Magyar Nemzet, 1949. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Kedd, 1949 február 1 A világ közvéleménye rendkívüli fontosságúnak tartja Sztálin nyilatkozatát Sztálin válasza Kingsbury Smith kérdéseire az egész vilá­gon a legmélyebb benyomást keltette. Az amerikai politikai körökben a nyilatkozat nagy feltűnést keltett. Conwa­y szenátor, a kül­ügyi bizottság elnöke kijelen­tette, hogy rendkívül fontos eseményről van szó Sztálin nyi­latkozata nagy jelentőségű — mondotta — és jó hírt jelent mindazok számára, akik előse­gíteni kívánják a világ meg­békélését és a nemzetközi együttműködést Londonban a brit külügymi­nisztérium szóvivői még nem foglaltak állást, de jólértesült politikai körökben hangoztat­ják, hogy Sztálin nyilatkozata fontos politikai lépés, amelyet haladéktalanul megbeszélések követnek a brit, az amerikai és a francia kormány között. Párisból jelentik, hogy a francia politikai körökben a legnagyobb megelégedéssel fo­gadták Sztálin vál­a­sát. A fran­cia fővárosban általános a fel­fogás, hogy Sztálin válasza enyhíti a nemzetközi feszült­séget. Rómában a válasz szintén nagy feltűnést keltett. Ott is ez a felfogás uralkodik, hogy Sztálin nyilatkozata hozzájárul a béke megszilárdításához. Washingtoni visszhang A Sztálin-intervjú Washing­tonban nagy zavart keltett, mert a szovjet békeakarat hangsúlyozása ökölcsapást je­lentett a háborús uszítók és rémhírterjesztők arcába. Az amerikai diplomácia most vé­delemre kényszerült éppen ab­ban a pillanatban, amikor az Atlanti-háborús­ egyezmény való­sággá válik. A Sztálin-intervjú­­ra ugyanolyan hangnemben kell válaszolni, amilyent Sztálin is használt, tehát: a béke lehetsé­ges és szükséges és Washing­ton legalább olyan messzire hajlandó elmenni, mint Moszk­­­va. Más szavakkal, Washington olyan helyzetbe került, hogy igenlően kell válaszolnia, mert mindenki a békét akarja. Az Atlanti Szerződés körüli vita Nagy visszhangot váltott ki a Szovjetunió külügyminiszté­­riumának az Északatlanti Szer­ződésre vonatkozó közleménye is. A newyorki lapok azt igye­keznek „bebizonyítani“, hogy a Szovjetúnió volna felelős annak a világpol­tikai helyzetnek meg­teremtéséért, amely a nyugati szövetség létrehozását szüksé­gessé tette, a Reuter-iroda az angol külügyminisztérium szó­vivőjének megjegyzéseit közve­títi, amelyekben meg sem fél­­mételik letagadni a tervezett szerződés szovjetellnes irány­zatát. Prága, Varsó, Szófia és Bu­karest sajtója egybehangzóan rámutat arra, hogy a szovjet külügyminisztérium közleménye a háborús uszítókat véglegesen leleplezi. Részletesen ismerteti a közleményt a svéd, olasz, hol­land, finn és kanadai sajtó is. A Daily Worker mai vezér­cikke szerint a közleményből, továbbá Sztálin nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a Szovj­­únió még erőteljesebb és köve­kezetesebb harcot szándé­kozik ja­jtann, a háborús uszí­tók ellben és ebben szövetségesei­­nek tekinti a béks­zerelő orszá­gokat. Mivel az UNO bizonyos tekintetében akadályozza és fé­kezi a támadó törekvéseket, a Szovjetúnió még az eddiginél is nagyobb szilárdsága fog az UNO a­laks­ázása és elpusztí­tása e­len küzdeni. Szovjet lépés Oslóban Az oslói szovjet nagykövet közölte a norvég külügyminisz­térium főtitkárával, hogy több rendelkezésre álló adat szerint rövidesen létrejön az úgyneve­zett Atlanti Szövetség és egyes sajtóközlések szerint abba Nor­végia is belépni szándékozik. A szovjet kormány szü­ksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy az Atlanti Szövetséget olyan államcsoportosulásnak tekinti, amely ténylegesen szemben áll az Egyesült Nemzetek Szerve­zetével és olyan célokat követ, amelyeknek semmi közük sincs a béke megerősítésének, érde­keihez. Tekintettel minderre a szovjet kormány felkéri Norvé­gia kormányát, hogy világítsa meg álláspontját az Atlanti Szerződéssel kapcsolatos kér­dőben, tekintetbe véve külö­nösképpen azt, hogy Norvégiá­nak a Szovjetunióval közös ha­tára van. A szovjet kormány kéri annak közlését, megfelel­nek-e a valóságnak azok a saj­tóközlemények, hogy Norvégia belép az Atlanti Szövetségbe és vállal-e a norvég kormány az Atlanti Szövetséggel szem­ben kötelezettségeket Norvégia területén létesítendő katonai, légi, illetőleg haditengerészeti támaszpontok tekintetében.“ A norvég kormány képvise­lője megígérte, hogy a közölte­ket a norvég kormány tudomá­sára hozza. Itt említjük meg, hogy a há­rom skand­­áv ország Oslóban tartott értekezlete teljes kudarc­cal végződött, amit a norvég miniszterelnök nyilatkozatában nyíltan be is ismer. A német hadifoglyok ügye A szovjet kormány most adta át válaszát a nyugati hatalmak­nak a német hadifoglyok haza­­szállítása ügyében hozzá inté­zett jegyzékére. A válasz ismé­telten rámutat arra, hogy a mai napig is számos német hadifog­lyot tartanak bérmunkásként a Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok által el­lenőrzött területeken, Franciaor­szágban pedig jelenleg 137.000 német hadifogoly dolgozik. Ami a német foglyoknak a Szovjet­únió részéről való hazaszállítá­sát illeti, azoknak nagy részét a szovjet kormány már hazatele­­pítette s a további hazaszállítás ebben az évben befejeződik. Ebből következik, hogy a jegy­zékeknek az az állítása, amely szerint a Szovjetúnió területén német hadifoglyokat tartanak vissza, eltorzítja a­ tények való állását. Miről döntöttek Hei­del­bergben ? A Times frankfurti tudósítója szerint az angol, amerikai és francia vezérkar képviselőnek január 31-én Heidelbergben tar­tott értekezlete előkészítő lépés az angol, amerikai és francia csapatok kiképzésének egysége­sítésére. Az értekezlet célja, hogy kidolgozza a tavaszi had­gyakorlatok tervét, amelyeket vagy az egyik, vagy mind a há­rom megszállási övezetben fog­nak tartani. Az Egyesült Álla­mok németországi csapatai — írja továbbá Tass-jelentés sze­rint a lap — a legjobb úton vannak a felé, hogy a belső biz­tonság megőrzésére hivatott megszálló haderőből újjászerve­­zett harci erővé alakuljanak át. Az izraeli választások végeredménye Tel-Avivban végre kiadták a hivatalos választási beszámolót. Eszerint az izraeli választáso­kon a Kommunist Párt négy, a Mapal Párt (Ben Gurion) 44, a Mapam Párt 18, a He­­rald Párt 14 mandátumot szer­zett. Egy mandátumot kapott a Szem-csoport és egyet a Yeme­­niták. A három arab párt há­rom mandátumon osztozkodik. Egyéb híreink a következők: 1. Tel-Avivban tartózkodóan fogadják az államnak angol részről történt elismerését és attól tartanak, hogy Anglia to­vábbra is arra törekszik, hogy a zsidó állam a lehető legki­sebb és leggyengébb legyen. 2. Clay tábornok, a németor­szági amerikai főparancsnok, berlini jelentés szerint, vissza­hívását kérte. 3. A Schacht ügyében hétfőre kitűzött fellebbviteli tárgyalást február 14-ére halasztották, az­zal az indokolással, hogy védő­ügyvéd hivatalos kirendelése szükséges. BÍ­TOK­ SZÖVETEK! SZŐNYEGEK! mélyen leszállított áron HARIS-CÉGNÉL, HARIS-KÖZ 3 Fevis ai­orakhoz! A budapesti kerületi pénztár és a váci kerületi pénztár te­rületére meghirdetett OTI körzeti kezelőorvosi állásokra vonatkozó pályázat határide­jét az Intézet 1949 március 31-ig meghosszabbította. Az új körzeti beosztások elké­szültéről az it­ézet későbbi időpontban az orvosokat tá­­______jékoztatni fogja.______ Madar Nemzet Mohácsi képeslap Szürke, ólmos fellegek ülnek a „hős vértől pirosult gyásztér“ felett. A láthatár peremén vad­libák húznak ijedt gágogással a Szúnyogsziget és a vadvizektől elmocsarasodott Dunapart felé. E „megvadult libáknak“ az a főfoglalkozásuk, hogy lelegelik a zsenge vetéseket, nem kis bosszúságára a gazdáknak. El is határozták a mohácsi és kör­nyékbeli gazdák, hogy a vadász­­társasághoz fordulnak „jogvé­delemért“. Sok eredménye nem volt a vadliba-invázió kivé­désének, mert több község most lovas járőrszolgálat bevezetését határozta el. A járőrök feladata defenzív jellegű lenne s a vad­­liba-falkák elriasztásából állana. • A Csele-patakba valamikor egy király fuladt bele, az el­múlt nyáron a mohácsi kacsák­nak már vigyázni kellett, hogy hasukat fel ne sértsék a me­derből kiálló kövekben. Évek óta átkos vízszegénységben szen­ved a történelmi patak s in­kább csak kegyeletből csörge­dez, mint sem meggyőződésből. Annyi ereje sincs, hogy a La­jos király emlékoszlopával szem­közt szunnyadó malmot meg­hajtsa. A történelmi ábrándo­zásnak azonban rövidesen vége lesz, mert a vízgazdasági fel­ügyelőség emberei hatalmas me­­dertisztító munkálatokba kezd­tek. A tervek szerint öntözésre fogják be a királygyilkos patak elapadni készülő vizét. A kikötőben néhány csónak és egy hatalmas uszály alussza téli álmát, de a hajóállomás iro­dáiban serény munka folyik. Az utolsó magyar dunai kikötővá­ros hatalmas szénrakodót kap a tavasszal, villamosdaruval együtt, melynek segítségével a forgalmat körülbelül ötszörö­sére sikerül felemelni. A város­rendezéssel kapcsolatban sor kerül a téli kikötő megépítésére is, melyet mintegy 400 vízijár­­mű befogadására méreteznek. • A városiasodásért oly kétség­­beesetten küzdő járási székhely egyébként a közeljövőben való­színűleg eléri vágyai netovább­ját. Az ötéves terv szerint ugyanis hatalmas vas- és koksz­mű létesül a Duna, a Szőlőhegy és a budapesti északi műút ál­tal határolt területen. Az „acél­város“ beruházásaira 1700 mil­lió forintot irányoztak elő. Az építkezések 1950 január 1-én indulnak meg s addig a város­nak el kell végezni az összes mederszabályozó és partbizto­­sító munkálatokat, át kell he­lyezni a főpályaudvart és gon­doskodni kell tízezer vasgyári alkalmazott és azok családtag­jainak elhelyezéséről. T. L. Magyar tárgyú regényt írt Erich von Stroheim Az ismert nemzetközi film­színész közölte a nyilvánosság­gal, hogy Paprika címen ma­gyar tárgyú regényt ír, amely rövidesen Parisban fog meg­jelenni. Stroheim ebben a re­gényében egy huszártiszt és egy fiatal magyar cigányleány él­ményeit mondja el. Törővoss és javítás ECKER VIII., VAS­ UTCA 12 Hamvas Endre megyéspüspök a köztársaságról és a köztársasági évforduló megünnepléséről Szegedről jelentik. Hétfőn délelőtt Szegeden római ka­­tolikus közéleti vezetőkből álló népes csoport kereste fel hivatalában Hamvas Endre Csanádi megyéspüspököt. A küldöttséggel együtt megjelent Gyáni Imre főispán is. A kül­döttség tagjai — Ditrói Gábor dr orvosprofesszor, a szegedi egyetem rektora, Ábrahám Ambrus premontrei kanonok, Csonka Miklós egyházközségi elnök, Simándi Béla, a Szegedi Hírlap felelős szerkesztője — időszerű politikai kérdéseket beszéltek meg a megyéspüs­pökkel. A beszélgetés során felvető­dő:­ a Magyar Köztársaság ki­kiáltásának jelentősége és a kikiáltás évforduló­jának meg­ünneplése, az egyházi reakció éles köztársaságellenes műkö­dése és Mindszentit bíboros­­érsek hazaáruló tevékenysége. A küldöttség tagjai kifejtették, hogy a város demokratikus ér­zelmű és egyházához hű kato­likus lakossága szeretne a kér­désekben tisztán látni és szer­­­retné megyéspüspöke álláspont­­j­­át erre vonatkozólag megis­merni. A megyéspüspök, a küldött­ség tagjaival beszélgetve, a fel­tett kérdésekre határozott for­mában a következőket jelen­tette ki: — Én, mint a csanádi egy­házmegye püspöke elismerem a magyar köztársasági államfor­mát, azt az egész magyar tár­sadalom és a haza üdvét szol­gáló államformának tartom. Ilyen állás­foglalás bizonyítására a köztársaság rendeleteihez mindenben alkalmazkodom. Hamvas Endre megye­ püspök a továbbiak során kifejtette: intézkedett már, hogy február 1-én, a köztársaság kikiáltásá­nak évfordulóján a templomok­ban ünnepi szentmiséket tart­sanak, a mise végén a Magyar Köztársaság és a Haza üdvéért imákat mondjanak és a Him­nuszt énekeljék. A megyéspüspök a beszélgetés során még kihangsúlyozta a következőket: — Elismerem és megállapí­tom, hogy Magyarországon a­­ vell­ásgyak­orlást semmiben sem­­ korlátozták, s jelenleg is a leg­teljesebb va­lásszabadság van. Kisaelőadás as­z­perában a köztársasági évfordulón Az Operaházban a Köztársaság kikiáltásának harmadik évfor­dulója alkalmával hétfőn este díszelőadást rendeztek. Az ün­nepségen megjelent Szakasis Árpád köztársasági elnök, Dobi István és Rákosi Mátyás vezeté­sével a kormány tagjai, továbbá a diplomáciai testület és a ma­gyar politikai és művészeti élet számos kiválósága. Az ünnepi előadáson részt vett dr Töössy Miklós pápai prelátus, esperes­­plébános, dr Hívey Gyula pápai kamarás, plébános, Blieszner Ágoston prépost plébános és dr Szabó Imre tb. kanonok, espe­res plébános. A díszelőadás fé­nyes ünnepi hangulatban zaj­lott le. Dobi István mondott ünnepi beszédet. — Három évvel ezelőtt — mondotta — a nemzet döntése örökre eltemette a kiváltság el­avult intézményét, mely töb­bek között a nagybirtokos­­nagytőkés — klerikális reakció uralmát is jelentette Magyar­­országon. Ezért nem volt vé­­letlen, hogy Horthy ellenforra­dalmi rendszere formailag mindvégig fenntartotta a ki­rályságot. — 1946 február 1-én nem­csak a királynélküli királyság tűnt el, hanem az a világ is,­­amelynek ez volt az államfor­mája. — Aki ma részt vesz a ter­melő tevékenységben, az tudja, hogy az egész dolgozó népnek munkálkodik. — A köztársasági ünnepen forró szeretettel fordulunk a felszabadító Szovjetúnió és Sztáli generalisszimusz felé. A hatalmas Szovjetúnió áll a vi­lágbéke védelmezőinek tábora élén s ennek a tábornak a ma­gyar köztársaság ma megbe­csült tagja. Törekvésünk arra irányul, hogy még hűségesebben vehessünk részt a közös erőfe­szítésekben. A béketábornak le­győzhetetlen ereje egyre nő. A béketábor ereje hatalmasabb az amerikai imperialisták Marsha!!­­tervénél, a háborús uszítók és csatlósaik készülődésénél. A miniszterelnök végül azzal foglalkozott, hogy Mindszenty Józsefet a felelősségrevonástól nem mentheti meg sem magas méltósága, sem imperialista gaz­dáinak eszeveszett lármája. De a köztársaság ugyanakkor ébe­ren őrködik a vallás szabadsá­ga felett. Ehhez viszont a Mindszenty-bűnü­gynek semmi köze. A katolikus egyház ügyét az összeesküvő Mindszenty ellen folyó eljárástól kü­lönválasztotta a kormányzat, mely változatla­nul folytatja erőfeszítéseit az egyházzal való megegyezés létre­hozására. A munkásság és parasztság szövetségének, a demokratikus erők összefogásának új tartal­mat ad a Magyar Függetlenségi Népfront. A dolgozó néprétege­ket még inkább tömöríteni fog­ják a további feladatokra. Az új Függetlenségi Népfront tenni­­valóit elsősorban a szocializmus építésének körülményei szabják meg — fejezte be ünnepi be­szédét a miniszterelnök. A miniszterelnök beszédét a Köztársasági induló, Alexandrou Eszme dala és 48-as népdalsoro­­zat követte. Előadta az Állam­védelmi József Attila ének- és zeneegyüttese András Béla ve­zényletével. A műsor zenei pil­lére a Beethoven üröm­óda, a Koday Tiborzó, Poloveci tán­cok és a Berlioz Rákóczi-induló volt, közben Major Tamás és Gobbi Hilda szavalt. A zeneszá­mokat Fricsay Ferenc, Kórody András és Komor Vilmos vezé­nyelte, közreműködőit Báling Anna, Németh Anna, Jámbor László, Pikó Imre, Simándy Jó­zsef és a Liszt Kórus. A köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója Kedden, február 1-én 21 óra 15-kor a Rádió közvetítést ad az Újvárosházáról a Magyar Függetlenségi Népfront alakuló üléséről. Rákosi Mátyás min­sz­­terelnökhelyettes, az MDP fő­titkára ismeri­ék­ a Függelenségi Népfront célkitűzéséit, amelyhez a Magyar Függetlenségi Nép­fronthoz tartozó pártok és tö­megszervezetek vezetői szólnak hozzá. A köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmá­ból kedden, február 1-én este 6 ór­ak­or a pesti izr. hitközség istentiszteletet tart a Dohány­utcai templomban, a Magyar Írók Szövetsége kedden d­ál­­után 6 órakor, a köztársaság kikiáltásának harmadik évfor­dulóján ünnepséget rendez szék­házában (Vilma királynő­ út 10), melyre ezúton hívja meg tag­jait. Tehetségfe utató vizsgák munkás- és para­sztilata­ok részére A Színművészeti Főiskola ve­zetősége hétfőn bejelentette, hogy a tanév második felében újabb, a főiskolai tanulmányok­ra előkészítő, egyéves tanfolya­mot indít, tehetséges munkás- és parasztfiatalok részére. Kovács András főtitkár ismer­tette a főiskolai felvételi vizs­­gák menetrendjét. A vizsgákat február 21-től 24-ig tartják a Horváth Árpád Kollégámban (Vorosilov­ út 61.), ezt megelő­zően pedig tehetségkutatást ren­deznek, február 15-től 19-ig, a tizenöt legnagyobb budapesti és pestkörnyéki ipari üzemben. Hasonló tehetségkutató vizs­gák lesznek február utolsó heté­ben Szegeden, Pécsett, Debre­cenben, Győrött és Miskolcon. A legkiválóbb tehetségeket a Horváth Árpád Szírészkollégi­­umban ingyenesen helyezik el a taníttatásuk költségeit a Szín­művészeti Főiskola vállalja ma­gára. A főváros nem lelkesül a csek­kforgalomért Nagy nehezen, lelkesedés nél­kül döcög a készpénzt kimérő forgalom felé. Látszik, hogy nincs meggyőződve ennek a je­lentőségéről. Nincs, aki megma­gyarázná, hogy minden bank­jegy, amely csereforgalommal volna helyettesíthető s mégsem helyettesítik azzal, kiesik a ter­melő munkából, közgazdasági haszon nélkül duzzasztja a bank­jegyforgalmat és emellett szám­talan visszaélésnek a külforrása. Most, hogy végre elvileg ki­mondták a csekkforgalmat, ki­vételekkel igyekeznek a csekk­­forgalom körét szűkíteni. Már az elvi határozatban is kivették a személyzeti illetményeket és az elöljáróságok pénztárai to­vábbra is elfogadnak készpénz­­befizetéseket, „mert nem akar­ják a befizetőket minden eset­ben a postahivatalhoz utasítani“. Most legújabban pedig, a Főv. Közlöny jan. 8-iki számában köztik a székesfővárosi közszál­lításokhoz kiadott versenytár­gyalási feltételeket. Ezek szerint a bánatpénzt „készpénzben" vagy értékpapírokban kell lev­í­rni. Csekkátutalásról szó sincs. Arról nem is szólunk, hogy az Elektromos és a Gáz táskás in­­kasszánsai még mindig kész­pénzben és csakis készpénzben szedik be a díjakat. Úgy kezelik szóval a csekk- és klíring-intézményt, mint va­lami szükséges rosszat, amivel nem szabad a lakosságot elkese­­ríteni. Nem akarják elhinni, hogy az a fővárosi tisztviselő, vagy az elöljáróságnak az az ügyfele, vagy a nagy­üzemek­nek az a fogyasztója, aki egy­szer megismerkedik a csekk- és koring intézményével, nem csak nem fog ennek igénybevételével időt vesztegetni, hanem ellenke­­zűleg, jelentékeny időmegtaka­rítással lesz képes pénzforgal­mát lebonyolítani. Ha valakinek postatakaréki csekkszámlája van — ehhez pedig mindössze 20 Ft alapbetét kell —akkor otthon, este az Íróasztalnál ki­állított postacsekkel fizetheti ki az adóját, a közüzemi díját, az elöljáróságnak járó összegeket, a közszállítási bánatpénzt, sőt minden magánkereskedő vagy iparos számláját is. Tehát szó sincs róla, hogy a postahivatal­hoz kellene ezekkel utasítani. Akár sohase is lássa a posta­hivatalt. A fővárosnak 10000 körüli alkalmazottja van. Nem akadna ezek között 6 olyan, aki meg­ismerkednék a csekkforgalom berendezésével és előnyeivel és azután kemény, úttörő munká­val igyekeznék ezt az intéz­ményt a Városházán és kap­csolt részein megismertetni és népszerűsíteni?­­. Bírósági hírek A NOT 8 évi börtönre ítélte Böszörményi Zoltán, a hírhedt „kaszáskeresztes mozgalom" vezérét. Annak a h­rhedt „t­z­­parancsolat“­-nak volt szerzője, amelynek egyik főpontja a zsi­dók kiüldözése volt. A szegedi szatáriális bíróság kötélhalálra ítélte Fél Antal szentesi földmunkást, aki 15 évi fegyházbüntetéséből szaba­dulva, elment anyjához és pénzt követel. Minthogy az asszony nem adott, legyilkolta, majd kifosztotta a lakást. Ez­után öccsét ölte meg és annak ruhájába öltözve, elment egy neves láncmulatságra. Az ítéle­tet végrehajtották. A NOT Jankó Péter­ tanácsa hétfőn reggel hirdetett ítéletet Varnnai Aurél hírlapíró bűn­­ügyében. Másodfokon a NOT is nyolchónapi börtönre, politi­kai jogainak ötévi felfüggeszté­sére és ugyancsak ötévi hivatal­­vesztésre, valamint vagyona egy­negyed részének elkobzására ítélte Varannait. Hormos József kispesti kerí­tész meggyilkolta és kirabolta régi ismerősét, Csavarjik Já­nos ékszereit. A pestvidéki tör­vényszék rögtönítélő tanácsa kötélhalálra ítélte a rablógyil­kost, aki kegyelmet kér. 3 HUBS­­JUHSZN­MN IS TARTUNK téli vásárt! 1349 FEBRUÁR 1-15-16 Bp. V, Vörösmarty-tér 3- SOPRON PÉCS Bp. VII, Rákóczi-út 24. SZOMBATHELY SZEGED Bp. IV, Somogyi Béla-út 18. DEBRECEN EGER Bp. XIV, Bosnyák-tér 4. MISKOLC

Next