek. Byrnes azt mondotta: Demokráciát nem lehet szuronnyal tanítani. A megfélemlítés félelmet szül, a jóindulat jóindulatot. Az Egyesült Államok szilárd elhatározása, hogy nem térnek vissza többé az elszigetelődés politikájához Az amerikai külügyminiszter reméli, hogy a konferencián megjelentek szabadon ismertetik majd kormányaik álláspontját. Attlee miniszterelnök, a következő felszólaló, hangoztatta hogy a négy nagyhatalomnak figyelembe kell vennie a tizenhét kisebb nemzet véleményét. A békeszerződések célja, hogy visszatereljük az európai család körébe annak öt eltévelyedett tagját — mondotta Attlee. Törekvésünk, hogy boldogabbá tegyük Európát. Fő feladatunk", a Németországgal való bánás-* mód hátramarad, de sok múlik azon, milyen szellemben intézzük el az öt kisebb nemzet ügyét. . ■ A kínai külügyminiszter serint nagyfontosságú, hogy nem szabad olyan feltételeket szabni a legyőzött nemzetek számára, amelyek elősegíthetik a reakciós elemek újabb erőrekapását ezekben az országokban. A román és bolgár békseszerződésé is. A román békeszerződés-tervezet bevezető része a magyarhoz hasonlóan megállapítja Románia felelősségét a háborús részvételért, de szövege eltér a magyar szerződéstől, amikor leszögezi, hogy Románia 1944 szeptember 12-én valamennyi Egyesült Nemzet érdekében cselekvő részt vállalt a Németország elleni háborúban. A román tervezet szövega továbbá nemcsak azt mondja, hogy Romániának lehetőséget kell nyújtani az Egyesült Nemzetekhez való csatlakozásra, hanem azt is kifejezésre juttatja, hogy a román békeszerződés baráti kapcsolatok alapját alkotja majd a szerződő felek között. Románia határai megfelelnek majd és 1941 január 1-én fennállott határoknak, kivéve a román-magyar határt, mely a trianoni vonalat követi, és a szoviet-román határt, melynél az 1940 június 16-án megkötött szovjet-román redriktvtások irányadók. A szerződés eggyéb rendelkezései a magyar tervezethez hasonló sémát követnek. A . ' bolgár békeszerzdést nyitvahagyta a görög-békei határ kérdését, melyre vonatkozóan a döntést a két érdekelt fél meghallgatása után, a héberrte Voztrire, iletve a külügykomisiterek tanácsára bízza. Bulgária jóvátétele Junoszláviának és Görögországnaak csak részleges lesz, mert Bulgária résztvett a németek11-ei háborúban. A Székesszerű tötések gazdasági i*ctmií©lk©3£csci Párisi tudósítónk szerda esti tetefonjelentése a békekonferenciáról A szlovák síépisstóiságok mogásosseiác stéittel A csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény 8. §-ának értelmében a csehszlovák kormány létszám felett telepítheti át azokat a magyarokat, akik a szlovák nemzeti tanács 1945 május 15-én kiadott 33-as számú rendelete hatálya alá esnek. Ennek megfelelően a szlovák népbíróságok eljárás alá vonhatják azokat a magyar nemzetiségű személyeket, akik az említett rendelet szerint háborús és népellenes bűncselekményeket elkövettek. Általános büntetőjogi elv az, hogy a büntetőjogi szabályok kiterjesztően nem értelmezhetők. Az estek túlnyomó részében eme szabályokkiterjesztő értelmezése egyéni kilengésekre nyújt módot. Mint a Prágában megjelenő Svobodne Noviny jelenti, a kassai népbíróság az elmúlt napokban 40 magyar nemzetiségű kassai polgár ügyében tárgyalt, akik 1938. novemberének elején fogadták a magyar megszálló csapatokat és megjelentek azok bevonulásán. A népbiróság 1S személyt bűnösnek talált, ezeket 38 napi kényszermunkatáborra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. További 23 magyar nemzetiségű személy ügyében a népbiróság további kivizsgálást rendelt el. Galánta városkában népbirósági eljárást indítottak többek között Kovács Jenő ottani lakos ellen, mert följelentőjének vallomása szerint 1938 november 2-án táviratot adott fel Bécsbe a következő szöveggel: (Magyarok leszünk.* Ezekből az esetekből azt a következtetést vonhatjuk 1®, hogy a szlovákiai népbíróságok eljárása során nem bizonyos erkölcsi helyzetek tisztázása a döntő szempont, hanem a lakosságcsere-egyezmény keretében áttelepülésre kerülő magyarok számának növelése. maffggarellenes tiészteréts&A Békéscsisbárm A magyarországi szlávok antifasiszta frontja egyetemes szláv kongresszust rendezett vasárnap Békéscsabán. A gyűlésen a csehszlovákokat kellemetlen meglepetés érte, mert az alföldi szlovákok kiküldöttei kivonultak a kongresszusról s a delegátusok egyharmadát magukra hagyták, így csak a budapesti és nógrádi kiküldöttek voltak jelen. A népgyűlésen három-négyezer ember jelent meg, akik Cseh- Szlovákiából odaszállított zászlókkal mondtak fel. A veératháza is csehszlovák zászlókkal volt díszítve. Egy-két magyar zászló szerénykedett az ünnepélyen. A népgyűlésnek az volt a célja, hogy a párisi békekonferenciát impresszionálja azzal, hogy Magyarországon 450.000 szlovák van, akik mind haza akarnak menni, hogy annál könnyebben fogadtassanak el a csehszlovákok Páriban olyan javaslatot, mely 450.000 magyar kitelepítését eredményezné Csehszlovákiájáé. A kongresszust, a Hej Simonét fázná fasiszta, tmMfeBfl