Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-17 / 207. szám

mm IV' s nepton&er ^­s Fúriát tudósítónk hétfő esti telefonjelentése­ű békekonferemciórólt­ ­l Csehszlovákia újabb indítványt terjesztett elő Magyarország ellen Miután azt, hogy mit szabad és mit nem szabad, mit lehet és mit nem lehet, mi tilos és mi nem, a párisi konferencián nemcsak a nézők, hanem még a szereplők sem tudják pontosan, megesett, hogy a magyar— csehszlovák albizottság szombati nyílt üléséről kirekesztették, zárt ülésére pedig odabocsátották az újságírókat. A szó, amelyet alkalmazunk, helyénvaló: nem beeresztették, csak odabocsátot­­ták. Miután a nyílt ülésre nem tudtak bejutni, a zárt ülés fo­lyamán módot adtak nekik ar­ra, hogy ablaknyilásokon és ajtóréseken át ebel kapjanak egy-egy mondatfoszlányt. Ez az értekezlet, amely állí­tólag a békét és az emberiség boldogulását hivatott biztosítani, általában zavarban van a nyil­vánossággal. A folyosók és az ivók tárva-nyitva állanak a sajtó részére, de a szalonokba és az üléstermekbe bejutni már a kezdettől fogva is jobbatlán reménytelen vállalkozást jelen­tett Miként a nyugtalan lelkű orthodoxok a fal felé fordítják­­ az ikonokat, hogy a szelíd szen-Csehszovákia légmentesít. A hét, amely a konferencia nyolcadik hete lesz, előrelátható izgalmak közepette döntésre ér­leli majd a magyar—csehszlovák viszályt. Az ellentétek eddig há­rom pontban csúcsosodtak ki: a csehszlovák területi követelés­ben, a reparációs igényekben és végül kétszázezer szlovákiai magyar tervezett kiutasításában. Ez az anyag új elemmel gyara­podott A prágai delegáció ugyanis pótindítványt terjesz­tett be a magyar béketervezet katonai fejezetének 10. szaka­szához és ebben a következőket kéri: 1. Magyarország, szemben az eredeti tervezettel, még a belső rend fenntartására és határainak helyi védelmére se rendelkez­hessék erődítményekkel. 2. A tervezet által megsza­bott 65.000 fő helyett csak 40.000 fő lehessen a magyar hadsereg létszáma. 8. A magyar haderő legfeljebb 50 közepes és nehéz harckocsit tarthat meg. 4. A tervezet­ engedélyezte 90 repülőgép helyett csak hat­vannal rendelkezhessék Magyar­­ország és ebből az eredetileg meghatározott hetven helyett csak harmincöt lehessen harci repülőgép. 5. A légihaderő létszáma öt­ezer helyett 3500 főre korlátoz­­tassék. A csehek indokolása hang- A magyar válási A magyar de­legáció azonnal beterjesztette válaszát, amelynek bevezető ré­szében hangsúlyozza a béketer­vezet 18. paragrafusára épített ama reményét, hogy a katonai korlátozások csak ideiglenesek, és érvényüket vesztik, amint Magyarország az Egyesült Nem­zetek Szövetségének tagállamá­vá válik. Ez a körülmény le­hetőséget nyújt arra, — mond­ja a magyar emlékirat —, hogy Magyarország egyenlőségi ala­pon illeszkedhet majd bele a jövő biztonsági rendszerébe és fegy­verkezési vákuumával nem lesz veszélyeztete­­ és veszélyez­tető pontja a nemzetközi hely-­­­zetnek. Ami a csehszlovák megszorító­­ követeléseket illeti, a magyar­­ memorandum rámutat arra,­­ hogy Prága 58 százalékos csök­kentést óhajt. Ez magyar szem- I pontból kiáltó sérelem, mert az döntés előtt a cseh-magyar probléma Mint a párisi értekezlet sok mozzanatából kitetszik, a cseh­szlovák-magyar problémák Prága hajthatatlansága miatt csak ke­serves harcok után fognak nyugvópontra jutni. A magyar politikai és területi bizottság hétfő esti ülésén nyilván zar­tók na láthassák a család bű­nös szégyenét, olyanképpen a párisi értekezlet is fal felé for­dította az Atlanti Charta kinyi­latkoztatásait, az Egyesült Nem­zetek alapokmányának eszméit és a világ közvéleményének kutató pillantását... így azután a nyers érdekek­­diktálta könyörtelen és tisztá­talan családi ügyeket el lehet intézni. A már említett mondatfoszlá­nyokból a jobbfülűek arra kö­vetkeztettek, hogy az albizott­ságnak rövid órát sem tartó ülésén nem történt különös ese­mény. Hajdú Lőrinc úr, a prá­gai delegátus, akadozó­­ angol­sággal, — miután a magyar, amely anyanyelve, nem elfoga­dott nyelve a konferenciának — érveket és iratokat terjesztett elő annak a csehszlovák tételnek bizonygatására, hogy Magyar­­ország súlyos reparációkat tar­tozik fizetni a bécsi döntésterü­let négyéves megszállásáért. Az ausztráliai küldött kétségbe­vonta az argumentációk értékét. Heves szócsata fejlődött ki, vé­gül az ülést elnapolták, súlyozza, hogy a belső rend fenntartásához ajánlott létszám, amely a lakosság fél százalékát teszi ki, teljesen elegendő. A cseh delegáció ezenkívül a katonai fejezetbe új szakasz be­iktatását követeli a következő fogalmazásban: — A jelen szerződésben meg­határozott cseh-magyar határtól délre mintegy húsz kilométeres sávban tilos Magyarországnak a következő berendezéseket léte­sítenie és fenntartania: a) olyan állandó erődítmé­nyeket, amelyekben cseh terület belövésére használható fegyve­rek helyezhetők el; b) olyan állandó katonai be­rendezéseket, amelyekből tüze­lés kezdhető cseh terület ellen; c) olyan utánpótlási lehetősé­gek és raktárak létesítését, me­lyek a fent körülírt erődítmé­nyek és berendezések céljait szolgálhatnák.» A csehszlovák delegáció In­dítványát a következőkkel in­dokolja: — Miután Csehszlová­kia nem fenyegeti, Magyar­­országnak nincs szüksége erő­dítményre a csehszlovák határ mentén. Másrészt minimumra csökkentve a védelmező erőket, a felszabaduló csapatokat a határ bármely pontján táma­dásra lehet felhasználni és így minden erődítmény automati­kusan támadó jellegűvé válhat. egységes elbánás elvének sárba­­tiprását és különleges politikai deszkriminációt jelentene a többi legyőzött államokkal szemben érvényesülő előírásokhoz ké­pest. De függetlenül az ország méltóságától, lehetetlenné tenné a hat­árok védelmét, azonos ré­­giójú országok között olyan kü­lönbségeket teremtene, amelyek az egész világ biztonsági rend­szerére kihatnának. Magyaror­szág légmentes területté válna, ame­let bármikor meg lehet szállni. A négy nagyhatalom bizonyá­ra az egyetemes biztonság szem­­pontjainak figyelembevételével döntött a volt ellenséges álla­mok haderejének létszámáról. Semmi sem indokolja tehát, hogy Magyarország csak félszá­zalékos haderővel rendelkezzék, akkor, amikor minden volt el­lenséges ország egyszázalékos létszámra jogosult, Nyalásra kerül már a szlovákiai magyarok kényszerkitelepítésé­nek kérdése is. A magyar béke­anyagnak ez a kardinális pontja. A magyar álláspontot a Luxem­­bourg-palotában Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követünk képviseli majd, akinek beszéde — a kérdés tragikumát nemcsak érvekben, hanem páthoszban is kellőkép érzékeltető szónoki mfl — készen áll már. Amilyen vigasztalan a hely­zet a magyar-cseh vonalon, olyan engedékeny és enyhülő jugoszláv vonatkozásban. A pá­risi jugoszláv követségen hét­főn díszebéd volt a magyar de­legáció tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a két küldött­ség megegyezett az önkéntes la­kosságcserében. Közvetlenül a baráti összejövetel után közös kommünikét adtak ki a megál­lapodásról, amelynek részleteit már ismertettük. A hivatalos közleménynek legföljebb ez a mondata jelent még nóvumot: " A tárgyalások teljes elvi megállapodáshoz vezettek, amely a magyar békedelegáció elnöke, Gyöngyösi külügymi­niszter és a jugoszláv békedele­gáció elnöke, Kardelj miniszter­­elnökhelyettes közti levélvál­tásban jutott kifejezésre. Jugoszlávia a brit imperializmus ellen A kon­ferencia olasz bizottságának hétfői ülésén Kardelj jugoszláv küldött mégegyszer viszatért Trieszt kérdésére és heves tá­madást intézett Anglia ellen, amely csak azért akadályozza meg a városnak Jugoszláviához való csatolását, hogy fenntartsa a Földközi-tengeren a brit szupremáciát. Angliával szem­ben Kardelj a Szovjetunióra hivatkozik, amely egy pillanat­ra sem szűnt meg támogatni Jugoszláviát, noha ettől semmi várnivalója nincs. Végül említsük meg, hogy ugyancsak hétfőn a csehszlovák Hajdú és a jugoszláv Bartos ál­lítólag jogtalanul visszatartott hajókat követeltek az Egyesült Államoktól. Csehszlovákia 48, Jugoszlávia 168 hajót igényel. Washington nevében Torp tá­bornok méltatlankodva tiltako­zott az igénylések ellen. Mikes Imre Gyöngyösi Caldarisznál Gyöngyösi magyar külügymi­niszter szombaton látogatást tett Caldarisz görög külügyminisz­ternél, a görög békeküldöttség vezetőjénél. Magyar szakszervezeti vezetők Párisban és Stockholmban Párisbal jelenti az MTI, hogy Kisházi Ödönnek, a Szakszerve­zeti Tanács elnökének vezetésé­vel szombaton háromtagú szak­­szervezeti küldöttség érkezett Párisba. Böhm Vilmos stockholmi magyar követ szombaton dél­után fogadást rendezett a Magyar Szakszervezeti Tanács svédországi delegátusainak tisz­­teletére. A békekonferenciának még nég­y hétre van szü­ksége A Nemz Chronicle szerint: a békekonferenciának még négy hétre van szüksége a fennma­radó problémák rendezésére. Még mindig sok tennivaló van. A bolgár és a magyar határ­­problémákat tartják fenn a bi­zottságo­knak. A Daily Herald szerint­ a nyitvamaradt kérdések közül az egyik a dunai hajózás kérdése, amelyben a külügyminiszteri ta­nács sem tudott megegyezni. Wallace új pártot alakít Washingtonból jelenti az MTI, hogy politikai körökben lehetségesnek tartják Wallace új párt alakítását. Wallace a Roosevelt-féle­­New Dead hí­veit rönyh­ítené és az Egyesült Államok harmadik nagy pártját teremtené meg. Az amerikai munkásszerve­zetek teljes mértékben támo­gatják Walece felfogását, amely ilszinte barátságot adrget a Szovjetúnióval. A londoni Sunday Times sze­rint Truman elnök helyreigazí­tó nyilatkozata Burnet külügy­miniszter személyes közbelépé­sére történt. Truman hivatalába kérette a sajtótudósítókat és ünnepélyes hangon olvasta fel nekik nyilatkozatát. Az MTI hangsúlyozza hogy efajta ün­nepi elnöki nyilatkozatra nem kerül sor­em bejelent** óta, amelyben az elnök annak idején közölte, hogy a Szovjetúnió hadat üzent Japánnak. Pop­per szenátor a következ*­­j két mondotta: — Mindenki tudja, hogy az a két ember, aki támadó poli­tikát engedett meg magának Oroszországgal szemben, Na­póleon és Hitler, póruljárt. Ha a köztársasági párt reakciós elemei teljesen hatalomra jutot­­tak volna a kongresszusban és a Fehér Házban, ez elkerülhe­tetlenül háborúra vezetett volna Oroszországgal szemben. Pepper szerint — mint az MTI jelenti — az amerikai nép nem nézi jó szemmel a szoros szövetséget Angliával a­­Szov­jetúnió ellen. Ezidőszerint min­Vasárnap délben Tildy Zoltán köztársasági elnök meleghangú ünnepség keretében nyújtotta el a Vörös Hadsereg 58 tisztjének a „Szabadság-érdemrend“-et, azoknak az érdemeiknek elisme­réséül, amelyeket Magyarország felszabadítása és a magyar de­mokrácia megerősítése terén szereztek. Ünnepi lobogó pompá­ba öltözött a Kossuth Lajos­ tér erre az alkalomra. A tér köze­pén magyar és orosz díszzászló­alj helyezkedett el zenekarok­kal. Hatalmas közönség gyüle­kezett az ünnepségre, a parla­ment főbejárója előtt létesített tribünön pedig csaknem teljes számban megjelentek a meg­hívottak. A Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek mind részt vettek az ünnepségen. Szovjet részről megjelent Puskin követ, Barulin és Oszukin kö­­vetségi tanácsos, megérkezett Berlinből az első helyen kitün­t A magyar köztársaság el­nöke érdemrendet alapított azoknak a bátor férfiaknak ki­­tüntetésére, akik a fasizmus igájának lerázása érdekében a háború alatt és Magyarország felszabadítása körül érdemeket szereztek. Háborút vesztett, ösz­­szeomlott, leszegényedett or­szág helyzetéhez illő szerény érdemrend a magyar .Szabad­ságrend. Erkölcsi éréke azon­ban rendkívül nagy ennek az érdemrendnek. Akik ezt a ki­tüntetést a magyarok közül megkapják, azoknak nemcsak személyes bátorságát ismeri el a köztársaság elnöke, nemcsak az élet kockáztatását vagy fel­áldozását, a családi békének, a nyugalomnak a haza érdekében való eltaszítását jutalmazza, hanem a politikai tisztánlátást is. Mert a kiállás és az önfelál­dozó munka rendszerint együtt járt annak felismerésével, hogy a fasizmusnak el kell veszítenie a demokráciákkal szemben a háborút, s annak felismerésével is, hogy ha a fasizmus győzni tudna, Magyarország sorsa még keservesebb lenne, mint a há­ború elveszítése esetén. Magyar vonatkozásban nem a köteles­­ségteljesítést jutalmazza ezzel a kitüntetéssel a köztársasági el­nök, hanem a kötelességen túl­menő becsületes magyar kiál­lást. S ha egyszer eljön az ideje, amikor a nemzet minden fia­­kellőképpen tudja értékelni, mit nyert a nemzet a demokrá­ciával, akkor fokozottabb mér­tékben fogja a társadalom meg­becsülni azokat, akik a demok­rácia alapjait a legveszélyesebb napokban rakták le. — A fasizmus igájából való szabadulást nemcsak a bátor magyaroknak köszönhetjük, a demokrácia nemcsupán a ma­gyarok jobbjainak előrelátásá­ból és a nemzet vágyakozásából született meg, hanem ebben örök időkre elévülhetetlen ér­deme van a Magyarországot fel­szabadító Vörös H­adseregnek. A magyar vágyakozás és a Vörös Hadsereg fegyverei együtt te­remtették meg az új Magyaror­szágot, illő tehát, hogy annak nem óceán, minden stratégiai szempontból fontos térség, a szovjet anyaország kivételével, amerikai és angol ellenőrzés alatt áll „Be kell látnunk, hogy az új nagyhatalom, amely el­késetten lépett a történelem színpadára, nem fogadhatja el örök időkre tiltakozás és ellen­­kezés nélkül ezt a helyzetet A külpolitika hírét Londonban a brit kormány átalakulásáról beszélnek. Első­sorban arról van szó, hogy Alexander, az admiralitás első lordja, fontosabb hatáskörbe kerül Az angol polgári légiforgalmi miniszter vasárnap közölte, hogy az angol kormány csupán az angol ipar 20 százalékát akarja államosítani. Jetett Kuraszov vezérezredes is. Amerikai részről megjelent Schoenfeld követ, Bigelow kö­­vetségi tanácsos, Weems tábor­nok, Dietrich főtörzskapitány, Stokes ezredes és Kovách al­ezredes. Angol részről jelen volt Bedward és MacNab követségi tanácsos, Graham sajtóattasé, Simpson légügyi tábornok és Moc­er-Ferryman ezredes. A tri­bünön foglaltak helyet a ma­gyar kormány tagjai, a nemzet­­gyűlés és a különböző hatósá­gok képviselői, azután a politi­kai pártok küldöttségei. A Himnusz jelezte a köztársa­sági elnök érkezését. Tildy Zol­tán elnök a tribün közepén foglalt helyet, Nagy Ferenc mi­niszterelnök és Jékely László miniszter között. Ezután meg­kezdődött az ünnepség Nagy Feerc miniszterelnök beszédé­vel. A miniszterelnök a követ­kezőket mondotta: a rendnek kötelékében is együtt legyenek a kitüntetett magya­rokkal a Vörös Hadsereg leg­kiválóbb hősei, amely rend az új Magyarországért vívott küz­delem harcosainak egy részét foglalja magában.­­ A köztársasági elnök úr ma a Vörös Hadsereg vitéz ka­tonái között osztja ki a kitün­tetéseket és a köztársasági el­nök úrnak ezzel a cselekedeté­vel egyetért a felszabadított magyar nemzet, a demokrácia minden becsületes híve. Mi megbecsüljük barátainkat s azokat, akik áldozatokat hoz­tak értünk, s nemcsak a forma szerinti kitüntetésben, de a magyar nép halálában is része­síteni kívánjuk őket. A miniszterelnök nagy taps­sal fogadott beszéde után Bartha Albert honvédelmi mi­niszter szólott. Hangoztatta, hogy a Vörös Hadsereg szuro­nyai hegyén szabadságot hozott Európának. Gigászi küzdelmet vívott ez a hadsereg, hogy az egész emberiség mételyét, a fasizmust legyőzze. A nagyha­talmakkal együtt vívott és kato­nai hőstettekben bővelkedő had­járat meghozta számunkra a szabadságot. Ezzel a hatalmas ajándékkal elköteleztük magun­kat arra, hogy a kapott szabad­sággal élni tudunk és annak alapján megalkotjuk a magyar demokráciát és azt magyar népi tartalommal töltjük meg. A fel­­szabadulás óta elmúlt idő bizo­­nyítja, hogy „ magyarság tud is élni szabadságával Itt is köszö­net illeti hatalmas szomszédun­kat, a Szovjetúniót, amely se­gítő kézzel nyúlt felénk szüksé­günkben. — Kicsi ország ad­ a kitünte­­tését segítő szomszédjának, — mondotta a honvédelmi minisz­ter, — de egy ország erejét nem a nagysága, hanem erkölcsi ér­téke adja meg. Szent szimbó­­lum a Szabadságrend. Kifejezi az egész nép baráti kézfogását, azt, hogy az egész ország nyúl­— Szeretők, ha azok a kato­nák, akiknek ma az elnök úr ezt a magyar kitüntetést átadja, nemcsak a jól végzett katonai szolgálat, a hősies, bátor maga­tartás tudatát éreznék át, ha­nem mint emberek, mint hatal­mas hazájuknak hű fiai és pol­gárai a barátság érzését is mé­lyen, engednék lelkükben meg­gyökereztetni az iránt az ország és az iránt a nép iránt, amely­nek szabadságáért fényes hadi­tetteket hajtottak végre. A mi barátságunk irántuk és hatal­mas hazájuk, a Szovjetúnió Iránt őszinte és tiszta. — A magyar demokrácia fej­lődése nem alakulhat úgy, a magyar demokrácia elemei nem változhatnak úgy, hogy szabad­ságunk visszaadóiról, „ kiváló és bátor szovjet katonákról s a Szovjetunióról megfeledkez­zünk. Minden katona elszántsá­gában ott érezzük a Vörös Had­sereg nagy vezérének, Sztálin generalisszimusznak akaratát, amellyel a fasizmus által leigá­­zott kis népek szabadságát kí­vánta visszaállítani. — Az átadott kitüntetések­­mellé hadd tegyem oda a mai gyar kormánynak azt a kijelen­­tését, hogy Magyarország népe a visszaadott szabadsággal be­csületesen fog élni s minden tö­rekvése az, hogy a nép ellenőr­zésével folytatott becsületes ál­lamvezetés minél hathatósabban szolgál­ja a világ népeinek kö­zös békességét és akadály nél­küli boldogulását.­­ A magyar köztársaság kor­mánya nevében mély tisztelettel köszöntöm azokat a hős kato­nákat, akiknek ma a köztársa­sági elnök úr át fogja adni a Szabadság-rend érmét, totta át a Vörös Hadsereg kitün­tetettjeinek az érdemrendet. Érezzék országunk szeretetét és háláját mindazért, amit értünk tettek. De kérem, ápolják a jö­vőben is baráti megértéssel és támogatással a szovjet-magyar barátságot. Hiszem, hogy a jövő továbbra is biztosítja számunk­ra ezt a már hagyományossá vált baráti kapcsolatot és hogy a magyarság töretlenül halad tovább a demokrácia útján. A kitüntetések átnyújtása A Vörös Hadsereg, a kitünte­tett bajtársak és a demokratikus népi köztársaság éltetésével vé­gezte beszédét a honvédelmi mi­niszter. Ezután felhangzott s a Himnusz és a köztársasági el­nök a Himnusz hangjai mellett adta át a kitüntetéseket. A Sza­badság­ Érdemrend ezüst jelvé­nyét 39 szovjet tiszt kapta meg, közöttük a következő táborno­kok: Kuraszov vezérezredes, Szviridov altábornagy, Bjelkin altábornagy, Trajnin ellentenger­nagy, Krajnyukov altábornagy, Levuskin vezérőrnagy, Kondra­­tov vezérőrnagy, Belianov ve­zérőrnagy. Az ezüst érdemrend­(A tudósítás folytatása a 3. oldalon) A köztársasági elnök nagy ünnepség keretében tüntette ki a Vörös Hadsereg 58 tisztjét a Szabadság érdemrenddel A miniszterelnök beszéde A honvédelmi miniszter a Vörös Hadsereg gigászi küzdelméről

Next