Magyar Nemzet, 1948. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-23 / 68. szám

43 március 23. Pozsonyban jártam... a jártam és végül mi a reszlovákizá­­tragédia az egész ehszlovákia elhatá­­«megtisztítja» ma­roktól és németek* dúlva ki, hogy év­­után igen sok szlo­­család magyaroso­­lalmat és lehetősé­­arra, hogy vissza­­szlovák nemzethez,­­ mást tenni, mint írni és svet kitöl­­egyik legfontosabb mi­yen indokolt az illető a reszlo-és /érv volt pl az. gzású a neve, ha is vólt, de jós­zlovákul, ha a tö­­megjelölt valódi vagy legalább azt gy a gyermekeit ida járatta, reszlovakizáló tér. adták, az megte­­lepítéstől, a lakás­­állásában, ‘ vagy maradhatott, to­­a nyugdíját s'b­­em vették el tőle éget. Ennek dacá­­t senki kérte a re- és viszont, nem ta meg, aki kérte. Prímás-palota am, ahol ki kel- 5 íveket. Lelkileg­­ az ilyen: ősidők nagyaroknak, akik szülőföldjükhöz ükhöz, most szlo­­t vallannok n­agy­­an megtet­ékt­és­­ek a vándorlástól, utalanságától. Lo­­ták tenni, de nem lesek... magyart, akinek volt a toll —­ny — tűnődött, a tollat és kijött sak ennyit mon­­dítom megtenni, hölgy állt egy­­mind a kettő elött ik. látszott rajtuk, lég elszánva... de csak egymásra ől szeméből ki­­viv és mind a intett a fejével, futva távoztak ... s nincsen elintéz­­őért az áttelepítés,­k kijelölve, éri­­k földjük, házuk, ottmaradó va­­­agyis akik szíve­ik. Viszont nin­­ctepitendök lcs­­ikik vagyontalan­ulásukból, mind­is kicsöppentek, nős. Vagyis akik ennének, hiszen emmi gyökerük, Szlovákiában, roadották, ám szabad ma­lésul beszélni. Én ovákul, én ma­in és mindenütt ágat találtam. A onatba beszálló öle — látva nm­et — kifogásla­­gal szóltak hoz- í­gy üvegkereske­­garul beszéltem... rusírónő állt ve­­lkik nem értették ők de azonnal őjü­ket, aki kev­és tökéletes ma­­lgált ki. njian sehol nem élni, úgy látszik a német szót valóban nem bír­ják el Pozsonyban. Az utcán minduntalan hallani zamatos magyar beszédet. — Ezek a csallóközi magya­rok — jegyezte meg a bará­tom —• Ezek szívesen látott magyarok ma is, mert ők hoz­zák be a csirkét, tejet, tojást és így télvíz idején a remek son­kát, kolbászokat A centenáris ünnepségek kapcsán annyi sok szó esik Pozsonyról, így önkén­telenül is felvetődik a kérdés: várjon az ezeréves magyar múlt hagyott-e még külső nyo­mókat a jelenlegi szlovák fővá­rosban? Nem sokat. Még áll a palota, ahol a magyar ország­­gyűlés dolgozott, de Kossuthról kis utcácska sincs elnevezve, Petőfi fehér márványszobra a városi múzeumban ládába cso­magolva fekszik és Jókai­ utca sincs többé, sőt a házról, ahova németül tanulni küldték a diák Jókait, szintén levették a ma­gyar hexameterét tartalmazó emléktáblát, melynek ez volt a szövege: Jókai egykoriban hozzád járt német igére. Most Te sietsz hozzá, nemzeti szóra Pozsony. Azért van egy-két magyar emlék is. Nem változtatták meg Bél Mátyás­ utca nevét (Bél Mátyás a XVIII. század legnagyobb tu­dósa volt), megvan még a Kempelen Farkas utca (Kempe­­len Farkas készítette a világ-­­hírű sakkozógépet és 200 év előtt már «emberhang»-gépet konstruált!) és Pozsony egyik leghatalmasabb tere még ma is híres polgármesteréről, Jakab városbiró-térnek van nevezve. Néhány magyar nevű cég­tábla is akad még: /. Szabó Chapeaux Pálfi A paprika azonban rég eltűnt az éttermek asztaláról és cigány se muzsikál sehol, pedig még öt év előtt is kitűnő cigányban­­dák játszottak a legjobb helye­ken. Amíg magam nem láttam, nem hittem el. Reggel ötkor száz és száz ember sorakozik fel egy sós textilért a boltok előtt. Csehszlovákiában! Cipő inkább van, jegyre ugyan, de mindenki kap, jó árut és felette olcsón. Hús jegyre, egy héten egyszer, tíz deka. A kenyér vi­szont jó minőségű. Igen drága a finomabb fajta magyar bor: ötvan forintot is elkérnek egy üvegért, ellenben hegyek vannak magyar almából. Kilója 20 korona, tehát 4 forint! Rengeteg a könyvesbolt. Száz és száz új szlovák könyv jele­nik meg, igen olcsó az ára és mindenki olvas. Igazi egyetem­város Pozsony. Most építik a harmadik színházat. Megvan a régi, Hellmer és Fellner építette a gyönyörű Városi, most Nem­zeti Színház, van egy Kamara­­színház és most épül a Vásár­téren a harmadik hatalmas szín­ház. A színészgárda már mind szlovákból áll. Sok az opera­­előadás, rengeteg az újság és gyönyörű autók szaladnak. In­­nen-onnan negyedmilliós lakosú főváros lesz Pozsony. Reggel a főútvonalakon nagyobb a forga­lom — különösen az autófor­galom —, mint Pesten. De este 10 után — még járnak a bőr,­párnázott villamosok és trolley­­buszok — alig jár az utcákon ember. Ilyenkor megint csendes kisváros, csakúgy, mint az én időmben. Ezelőtt negyven évvel. Pozsonyi Vajda Ernő _ flaurarNem­zsi?________ - 5 Megkezdődött a Duna-Tisza-csatorna építése Hétfőn reggel Dunaharaszti község határában ünnepélyes keretek között megkezdődött a Duna Tisza csatorna épí­tezése. A csatornának a hároméves terv keretében egyelőre csak 22 kilométeres szakasza épül meg fél szélességben, de már ez a rész is lehetővé teszi nagy te­­rületek öntözését Az ünnepsé­gen megjelent Tildts Zoltán köz­­társasági elnök , há­g­y­i mi­niszter kíséretében, Veres Péter honvédelmi miniszter, több ál­lam­itkár és minisztériumi fő­­tisztviselő. Keresztes Mihály ál­lamtitkár megnyitó szavaiban hangsúlyozta, örömmel­­ ünne­peljük annak a munkának megkezdését, amelynek elvégzé­sét a magyar nép több mint egy évszázada tervezi. Már Kossuth és Széchenyi szószólói voltak a a csatorna megépítésének. Har­mati Lajos, a Tervhivatal al­­elnöke kiemelte, hogy a vi­déken mintegy 11OOOO katasz­­trális ho­d öntözése vá­ik majd lehetővé. Hallásy Ferenc mi­niszteri osztályfőnök ismertette a csatorna építésének terveit. Ezután Ti­dtr Zoltán köztár­sasági elnök lépett a mikrofón elé és a következőket mondotta: — A Duna—Tisza-csatorna gondolata több mint kétszáz­­esztendős és annak is van száz éve, hogy a nemzet legjobbjai elhatározták ennek a csatorná­nak megépítését. Mindig halasz­­tódott azonban, évtizedről év­tizedre, ennek a nagy nemzeti műnek megalkotása. De ez a csatorna sem épülhetne meg, ha építő munkánkat nem fog­laltuk volna gondos tervszerű­ségbe. A köztársasági elnök beszéde után a nemzeti zászlóval megje­­lölt helyre ment, ásót vett ke­zébe és kiemelte az első ásónyi földet s azt a készenálló talics­kába helyezte. induló hangjai mellett megindult a munka.. Az elnök és kisérete megtekintette a Duna partján folyó egyéb munkálatokat is, majd gépkocsiba szállva, vissza­tért a fő­városba. Vitaelőadás az egyház és az állam viszonyáról Az Actio Catholica és a VII. kerületi 48-as Bizottság vitaelő­adást rendezett az Egyház és a demokrácia viszonya címmel a Kis Színházban. Ujházy György hangsúlyozta, hogy a katolikus hívő tömegeknek szabadság, béke és szeretet kell. Az állam és az­­ trgyh­áz viszonyáról szólva hang­l­koztatta, hogy a magyar demo­­­­krácia első törvénye is az em­­­­beri elidegeníthetetlen jogokról szól a testvériség, egyenlőség és szabadság eszméiről, amelyekért az egyház is küzdött és küzd. Meg­ kell találni a demokrácia és az egyház viszonyának ren­dezéséhez az alapot. Mód Aladár országgyűlési képviselő, az MSZP központi ve­zetőségének tagja ezután kifej­tette, igen fontos egy új demo­kratikus egység megteremtése, amelynek alapját a demokrácia és az egyház viszonyának ren­dezése adná meg. Az egyházi reakció részéről a felszabadulás óta a rendszeres agitáció nyil­vánult meg a demokrácia ellen. Felvetődött a kérdés, halad­­h­at-e egy úton az egyház a tu­dományos materializmus világ­nézetét valló két munkáspárt­tal? A jobboldali egyházi reak­ció erre a kérdésre nemmel felelt Pedig nyilvánvaló, hogy a materialista világnézetet valló kommunista pártnak a dolgo­zóknak több kenyeréért, jobb életéért folytatott harca nem idegen a vallásos tömegektől. Tévednek azok, akik az MKP egyház iránti lojalitását valami népi demokratikus parasztfogás­nak szeretik minősíteni. A marxizmus nagy tanítómesterei­nek véleményéhez híven a kom­munisták is azt vallják, hogy a vallás az Istenhit kérdése, a lelkiismereti szabadság kérdése. Dinnyés miniszterelnök a vallásszabadságról Dinnyés Lajos miniszterelnök ■vasárnap a bécsikaput­éri evan­gélikus templom felavatása után tartott díszközgyűlésen beszédet mondott. Az újjáépítés számos ünnepe közül kiemelkedik ez a mai lélekemelő ünnepség, ami­kor felszenteljük a bécsikaputéri evangélikus templomot, amelyet a magyar kormány építtetett újjá és ezzel is bizonyságát adta annak, hogy ebben az or­szágban minden szabadságot, így a vallás szabadságát is biz­tosítja a hívők számára. Sőt, amint ez a példa mutatja, nem­csak biztosítja, hanem anyagi áldozatok vállalása árán módot is ad ahhoz, hogy vallási meg­győződését mindenki gyakorol­hassa. Szabó József evangélikus püspök úr, — folytatta a mi­niszterelnök — néhány nappal ezelőtt helyesen állapította meg, hogy­­aki Magyarországon ma egyházi üldözésről beszél, az vagy téved, vagy meg akar té­veszteni másokat­. Megelégedés­sel regisztrálom a püspök úr őszinte szavait. Elismeréssel és köszönettel kell szólnom Kapi püspök úr centenáris beszédé­ről. Kérem az evangélikus egy­ház vezetőit, hogy az ige hirde­tése mellett tudatosítsák a hí­vekben a népi demokráciát. Mihályfi miniszter az evangélikus egyház deklarációjáról A kisgazdapárt Pécsett cen­­tenáris ünnepséget rendezett Kertész Endre üdvözlő szavai után Mihályfi Ernő miniszter mondott beszédet. Meggyőződé­sem — mondotta — nem lesz háború, még akkor sem, ha olyan súlyos provokációk tör­ténnek, mint most a trieszti kérdésben. A trieszti ügyben teljes szívvel Jugoszlávia mellett állunk és ott van od­ürás: az igazság. Az Egyesült Államok új állásfoglalása ebben a pro­blémában,­­úgy látszik, nyílt megszegése a békeszerződésnek és provokáció Jugoszláviával és barátaival szemben. A polgári életforma féltől nálunk különö­sen a Vallásszabadság kritériu­mát állítják fel A vallásszabad­ságot nálunk nem fenyegeti semmiféle veszély. Örömmel je­lentem be — folytatta Mihályfi —–, hogy a demokrácia és az egyház visz­onyában sorsdöntő fordulat történt. Tárgyalásaim eredményeképpen a köztársasá­gi elnök úr jelenlétében a Deák-téri evangélikus templom­ban az egyház vezetősége és a püspöki kar élén Kapi Béla püspök bejelentette, hogy az evangélikus egyház ősi tradí­cióihoz híven teljes erejével a demokrácia építése mellé áll. ­ A demokráciának esze ágában sincs a kiskereskedelem államosítása — mondotta Rákosi A Kiskereskedők Országos Szabadszervezete hétfőn nagy­gyűlést tartott a Sportcsarnok­ban. Rákosi Mátyás miniszter­­elnökhelyettes beszédében hang­súlyozta, örömmel tesz eleget annak, hogy személyesen fejtse ki nézetét, milyen fő­fogást táp­lál a magyar demokrácia is a kommunista párt a kiskereske­delem jelen égi problémáival szemben.­­ A régi úri rend és a reak­ció nyíltan elvesztették a csatát és most alattomos módon zak­latják a kiskereskedelmet. Az utóbbi időben elég gyakran tet­ték fel nekem a kérdést —, folytatja Rákosi — hogy álla­mosítják-e a kiskereskede­met ? Ezek a rémhírek valószínűleg a most már jobblétre szenderült KOKSz berkeiben születtek meg. Nyomatékosan kijelentem, hogy a demokráciának esze ágában sincsen a kiskereskedelem álla­­mosítása. Hangsúlyozom, hogy ez a kommunista pártnak is álláspontja. Én már 1946 feb­ruár 25-én kijelentettem, hogy a kiskereskedőkre szükség van, a kisipart és a kiskereskedelmet támogatni fogjuk. Ezt ma is állom.­­ Mindenki tudja, hogy Bu­dapestet és az országot nem tud­tuk volna rendbehozni a kiske­reskedelem és a kisipar nélkül. Mindenkinek meg kell érteni, hogy minden erőt mozgósítani akarunk a­z ország további kiépí­téséért. Ehhez tartozik a kisipar és a kiskereskedelem is. A tönk­rement kisipari és kiskereske­delmi üzemek és üzletek helyre­állítása éppen olyan nagy lele­ményességet és munkát kívánt és kíván, mint a nagyüzemek rendbehozása. Gondoljunk csak arra, mennyi kiskereskedői munka kellett ahhoz, hogy Buda­pest üzleteit helyreállítsák úgy, ahogy azok ma­rapnak. A KOKSz fennállása alatt mindig csak arra törekedett, hogy a kis­kereskedőket befogja iá nagyke­reskedők szekere elé. A kiskeres­kedői társadalmat felhasználták a nagykereskedők védelmére. Ennek az lett a következménye, hogy a kiskereskedők elégedetle­­nek lettek a demokráciával szemben. Az, hogy sikerült­­ a KOKSz-ot felszámolni, a demok­ráciának és a kisemebereknek a győzelme. Ez lehetővé teszi, hogy a kiskereskedőket bekapcsolhas­suk a demokratikus erők nem­zeti egységébe. A kiskereskede­lemnek is részt kell vennie a munkaversenyben. A KISOSz, a kiskereskedelemnek ez az orszá­gos szervezete most már meg­kezdheti egységes szervező mun­káját. Szükség van arra, hogy az Anyag- és Árhivatalt a tőkések befolyásától megtisztítsuk. Ezen­túl tehát­­az Anyaghivatal a kis­kereskedők érdekeit fogja vé­deni. A nyersanyagot eddig sok­szor luxuscikkek gyártására használták fel, amin aztán a nagykereskedelem busás jövede­lemre tett szert. Meg kell szűnni annak, hogy­­az Anya®- és Árhi­vatal ne engedjen betekintést a kiskereskedelem részére azokba a kalkulációkba, amit a nagyke­reskedők nyújtanak be. A KOKSz az árukapcsolás művé­szetében ért el nagy sikereket! A beszerző szövetkezeteket ki kell építeni. A konzervatív kereske­delmi kamarák és az Anyaghiva­tal befolyásának meg kell szűn­nie ezen a téren. — Megvalósítjuk a kereske­dők évtizedes kívánságát, meg­lesz a betegség és öregség ese­tére szó a biztosításuk. A kis­kereskedők tartsanak a magus­ körében demokratikus rendet és fegyelmet. Az infláció utóhatá­sai még ezen a téren bizonyos mértékig érezhetők A stabilizá­­ció kezdetekor egyébként sokan azt jósolták, hogy a kiskeres­kedők és kisiparosok tömegei fognak majd elhullani Ez nem­ következett be. Most a három­­éves terv nagy munkájával fog­­juk a kiskereskedelmet is erő­­síteni. Meg kell azonban mon­danom, hogy a kereskedelem bi­zonyos részeiben 50 százalékkal is nagyobb a létszám, mint az utolsó békeesztendőben. A ter­­melés viszont most kisebb. A­ kiskereskedők létszámát tehát arányba kell hozni az árukészl­­ettel. A nagy­kereskedelemben, persze, ennél súlyosabb a hely­­zet Például a textilszakmában háromszor annyi a nagykeres­­kedő, mint 1938-ban volt. Fel­hívom a figyelmet, hogy meg kell javítani a kiskereskedői morált is. A demokrácia viszont — amint a lehetőségek engedik — az eddiginél jobban a hóna alá akar nyúlni a kiskereskede­­lemnek. Kérem hogy a kiske­­reskedelem ne engedje magát a reakciótól félrevezettetni, ha­nem becsületesen végezze to­vább nemzetépítő munkáját. Komnenov Pál, a KISOSz or­szágos elnöke hangsúlyozta, hogy a 110.000 kiskereskedő most egyetlen harcos táborba tömö­rült Minden kiskereskedő őszinte híve és lelkes katonája a demok­ráciának. De nem állhatunk meg félúton. Ha a kiskereskedő élni akar, akkor el kell fogadnia a demokrácia gazdasági hitvallását is. A mi programunk Rákosi Mátyás programja. Ezennel ki­hirdetjük a kiskereskedői mun­­kaversenyt: jobb árut, több árut, olcsóbban adni a népnek. Az utóbbi időben, különösen vidé­ken, sok helyen akadozott a munka, mert a reakció az álla­mosítás álhírét terjesztette. Most Rákosi beszédéből mindenki meggyőződhetett arról, hogy ez nem igaz. Kívánjuk, hogy helyet kapjon a kiskereskedelem a ke­reskedelmi minisztériumban és az Anyag- és Árhivatalban. Vas Zoltán a résztvevők kí­vánságára felszólalt és kijelen­tette, hogy amit Rákosi mint iránymutató elvi kijelentést ki­­hangsúlyozott, azt ő is helyes­nek és elfogadhatónak tartja. Ez a kijelentés bizonyos mér­tékig kormánynyilatkozat is, mert hiszen Rákosi Mátyás mi­­niszterelnökhelyettes. Az állam­­nak nem áll érdekében a kis­kereskedelem államosítása. Rend­kívüli érdeme van a kereskede­lemnek abban, hogy a felsza­badulás után Budapestet meg­menthettük­ az éhenhalástól. A kereskedelem megérdemel min­den támogatást. Rónai Sándor kereskedelmi miniszter szintén a közönség kívánságára állt fel. Egyetért Rákosi kijelentéseivel. A ma­gyar népi demokráciának szük­sége van a kiskereskedelemre és kisiparra, örömmel látja, hogy a munkásegység utánt megteremtődött a kereskedelem egysége is. Kovács Béla, a­ KIOSz üdvözletét tolmácsolta, amint a kiskereskedőknek sike­rült a KOKSz-ot, a kisiparosok­nak sikerült a demokráciaelle­­nes SPOK-ot megszüntetni. A gyűlés ezzel véget ért. A nagygyűlés közönsége, mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a szónokokat és nagy tetszéssel fogadta az egyes ki­jelentéseket. _________ . és apróhirdetések IMMÍTlI házn­látért jkombináit berendezi- jSZIiKSüGE VAL? jFcSM^JLÁR* r KV V­ r: fiillUI LvmIu legtöbbet fizet ,,,5°kí héL^Kár’ eladi*- HNGA?.' vis‘- hűtőszekrényre. DÍJSZABÁS - : : SítS­Z T TM? ---------- Rákóczi-0. negyven^. .BOVLERRE.. Régi vagy . romos 3zavankint köznap 0.60. vasárnap 1.20. (Állást keresik a nCft*L konyha ■ • • 12S0-1S1 — i w Keveset _ használt ha- Gyönyörű vil­.­resóra porszívóra, ,, 1 eretes apróhirdetés szavankint köznap 1.—, vasárnap 2.—. íb íg ... . . ,. . . [L f-v ircTFRV f0^ 1i70,!a' $*5}? se2‘ keleti és magyar narket­tkefére előnyösen á.cserélem. ider vastagon szedett szó két szónak szákit. Kisb rdetés ! SZObáM Unrávo! 1 É V 3 ÉV E? TERV !? srel?d6- 'Kiraly-Ulca PER Z S A K Motorokra? KadellenPífer, soronkint köznap 1.20. vasárnap 2.40 Ft. NÉP Hirdevesek felvetele C.’5Tfí deti francia szövésű • Ha nincsen pénze —------------------------AU­DIÓ II. körút öt kban V, Bajcsy-Zsilinszky-út 34, fiókkiadóhivatalonkban tje Ijéff figurális szalon (Obi- 4'bszőré vegyen hitelbe Perzsaszőnyeget, toron- r£a .i„a),,,,1mb­io k­Dt Telefon: 129—727. rút 2. és T., Kr­izlina,körút 117., a hirdetőirodákban és do-­f / a soul H darabos. Ezen­ a táli szőnyeget termelő­ ............■——— Vidékiek a hirdetési dijat po­lábé­lyegben is beküldhetik. /-/ Jt*-/ fr ^9 kívül csoda szép Má- . . , é­s IT(] P - től vásároljon! Szőnye- , nl 0 , m­ai!?s _____ — ...................... *11350 m­a Terézia styl. csupa olcsó áron JUlWRI­gek tisztítását, művészi I* Villáit? és gá? ----, , h’n­üinhil - !­/ tínlAU. U intarziás hajlított dup­­ieió Ir­ással. KARDOS javítását vállaljuk. Bé-VI^ N®gyni«e-u. 31. 7­8 Sül K r K *­­9 * ■: Kulonbó/Ő faágyas hálószoba. 11. jót a Hassal, késszentandrási Házi- Tel., 123-129. hn incint monnh­at a j „V„ , TIPIJSu /*#/«2 darabos. Mind a három fiz. kedves- TESTVEREKNEU .pari Si5vetkele, Bu- ■■■ ............... liUlüüZGKiWISSBi |F| 166 ja- *-dlS0j szoba alra használt mű­, Wesselényi-utca 11 dapest, Fereticsek­ tere­­ • | magas áron veszünk. ---- .. ... . . . IC B BCfe IC fh Bs 3 •,«- / bútor. Aki erű, te­ mennjel, __ ,_______„_ három, udvarban. M ■ | _____ __ -----Kfc . , bútordarabok “ 11 f tóé kintse meg, ilyent még .... .. 15N­ tor ve­vök aSl-577. A BEXIVER *----Podmánietkylnt­a^taE KomMnálJfYbo’' -sas ' Lo!° jt mo^^Béla-út^sía. S°~ d­omswláml^eos- ra hívl *lé.*z” re , .Príma Király-n. 25. T.: 227-073. ' Bátóssoha k«r "h!"'s drtJiSa I *ís« Ko,“»»4rt in«csáfe- Kérien 4rajáal*lot: RCTOtTél textilért p^ÁszönStek *111 f­zetés- Rekamiék . . 7«a jSufe^Sdif * i mat. ágynemű, asztal- hálókra BÚTOR és TEXTIL RT húsvétra olcsón csodák. If ZllveT ^ * B I / ■» \1000 elő!«Ogdl Vámos tér, Mester^a. 15 eCnTm ^ konyhákTM, LsztFerenc^t ^tpajc^nyolc, fdsz.3. KGPGl [ € I I IA ff 56-942. tíz havi részietre Fiz- kedv. T.: 136—813. g.varországon levő ingő- __u Szőnyeg­év Keleti és magyar per-_______ %»4#N­RUlH » ------ X, rr-.-------—.——, I: !fF5jJ ífHKVB Ságokra. Dr Szabó Mik­­k«nlb- -----_------f-----r -,ak­p.-.xcw,, ... SV-XVII. századbeli ajáOV ——----—— Kombinált szekrény 1230.-------------------— ----- *ba( ^^osMakó. Szadi berendelésekre, ^“0­is^k. Sztyegplnct ^ Asm. holt 1 BKTfl?«IKS0l;i ?!rtrow« N­8UI/IGASAB8 \m ^ sifini­ea Bl rabatorokra* ^ Veszek » Rákóczi-út 51 udvartzn kttomai'es 1400 l“?""TM“ifh||f|.farj Hl|fRrt SZ“"/E8El- S ÉRMÉS? nte, h.tvsnnégy. II. 2. ^Egyéb bgre^Hi VVb&Vn, VBSZBK il 1 5. 5V(" Síáilottap Syfin.vörö hálók, 'úriszó ' szőnyegért, U 018^ UlLlil lj | I­­­erzsaszönyeg eladás] Fegylaltkonzervátor. | Ajánlat | Ajánlatokat­­ szoba. , , , u.ik kombinállak .hihe- Wbszloit ház'srta.sért.régészháztartás! GERSTL I , "ar?csotty h- vétel Adler Oszkárnál, elektromos, nyolcszelet­ .*» WW|­n harom. MM forillt eWlegsel, (ellen olcsón csak [ El f‘ (i CSzrnl I Iván- jv e s g, István-út 2g. t (Karpienszitó-u. 2'a 1 ív, Kecskeméti-utca ki­­esés eladó. Cím a löki- 48 ,.Régi 111" jeligéi* 19 havi résziéül kapható Győrinél. Király­n. 02. f U d 11 d körút 27., üzleti Te tefon: 427—516. 1­­._navll’­lene. Félévszázados cég: adóban. ^ . főkiadób*. a főkiadóba. ......................................................................................................................................­­......."■■■■' 'VaHv­' ii Msi/Wi

Next