Magyar Nemzet, 1947. június (3. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

4 A Mozart sorsa Operánkban Zenekultúrát sokfélekép lehet mérni. De mint egy ország civilizációját sem csak a lakosok fogyasztotta szappanmenynyiség mutatja, a muzikális vetület sem hű, ha az a köznevelés, szakoktatás, koncertezés, kórus- és kamarazenekultusz nézőpontjait érvényesíti csupán. A muzikális eredőnek számos más komponense is van s egy dalszínházra az is jellemző, hogy milyen sorsa van ott Mozart művészetének. Brahms sokat idézett mondásából tudjuk, volt idő, amikor a legjobb Mozart-előadást operánkban lehetett hallani. Mahler és Kernét vágyálomnak tűnő kora óta sok súlyos művészi válságon ment keresztül Dalszínházunk, de talán éppen ezért tekintettünk olyan bizalommal Tóth Aladár működése elé, mert Mozart kultuszát tűzte zászlójára. Ma már minden elfogulatlan szemlélő láthatja, hogy fogadkozásai nem váltak valóra. De milyen új értékeket bökött ez a repertoár átlagnál kétségtelenül jobb színvonalat képviselő Don Juan beállítás? Elsősorban a színpad az, ami nem új, hanem más. Amikor megláttuk a kőpadot és a zöld függönyt, megörültünk, mert azt hittük, hogy a szcenírozás jelzésekre szorítkozik. E helyett nagy építményeket kaptunk. Ezek önmagukban artisztikusak és szépek, de túl reálisak és nincsenek összhangban azzal, ami nálunk megszólal. Mozart Világa maga az élet, Shakespeare, magaslaton tragikus és vidám. A szereplőik viselik a kosztümöket, hallatják a hangokat, de nem érzik a kor lelkét. Honnan is éreznék? A rendező Nádasát elmulasztja annak meg-tanítását, hogyan kellene stílusosan mozogni a színpadon. Ferencsik alapos munkát végez, de nem igazi Don Juan dirigens. Egyéniségétől távol áll a mámor szédülése, a képzelet tüzes csapongása, a muzsika emlelcsábító varázsa. Mozart meghatóan gengéd, barátságos humanizmusának melegsége is. Még a vígjáték-részletek azok, amelyek legjobban fekszenek. Ferencsik tempós helyességét most nem vitatjuk, de annál inkább kamarazeneszerű intim hatásokra törekvését. Elég egyetlen pillantás a nyitányra, hogy lássuk, mennyire heroikus, mennyire zenedráma a Don Juan. Az Idomeneo-ban csak úgy tobzódó Mozart ebben a partitúrában ki is aknázta korának minden orchesztrális lehetőségét. A zenekar majdnem hibátlanul játssza szólamait, de nem dalolja a muzsika bensőségét, ami pedig a színpadi zene vonásainak gyatra teljesítményét illeti, nem mentség, hogy a fúvósok szolidaritást mutattak. A szereplők kiválasztása olyan, mintha két urnából sorsolták volna ki őket. Előfordul, hogy szerep, illetve szólam és érnekes fedi egymást, de ez a kivétel. Az előadás egyik oszlopa Srösler, a másik Kálmán. Rösler hangszépsége és technikája kérdéses, ám a vonal és a lényeg kétségtelen. Kár, hogy a G-dúr kavatina legpoétikusabb részleteit teszi tönkre az átdíszletezés zöreje. Tudjuk, hogy a címszerep egyetlen megoldása ma Losonczy. Kissé kesernyés, gúnyoros, inkább Jago, mint az élet minden körülménye közt szeretetreméltó, hódító és előkelő hidalgó. A pezsgődal: presto, a kása azonban az éppen csak leírt maximális tempóvétel következménye. Két kiváló művésznőnk, Osváth és Orosz itt csalódást okozott. Osváth Annája nemhogy nem kénköves, de a lélek is kevés, Orosz érzi miről lenne szó, ám ezubrettes. Fodor sugárzó hangszépsége megtestesíti a túlvilági követ fenséges erejét. Végzetes tévedés Neményi és nyilván a rím kedvéért, Reményi szerepeltetése. Amikor Halász, Orosz, Maleczky rendelkezésre áll, súlyos hiba az alig menthető favorizálás. Neményi a csupa szívvel dalolt alakból kokott rokokó dízezt formál, a darabos Reményi Masettója pedig lármásan együgyű. Amilyen dicsősége Kálmán Oszkárnak Leporelló, époly szégyene a színháznak, mert íme, megint elmulasztotta a ketős szerkosztást, amit pedig nem Szeged, hanem a Vígopera is megcselekedett már. És mi lett volna, ha Kálmán nem mutatja meg próba nélkül is, mit reprezentál a múlt? Semmi különös. A darabváltozás nem újság az Opeoan. café Endre Minden várakozást felülmúló, gazdag terméssel érkezett el a huszadik magyar könyvnap. Szembeszökő az erőteljes nekilendülés a tavalyi gyámoltalan, félénk próbálkozás után. A könyv idei ünnepe sugárzó bizonyítéka annak, hogy a magyar szellem ismét élni akar és élni képes. Szívünk szerint most hosszan, részletesen méltatnánk minden egyes könyvet, hogy így összefüggő képet adjunk újra sarjadó szellemi életünkről. De a szűkreszabott keretek között ismertetésünk alig terjedhet túl az egyszerű felsorolás határain. Be kell érnünk ennyivel. Hiszszük, hogy a könyveinek alkalmuk lesz önmagukért beszélni. Líránkat illeti az első hely, s egyben örvendező elismerés a csodálatos virágba borulásért. Ha a magyar líra gyümölcsfa volna, ágait most alá kellene támasztani ... Hadd szóljunk elsőnek Zetk Zoltán Gyermekbánatának megható szépségű versikéiről, és a fájdalmas anyaság hangjairól Várnai Zseni Áldott aszszonyaiban. Illyés Gyula kötete — Szembenézve — újra azt bizonyítja, hogy ez az írónk elsősorban mégis csak — költői Milyen szép gáltalan áradás Vas István: Kettős örvénye, mennyi termékeny nyugtalanrag remeg Vidor Miklós erőteljes soraiból a Határon strófáiban. Rába György Búvárja finom szívhangok remekül felépített szimfóniája, Gulyás Gábor Dióverése pedig nemegyszer Juhász Gyulát idézi. Rubinyi-Szoboszlay Budapesti antológiájához nem kell kommentár. A mi költőink írták, a mi városunkról — mindnyájunk szívügye. És aztán van itt egy kötet, a címe őszi harmat után. Faludi György írta. Minden sora arról tanúskodik, milyen kár ezért az Isten kegyelméből való költőért. Néhányezer év úgy látszik kevés volt, annak felismeréséhez, mennyit ér egy tál lencse... Babits Mihály Jónás könyvének eredeti kézirata facsimilében, komoly bibliofil kiadásban jelent meg. Gyönyörű a kiállítása a Sárközi kötetnek, amelyben korán elhúnyt költőnk verseit és kisebb műfordításait gyűjtötték össze. Irodalomtörténet Az irodalomtörténeti művek közt elsőnek kell említenünk Cölömi György ismert, hosszú idő után most újra megjelent munkáját, az igazi Adyt, amely talán a legszínesebb, legsokrétűbb Ady-élettár. Rögtön utána Rónay György irodalmi útmutatója, A regény és az élet következik. Rónay a teljes magyar regényirodalom vázát rakta remekbe. Némelyik kivonat többet ér, mint az eredeti regény. Dénes Tibor Századvég címmel néhány kitűnő és rendkívül alapos felkészültségről tanúskodó tanulmányát gyűjtötte össze. Irodalom és demokrácia címmel Lukács György kilenc előadása jelent meg, valamennyi korunk legaktuálisabb kérdéseit igyekszik megvilágítani, a társadalompolitika és az irodalom érintkező pontjain. A másik Lukácskönyv, a történelmi regény viszont komoly és kimerítő, nagyon érdekes irodalomtörténeti munka. Művészettörténet Két művészettörténeti csemegéje is van a könyvnapnak: Bernáth Aurél: Írások a művészetről és Pogány O. Gábor: A magyar festészet forradalmárai Hogy Pogány D. Gábor kitűnő műtörténész és remek stílusú előadó, azt mindig tudtuk, annál nagyobb meglepetés azonban az, hogy Bernáth Aurél, a művész, éppannyira író, amenynyire festő. Amúgy is van valami különösen vonzó abban, mikor a beavatott, a körön belül élő ír a többi művészről, a halhatatlan ősökről, a közvetlen elődökről és a kortársakról. Bernáth Aurél könyve ezenkívül közvetlen és egyszerű, minden nagyképűségtől mentesen,szórakoztatva tanít. Pogány Ö. Gábor tar#** hálás feladatot vnsat, amikor a két háború közti mag gyar festészet felkutatására szánta el magát. Amit ő forradalomnak nevez, annak egy részét mi aberrációnak neveznénk, ha szándékunk volna beleavatkozni az ő mesterségébe. De akárminek nevezzük magát a nyersanyagot, a könyv mindenesetre kitűnően összeállított és sima, előkelő nyelvenmegírt művészettörténeti dokumentum marad. Társadalomtudomány A társadalomtudományi művek között nagyon nehéz volna megállapítani, melyiket illeti az első hely. Legérdekesebb talán Maros Andor szigorúan véve nem is egészen idetartozó könyve, A cenzúra. Socrates méregpoharától kiindulva a XIX. század végéig követi nyomon lelkiismeretes alapossággal, „a haladó eszmék üldözésének történetét**. Az egykorú metszetekkel gazdagon illusztrált könyv a haladó szellem fölötti zsarnokság maradéktalan krónikája. Rendkívüli érdeklődésre tarthat számot Moór Gyula könyve, a Tegnap és holnap között. Egyik legnagyobb nevű jogtudósunk kristálytiszta, magasszínvonalú előadásainak gyűjteménye ez a kötet, amelynek célja a demokrácia lényegéről és az azt fenyegető veszélyekről szólva, de ugyanakkor megmutatva az elhárítás módját, s a tiszta légkör megteremtésének lehetőségét — félreérthetetlenül az, hogy segítsen, ahol erre szükség van. A társadalmi fejlődésnek olyan kipróbált, régi harcosait, amilyen Szabó Ervin és Révész Mihály, senkinek sem kell bemutatni. Előbbinek A tőke és a munka harca című és megírása idején forradalmi jelentőségű munkája jelent meg új kiadásban, utóbbi pedig Fél évszázad címmel a magyar szociáldemokrácia legutóbbi 50 évének történetét írja meg teljes adatszerűséggel és mégis a kitűnő riport lüktető mozgalmasságéval. A könyv egyébként először 1941- ben jelent meg és az új kiadás mindössze rövid függelékkel gyarapodott. Léderer Emma a honfoglalástól az első világháború végéig foglalta össze tömören a magyar társadalom kialakulását. Munkájában mindvégig az a törekvés vezeti, hogy a magyarság számára sorszerűen elrendelt fejlődési utakat megvilágítsa. Halottaink is szólnak hozzánk ezen a gazdagtermésű könyvnapon. Kosztolányi Dezső elevencsengésű, tiszta, emberi hangja szól tizedik posthumus kötetéből a Napjaim múlásából. Csupa apróság, mindennapi, jelentéktelen dolog, amiről ír, csak éppen az teszi maradandóvá e csekélységeket, hogy Kosztolányi szellemi kincsesládájában nemcsak a tallérok, hanem a krajcárok is aranyveretűek voltak. S mit árt az arany értékének néhány év, vagy évtized? __________ Regények S végül, de nem utolsósorban beszéljünk a regényekről. Itt nagy a verseny és ismét nehéz a döntés, melyik is a legjobb. Versenyen kívül indul — tehát esetleges győzelmét senki sem veheti rossznéven — Mikszáth Kálmán legragyogóbb regényével, a Különös házassággal. Mit is mondhatnánk róla? Az ünnepi felvonulás egyik legszebb és legkedvesebb meglepetése. Nyomban utána, már a kötelező udvariasság alapján is, a tengerentúli vendégeket illeti a szó. Molnár Ferenc, a réges régen idegenbe szakadt pesti író küldte el annak a könyvének, magyar eredetijét, amely Amerikában tíz évvel ezelőtt jelent meg angolul. Jó regény, de elárulja azt, hogy Molnár Ferenc bár változatlanul író, többé már nem a pesti. Egyébként úgy érezzük, mintha az egész könyvet ezért a mondatért írta volna: „Akárki megmenthette a bőrét, a csontjait, a testrészeit azzal, hogy átkelt az Óceánon, de a szívét nem." örömmel üdvözöljük Tábori Pál könyvét is amely többévi európai körút után érkezett hozzánk, hogy angol, francia, holland, spanyol kiadás után most végre az író anyanyelvén is megjelenhessék. Komoly, szép regény, arról szól, hogyan próbálja az életet elölről kezdeni néhány ember egy háború alatt elpusztult város helyén. A könyv címe: Csak a meztelen föld. Sásdi Sándor: Nyolc hold földje a fokozott várakozás ellenére nem jelentett csalódást. A Fehér kenyérbe már megismertük tehetségét és őszinteségét s mindkettőnek csak újabb bizonyítéka ez a könyv, amelyben legfeljebb a bátorságot fedezhetjük fel kiegészítőül az előbbiek mellé. Sásdi nem kerülgeti a problémákat akkor sem, ha nehéz róluk beszélni és nem idealizál, hanem tárgyilagos képet mutat a torz vonásokról is. Könyveiből eleven erővel alakul ki az igazi parasztság, amelyet sokkal jobban szeret és becsül, semhogy hibáit hamis kímélettel takargatni igyekeznek. Amit ír, tiszta és maradandó érték. Déry Tibor háromkötetes Befejezetlen mondata a munkásosztály felé bátortalanul húzódó, de átlényegülni képtelen „úri fiú** történetei, háttérben napjaink és a közvetlen közelmúlt társadalmi berendezkedésének színes körképével. Ami Déry írói kvalitásait illeti, a vélemények két élesen szembenálló pártot alakítottak ki. Mint annyi másról, róla is az utókor mond, majd végleges ítéletet. Markáns, majdnem komor lélektani regény Reményik Zsigmond könyve, az Északi szél, a rossz csillagzat alatt született szétzüllő család története. Megírásán erősen érezhető a jó francia írók nemesítő hatása. Nagy Lajos novelláskötete — Emberek, állatok — kitűnő, ez azonban nyilván senkit sem lep meg. Kis emberkék, a nagyváros csipegető, kócos verebet a hősei, s e .a hősökről** nála jobban aligha tud valaki novellát írni napjainkban. Illés Endre novellái — Kevélyek — már bonyolultabb, finomabb mintára készültek, alakjai nem hétköznapiak,* mindegyik hord magában valami idegenszerű és* ha nem is terheltséget, de elkülönülést. Kissé idegen ízű, de sokszor érdekfeszítő olvasmányok. Ha az itt következő regényekről azt írjuk, hogy a könnyű műfajhoz tartoznak, ezt a megjelölést senki se értse, félre mert nem értékítéletnek szántuk, csupán azt akarjuk jelezni vele, hogy szórakoztató olvasmányokról van szó. Izgalmas, exotikus hangulatú írás. Tápai-Szabó Gabriella Nasa Dunnje, egy félvér leány szerelemmel és szenvedéssel átszőtt életéről és nagyon meleg nyári napokon esetleg jó szórakozás lehet Irtáig Ottó kissé kényes témájú kánikulája. Feleki László sportszerű lendülettel ugrott fejest az utópiába és amit kihozott belőle KS-kövön... címmel, az mindenesetre nagyon mulatságos. Sándor Kálmánnak sem kell sehonnan kölcsönkérnie fantáziát humorérzéket, mint ezt A neandervölgyi főkönyvelővel bebizonyította. Kitűnő szórakozás Török Rezső kicsit fantasztikus, vidám regénye, a Cynthus felesége és aki a mulatságon kívül egy percig el is akar gondolkozni rajta, több alkalmat talál rá, mint hinné. Tulajdonképpen nem tartozik ide Szili Leontin új regénye, a Riadás, amely lényeges elhajlást mutat eddigi írásaitól. Az egyedül maradt asszony problémáját próbálja feldolgozni, új szempontból és tiszteletreméltó szándékkal.*Kovár Lőrinc kétkötetes súlyos munkája a Tűzkehely. A huszita lázadás történetét dolgozza fel benne regény formában, a maga őserejű, lobogó indulatoktól fűtött, szélessodrú epikájával. És történelem Vajtha László Bessenyei életrajza, amelyet az úttörő „első magyar világpolgár** születésének *100. évfordulójára írt, sőt annak nevezhetjük Laczkó Géza Német maszlag, török áfium című ódonveretű Zrínyi korrajzát, ezt a kissé nehezen olvasható, de korántsem érdektelen párszázéves históriát. Kissé zavarban vagyunk viszont Báth-Végh István műfaji mghatározásánál. Amit Báth- Végh ír, az majdnem mindig történelem, gondos stúdiumok lelkiismeretes és szellemes feldolgozása, de mindig kicsit csúfolkodó grimasz is egyben az úgynevezett "hivatalos szakszerűség" felé. Ez a megállapítás új könyvére is illik. A Kalandorok és titokzatos történetek nyomozás az emberi történelem ködös, misztikus alakjai és eseményei után, amelyeknek titkát többnyire meg is oldja világos és talpraesett logikával, nem utolsósorban pedig csípős, de vonzó szellemességgel. * Minden könyvet sajnálunk, amelyről helyszűke miatt a cikkben legalább egy mondattal nem emlékezhettünk meg. De reméljük, hogy a magyar könyvnek még ebben a formában sincs szüksége támogatásra. A könyvnap holnap indul és hisszük, hogy elkövetkező három napja a magyar szellem diadalmas ünnepe lesz. Laurentius Beköszöntő a könyvnaphoz Halottaink szólnak Líra Történelem Magyar Nemzet Korszerű regiznek örvendetes barátkozás indult meg a Duna-völgyi népek között. Egymást érik a kongreszszusok, ankétek, bankettek. Ezeken természetesen sok barátságos szónoklat hangzik el Valóságos Duna-völgye lettünk. Egy német biológus szerint a szerencse és balszerencse szabályos periodikus időközökben váltakozik életünkben. — Ha a jelek nem csalnak, most benne vagyunk a szerencse-szériában. ♦ A németországi szavazás részvétlenségét egy német szavazatszedő evvel magyarázta: «napi 1000 kalória mellett az ember nem érzi valami nagy szükségét az új alkotmánynak*. — Szabó Dezső azt mondta, hogy korgi gyomorral nem lehet himnuszt énekelni. Úgy látszik: aDeutschland über alles*-t sem. Espressóban hallottuk az alábbi beszélgetést: — Nézd csak, milyen gyönyörű nyakéke van X. művésznőnek. Vájjon valódi-e? — Mi az hogy valódi? Tizennyolc barátost+ Egy fizatist Ez a legszebb megünneplési módja Mikszáth születése 100 éves fordulójának. * Mindenki lépik egyet.*O Ama bizonyos vicclap újból paródizálja a Korszerű Jegyzetek rovatát. Ezúttal Ökörszerű Jegyzetek címmel. Ez felvágás. Azok még csak tinószerű jegyzetek. Írójuknak még sokat kell tanulnia ahhoz, hogy tinószerűből ökörszerűk legyenek. Mármint a jegyzetek . A francia miniszterek további intézkedésig nem tarthatnak nyilvános politikai beszédet. Ez a szilencium, kíméleti idő. (Nálunk nem fogják utánozni!) -.• Jelenünkről a történetírás bizonyára így fog megemlékezni: állandó válságok kora. ♦ Egyik napilapban olvastuk: •Békében 13 cég tartotta kezében az órabehozatalt. Ebből tizenkettőt félreállítottak és itt is feltűntek az új fiúk és az új lányok. Volt közöttük hivatásos ezredes, hivatásos kéjnő, színész, borbély, selyemfiú.» A felsorolásból az tűnik ki, hogy egyesek összetévesztették az órát — a pásztorórával. , ______Kunszer Gyula asszonyom! Kem ismer rá régi táskáiéra, ha nálam átalakíttatja. Pillér Lászlóné bőrdíszműves, VH, Erzsébet körút harminckettő az udvarban. .Vasárnap, 1947 Júmnius TJ Aukció az Ernst-múzeumban Hétfőn kezdődik meg az Ernst-múzeum új aukciója, amelyen a nagy láng és egyéb kastélyokból kikerült műkincsek szerepelnek. A kiállítós anyaga igen gazdag: korabeli bútorok, keleti szőnyegek, régi ezüstedények nagy bőségben kerülnek eladásra. Sok értékes kép is látható. Rendkívül gazdag a könyvaukció anyaga is, nemcsak értékes, régi magyar, hanem pompás kiállítású angol és francia művekkel. A kikiáltási árak elég alacsonyak. Családi dráma Halálos családi dráma játészódott le szombaton délben az Elemér utca 32. számú ház egyik földszintes lakásában. Hamzsér Imre 35 éves vendéglőmester, aki az utóbbi hetekben a városligeti Gundelétteremben működött, feleségét agyonlőtte, majd főbelőtte magát. Mire a mentők megérkeztek, mindketten meghaltak. A rendőrség megindította a nyomozást. Egyes tanúvallomások szerint Hamzser felesége családi okok miatt közös elhatározásból követtek el öngyilkosságot. Városházi hírek A polgármester felhívta a tisztiorvosok figyelmét az érvényben levő rendelkezésekre, amelyek megtiltják a tisztiorvosoknak magángyakorlat folytatását. Megjelent a polgármester rendelete, melynek alapján a fővárosi altisztek ezentúl polgári szabású ruhát kapnak természetbeni ellátásként. Hivatalos idő alatt és kiküldetés alkalmával a főváros címerével és «altiszt» felirattal ellátott jelvényt viselnek civilruhájukon a főváros altisztjei. A Lakásügyi Döntőbizottságok területi illetékességét újból rendezték. Az 1. döntőbizottság az I., II., XI. és XII. kerületi, a 2. számú döntőbizottság a IV. és VIII. kerületi, a 3. bizottság a VI. kerületi, a 4. bizottság V. és X. ker., az 5. bizottság III. és VI. kerületi a 6. bizottság pedig a IX., XIII. és XIV. kerületi lakásügyeket tárgyalja. Filmközleménydi Szatíra a filmen A magyar moziközönség is jól emlékszik még Moss Hart és George S. Kaufmann: így élni jól című filmjére, amely Frank Capra rendezésében az egyik legnagyobb filmsiker volt. A színpadon és filmen egyaránt népszerű szerző-kettős most A vacsoravendég címmel új szatírával jelenik meg a mozivásznon. Mint színdarab, két esztendeig ment a Broadwayin és főszerepét egy nagyszerű jellemszínész, Monty Woolley játszotta, akinek egyéniségével anynyira összeforrt ez a gúnyoros, furcsa, kedélyből, szatírából és rigolyákból egybegyúrt figura, hogy filmen is rábízták és filmen is rendkívüli alakítást ad. Az új szatirikus filmben két nagy női szerep van, egyiket a vöröshajú Ann Sheridan játszsza, a másikat pedig a művészete egészen új oldalait megmutató Bette Davis. A filmet először a Mopex Filmművészeti Stúdióban pergetik le. FRANCIAORSZÁG RÉSZÉRE képviseletet vállalunk. Kiterjedt összeköttetéseink vannak. Válaszokat légipostával: THIBAUD, Paris XVII. 77. Rue Cardinet, címre kérünk. (Levelezés magyarul is!) Társat keres Petőfi Sándor utcában lévő textil- és divatáru üzlet ,,120.000 Ft 13703" jeligére a kiadóba. NYILT-TER*) Valótlanok a „Szabadság**. ..Világos* ság“, „Népszava 14 f. évi május 25. számában személyemmel foglalkozó állítások és megállapítások. Wilheim Lajos urat nem ismerem, sóbehozatallal, valutasíbolással, forint- kiajánlással soha nem foglalkoztán* Eljárást ellenem nem indítottak, neki tartóztattak le. Nevezett újságok ellen rágalmazás és hitelrontás címén a sajtópert megt indítottam. ETELEK KÁROLY táblaslvegnagykereskedfs. Budapest, VIII. Kabók Lajos utca * Ebben a rovatban kftzfiltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal.