Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)
1946-09-17 / 207. szám
mm IV' s nepton&er ^s Fúriát tudósítónk hétfő esti telefonjelentéseű békekonferemciórólt l Csehszlovákia újabb indítványt terjesztett elő Magyarország ellen Miután azt, hogy mit szabad és mit nem szabad, mit lehet és mit nem lehet, mi tilos és mi nem, a párisi konferencián nemcsak a nézők, hanem még a szereplők sem tudják pontosan, megesett, hogy a magyar— csehszlovák albizottság szombati nyílt üléséről kirekesztették, zárt ülésére pedig odabocsátották az újságírókat. A szó, amelyet alkalmazunk, helyénvaló: nem beeresztették, csak odabocsátották. Miután a nyílt ülésre nem tudtak bejutni, a zárt ülés folyamán módot adtak nekik arra, hogy ablaknyilásokon és ajtóréseken át ebel kapjanak egy-egy mondatfoszlányt. Ez az értekezlet, amely állítólag a békét és az emberiség boldogulását hivatott biztosítani, általában zavarban van a nyilvánossággal. A folyosók és az ivók tárva-nyitva állanak a sajtó részére, de a szalonokba és az üléstermekbe bejutni már a kezdettől fogva is jobbatlán reménytelen vállalkozást jelentett Miként a nyugtalan lelkű orthodoxok a fal felé fordítják az ikonokat, hogy a szelíd szen-Csehszovákia légmentesít. A hét, amely a konferencia nyolcadik hete lesz, előrelátható izgalmak közepette döntésre érleli majd a magyar—csehszlovák viszályt. Az ellentétek eddig három pontban csúcsosodtak ki: a csehszlovák területi követelésben, a reparációs igényekben és végül kétszázezer szlovákiai magyar tervezett kiutasításában. Ez az anyag új elemmel gyarapodott A prágai delegáció ugyanis pótindítványt terjesztett be a magyar béketervezet katonai fejezetének 10. szakaszához és ebben a következőket kéri: 1. Magyarország, szemben az eredeti tervezettel, még a belső rend fenntartására és határainak helyi védelmére se rendelkezhessék erődítményekkel. 2. A tervezet által megszabott 65.000 fő helyett csak 40.000 fő lehessen a magyar hadsereg létszáma. 8. A magyar haderő legfeljebb 50 közepes és nehéz harckocsit tarthat meg. 4. A tervezet engedélyezte 90 repülőgép helyett csak hatvannal rendelkezhessék Magyarország és ebből az eredetileg meghatározott hetven helyett csak harmincöt lehessen harci repülőgép. 5. A légihaderő létszáma ötezer helyett 3500 főre korlátoztassék. A csehek indokolása hang- A magyar válási A magyar delegáció azonnal beterjesztette válaszát, amelynek bevezető részében hangsúlyozza a béketervezet 18. paragrafusára épített ama reményét, hogy a katonai korlátozások csak ideiglenesek, és érvényüket vesztik, amint Magyarország az Egyesült Nemzetek Szövetségének tagállamává válik. Ez a körülmény lehetőséget nyújt arra, — mondja a magyar emlékirat —, hogy Magyarország egyenlőségi alapon illeszkedhet majd bele a jövő biztonsági rendszerébe és fegyverkezési vákuumával nem lesz veszélyeztete és veszélyeztető pontja a nemzetközi hely-zetnek. Ami a csehszlovák megszorító követeléseket illeti, a magyar memorandum rámutat arra, hogy Prága 58 százalékos csökkentést óhajt. Ez magyar szem- I pontból kiáltó sérelem, mert az döntés előtt a cseh-magyar probléma Mint a párisi értekezlet sok mozzanatából kitetszik, a csehszlovák-magyar problémák Prága hajthatatlansága miatt csak keserves harcok után fognak nyugvópontra jutni. A magyar politikai és területi bizottság hétfő esti ülésén nyilván zartók na láthassák a család bűnös szégyenét, olyanképpen a párisi értekezlet is fal felé fordította az Atlanti Charta kinyilatkoztatásait, az Egyesült Nemzetek alapokmányának eszméit és a világ közvéleményének kutató pillantását... így azután a nyers érdekekdiktálta könyörtelen és tisztátalan családi ügyeket el lehet intézni. A már említett mondatfoszlányokból a jobbfülűek arra következtettek, hogy az albizottságnak rövid órát sem tartó ülésén nem történt különös esemény. Hajdú Lőrinc úr, a prágai delegátus, akadozó angolsággal, — miután a magyar, amely anyanyelve, nem elfogadott nyelve a konferenciának — érveket és iratokat terjesztett elő annak a csehszlovák tételnek bizonygatására, hogy Magyarország súlyos reparációkat tartozik fizetni a bécsi döntésterület négyéves megszállásáért. Az ausztráliai küldött kétségbevonta az argumentációk értékét. Heves szócsata fejlődött ki, végül az ülést elnapolták, súlyozza, hogy a belső rend fenntartásához ajánlott létszám, amely a lakosság fél százalékát teszi ki, teljesen elegendő. A cseh delegáció ezenkívül a katonai fejezetbe új szakasz beiktatását követeli a következő fogalmazásban: — A jelen szerződésben meghatározott cseh-magyar határtól délre mintegy húsz kilométeres sávban tilos Magyarországnak a következő berendezéseket létesítenie és fenntartania: a) olyan állandó erődítményeket, amelyekben cseh terület belövésére használható fegyverek helyezhetők el; b) olyan állandó katonai berendezéseket, amelyekből tüzelés kezdhető cseh terület ellen; c) olyan utánpótlási lehetőségek és raktárak létesítését, melyek a fent körülírt erődítmények és berendezések céljait szolgálhatnák.» A csehszlovák delegáció Indítványát a következőkkel indokolja: — Miután Csehszlovákia nem fenyegeti, Magyarországnak nincs szüksége erődítményre a csehszlovák határ mentén. Másrészt minimumra csökkentve a védelmező erőket, a felszabaduló csapatokat a határ bármely pontján támadásra lehet felhasználni és így minden erődítmény automatikusan támadó jellegűvé válhat. egységes elbánás elvének sárbatiprását és különleges politikai deszkriminációt jelentene a többi legyőzött államokkal szemben érvényesülő előírásokhoz képest. De függetlenül az ország méltóságától, lehetetlenné tenné a határok védelmét, azonos régiójú országok között olyan különbségeket teremtene, amelyek az egész világ biztonsági rendszerére kihatnának. Magyarország légmentes területté válna, amelet bármikor meg lehet szállni. A négy nagyhatalom bizonyára az egyetemes biztonság szempontjainak figyelembevételével döntött a volt ellenséges államok haderejének létszámáról. Semmi sem indokolja tehát, hogy Magyarország csak félszázalékos haderővel rendelkezzék, akkor, amikor minden volt ellenséges ország egyszázalékos létszámra jogosult, Nyalásra kerül már a szlovákiai magyarok kényszerkitelepítésének kérdése is. A magyar békeanyagnak ez a kardinális pontja. A magyar álláspontot a Luxembourg-palotában Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követünk képviseli majd, akinek beszéde — a kérdés tragikumát nemcsak érvekben, hanem páthoszban is kellőkép érzékeltető szónoki mfl — készen áll már. Amilyen vigasztalan a helyzet a magyar-cseh vonalon, olyan engedékeny és enyhülő jugoszláv vonatkozásban. A párisi jugoszláv követségen hétfőn díszebéd volt a magyar delegáció tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a két küldöttség megegyezett az önkéntes lakosságcserében. Közvetlenül a baráti összejövetel után közös kommünikét adtak ki a megállapodásról, amelynek részleteit már ismertettük. A hivatalos közleménynek legföljebb ez a mondata jelent még nóvumot: " A tárgyalások teljes elvi megállapodáshoz vezettek, amely a magyar békedelegáció elnöke, Gyöngyösi külügyminiszter és a jugoszláv békedelegáció elnöke, Kardelj miniszterelnökhelyettes közti levélváltásban jutott kifejezésre. Jugoszlávia a brit imperializmus ellen A konferencia olasz bizottságának hétfői ülésén Kardelj jugoszláv küldött mégegyszer viszatért Trieszt kérdésére és heves támadást intézett Anglia ellen, amely csak azért akadályozza meg a városnak Jugoszláviához való csatolását, hogy fenntartsa a Földközi-tengeren a brit szupremáciát. Angliával szemben Kardelj a Szovjetunióra hivatkozik, amely egy pillanatra sem szűnt meg támogatni Jugoszláviát, noha ettől semmi várnivalója nincs. Végül említsük meg, hogy ugyancsak hétfőn a csehszlovák Hajdú és a jugoszláv Bartos állítólag jogtalanul visszatartott hajókat követeltek az Egyesült Államoktól. Csehszlovákia 48, Jugoszlávia 168 hajót igényel. Washington nevében Torp tábornok méltatlankodva tiltakozott az igénylések ellen. Mikes Imre Gyöngyösi Caldarisznál Gyöngyösi magyar külügyminiszter szombaton látogatást tett Caldarisz görög külügyminiszternél, a görög békeküldöttség vezetőjénél. Magyar szakszervezeti vezetők Párisban és Stockholmban Párisbal jelenti az MTI, hogy Kisházi Ödönnek, a Szakszervezeti Tanács elnökének vezetésével szombaton háromtagú szakszervezeti küldöttség érkezett Párisba. Böhm Vilmos stockholmi magyar követ szombaton délután fogadást rendezett a Magyar Szakszervezeti Tanács svédországi delegátusainak tiszteletére. A békekonferenciának még négy hétre van szüksége A Nemz Chronicle szerint: a békekonferenciának még négy hétre van szüksége a fennmaradó problémák rendezésére. Még mindig sok tennivaló van. A bolgár és a magyar határproblémákat tartják fenn a bizottságoknak. A Daily Herald szerint a nyitvamaradt kérdések közül az egyik a dunai hajózás kérdése, amelyben a külügyminiszteri tanács sem tudott megegyezni. Wallace új pártot alakít Washingtonból jelenti az MTI, hogy politikai körökben lehetségesnek tartják Wallace új párt alakítását. Wallace a Roosevelt-féleNew Dead híveit rönyhítené és az Egyesült Államok harmadik nagy pártját teremtené meg. Az amerikai munkásszervezetek teljes mértékben támogatják Walece felfogását, amely ilszinte barátságot adrget a Szovjetúnióval. A londoni Sunday Times szerint Truman elnök helyreigazító nyilatkozata Burnet külügyminiszter személyes közbelépésére történt. Truman hivatalába kérette a sajtótudósítókat és ünnepélyes hangon olvasta fel nekik nyilatkozatát. Az MTI hangsúlyozza hogy efajta ünnepi elnöki nyilatkozatra nem kerül sorem bejelent** óta, amelyben az elnök annak idején közölte, hogy a Szovjetúnió hadat üzent Japánnak. Popper szenátor a következ*j két mondotta: — Mindenki tudja, hogy az a két ember, aki támadó politikát engedett meg magának Oroszországgal szemben, Napóleon és Hitler, póruljárt. Ha a köztársasági párt reakciós elemei teljesen hatalomra jutottak volna a kongresszusban és a Fehér Házban, ez elkerülhetetlenül háborúra vezetett volna Oroszországgal szemben. Pepper szerint — mint az MTI jelenti — az amerikai nép nem nézi jó szemmel a szoros szövetséget Angliával aSzovjetúnió ellen. Ezidőszerint minVasárnap délben Tildy Zoltán köztársasági elnök meleghangú ünnepség keretében nyújtotta el a Vörös Hadsereg 58 tisztjének a „Szabadság-érdemrend“-et, azoknak az érdemeiknek elismeréséül, amelyeket Magyarország felszabadítása és a magyar demokrácia megerősítése terén szereztek. Ünnepi lobogó pompába öltözött a Kossuth Lajos tér erre az alkalomra. A tér közepén magyar és orosz díszzászlóalj helyezkedett el zenekarokkal. Hatalmas közönség gyülekezett az ünnepségre, a parlament főbejárója előtt létesített tribünön pedig csaknem teljes számban megjelentek a meghívottak. A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek mind részt vettek az ünnepségen. Szovjet részről megjelent Puskin követ, Barulin és Oszukin követségi tanácsos, megérkezett Berlinből az első helyen kitünt A magyar köztársaság elnöke érdemrendet alapított azoknak a bátor férfiaknak kitüntetésére, akik a fasizmus igájának lerázása érdekében a háború alatt és Magyarország felszabadítása körül érdemeket szereztek. Háborút vesztett, öszszeomlott, leszegényedett ország helyzetéhez illő szerény érdemrend a magyar .Szabadságrend. Erkölcsi éréke azonban rendkívül nagy ennek az érdemrendnek. Akik ezt a kitüntetést a magyarok közül megkapják, azoknak nemcsak személyes bátorságát ismeri el a köztársaság elnöke, nemcsak az élet kockáztatását vagy feláldozását, a családi békének, a nyugalomnak a haza érdekében való eltaszítását jutalmazza, hanem a politikai tisztánlátást is. Mert a kiállás és az önfeláldozó munka rendszerint együtt járt annak felismerésével, hogy a fasizmusnak el kell veszítenie a demokráciákkal szemben a háborút, s annak felismerésével is, hogy ha a fasizmus győzni tudna, Magyarország sorsa még keservesebb lenne, mint a háború elveszítése esetén. Magyar vonatkozásban nem a kötelességteljesítést jutalmazza ezzel a kitüntetéssel a köztársasági elnök, hanem a kötelességen túlmenő becsületes magyar kiállást. S ha egyszer eljön az ideje, amikor a nemzet minden fiakellőképpen tudja értékelni, mit nyert a nemzet a demokráciával, akkor fokozottabb mértékben fogja a társadalom megbecsülni azokat, akik a demokrácia alapjait a legveszélyesebb napokban rakták le. — A fasizmus igájából való szabadulást nemcsak a bátor magyaroknak köszönhetjük, a demokrácia nemcsupán a magyarok jobbjainak előrelátásából és a nemzet vágyakozásából született meg, hanem ebben örök időkre elévülhetetlen érdeme van a Magyarországot felszabadító Vörös Hadseregnek. A magyar vágyakozás és a Vörös Hadsereg fegyverei együtt teremtették meg az új Magyarországot, illő tehát, hogy annak nem óceán, minden stratégiai szempontból fontos térség, a szovjet anyaország kivételével, amerikai és angol ellenőrzés alatt áll „Be kell látnunk, hogy az új nagyhatalom, amely elkésetten lépett a történelem színpadára, nem fogadhatja el örök időkre tiltakozás és ellenkezés nélkül ezt a helyzetet A külpolitika hírét Londonban a brit kormány átalakulásáról beszélnek. Elsősorban arról van szó, hogy Alexander, az admiralitás első lordja, fontosabb hatáskörbe kerül Az angol polgári légiforgalmi miniszter vasárnap közölte, hogy az angol kormány csupán az angol ipar 20 százalékát akarja államosítani. Jetett Kuraszov vezérezredes is. Amerikai részről megjelent Schoenfeld követ, Bigelow követségi tanácsos, Weems tábornok, Dietrich főtörzskapitány, Stokes ezredes és Kovách alezredes. Angol részről jelen volt Bedward és MacNab követségi tanácsos, Graham sajtóattasé, Simpson légügyi tábornok és Mocer-Ferryman ezredes. A tribünön foglaltak helyet a magyar kormány tagjai, a nemzetgyűlés és a különböző hatóságok képviselői, azután a politikai pártok küldöttségei. A Himnusz jelezte a köztársasági elnök érkezését. Tildy Zoltán elnök a tribün közepén foglalt helyet, Nagy Ferenc miniszterelnök és Jékely László miniszter között. Ezután megkezdődött az ünnepség Nagy Feerc miniszterelnök beszédével. A miniszterelnök a következőket mondotta: a rendnek kötelékében is együtt legyenek a kitüntetett magyarokkal a Vörös Hadsereg legkiválóbb hősei, amely rend az új Magyarországért vívott küzdelem harcosainak egy részét foglalja magában. A köztársasági elnök úr ma a Vörös Hadsereg vitéz katonái között osztja ki a kitüntetéseket és a köztársasági elnök úrnak ezzel a cselekedetével egyetért a felszabadított magyar nemzet, a demokrácia minden becsületes híve. Mi megbecsüljük barátainkat s azokat, akik áldozatokat hoztak értünk, s nemcsak a forma szerinti kitüntetésben, de a magyar nép halálában is részesíteni kívánjuk őket. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott beszéde után Bartha Albert honvédelmi miniszter szólott. Hangoztatta, hogy a Vörös Hadsereg szuronyai hegyén szabadságot hozott Európának. Gigászi küzdelmet vívott ez a hadsereg, hogy az egész emberiség mételyét, a fasizmust legyőzze. A nagyhatalmakkal együtt vívott és katonai hőstettekben bővelkedő hadjárat meghozta számunkra a szabadságot. Ezzel a hatalmas ajándékkal elköteleztük magunkat arra, hogy a kapott szabadsággal élni tudunk és annak alapján megalkotjuk a magyar demokráciát és azt magyar népi tartalommal töltjük meg. A felszabadulás óta elmúlt idő bizonyítja, hogy „ magyarság tud is élni szabadságával Itt is köszönet illeti hatalmas szomszédunkat, a Szovjetúniót, amely segítő kézzel nyúlt felénk szükségünkben. — Kicsi ország ad a kitüntetését segítő szomszédjának, — mondotta a honvédelmi miniszter, — de egy ország erejét nem a nagysága, hanem erkölcsi értéke adja meg. Szent szimbólum a Szabadságrend. Kifejezi az egész nép baráti kézfogását, azt, hogy az egész ország nyúl— Szeretők, ha azok a katonák, akiknek ma az elnök úr ezt a magyar kitüntetést átadja, nemcsak a jól végzett katonai szolgálat, a hősies, bátor magatartás tudatát éreznék át, hanem mint emberek, mint hatalmas hazájuknak hű fiai és polgárai a barátság érzését is mélyen, engednék lelkükben meggyökereztetni az iránt az ország és az iránt a nép iránt, amelynek szabadságáért fényes haditetteket hajtottak végre. A mi barátságunk irántuk és hatalmas hazájuk, a Szovjetúnió Iránt őszinte és tiszta. — A magyar demokrácia fejlődése nem alakulhat úgy, a magyar demokrácia elemei nem változhatnak úgy, hogy szabadságunk visszaadóiról, „ kiváló és bátor szovjet katonákról s a Szovjetunióról megfeledkezzünk. Minden katona elszántságában ott érezzük a Vörös Hadsereg nagy vezérének, Sztálin generalisszimusznak akaratát, amellyel a fasizmus által leigázott kis népek szabadságát kívánta visszaállítani. — Az átadott kitüntetésekmellé hadd tegyem oda a mai gyar kormánynak azt a kijelentését, hogy Magyarország népe a visszaadott szabadsággal becsületesen fog élni s minden törekvése az, hogy a nép ellenőrzésével folytatott becsületes államvezetés minél hathatósabban szolgálja a világ népeinek közös békességét és akadály nélküli boldogulását. A magyar köztársaság kormánya nevében mély tisztelettel köszöntöm azokat a hős katonákat, akiknek ma a köztársasági elnök úr át fogja adni a Szabadság-rend érmét, totta át a Vörös Hadsereg kitüntetettjeinek az érdemrendet. Érezzék országunk szeretetét és háláját mindazért, amit értünk tettek. De kérem, ápolják a jövőben is baráti megértéssel és támogatással a szovjet-magyar barátságot. Hiszem, hogy a jövő továbbra is biztosítja számunkra ezt a már hagyományossá vált baráti kapcsolatot és hogy a magyarság töretlenül halad tovább a demokrácia útján. A kitüntetések átnyújtása A Vörös Hadsereg, a kitüntetett bajtársak és a demokratikus népi köztársaság éltetésével végezte beszédét a honvédelmi miniszter. Ezután felhangzott s a Himnusz és a köztársasági elnök a Himnusz hangjai mellett adta át a kitüntetéseket. A Szabadság Érdemrend ezüst jelvényét 39 szovjet tiszt kapta meg, közöttük a következő tábornokok: Kuraszov vezérezredes, Szviridov altábornagy, Bjelkin altábornagy, Trajnin ellentengernagy, Krajnyukov altábornagy, Levuskin vezérőrnagy, Kondratov vezérőrnagy, Belianov vezérőrnagy. Az ezüst érdemrend(A tudósítás folytatása a 3. oldalon) A köztársasági elnök nagy ünnepség keretében tüntette ki a Vörös Hadsereg 58 tisztjét a Szabadság érdemrenddel A miniszterelnök beszéde A honvédelmi miniszter a Vörös Hadsereg gigászi küzdelméről