Magyar Nemzet, 1947. szeptember (3. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-11 / 205. szám

4 A csehek Karlsbadban Karlovy Vary, szeptember. Karls­bad megszűnt. A IV. Ká­­roly király által felfedezett ír róla elnevezett világfürdő neve: Karlovy Vary. Természetesen a lényeg nem változott Most a Truman-utcán, a Sztálin-utcán, és a IV. Károly-utcán át vezet az út a világhírű gyógyforrások­hoz. Karlovy Vary gyógyhatása nem változott, de aki a IV. Ká­roly királyról elnevezett fürdő­helyen nem gyógyulást, hanem luxust és világfürdői pompát keres, az csalódik. Karlovy Varyn lépten-nyomon észrevehető a németek rabló­­gazdálkodása. Kopott, ócska, rég renovált házak, rendezetlen sétányok, a külső részeken tö­rött ablakú, lakatlan házak csú­fítják el a természetalkotta, har­monikus képet. Persze Karlovy Vary napról napra épül, szépül és tisztul. A forrásmenti sétány már szinte békebeli képet nyújt Hatvantagú szimfonikus zenekar muzsikája mellett nyüzsög­­hemzseg az üdülő közönség. A kép még nem teljesen béke­beli. Hiányzik a háború előtti elegancia, melyet főleg a kül­földiek képviseltek. Most Kar- Jory Vary közel 17 ezer ven­dégének csak kisebb része jött külföldről. A fősétányon min­den nyelven beszélnek. Vala­hogy az az érzésem, hogy a külföldi nyelvek közül magya­rul beszélnek a legtöbben, ami annál is inkább érdekes, mert Karlovy Varynak alig vannak magyarországi vendégei. (Kiszolgálás* Karlovy Vary német város volt. A német lakosság túl­nyomó többségét kitelepítették. Karlovy Varyba új emberek jöttek. A német vendéglátó he­lyek vezetését úgynevezett nemzeti intézők vették át akiknek állandó panasza: nincs elegendő képzett munkaerő. Az újonnan érkezett pincérek és egyéb kiszolgáló személyzet még nem ismeri a régi Karlovy Vary halk, finom, világfürdői tónusát. A még most is legele­­gánsabbnak számító Pupp éter­­meiben gyakran voltam tanúja vitáknak pincér és vendég kö­zött. A sorrend szándékos: a vendégnek sokszor az a kelle­metlen érzése, hogy tulajdon­képpen teljesen fölösleges. A lényeges a dolgozó pincér és nem­ a henyélő vendég. A mord, nyersmodorú fizető­pin­cér pedig tényleg főúri attitűd, de­ veszi tudomásul a vendég fizetési szándékát, vagy inti le azt, aki ebbéli szándékát meg­ismétli. Leírok egy főúri ven­dégjelen­etet a Pappban. A vendég kiszolgálást rekla­mál a főúrtól. Esti fél 8 órától üll az asztala mellett és még nem rendelt. Most fél 10 óra­kor rendelni szeretne. Főúr: Ha fél 8-tól várt, ak­kor várhat reggeli fél 8-ig, mert az lehetetlenség, hogy nem akarták volna kiszolgálni. Másik vendég: igazolja, hogy ő szintén hosszabb ideje ül, háromnegyed 8 órától, anélkül, hogy kiszolgálást kapott volna. Első vendég: Hát végeredd­ményben nem vitatkozni aka­runk, hanem kiszolgálást ké­rünk. Szíveskedjék felvenni a rendelésemet. Főút (miközben pulykavörö­­sen elrohan): Hazudnak ma­guk (és a rendelést nem vesi fel.) A szálloda egyik vezetője, akinek az esetet jelentik, saj­nálkozik, ilyennek tényleg nem lenne szabad előfordulnia, tá­volról megnézi az illető főúrt, vállát vonogatja, „ja ő az — ál­lapítja meg —, hát ez igazán nem idevaló" és hogy kiengesz­telje a panaszost, gondoskodik, hogy soron kívül szolgálják ki. Ez egyben az elégtétel is. Az ellátási vizonyok elég jók Karlovy Varyn. Egy elég jó ebéd 40—60 kcs. Orvosi rendelésre a vendégek többlet­­jegyeket kapnak. Sajnos a kí­sérőjelenségek nem mindenütt kifogástalanok. Elsőrendű he­lyen is a szervírozók nem svi­lágfü­rdői­. A kiszolgáló sze­mélyzet lassúsága mellett, hol a csészealja, hol a szalvéta vagy más hasonló fontos csekélység hiánya emlékeztet arra, hogy még nem tért vissza a régi béke­világ Karlovy Vary-i hangulata és légköre. A szállodaárak nagyon ol­csók. Már 40 Kcs-ért (tessék úgy öt koronájával számítani egy forintot) lehet egy napra szállodaszobát kapni. A napi teljes ellátás (szoba és három­szori étkezés) 120 Kcs-től 400 Kcs-ig kerül a szálloda kategó­riája szerint. A magyar közönség kedvenc fürdőhelye volt Kar­lovy Vary a háború előtt 1927- ben 4000 magyarországi vendég volt itt Ez a szám később, a kríziséz években lényegesen csökken és 1932-ben már csak 1200 a magyarok száma Kar­lovy Varya és a viharszagú 1938-as évben már csek 302 magyar vendég üdült Itt. A ma­gyarok közül csak Zathureczky Edével és édesapjával találkoz­tam itten, de nagyon sok az át­utazó magyar, aki Prágából legalább pár napra ugrik le Karlovy Varybe. Több szálloda nemzeti intézője szlovákiai és magyarul is beszélnek a magyar vendégekkel, sőt az Annanás­­szálloda éttermében szlovákiai cigányzenekar muzsikál. A régi karlovy-varyak is szívesen em­lékeznek vissza a magyar ven­dégekre és szeretnék, ha újra Karlovy Vary lenne a magya­rok kedvenc fürdőhelye. Az er­dei sétányon olvasható Baltha­­zár püspök kőbe vésett, Karlovy Varyt dicsőítő verse és egyéb bájos, naív magyar rigmusok, melyek közül az egyik nyíltan meg is mondja, hogy örömet akar szerezni a magyar szóval a magyarnak. Dr­­. Munka Tivadar ÚJJÁÉPÍTÉSI ÁLLAMI SORSJÁTÉK Stendőrségi hírek Megszökött hat társával a Mártínok­ útján levő honvéd büntetőintézetből Peres Pál. Kedden este Csepe­len az Erdőalja­ út 6. számú ház udvarán igazoltatták, elő­ször amerikai katonának adta ki magát, a kapitányságon azonban bevallotta, hogy meg­szökött. Elmondotta, hogy kedden délután két órakor a Zách­­ utcai katonai gépkocsis­ osztálytól, ahová munkára kí­sérték őket, szökött meg tár­saival, akik Csepelen a Király­erdőben bujkálnak és fel van­nak fegyverezve. Perest átad­ták a katonai hatóságnak, a Királyerdő átkutatására pedig rendőri és katonai osztagokat vezényeltek ki. 2000 gramm aranyat talált Czeldner Miksa Hársfa­ utcai szeszárugyárában augusztus hó 29-én takarítás közben Kovács Sándorné. A pléh kazettát, amelyben az arany volt, haza­­vitte Király­ utcai lakására, ahol közölte az esetet Oláh Imre lakatossegéddel, akivel együtt élt. Szeptember 4-én Oláh megszökött az aranyak­kal. A román határrendőrség fogta el, megtalálták nála az aranyakat, amelyeknek Oláh elmondotta eredetét. A román határrendőrség átírt a gazda­sági rendőrségre, amely most Kovácsnét őrizetbe vette. An­nak a megállapítása folyik, hogy kinek a tulajdonát ké­pezte az arany. Tizenötezer forintot lopott Morgenstern Jakabné Klauzál­­utca 24. számú házban lévő la­kásáról Bartók Margit, aki a Mester­ utca 22. számú házban lakik. A leány 8000 forintot visszaadott, a többit elmulatta, őrizetbe vették-Két csempészbanda került rendőrkézre. Tóth István vendéglős eladta jólmenő ven­déglőjét és pénzét külföldről csempészett öngyújtókba, kár­tyákba és cigarettapapírba fek­tette. A Nyár­ utca 11 és a Ki­rály­ utca 40. számú házban lévő raktárában többezer öngyújtót, nagymennyiségű kártyát és ci­garettapapírt foglaltak le. Tóth Istvánt internálási javaslattal az ügyészségnek adták át. Ugyan­csak elfogták Wagner Ernőt és Wagner Lajost, akik külföldről csempészett cigarettapapírt akar­tak zugban értékesíteni. Inter­nálták őket. Román katonaszökevény betörés került rendőrkézre a kőbányai pályaudvaron. Nagy László, aki legutóbb mint Kádár Sándor tar­talékos honvédhadnagy szere­pelt, még szökésben lévő társá­val Kisterenye községben betört egy szabómester lakására és on­nan húszezer forint értékű ruha­szövetet vitt el. Pestre jöttek, a Kőbányai pályaudvaron azon­­ban a rendőr igazoltatta őket. Társának sikerült megszöknie. Eljárás indult a Magyar Fémlemez,­ipari Rt. ellen, amelynek cég­vezetője, Mészáros Károly az Anyag■ ét Árhivatal kiutaláso­­saival jelentkező vevőknek csak abban az esetben volt hajlandó önt kiszolgálni, ha egy nyilat­t és 3 szobás újjáépített lakások kiadók Swartzer Ferenc-atca 4, Siesttval szemben 8—10—12 ezer építési hozzá­járulással, amely lelakható. Bővebbet Bariba Erzsébet virágüzletében, Imot­ován-Mrtt 18. Tel.: 120-081, kozatot állítottak ki, amelyben elismerték, hogy az ónt csak kölcsönképpen kapták és azt bármikor a cég felszólítására vissza kell szolgáltatniok. Árdrágítás miatt őrizetbe vették Kiss Sán­dort, a Magyar Textilipari Rt... igazgatóját, aki a «Marika» el­­nevezésű női ruhaanyagot oly­képpen drágította, hogy hamis kalkulációt nyújtott be az Anyag­­i Árhivatalhoz. — Az Olympia Vegyi­szem tulajdonosa, Bauer Árpád 84 fillér helyett 2 forint 16-ért adta el a fúrózsír kilóját, őrizetbe vették. — Mandel Imre vegyiárunagy kereskedő Hubár Lajos ügynök útján 2000 kiló marónátront adott el 7 forint helyett 10 forintos áron. Mind­kettőjüket őrizetbe vették. . Magyar Nemzet . 35 millióba kérni a Lánchíd újjáépítése Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter nyilatkozott a híd­­­építés helyzetéről és a minisz­térium jövő programjáról. A sajtófogadáson jelen volt Varga Lajos államtitkár. A miniszter bejelentette, hogy kedden meg­történt a szajoli vasúti híd jobb vágányának terhelési pró­bája, amely sikerrel járt és szerda reggel óta az új hídon járnak a vonatok. A balvágány október 19-ére készen lesz. Szeptember 25-én megindul a forgalom a szolnoki Zagyva­­hídon is. Bejelentette a mi­niszter, hogy ezen a héten, a határidő előtt egy héttel, ösz­­szekötik a Margithídon a Duna két partját. November 3-án a Margithidat átadják a forgalom­­nak, ami azért is fontos, mert a Petőfi- és a Manci-hidat de­cember 1-én szét kell bontani. Elkészül a margitszigeti be­köt­őhíd is s jövő évben föl­építik a híd északi részét. Szeptember 21-én átadják a forgalomnak a kisari Tisza­­hidat, Mátészalka mellett. Ok­tóber 1-én megindul a forga­­lom a kétvágányú csepelszigeti hídon, az úgynevezett HÉV- és MÁV-híd. Az ideiglenes hidat lebontják és helyette 150 méte­res új hidat helyeznek forga­lomba. A Kecskemét és Békés­csaba közötti forgalmat bizto­sító tiszaugi híd november 15-én megnyílik. Ugyancsak, november 15-én adják át a forgalomnak a rábacnécsényi hid­at. Ezenkívül néhány tucat 220 és 80 méteres híd készül el. Balatonföldvár és Tü­rje­­vonalon elkészült a híd, ennek folytán kedden átadták a for­galomnak ezt a vasútvonalat A miniszter bejelentette, hogy hozzáfogtak a Lánchíd láncai­nak kiemeléséhez. A híd 1949 november 13-éra el fog készül­ni. Gerő miniszter közölte, hogy szeptember 15-én orszá­gos nyilvános gyűjtést indíta­nak a Lánchídra, amely célra 35 millió forintra van szükség. A kormány nem számít arra, hogy ez a 35 millió gyűjtés út­ján kerül elő. A gyűjtést kül­földön is folytatni fogják. A sajtót, a rádiót és a színházat is igénybe veszik a gyűjtési ak­­córa. Az akció élén Tildy Zol­tán köztársasági elnök és­ a lánchíd­ bizottság is. A Boráros téri híd vasszerke­­zetének 60 százalékát fel tud­juk használni. A híd kiemelési munkálatai nagyon előrehala­dottak. A tél beálltáig az egész híd kiemelése megtörténik. Mindennek dacára, a 3 éves tervvel ellentétben, lehetséges, hogy az Árpád hid­at építjük meg először, mert az Árpád-híd rendkívül nagy forgalmat bo­nyolíthatna le." A kérdés most van tanulmányozás alatt. A miniszter ezután ismertette a további hídépítési terveket és különösen kiemelte Had­ár Jenő, Gil­mot Ferenc és Szé­­chy Károly munkásságát. . Nehéz pénzügyi helyzetbe került a főváros A főváros az utóbbi időben nehéz pénzügyi viszonyok közé jutott. A bevételek általában csökkennek, a kiadások összege pedig nő. Ez év márciusában például 37 milliót tett ki a fő­város összes jövedelme, augusz­tusban pedig 32 millió volt Súlyosan érinti a főváros pénz­ügyi helyzetét ez is, hogy az újjáépítési minisztérium a közel havi 4 milliót kitevő köz­­munkaváltságot el akarja venni a fővárostól. A különböző köz­munkák elvégzésére beállított munkások egy részének a fő­város már kénytelen volt fel­mondani, mert a közmunka-­ véltség állami célokra veló for­dításának következtében nem tudja a munkabéreket előterem­teni. A kislakásépítkezések is megakadtak. A főváros nagy általánosságban már igyekszik összeállítani az új költségvetést, ez is azonban inkább elméleti alapon készül, mert a bevételek csökkenése miatt nem lehet beruházásokat előirányozni. A kereskedelem és ipar részéről általában befolynak fut adók, egyéb viszonylatban azonban nagyobb késedelmek keletkez­­tek, ami szintén hozzájárul a főváros anyagi helyzetének rosszabbodásához. Tervek a budai Dunapart, a Margit- hídfő és a Zsigmond-tér rendezéséről Három nagyjelentőségű város­szabályozási tervezetet terjeszt legközelebb tárgyalásra a fővá­ros városrendezési ügyosztálya. A budai Dunapart, Lánc-híd és Szabadság-híd közé eső szaka­szának, a Margit-híd budai híd­főjének és a Zsigmond-tér kör­nyékének rendezését tűzték na­pirendre. Mindhárom vonatko­­zásban a Közmunka Tanács is kidolgozta a maga elgondolá­sait. A budai Dunapart rendezésé­vel kapcsolatban a főváros azt az ötletet veli fel, hogy a gyors­forgalmi útvonalat, a Halász-ut­cából lejtős szakaszon a föld alá vezessék. A rendezés kap­csán szükségessé válik a Fő­utca és a Dunapart között a Lánc­hídfő déli és északi olda­lán álló két nagy épülettömb lebontása. A Dunaparton 32,5 méter széles főforgalmi utat szándékoznak létesíteni, a Gel­­lért-hegy alatt az átmenő for­galmat a felső rakparton bo­nyolítják le. A Margit-híd budai hídfőjé­nek szabályozására vonatkozó közmunkatanácsi tervezetet a főváros nagyon bonyolultnak minősíti, ezért egy sokkal egy­szerűbb javaslatot dolgozott ki, amely nyomán a hídfő mente­sül a dunaparti átmenő forga­lomtól. A gyors­ és nehéz teher­forgalmat az úttest alatt bo­nyolítanák le, úgy, hogy a felső rakpart területe csak a Duna­part felől a hídra beforduló, vagy ezzel ellenkező irányban haladó járműveket veszi fel. A 43,6 méter széles dunaparti út­ból 20 méter széles sávot a föld alá süllyesztenek. Gyalog alul­járót is létesítenek a hídfőnél. A hídra való befordulásokat ló­here-rendszerű megoldás közve­títi. A rózsadombi forgalom megkönnyítése érdekében egy új levezető utat terveznek, amely a Mártírok útjába tor­kollik. A villamosnak és az észak-déli főforgalmi útnak a hídfőnél a burkolat alá vezetése szükségessé teszi a Liptai­ utca és a Dunapart közötti épület­tömb lebontását. A Zsigmond-tér rendezése során a közlekedést úgy oldják meg, hogy az Árpád-fejedelem­­útján déli irányban haladó for­galmat a körforgalmi tér alatt létesítendő aluljáróba vezetik. A Zsigmond­ téren nagy körfor­galmi teret létesítenek, ami a zavartalan és keresztezésmentes forgalmat biztosítja. Lendvay Andor, akit az Operaház B-Astára helyezett, majd visszavett, most egy pró­zai szerepre a Nemzeti Szín­házhoz szerződött. Az ember tragédiájában ő lesz az Úr hangja. TEXTIL-tECHNIKUSI gyapjú- és pamut-üzemkalkulá­­cióban jártast keres budapesti textilgyár. Ajánlatokat főkiadóba „30 éves" jeligére. Csütörtök, i941 szeptember XI Nagy amerikai és svéd adomány Vas megye kórházainak és iskolaszanatóriumának I nyi álló személyzet áll • bete­gek szolgálatára. Az intézmény röntgen, rövidhullám és a kvarc felszerelése megmaradt, • 300 voltos röntgengép, melynek szo­­báját ólomajtó és báriumfal vá­lasztja el az épület többi részé­től, még a svéd látogatókban is a legnagyobb csodálkozást éb­resztette, sőt Hyllner delegátus az ebéd alatt elmondott pohár­­köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ilyen felszerelésű k­ő­ház még Svédországban is meg­állná a helyét. Az amerikai és svéd delegátus közös programja ebéd után a szombathelyi székesegyházban megtartott egyházzenei hang­verseny meghallgatása volt, amelyet a templom újjáépítése alkalmából rendezett a katoli­kus egyház és amelyen a kardi­nális is részt vett. A székesegy­ház zsúfolásig telt meg áhítatos hívekkel az ünnepség alkalmá­val, a külföldi vendégek pedig elragadtatással hallgatták a hí­res Schola-kórus szereplését, amely még az Eucharisztikus Kongresszus idején Pacelli bí­­borosnak tetszését is megnyerte. A koncert után az amerikai delegátus — aki Vállalt Gyulá­nak, a Magyar Vöröskereszt ügyvezető­ igazgatójának kísére­tében érkezett — megbeszélést tartott Pethő Ernővel, a köz­kórház főorvosával, az intéz­ménynek nyújtandó vöröske­resztes segítségről. A tárgyalá­sok eredményeképpen­­a Vörös­­kereszt 18.000 darab ruha, 450 gyermekkelengye, 1300 pár ci­pő juttatását helyezte többek között kilátásba. A svéd kikül­dött ezalatt a város által léte­sített napközi otthont tekintet­te meg, amelyet Szombahely fel tudott ugyan építeni, de a be­rendezéshez már nem maradt pénze, pedig a Perin folyó part­ján fekvő épület óriási segítsé­get jelentene a környék szegény gyermekeinek. Ez a része a vá­rosnak ugyanis a legszegényebb ,­ negyede, amelynek szükségtele­pén — amit Erich Hysler szin­tén megtekintett — 14-en is lak­nak egy szobában, amelyben főznek és a télre való tüzelőjü­ket is felhalmozzák. — Nincsen pénzünk, ülne* mit ennünk! — kiáltással for­dultak itt a kisgyerekek a de­legátus felé; ráncos öregasszo­nyok pedig csak kezüket nyúj­tották kérően a svéd vendégek felé, akik a legnagyobb meg­döbbenéssel látták a golyvás elváltozásokat a telep lakóin, akik közt a rossz víz következ­tében tömegesen terjed ez a betegség. A két delegátus a­­ifői nap folyamán rövid kőszegi kitérő után a szentgotthárdi Iskola­szanatóriumot tekintette meg. A szanatórium, mint annyi más épületünk, erősen megrongáló­dott a háború alatt Felszere­lése teljesen tönkrement, gyö­nyörű kertjét pedig feldúlták. Az intézmény azonban saját erejéből helyreállította az épü­let egy részét, a megmaradt bútorokat átalakította, a teljes megnyitáshoz azonban már nem álltak rendelkezésre az anyagi­ eszközök és ezért kérte az Ame­rikai Vöröskereszt és a svéd­­ „Mentsük meg a gyermeket" akció vezetőit, hogy legyenek segítségére. A megbeszélések eredményeképpen Vállai­ igaz­gató ígéretet is tett, hogy a Magyar Vöröskereszt az Ameri­kai Vöröskereszt adományaiból takarót, törülközőt, cipőt, köt­szert, szappant, iskolaszereket, cukrot és malagaszőlőt bocsát az intézet rendelkezésére, Hüll­ner delegátus pedig lisztet, tej­port, kakaót, húskonzervet ígért az iskolaszanatóriumnak. Ez a szociális út, amely az amerikai delegátus részéről csak kezdetét jelenti egy nagy ma­gyarországi körútnak, újabb bizonyítéka a nyugati és északi halaknak jóindulatának. Ehhez talán hozzájárul az a körül­mény is, amit Hyllner delegá­tus egyik ebéden mondott be­szédében hangoztatott, hogy míg Svédországban ahhoz, hogy ismeretlen emberek között ne érezze magát teljesen idegen­nek, legalább három nap szük­séges, addig Magyarországon is­meretlen emberekkel két perc alatt megbarátkozik és meg­szereti őket... Vádnál Zsuzsa . Az Amerikai Vöröskereszt de­legátusa, W. de Saint-Aubin és a svéd „Mentsük meg a gyer­meket“- akció delegátusa, Erich Hüllner vasárnap és hétfőn ki­rándulást tettek Vas megyébe, hogy az ottani szociális helyze­tet tanulmányozzák és megte­kintsék a napokban már meg­nyíló, de még nagy szükséget szenvedő szentgotthárdi iskola­­szanatóriumot. A szociális körút első állomá­sa Szombathely volt, ahol Hüll­ner delegátus Gull Uppling nő­vérnek, a szabadsághegyi isko­laszanatórium svéd vezetőjének kíséretében megtekintette Vas megye és Szombathely város közkórházát, amely Magyaror­szág egyik legnagyobb egészség­­ügyi intézménye. A több mint 1100 ágyas kórházban 260 fő- Népbírósági hírek A népbíróság Karcsa-tanácsa Nádasi Oszkár, volt hivatásos alezredes bűnügyében megvál­toztatta az első ítéletet és ötévi börtön helyett két és félévi bör­tönre ítélte. Az indokolás sze­rint a vádlott kijelentéseivel a nép- és demokráciaellenes hír­verést szolgálta. Ugyancsak hatályon kívül helyezték Vajda Kálmánná háztartásbeli asszony négyévi börtönbüntetést és azt nyolchónapi börtönre változtat­ták. A népbíróság Sera Károly­­tanácsa életfogytiglani fegyház­­ra ítélte Csicsák Gyula pártszol­gálatost, aki résztvett üldözöt­tek kivégzésében.­­ Az Aradi­­tanács Zapotoczky Jenő buda­kalászi volt főjegyzőt háromévi börtönbüntetéssel sújtotta. Az őszi könyvpiac első kiemelkedő újdonsága! H. S. COMMAGER A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNETE A kiváló amerikai történettudós riportszerűen izgalmas műve, a müncheni konferenciától Hirosima­ig, a háború teljes képét nyújtja. 518 oldal, 19 térképpel. Ára félvászonkötésben 48,5 forint. Új Idők kiadás: KAPHATÓ MINDEN KÖNYVESBOLTBAN! ■ Elveszett egy sárga, 2 éves SZUZI névvel hallgató nőstény magyar vizsla. A becsületes megtaláló magas jutalom ellenében XIV. Vorosi­­lov (Stefánia)­út 27. szám alatt adhatja át.

Next