Magyar Nemzet, 1949. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Áras Ma: A VÉV. 60 fillérMagyar Nemzet Kedd 1919 február 1­5. év 21­. szám A magyar köztársaság ünnepe immár a negyedik február elsején ünnepli a magyar nép legfontosabb és egyben leg­demokratikusabb intézményé­nek, a köztársaságról szóló törvénynek életbeléptetését. 1946 február elseje óta a hosszú szürke hétköznapok és kevésszámú ünnepnap vé­geláthatatlan sorát élte át a magyar nép. Az ünnepnapok közül mindenkor kiemelke­dett a köztársaság ünnepe, mely most már nemcsak a szebb jövő ígéreteit, emberi, szabad élet biztosítékait, a magyar szívek reménységeit jelenti, de ezeknek az ígére­teknek részbeni beteljesülé­sét is, az elmúlt esztendők hősi ercfeszítéseinek sikerét, politikai életünk és nemzet­közi helyzetünk konszolidáló­dását, a külső és belső béke megszilárdulását. A köztársaság ma már nemcsak a jövő távlatait, új biztató fejlődési lehetősége­ket jelent, de hagyományo­kat, teljesítményeket is, me­lyekre joggal tekinthetnek önérzettel és büszkeséggel a magyar dolgozók. A köztársaság eddigi útja a széles tömegek szociális és politikai felemelkedésének útja volt. Nem követünk el ünneprontást akkor, midőn megállapítjuk, hogy minden tűzijátéknál jobban kiemeli ezt a tényt a fényárban úszó Budapest a maga zsúfolt ki­rakataival, kivilágított ablakú gyáraival, az éjszaka is dol­gozó bányáival, üzemeivel. Mert a magyar köztársaság nem az esztendő egy napjá­­nak ünnepi alkalma, amikor a néppel elhitetik, hogy az övé az ország, hanem min­dennapos bizonyságtétel amel­lett,­ hogy ez az ország a dol­gozó magyar népé. Az egész Európában páratlan munka­rende­letnek, melynek Ma­gyarország ország-világ előtt a színhelye és a magyar ér­telmiségi és fizikai dolgozók, munkások és parasztok, kis­iparosok a végrehajtói, egyik tápláló energiaforrása az a tudat, hogy a magyar köz­társaság a nép szolgálatára alakult, a nép szolgálatában áll és a nép életszínvonalát akarja emelni. Kitűzött cél­jait három év alatt nem va­lósíthatta meg maradéktala­nul. Hisz előbb a holtakat kellett eltakarítani, hogy meg­nyithassa az élők előtt az élet lehetőségeit. Előbb a ro­mok eltüntetésére kellett sok produktív energiát felhasz­nálnia, hogy nekiláthasson az újjáépítésnek. Előbb a múlt avult intézményeit kellett el­süllyesztenie, hogy az élet és a nép szolgálatában álló új köztársasági intézmények fel­építését megkezdhesse. Annak ellenére, hogy a magyar köztársaság az új­nak, a jövőnek a szolgálatá­ban áll, mégsem jelent a ma­gyar történelemben egy egé­szen új kezdetet Ellenkező­leg, vállalja, hogy a magyar történelemből szervesen fej­lődött, a magyar nép törté­nelmi fejlődésének új forra­dalmi szakasza, de gyökerei a magyar humuszba, a ma­gyar szívekbe nyúlnak le. Magyar életformát, magyar észjárást, magyar fejlődést jelent, mert különben nem is lenne magyar köztársaság. És mivel tartalmát a ma­gyar nép érdekeinek szolgá­lata tölti ki, ezért évfordu­lója a magyar nép bensősé­ ,é­ges ünnepe. És ezért ünnepe nem külső díszekben, de a magyar szívek közös dobba­násában, a magyar nép kö­zös reményeiben és vágyai­ban nyilatkozik meg. Két nagyjelentőségű rendelet az állami egészségvédelemről Két nagyfontosságú rendelet jelen meg a hivatalos lap va­sárnapi számában az állami egészségvédelemről és az egész­ségőri szolgálatról. Az állami egészségvédelem hatásköre há­rom csoportra terjed ki, és pe­dig a különösen veszélyeztetett korcsoportokra, azokra, akik életkörülményeik változása miatt egészségvédelmi tanácsadásra vagy fokozott gondozásra szo­rulnak, végül a népbetegségek á­l­tal veszélyezte­tekre vagy akik ilyen betegségben szenvednek. Feladatkörébe tartozik, ta­nácsadás, rendelés, egészségügyi ismeretek terjesztése, csecsemő- és kisgyermekvédelem, tanköte­les korú gyermekek egészségügyi védelme és fogászati ellátása, házasság előtti tanácsadás, ter­hes és anyavédelem, a hozzá­tartozók oktatása az otthon fekvő betegek ápolására és a betegek oktatása környezetük védelmére, népbetegségek, mint gy­'­űl­ér, nemi betegségek, hiány­­betegségek, fogszúva­­dás, tra­choma, malária, rák stb. el­eni küzdelem­ Intézményei: általános tanács­adó és rendelő, szaktanácsadó és szakrendelő, tüdőbeteggon­dozó, nemi’beteggondozó intézet, iskolafogászati, népfogászati rendelő, iskola- vagy népfür­dők, malária, golyva, trachoma, továbbá anyatejgyűjtő állomá­sok. A központi szolgálatot az Egészségház intézi. A központi felügyeletet a tisztifőorvos gya­korolta. A szolgálat vezetője a tisztiorvos, aki mellett tanács­adó orvosok működnek. Tanács­adó orvos községi, köz- vagy városi orvos is és az ilyen meg­bízáshoz külön engedély nem .. A védőnők feladatköre a családgondozás és az egészség­­ügyi szocális szolgálat. A tanácsadások és rendelések díjtalanok. Tanácsadó orvos és a védőnő a vizsgált, kezelt vagy gondozott személytől, illetve hozzátartozójától a vizsgálatért, kezelésért vagy gondozásáért díjazást, ajándékot, ellenszol­gáltatást nem fogadhat el. A rendelkezések hatálya nem terjed ki Budapest székesfővá­ros területére. Az egészségőri szolgálat fel­adatköréhez tartozik az állami, törvényhatósági és megyei vá­rosokban, járásban, járási szék­helyeken, a lakásokon ápolt fertőző betegek ápolóinak a fertőtlenítésre, vonatkozó kiokta­tása és a fertőtlenítőszerek fel­használásának ellenőrzése. Eljár a köztisztaság fenntar­tása körül, ellenőrzi a szemét eltávolítását és ellenőrzi a köz­ségi egészségőrök munkáját. Egészségőrként csak az alkal­mazható, aki az általános is­kola 8 osztályát, illetőleg a népiskola 6 osztályát elvégezte és egészségőri szaktanfolyamot végzett. Puskin nagykövet levele iszakasits Árpádhoz A köztársaság ünnepe alkal­mából G. M. Puskin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete a kö­vetkező levelet intézte Szakasits Árpád köztársasági elnökhöz: A Magyar Köztársaság kivál­tásának harmadik évfordulója alkalmából kérem, fogadja jó- i bánságaimat, önnek személye­sen és a magyar népnek őszin­tén kívánok gyümölcsöző mun­kát a magyar népi demokrácia felvirágzás­ára, .......... Sztálin Moszkvában hivatalosan köz­­zétették Sztálin válaszait Kings­bury Smith, az Internaional News Service amerikai hírügy­nökség európai vezérigazgató­jának január 27-én hozzáinté­­zett kérdéseire. Első kérdés: Hajlandó len­ne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányá­val közösen kiadandó nyilatko­zat kérdését, amely megerősíte­né, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincsen szán­dék.I van háborúhoz folya­modni egymás ellen. Válasz: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen nyilatko­zat közzétételének kérdését megfontolni. Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormá­nya az Egyesült Államok kor­mányával közösen a békepak­­tum megvalósítására irányuló intézkedéseket tenni, mint pél­dául a fokozatos leszerelést. Válasz: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együtt­működhetnek az Egyesült Ál­lamok kormányával olyan in­tézkedések végrehajtásában, amelyek a békeparktum­ megva­ló­sí­tsára irányulnak és a fo­kozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Francia­­ság kormányai hajlandók elhalasz­tani a nyugatnémet különéltem megalakítását a külügyminiszte­rek tanácsának össze­üléséig, an­ely egészében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya meg­szüntetni azokat a korlát­ozá­sokat, amelyeket a szovjet ha­tóságok a Berlin és Németor­szág nyugati övezetei közötti forgalomban lép­ettek életbe? Válasz: Ha az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország megtartja a harma­dik kérdésben felsorolt feltéte­leket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedés, korlátozások megszüntetésének, de csak az­zal a feltétellel, ha egyidejűleg megszüntetik a há­rom hatalom által elrendelt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön, miniszterelnök úr. Truman elnökkel találkozni mindkettőjük számára megfe­lelő helyen, hogy megvitassák ilyen b­ékepaktum megkötésé­nek lehetőségét? Válosz: Már régebben is ki­jelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom. (MTI nyilatkozot­t a békéről A Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megala­kítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően foly­tatja és tovább fejleszti a né­met fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellen­állás szervezésére megalakult Magyar Front és a belőle ki­fejlődött Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front, mely a Magyar Kommunista Párt kezdeménye­zésére alakult, programmját megvalósította. A hazánkat fel­szabadító Szovjetunió segítségé­vel kivezette a nemzetet a vesz­tett háború katasztrófájából. Újjáterem­tette a rombadőlt magyar államiságot. Biztosította az ország békéjét és független­ségét. Végrehajtotta az 1848/49- be­n­ megkezdett és egy évszá­zadra félbemaradt magyar de­mokratikus átalakulás felada­tait: felosztotta a dolgozó pa­rasztság között a nagybirtoko­sok földjét, megvalósította a magyar nép szabadság­jogait, létrehozta a köztársaságot. A külföldi imperialisták által tá­mogatott nagybirtokos és nagy­tőkés osztályok reakciós törek­vései ellen a fasizmus marad­ványainak megsemmisítéseiért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Független­ségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénz­romlásnak, újjáépítették az or­szágot. A magyar demokrácia meg­szilárdítása, vívmányának biz­tosítása és továbbfejlesztése, szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokra­tikus erők túlhaladjanak a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi F­ront programat­ján. Döntően megváltoztak a nemzetközi és a belső viszonyok, amelyek annak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehoz­ták. A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszonultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradvá­nyok felszámolásán túl napi­rendre került a nagytőke elleni harc: harc a kapitalista kizsák­mányolás korlátozásáért, a tő­kés elemek fokozatos felszámo­lásáért. Büszke elégtétellel állapíthat­juk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a vál­tozott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők ösz­­szefogását új alapon, új felada­tokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a ki­zsákmányoló osztályok és ma­radványaik reakciós törekvései ellen; semmisítsük meg a tiagy­­ó­birtokot át nagytőkét, valamikki a velük szövetkezett kit­ák és klerikális reakciót; közös erővel védjük népi de­mokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függet­lenségét az imperialisták gyar­matosító, háborús törekvéseivel szemben; közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányo­lástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Nép­front a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szö­vetsége, a leghaladóbb, a legcél­­tudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkás­osztály vezetésével. A Magyar Függelenségi Nép­frontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tű­zik maguk elé: 1. A magyar köztársaság követ­kezetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá, a szó teljes értelmében. Az államgépezet megtisztítását a rea­kcós maradványoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevo­nását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásb­a, az állami szer­vek ellenőrzésébe. A nép poli­tikai jogainak (általános, egyen­lő, titkos választójog, gyüleke­zési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtószabadság, a munkához és a művelődéshez való jog, stb.) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anya­­gi feltételek mind tökéletesebb megvalósítása út­­án. Ú­j népköz­társasági alkotmány megterem­tését, mely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmá­nyait a népi demokrácia alap­törvényévé emeli. 2. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a párt­­versengés helyett. A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájá­nak biztosítására a demokrati­kus szervezetek következetes megtisztítását a reakciós elemek­től, együttes munkát a Függet­lenségi Népfront szerveiben, va­lamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben, a mun­kásság és a dolgozó parasztság szövetségének további elmélyí­tését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével 3. A magyar nemzetgazdaság fel­virágoztatását, a tervgazdálko­dás tökéletesítése és kiterjesz­tése, az állami ipar, közlekedés, óraelosztás erősítése, a szövet­kezeti gazdálkodás fejlesztése, a 3 éves tervnek 2 év és 7 hónap alatt való megvalósítása, új 5 éves terv, 10 éves valamosítási és ön­t­űzési terv útjá­n. A nehéz- és gémim­ kifejlesz­tését, a magyar föld méhében rejlő nyersanyagkincsek és az energieietrásosc­­edránát ____ A magyar mezőgazdaság év­százados elmaradottságának megszüntetését, a technika és tudomány eredményeinek fel­használását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság gépesítését, elsősorban a mező­gazdasági gépállomások hálóza­tának kiépítésével, ily módon a dolgozó parasztság felszabadítá­sát a nehéz testi munka igája alól. Az aszály pusztításainak megfékezésére az öntözéses gaz­dálkodás kiterjesztését, az or­szág erdősítését. A város és a falu közötti öröklött különbsé­gek fokozatos felszámolását, a falvak villamosításával, közleke­dési viszonyainak megjavításá­val, ku­turális és elsősiságü­gyi intézményeinek továbbfejleszté­sével,­­anyaközpontok létesítésé­vel. A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelő szövetkeze­tek támogatását és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetke­zeti tömörítése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a dolgozó parasztság felemelke­dését, a falu elmaradottságának felszámolását. A parasztság szö­vetk­zeti tömörítését az önkén­tesség elvének szigorú betartá­sával, meggyőzéssel, példaadás­sal. A szövetkezeti mozgalom fo­kozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hathatós ál­lami támogatását és védelmét a kizsákmá­nyolókkal szemben. 4. A munkán alapuló önálló kis­ipari és kiskereskedelem nem­zetgazdaságilag hasznos szerepé­nek elismerését és megbecsülé­sét, szabad működésük biztosí­tását. 5. A néphez hű, az ország gaz­dasági, kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség számára méltó hely biztosítását a társa­dalomban, munkájának fokozott anyagi elismerését. 6. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerű emelkedé­sét, a termelőerők fejlődése és a munka növekvő termelékeny­sége szerint. A dolgozók egészségéről, üdü­léséről való fokozott gondosko­dást, a családvédelem rendsze­rének kifejlesztését, fokozott harcot a népbetegségek leküz­désére, a dolgozók lakásviszo­nyainak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszá­molását. Az aggkori ellátás fo­kozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődése és az állam teherbíró képessége sze­rint. 7. A dolgozó nép kultúrszínvo­­nalának, általános műveltségé­nek és szakképzettségének eme­lését. Állami támogatást a mun­kásság, a dolgozó parasztság és Artennt cég gyermekei­­számára, hogy a közép- és felsőiskoák­­ba egyre nagyobb arányban jussanak be. Új népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük ez ország növekvő szükségleteit képzett és a demokráciához hű szakemberekben. A demokratikus és haladó kultúra, tudomány, irodalom művészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudó­sok, írók és művészek messze­menő anyagi megsegítését. Har­cot a kultúra minden területén a dolgozó nép munkáját és önbizalmát aláásó, az imperia­lista rothadás mérgét­­ terjesztő, a jelen nagy kérdéseitől elfor­duló, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal. A társadalom és a termései fejlődésének törvényeivel fog­lalkozó igazi tudomány oktatá­sát az­ állam iskoláiban, egyete­mein. A vallásszabadság feltétlen biztosítását, az­ egyházakkal kö­tött megegyezés pontos megtar­tását, amennyiben az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettsé­gü­ket, a népi demokrácia or­szágépítő munkájának elismeré­­sét és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés ellen, amely bár­mely egyház szervezetét, szelle­m­i befolyását és nemzetközi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeinek támoga­tást nyújtson. 9. Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása és maradványa ellen, népünk gondolkodásának átalakítását az igazi hazafisá szellemében, amelynek elváaszt­hatatlan része a dolgozó őszi é­rvek és a szabad népek nemzet­közi testvérisége. Az országban élő nemzetiségek számára a tel­jes egyenjogúság és szabad kul­turális fejlődés minden feltéte­lének, valamint az any­a­nemze­teikkel való kultúrcserének a biztosítását. Következetes har­cot az irredentizmus és revízio­nizmus ellen. Ez az egyetlen út­ja annak is, hogy teljes állam­polgári egyenjogúságot és a ma­gyar dolgozó nép haladó, de­mokratikus kultúrájával való szoros kapcsolatot biztosítsuk a szomszéd országokban élő ran­gyát dolgozó tömegeknek 10. Demokratikus vívmányaink­nak, nemzeti függetlenségünk­nek, népünk és a világ békéjé­nek biztosítása érdekében szent­­beszállást minden imperialista törekvéssel, szilárd helytállást a nemzetközi békefrontban. A vi­lág demokratikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus álla­mokkal kötött baráti és kölcsö­nös segélynyújtási szerződések következetes betartását, a baráti országokkal való politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatok kimélyítését. Ugyanakkor a kölcsönösség alapján békéi­g.

Next