Magyar Nemzet, 1948. október (4. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-01 / 226. szám

A világsajtó szerint a Biliztonsági Tanács nem­­oldhatja meg a berlini kérdést A nemzetközi közvélemény meglehetős aggodalommal tekint a berlini kérdés párisi tárgya­lása elé és úgy érzi, hogy ezt a problémát a Biztonsági Tanács sem fogja megoldani. A dolog természeténél fogva legkevésbbé a francia sajtó lelkesedik. Csü­törtökön a szocialista Populaire állapítja meg, hogy egészen ho­mályos, vajjon milyen előnyt remélnek a nyugati hatalmak ebből az eljárásból, a Chaillot­­palota folyosóján pedig a poli­tikai megfigyelők egybehangzóan megállapították: a nyugatiaknak az UNO főtitkárához intézett le­vele világosan bizonyítja, hogy a berlini kérdést a német pro­blémától teljesen el akarják vá­lasztani. Közben világszerte gondol­kodnak azon, vájjon az Egye­sült Nemzeteknek meglehetősen döcögő szervezetét nem lehet­ne-e a nagy problémák iránt fogékonyabbá, eljárását köz­­megelégedést keltőbbé tenni. A Berlin szovjet­ övezetében meg­jelenő Berliner Montag éppen legutolsó számában fejtegette, hogy az UNO újjászervezésére előbb-utóbb mégis csak sor kel­lene, hogy kerüljön, még­­pedig úgy, hogy ez a nemzetközi szer­vezet valóban a világnak min­den államát magánban foglalja és ne tegyen különbséget kis és nagy országok között. Az Egyesült Nemzetek főtit­kárságának közlése szerint a Biztonsági Tanács hétfőn dél­után összeül a berlini kérdés ügyében. Az UNO politikai bizott­­ságának munkarendje Az UNO politikai bizottsága szerdán kimondotta, hogy a kö­vetkező sorrendben tárgyalja az eléje utalt kérdéseket: 1. Az atom­bizottság jelentése. 2. A fegyverkezés csökkentésére vo­natkozó szovjet javaslat. 3. Pa­lesztina. 4. Görögország. 5. Ko­rea. 6. Olasz gyarmatok. Az első pont tárgyalását csü­törtökön meg is kezdték, azon­ban a vita folytatását péntekre halasztották. Manuilszki felszólalása Manuilszki ukrán delegátus, akinek felszólalásáról tegnapi számunkban már megemlékez­tünk, a szó szerint előttünk fekvő szöveg szerint további néhány rendkívül érdekes meg­állapítást tett, így például meg­állapította, hogy az atomener­gia-bizottságban teljes két esz­tendeje folyik már a vita, az amerikai küldöttség ez alatt ál­láspontjából semmit sem enge­dett és minden kompromisszu­mot megakadályozott, nyilván­valóan azért, hogy országa idő­közben az atomenergiát kato­nai célokra bőségesen kihasz­nálja. A USA nemcsak az atom­energia ellenőrzését akarja meg­szerezni — mondotta Manuil­­szki —, hanem az egész világ uránium-lelőhelyeit is, hogy tet­szése szerint korlátozhassa a többi ország részesedését. Az ukrán delegátus rámutatott Be­­vínnek azokra a kijelentéseire, amelyek atomháború lehetősé­géről és Nagy-Britannia újra­fegyverkezéséről beszélnek. Ezek a kijelentések — mondotta — napnál világosabban mutatják a világ mostani helyzetét és értésünkre adják, hogy az atom­fegyvert támadó és gyilkos cé­lokra is fel lehet használni. Manuilszki végül leszögezte, hogy a háborús pszichózis az Egyesült Államokból indult ki, amely e pillanatban a világ különböző részein 480 katonai támaszponttal rendelkezik. Le­hetetlen, hogy a világ népei ne ismernék fel: ennek következ­tében veszélyben forog függet­lenségük és területi sértetlen­ségük. Viszont ugyanakkor, ami­kor bizonyos országokban a háborúra izgatnak, másutt a­ béke és a barátság szelleme diadalmaskodik. Kelet-Európa népei csak azzal törődnek, hogy békés munkájukat és az újjá­építést folytassák, márpedig ezek a népek együttvéve több mint 250 millió embert jelen­tenek, tehát legalább annyit, mint az egész amerikai konti­nens lakossága. Hollandia annektálni akar ? Az Egyesült Nemzetek küldöt­tei között egyébként bizonyos csodálkozással állapították meg, hogy — nyilván a német kér­désnek előtérbe nyomulása kö­vetkeztében — Hollandia ismét felelevenítette terv­ezi igényeit Németországgal szemben. Nem­zetközi diplomáciai körökben már azt hitték, hogy ezek az első ízben 1946-ban megfogal­mazott igények régesrégen le­kerültek a napirendről, most azonban kiderült, hogy a hol­land kormány ragaszkodik ah­hoz a kívánságához, amely 1750 négyzetkilométer területnek, 120.000 lakosnak átcsatolására és ennek következtében a né­met-holland határnak 525 kilo­méterről 340 kilométerre való megrövidítésére vonatkozik. A holland kormány ugyan kizáró­­la­g a gazdasági szükségszerűség­­re és bizonyos közlekedési re­formokra hivatkozik igényeinek indokolásában, nem kétséges azonban,­­hogy a holland kíván­ságoknak egészen más a hátte­rük. Angol körökben már ki is jelentették, hogy ezeket az igé­nyeket túlzottaknak és egyálta­lában nem opportunusoknak tartják. Washington válasza a nyugati blokknak Washingtoni jelentés szerint az amerikai külügyminisztérium és a hadügyminisztérium tudat­ta a nyugati blokkban résztve­vő államokkal, hogy az ismétel­ten sürgetett diplomáciai és katonai támogatást a kongresz­­szus jóváhagyása nélkül nem adhatja meg. A kongresszus viszont csak 1949-ben ül össze, addig Amerika esetleges rész­vételének csupán irányvonalait dolgozhatják ki. Háborús uszítás S­­émetországban A német nácitlanító bíróságok legutóbbi ítéletei következtében bizonyos német körök, úgy lát­szik, vérszemet kaptak. A TASS­­, iroda jelentése szerint a né­met fémnagyiparosok szövetsége mozgalmat indított a nyugati övezetekben nemrégiben elítélt náci nagyiparosok tisztára mo­sására. Emlékiratot küldtek Cay és Robertson tábornokok­nak és ebben a Frick és más háborús bűnösök ellen holott Bélet megsemmisítését is kérik. A helyzetet jellemzően a ber­lini jobboldali lapok külön­kiadásokban számoltak be azok­ról a támadásokról, amelyeket az Egyesült Nemzetek közgyű­lésén a Szovjetunió ellen intéz­tek. A Tagesspiegel főszerkesz­tője egyenesen azt írja, hogy „Hitler háborúja a Szovjetúnió ellen még nem fejeződött be és ezt a háborút folytatni kell. A Neues Deutschland ezzel kap­csolatban rámutat arra, hogy egyes jobboldali lapok már nyíltan Goebbels módszereit kö­vetik. A francia sztrájkhelyzet Mindennapi francia válság­jelentésünk mai legérdekesebb része az, hogy a nyomdai dol­gozók munkabeszüntetésének következtében e héten nem je­lennek­ meg a képes hetilapok. A Francia Bank alkalmazottai is béremelési követeléssel álltak elő és sztrájkkal fenyegetődz­­nek. Ami pedig az október 4-ére tervezett bányász-munka­beszüntetést illeti, a bányászo­kat ebben a kérdésben leszavaz­tatják. Eddig 17.000 szavazat esett a sztrájk mellett is csak 1600 ellene. Az e heti minisztertanács új nagyjelentőségű áremeléseket ha­tározott­­ el: húsz százalékkal emeli a szén, tizenhéttel a vil­lany és huszonnyolccal a gáz árát. «Félnek a nép ítéletétől» cím­mel a francia kommunista párt kiáltványt adott ki, amelyben többek között így ír: ((Francia­­országból amerikai gyarmatot csinálnak, mert a Marshall­iernel, a brüszeli katonai szö­vetséggel, a közös nyugati ve­zérkarral és a londoni egyez­ménnyel az amerikai milliárdo­sok szekértolói lettek.* Ki felelős Bernadotte meggyilkolásáért? Jeruzsálem katonai parancs­noka vitába száll Ralph Bunche ideiglenes palesztinai közvetítő­nek azzal a megállapításával, amely szerint a zsidó hatósá­gok elhanyagolták a Bernadotte biztonságát célzó óvóintézkedé­seket. A katonai parancsnok ki­fejti, hogy a zsidó hatóságok az UNO palesztinai tevékenységé­nek megkezdésekor felajánlot­tak minden képviselő számára katonai kíséretet, ezt azonban elutasították. A hanyagság fele­lőssége tehát — mondja a nyi­latkozat — az UNO hatóságaira hárul Itt említjük meg, hogy Weiz­­mann, Izrael állam első elnöke a Genfben végrehajtott szem- 1 műtét után Tel Avivba érkezett. Elindulása előtt hosszasan tár­gyalt Moisha Shertokkal, Izrael külügyminiszterével, aki úton volt Párisba az UNO közgyűlé­sére. (Ez a hír azért érdekes, mert a külügyminisztert bizo­nyos nemzetközi rémhírek már a múlt hét végén meggyilkol­ták.) * Egyéb híreink a következők: 1. Az Egyesült Államok kor­mánya válaszolt a szovjet kül­ügyminisztériumnak a koreai csapatok kivonásáról szóló jegy­zékére. A válasz szerint a USA erre vonatkozó nézeteit majd az UNO közgyűlésén fogja ki­fejteni. 2. A United Press jelentése szerint Etiópiában lázadás tört ki Mailé Szelasszié kormánya ellen. 3. A görög demokratikus csa­patok éjszakai rajtaütést haj­tottak végre K­aris­szán, Th­etez- I­szália legnagyobb városán. 4. A szlovák és a cseh kom­munista párt egyesült. A belpolitika hírei Vásárhelyi István dr állam­titkár visszatért külföldi útjáról, amelynek során Belgiumban, Franciaországban és Svájcban tárgyalt. Szerdán elfoglalta hi­vatalát s átvette a most megin­dult svájci-magyar pénzügyi tárgyalások vezetését. ♦ A pén­zü­gyminisztériumban több érdekelt minisztérium be­vonásával rendelettervezet ké­szül, amely meghatározza, hogy kinek lehet rum- és likőrgyári, ecetgyári, szeszfőzdei és szesz­­kereskedői engedélye. A terve­zet szerint a rendelet életbelép­tetése után megkezdik az enge­délyek felülvizsgálását. A reví­zió múltbeli politikai magatar­tás és szociális szempontok alapján vizsgálja meg az enge­délyeket. Nem lehet engedélye annak, aki nyilas párttag, volksbund-tag, SS-katona volt, akit a felszabadulás után inter­náltak vagy rendőri felügyelet alá helyeztek. Senkinek sem lehet egynél több engedélye. Rum- és likőrgyárra, ecetgyár­ra, szeszfőzdére és szeszkeres­kedésre szóló engedélye elsősor­ban szövetkezeteknek, szakma­beli iparosoknak, hadigondozot­taknak és a múltban politikai üldözötteknek lehet. A rendelet­tervezet rövidesen­ miniszterta­nács elé kerül. A kisgazdapárt vasárnap or­szágos nagygyűlést tart Sárvá­ron. Dobi István pártelnök, föld­művelésügyi miniszter és Nyá­rdai Miklós pénzügyminiszter szólal fel. A parasztpárt nagybudapesti szervezete értekezletet tartott. Kovács Máté államtitkár arról beszélt, hogy parasztságunk nem akarja a polgári demokráciát és a kapitalizmust. A paraszt­párt szerves alkotórésze kíván lenni az új világnak. Az országgyűlés politikai bi­zottsága csütörtökön délben Molnár Imre elnöklésével ülést tartott. Orbán László előadó ismertette azokat a rendelete­ket, amelyeket a kormány az 1948: XXIV. tc.-ben kapott fel­hatalmazás alapján augusztus 1-től augusztus 31-ig kiadott. A politikai bizottság a kiadott rendeleteket jóváhagyta A Gazdasági Főtanács új döntései A Gazdasági Főtanács csü­törtöki ülésén a következő ha­tározatokat hozta: Október 1-étől 160 dekagramm lesz a finomliszt-fejadag. Újabb 30 helységben engedélyezte a Gaz­dasági Főtanács a szabadikenyér forgalombahozatalát. A Gazda­sági Főtanács engedélyével a MNITART Budapesten lisztre váltja be az önellátó igazolvá­nyokat. Államháztartásunk, mint eddig is, október hónapban is, telje­sen deficitmentes. Az állami vállalatok, amelyek a múlt hó­napban 35 millió forint nyere­séget fizettek be az állam szá­mára, októberben 40 millióra emelték nyereség befizetésüket. Nagymennyiségű élelmiszert tárolunk télire. Nagy-Budapest téli élelmiszerellátásának biztosí­tására a GF elhatározta 800 vágón burgonya, 60 vágón hagy­ma, 25 vágón vaj, 220 vágón savanyúkáposzta téli tárolását. A GF a munkásifjak félbent­lakásos gimnáziumának költsé­geire december 31-ig, 807.000 forintot, szakérettségire előké­szülő tanfolyamokra 847.000 fo­rintot és az ezek mellett műkö­dő kollégiumokra egy évre 2.762.000 forintot szavazott meg. A félbentlakásos gimnáziumok­ban összesen 1000 tanuló fog tanulni. A Dolgozók Műszaki Közép­iskolája hallgatóinak és a Mű­szaki Főiskola hallgatóinak a G. F. munkaidő, beosztási és fizetési kedvezményt biztosított. A tíz holdon aluli gazdák ré­szére kedvezményes áron, má­zsánként 140 forintért, 10 hol­don felüli gazdáknak pedig 180 forintért biztosítja a G. F. a ta­lajjavító mészanyagot. A G. F. határozata értelmé­ben az állam igen kedvezmé­nyes áron szérumot bocsát a gazdák rendelkezésére a köte­lező sertéspestis elleni védőoltás végrehajtására. Az 5 katasztrá­­lis holdat meg nem haladó in­gatlanon dolgozó gazdák 50 szá­zalékos kedvezménnyel kapják a szérumot, ugyanilyen áron kapják azok a legfeljebb egy­két sertést tartó állatbirtokosok, akiknek keresete a helyi nap­számbér mértékét nem haladja meg, valamint konvenciós gaz­dasági alkalmazottak. A 10 holdon aluli gazdák 25 százalék kedvezménnyel kapják az oltóanyagot. A G. F. elhatározta, hogy a vetőmaggal igazoltan nem ren­delkező, táblás művelést folytató földművesszövetkezetek, föld­­bérlőszövetkezetek, kishaszon­­bérlő vetőmagszükségletének fe­dezésére a beszolgáltatási juta­lommal számított beszolgáltatási áron, mázsánként 7.50 forint kezelési költséggel, vasúti szál­lítás esetén 5.48 forint vasúti fuvardíjjal 200 vagon vetőbúzát és 50 vagon vetőrozst ad hitelre. Az egri érsek a pápánál Castel Gandolfóból jelenti az AFP. A pápa szerdán kihallga­táson fogadta Czapik Gyula egri érseket. (MTI) Egyházi felfüggesztés Veszprémből jelenti a Magyar Kurír. A veszprémi püspök Koloszár Istvánt engedetlenség miatt papi funkciók végzésétől­­ felfüggesztette. ] Kórházba vitték és­­szabadlábra helyezték Radvánszky Albertet Dz Ordass Lajos evangélikus püspök és társai ismeretes valutaügyében megtartott szer­dai főtárgyaláson Radvánszky Albert, az egyház felügyelője, a bűnügy másodrendű vádlottja rosszul lett. A tárgyalást félbe­­szakították és az elnök intéz­kedésére Kelemen Endre és Ba­lassa László törvényszéki orvos­­szakértők megállapították, hogy súlyos szívrohamot kapott. Az orvosi vizsgálat után azt a vé­leményt terjesztették elő, hogy Radvánszky Albert állapota olyan súlyos, hogy a tárgyalá­son nem vehet részt, mivel sür­gős kórházi kezelésre szorul. Intézkedés történt, hogy a Rókus-kórházba szállítsák Mint­hogy jelenléte nélkül a tárgya­lást folytatni nem lehet, való­színűleg a pénteki tárgyalás el­marad. Csajtai tanácselnök a további orvosi vizsgálattól és véleménytől teszi függővé, mi­korra tűzi ki a folytatólagos tárgyalást. Radvánszky Albertet, az evan­gélikus egyház felügyelőjét be­­tegségére való tekintettel a munkásbíróság szabadlábra he­lyezte. Pénteken megnyitják a folytatólagos főtárgyalást, de amennyiben időközben olyan újabb orvosi vélemény érkezik, amely szerint felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, le­hetséges, hogy az államügyész­­ség képviselője indítványt ter­jeszt a munkásbíróság elé, hogy Radvánszky ügyét különítsék el és Ordass Lajos, valamint Varga Sándor vádlottakkal szemben folytassa tovább a főtárgyalást. (MTI) A református zsinat határozatai A református zsinat és a re­formátus egyház középponti egyházkormányzati testülg­ye, az egyetemes konvent két napig tartó tanácskozáson, foglalko­zott a református egyház leg­fontosabb ügyeivel és közöttük is a legfontosabbal, az állam­mal kötött egyezmény végleges szövegének megtárgyalásával. A zsinat szerdán reggel 9 órakor gyűlt össze. Legelőször is meg­választották a nyugalomba vo­nult dr Ravasz László utóda­ként dr Révész Imrét, a tiszán­túli egyházkerület püspökét a zsinat elnökévé, majd a zsinat egész napon át tartó zárt ülé­sen részletesen megvitatta an­nak az egyezménynek a szöve­gét, amelyet a közoktatásügyi kormányzat és a zsinat részéről­ kiküldött vegyes bizottság s­zö­­vegezett meg. Több felszólalás után a zsinat az egyezmény szö­vegét teljes egészében, minden változtatás nélkül elfogadta és egyben megállapodtak abban is­, hogy az egyezményt ünnepélyes külsőségek között október 7-én írják alá a kormány nevében dr Ortutay Gyula kultuszminisz­ter és a református egyház ne­vében a zsinat most megválasz­tott elnöke, dr Révész Imre püspök. Az egyezmény aláírása a kultuszm­i­nisztérium helyisé­gében fog megtörténni. A kon­vent csütörtöki ülésén intézke­dett a megüresedett vezető egy­házi tisztségek betöltéséről és megválasztotta egyik alelnökévé Bereczky Albertet, a dim­amel­­léki egyházkerület püspökét. Ef/f/otomi rrSormtrrrrh A kultuszminisztérium nagy­szabású — s részben már az idei tanévvel megvalósuló — reformtervezetet dolgozott ki az egyetemi oktatás terén. Az egész területet felölelő, s azt alapjai­ban reformáló tervezet legfőbb irányító szempontjai: a szako­sítás és a gyakorlatiassai). A jogi karon bevezetett lényeges újítások a következők: a jog- és állam­­tudományi karokat jelen tan­évtől kezdve jog- és közigazga­tástudományi karokká kell át­szervezni. A tanulmányok első három évében a hallgatók kö­zös tanulmányi rendet követ­nek, tanulmányaik negyedik évében választhatnak a jogtudo­mányi és a közigazgatástudo­mányi­­szakképzés között. A kötelező tantárgyak közt újak is szerepelnek, mint pél­dául: társadalomtudomány, a gazdálkodás alapelemei (köny­velési és mérlegtani gyakorla­tok), gazdaságtörténet. Bevezetik a kötelező kollok­viumokat, s a vizsgarendszer is meglétozik: az eddigi alap­vizsgák megszűnnek, helyettük négy szigorlat lesz, melyeket ki­tűnő, jeles, jó és elégséges je­gyekkel kell minősíteni. Lényeges változások lépnek életbe a bölcsészeti karon is. Érdekes megállapítás a re­form szükségének indokolásá­ban többek között ez: „A leg­fontosabb politikai jelentőségű tárgyakat tanító tanszékeken a legutolsó időkig idealista, poli­tikailag nem egyszer ellenséges és reakciós professzorok ültek..." Az eddigi — sokszor túlzás­ba menő — „tanszabadságot" felváltja az egységes tanulmányi rend, a különböző társadalmi funkciókra képesítő okleveleket vezetnek be, így: tanári, könyv­tárosi, levéltárosi, muzeológusi, vegyész, fizikus, pszichológus stb. oklevél szerezhető meghatá­rozott vizsgarend alapján. A vizsgarend — külső szerke­zetében —­ körülbelül olyan marad mint eddig volt a tanári képzés terén: alapvizsga, szak­vizsga, képesítő vizsga (ötévi hallgatással), s minden bölcsész számára kötelező a társadalom­­tudományi és filozófiai vizsga is. A bölcsészdoktorátus tudomá­nyos grádussá emelkedik, meg­szerzése lényegesen nehezebb lesz. Az orvosképzés reformjának egyik legfőbb célja, hogy a képzést gyakor­lativá akarják tenni. A túl­méretezett előadások számát csökkentik és a tanulmányi idő jelentős részét a laboratóriu­mokban és kórtermekben fog­ják a hallgatók eltölteni. A kö­telező tananyagot (többek kö­zött fejlődéstant, biológiát, örök­léstant, társadalomtudományt) a szemináriumokban 20 főből álló csoportokban fogják taní­tani. A műszaki felsőoktatás reformját is a szakosítás és gyakorlatiasság szempontjai jel­lemzik, mert — mint az indo­kolás mondja — „a modern­ műszaki gyakorlat egyes szak­mákra, néha iparágakra speciá­lisan kiképzett mérnököket igén­­nyel". A jövőben külön mér­­­­öki tagozatok lesznek a követ­kezők: tervező építészmérnöki, kivitelező építészmérnöki, elek­tromérnöki (külön erős- és gyengeáramú), gépészmérnöki (mégpedig gyártástechnológiai és szutkesztőmér­nöki)­­tagozat; a vegyészeti szakon pedig: an­organikus, organikus, mezőgaz­dasági ipari és laboratóriumi kutató tagozat. Illetékes megállapítás Ruedemannék nyilatkozatáról­­ .Az MTI jelenti: Ruedemann és Bannanu­m, a MAORT volt amerikai vezetői, akiket beismerő vallomásuk után a magyar hatóságok sza­­badon bocsátottak és kiutasítot­tak az országból. Bécsben és Londonban nyilatkozatot tettek közzé s azt állítják, hogy vallo­másukat „erőszak hatása alatt] írták alá. Illetékes helyen megállapítják, hogy az erőszak alkalmazásáról szóló mese természetesen sze­­menszedett hazugság és egyéb­ként is is Ruedemann és Ram­­antine bűnösségét nemcsak sa­ját kézzel írt — tehát nemcsak aláírt , beismerő vallomásaik bizonyítják, hanem az olajter­méken lefolytatott műszaki vizs­gálat minden egyes adata is jellemző, hogy a két amerikai a sajtónak adott nyilatkozatá­ban a szabotázs vádja ellen nem is tiltakozik.

Next