Magyar Nemzet, 1949. március (5. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-01 / 50. szám
2 kiindult 1949 február havának 25-ik napján, Géza vértanú ünnepen, déli 12 órakor történt egy kis budai sétatéren. Ezen a napon 6 óra 34 perckor kelt fel a Világ Aranytányérja és 17 óra 23 perckor nyugodott le. (A nagy események napjait pontosan szeretem feljegyezni.) Napfény, meleg, biztató sugárzás vidámította a világot. A kis sétatér megtelt babakocsikkal, játszadozó,hivalkodó, édeskacajú apróságokkal. Magánosan ültem egy padcsonk szélén, ittam a dél mámoros fényét és halványulni kezdő életem köré aranyudvart varázsolt a gyerekzsibongás. Egyszerre furcsa sikolyt hallok. Aztán kiállást: — Elindult! Szerelmes Isten, megyl Jár! Nézzék, maga magától kelt fel és elindult! Fiatal anya sikollott, az ő szívéből szakadtak ki a mámorosan boldog szavak. Odaszaladtunk... Egy csöppnyi, tejarcú, cseppet gszrbécske lábú apróság topogott kasé édesen komikus „járással“ a kiskavicsos úton. Ment... Életében először „magamagától“, szent és tiszta bizonyossággal bizonytalansága hintázásában. Az anyja szeme tele lett könnyes. Gratuláltunk... Valóban, ez az emberélet egyik legszebb premierje. Elindult a legelső útra... Úgy éreztem, hogy beszélnem kell a gyermekhez, aki még nem ért a felnőnek nyelvén, csak a szív és elme néma szavait érzi És hangtalanul mondottam: — Elindultak Titok, hogy azokon a végtelen utakon, amelyek ehhez az első írtadhoz csatlakoznak, hová fogsz érni. Ki tudná megmondani, mennyi mosoly ragyog ki arcodon, és mennyi könny patakzik ki a szemeden, amíg elérsz a célhoz. Lehet, hogy kemény, szöges bakancsokban taposod majd a kenyér rögeit, lehet, suhanó szandálban kolostorok örök csendjében keresed majd az Um, lehet, pompázó lábbeliben járod végig a világot. Ki tudja? Elindultak Anyád könnyesen csodál és örvend. Így voltunk mindannyian. Elindultunk mindannyian. Adjon neked, kicsiny link, az Ég boldog tovahaladást És hozzáfűztem: — Boldogabbat, mint az enyém volt. Ennyi történt 1949 február havának 25-ik napján. Feljegyeztem, mert Nagy Eseménynek tartom. Baloay József Hétfőn este Tímár József betegsége miatt elmaradt az Othello, Nemzeti Színházi előadása. Helyette Tartuffe került színre. Etűdök Emlékszem, a gyerekkori mesék hallgatásakor támadt fel bennem először az igazságérzet. Sok misében szerepel az öreg király három fia, akik valami feladat elvégzésére indulnak. Először a legidősebb királyfi próbálkozik, nem sikerül neki A középsőnek se. Csak a legkisebbik királyfi győzi le a sárkányt. Felháborodtam. Miért mindig a legkisebb? Tehet róla a szegény, legidősebb királyfi, hogy ő a legidősebb? Miért jár előjoggal, ha valaki utoljára születik? Ha egyszer mesét írok, ez lesz a címe: A legidősebb királyfi A legfélelmetesebb állat a macska, ölembe ugrik, hozzám simul, dorombol, de nem tudom, mit gondol rólam. Barátom az illem szakértője. Lélektani következtetéseket von le bizonyos vielkedésbeli megnyilvánulásokból, sőt, szerinte, nemcsak a karakter olvasható ki egy köszönésből, vagy például abból, hogy valaki felhív egy telefonszámot és nem a bemutatkozással kezdi, hanem megkérdezi: ki beszél? Mindezekben az illető sorsára rá van utalás. Barátom például akkor tudta meg teljes bizonyossággal, hogy Hitler elveszti a háborút, amikor egy híradófilmen Hitler úgy itta a feketét, hogy a kisujját messze eltartotta a csészétől. Akik többesszámban beszélnek, azoknak azt sem hiszem el, amit egyesszámban mondanak. * Két kisfiút figyelek az utcabarkon. Az egyik be akar menni egy üzletbe s hívja a másikat — Gyere be velem. — Nem megyeik. Az első ekkor fenyegetően mondja: — Ha nem jössz be, örökharag. Erre a másik kisfiú szép engedelmesen bemegy vele. Nem lehetne bevezetni ezt a módszert a világpolitikában? ★ — Kár magáért — mondja a detektív a betörőnek. A betörő pöccintett a körmével. *■— Tudja, felügyelő úr, kire mondják az emberek, hogy kár érte? Akiből nincs semmi hasznjuk. Kár egy iszákosért, kár úgy kártyásért, kár egy betörőért. De nem mondják, hogy kár azokért, akik értük dolgoznak. Nem kár egy munkásért, egy orvosért, egy tanárért, sőt még egy becsületes detektívfelügyelőért se kár. ★ — Tudok egy remek jósnőt. — Hol lakik? — Óbudán. — Én tudok egy jobbat. Hatszobás villában lakik a Rózsadombon. — Akkor gyerünk ahhoz. — Nem fogad. — A lány gyötri a fiút, hogy szereti-e. Ha pedig szereti akkor mennyire szereti? A fiú kitalálta a következő játékot: — Szeretsz? — kérdezi a lány. — Szeretlek. — Hány? — öl — Mennyi a legtöbb? — Kettő. Ebben az esetben nagy-nagy a szerelem. De azt is lehet mondani, hogy a szerelem számjegye csak kettő, viszont a legtöbb huszonhat. Ekkor a szerelem csak minimális, de ezt a lány sose hiszi el Fendrik Ferenc . Geoffrey Arnold Wallinger , az új budapesti brit követ Londonból jelenti az AFP. Mint a brit külügyminisztérium jelenti, VI. György király hozzájárult, hogy Geoffrey Arnold Walinger külügyminiszteri tanácsost Budapestre rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezzék ki. (MTI) Bírósági faárait A Népfoíróság 1947-ben elrendelte Habsburg József vagyonának elkobzását. Bűnügyiben távolléte miatt nem hirdetett ítéletet. A NOT Pálosi tanácsa a vagyonelkobzást helybenhagyta. Merényi László iskolaigazgató mint tömbmegbízott az általa beszedett közmunkaválóság öszszegéből 8900 forintot sikkasztott.. Az elszámolásokat meghamisította. A törvényszék Mászsá-tanácsa hathónapi fogházra ítélte. A kisipari keretszerződések A kisipari és élelmezésipari kollektív keretszerződést hétfőn írták alá. A kisipari kollektív nem sokban tér el a gyáripari keretszerződéstől, de teljes mértékben tekintettel van a szakmai specialitásokra. Az élelmezési kollektív szerződés az eddiginél lényegesen több, mintegy 750— 800 munkaköri felsorolást tartalmaz. Villamos alá került a Széll Kálmán téren Kastner Zoltán 70 éves szegedi OTI- főfelügyelő, aki le akart ugrani egy 69-esről. Életveszélyes állapotban vitték kórházba. — A Bartók Béla út 25. számú ház előtt a 9/A jelzésű villamos elütötte Kruskár József 20 éves földművest. Kórházba vitték. A Soroksáron a Dózsa György út és Nap utca sarkán Pilács Lajos gyári munkás motorkerékpárjával összeütközött egy gépkocsival Pilács megsebesült. Halálozás. Legény Elemér író, MÁV. felügyelő f. hó 17-én elhúnyt. Temetése március 1-én d. u. 3 órakor lesz a X. ker. új köztemető halottasházából. Felesége, rokonsága gyászolják. Hangversenyek UNGAR BEETHOVEN-EST MA Z. 8. Hammerklavier, stb. (Koncert) — MÁV SZIMFONIKUSOK 4-én, pénteken 8-kor Zeneak. AMIT SZÍVESEN HALLGATUNK népszerű zenekari hangverseny. Műsoron: Beethoven, Csajkovszkij, Gounod, Strauss J., Schubert, Wagner stb. művek. Közr.: Páka, Fodor, Zareczky, Vez., Szőke. " ._______Magyar Nemzet________ Asztalna állomás díszelőadása A lengyel követség vasárnap délelőtt a Corso filmszínházban díszbemutató keretében vetítette le először «Az utolsó állomás» című lengyel filmet, amely az auschwitzi és bakenaui női megsemmisítő táborok megrendítő életét, illetve a tábor lakóinak pusztulását mutatja be. Az előadáson, amelyen Szakosíts Árpád köztársasági elnök, Nagy Imre, az országgyűlés elnöke, Mihályfi Ernő, az országgyűlés alelnöke, a kormámy több tagja is megjelent, a magyar és a lengyel Himnusz hangjai után Fiderkiewicz lengyel követ mondott ünnepi beszédet. — Lengyelország, amely a leghosszabb ideig volt a német megszállás alatt — rondotta többek között — alaposan megismerte a hitleri fasizmus gonosztevőnek munkáját és hat évig harcolt megalkuvás nélkül engesztelhetetlenül a németek ellén. Az én hazám — mondotta — tehát a leghivatottabb a koncentrációs táborok, de főleg Oswiecim (Auschwitz) német bestialitásának világ elé tárására. Itt több mint négy és félmillió ember pusztult el, közöttük majdnem kétmillió lengyel, a külföldiek sorában százezrével voltak magyarok. Wanda Jakubowska, a rendezőnő maga is átélte Oswiecimet, foglya volt a halálolbornak, mélységes fájdalmából, Európa különböző országaiból származó fogolytársaival való együttérzéséből ke- tetkezett ez a mű. „Az utolsó állomás“ azonban nem csupán a tábor eseményeinek krónikája, hanem műalkotás is, hiszen a meztelen és brutális valóságot, a megnyomorított beteg és mindenkinél szerencsétlenebb tömegek, amelyet SS szadista banditák és banditanők őriztek, csak akkor lehetett volna élethűen fényképezni, ha a felvételek a német rémuralom idején készültek volna. Azt heszem azonban, hogy ilyen bemutatót a legedzettebb idegrendszerű, egészséges és normális emberek sem viselhettek volna el. A rendező semmivel sem hamisította meg a film objektív igazságát, de érti a művészet törvényeit és ez alkotásban mindenki mélységes emberi tartalmat talál. A film alkotója a világ letti ismeret érték felrázására törekedett — fejezte be nagyhatású beszédét a lengyel követ. Ezután levetítették a filmet, amely valóban megrendítő erővel hatott. A film értékelésére még visszatérünk, ezúttal csak annyit állapítunk meg, bár a képek valóban kennek a brutális részleteket, a film mégis e földi pokolnak atmoszféráját adja. Rendold az új választói névjegyzékről A hivatalos lap vasárnapi száma rendeletet közöl az országgyűlés választói névjegyzékének helyesbítéséről. A rendelet szerint a helyesbítés március 1-én veszi kezdetét. Budapesten a kerületi elöljárók, vidéken a polgármesterek március 14-én és 16-án kötelesek a kihagyottak külön jegyzékéből, az újonnan felvettek külön jegyzékéből, az elutasítottak külön jegyzékéből 1—1 példányt szavazókörök szerint csoportosítva közszemlére tenni, a városházán, elöljáróságon, illetőleg községházán. A kihagyott, illetőleg visszautasított személy március 21-éig bezárólag a Központi összeíró Bizottságnál felszólamlást nyújthat be. A felszólamlások elbírálása legkésőbb március 26-áig befejezendő!. A választói névjegyzékek helyesbítésének munkáját összeíró bizottságok végzik, melynek tagjait a Magyar Függetlenségi Népfront választja meg. Városokban és községekben március 1-én falragaszok ismerítik a tudnivalókat. A választói névjegyzékben szerepelnie kell minden olyan magyar állampolgárnak, akit a választójog megillet. A felvételi kérelem azokra a személyekre is vonatkozik, akik 1948/49. évben töltötték, illetve töltik be 20. életévüket és azokra is, akik 1947-ben más lakóhelyre költöztek. Belgrádiban tilos a csoportosulás A belgrádi rendőrigazgatóság közleményt adott ki, amely szerint az utóbbi időben Belgrád központjában, a gyalogjárókon, úttesten és átkelőhelyeken nagyobb csoportosulások keletkeznek. Különösen ifjúság csoportok verődnek öszsze és a Terázián, a mozik és színházak előtt zavarják az utcai forgalmat. A rendőrség ezért megtiltott minden csoportosulást a gyalogjárókon, úttesten és átkelőhelyeken. A színházak és mozik előtt várakozó tömeg az előcsarnokban helyezkedjen el s amennyiben ott nem fér el, úgy a házak mellett helyezkedjen el, de semmiesetre sem a gyalogjárón, hogy zavarja a közlekedési A rendőrség bejelenti, hogy szervei utasítást kaptak, a jövőben a legszigorúbban járnak el azok ellen, akik nem az előírásoknak megfelelően viselkednek. A humorista Van egy barátom Budán. Rendes ember pontos adófizető. Foglalkozására humorista. Ön, kedves olvasó, mosolyog s azt mondja, hogy ez nem foglalkozás. Pedig téved. Nehéz és fáradságos foglalkozás. Olyan fáradságos, mint ama bizonyos mozdonyfűtőé, aki télvíz idején rakta a szenet a kazán alá s amíg rakta, elöl megsült, hátul meg megfagyott, ha pedig megfordult, akkor elől fagyott meg és hátul sült meg pirosra. Képzeljenek el egy szerencsétlen embert, aki elől izzó parázs, hátul meg engesztelhetetlen jégcsap. Rettenetes. Hát ilyen a humorista De erről majd később esik szó. Persze, ön szerint, kedves olvasó, a szellemes humorista középtermetű, kissé kövérkés, joviális külsejű ember, akinek ajka szélén örökké egy-egy réveteg mosoly játszadozik, a mindent megértés és mindent megbocsátás bölcs mosolya. Mikor megismerkedtünk, abban az időben barátom kettős könyvelő volt, egy gyarmatáru nagykereskedésben, valóban mosolygó külsejű, vidám és sok ostobaságra kapható fiatalember volt, mint mi valamennyien. Amióta azonban mint szellemes embert a magasba ragadta a hír szárnya, szörnyen megváltozott. Haja idő előtt megderesedett, melle behorpadt s arca fakó, akár a pergamen s arkára soha, s e még véletlenül sem téved a mosolyjátékos pillangója. Hogy is tévedhetne? Hisz ha még teljes egészében életben volna a jegyrendszer, neki a nehéz testi munkások jegyeinek háromszorosát kellene kiutalni, nem azért, mert nagyétkű, óh dehogy, lesz szegény egyik orvostól a másikhoz rohan életét megróni ő gyomorbajával s csak bele-belekap az ételbe, mint a tolvaj veréb a... no igen, — de jól már évek óta nem lakott, — hanem mert valóban olyan nehéz munkát végez, mint az a bizonyos mozdonyfűtő, aki elől..., hátul meg..., de erről, mint mondtam, később lesz szó. Szerencsétlen barátom szerződést kötött az egyik hetilappal, hogy minden száma részére egy hasábnyi humort szállít. S két-három héten át ment is a dolog, mint a vízfolyás. Még a negyedik, ötödik vasárnapon is. Aztán egyre jobban megcsappant a vidám témák áradása, már nem is áradt, csak eresztett s végül az eresztés is csak kinek kínszenvedése árán sikerült, mint mikor valaki a halottból akar egy utolsó életjelt kierőszakolni. Most aztán már szegény barátom is tudja, hogy sokkal nehezebb megnevettetni az embereket, mint megríkatni. A siker, persze, az alkoholnál is hatásosabb kábítószer. Barátom langyos habfürdőben érezte magát, ha háta mögött nevét hallotta suttogni: — Tudod, ki ez? A híres humorista. Ha pedig valahol megjelent a társaság szeme rajta pihent s mindenki várta, leste, hogy most robban ki belőle, mint valami rakéta, egy szellemes megjegyzés. Gondosan készült e pillanatokra. Otthon jói lőre, nagy fáradsággal és régi vicclapok igénybevételével két, három csattanó anekdotát dolgozott ki s mint annak idején Oscar Wilde, elegánsan odavetett megjegyzésként az ámuló közönség elé dobta, mint az állatseregletben a koncot: nesztek, rágódjatok rajta, éppen e pillanatban csiholta ki belőlem az isteni ihlet tüze. Persze, a boldogság sem tart örökké. Mert ki bírná ki ezt a fárasztó munkát sokáig? Barátom csakhamar életunt embergyűlölővé vált Nincs egy kellemes, mosolygós perce. Ha valaki elujságol neki valami borzalmas történetet, például azt, hogy egy ismerősét autószerencsétlenség érte, orrát betörte, lábát kificamította, hasába belefúródott a karburátor, rögtön az jár eszében, miként lehetne a szörnyű esetet humorrá változtatni és úgy feltálalni, hogy az emberek nevessenek rajta. Bevallotta, hogy szeretne egy nagy, szomorú regényt írni, 1200 oldalasai mint az amerikai írónők szoktak, hogy az olvasónak borsózzék a hála, vagy egy tragédiát a Nemzeti számára, melyben átok cseng és vér csorog. De nem lehet. Bélyeget nyomtak rá, mint a régi urasági marhákra. Neki mindenáron humort kell írnia. Már valóságos remete lett belőle. Nem jár sehova, ami miatt viszont feleségével támadt sokszor közelharcig menő nézeteltérése, aki nem volt hajlandó lemondani azokról az előnyökről, melyet barátnői előtt iz a körülmény teremt számára, hogy szellemes ember felesége. Borzasztó a humorista élete. A hét egy napján korán reggel bezárkózik szobájába. Töri fejét, izzad, kínlódik s keresi at poént, melynek kaptafájára ráhúzhatja kis történetét. Sokszor közel van a kétségbeeséshez s úgy érzi, legokosabb volna, ha azonnal felkötné magát. Jár fel és alá a keskeny szobában, ír egy sort s megint felugrik, hogy folytassa az őrjítő bolyongást. Kínos munka ez és lélekelő. Próbálja meg, aki nem hiszi nekem. Felesége mind a három gyereket a cselédszobába száműzi, mert az fekszik a lakásban a legmesszebbre apa dolgozószobájától s szigorú szavakkal rájuk parancsol hogy ne merészeljenek nevetni s olyan csendesen maradjanak, hogy a légy zümmögését is meg lehessen hallani a lakásban, mert apa humort ír. A három angyalképű gyerekre legfeljebb ha három-nígyszer kell rászólni, hogy pszt! —csendesebben pofozkodjatok s anyuka is lábujjhegyen jár a konyhában, mialatt az ebédet főzi. Így megy ez késő délutánig. Ekkor végre kinyílik a dolgozószoba ajtaja s a küszöbön megjelenik a humorista. Szeme alatt sötét karikák, haja összekuszálva, ajkán a halottaiból feltámadt Lázár ijedt mosolya, mert nem tudja, mi történt vele, él-e most már, vagy csakugyan meghalt. Szánalmas jelenség, meglátszik rajta a nagy megerőltetés. Kezében kutyanyelv. — Kész vagyok — rebegi alig hallható hangon s kabátja ujjával letörli homlokáról az izzadságot. — Gyerekek, kijöhettek — kiáltja be a cselédszobába anyuka —, apuka kész a humorral. — A gyerekek örömükben sziúindián üvöltésbe törnek ki. — Miről írtál? — kérdi a feleség, miközben leszűri az illatos cikóriakávét. — Egy emberről — feleli a humorista csendes vigyorgással —, egy emrberről, aki elöl izzó szikra, hátul megengesztelhetetlen jégcsap. Mulatságos, mi? Az olvasók holtra röhögik magukat. Tessék! Ellopta az ötletemet melyről, mint fentebb ígértem, beszélni akartam. Most már nem mondhatom el, mert még engem vádol meg plágiummal. Somogyi Gyula Színházi hírek Szőke angyal Bemutató a Pódiumban Karinthy, Csehov, Avarcsenko, Maupassant a klasszikusok közül, a magyar kabaréirodalom mai jelesei közül pedig Nóti Károly, Kishont, Gádor márkázzák a Pódium új műsorát, amelyben valóban változatosan keveredik az irodalom a legerősebb hatású kabaréval. A műsor tengelyében Maupasaantnovellából készült (Gádor Béla) egyfelvonásos áll, amelyből annak idején „Francia leány" címen filmet tanáltak. A franciaporosz háború egyik sikamlós epizódja sűrűsödik össze ebben a drámai egyfelvonásosban, melyben egy hazafias francia utcaleány kénytelen feláldozni magát azokért a nagypolgárokért és arisztokratákért, akik szívük mélyén gyűlölik és cserbenhagyják. Sennyei Vera színes és értékes alakítása mellett Komós Vilmos, Boros Géza, Herczeg Jenő nagy hármasát említjük meg. Nóti Károly „Csillagjáró“ című, rendkívül mulatságos bohózatában Peti Sándor és Boross Ida a vendégek. Mindketten tehetségesen komédiáznak. Ascher Oszkár több alkalommal jön a függöny elé humoros magánszámokkal, amelyek nívósak, jóízűek és ami fő, rendkívül mulatságosak. A férfikonferanszot ezúttal nő váltja fel, a tehetséges Boros Ida, aki versben, prózában és dalban mondja szellemes bevezetőit. A műsor kiemelkedő része még Kondor Ibolya Gershwin-átiratára énekelt száma és Boros Géza humoros magánszáma. A mindvégig magas színvonalon tartott, de amellett mégis kacagtató műsor színészi erősségei Haraszti Mici, Orbók Endre, Kollár Béla, Anday Béla, Kaming Judit, Géczy Dorottya, Réthy Kató, Váry György és Tassi Béla. ____ (»• 7) .Kedd, 1949 március 1 A kispolgárok című Gorkij, darabot telt házakkal játssza a Madách Színház, most volt a 25. előadása, amelynek közönsége lelkesen ünnepelte a kitűnő előadás szereplőit. A Fészek-bál szombat éjjel zajlott le Vas Zoltán miniszter tiszteletbeli védnökségével. A Fészek-klub termeit 25 kiváló képzőművész és karikaturista rajzai díszítették. A bálát hangverseny előzte meg, amelyet az operai balettkar vezetett be, majd Péter Györgyi nagy sikerrel énekelt operaáriákat, Szedő Miklós brazil dalokat, Nádasdi Anna különböző dalokat Plest László és Szenkár Dezső kíséretében. Humoros műsor is volt, amelyet Királyhegyi Pál konferált. A bálát szombaton megismétlik. Román színdarab a Nemzetiben Román darabot próbálnak a Nemzeti Színházban, írója Ion Luca Caragiale, a múlt század vége felé írta „Az elveszett levél" című művét is, amelyet a Nemzeti Színház fog legközelebb bemutatni. A román irodalomnak most volt csak lehetősége, hogy kiértékelje ennek a forradalmian haladó szellemű írónak igazi helyét. Caragiale színészcsaládból származott és 19 éves korában Bukarestben a Nemzeti Színház súgója lett, majd színész lett és a Hamlet sírásója szerepében tűnt fel. Később újságírói pályára lépett, majd megírta A viharos éjszaka című első vígjátékát, amelyben szatirikus kritikát mondott a román feudális osztályokról. Az Opera Mozart ciklusát szombaton a Figaro indította. Noha nem telt meg teljesen a nézőtér, szükség van ilyen erőpróbára, de az önigazoláshoz a magyar sorozat is hozzátartoznék. Az elején úgy festett, mintha az irritáló secco kalimpálásával fel nem hagyó Kumpeper szabadjára engedte volna az előadást. Losonczy túl erős, Lendvai kozmetikáit hangja lassabban indul, mint ahogyan gondolja, Sándor Judit Cherubinja, mintha náthás lenne, de aztán Osvát énekében megjelenik a költő és Grosz nagy gonddal formált rózsa-áriájában is megszólal a poéta. Miután nem minden szentírás, amit Mozart leírt s a téma nem is lelkesítette, Angyal Nagy szép dalolásnak amúgy sem mondható szamárbőr elbeszélését éppúgy ki kell hagyni, mint Marcellina G-dúr áriáját. A vasárnapi Háry előadáson meglátszott, hogy Kórody András vette kézbe a pálcát. Ha itt-ott, így a harangjátékban túl tüzes a tempó, reméljük, itt forr a bor. A színpad, sajnos, modorosodik törzsegységváltás figurázása helytelen ■ az olyan ízes székely eredetiséggel alakító művésznek, mint Palló, kell a legjobban tudnia, hogy népünk még a mesében is megadja a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Istené. Féloldalasra nem ereszkedhetik a karfára, ha a padon ott ül Némethy Ella. Olyan örzsét, mint amit Szilvássy Margit kreál, a nagyvárosi köhibák fa pegazusain lehet látni, pedg a legreálisabb Háryörzsében is hagyni kell annyi nektárt, hogy tovább csillogjon benne az illúzió. Angyal Nagy igyekezetét észrevettük s a többes szereposztást helyeseljük, így nem maradhat el, mint Az arany meg az asszony esetében énekeshiány miatt az előadás. Amikor ezt reklamáljuk, igényt jelentünk a Bűvös szekrény mielőbbi kitűzésére. (G. E.) Gyáráén terp^á szvtrése a 70.?P0/1919. A. H. rend. ^-'ulmében benyujtandó. — Kapuink: MINERVA lsdrtoi-^1