Magyar Nemzet, 1948. február (4. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

4 IRODALMI KRÓNIKA MÉG A HÁBORÚ ELŐTT kezdte el az Athenaeum annak a népszerű irodalomtörténeti sorozatnak kiadását, amelynek célja az volt, hogy egy-egy nemzet szellemi fejlődését irodalmán keresztül világítsa meg. A kísérlet többé-kevésbbé bevált, a sorozat legtökéletesebb darabja Illyés Gyula munkája, «A francia irodalom kincsesháza“ volt. Az elmúlt évek nem voltak alkalmasak ennek a munkának folytatására, most azonban örömmel "üdvözöljük „Az orosz irodalom kincsesházát 11, amely nyilván azt jelenti, hogy a sikeres és hasznos sorozat további kiadását határozták el. Az orosz antológiát Trócsányi Zoltán állította össze — jobb kézbe nem is kerülhetett volna. Ebben a kötetben már hasznosították az eddigi tapasztalatokat és sikerült csaknem teljesen kiküszöbölni a nem túlságosan lényeges, de mégis zavaró hibákat. Ez a kötet sokkal bővebb, tartalmasabb is az eddigieknél, ami kétségkívül könynyebbé teszi az orosz irodalom fejlődésének, illetve e fejlődés állomásainak alaposabb megismerését. Külön meg kell dicsérnünk a páratlanul gondos fordításaikat és Trócsányi Zoltán érdekes, tömör összefoglaló bevezetőjét. 4 FRANCIA LÉLEK, FRANCIA IRODALOM címmel Egyed András nálunk meglehetősen újszerű, kísérletként ható tanulmánykötetet írt. A kísérlet lényege az, hogy a nemzeti életre alkalmazva az individuál-pszichológia eszközeit, az irodalom filozófiai rendszerű elemzésével a nemzeti lélek mibenlétét és fejlődési fázisait kívánja felvázolni. Hogy ez teljes mértékben nem sikerült, annak elsősorban az az oka, hogy az újkori filozófiai rendszer még korántsem kialakult, eszközei kezdetlegesek és zavarosak. Egyed András munkája, ennek ellenére, a maga nemében minden bizonnyal úttörőnek számít. 4 LÉNYEG ÉS FORMA címmel jelent meg a Kotzán Katalin hat essayjét tartalmazó kis kötet. A finoman esztétizáló, szellemes írásokat őszinte örömmel olvastuk, annál is inkább, mert szinte kézzelfogható jelei egy tehetséges ember jóütemű fejlődésének. Különösen a „Bűnbeesés“, Sőtér István regényének méltatása tetszett. „A négy költőnő“ című tanulmányról azonban elkerülhetetlenül Zeid Zoltán remek verse jutott eszünkbe, amelyet „Egy versmagyarázó emlékkönyvébel" írt, s amelynek ideiktatását Kolzián Katalin, aki elsősorban költő, s csak aztán magyaráz, bizonyára nem találja majd bánnénak. Íme a vers: A költő nem érti művét, te magáét, se másét, a fény merre száll, hol ragyog, megmutatja az árnyék... Ezért kapaszkodik bele, ezért kutog nyomába: az egyik tündököl, ragyog, a másik magyarázza... ” SZÍNNAI TIVADAR regénye, a „Sötét ablakok11 az 1944-es világvége hétköznapjainak csendes, igénytelen krónikája. Talán az első úgynevezett élményregény, amely valójában nem élményeket akar lerögzíteni, hanem a mindennapi élet — vagy inkább mindennapi halál — legszürkébb, de egyben legemberibb mozzanatait örökíti meg. Mint a többi nálunk megjelent élményregény, úgy ez sem irodalom, sokkal közelebb áll a riporthoz, de kortörténeti dokumentumnak az eddigiek legtöbbjénél hitelesebb. 4 HOSSZÚ SZÜNET UTÁN szólalt meg ismét Raffy Ádám, ez a sajátos, semmiféle kategóriába nem sorolható erdélyi író. Színes, erőteljes író-egyéniség, regényei fölött a múltban sok vita volt, de az biztos, hogy ezek a regények megtünetést hoztak. Új könyve, a „Kárhozottak", a korai rendissance gadag, vérbő, szenvedélyes éveinek fényeiből és árnyaiból ad szedtől. A cselekmény színhelye Itália, A ffy azonban ért ahhoz, hogy néhány odavetett azmfoita a teljes történelmi páteret selvádolja, s ezzel nemcsak a történésere, hanem saját írói mondanivalói számára is megtalálja a hibátlan perspektívát. Merész és nagystílű író, a couleur locale mestere. Még néhány év és néhány mű azonban kell ahhoz hogy elváljék, mi az, amivel olvasóit vonzza; ragyogó stíluskészség, vagy igazi nagy tehetség. Reméljük, mind a kettő.A SZÓRAKOZTATÓ REGÉNY asszonyoknak Zsigray Julianna művész története, a „Hűség1*. Szereplői színészek s „privátok”!, legfőbb szereplője pedig az a szakadék, amely ezt a kétféle emberfajtát áthidalhatatlanul elválasztja. Nem tudjuk, valóban áll-e ez a tétel, különösen manapság, de nem is túlságosan fontos, mert Zsigray Julianna ő tudja hitetni, amit akar. Meggyőződésünk, hogy komolyabb dolgokat is el tudna hitetni, s hogy volnának is komolyabb mondanivalói. Ha elszánná magát arra, hogy kibújjék a „könnyű múzsa11 biztonságos védőszárnya alól és elhagyná a szórakoztató írás bevált területét, kiderülne, milyen sokkal többre képes, mint amit eddig csinált.4 CHRISTOPHER MORLAY ,,Kitty“-jét egy újfajta és boszszantóan értelmetlen irodalmi irányzat iskolapéldájának tekinthetjük. A gyermekded gügyögés műfajáról van szó, amely talán az öregedéstől való általános és némikép hisztérikus félelem irodalmi kivetílése. Ez örökifjú regények hősei többnyire első személyben mondják el történetüket, s bár minden esetben maguk mögött hagyták már „az emberélet útjának felét”1, mégis megőrizték a beszéd, illetve írásmodornak azt a gyermekded báját, amely legfeljebb tízéves korig tarthat igényt erre a jelzőre. A Kitlyért kár, mert rendes „felnőtt”” stílusban írva, egészen jó regény lehetett volna. Laurentius A FÉLTÉKENY FÉRJ Volt egyszer egy rettenetesen féltékeny férj. Olyan féltékeny volt, hogy feleségének valósággal tönkretette életét. Ha vendégeőben étkeztek, egyszer csak minden ok nélkül fizetett és kirohant onnan az aszszonnyal. — Mi az, Jancsi? Mi történt? — Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád, bestia. Szemeztél egy szakállas emberrel. — Na, tudod? Már öt éve nem láttam szakállas embert. Néha színházi előadás kellő közepén hurcolta ki magával az asszonyt. Ott is talált valami okot rá (kelleténél többet tapsolt egy csinos színésznek, vagy túl sokat gukkerezett). De az is baj volt, ha az aszszony ezeknek a legkevésbé zrinyiszeszű kirohanásoknak okát nem is kutatta már. Gyógyíthatatlan őrült, vagy krónikus hülye, nem érdemes foglalkozni vele. — Persze az se érdekel, mivel mérgesítettél fel már megállt? Semmi se jó neki. Ha törődtek vele, vagy beletörődtek, egyformán baj volt. Ha dühörgeni akart, nem volt mód megakadályozni ebben. Végül is teljesen elfásult és érzéketlen lett minden féltékenység, jelenettel szembe. Egy nyaralás alkalmával az asszony jelentéktelen szépsége is meglepően többet mutatott a szokottnál. Nyári estéken nehéz egy nőnek hangulattalan légkört teremteni maga körül, kivált olyan férfi társaságában, aki pillanatnyilag asszony nélkül unatkozott Ez a férfi volt dr Umnschlauch Béla, aki jobb híján, csupán időtöltésből udvarolni kezdett neki. Nem volt az a férfi, aki könnyen megszédítette az asszonyokat. Ezzel ő maga is tisztában volt, most sem reménykedett, csupán unalomból mondott szépeket az asszonynak ezen a nyári estén. Ennek az egészen jelentéktelen kis flörtfélének, melynek ártatlanságát a férj jelenléte is igazolta, nem is lett volna semmi folytatása, ha a férj utólag bele nem avatkozik, amikor kettesben hazamentek. A tehénlegelőre érve erkölcsi prédikációt tartott neki: — Pont ezzel az Umschlauchhal kellett kikezdeni, akinek csak arra jó egy nő, hogy magáévá tegye és aztán felrúgja? Ez a vacak alak naponta öt nőt tesz tönkre a legkisebb telkiismeretfurdalás nélkül , és fél órán keresztül piszkolta, rágalmazta, amiből persze nem volt igaz egyetlen szó sem. Az asszony nem védekezett, mélyen hallgatott. A férfi pedig megnyugodott, hogy észretérítette őt. De annál jobban meglepődött Umschlauch dr., amikor másnap estte az asszony felkereste őt, csupán kíváncsiságból, hogy várjon vele is olyan gonosz tudna-e lenni. Közben az övé lett és tovább figyelt. A továbbiak már nem is érdekesek, csupán a kis történet tanulsága: „Aki másnak vermet ás, a felesége esik bele. Vaszary Gábor Vasárnap reggel volt, meglehetős korán, úgy nyolc és félkilenc között. Az út majdnem üres a Vérmező mentén, csak itt-ott ment egy-egy asszony kosárral kezében. Vasárnap az emberek későbben kelnek, pihennek a heti fáradalom után. Szemben velem egy ifjú pár andalgott, szorosan egymáshoz simulott. A fiú, hosszúra nőtt, magas, vékony fickó, csapott vállak, kiálló ádámcsutka a hosszú nyakon, egészségtelen arcbőr, nagy, elkapart pattanással felső ajkán, rosszul szabott fehér kabát és kitérdelt nadrág, a leány alacsony növésű, alig a váltóig ért, semmitmondó vonások, éppoly egészségtelen arcbőrrel, mint a másik, sószínű hajjal és csipkegalléros, kissé túldíszes nyári ruhában a reggeli órához mérten. -Szó, ami szó, inkább csúnyácskák voltak szegények. De ahogy közelebb jöttek, olyannyira elmerülve egymásban, hogy meg se láttak, volt valami a tekintetben, mellyel egymást körülölelték, amely megrendített. Elragadtatás, bámulat, szerelem, odaadás, ha Tündérkirályfi és Tündér Ilona találkozását írnám le a mesevilág kellős közepén, akkor sem találhatnék túlzottabb kifejezéseket számukra,, mint arai e két szegény kis hétköznapi ember szeméből sugárzott. Ahogy a fiú betakaróit a leányba és vitte, vitte magával boldogan, diadalmasan a Vérmező szélén, a szemétlerakat bűzös söpredéke felé... királynénak tündérországban és ahogy a leány elragadtatott, büszke alázattal követte, bűzbe vagy királyi kastélyba, mit bántam, ha vele lehetett, a legszebb, legkülönbbelő föld kerekségén, az valahogy olyan megható volt, hogy megfordultam és utánuk néztem, miután elhaladtak mellettem. Szépség! Mi is annak klasszikus meghatározása, ahogy az iskolában tanultuk? Szép az, ami önzetlenül tetszik, ugyebár? Tehát, ami nem azért tetszik, mert a miénk, sem azért, mert kívánjuk, hogy azzá legyen, hanem egyszerűen csak mert esztétikai érzékünk annak jelenti ki. De ha ez így van, akkor annyiféle szépség van, ahány ember, vagy legalábbis emberfaj, mert hiszen a négernek vagy kínainak egészen más a szépségideálja, mint a fehér fajtának. Nem kissé túlzott önhittség azt állítani, hogy épp csak nekünk van jogunk esztétikai érzékre számot tartani? Ha pedig nincs, ha a néger és kínai szépségmeghatározás is fennáll, miért vitatnák el azt az egyes fehérbőrű egyedektől, amikor az nem egyezik meg a közfelfogással? Nem volna helyesebb azt mondani, hogy szép az, ami tetszik ... akárkinek és bármi okból tetszik? Még ha a többi ember ádámcsutkásnak és pattanásos ajkúnak is látja, vagy sószínű hajúnak, rossz arcbőrűnek,amikor ők egymás szemében olyan tisztán és félreérthetetlenül látják, hogy királyfiak és Tündér Ilonák. Bethlen Margit Régi sláger új szereplőkkel... — és ennél a táncnál... Hajlik a lány, mint a nádszál... Korszerű tegezitek Minél fejletlenebb az alkotmány, annál fejlettebb a feketmény. Hazahozzák nyugatra hurcolt lovainkat Valamennyi kintlevő magyar ló a királyi koronát ábrázoló bélyegzővel van ellátva. Sok dolga lesz majd a lóigazoló bizottságnak ezekkel a nyugatos legitimista lovakkal, ötvenforint bírsággal sújtották Marshallt erőszakos szorítás és akadályoztatás miatt. Már azt hittük, hogy megint a Marshall-terv körül van valami kavarodás, de , aztán kiderült, hogy egy egyszerű ügetőhírről van szó. „A megállóhelyek visszásságaidról olvastunk egy cikket. Néhol 120—150 méternyire vannak megállók, máshol egy kilométert is kell gyalogolni. — A megállóhelyek halmozása: meg. á lománia.XSzázezer ember tüntetett Essenben a rossz közeliétés miatt. Úgy látszik a „nőmén11 nem mindig „omen“. Essenben nincs mit — essen. Olvastuk: „Nálunk, Magyarországon születik a legtöbb törpe." — Hja, nagy idők, nagy emberek... -OA japán császár örvendetes szokás szerint minden évben ír egy-egy verset. (Idán is elkészítette a penzumot.) Ezt még ki lehet bírni. Nálunk annak idején József Ferenc főherceg, sajnos, szorgalmasabb versíró volt. Hallottuk, hogy valaki elmesélte rendkívül reakciós álmát. — És meggyűlt a baja az álomrendőrséggel.— Még mindig sok szó esik a demokrácia gyermekbetegségeiről. — Orvosi tapasztalat szerint a gyermekbetegségek,akikor a legveszedelmesebbek, ha felnőttek kapják meg. Kunszery Gyula fite kflönzös .Vasárnap, 1948 február . Texasi zenei képeslap Bármilyen hihetetlenül hangzik, Texas zenei életének óriási fellendülése elsősorban magyar művészek érdeme. A munka oroszlánrészét Doráti Antal, a zseniális karmester vállalta, aki nemcsak a gazdag programot szervezte meg, hanem 3600 hangversenybérlet eladását is lehetővé tette. Doráti nemcsak Texasban, hanem egész Amerikában rendkívül népszerű, úgynevezett nagy karriert futott be. Legújabb lemezei — a Graduation Ball nevű belek és Liszt Zongoraverseny Rubinsteinnel — napok alatt elfogytak. Rubinstein maga is fellépett január 11-én Hallesban, ahol 4200 ember előtt zongorázott. Svéd Sándor texasi vendégszereplése után visszatért a Metropolitan-be, ahol sokat és változatlan sikerrel énekel. De ugyanezt lehet elmondani általában a többi magyarokról, Székely Mihályról, Ernmerről, Aványról, Csubayról is Székely Mihály remek Rigolettot énekelt a napokban s nagy sikere volt a Tristanban és a Walkür-ben is. Texasi és newyorki lapok egyaránt elragadtatva számolnak be a január 22-i dallasi Psalmuselőadásról. Három magyar név körül hullámzik az elragadtatás: Doráti Antal, Székely Mihály, Caredi Gábor. Nem beszélve természetesen — Kodályról... Magyar szempontból külön érdekessége a texasi Zsoltárnak, hogy Végig magyarul énekelek. Nemcsak a szólisták, hanem a kórus is. Mint írják, megható volt, ahogy a szőke texasi és fekete mexikói gyerekekből álló kétszáztagú kórus énekelni kezdte, hogy: Mikoron Dávid..." Az előadásról a Ilis Masters Voice gramofonlemezeket készít. ♦ A munkatempóra jellemző, hogy Carelli Gábor, a remek magyar tenorista 14 koncert és 4 operaelőadás után, mindössze egyheti pihenő beiktatásával, tíz nap alatt kétszer énekelte Verdi Requiemjének, a Psalmus Hungaricusnak és a IX. szimfóniának tenorszólóját. A kritikákban mint „elbűvölő tenor“-ról írnak róla, aki a legnemesebb olasz bel canto-t képviseli. ♦ Mint értesülünk, Carelli Gábor, akit Tóth Aladár még őszi vendégszereplésekor lekötött, március 20-án indul és előreláthatólag április első napjaiban érkezik Budapestre. Valószínű, hogy ez alkalommal sor kerül egy Mozart-ciklusra is. V. Gy. SZÉPSÉG__j® Aasiszta-szöktetők összeeskvését leplezte le a rendőrség Az államvédelmi osztály tudomására jutott, hogy Kraus Sándor 28 éves győri lakos irányításával több, részben a tavaly leleplezett köztársaságellenes összeesküvésben résztvett személy földalatti szervezeteket létesített fasiszta személyek külföldre szöktetése céljából. Bravúros nyomozás eredményeként rövid idő alatt felgöngyölítették a szervezkedést. Ennek során őrizetbe vették Klaus Sándort, a Demokrata Néppárt győri igazgatóját, akit a Független Ifjúsági Szervezet vezetőállásából már régebben eltávolítottak szélsőjobboldali beállítottsága miatt. Ugyancsak őrizetbe vették Csirke Ernőt, a Független Ifjúsági Szervezet volt országos alelnökét, akit ugyancsak szélsőjobboldali magatartása miatt távolítottak el. Zsigmond Lajost 29 éves budapesti tényleges őrmestert, Pajor Istvánt 37 éves szombathelyi kereskedőt, Bukovics László 27 éves dunaföldvári lakost, a Független Ifjúsági Szervezet parasztbizottságának jobboldali magatartása miatt eltávolított elnökét, Vermesi György 29 éves B-listás tanítót, a Demokrata Néppárt szentgotthárdi szervezetének titkárát. A szervezethez tartozott még a szökésben lévő Nagy György 33 éves horvátkuti volt esetidőrőrmester, Pándy- Szekeres László, akit a köztársaságellenes összeesküvés miatt egy évre ítéltek, de szabadulása után azonnal kapcsolatba lépett a szervezkedéssel, valamint Vattai Lászlót, akit ugyancsak a köztársaságellenes összeesküvés matt ítéltek el. A szervezkedés tagjai rejtjeles levelezést folytattak külföldre szökött fasisztákkal. Az volt a tervük hogy Pajor László közvetítésével, egy volt pilóta bekapcsolása révén repülőgépen szöknek meg Magyarországból Ausztriába. Elhatározták, hogy jegyet váltanak a MASZOVLET- nél a szombathelyi budapesti repülőgépre, a pilótát eltávolítják és saját pilótájukkal a gépét Ausztria angolszász övezetébe irányítják. Rajtuk kívül még más fasiszta személyeket is ki akartak szöktetni ily módon az országból. A szökésben lévő Pándy-Szekerest, Vattait és Nagy Györgyöt körözik. I ESTI ELLENSÉG így estenben, jő túl már életem felén, Estemben hányszor érzem, mint harap belém Orvos-sagadozóm, a nagy Mindent-vivő, Nemem’ kegyetlen farkasa, — a vén Idős Bambán rágcsálja, őrli jó bordáimat, Éstembe nőtt, szűkös, szegény Óráimat Egyként a jókat, rosszakat, csúnyát s legszebbet! Hiába esdek: állj!, kíméld csak ezt az egyet! Nyeszlett Halál-bugával épp egykúron pendül 5. Folyvást előtte sündörög s készíti (ifját. És mesterségük is közös, csakúgy: a Múlás. (S ha megdühűdnek, olykor szinte valódi dúlást) óhaj, vajh’ lelkem ősi kedvét, égi múltját. Ne szegné sem Halál, sem üknénje, a vén Idő! Szentkúti Pál II . filmek Kalózok kapitánya (amerikai). Kosztümös ponyvaregény, filmen. A határozottan izgalmas cselekmény kora az amerikaiangol háború, színhelye a tenger. Szereplői jelentéktelenek. VT Ntő az ablak mögött (amerikai). Tökéletes, minden kockájában izgalmas, meglepetést meglepetésre halmozó gangszterfilm. Tökéletes, mint a sztrichnini Úgy is hat. A közönség a gyilkosért izgul, aki, bármilyen is szimpatikus*, mégiscsak embert ölt, de aki azt a példát is igazolja, hogy az elmélet a gyakorlatban mit sem számít. Bármilyen nagyhírű tudósa is a kriminál-pszichológiának, — mint gyilkos —, hibát hibára halmoz és ezeket a hibákat a közönség állandó felszisszenéssel fogadja. Remek színészek játsszák. Edward G. Robinson művészi tökéllyel experimentálja azt a lelki folyamatot, amely a gyilkosban a leleplezésig lejátszódik. Joan Benett gyönyörű és tehetséges vamp-színésznő. Kár, hogy a fordító nem ismeri az angol nyelv árnyalatait. Akkor tudta volna, hogy windous nemcsak ablak, hanem kirakat is. A cím akkor így módosult volna: «Nő a kirakatban», — mert éppen erről van szó a filmben. * Páris gyermekei (orosz). Hugó VictorsNyomorultak című regényének orosz filmváltozata, amely átmentette az író minden naturalsztikus színét, de megcsillantja az étel elesettjei előtt a menekülés sugarát is. A szabadság nimit harcosainak nagy drámája igazolja, hogy a szabadságért kiontott vér sok-nem hiábavaló Szép és művészi kének. Kitűnően megrendezett tömegjelenetek és több színészi alakítás avatják értékessé a filmet. I. Z. A házak fellobogozása. A polgármester kéri Budapost közönségét, hogy a köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából február 1-én lobogózza a#1 házait.