Magyar Nemzet, 1949. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Áras Ma: A VÉV. 60 fillérMagyar Nemzet Kedd 1919 február 15. év 21. szám A magyar köztársaság ünnepe immár a negyedik február elsején ünnepli a magyar nép legfontosabb és egyben legdemokratikusabb intézményének, a köztársaságról szóló törvénynek életbeléptetését. 1946 február elseje óta a hosszú szürke hétköznapok és kevésszámú ünnepnap végeláthatatlan sorát élte át a magyar nép. Az ünnepnapok közül mindenkor kiemelkedett a köztársaság ünnepe, mely most már nemcsak a szebb jövő ígéreteit, emberi, szabad élet biztosítékait, a magyar szívek reménységeit jelenti, de ezeknek az ígéreteknek részbeni beteljesülését is, az elmúlt esztendők hősi ercfeszítéseinek sikerét, politikai életünk és nemzetközi helyzetünk konszolidálódását, a külső és belső béke megszilárdulását. A köztársaság ma már nemcsak a jövő távlatait, új biztató fejlődési lehetőségeket jelent, de hagyományokat, teljesítményeket is, melyekre joggal tekinthetnek önérzettel és büszkeséggel a magyar dolgozók. A köztársaság eddigi útja a széles tömegek szociális és politikai felemelkedésének útja volt. Nem követünk el ünneprontást akkor, midőn megállapítjuk, hogy minden tűzijátéknál jobban kiemeli ezt a tényt a fényárban úszó Budapest a maga zsúfolt kirakataival, kivilágított ablakú gyáraival, az éjszaka is dolgozó bányáival, üzemeivel. Mert a magyar köztársaság nem az esztendő egy napjának ünnepi alkalma, amikor a néppel elhitetik, hogy az övé az ország, hanem mindennapos bizonyságtétel amellett, hogy ez az ország a dolgozó magyar népé. Az egész Európában páratlan munkarendeletnek, melynek Magyarország ország-világ előtt a színhelye és a magyar értelmiségi és fizikai dolgozók, munkások és parasztok, kisiparosok a végrehajtói, egyik tápláló energiaforrása az a tudat, hogy a magyar köztársaság a nép szolgálatára alakult, a nép szolgálatában áll és a nép életszínvonalát akarja emelni. Kitűzött céljait három év alatt nem valósíthatta meg maradéktalanul. Hisz előbb a holtakat kellett eltakarítani, hogy megnyithassa az élők előtt az élet lehetőségeit. Előbb a romok eltüntetésére kellett sok produktív energiát felhasználnia, hogy nekiláthasson az újjáépítésnek. Előbb a múlt avult intézményeit kellett elsüllyesztenie, hogy az élet és a nép szolgálatában álló új köztársasági intézmények felépítését megkezdhesse. Annak ellenére, hogy a magyar köztársaság az újnak, a jövőnek a szolgálatában áll, mégsem jelent a magyar történelemben egy egészen új kezdetet Ellenkezőleg, vállalja, hogy a magyar történelemből szervesen fejlődött, a magyar nép történelmi fejlődésének új forradalmi szakasza, de gyökerei a magyar humuszba, a magyar szívekbe nyúlnak le. Magyar életformát, magyar észjárást, magyar fejlődést jelent, mert különben nem is lenne magyar köztársaság. És mivel tartalmát a magyar nép érdekeinek szolgálata tölti ki, ezért évfordulója a magyar nép bensősé ,éges ünnepe. És ezért ünnepe nem külső díszekben, de a magyar szívek közös dobbanásában, a magyar nép közös reményeiben és vágyaiban nyilatkozik meg. Két nagyjelentőségű rendelet az állami egészségvédelemről Két nagyfontosságú rendelet jelen meg a hivatalos lap vasárnapi számában az állami egészségvédelemről és az egészségőri szolgálatról. Az állami egészségvédelem hatásköre három csoportra terjed ki, és pedig a különösen veszélyeztetett korcsoportokra, azokra, akik életkörülményeik változása miatt egészségvédelmi tanácsadásra vagy fokozott gondozásra szorulnak, végül a népbetegségek által veszélyeztetekre vagy akik ilyen betegségben szenvednek. Feladatkörébe tartozik, tanácsadás, rendelés, egészségügyi ismeretek terjesztése, csecsemő- és kisgyermekvédelem, tanköteles korú gyermekek egészségügyi védelme és fogászati ellátása, házasság előtti tanácsadás, terhes és anyavédelem, a hozzátartozók oktatása az otthon fekvő betegek ápolására és a betegek oktatása környezetük védelmére, népbetegségek, mint gy'űlér, nemi betegségek, hiánybetegségek, fogszúvadás, trachoma, malária, rák stb. eleni küzdelem Intézményei: általános tanácsadó és rendelő, szaktanácsadó és szakrendelő, tüdőbeteggondozó, nemi’beteggondozó intézet, iskolafogászati, népfogászati rendelő, iskola- vagy népfürdők, malária, golyva, trachoma, továbbá anyatejgyűjtő állomások. A központi szolgálatot az Egészségház intézi. A központi felügyeletet a tisztifőorvos gyakorolta. A szolgálat vezetője a tisztiorvos, aki mellett tanácsadó orvosok működnek. Tanácsadó orvos községi, köz- vagy városi orvos is és az ilyen megbízáshoz külön engedély nem .. A védőnők feladatköre a családgondozás és az egészségügyi szocális szolgálat. A tanácsadások és rendelések díjtalanok. Tanácsadó orvos és a védőnő a vizsgált, kezelt vagy gondozott személytől, illetve hozzátartozójától a vizsgálatért, kezelésért vagy gondozásáért díjazást, ajándékot, ellenszolgáltatást nem fogadhat el. A rendelkezések hatálya nem terjed ki Budapest székesfőváros területére. Az egészségőri szolgálat feladatköréhez tartozik az állami, törvényhatósági és megyei városokban, járásban, járási székhelyeken, a lakásokon ápolt fertőző betegek ápolóinak a fertőtlenítésre, vonatkozó kioktatása és a fertőtlenítőszerek felhasználásának ellenőrzése. Eljár a köztisztaság fenntartása körül, ellenőrzi a szemét eltávolítását és ellenőrzi a községi egészségőrök munkáját. Egészségőrként csak az alkalmazható, aki az általános iskola 8 osztályát, illetőleg a népiskola 6 osztályát elvégezte és egészségőri szaktanfolyamot végzett. Puskin nagykövet levele iszakasits Árpádhoz A köztársaság ünnepe alkalmából G. M. Puskin, a Szovjetunió budapesti nagykövete a következő levelet intézte Szakasits Árpád köztársasági elnökhöz: A Magyar Köztársaság kiváltásának harmadik évfordulója alkalmából kérem, fogadja jó- i bánságaimat, önnek személyesen és a magyar népnek őszintén kívánok gyümölcsöző munkát a magyar népi demokrácia felvirágzására, .......... Sztálin Moszkvában hivatalosan közzétették Sztálin válaszait Kingsbury Smith, az Internaional News Service amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának január 27-én hozzáintézett kérdéseire. Első kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatkozat kérdését, amely megerősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincsen szándék.I van háborúhoz folyamodni egymás ellen. Válasz: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen nyilatkozat közzétételének kérdését megfontolni. Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányával közösen a békepaktum megvalósítására irányuló intézkedéseket tenni, mint például a fokozatos leszerelést. Válasz: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együttműködhetnek az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek a békeparktum megvalósítsára irányulnak és a fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaság kormányai hajlandók elhalasztani a nyugatnémet különéltem megalakítását a külügyminiszterek tanácsának összeüléséig, anely egészében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megszüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet hatóságok a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti forgalomban lépettek életbe? Válasz: Ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megtartja a harmadik kérdésben felsorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedés, korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg megszüntetik a három hatalom által elrendelt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön, miniszterelnök úr. Truman elnökkel találkozni mindkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák ilyen békepaktum megkötésének lehetőségét? Válosz: Már régebben is kijelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom. (MTI nyilatkozott a békéről A Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és tovább fejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, programmját megvalósította. A hazánkat felszabadító Szovjetunió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából. Újjáteremtette a rombadőlt magyar államiságot. Biztosította az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtotta az 1848/49- ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait: felosztotta a dolgozó parasztság között a nagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítéseiért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot. A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányának biztosítása és továbbfejlesztése, szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programatján. Döntően megváltoztak a nemzetközi és a belső viszonyok, amelyek annak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszonultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni harc: harc a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért. Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők öszszefogását új alapon, új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványaik reakciós törekvései ellen; semmisítsük meg a tiagyóbirtokot át nagytőkét, valamikki a velük szövetkezett kiták és klerikális reakciót; közös erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító, háborús törekvéseivel szemben; közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége, a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. A Magyar Függelenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik maguk elé: 1. A magyar köztársaság következetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá, a szó teljes értelmében. Az államgépezet megtisztítását a reakcós maradványoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtószabadság, a munkához és a művelődéshez való jog, stb.) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb megvalósítása útán. Új népköztársasági alkotmány megteremtését, mely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli. 2. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett. A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájának biztosítására a demokratikus szervezetek következetes megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével 3. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását, a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, óraelosztás erősítése, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a 3 éves tervnek 2 év és 7 hónap alatt való megvalósítása, új 5 éves terv, 10 éves valamosítási és öntűzési terv útján. A nehéz- és gémim kifejlesztését, a magyar föld méhében rejlő nyersanyagkincsek és az energieietrásoscedránát ____ A magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszüntetését, a technika és tudomány eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság gépesítését, elsősorban a mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ily módon a dolgozó parasztság felszabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszály pusztításainak megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. A város és a falu közötti öröklött különbségek fokozatos felszámolását, a falvak villamosításával, közlekedési viszonyainak megjavításával, kuturális és elsősiságügyi intézményeinek továbbfejlesztésével,anyaközpontok létesítésével. A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelő szövetkezetek támogatását és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetkezeti tömörítése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a dolgozó parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámolását. A parasztság szövetkzeti tömörítését az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással. A szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hathatós állami támogatását és védelmét a kizsákmányolókkal szemben. 4. A munkán alapuló önálló kisipari és kiskereskedelem nemzetgazdaságilag hasznos szerepének elismerését és megbecsülését, szabad működésük biztosítását. 5. A néphez hű, az ország gazdasági, kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség számára méltó hely biztosítását a társadalomban, munkájának fokozott anyagi elismerését. 6. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerű emelkedését, a termelőerők fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a családvédelem rendszerének kifejlesztését, fokozott harcot a népbetegségek leküzdésére, a dolgozók lakásviszonyainak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszámolását. Az aggkori ellátás fokozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és az állam teherbíró képessége szerint. 7. A dolgozó nép kultúrszínvonalának, általános műveltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és Artennt cég gyermekeiszámára, hogy a közép- és felsőiskoákba egyre nagyobb arányban jussanak be. Új népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük ez ország növekvő szükségleteit képzett és a demokráciához hű szakemberekben. A demokratikus és haladó kultúra, tudomány, irodalom művészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyagi megsegítését. Harcot a kultúra minden területén a dolgozó nép munkáját és önbizalmát aláásó, az imperialista rothadás mérgét terjesztő, a jelen nagy kérdéseitől elforduló, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal. A társadalom és a termései fejlődésének törvényeivel foglalkozó igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein. A vallásszabadság feltétlen biztosítását, az egyházakkal kötött megegyezés pontos megtartását, amennyiben az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettségüket, a népi demokrácia országépítő munkájának elismerését és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés ellen, amely bármely egyház szervezetét, szellemi befolyását és nemzetközi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeinek támogatást nyújtson. 9. Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása és maradványa ellen, népünk gondolkodásának átalakítását az igazi hazafisá szellemében, amelynek elváaszthatatlan része a dolgozó őszi érvek és a szabad népek nemzetközi testvérisége. Az országban élő nemzetiségek számára a teljes egyenjogúság és szabad kulturális fejlődés minden feltételének, valamint az anyanemzeteikkel való kultúrcserének a biztosítását. Következetes harcot az irredentizmus és revízionizmus ellen. Ez az egyetlen útja annak is, hogy teljes állampolgári egyenjogúságot és a magyar dolgozó nép haladó, demokratikus kultúrájával való szoros kapcsolatot biztosítsuk a szomszéd országokban élő rangyát dolgozó tömegeknek 10. Demokratikus vívmányainknak, nemzeti függetlenségünknek, népünk és a világ békéjének biztosítása érdekében szentbeszállást minden imperialista törekvéssel, szilárd helytállást a nemzetközi békefrontban. A világ demokratikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal kötött baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződések következetes betartását, a baráti országokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kimélyítését. Ugyanakkor a kölcsönösség alapján békéig.