Magyar Nemzet, 1947. október (3. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-12 / 232. szám

r »*^ ... Marival" NomjAtM.. ao fillér f fii,11 . év 232. szám Igazságot a családnak írta: Parragi György ."A d­emo­krácia értelmezése kö­rül változalanul fennáll a régi borzavar, nemcsak nálunk, de az egész világon. Különböző meghatározások birkóznak egy­mással és igyekeznek a maguk politikai elgondolásait és céljait a demokrácia fogalmazásába belesűríteni. Igaza van a Ma­gyar Kurír katolikus hírmagya­rázójának, amikor legutób­bi közleményében megállapítot­ta: «A demokrácia százféle ér­telmezése helyett állapodjanak meg egyszer annak egyféle, de tisztességes és komoly értelmé­ben.­• A magunk részéről e he­­lye­n már százszor is kijelen­tettük, hogy demokrácia alatt a szabadságjogok, az embersze­­rete­t, a humanizmus uralmát értjük szemben a diktatúrával, a totális szellemmel, szemben a más véleménynek letaglózásával, szemben a szellemnek, az em­bernek sivár uniformizálásával. Akár elfogadják, akár nem, a demokráciának a mi felfogá­sunk szerinti értelmezését, ab­ban bizonyára valamennyien egyetértünk, hogy a demokrá­ciának nagyobb szociális bizton­­ságot, magasabb életszínvonalat kell biztosítania minden ember számára, mint amilyet a régi politikai rendszerben kapott az ember. A szociális biztonság megteremtése a demokrácia leg­főbb feladata. A demokráciának kell elsősorban megvalósítania azt a feladatot, hogy megszűn­jék az ember társadalmi hely­zetének bizonytalansága, hogy ne kelljen szorongó szívvel gon­dolnia a másnapra, hogy ke­nyere, lakása, legszükségesebb életfeltételei biztosíttassanak ab­ban az esetben is, hogyha ál­lástalanná válik, ha átmenetileg elveszi ki­ munkahelyét, ha­­beteg tesz,­vagy megöregszik. Nem le­het a demokráciától nagyobb és nőniesebb feladatot követel­ni,, mint az ember szociális létér tétek biztonságát.'' •A demokráciát építő szándék­kal, konstruktív alapon bíráló ellenzéknek viszont nem lehet különb feladata, mint megvizs­gálása ama tényeknek és hely­zeteknek, amelyek megmutatják, hogy­ a demokrácia teljesíti-e ezt a szociális feladatát. Sajnos a vizsgálat sok tekintetben ne­gatív eredményre vezet és arra kötelez bennünket, hogy bíráló és elmarasztaló véleményünket ezekben a kérdésekben kifejt­sü­k. A napokban mutattunk rá arra, hogy a magános, vagy családf­enntart­ó k­en­y­érkere­ső nőnek szociális helyzete meny­nyire megromlott és hogy meny­nyire­­ rideg magatartást foglal el ezzel a helyzettel szemben a mostani társadalmi és politikai rendszer. De talán még ennél­­ égbekiáltóbb igazságtalansá­gokat fedezhetünk fel a társa­dalom alapsejtjének, a család­nak kezelése körül. A családot korunk nagy szociális és hu­manista érzésű pápája, XII. Pilis joggal nevezte el a társa­dalom alapsejtjének és joggal követelte, hogy a társadalom megjavítását, igazságosabb és egészségesebb alapokra való fektetését a család helyzetének megjavításával ke­­l megkezdeni. Ezért követelte a család szá­mára az úgynevezett életteret, hogy anyagi gondok ne akadá­lyozzák meg családok keletke­zését és ne fojtsák meg a már kialakult család létezését. Minél naiyobb számú a család, annál naivabb a családfenntartónak a gon­da. De viszont annál na­gyobb a hozzájárulása a nem­zet, a társadalom megmaradá­sához és jövőjének biztosításá­hoz. A nemzetet a nagyszámú családok tartják fenn biológiai­lag. Az adónál nagyobb hozzá­járulást jelent a vér, az élet, amelyet a család teremt. Ez a sarokköve a nemzetnek, az ál­lamnak és a társadalomnak. Illő tehát, hogy a nemzet, a kormányzat minden szociális erőfeszítése a család életének znekekönnyítésére és szociális biz­tonságának megteremtésére irá-Amilion Mind a­­"azt és d-ma- slógiamentes szociális polit­kának e családvédelemből kell kiindul­nia. Sajnos, a magyar elisígerte cia szociálpolitikája eddig nem­igen vallotta ezt az elvet. Eb­ben a szociálpolitikában eddig különféle ideológiák és szocio­lógiai elvek mérkőztek egymás­sal, de ebben az ideológiai harc­ban eddig elveszett a legfőbb elv: a családvédelem gondolata. Szociálpolitikát űznek nálunk pártpolitikai alapon, amely nem a nemzet egyetemes érdekeit tartja szem előtt, nem minden magyar család helyzetét akarja megjavítani, hanem csak azo­két, akik bizonyos pártigazol­ványt váltottak ki, és akik új háziáldásként bizonyos pártpro­gramokat elfogadnak. Pedig a nemzet sorsát nem egyes csalá­dok hordozzák csupán, hanem az összes családok. Nemcsak egyes gyermekek számára kell biztosítani a tejet, a napsütést, az iskolát, a kenyeret, a jövőt, hanem minden magyar gyermek számára.. Függetlenül attól, hogy az apja milyen pártban van. Ha ennek a nagyon komoly kérdésnek a szemszögéből néz­zük a mi demokráciánkat, amelynek erőfeszítéseit tisztel­jük, elgondolásait magunkénak valljuk, akkor sajnos meg kell állapítanunk, hogy a család­­védelem eddig nemigen szere­pelt a demokrácia politikai, gazdasági és szociális program­jában. Amikor ezt megállapít­juk, nem akarjuk a demokrá­ciát kompromittálni, de egy olyan hiányra kívánunk rá­mutatni, amelynek kiküszöbölé­sét demokráciánk legfontosabb szociális feladatának tartjuk. Az említett hiánynak létét sú­lyos tények bizonyítják. Ezeket alábbiakban foglaljuk össze. Első a családi pótlék körül mutatkozó szociális igazságtalan­ság. A régi helyzettel szemben itt határozott rosszabbodás kö­vetkezett be. Semmiféle­­ takaré­­koskodási szükségességgel nem lehet­­indokolni is családi pótlé­kolás régi­­ rendszerének meg­szüntetését, amely abban állt, hogy­ a gyermekek számához mérten fokozatosan emelkedő pótlékot állapítottak meg a családok számára. Ezzel szem­ben ma egységes pótlék van, 18 forint gyermekenként. Senki sem állíthatja, hogy a nagy­számú családnak nincsen na­gyobb gondja, tehát, hogy nem szorul rá jobban az anyagi alá­támasztásra. Könnyebb egy vagy­ két gyermek számára ci­­­­pőt vásárolni, tandíjat fizetni,­­ mint négy vagy hat gyermek­­ számára. A nagyobb családot nagyobb családi pótlék illeti meg, mint a kisebbet. A lineá­ris családi pótlék tehát igazság­talan és ezt a gyermekek szá­mának megfelelően progresszív pótlékkal kell helyettesíteni. A szociális biztonság elődjei­nek kellene lenniök a társada­lombiztosító intézeteknek. Saj­nos, ebben a vonatkozásban is szomorú tapasztalataink vannak, mert a társadalombiztosítók in­kább a bürokrácia fellegvárai és nem a szociális biztonság védelődjei. A társadalombiztosí­tásnak kellene példát mutatni arra, hogy mi a helyes és igazi szociálpolitika. Ezzel szembem­­mit látunk? A munkaadók 1947 augusztus 1-e óta a 15%-os fizetésemelésnek megfelelően a családi pótlékra is 15%-kal több járulékot fizetnek az OTI- nak. Az OTI inkasszálja a 15%-os járuléktöbbletet, de ő maga csak a régi összegeket fizeti és nem vesz tudomást ar­ról, hogy közben a csillagos egekig tornászták fel magukat az árak, hogy a bérek már ré­gen nincsenek összhangban a drágasággal. Az OTI-nak ezek­ről a tényekről tudomást kel­lett volna szereznie és nem egy öncélú bürokráciában megmere­vednie, amelynek jelszavát plasztikusan fogalmazta meg Hegel, a nagy filozófus, amidőn a lények és a teóriák közötti különbségre rámutatva azt mon­dt­­a, hogy ha a kettő ellen­kez­ő egymással, úgy ez a té­nyekre, a valóságra nézve rossz. Az OTI-ban mi nem egy bürokratikus, öncélú papírpalo­­tát akarunk látni, hanem a frjúyttgim . Az UNO hozzájárult Palesztina felosztásához Lake Sixceess-ből jelenti a Reuter. Az Egyesült Nemzetek szom­baton régen várt nyilatkozatban hozzájárultak az Egyesült Nem­zetek Szervezete palesztinai kü­lönbizottságának jelentésében foglalt ama javaslathoz, hogy Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osszák fel.­­ Hershel Johnson, Amerika kiküldötte az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe közölte szom­baton a Palesztina-bizottsággal, hogy országa hozzájárult a bi­zottságnak a zsidó bevándorlás­ra vonatkozó javaslatához is. (MTI) Londonból jelenti az Ex­change Telegraph. A brit külügyminisztérium­­ szóvivője szerint az arab álla­mok csapatösszevonásai nem té­rítik el Angliát attól az elhatá­rozásától, h­ogy megszálló erőit visszavonja Palesztinából. A szó­vivő kifejezte azt a reményét, hogy zsidó és arab vezetők mérsékletet tanúsítanak és arra igyekszenek, hogy az angolok kivonulásának minél kevesebb bajos következménye legyen. Anglia akkor is elhagyja Pa­lesztinát, ha nem jön létre meg­egyezés zsidók és arabok között, bár természetesen szívesen látná, ha a Palesztina fölötti kormányhatalmat rendben át­adhatná egy vagy több új kor­mány tényezőinek. Beirutból jelenti az Exchange Telegraph. Hivatalos közlés szerint a Palesztinai határra vonuló liba­noni csapatok létszáma 1590, a szíriai csapatoké pedig 10.000. Nem­ hivatalos arab helyen azt tndítják, hogy a hit arab udum összesen SOC.0011 főnyi hadse­reggel támadhat Palesztinára. Egyiptom százezer, Irak és Transz­jordánia egyenként 40 ezer,­ Szaudi-Arábia 10.000, Libanon és K Jem­en egyenként 5000 főt állíthatna ki. Damaszkuszi jelentés szerint Szíria nemzetvédelmi minisz­tere hivatalosan közli, hogy Szíria délnyugati határvidékén, amely Palesztinával szomszé­dos, hadgyakorlatot tartanak, amelyen a damaszkuszi helyőr­ség erős kötelékei vesznek részt. Az Arab Liga titkársága cá­folja az a hírt, hogy a Sinai­­félszigetén át egyiptomi csapa­tok vonulnak fel a palesztinai határra. A cáfolat szerint az egyiptomi hadseregfőparancs­­nokság bevárja Nekraszi pasa­ntiniszterelnök hazatérését az Egyesült Államokból, mielőtt el­határozó lépéseket tenne. Ugyanekkor kairói jelentés ar­ról számol be, hogy a Mázlim Testvériség nevű katonai jellegű szervezet tagjai felvonulóban vannak a palesztinai határra. Az „Első Önkéntes Hadosztály"­ nevű alakulat keretében tízezer cserkész áll készenlétben, hogy csatlakozzék ezekhez a csapa­tokhoz. Londonból jelenti az AFP. A london­i Zsiddó Iroda körei­ben kijelentették, hogyha az arabok Palesztinában erőszak­hoz folyamodnak, a zsidók he­vesen védekezni fognak. Remé­lik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tudomást szerez arról a támadó szándékról, amelyet több tagja tanúsít. A közlés sze­rint az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének meg kell értetnie az arab államokkal, hogyha tagjai előjogokat élveznek is­, tisztel­niük kell a vállalt kötelezettsé­geket. Az Exchange Telegraph Jeru­zsálemből érkező jelentése sze­rint a Siagana nevű zsidó fegy­veres alakulat az északi határ­vidéken, Galileában, azonnali hatállyal megszüntette katonái­nak szabadságolását. A Liba­nonnal határos területen a Ha­­gana csapatai négy stratégiai ponton elfoglalták harci állásai­kat. A Hagana 70—80.000 jól kiképzett katonával rendelkezik. A palesztinai ellenállási szer­vezetek bizottsága beadvánnyal fordult az UNO Biztonsági Ta­nácsához, kérve, hogy tegyenek Leffiteky­ Mziria­gy Libs&y£'­len, mert nyíltan háborúra és támadásra készülnek. A Jewish Agency is közleményt bocsátott ki. A közlemény hangoztatja, hogy arab részről puszta propa­gandamanőverről van szó, amelynek az a célja, hogy ki­­kényszerítse a vizsgálóbizottság felosztási javaslatának elejtését az UNO közgyűlésén. A palesz­tinai zsidóságra nem hat a blöff és a szájaskodás. Bizo­­nyosra veszik, hogy az UNO közgyűlését nem befolyásolhatja a rajongó szerződésszegők erő­szakpolitikája. Jeruzsálemből jelenti a Uni­ted Press. Nagyszámú brit rendőr automata fegyverekkel körülvette szombaton az ame­rikai konzulátust, miután hírek terjedtek el arról, hogy az Egyesült Államok az UNO Pa­lesztinai vitáján támogatni fog­ják az ország felosztását. Megválasztották a bal­káni bizottság tagjait Lake Successből jelenti az Associated Press. Az UNO politikai bizottsága megválasztotta a balkáni helyzet ellenőrzésére kiküldendő bizott­ság tagjait. Az öt nagyhatalom képviselőin kívül Mexikó, Bra­zilia, Ausztrália, Pakisztán, Len­gyelország és Hollandia delegá­tusát választották be. A Szov­jetuniót és Lengyelországot an­nak ellenére is beválasztották, hogy legutóbb bejelentették a bizottság munkájának bojkottá­lását. Az osztrák békebi­zottság befejezte működését C Bécsből jelenti a United Press. A négyhatalmi osztrák békebizottság 85 ülés után szombaton befejezte öthónapos működését azzal, hogy egy kö­zös jelentést írtak alá, amelyet­ a külügyminiszterek tanácsához juttattak el. A jelentés 55 pon­tot említ, ahol Kelet és Nyugat közt differenciák maradtak. Egy amerikai szóvivő kije­lentette, hogy a fő pontok, amelyeket a külügyminiszterek­nek kell megoldaniuk, ugyan­azok, amelyek az elmúlt mosz­kvai találkozó tárgyalásait ku­darcba juttatták. Fő pontjai a következők : 1. Ama német javak pontos meghatározása, amelyeket a Szovjetunió mint jóvátételt át­vehet. 2. Döntés határügyekben Ju­goszlávia kéréseivel kapcsolat­ban. 3. Jugoszlávia által kért 150 milió dollárnyi jóvátétel. 4. Az Ausztriával szemben al­kalmazandó katonai korlátozá­sok. 5. A béke h­atálybalépte után Ausztriában maradó deportáltak és menekültek helyzete. A török vezérkari főnök: Amerikában A török rádió jelentése sze­rint Omurtak vezérezredes, a tö­rök vezérkar főnöke, sajtófoga­dást rendezett Washingtonban. Kijelentette, hogy a török had­sereget számbelileg csökkenteni fogják, az amerikai segítség ré­vén mégis erősebb lesz, felsze­relése lényegesen megjavul. A török hadsereg készen áll arra, hogy minden fenyegetést vagy támadást visszaverjen. A török légi haderő nagyságára vonat­kozólag nem volt hajlandó ada­tokat közölni. Omurtak vezérezredes október 13-án szemleútra indul az Egye­sült Államok katonai berendezé­seinek megtekintésére, repülésről. Egy léglökéses Me­teor-vadászgép volt a rakéta nyomában és fényképfelvétele­ket készített róla. A különböző adatokat önműködő műszerek regisztrálták. Clevelandból jelenti a Reuter­­iroda. Egy magasrangú kormány, tisztviselő kijelentette, hogy az amerikai robot­repülőgépek messze túlszárnyalják a hang sebességét és óránként 2700 kilométert tesznek meg. A próbarepüléseket már hónapok­kal ezelőtt végezték a virginiai partokon, ahol kísérleti állomás van. A rakéta­gépeket nagy magasságba emelkedő anya­ repülőgépek bocsátják szárnyra. A robotgépek 39—50 kilométe­res repülés után a tengerbe zuhantak. A külpolitika hírei Henry Wallace volt amerikai alelnök sajtónyilatkozatban ki­jelentette, hogy a Szovjetunió nem kíván háborút. A Szovjet­­úniónnak minden oka megvan arra, hogy békére törekedjék.­­ New Yorkból jelenti a United Press: Charles D. Corell, a massachusettsi technológiai intézet professzora, az Egyesült Államok egy­ vezető atom­tudósa pénte­ken kijelentette, attól fél, mint­egy egymillió embert­­ áldoznak fel az atomháborúban, mielőtt még az atomenergiát a gyógyá­szat és a biológia szolgálatába állíthatnák, hogy az emberiség betegségeit gyógyítsa. * Németország szovjet övezetétt át Svédországba és Csehszlová­kiába, a szovjet hatóságok ké­résére, mindenféle amerikai át­utazást megszüntettek, Jugoszlávia megszakí­totta diplomáciai kap­csolatait Chilével Belgrádból jelentik. A Tan­­jug jugoszláv hírszolgálati iroda hivatalos közleményben bejelenti, hogy a jugoszláv kormány megszakította a diplo­máciai viszonyt Chile kormán­l­yával. A lépés oka az, hogy a chilei kormány súlyosan meg­sértette a diplomáciai érintke­zés szabályait, amikor kiutasí­tott két jugoszláv követségi tisztviselőt. A kiutasítást telje­sen alaptalan vádakkal okolták meg és hasonlóan alaptalan vádakkal illették a jugoszláv kormányt. A hangnál gyorsabb rakéta- és robotgépek Londonból jelenti a Reuter­­iroda: Anglia első, a hangnál gyor­sabb rakétagépét most bocsá­totta szárnyra egy Mosolto­­anyarepülőgép. A rakéta mind­össze két percig volt a levegő­ben, majd a tengerbe zuhant. Feladata az volt, hogy légerő­­mutam adatokat szolgáltasson a hass__ Október 20-án tárgyal­ja a Választási Bíróság a Pfeiffer-párt elleni petíciót A Választási Bíróság október 20-ra tűzte ki a választások eredményei ellen a pártok ré­széről benyújtott első petíciós tárgyalást. Ezúttal a koalíciós pártok állam­­i Pfeifferp­árt el­len benyújtott panaszokat fog­ják tárgyalni. Mint ismeretes, a koalíciós pártok a Pfeiffer-párttal szem­ben azt a panaszt hozzák fel, hogy súlyos visszaélések történ­tek az ajánlások körül. A tárgyalás fél 19 órakor kezdődik, Major Ákos úr el­­nökletével a képviselőhöz dele­­gációs termében. Az ügy elő­adója Somogyi Ödön, a Kúria másodelnöke. Október 23-án ugyancsak fél tíz órakor kezdődik a második petíciós tárgyalás. Ekkor a Pol­gári Demokrata Párt, a Pfeiffer- és a Slachta-párt által az egész választás, megsemmisítése vé­gett­­, illetve a választás ered­ményének felosztása miatti para­naszokat bírálják felül. A belpolitika hírei A Nemzeti Parasztpárt or­szágos vezetősége november hó 1-ére kétnapos értekezletre ösz­­szehívta a párt nagyválasztmá­nyát. A kétnapos ülésen a párt legfőbb szerve megtárgyalja az időszerű politikai kérdése­ket és megvitatja a párt téli munkaprogramját. A koalíciós pártok meg­bízottai szombaton délijén Dinnyés Lajos miniszterelnök­nél értekezletre ültek össze­ A pártközi értekezleten a kom­munista párt részéről Gerő Ernő és Révai József, a kisgazdapárt részéről Gyöngyösi János és Dobi István, a szociáldemokrata párt részéről Ries István és Szé­lig Imre, a parasztpárt részé­ről Veres Péter és Erdei Ferenc jelentek meg. A köztársaság elnöke Major Béla honvédelmi minisztériumi osztályfőnököt miniszterelnök­ségi osztályfőnökké nevezte ki. Ugyanakkor az államfő Blajor Bélának a magyar szabadság kivívása és a demokrácia ki­építése körüli érdemei elisme­réséül a Magyar Szabadság Ér­demrend ezüst fokozatát ado­mányozta. Jelentettük, hogy Dinnyés Lajos miniszterelnök vasárnap este a kormány több tagjával Belgrádi­a utazik. A belgrádi tárgyalások baráti légkörére már előre következtethetünk abból a szívélyeshangú nyilat­kozatból, amelyet Tito tábor­nagy, a Magyar-Jugoszláv Tár­saság most megjelent, folyóira­tának, a Déli Csillag­nak első számában tett és amelyben ki­jelenti, hogy elérkezett az ideje a magyar-jugoszláv barátság kimélyítésének. Pénteken este a Sportcsar­nokban a kommunista párt ak­tívája előtt számolt be Révai József és Farkas Mihály a ki­­lenc kommunista párt lengyel­­országi értekezletéről. Révai megállapította, hogy a lengyelországi értekezlet a de- Sz­kratikus hazafisá­g erők­ összefogásának megerősítését és a munkás egységfront meg­erősítésének szükségességét hir­dette. Minden demokratikus és hazafias erő összefogása azt jelenti, hogy politikailag és gaz­daságilag meg kell erősíteni hazánkat. A magyar dolgozók tömegpártját nem lehet elszige­telni. A lengyelországi értekez­let hatalmas erőgyarapodást jelent a demokratikus erők számára, szervezetten és egy­ségesen lehet fellépni és küz­deni a háborús uszítás ellen a békéért. „Farkas Mihály beszé­dében hang­súlyozta, hogy öt kommunista párt teljesíti kö­telességét a néppel szemben és bejelentette, hogy a kormány, a kommunisták javaslatára fo­kozatosan áttér a kötött gaz­dálkodásra. Végül a dolgozók bíróságának kérdésére tért át. Az ellenség támadását vissza­ kell verni, sőt ellentámadásba kell átmenni, hogy kivédhetet­len csapást mérjünk a nép el­lenségeire. A koalíciós pártok vezetői szombat délelőtt Dinnyés La­jos miniszterelnök elnökletével pártközi értekezletet tartottak. Az értekezletről a következő je­lentést adták ki: A négy koalíciós párt szom­baton folytatta a megkezdett pártközi megbeszéléseket. A pártközi értekezlet véglegesen megállapodott a kormánypro­gram szövegében és lényeges elő­haladást tett az államtitká­rok számának csökkentésére irányuló törekvés megvalósítá­sában, valamint a főispáni ál­lások új elosztása és betöltése tekintetében A pártközi érte­kezletet a jövő héten folytat­ják. A Balogh-párt képviselői értekezlete A Független Magyar Demo­krata (Balogh) Párt képviselői csoportja október 14-én, ked­den d.­­­. 10 órakor értekezletet i­tsz Eötvös­ u. 11. sz. alatt.

Next