Magyar Nemzet, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

„A béke kilátásai ma jobbak, mint bármikor”* - mondotta Noel-Baker A londoni rá­diói sem értette Noel-Baker, brit miniszter be­szédét, amely a légi erő fel­készültségével és fejlesztésével fog­alkozott. A miniszter hang­súlyozta, hogy a kisegítő és tartalék légi erők felállításában fej­edés történt, de nem sze­retné, ha e kijelentéséből arra következtetnének, hogy Nagy- Britannia újabb háborúra ké­­szülődik. Azt sem szeretné, ha azt hinnék, hogy azért készíte­nek új terveket, mert a nem­zetközi helyzet borús. — Mussolini 20 éve, Hitler 6 éve és a háború 6 éve után — mondotta Noel­ Baktr — hosszú időre lesz szükség, míg nemzet­közi téren va­lóban egyenesbe jutunk. De megállapíthatjuk, hogy a béke rövidíz járatú tü­netei és hosszúlejáratú kilátásai ma jobbak mint bármikor e háború befejezése óta. Úgy hiszem, még csak jobban javul­nak és Sztálin generál­iszímusz minden aja­tkozata eg­yőre meg­nyugtatóbb. A világ legtöbb ré­szén az általános irányzat ma a béke megteremtésével és az eljövendő hosszú időre szóló jóléttel áll összhangban.­repet játszott az északafrikai hadműveletek köz.ilL .* a Dél­afrikai Uniónak egyéb jelentő­­sége is van. A valamikor egy­mással halálos ellenségként szembenálló britek és búrok tü­­relemmel is megértéssel meg­valósították a szabadság ideál­­ját és ez az ideál nagy nemzetté tette a Délafrikai Uniót.­­ Az an­gol , királyi párt most az a Smuls tábornagy fogadja Cap­­városban, aki annak idején harcba vezette a búrokat Vik­­tória királynő katonái ellen." Fritschét v­évi kényszermunkára ítélték A londoni rádió közli, hogy Haris Fritschét, akit a nürn­bergi perben felmentettek, a nácitlanítási bíróság 9 évi kényszermunkára ítélte, Németország megszál­lásának teljes úttitakií­tását küveteli Marshhall A newyorki rádió közli, hogy Marshall külügyminiszter hosz­­szas megbeszélést folytatott Truman elnökkel, a megbeszé­lésen arról volt szó, hogy Mar­shall Németország megszállásá­nak teljes felülvizsgálását fogja követelni a moszkvai értekezle­­ten, mert a gyakorlat bebizo­nyította, hogy a potsdami dön­tések alapján nem valósítható meg Németország gazdasági egységként való kezelése. Elszállítják Palesztiná­ból a brit nőket ás gyermekeket A londoni rádió közli, hogy Cunningham tábornok, Palesz­tina brit főbiztosa elrendelte, hogy február 1-étől kezdődően szántsák el Palesztinából a brit nőket és gyermekeket. Az angol kormány valamennyi brit újságírónak is azt taná­csolta, hogy hagyja el Palesz­tinát. Ha az újságírók mégis Palesztinában maradnak, ezt Mi maguk felelősség­ért teszi­. Nm­et titkos brit-szovjet megál­lap­od­ás A Reuter-iroda közli, hogy a brit külü­gyminisztér­um szóvi­vője erélyesen megcáfolt mint­ha a Szovjetunió és Nagy-Bri­­tan­nia között tittkos szerződés­­ léteznék, amely visszatérést je­lent a­­hagyományos befolyási övezetekhez.* A szóvivő kije­lentése, hogy e jelentésből egy szó sem igaz. (MTI) I­evin válaszolt az Arab Ligának A londoni rádió közli, hogy csütörtökön folytatólagos ülést tartott a Palesztinai értekezlet. Ezúttal K­evin válaszolt az Arab Liga javaslataira és kifejtené mindazokat a nehézségeket, amelyekkel Nagy-Britannia szembenéz, ha az egyik, vagy másik oldal indítványait telje­sen magáévá teszi. A londoni rádió közli, hogy a Palesztina-éri kezlet színhelyét elmenet­leg Ber­ű lakására tet­teitől, mert az arab kiküldöttek túlságosan hűvösnek találták a külügyminisztérium helyiségeit. Hollandia magas életszínvonalú Ausztriát kíván A londoni rádió ismertette a holland kiküldött felszólalását a külügyminiszterhelyettesek londoni konferenciáján. Hollan­­dia delegátusa hangsúlyozta, hogy országa nem követel jóvá­­tételt Ausztriától, annak ellené­re, hogy az osztrákok a német megszállás alatt kiszámíthatat­lan erkölcsi és anyagi kárt okoztak Hollandiának. Hollan­dia szabad, független és demo­kratikus Ausztriát akar látni, ahol az életszínvonal monos A szovjet memorandumot tár­gyalva, a brit, amerikai és fran­cia kiküldöttek egyöntetűen azt a nézetet képviselték, hogy a szovjet javaslat nem ad elég le­hetőséget más államokban a tár­gyalásban történő részvételre, bár gyakoriról nehézségek me­rülhetnek fel, ha az előkészítő tanácskozásoknál 33 nemzet­­képviselteti magát. Li3nolrál!-é­s int­ernáciosnálé A második világháborúnak egyik kellőkép figyelembe nem vett következménye: az inter­­nacionálék megszűnése. Még a háború alatt feloszlott a harma­dik internacionálé, amelybe a világ kommunista pártjai tartoz­tak és nem támadt még fel a szociáldemokraták második in­­ternacionáléja, bár ez irányban történte­k már nagyon óvatos tapogatódzások a brit munkás­párt részéről. A szocialista Internacionálék megszűnése után még különö­sebben haj a Manchester Guar­­dian­ nak, a nagy liberális szó­esőnek az a híre, hogy április hó folyamán megalakul a Libe­rális Internacionálé. A liberális Internacionálé megteremtésére irányuló előkészítő munka an­­­nyira előrehaladt, hogy már a meghívókat is kiküldték a világ minden részébe a liberális poli­tika és ideológia prominens ve­zetőinek. A kezdeményezést a British Liberal International Coluncil vállalta. Több mint húsz állam vezető politikai és akadémikus liberális egyéniségét hívták meg az oxfordi Wadham Colege­ ben április 9-én kezdődő liberális nemzetközi kongresszusra. A munkarend szerint kétnapos bi­zalmas vita során megszerkesz­­tik a liberális eszméket össze­foglaló és a világ népeihez in­tézendő kiáltványt, majd nyílt viták után megalakítják a Libe­rális Internacionálét. Ez nemcsak célkitűzéseiben, szellemiségében, de felépítésé­ben is különbözik a régi mun­­kásinternacimáloktól. Min­denekelőtt abban, hogy nem annyira gazdasági, mint inkább srzel­emi céljai vannak, elsősor­ban az egyén jogainak, a szel­lem, a lelkiismeret szabadságai­nak biztosítása. Nem szociális vagy filozófiai dogmák alkotják az új Internaconále erejét, ha­nem a nagy liberális eszmék. Végül az új Internacionálé ere­jét nem a tömegek jelentik, hanem a szellemi és liberális politikai­ élet kimagasló alakjai. Nem tömegek, hanem egyének Internacionáléja akar lenni. A világ szellemi elitjének gyüle­­kezete. A Liberális Internacionálé megalapításának gondolata el­sősorban azt bizonyítja, hogy a liberái­s gondolat, amelynek út­ját előkészíti d­e a renaissance, Verutami Bacon, Rotterdami Erasmus, Lockeval az élén az angol filozófiai iskola, a német természetjogászok és filozófu­sok, a francia encikloped­ták és amely inkább a XIX. század gazdasági, mint pol­­­kai és szellemi el­vék­en diadalmasko­dott, nem halt­­meg. A gazdasági liberalizmus újjáélesztésére senki sem gon­dol. Gazdasági és szociális vo­nalon a liberálisok is radikális progresszivitást hirdetnek, te­hát a munkásság jogát a válla­latok, gyárak irányításában, hasznában való részvételhez, de ugyanakkor egyformán ál­lást foglalnak a monopolkant­­rat­uma­ és a monopolszocializá­bilis ellen. Az angol liberális párt a szakszervezeti kérdésben a mun­kásság szervezkedésének min­den eszközzel való előmozdítá­sát követeli, de ellenzi a aolo­­sed shopn, a szakszervezeti kényszer bevezetését. Akan­ban minden kényszer ezt közi, irá­nyuljon az az egyén politikai, gazdasági vagy szellemi sza­badsága ellen, entélnek. Bármikép ítéljük is meg a Liberális Internacionálé gondo­­latát, kétségtelen, hogy a libe­ralizmus ma nem vonzza a tö­megeket. Szellemi hatása kis nonkomformista gyülekezetekre terjed ki, amelyek vállalják a két malomkő közti felőrlődő­ tragikus, de imponáló sorsát. Az Internacionálé alapítása in­kább azért lepi meg a közvéle­ményt, mert azt hitte, hogy a II. világ­háborúnak egyik hősi halottja lesz a liberalizm­us, mely nem támad fel többé­­ politikai csatatereken. A liberalizmus azonban szí­­vósabbnak bizonyult, mint gon­dolták. Ez nemcsak Angliában, a liberalizmus klasszikus hazár­­iában, de Olaszországban, ahol Benedetto Croce fémjelzi, Fran­ciaországban, ahol Herrot ismét a nemzetgyűllés elnöke, Bel­premban, Hollandiában.­­, skan­dináv államokban. Németország szovjet övezetében, ahol az­ egyesült munkáspártok után a liberálisok kapták a legtöbb szavazatot és az Egyesült álla­mokban. Csakhogy amíg Euró­pában a liberálisokat egy bizo­­nyos oldalon „reakciesok”-nak tekintik, addig a USA-ban a liberálisok jelentik a baloldalt. Az oxfordi kongresszus tehát nem halottmosás, sem pedig halottfeltámasz­tási kísérlet, ha­nem eleven szellemi erők meg­mozdulása a világ szabad lelki­­ismeretének megteremtése érde­kében. Parragi György Ma­­yarország­ az élelmiszerínség világtanácsában A newyorki rádió közli, hogy Magyarországot csütörtökön fel­vették az élelmiszerínség eny­hítésére alakult világtanácsba. A szervezet tagjainak száma ezzel 31-re emelkedett Amerika tinzserészett kapott Kínában A newyorki rádió közli, hogy — az amerikai hírszolgá­lat pej­­pingi tudósítójának értesülése szerint — megkezdődött az ame­rikai tengerész­gyalogság kivo­nulása Kínából. A moszkvai rádió értesülése szerint: Szmndau kínai szigeten amerikai támaszpontot készíte­nek. Csangkalsek ugyanis egyez­ményt kötött az Egyesült Ála­­m­okkal és ennek értelmében az amerikai hajóhad korlátlanul hasznáhatja a sziget­ erődőt. Az angol királyi pár pénteken Dél- Afrikába utazott A londoni rádió pénteken éj­jel közölte, hogy az angol ki­­ráályi pár pénteken délután el­­utazott Dél-Afrikába. A Times ebből az alkalomból a következőket írja: „A régi­­ Rómában az volt az elv, hogy ott van Róma, ahol a császár. Ez az­­elv a brit világbirodalom­ra is vonatkozik. A brit világ­­birodalomban sincs ma már középpont. A világbirodalom igenlő jogú tagokból tevődik össze. Most egy időre i a Dél­­afrikai Iunia lesz a brit világ, birodalom centruma. Mindenki helyeselheti, hogy a királyi pár éppen abba a Délafrikai Unió­ba utazik, amely oly nagy zz*. A köztársasági elnök a magyar­­ demokrácia időszerű kérdéseiről Tildy Zoltán, a magyar köz­társaság elnöke, megválasztása első évfordulójának előestéjén az elnöki palota dolgozószobá­jában fogadta a Magyar Táv­irati Iroda politikai rovatveze­tőjét, akinek nyilatkozott a magyar demokrácia időszerű bel- és külpolitikai kérdéseiről, megjelölve az elkövetkező évek fejlődésének útját.­­ Országunknak a hatalmas Vörös Hadsereg által történt felszabadítása óta és a magyar köztársaság első esztendejében a dolgozó milliók az élniakarás valóságos csodáit járják a nagy­világ elé —­ kezdte nyilatkoza­tát az elnök. — Felszabadulásunk második évfordulóján jó lenne számba­­venni az eddig elért eredménye­ket és azokat megmutatni ön­magunknak és a világnak egy­aránt. Az előttünk álló felada­tok hatalmasak Nagy erőfeszí­­téseket kell tennünk csak azért, hogy a háború sebei­ begyflí­­gyítsuk, hogy a dolgozók élet-, színvonalát emberibbé tegyük, ezt követőleg pedig arra kell törekednünk, hogy a szebb, jobb, igazabb jövő valósággá váljék. , , Szabad országot és szabad népet akarunk reális társadal­mi egyenlőséggé". A jó és ered­, ményes munka első feltétele ■ politikai életünk rendezi*. A­­ becsületes, demokratikus erők* nek szoros egységbe kell fonód* niok, frontot kell alkotniok a leselkedő és kísérletező reakció­val szemben. E frontnak na* gyoui tisztázottnak kell lennie. Belső bizalommal és egyetértés­ben kell dolgoznia. Senki sem tétovázhatik a tekintetben, hogy e szilárd demokratikus front megteremtése érdekében megtegye mindazt, ami köteles­sége. A realitások komoly mér­legelését és az egységre való j­ó­szándékot kérem m­ndenkittől. A magyar közélet minden ténye­zője legyen tisztában azzal, hogy a jövendő munkának a politikai helyzet tisztázása és a demokratikus erők egysége a b­első és elengedhetetlen feltétele. Tildy Zoltán köztársasági el­nök a magyar köztársaság kül­­politikai céljairól szólva a kö­vetkezőket mondta: — Köztásaságunk külpoliti­kája adva van. Számunkra leg­fontosabb a hatalmas új szom­szédunkkal, a bennünket fel­szabadító Szovjetunióval való bizalomteljes jóviszony. A ma­gyar közélet minden felelős té­nyezője ennek a jóviszonynak megszilárdításán fáradozik és a legélesebben elítél minden olyan jelenséget, amelly szemben áll­­ ,ezzel a törekvéssel. A Szovjet­unió részéről már eddig is na­­gyon sok jóindu­ltot tapasztal­­tunk azon a nagy történelmi gesztuson túlmenően, hogy lehe­tővé tette számunkra a fegyver,­szünet megkötését és nemzeti életünk újrakezdését. *— Ugyanilyen bizalomteljes jó viszonyra törekszünk szom­szédainkkal. Nekünk fáj leg­jobban, hogy egy helyen ennek akadályai mutatkoznak. A ma­gyar nép a békeszerződések lojális és becsületes megtartá­sával akarja jövendőjét kiépí­teni. Az adott helyzetet hátsó gondolatok nélkül tudomásul veszi. — Az az őszinte baráti együtt­működés és együttélés, amelyet szomszédainkkal akarunk meg­­teremteni, nem jelenti a ma­gyarság elzirkózását a világ többi részétől. A magyar népben sok hála él a rokonszenvnek és segíteni akarásnak azokért a megnyilvánulásaiért,­­ amelyeket nehéz sorsunkban sok ország népétől és vezetőitől eddig ta­pasztaltunk. Az Egyesült Álla­­mokkal, a brit birodalommal és minden szabadságszerető nép­pel ápolni óhajtjuk kulturális és gazdasági kapcsolatainkat s az így kifejlődő barátsággal szolgálni akarjuk a népek kö­zötti igaz és tartós békesség ügyét. /. Párisi tudósítónk telefonjelentése Párisi A pozsonyi tanácskozás ismét a szlovákiai magyarok drámájá­ra terelte a Nyugat figyelmét. A félhivatalos Le Monde mai száma két teljes hasábon ismer­teti Lucienne Hubert Rodier asszony tollából a délszlovákiai helyzetet, miután a cikkíró be­utazta a magyarlakta sávokat és személyesen figyelte az esemé­nyeket. A cikk elején a szer­kesztőség vastagsbetűs, keretbe zárt sorokban számol be Gyön­­gyösi külügyminiszter és Cle­­mentis sikertelen tanácskozásai­ról s a magyar külügyminisz­­ter nyilatkozata alapján hírül adja, hogy a magyar kormány a nagyhatalmakhoz memoran­dumot intéz­get a kérdésben. Maga a cikk objektív módon ad helyet a magyar és a cseh­szlovák álláspontnak. Vádolja a lakosságcsereegyezményt, a párisi konferencia határozatait és leírja a délszlovákiai ma­gyarok szenvedésteljes állapo­tát, foglalkozik a magyar­­­­o­kozásokkal, kiemelve Mindszen­­ty bibornok, Gyöngyösi kül­ügyminiszter és Károlyi Mihály nevét. A közlemény e szavakkal fejeződik bie: — Elszorult szívvel tértem vissza Bratislavába. Csehszlová­kia jogosult egy nem asszim­i­­táit, a határsávon kompakt tö­megben élő kisebbség problémá­jának megoldását keresni? Ezen az országon még a magyar iga sok friss emléke él.­­De vájjon a száműzötteknek ez a menete, ez a tehetetlen emberi csorda, amely a váltakozó Szerencsésel politikai rendszerek és háborúk szerint egyszer ilyen, máskor olyan kategóriájú állampolgár, megoldhatja-e a zűrzavaros középeu­rópai kérdések töm­kelegét? Némi feltűnést keltett a Quai d‘Orsay-nak egy most ki­adott cáfolata, amely valótlan­nak minősítette egyes küföldi újsággoknost azt az értesülését, hogy a francia külügyminiszté­rium lemondott volna a Rajna- és a Ruhr-vidék Németországtól való elcsatolásának tervéről. Franciaország változatánál ezt az elcsatolási álláspontot kép­viseli. Nyugaton nagy feltűnést kel­tett­ a Dask­r Zeitun­gnak az a közlése, hoh­y London és Moszk­va közt tikos, és minden térre kiterjedő szerződés köttetett meg. (Ezt Londonban hivatal©­­san megcáfolták. A szerk.) London. A helyettes külügyminiszterek londoni tanácskozásának közép­pontjában Ausztria problémája áll. Bécs nevében a legutóbbi ülésen az osztrák külügyminisz­ter fejtette ki kormányának ál­­áspontját. Az ülés különben eléggé vi­haros volt, mert a jelenlévő ju­goszláv küldöttek az osztrák delegáció egyik tagjában fel­ismerték Karintiának azt a kor­mányzóját, aki a náci korszak­iján is ezt a posztot töltötte be. J. E. A krillpolitika hírei A moszkvai rádió közli, hogy öt esztendővel ezelőtt szabadtul fel Moszkva vidéke a német megszállás alól. A nácik rend­kívül nagy károkat okoztak e vidék városaiban és falvaiban Mintegy 000 falut t őröltek el a föld színéről. A Moszkva vdé­kén okozott károk közel 20 milliárd rubelt tesznek ki. A környék lakossága öt év lefo­lyása alatt hatalmas munkát végzett az újjáépítés terén A New­ York sterald Tribünt közli, hogy az Egyesült Álla­mokban megkönnyítik az Euró­­pába szóló útlevelek kiadását. Az AFP jelenti Rómából, hogy Olaszországban gyász­ünnepségek készülnek rendezni az olasz flotta átadásának nap­ján. Szófiából jelentik, hogy a Szobrán jóban incidens támadt v.­­gy ellenzéki vezető és a mi­niszterelnök között. Az ellenzék parlamenti csoportja tiltakozása jeléül elhagyta az üléstermet. A Journal de Paris szerint re­­volveres merényletet kísérelek meg Franco ellen. A madridi tiszti körben­­állítólag rájött egy ezredes és egy golyó a Cau­­dillo vá­rát horzsolta. Varsóból jelenti az MTI, hogy Cavendish-Benlick vars­ó brit nagykövetet, aki ellen kü­­lönböző lengyel vádak hangzot­tak el, elhelyezték Lengyel­­országból. A nagykövet távozá­sát csütörtökön jelentették a külügyminisztériumnak, néhány órával Mariniwska Máriának, a brit nagykövetség lengyel alkal­mazottjának letartóztatása után. Az őrizetbe vett tisztviselőnőt azzal vádol­ják, hogy összekötő szerepet töltött be a brit nagy­­­­követ és bizonyos lengyel földi, alatti szervezetek között. ­a Nesek csehszlovák belügy­miniszter a ném­etekről Prága, január hó. (A Magyar Nemzet tudósító­­jától.) Nesek Václav, csehszlo­vák belügyminiszter beszámolót tartott a Nemzeti Forradalom Szövetségének prágai ülésén. A német kérdésről kijelentette, hogy még nem fejeződött be a harc a németek ellen. A né­metek a cseh nép örökös ellen-­­ségei és örökké is azok marad­nak. A cseh anyák kötelessége, hogy a német veszélyt bele­véssék gyermekeik fejébe már, fiatal korukban. Ugyanez a kö­telessége a cseh ifjúság minden nevelőjének, a tanítóságnak és a tanároknak is. Beszédének további részében megemlékezett Nősek Csehszlovákia területi követeléseiről Németországgal szemben. Az Amerikai Magyar Segély tejpor kiosztása Az Amerikai Magyar Segély Los Angelesi csoportja — mint már megírtuk — 4000 budapes­ti szegény részére 2000 kg tej­­port küldött. A Segély budap­es­ti csoportja nerhcsak otthonok­ban, kórház­akban, szeretethá­­zakban osztotta szét az ajándé­kot, de megtalálta a magáno­san élő, minden segítség és tá­masz nélkül vegetáló öregeket és ezek számára kerületenként adta át az 6 liter tejet jelentő tejport. A kiosztás pénteken délután kezdődött meg az V. és VI. ke­rületben.­­ Az V. kerületben az Amerikai Magyar Segély buda­pesti irodájának vezetője S. Fejér Éva nyújtotta át a hálás és boldog aggoknak az ameri­kai ajándékot. Százötven gyermek elindult Belgiumba A belga Caritas Catholica, élén Ernest van Roeg belga érsekkel és a Caritas gyermekosztályá­nak vezetőjével Mme. Fermeers­sel, háromnegyed évvel ezelőtt 1000 magyar gyermek üdülteté­sét, illetve belga családoknál való elhelyezését elvá­lalta. A mozgalom nyomán a budapesti Actio Catholica összeállította az első gyermekcsoportot, amely­­ben százötven­hat és tíz közötti gyermek foglal helyet. Az első csoport csütörtökön indult Bel­giumba. Az indulásnál megjel­entek a pályaudvaros Mihalo­­vics Zsigmond kanonok, az Ac­­tio Catholica országos igazgató­ja, dr Varasdy Sándorné, a ka­ritatív osztály vezetője, valamint a gyerm­étai hozzátartozói.

Next