Magyar Nemzet, 1948. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1948-03-23 / 68. szám
43 március 23. Pozsonyban jártam... a jártam és végül mi a reszlovákizátragédia az egész ehszlovákia elhatá«megtisztítja» maroktól és németek* dúlva ki, hogy évután igen sok szlocsalád magyarosolalmat és lehetőséarra, hogy visszaszlovák nemzethez, mást tenni, mint írni és svet kitölegyik legfontosabb miyen indokolt az illető a reszlo-és /érv volt pl az. gzású a neve, ha is vólt, de jószlovákul, ha a tömegjelölt valódi vagy legalább azt gy a gyermekeit ida járatta, reszlovakizáló tér. adták, az megtelepítéstől, a lakásállásában, ‘ vagy maradhatott, toa nyugdíját s'bem vették el tőle éget. Ennek dacát senki kérte a re- és viszont, nem ta meg, aki kérte. Prímás-palota am, ahol ki kel- 5 íveket. Lelkileg az ilyen: ősidők nagyaroknak, akik szülőföldjükhöz ükhöz, most szlot vallannok nagyan megtetéktések a vándorlástól, utalanságától. Loták tenni, de nem lesek... magyart, akinek volt a toll —ny — tűnődött, a tollat és kijött sak ennyit mondítom megtenni, hölgy állt egymind a kettő elött ik. látszott rajtuk, lég elszánva... de csak egymásra ől szeméből kiviv és mind a intett a fejével, futva távoztak ... s nincsen elintézőért az áttelepítés,k kijelölve, érik földjük, házuk, ottmaradó vaagyis akik szíveik. Viszont ninctepitendök lcsikik vagyontalanulásukból, mindis kicsöppentek, nős. Vagyis akik ennének, hiszen emmi gyökerük, Szlovákiában, roadották, ám szabad malésul beszélni. Én ovákul, én main és mindenütt ágat találtam. A onatba beszálló öle — látva nmet — kifogáslagal szóltak hoz- így üvegkereskegarul beszéltem... rusírónő állt velkik nem értették ők de azonnal őjüket, aki kevés tökéletes malgált ki. njian sehol nem élni, úgy látszik a német szót valóban nem bírják el Pozsonyban. Az utcán minduntalan hallani zamatos magyar beszédet. — Ezek a csallóközi magyarok — jegyezte meg a barátom —• Ezek szívesen látott magyarok ma is, mert ők hozzák be a csirkét, tejet, tojást és így télvíz idején a remek sonkát, kolbászokat A centenáris ünnepségek kapcsán annyi sok szó esik Pozsonyról, így önkéntelenül is felvetődik a kérdés: várjon az ezeréves magyar múlt hagyott-e még külső nyomókat a jelenlegi szlovák fővárosban? Nem sokat. Még áll a palota, ahol a magyar országgyűlés dolgozott, de Kossuthról kis utcácska sincs elnevezve, Petőfi fehér márványszobra a városi múzeumban ládába csomagolva fekszik és Jókai utca sincs többé, sőt a házról, ahova németül tanulni küldték a diák Jókait, szintén levették a magyar hexameterét tartalmazó emléktáblát, melynek ez volt a szövege: Jókai egykoriban hozzád járt német igére. Most Te sietsz hozzá, nemzeti szóra Pozsony. Azért van egy-két magyar emlék is. Nem változtatták meg Bél Mátyás utca nevét (Bél Mátyás a XVIII. század legnagyobb tudósa volt), megvan még a Kempelen Farkas utca (Kempelen Farkas készítette a világ-hírű sakkozógépet és 200 év előtt már «emberhang»-gépet konstruált!) és Pozsony egyik leghatalmasabb tere még ma is híres polgármesteréről, Jakab városbiró-térnek van nevezve. Néhány magyar nevű cégtábla is akad még: /. Szabó Chapeaux Pálfi A paprika azonban rég eltűnt az éttermek asztaláról és cigány se muzsikál sehol, pedig még öt év előtt is kitűnő cigánybandák játszottak a legjobb helyeken. Amíg magam nem láttam, nem hittem el. Reggel ötkor száz és száz ember sorakozik fel egy sós textilért a boltok előtt. Csehszlovákiában! Cipő inkább van, jegyre ugyan, de mindenki kap, jó árut és felette olcsón. Hús jegyre, egy héten egyszer, tíz deka. A kenyér viszont jó minőségű. Igen drága a finomabb fajta magyar bor: ötvan forintot is elkérnek egy üvegért, ellenben hegyek vannak magyar almából. Kilója 20 korona, tehát 4 forint! Rengeteg a könyvesbolt. Száz és száz új szlovák könyv jelenik meg, igen olcsó az ára és mindenki olvas. Igazi egyetemváros Pozsony. Most építik a harmadik színházat. Megvan a régi, Hellmer és Fellner építette a gyönyörű Városi, most Nemzeti Színház, van egy Kamaraszínház és most épül a Vásártéren a harmadik hatalmas színház. A színészgárda már mind szlovákból áll. Sok az operaelőadás, rengeteg az újság és gyönyörű autók szaladnak. Innen-onnan negyedmilliós lakosú főváros lesz Pozsony. Reggel a főútvonalakon nagyobb a forgalom — különösen az autóforgalom —, mint Pesten. De este 10 után — még járnak a bőr,párnázott villamosok és trolleybuszok — alig jár az utcákon ember. Ilyenkor megint csendes kisváros, csakúgy, mint az én időmben. Ezelőtt negyven évvel. Pozsonyi Vajda Ernő _ flaurarNemzsi?________ - 5 Megkezdődött a Duna-Tisza-csatorna építése Hétfőn reggel Dunaharaszti község határában ünnepélyes keretek között megkezdődött a Duna Tisza csatorna építezése. A csatornának a hároméves terv keretében egyelőre csak 22 kilométeres szakasza épül meg fél szélességben, de már ez a rész is lehetővé teszi nagy területek öntözését Az ünnepségen megjelent Tildts Zoltán köztársasági elnök , hágyi miniszter kíséretében, Veres Péter honvédelmi miniszter, több államitkár és minisztériumi főtisztviselő. Keresztes Mihály államtitkár megnyitó szavaiban hangsúlyozta, örömmel ünnepeljük annak a munkának megkezdését, amelynek elvégzését a magyar nép több mint egy évszázada tervezi. Már Kossuth és Széchenyi szószólói voltak a a csatorna megépítésének. Harmati Lajos, a Tervhivatal alelnöke kiemelte, hogy a vidéken mintegy 11OOOO katasztrális hod öntözése váik majd lehetővé. Hallásy Ferenc miniszteri osztályfőnök ismertette a csatorna építésének terveit. Ezután Tidtr Zoltán köztársasági elnök lépett a mikrofón elé és a következőket mondotta: — A Duna—Tisza-csatorna gondolata több mint kétszázesztendős és annak is van száz éve, hogy a nemzet legjobbjai elhatározták ennek a csatornának megépítését. Mindig halasztódott azonban, évtizedről évtizedre, ennek a nagy nemzeti műnek megalkotása. De ez a csatorna sem épülhetne meg, ha építő munkánkat nem foglaltuk volna gondos tervszerűségbe. A köztársasági elnök beszéde után a nemzeti zászlóval megjelölt helyre ment, ásót vett kezébe és kiemelte az első ásónyi földet s azt a készenálló talicskába helyezte. induló hangjai mellett megindult a munka.. Az elnök és kisérete megtekintette a Duna partján folyó egyéb munkálatokat is, majd gépkocsiba szállva, visszatért a fővárosba. Vitaelőadás az egyház és az állam viszonyáról Az Actio Catholica és a VII. kerületi 48-as Bizottság vitaelőadást rendezett az Egyház és a demokrácia viszonya címmel a Kis Színházban. Ujházy György hangsúlyozta, hogy a katolikus hívő tömegeknek szabadság, béke és szeretet kell. Az állam és az trgyház viszonyáról szólva hanglkoztatta, hogy a magyar demokrácia első törvénye is az emberi elidegeníthetetlen jogokról szól a testvériség, egyenlőség és szabadság eszméiről, amelyekért az egyház is küzdött és küzd. Meg kell találni a demokrácia és az egyház viszonyának rendezéséhez az alapot. Mód Aladár országgyűlési képviselő, az MSZP központi vezetőségének tagja ezután kifejtette, igen fontos egy új demokratikus egység megteremtése, amelynek alapját a demokrácia és az egyház viszonyának rendezése adná meg. Az egyházi reakció részéről a felszabadulás óta a rendszeres agitáció nyilvánult meg a demokrácia ellen. Felvetődött a kérdés, haladhat-e egy úton az egyház a tudományos materializmus világnézetét valló két munkáspárttal? A jobboldali egyházi reakció erre a kérdésre nemmel felelt Pedig nyilvánvaló, hogy a materialista világnézetet valló kommunista pártnak a dolgozóknak több kenyeréért, jobb életéért folytatott harca nem idegen a vallásos tömegektől. Tévednek azok, akik az MKP egyház iránti lojalitását valami népi demokratikus parasztfogásnak szeretik minősíteni. A marxizmus nagy tanítómestereinek véleményéhez híven a kommunisták is azt vallják, hogy a vallás az Istenhit kérdése, a lelkiismereti szabadság kérdése. Dinnyés miniszterelnök a vallásszabadságról Dinnyés Lajos miniszterelnök ■vasárnap a bécsikaputéri evangélikus templom felavatása után tartott díszközgyűlésen beszédet mondott. Az újjáépítés számos ünnepe közül kiemelkedik ez a mai lélekemelő ünnepség, amikor felszenteljük a bécsikaputéri evangélikus templomot, amelyet a magyar kormány építtetett újjá és ezzel is bizonyságát adta annak, hogy ebben az országban minden szabadságot, így a vallás szabadságát is biztosítja a hívők számára. Sőt, amint ez a példa mutatja, nemcsak biztosítja, hanem anyagi áldozatok vállalása árán módot is ad ahhoz, hogy vallási meggyőződését mindenki gyakorolhassa. Szabó József evangélikus püspök úr, — folytatta a miniszterelnök — néhány nappal ezelőtt helyesen állapította meg, hogyaki Magyarországon ma egyházi üldözésről beszél, az vagy téved, vagy meg akar téveszteni másokat. Megelégedéssel regisztrálom a püspök úr őszinte szavait. Elismeréssel és köszönettel kell szólnom Kapi püspök úr centenáris beszédéről. Kérem az evangélikus egyház vezetőit, hogy az ige hirdetése mellett tudatosítsák a hívekben a népi demokráciát. Mihályfi miniszter az evangélikus egyház deklarációjáról A kisgazdapárt Pécsett centenáris ünnepséget rendezett Kertész Endre üdvözlő szavai után Mihályfi Ernő miniszter mondott beszédet. Meggyőződésem — mondotta — nem lesz háború, még akkor sem, ha olyan súlyos provokációk történnek, mint most a trieszti kérdésben. A trieszti ügyben teljes szívvel Jugoszlávia mellett állunk és ott van odürás: az igazság. Az Egyesült Államok új állásfoglalása ebben a problémában,úgy látszik, nyílt megszegése a békeszerződésnek és provokáció Jugoszláviával és barátaival szemben. A polgári életforma féltől nálunk különösen a Vallásszabadság kritériumát állítják fel A vallásszabadságot nálunk nem fenyegeti semmiféle veszély. Örömmel jelentem be — folytatta Mihályfi —–, hogy a demokrácia és az egyház viszonyában sorsdöntő fordulat történt. Tárgyalásaim eredményeképpen a köztársasági elnök úr jelenlétében a Deák-téri evangélikus templomban az egyház vezetősége és a püspöki kar élén Kapi Béla püspök bejelentette, hogy az evangélikus egyház ősi tradícióihoz híven teljes erejével a demokrácia építése mellé áll. A demokráciának esze ágában sincs a kiskereskedelem államosítása — mondotta Rákosi A Kiskereskedők Országos Szabadszervezete hétfőn nagygyűlést tartott a Sportcsarnokban. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes beszédében hangsúlyozta, örömmel tesz eleget annak, hogy személyesen fejtse ki nézetét, milyen főfogást táplál a magyar demokrácia is a kommunista párt a kiskereskedelem jelen égi problémáival szemben. A régi úri rend és a reakció nyíltan elvesztették a csatát és most alattomos módon zaklatják a kiskereskedelmet. Az utóbbi időben elég gyakran tették fel nekem a kérdést —, folytatja Rákosi — hogy államosítják-e a kiskereskedemet ? Ezek a rémhírek valószínűleg a most már jobblétre szenderült KOKSz berkeiben születtek meg. Nyomatékosan kijelentem, hogy a demokráciának esze ágában sincsen a kiskereskedelem államosítása. Hangsúlyozom, hogy ez a kommunista pártnak is álláspontja. Én már 1946 február 25-én kijelentettem, hogy a kiskereskedőkre szükség van, a kisipart és a kiskereskedelmet támogatni fogjuk. Ezt ma is állom. Mindenki tudja, hogy Budapestet és az országot nem tudtuk volna rendbehozni a kiskereskedelem és a kisipar nélkül. Mindenkinek meg kell érteni, hogy minden erőt mozgósítani akarunk az ország további kiépítéséért. Ehhez tartozik a kisipar és a kiskereskedelem is. A tönkrement kisipari és kiskereskedelmi üzemek és üzletek helyreállítása éppen olyan nagy leleményességet és munkát kívánt és kíván, mint a nagyüzemek rendbehozása. Gondoljunk csak arra, mennyi kiskereskedői munka kellett ahhoz, hogy Budapest üzleteit helyreállítsák úgy, ahogy azok marapnak. A KOKSz fennállása alatt mindig csak arra törekedett, hogy a kiskereskedőket befogja iá nagykereskedők szekere elé. A kiskereskedői társadalmat felhasználták a nagykereskedők védelmére. Ennek az lett a következménye, hogy a kiskereskedők elégedetlenek lettek a demokráciával szemben. Az, hogy sikerült a KOKSz-ot felszámolni, a demokráciának és a kisemebereknek a győzelme. Ez lehetővé teszi, hogy a kiskereskedőket bekapcsolhassuk a demokratikus erők nemzeti egységébe. A kiskereskedelemnek is részt kell vennie a munkaversenyben. A KISOSz, a kiskereskedelemnek ez az országos szervezete most már megkezdheti egységes szervező munkáját. Szükség van arra, hogy az Anyag- és Árhivatalt a tőkések befolyásától megtisztítsuk. Ezentúl tehátaz Anyaghivatal a kiskereskedők érdekeit fogja védeni. A nyersanyagot eddig sokszor luxuscikkek gyártására használták fel, amin aztán a nagykereskedelem busás jövedelemre tett szert. Meg kell szűnni annak, hogyaz Anya®- és Árhivatal ne engedjen betekintést a kiskereskedelem részére azokba a kalkulációkba, amit a nagykereskedők nyújtanak be. A KOKSz az árukapcsolás művészetében ért el nagy sikereket! A beszerző szövetkezeteket ki kell építeni. A konzervatív kereskedelmi kamarák és az Anyaghivatal befolyásának meg kell szűnnie ezen a téren. — Megvalósítjuk a kereskedők évtizedes kívánságát, meglesz a betegség és öregség esetére szó a biztosításuk. A kiskereskedők tartsanak a magus körében demokratikus rendet és fegyelmet. Az infláció utóhatásai még ezen a téren bizonyos mértékig érezhetők A stabilizáció kezdetekor egyébként sokan azt jósolták, hogy a kiskereskedők és kisiparosok tömegei fognak majd elhullani Ez nem következett be. Most a hároméves terv nagy munkájával fogjuk a kiskereskedelmet is erősíteni. Meg kell azonban mondanom, hogy a kereskedelem bizonyos részeiben 50 százalékkal is nagyobb a létszám, mint az utolsó békeesztendőben. A termelés viszont most kisebb. A kiskereskedők létszámát tehát arányba kell hozni az árukészlettel. A nagykereskedelemben, persze, ennél súlyosabb a helyzet Például a textilszakmában háromszor annyi a nagykereskedő, mint 1938-ban volt. Felhívom a figyelmet, hogy meg kell javítani a kiskereskedői morált is. A demokrácia viszont — amint a lehetőségek engedik — az eddiginél jobban a hóna alá akar nyúlni a kiskereskedelemnek. Kérem hogy a kiskereskedelem ne engedje magát a reakciótól félrevezettetni, hanem becsületesen végezze tovább nemzetépítő munkáját. Komnenov Pál, a KISOSz országos elnöke hangsúlyozta, hogy a 110.000 kiskereskedő most egyetlen harcos táborba tömörült Minden kiskereskedő őszinte híve és lelkes katonája a demokráciának. De nem állhatunk meg félúton. Ha a kiskereskedő élni akar, akkor el kell fogadnia a demokrácia gazdasági hitvallását is. A mi programunk Rákosi Mátyás programja. Ezennel kihirdetjük a kiskereskedői munkaversenyt: jobb árut, több árut, olcsóbban adni a népnek. Az utóbbi időben, különösen vidéken, sok helyen akadozott a munka, mert a reakció az államosítás álhírét terjesztette. Most Rákosi beszédéből mindenki meggyőződhetett arról, hogy ez nem igaz. Kívánjuk, hogy helyet kapjon a kiskereskedelem a kereskedelmi minisztériumban és az Anyag- és Árhivatalban. Vas Zoltán a résztvevők kívánságára felszólalt és kijelentette, hogy amit Rákosi mint iránymutató elvi kijelentést kihangsúlyozott, azt ő is helyesnek és elfogadhatónak tartja. Ez a kijelentés bizonyos mértékig kormánynyilatkozat is, mert hiszen Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. Az államnak nem áll érdekében a kiskereskedelem államosítása. Rendkívüli érdeme van a kereskedelemnek abban, hogy a felszabadulás után Budapestet megmenthettük az éhenhalástól. A kereskedelem megérdemel minden támogatást. Rónai Sándor kereskedelmi miniszter szintén a közönség kívánságára állt fel. Egyetért Rákosi kijelentéseivel. A magyar népi demokráciának szüksége van a kiskereskedelemre és kisiparra, örömmel látja, hogy a munkásegység utánt megteremtődött a kereskedelem egysége is. Kovács Béla, a KIOSz üdvözletét tolmácsolta, amint a kiskereskedőknek sikerült a KOKSz-ot, a kisiparosoknak sikerült a demokráciaellenes SPOK-ot megszüntetni. A gyűlés ezzel véget ért. A nagygyűlés közönsége, mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a szónokokat és nagy tetszéssel fogadta az egyes kijelentéseket. _________ . és apróhirdetések IMMÍTlI háznlátért jkombináit berendezi- jSZIiKSüGE VAL? jFcSM^JLÁR* r KV V r: fiillUI LvmIu legtöbbet fizet ,,,5°kí héL^Kár’ eladi*- HNGA?.' vis‘- hűtőszekrényre. DÍJSZABÁS - : : SítSZ T TM? ---------- Rákóczi-0. negyven^. .BOVLERRE.. Régi vagy . romos 3zavankint köznap 0.60. vasárnap 1.20. (Állást keresik a nCft*L konyha ■ • • 12S0-1S1 — i w Keveset _ használt ha- Gyönyörű vil.resóra porszívóra, ,, 1 eretes apróhirdetés szavankint köznap 1.—, vasárnap 2.—. íb íg ... . . ,. . . [L f-v ircTFRV f0^ 1i70,!a' $*5}? se2‘ keleti és magyar narkettkefére előnyösen á.cserélem. ider vastagon szedett szó két szónak szákit. Kisb rdetés ! SZObáM Unrávo! 1 É V 3 ÉV E? TERV !? srel?d6- 'Kiraly-Ulca PER Z S A K Motorokra? KadellenPífer, soronkint köznap 1.20. vasárnap 2.40 Ft. NÉP Hirdevesek felvetele C.’5Tfí deti francia szövésű • Ha nincsen pénze —------------------------AUDIÓ II. körút öt kban V, Bajcsy-Zsilinszky-út 34, fiókkiadóhivatalonkban tje Ijéff figurális szalon (Obi- 4'bszőré vegyen hitelbe Perzsaszőnyeget, toron- r£a .i„a),,,,1mbio kDt Telefon: 129—727. rút 2. és T., Krizlina,körút 117., a hirdetőirodákban és do-f / a soul H darabos. Ezen a táli szőnyeget termelő ............■——— Vidékiek a hirdetési dijat polábélyegben is beküldhetik. /-/ Jt*-/ fr ^9 kívül csoda szép Má- . . , és IT(] P - től vásároljon! Szőnye- , nl 0 , mai!?s _____ — ...................... *11350 ma Terézia styl. csupa olcsó áron JUlWRIgek tisztítását, művészi I* Villáit? és gá? ----, , h’nüinhil - !/ tínlAU. U intarziás hajlított dupieió Irással. KARDOS javítását vállaljuk. Bé-VI^ N®gyni«e-u. 31. 78 Sül K r K *9 * ■: Kulonbó/Ő faágyas hálószoba. 11. jót a Hassal, késszentandrási Házi- Tel., 123-129. hn incint monnhat a j „V„ , TIPIJSu /*#/«2 darabos. Mind a három fiz. kedves- TESTVEREKNEU .pari Si5vetkele, Bu- ■■■ ............... liUlüüZGKiWISSBi |F| 166 ja- *-dlS0j szoba alra használt mű, Wesselényi-utca 11 dapest, Fereticsek tere • | magas áron veszünk. ---- .. ... . . . IC B BCfe IC fh Bs 3 •,«- / bútor. Aki erű, te mennjel, __ ,_______„_ három, udvarban. M ■ | _____ __ -----Kfc . , bútordarabok “ 11 f tóé kintse meg, ilyent még .... .. 15N tor vevök aSl-577. A BEXIVER *----Podmánietkylnta^taE KomMnálJfYbo’' -sas ' Lo!° jt mo^^Béla-út^sía. S°~ domswláml^eos- ra hívl *lé.*z” re , .Príma Király-n. 25. T.: 227-073. ' Bátóssoha k«r "h!"'s drtJiSa I *ís« Ko,“»»4rt in«csáfe- Kérien 4rajáal*lot: RCTOtTél textilért p^ÁszönStek *111 fzetés- Rekamiék . . 7«a jSufe^Sdif * i mat. ágynemű, asztal- hálókra BÚTOR és TEXTIL RT húsvétra olcsón csodák. If ZllveT ^ * B I / ■» \1000 elő!«Ogdl Vámos tér, Mester^a. 15 eCnTm ^ konyhákTM, LsztFerenc^t ^tpajc^nyolc, fdsz.3. KGPGl [ € I I IA ff 56-942. tíz havi részietre Fiz- kedv. T.: 136—813. g.varországon levő ingő- __u Szőnyegév Keleti és magyar per-_______ %»4#NRUlH » ------ X, rr-.-------—.——, I: !fF5jJ ífHKVB Ságokra. Dr Szabó Mikk«nlb- -----_------f-----r -,akp.-.xcw,, ... SV-XVII. századbeli ajáOV ——----—— Kombinált szekrény 1230.-------------------— ----- *ba( ^^osMakó. Szadi berendelésekre, ^“0is^k. Sztyegplnct ^ Asm. holt 1 BKTfl?«IKS0l;i ?!rtrow« N8UI/IGASAB8 \m ^ sifiniea Bl rabatorokra* ^ Veszek » Rákóczi-út 51 udvartzn kttomai'es 1400 l“?""TM“ifh||f|.farj Hl|fRrt SZ“"/E8El- S ÉRMÉS? nte, h.tvsnnégy. II. 2. ^Egyéb bgre^Hi VVb&Vn, VBSZBK il 1 5. 5V(" Síáilottap Syfin.vörö hálók, 'úriszó ' szőnyegért, U 018^ UlLlil lj | Ierzsaszönyeg eladás] Fegylaltkonzervátor. | Ajánlat | Ajánlatokat szoba. , , , u.ik kombinállak .hihe- Wbszloit ház'srta.sért.régészháztartás! GERSTL I , "ar?csotty h- vétel Adler Oszkárnál, elektromos, nyolcszelet .*» WW|n harom. MM forillt eWlegsel, (ellen olcsón csak [ El f‘ (i CSzrnl I Iván- jv e s g, István-út 2g. t (Karpienszitó-u. 2'a 1 ív, Kecskeméti-utca kiesés eladó. Cím a löki- 48 ,.Régi 111" jeligéi* 19 havi résziéül kapható Győrinél. Királyn. 02. f U d 11 d körút 27., üzleti Te tefon: 427—516. 1._navll’lene. Félévszázados cég: adóban. ^ . főkiadób*. a főkiadóba. ............................................................................................................................................."■■■■' 'VaHv' ii Msi/Wi