Magyar Nemzet, 1947. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-03 / 175. szám

.Vasárnap, 1917 itP£n*Ktaa t _________________Sa^arltel ­ NŐK A VÁLLALATOK ÉLÉN A magyar nők társadalmi sze­repe a felszabadulás óta döntő benső átalakuláson ment át. Ez az átalakulás a gazdasági és politikai egyenjogúsítás lassú, ha alaposan ható következm­é­­nye. Ennek a változásnak ma m­ég csak kezdő kontúrjait lát­juk, de rövid időn belül a csa­ládi élet, a férfi és nő közötti viszony olyan megváltozását ta­pasztalhatjuk, amire évekkel ezelőtt gondolni sem mertünk. Ez a változás elsősorban gazda­­sági és politikai síkon érezhető. A dolgozó nők ugyanolyan vé­delemben — és azonos munka,­kér esetén ugyanolyan munka­bérben­­ részesülnek, mint a férfiak. A választójoggal a nő döntő politikai tényezővé vált, s ez a változás meghozta szá­­mára olyan területen is az ér­vényesülést, ahol a múltban majdnem kizárólagosan férfiak boldogultak. Ha végigtekintünk a gazda­sági életben a vezetőállásokat betöltő személyek névsorán, meglepődéssel látjuk, hogy a vállalatok élén a vezető pozíció­kat a múlttal ellentétben nagyon sok helyen nők töltik be. Kik ezek a nők, hogyan gondolkoz­­nak, mi a véleményük erről az átalakulásról, hogyan látják a jelent, jövőt, nem érdektelen. EGY A­SSZONY • Almai Az első, akit felkerestem, egy hatalmas mezőgazdasági szövet­­kezet cégvezetője. — Őszintén szólva nem értem, m­it kíván tőlem. Eszem ágában sincs nyilatkozni. Keressen fel Színésznőket, politikusnőket, akiknek a közszereplés, intervjú­­adás jobban a mesterségük körébe vág. Tulajdonképen nincs is semmi mondanivalóm. — Hogyan lettem cégvezető? Kineveztek! Férfi kollégáim ho­­gyan fogadták a kinevezést? Ta­lán kérdezze meg tőlük... Nem, nem hiszem, hogy neheztelné­nek és méltánytalanságot látná­nak ebben. S bár tény az, hogy legalább 50 olyan női munka­erő van még a vállalatnál, mint én, a közöttünk lévő viszony is a legkollégálisabb. Tizenöt éve dolgozom ebben a szakmában, s rajtam kívül senki sem lepő­dött meg kinevezésemen.­­• Ha a szakmám érdekli, erről beszélhetek, mert szerelem. Magyarországon szövetkezeteké a jövő, az igazi szövetkezetekéi Sokszor munka közben elmeren­gek — már amennyire telefo­nok, levelek diktálása, rendelke­­zések kiadása közbeni cigaretta­szünetben a lehetőségek felvilla­­nását merengésnek lehet nevezni — és feltárul előttem a jövő egy-egy darabja. Szövetkezetek hálózata szövi be az országot. Asszonyok állnak a kis paraszti termelő tagszövetkezetek élén. Fellendül a baromfi-, tojás-, tej-, gyümölcstermelés. Üzemek szá­­zai épülnek a mezőgazdasági termelvények feldolgozására. Ki­épül a magyar export és áruink minőségével versenyezni fogunk a nyugati piacokon. Hűtőháza­kat látok, modern raktárépüle­teket és boldog, megelégedett embereket, mert munkájuk haszna saját javukra válik... — És — vetem közbe egy pillanatnyi szünetben — ez a széles látókör, a jövő megérzése jelent-e teljes egyéni boldogság, érzést a jelenben is? — Tudja, egy nőnek boldog,­ságérzése és tudata furcsa do­log. Legtöbb esetben férfi is szükséges hozzá. Én évek óta elvált asszony vagyok, de ezt az állapotot nem tekintem végle­­gesnek. Várok valakit, mert hiányzik, s nem, akarom elhinni, hogy nem jön — A legnagyobb baj az — mondja cigarettahamuját a gya­­ riapusztus hó 4-en, HÉTFŐN ESTE 8 ÓRAKOR esti ik­tiwsta villanyfényben, a Vas- és Fém­­kinikások Sportclubja javára. ESPRÜSÖ - BÖFFI körút legforgalmasabb helyén &8dd. festjíígsf szakember 30.Q09-rel LetársulSvsf. Ajánlatokat „Reális 201“ jeligére kiadóba, vagy telefonon délután 5--7 óra között 457—309. --------- korlott dohányzók mozdulaté­­val leverve —, hogy a gazdasági fejlődés megelőzte az társadalmi szokások beidegzettség fejlődé­sét, megváltozását. A férfiak nőről való elképzelése, női ideál­ja valahol a századelő, vagy a múlt század vége felé élt nő­­típus. A férfiakat zavarja az önálló ekszisztenciával bíró nő. Nem bírják el a szabadságun­­kat. Azt még elviselnék, hogy keresünk, és azt a közös ház­tartásba hazavigyük, de zavarja őket lelki felszabadulásunk és önállóságunk. Sokszor gondol­­tam, jobb lenne a férfiak által elképzelt típus lenni. Jobb len­ne háztartást vezetni, stoppolni, főzni (bár nem tudok), gyereket nevelni és naponta húsz fo­rint kosztpénzt kérni a férjem­től, mint így élni, ahogy most, de tudom, három nap múlva visszaszöknék ide: • munkám­­hős. .J­EM TUDNÉK # MUNKÁM NÉLKÜL ÉLNI.. A másik nő, akit felkeres­tem, egy vas- és fémkereske­delmi r.-t vezetője. — Nincs ebben kérem semmi különös. A férfiak közül sokan elvesztek és valakinek folytatni kell a munkát. Nem hiszem, hogy ez különösebb jelentőségű volna. Már diákkoromban ta­pasztaltam, hogy szellemi mun­ka,­tanulás terén nem sok kü­lönbség van férfi és nő között. A később adódó különbség csak annyiban fiziológiai jellegű, hogy az anyasággal járó gondok hát­ráltatják a nő valamilyen szak­ban való szellemi továbbfejlő­dését. — Az én tapasztalatom az, hogy van jó emberanyag férfi­ben és van jó emberanyag nő­ben. Az intézkedéseimnél nem azt nézik, szoknyában adom-e azt ki, vagy nadrágban, han­gom egy aktával magasabb, vagy mélyebb, hanem­­ azt te­szem-e, amit kell? — Reggel 7-től este 6-ig dol­gozom, annyit, mint a többi al­­kalmazottak. Szeretem a mun­kámat és nem tudnék nélküle meglenni. A vasak, fémek, sze­gek, drótok, építőanyagkellékek, a magyar vasipar számos tenné, de oly ismerősen vesz körül, mintha lérehozásukban segéd­keztem volna. Egyes áruk minő­ségének felmérésénél látom a befektetett munka értékét, érzé­kelem a szakmai tudást, amit egy-egy munkadarabnál a mun­kás beleadott, s valami fur­csa, de jóleső kielégülést is okoz a munka által a munka, termékek, használati cikkek ál­tal újjáteremtődő élet szol­gálata. •­­ Nem, nem tudnék munkám nélkül élni. Az az érzésem, mindegy, az ember fehérnemű­varrással foglalkozik-e hivatás­­szerűen, vagy kémiai analízissel, egyiket sem tudná abbahagyni. Hallatlan biztonságot ad az em­bernek a jól elvégzett, felelős,­ségtejes munka. — Házasság, családi élet szempontjából is sokkal jobb szerintem, ha a nő is dolgozik. Jobban megérti és értékeli a férje munkáját, mert ellön­­szerű­en megérzi a társadalmi munka lélektanát. A csak ház­tartással foglalkozó nő bizonyos kiszolgáltatottságban és szám­­kivetettségben él, a dolgozó nő tágabb összefüggések felismeré­sére képes és lelki egyensúlya is szilárdabb. I­ L.AMINT FELESÉGNEK IS MEG KELL FELELNI“ A harmadik nő, akit megkér­deztem, egy 4900 munkással dolgozó szövőgyár üzemi bi­zottságának vezetője, ami «« üzemi bizottságok hatáskörét tekintve, igen felelősségteljes pozíció.­­• Munkatársaim bizalma he­lyezett ide. Tulajd­onképen nem is tanult szakmám a szövés, az­előtt nyomdai segédmunkás vol­tam. Több évet töltöttem Fran­­ciaországban, magam sem tu­dom már, hogyan tanultam bele abba, amit szervezésnek nevez­­nek. A gyár 70 százaléka nő, s hozzánk nőkhöz nyíltabbak, bi­zalmasabbak. Problémáikat job­­ban érzékeljük, különösebben jobban érzékeljük azokat a ne­­hézségeket, amelyek egy dolgo­zó nő szellemi felemelkedésé­nek útjába állanak. Mi túljutot­tunk ezeken, a tapasztalatain,­kat okulásképen átadjuk nekik. — Sokszor — amikor — to­­vábbképzésre és tanulásra buz­dítom őket, hogy tanuljanak vegyészetet, iratkozzanak be a textilipari iskolába, megkérdez­ték tőlem: — Mondd, te mikor tanulsz, mikor tanultál, férjed, gyere­­keid vannak, úgy éltél és élsz, mint mi, hogyan jut időd min­denre? — S akkor megtanítom őket, hogy önmagunkkal szembeni szigorúság nélkül, apró, be­­idegzett kényelemről való le­mondás nélkül nem érhetünk el eredményeket. — Mint feleségnek is meg kell felelni, ezért nagyon korán kell kelni és későn feküdni. Este lefekvés előtt megtárgya­lom a férjemmel a nap, munká­ban, politikában, újságban, könyvben, családban lezajlott eseményeiét, élményeit. Reggel 4-kor kelek, megfőzök, hogy a Weiss Manfréd-gyár hídszerke­­zeti osztályán nehéz munkát végző férjemnek délben friss ebédje legyen. Villamosban ol­vasok, kötök. Szigorúan beosz­tom és kihasználom minden szabadidőmet . Két gyermekemet (7 éves Ön és 9 éves leány) hetenként egyszer látom, mert bentlakó diákok, most pedig ez üzem nyaralótelepén vannak. Bizony nehéz dolog vasárnap este el­­válni tőlük, amikor szomorkod­­va mondják: „Anyu, most szom­batig nem látlak? Ügy-e vasár­­napod a mienk". Ami nem min­dig sikerül. De a dolgozó nők élete ilyen. S nekünk minden erőfeszítésünk arra irányul, minél kevesebb teher nyomja vállait, mind töb­ben vállalkozzanak szervezéssel kapcsolatos értelmiségi munkát, gyermekeiknek csecsemőotthon, napközi otthon jusson, ottho­nát ne mérgezzék gondok, s ne csak munkában, de az élet min­den területén is egyenrangú társa legye­n a férfinek, mert higgye el, a társadalom fejlő­dése efelé halad. Hegedű­s-Bite Dániel MAGAZINER FAREDŐNYGYÁR vidékre is szállít. V. Szent István-körút egy Telefon: 123-682 1768-as Mercedes luxus kisteher kifogástalan állapotban, loólos loillal, tartalék motor­ is sebess­égTélté­­val, pótalkatrészekkel E­KA 19 , Irányi­ utca 13. üzlet. Telefon: 887—158. OROSZ ELŐADÁS A BÉRPALOTÁBAN Hága, július (A Magyar Nemzet tudósítójától) A Plei n-téri kormány­palotá­ban elhangzott a végzetes be­jelentés, hogy a „fegyveres be­avatkozás elkerülhetetlenné vált“, hogy aí indonéz viszály elintézését a diplomaták a kato­náknak adták át. Ugyanakkor egy másik közel­­palotában a Carnegie-téri Békepalotában Serge Krylov igen érdekes elő­adással megnyitotta a nemzet­közi jogászok akadémiáját. Serge Krylov, akit a francia meghívó Loir Exceller­ce-nek cí­mez, a moszkvai külügyi inté­zet professzora, egyben tagja a nemzetközi bíróságnak. Bár ismételten kijelentette, hogy csak egyéni tudományos állás­pontját adja elő, előadása nem tekinthető hivatalos megnyilat­kozásnak, hamarosan mégis ki­derült, hogy valamennyi orosz nemzetközi jogász ugyanazokat az elveket vallja mint ,ő, ezek­ben az elvekben közösen meg­egyeztek: ez tehát a nemzet­közi jog orosz doktrínája. A KRYLOV PROFESSZOR HAT PONTJA Az alapmeggyőződés az, hogy a nemzetközi jog nem egye­temes, állandó elveken nyug­szik, hanem koronként és az uralkodó osztályok akarata sze­rint igen változékony és külön­böző gondolatok és érdekek leszürkdlése. Pl: Európának gyökeresen más nemzetközi­ jogi elvei vannak, mint az Új­ Világ­­nak és megint más az a nem­zetközi jog, ami a Szovjetunió alkotmányának szerves folyta­tása. A Szovjetúnió saját alkot­mányában nem ismer különb­séget nagy és kis népek között, ezért nemzetközi vonatkozásban is csak a nagy és kis nemzetek egyenjogúságának elvét kép­viselheti. Ugyancsak a szovjet­­alkotmányból következik, hogy — amint ezt Sztálin ismételten kifejtette — nemzetközi vonat­kozásban különböző nemzetek együttműködhetnek akkor is, ha politikai és gazdasági rend­szerük merőben különbözik egymástól. Melyek azok az alapelvek, melyeken az orosz doktrína fölépül? Krylov hat ilyen sar­kalatos tételt elemzett: 1. Biz­tosítani kell a békét és fenn kell tartani a nemzetközi együtt­működést.­­ 2. A gazdasági kapcsolatokat az egyenlőség elvi alapján kell fenntartani. — 3. Az államok egyenjogúságát és szuverenitását el kell ismerni. Más államok belügyeibe be­avatkozni nem szabad. — 4. A nemzetközi szerződések köte­lező erejűek. — 5. Más állam területe sérthetetlen. — 6. Más állam területét megtámadni bűn és a bűnösöket meg kell bün­tetni: a ,d­e Hum justum", az önvédelmi háború azonban jogos. A nemzetközi jognak ezt a hat parancsolatát Krylov elem­zésében a mintegy 400 főnyi, többnyire külföldi, valóban nemzetközi szakemberekből ösz­­szetevődő hallgatóság feszült figyelemmel ve­tte tudomásul. Krylov minden tétele súlyosan esett latba hallgatóinál, akik most, akaratlanul ezeken a té­teleken mérték meg annak az imént rádión elhangzott holland kormányelhatározásnak súlyát, hogy az indonéz vitát, hosszas eredménytelen tárgyalások után, fegyveresen kívánják elintézni. Mikor az előadás után kilép­tünk a Carnegie-térre, végre kiderült a mindig borús holland égbolt, de a holland ember arcán gond ült. • AZ ELŐADÓK A „Nemzetközi­ Jogi Aka­démia" a Carnegie­ Békeala­­pítvány javadalmazásából lé­tesült már 24 éve, de a háború óta szünetelt és most Krylov előadásával nyílt meg újra. Akik nemzetközi egyetemről ál­modnak, nemzetközi tanársággal és nemzetközi hallgatósággal, azok itt álmuk egy töredékének megvalósítását láthatják. A vendég-előadók, mert csak ilye­nek vannak, a világ legjobb szakemberei. Idén előad­han­taien de Vabres, a párizsi egye­tem tanára, aki a nürnbergi perben képviselte a francia vá­dat, a háborús bűnösségről, M. G. Knaeckenbeeck, a belga külügyminisztérium jogi szak­értője, az Egyesült Nemzetek alapokmányáról. .­­. W. Rap­­pard a genfi Nemzetközi Intézet igazgatója a Népszövetség kriti­káját adja elő, a cambridgei egyetemet H. Lamerpacht kép­viseli, B. A. Wortley, a man­chesteri egyetem tanára az an­gol doktrínáról, M. Bourguin, a genfi egyetem híres jogásza az atomkutatás ellenőrzéséről, J. Al. Yepes Columbiáról jött el elő­adni. Manley O. Hudson, a Har­­vard egyetem tekintélye, az utolsó órában megbetegedett és előadásait nem tarthatja meg. Amilyen nemzetközi sokféle szempontú az előadó tanárok testülete, olyan a hallgatóság is. A vitadélutánokon magasra csapnak az ellentétes vélemé­nyek hullámai, de a tudományos szempont, amit az előadó taná­rok, többnyire kiváló diploma­ták képviselnek, mindig felül­kerekedik. Szokássá lett, hogy a felszólalók először nevüket és nemzetiségüket mondják meg, az­előtt kérdéseket, néha nagyon kényes kérdéseket in­téznének az előadó tanárokhoz. Szovjet-orosz előadók nyugati nemzetközi összejöveteleken most egyre ritkábban jelennek meg. A Nemzetközi­ Jogi Aka­démia úgy látszik kivételnek számít és Krylov előadása ál­tal nyert valóban nemzetközi jelleget. Az előadót tüntető szim­pátiával fogadta a hallgatóság, Hollandia mindenkép olyat tud nyújtani fiatal nemzetközi jogá­szainak, diplomatáinak és kül­ügyi érdeklődésű, kifelé tekintő szakembereinek, amihez fogható nincsen sehol a világon.­ ­ «A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG, melynek Serge Krylov is tagja az UNO-nak, az Egyesült Nem­zetek egyik szerve és a Béke­­palotában székel. Örök emberi vágyakozásnak adtak kifejezést azok, akik az első világháború­ után ezt a bíróságot létre­hozták, hogy a nemzeteknek A háború helyett a békés meg­oldásra módot adjon politikai és hatalmi viszályaikban, hogy­ a nemzetközi életben is kifejti­dd­­hessen az enyém-tied morálja. Több mint hetven ügy került eléje, gyakran súlyos politikai fe­szültségek nyomán és a bíróság bebizonyította, hogy fennállása nem volt hiábavaló. Ki tudja, h­ogy a 73 vitás ügyben hányat kellett volna fegyveresen eldön­teni, ha a kormányok nem le­t­­tak volna a pártatlan hágai fó­rumnak minden befolyástól men­tes ítéletében. Igaz, hogy nagy és örök területi problémákat, nem dönthetett el. A Ruhr­­medencét épúgy nem oszthatta el, mint a gyarmati mandátum­­területeket. Ezek politikai, a­mi pedig jogi kérdések voltak. De őrködhetett a megkötött szerző­dések betartásán, ítélkezhetett kis és nagy nemzetközi jogi kérdésekben: a Kréta-szigeti világítótorony tulajdonjoga ép­­oly fontos volt számára, mint az a kérdés, köthet-e Ausztria vámuniót Németországgal a SU Germaini békeszerződés ellenére?­ A legtöbb per az első világ­háború után kötött kisebbségi szerződések betartása körül folyt. Az ú. n. Vegyes Döntő­bíróságoknak Hága volt felleb­bezés esetén a döntő fóruma és ezek a fellebbezések egymást érték. Emlékezetes a Pázmány Péter Tudományegyetem pere a Csehszlovák állammal, amely a magyar álláspont győzelmével végződött és Csehszlovákiát kártérítésre ítélte az egyetemi alapítvány birtokainak kisajátít­­ásáért. • A BÉKEPALOTA Hugó Grotius hasábjában áll a Békepalota teljes épségében. A háború borzalmai elkerülték ezt a neogótikus várkastély­­szerű épület, ezúttal az eszme, meglátszik, erősebb volt a fegy­vereknél De ha ez a gyönyörű palota, amely a Carnegie­ Alapítványból létesült, minden értékes berendezésével és párat­lan könyvtárával érintetlen is maradt, kérdéses, ugyanilyen ép­ségben fennmaradt-e a gon­dolat, amely benne testet öl­tött? Hollandia mindenképpen az Egyesült Nemzetek egyik leg­nagyobb intézményét kötötte magához és mindent el fog követni, hogy az indonéziai viszály is a Békepalota szelle­ I­ében intéződjék el. A Békepalota parkjában Erasmus szobra élt, rajta egy­ rövid mondat: „Csak a bátor­nak kedves a háború!" tt. ) TOVÁBB HARASZTI SÁNDOR: AZ ÉRTELMISÉG ÉS A 3 ÉVES TERV ÚJVÁRI IMRE: SZABADULÁS A KÖZÉP­­OSZTÁLY BÖRTÖNÉBŐL WALLACE: EZT LÁTTAM DÉLEN RIPORT A GYUJTOGATÓK AUSZTRIAI KIKÉPZŐ­­TÁBORÁRÓL VILÁGHÍRADÓ Rajzokkal, képekkel a TOVÁBB LEGÚJABB SZÁMA­­.­ FORINT »»!^! SZABÁSZA abszolút gyakorlott felvétetik. BERKOVITS SZALON, Szervita-tér «t. illír keret mérlegképes, forgalmi, társu­lati és egyéb adóügyekben jártas, adminisztráció vezetésére alkalmas, hosszabb gyakorlattal rendeli-e azó munkaerőt. Hites könyvvizsgáló előny­ben. Ajánlatokat ,.Azonnali belépés 82“ jelig, a kiadóhivatalba kérünk. Belvárosi selyemárufiztet keres fiatal, jó megjelenésű, önálló díszonsálét­i könyvelőt Részletes ajánlatok referenciák­kal „Belváros 9502“ jeligére Bleckner J. hirdetőjébe, Budapest, IV. Városház­ utca 10. Fér­fiezütenne 40 éves, nagyon cainos, sókedélyes, temperamentumos, vagyonos özvegy, társaságbeli úriasszon­y-ifizifs, állami nagyvállalati igazgatóshoz, nagy­­jövedelmű önálló mérnökh őr, magas állású, nagyjövedelmű bankemberhez. Dr NY. S. ÜGYVÉD, Szart Is­.ván-park 2. Telefon K&rVe GR MZ Redőnygyár FARKDŐM­ÖK, VÁSZON- ÉS NÁDROLETTÁK V, Csáky.u. 34. Tel.: 201—066. IC. F. T. keret tehermentesen, auló, alkatrészei és vaskereskedelmi jogosultságra ÁT A t.. Érdeklődni délután 4—6-ig. Telefon: 18S—042. Thiess hengerfestő készülék, Kary-féle vízlágyító készülék, 30 drb 0.5 lóerős szövőszék­­motor himbával és kapcsolóval, 10 drb különféle Ganz motor 1.5—22 lóerőig, transformátorok és erőátvitel­ elosztó berendezés, minden vadonatúj, használatlan állapotban és 1 drb gyönyörű, nikkelezett kokszkályha, nagyobb terem Nemes szabadalmakat védjegyeket tizenszre kihelyztek „Gyáraknak, üzemeknek 207“ jeligére. CONTAXOT, LEICÁT és más fényképezőgépet, mindenféle fotóanyagot magas áron vásárolunk. HA­FA -Hatschek és Farkas fényképészeti szaküzletek VI. Andrássy-út harmincegy, TV, Somogyi Béla-út huszonnyolc. Romházat vesz lebontásra, SÉRÜLT HÁZAT helyreállít Ingatlan részért, HASZNÁLT ÉS ÚJ ÉPÍTÉSI ANYAGOT (ajtó, ablak, tetőfa, csaposfa, deszka) VÁSÁROL, ÉPÍTKEZÉSEKET VÁLLAL fűtésére énük Telefon hétköznaponként d. e. 9—12 közt 268-053. I Gverntatt üdülőnek vagy hasonló „ M cé­ra alkalma* ® |J Szabadsághegy alján K I 4 D 0. B Esetleg társulok. Értekezés: dr ■ Visoutay, Királyi Pál utca 1­7. B KÉRJE DÍJTALAN AJÁNLATUNKAT Építési iroda, VH, Damjanich­ utca 10. Telefon 226-493. Miszaki súlykereskedtés keres a­z éves tervre való tekintettel komoly tőkével rendelkező ÜZJÉtitirat „Biztat jövő" jeligére kérek H ajánlatokat New York hirde- ■ tőbe, VII. Erzsébet-körút 9. |

Next