Magyar Nemzet, 1949. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

Ára: 60 fülés* Ma: A VÉRZŐ VA Péntek 1949 április 1­5. év 76. szám Lisszabon után Madrid is az atlanti egyezményhez való csatlakozásra készül • A szerződés tragikusan hasonlít az antikomintern-paktu­mhoz — írja az Eumanité Hétfőn írják alá az atlanti egyezményt, a nyugati államok külügyminiszterei már majdnem teljes számmal Amerikában van­nak, de az aláírás időpontjá­nak közeledtével az egész vilá­gon egyre élesebb a dolgozó ré­tegek tiltakozó hangja. A norvég és az izlandi parla­ment szótöbbséggel megszavazta ugyan az egyezményhez való csatlakozást, azonban közben országszerte tiltakozások zajlot­tak le. Reykjaviki Reuler-jelen­­tés szerint az izlandi parlament előtt összegyűlt tüntetők köve­ket hajigáltak a rendőrök felé, mire könnyfakasztó bombákkal oszlatták széjjel a tömeget. Éles tiltakozást hozott nyilvánosságra a holland kommunista párt csü­törtökön közzétett határozata is, amely arra hivatkozik, hogy a törvényhozás tagjait még az elmúlt évben választották ami­kor atlanti egyezményről szó sem volt, a döntő lépés előtt te­hát új választásokat kell tartani. Befejeződtek a spanyol­­portugál tárgyalások Az ibériai félsziget kérdése most már állandóan napiren­den van. A portugál-spanyol tárgyalások Portugáliának az atlanti egyezményhez való csat­lakozása ügyében véget értek, a kiadott kommüniké azonban meglehetősen semmitmondó. Bi­zonyosnak látszik azonban, hogy Franco zsarolása nem érte el célját és Portugália a szom­széd ország ügyeitől függetlenül csatlakozik a szerződéshez. Ezt Sa­azar közeli barátai előtt állí­tólag már ki is jelentette. Az Humanité ezzel a kérdés­sel kapcsolatban idézi Schu­­mannt, aki egy újságírónak arra a kérdésére, vajjon Portu­gáliát demokratikus államnak tekinti-e, azt felelte:­­ez felfo­gás dolga.* Salazar azonban összegyűjtött beszédeinek elő­szavában már annak idején megírta: «Parlament- és demok­ráciaellenesek vagyunk]. Salazar csatlakozása megcáfolja mind­azokat az állításokat, amelyek szerint a szerződés a demokra­tikus nemzetek szövetsége és még jobban megmutatja az egyezmény tragikus hasonlóságát az antikomintern-paktumhoz, amely annyi vérébe és áldoza­tába került az emberiségnek. A római lapok ismételten be­­számoltak arról, hogy Andreotti olasz helyettes államtitkár Spa­nyolországban tartózkodik. De Gasperi ezt a nyilván szándéka ellen kiszivárgott hírt azzal igyekezett el­jelenték­telen­íten­i, mintha Andreotti utazása csak azt a célt szolgálná, hogy Olasz­ország képviseletében rés T­,t ve­gyen egy válogatott futball­meccsen. A Repu­blica ezzel szemben megírja, hogy Andre­otti Madridban fontos megbe­széléseket folytat Spanyolor­szágnak az atlanti egyezménybe való bekapcsolásának lehetősé­géről, amire a Vatikán is nagy súlyt helyez A Novoje Vremja is megálla­pítja, hogy Franco védnökei körében egy idő óta lázas tevé­kenység folyik, a spanyol fővá­rost pedig több amerikai szená­tor, üzletember, katonai szak­értő és egyéb ügynök látogatta meg. Washingtoni katonai kö­rökben nyíltan beszélnek arról, milyen feladatok várhatnak Spanyolországra, mint hídfőre, háború esetén. Francoék lázas sietséggel építik ki repülőte­reiket és kikötőiket, bővítik a katonai berendezéseket és a munkát magasrangú amerikai tisztek állandóan ellenőrzik. Am-T kat­onasejtek Ausztria francia övezetében moszkvai rádió bécsi jelen­szvoici Austria frattva megszállá­si övezetében feltűn­tek az első amerikai katonai egységek, hajtó tudósítóknak erre vonatkozó kérdésére Béthouard tábornok, a francia főparancs­nok kijelentette, az amerikai csapatok csupán utánpótlási bá­zisok létesítése céljából tartóz­kodnak osztrák területen. A moszkvai rádió ezzel kapcsolat­ban azt mondja, hogy ma még csak utánpótlási bázisokról van szó, holnap a francia csapatok majd amerikai irányítás mellett hadgyakorlatot tartanak és lé­pésről lépésre amerikanizálják a francia haderőt. A német kérdésről is tárgyalnak Washingtonban A német kérdés is a nemzet­közi érdeklődés középpontjában áll. A Nyu­gat-Németország hatá­rainak megváltoztatásáról szóló kommüniké a német lakosság legszélesebb rétegeiből egyre újabb és újabb tiltakozásokat vált ki. Hangsúlyozzák, hogy a nyugati hatalmaknak ez a pots­dami határozatokkal ellentétes, egyoldalú és önkényes eljárása lényegében arra irányul, hogy jelentős széngazdag vidékeket szakítsanak el Németországtól. Amióta a bonni úgynevezett , parlamenti és a nyugati szö­vetségesek között az ellentétek kiéleződtek, London és Párizs egyre több gondot okoz önma­gának a német kérdés miatt. A Reuter­s információja szerint az atlanti egyezmény aláírása után Washingtonban külön szűkebb­­körű megbeszélésen beszélik majd át a Németországgal kap­csolatos problémákat. Itt említjük meg, hogy hat hónapig tartó tárgyalások után szerdán Londonban közölték, hogy Franciaország és Anglia lemond 155 németországi ipari üzem leszereléséről. Ez a dön­tés, amely amerikai nyomásra jött létre, a Dalis-/ Telegraph ér­telmezése szerint azt jelenti, hogy a gyár­leszerelések Nyugat- Németországban véget értett. 430 millió ember képviselteti magát Parienban A párizsi világbéke-kongresz­­szus előkészítő bizottságához érkező jelentések szerint a kongresszuson több mint 450 millió ember képviselteti magát. Szerte a világon a béke hívei bizottságokat létesítenek és megválasztják kongresszusi ki­küldötteiket. A most befejeződött new yorki kongresszus nagy sikere is előbbre vitte a világbéke arcvonalának megalakítását. A tanácskozások befejezése után a kongresszus amerikai résztve­vőit megfenyegették azzal, hogy az amerikaellenes tevékenysé­­get vizsgáló bíróságok elé állít­ják. A Daily Mirror jelentése szerint a kongresszuson részt­­vett személyiségek névjegyzéke feketelistaként szolgál majd a ha­tóságok számára. A béke táborát azonban ezek a kisebb-nagyobb tűszúrások nem félemlítik meg­ A nyugat­­európai országokban tömeggyű­léseket tartanak a béke érdeké­ben. A Novoje Vremja az erről szóló jelentésekhez hozzáfűzi, hogy az átlagember szent meg­győződése szerint a háború el­kerülhető. A béke erői meg­­hiúsíthatják a háborús uszítók bűnös terveit, ezért most a leg­fontosabb, hogy a béke hívei fokozzák éberségüket és szoli­daritásukat. A szíriai államcsíny A mai értesülésekből még mindig nem tisztázódott a da­maszkuszi államcsíny va­ldi oka. Ma megnyitották a libano­ni és transzjordániai határt. Az eddig letartóztatott személyeket szabadon bocsátották, a minisz­terelnök és a kormány tagjai kivételével. Egy új kormány összeállítását tervezik, ha ez nem sikerül, új parlament ösz­­szehívását határozzák el. Husz­­ni el Zaim ma nyilatkozott a sajtóban, amelyben leszögezte, hogy folytatni kívánja a fegy­verszüneti tárgyalásokat Izrael­lel. A párizsi Ce Soir szerint Zaim tábornok államcsínye azt a célt szolgálja, hogy a hata­lom gyeplőjét, amelyet eddig az angolbarát klikk tartott kezé­ben, átvegye az amerikai klikk, amely a nagy födbirtokosokból és nagytőkésekből áll. Az állam­csíny főleg Transz­jordánia ki­rályka tervének meghiúsítását cé­lozza, aki angol támogatással Szíria elnyelésével­ Nagy-Szíriát szeretné létrehozni. A szíriai államcsíny egyik mozzaila­ta an­nak a háborúnak, amelyet az amerikaiak vívnak az angolok­kal a Közép-Kelet olajkútjaiért. ★ A nap egyéb külpolitikai hí­rei röviden összefoglalva a kö­vetkezők: 1. Henry Wallace bejelen­tette, hogy április 26-ától május 6-áig, országos békekörúlira in­dul az Egyesült Államok terü­letén. Kíséretében lesz a fran­cia parlament három tagja is, közöttük Pierre Cot volt lég­ügyi miniszter. 2. A tiranai perben fény de­rült azokra a mesterkedésekre, amelyeket a jugoszláv árulók a Szovjetúnió, az albán nép és a többi népi demokrácia ellen folytatnak. Az imperialisták belgrádi ügynökei azonban nem fogják tudni visszaforgatni a történelem kerekei — írja a Zori Populisz című albán lap. 3. Taft szenátor, a köztársa­sági párt egyik vezetője éles tá­madást intézett Anglia ellen. Anglia amerikai segítséggel fej­leszti termelőképességét — mon­dotta —, hogy azután­­­öntő rohamra indulhasson az ameri­kai kivitel ellen. 4. Kínában megkezdődtek a béketárgyalások. Kessakaelt­etsig erkéltt a Mir­ály utcában 1­2 sebesült Súlyos szerencsétlenség tör­tént csütörtökön a délutáni órákban a fővárosban. A Ki­rály-utca és Kertész­ utca sarkán lévő úgynevezett Csillag-udvar épületének első emeletéről egy erkély leszakadt. A szerencsét­lenségnek egy súlyos és egy könnyebb sebesültje van. Az ostrom alatt a hatalmas bérpalota súlyosan megrongáló­dott és kiégett. A felszabadulás után kezdték rendbehozni az épületet, még mai napig is fo­lyik egyes lakások helyreállí­­tása. Csütörtökön délután az Iparu­ egyik szépesen tiki­lyén dolgozott Szabó István vil­lanyszerelő. Eközben történt, hogy az erkély, amely valószí­nűleg még az ostrom alatt meg­rongálódott, hatalmas robajjal leszakadt. Szabó István az ut­cára zuhant és koponyaalapi törést szenvedett. Életveszélyes állapotban vitték kórházba, de megsérült a szerencsétlenség al­kalmával Bálint Sáridorné 60 éves újságárus is, akinek a­z árkon, közvetlenül az erkély alatt volt árusítóhelye. Ő köny­­nyebb zúzódásokat szenvedett A szerencsétlenség ügyében a gyógánsát isrsít. Munkás, paraszt és értelmiségi gyermekek továbbtanulásának fontos kérdései Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszternél csütörtökön sajtó­fogadás volt, amelyen megjelen­tek Szávai Nándor és Bóka László államtitkárok és a mi­nisztérium magasrangú tisztvise­lői is. Ortutay Gyula miniszter is­­­­mertette az általános iskolai ta­nulók lemorzsolódásának, a munkás, paraszt és értelmiség gyermekei továbbtanulásának problémáját. Kegyeletesen emlé­kezett meg Földes Ferencről, aki a fasiszta rezsim alatt életét áldozta és aki az iskolákban tanuló gyermekek rétegeződései­­nek társadalmi igazságtalansá­gait nagyon jól látta s erre ide­jében felhívta a figyelmet. Az új iskolaprogrammot a Magyar Dolgozók Pártja fek­tette le még múlt ősszel, külö­nösen Révai Józsefnek a MÁVAG-ban elhangzott őszi nagyjelentőségű beszéde nyomán jöttek létre az úgynevezett pár­huzamos osztályok, amelyeket Révai-osztályoknak neveznek. Horváth Márton egyik rendkívül jelentős cikkében követelte az iskolák társadalmi szerkezeté­nek­­ megváltoztatását, amivel a közoktatásügyi minisztérium rendkívül behatóan foglalkozott. Az 1948/49-i tanévben 212.845 tanuló iratkozott be az általá­nos iskolákba. Az V. osztályban a tanulók száma már 141.988 volt, a VIII. osztályban pedig 71.000-re süllyedt a tanulók száma. Hasonló statisztikai ada­tokat látunk a különféle iparvi­dékeken, munkásvidékeken. Nagy-Budapesten a gimnáziu­mok nagyrészben az ország belső területén helyezkedtek el. Csepelen, Diósgyőrön, Ózdon, a pécsi bányatelepen­­nincsenek gimnáziumok. Ezért elhatározta a kormány, hogy a gyermeke­ket a VII. osztálytól kezdve je­lentős támogatásban részesíti, egészen az egyetemi évekig. Ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a dolgozó parasztok és munká­sok gyermekeit juttatják ha­sonló előnyökhöz, hanem a ha­ladó értelmiség gyermekei is, akik a népi demokráciához tar­tozónak érzik magukat, hasonló támogatásban részesülnek. Szávai Nándor államtitkár részletesen ismertette a dolgo­zók gyermekei támogatásának szempontjait. Április 5-e és 12-e között ötezer VII. osztályos ál­talános iskolai tanuló és tíz­ezer VIII. osztályos tanuló kap 40—40 fornt segélyt. A VIII. osztályos tanulók pedig ezen­kívül 40 forintos utalványt kapnak, amely tankönyvekre és tanszerekre szól, ha már be­iratkoztak a középiskolába. Ezt a segélyezést júniusban is meg­ismétli­­ a kormány, úgyhogy 5000 VII. osztályú tanuló 80 fo­rintot kap ebben a tanévben fejenként és 10.000 VIlI. osz­tályú 160 forint segélyben ré­szesül. Szeptember 1-étől 500 VIII. osztályos általános iskolai tanulót és 3000 I. osztályos kö­zépiskolai tanulót részesít a kormány félbentlakásos ellátás­ban, vagyis ellátja őket köny­vekkel, tanszerekkel, ebéddel, tanulószobával. Az általános is­kolákban már működnek a ta­nulmányi segélybizottságok, amelyek a gyerekeket kiválaszt­ják. Szeptemberben a közép­iskolákban is megalakulnak ezek a segélybizottságok, mely­­nek­ következtében 11.500 közép­iskolai tanuló fog havi 50 fo­rint és 2000 kiváló előmenetelő, de rossz sorsban élő tanuló havi 100 forint segélyben része­sülni. Ezenkívül a kollégiumi hivatal 7500 általános iskolai tanuló számára biztosít helyet a kollégiumokban. Ezek az intéz­kedések a városi tanulóifjúság­ra vonatkoznak. A falun sok­ezer általános iskolai VII. osz­tályos és VIII. osztályos gyer­meknek, köztük szegényparaszt gyerekeinek ad a kormány 40 forint készpénzsegélyt, s a VIII. osztályosoknak külön egy 40 forintos utalványt, ha beiratkoz 1. osztály«*». Az államtitkár elmondotta még, hogy az Angyalföldön, Óbuda munkásnegyedeiben, Diósgyőrött, Pécsett, Ózdon, Csepelen, Szolnokon, Berettyó­újfalun, Mátészalkán, a borsodi bányavidéken gimnáziumokat fognak felállítani. Ezer dolgozó paraszt vett részt a mezőgazdasági kiállításon Az idei tavaszi mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár rendkívüli sikere megmutatta a népi demokrácia erejét, fejlődé­sét és azt, hogy a dolgozó pa­rasztok, szövetkezetek, állami birtokok útja a szövetkezésen, a nagyüzemi gazdálkodáson ke­­resztül vezet a szocializmushoz Ezt a változást tükrözte az a tény is, hogy a kiállítók már nem kulákok, hanem dolgozó parasztok, szövetkezetek, állami birtokok voltak. Tavaly 1500 kiállító között alig volt 300 olyan paraszt, aki 25 holdon aluli te­rületen gazdálkodik az idén pe­dig 1700 kiállító között több mint 1000 volt a dolgozó pa­raszt. Az idén felhozott állatok 20 százalékát szövetkezetek mu­tatták be. Az­ idén 200.000-ren látogatják a vásárt, majdnem mégegyszer annyian, mint ta­valy. A vásár számos látnivaló­ja közül a gépállomás és a szö­­vetkezeti pavilion keltett rend­­kívüli érdeklődést Állandóan nagy közönsége volt az állami birtokok, szövetkezetek, dolgozó parasztok kiállított tenyészálla­tainak. Azelőtt sohasem fordult elő, hogy a Tenyészállatvásárokon 1—2 holdas kistenyésztők díja­zásban részesültek volna. Ezzel szemben a mostani kiállításon a kiá­lító dolgozó parasztok fele kapott díjat, további egynegyed pedig elismerő oklevelet. Igen szépen szerepeltek a szövetke­zet­i termelőcsoportok is. A vá­sárra eladás végett felhajtott ál­latokat jó áron a Tenyészállat­forgalmi Nemzeti Vállalat vásá­rolta meg. Sokat tanultunk Magyarországon — mondja a hazautazott bolgár küldöttség vezetője Csata István földművelésügyi miniszter csütörtökön délben fo­gadta a Dimiter Welkoff veze­tésével Magyarországon tartóz­kodó 14 tagú bolgár mezőgaz­dasági küldöttséget. A fogadáson Csata István földművelésügyi miniszter be­számolt a magyar mezőgazda­ság fejlődéséről, majd üdvözölte a küldöttséget. Csala miniszter üdvözlő szavai után Dimiter Welkoff, a bolgár állami gazdaságok vezetője megköszönte a magyar nép ven­dégszeretetét. Az üdvözlő beszédek után a miniszter a küldöttség tagjaival megbeszélést folytatott, majd átnyújtotta a magyar nép aján­dékát, a művészi kivitelű he­rendi kulacsokat, teli barack­­pálinkával. A bolgár mezőgazda­­sági küldöttség csütörtökön este utazott el Magyarországról. * Dimiter Wolfoff, a bolgár állami gazdaság vezetője a Ma­gyarországon járt bolgár mező­gazdasági küldöttség elutazása előtt az MTI munkatársának a többi között a következőket mondotta: — A magyar nép megértette Sztálin szavait:­­az állami gaz­daságok alapjai a szocialista mezőgazdaságnak» Az állami gazdaságok biztosítani tudják a szövetkezeti gazdaságok el­látását tenyészállattal és minő­ségi vetőmaggal. Az állat­ok egészségvéde­két Magyarorszá­gon kitűnően megszervezték. Nagyon sokat tanultunk ezen a téren. Szeretném megköszönni az egész baráti magyar népnek azt a szeretetet és vendéglátást, amellyel lehetővé tették, hogy mindent megnézhessünk, ami bennünket érdekelt. A küldöttség másik tagja az állami sertéshízlalás Magyar­­országon kialakult új formáját tartja igen figyelemreméltónak. A küldöttség elismeréssel szólt a magyar ipari munkásság ha­talmas erőfeszítéseiről, am­ely­­lyel a mezőgazdaságot ellátta gépekkel. A bolgár mezőgazda­­sági szakemberek meglátogatták­ az encspusztai termelőcsoporto­kat az egri borpincészetet, Inárcskakucson a sertéstenyész­tő állami telepet, valamint a nagykőrösi gazdasági főiskolát. Évtizedek kísérletezése után megindul a Calvin-tér rendezése Egyszer mindenre sor kerül, s így elérkezett végre az idő­pont, amikor a Calvin-tér ren­dezésének évtizedek óta húzódó problémája is a megvalósulás útjára lépett. Rengeteg vajúdás, még több tervmódosítás után elkészült az immár végleges el­gondolás, amelynek kivitelezé­sét még a tavasz folyamán, a kis körúti villamosvágányok középrefek­tetésének indításával egyidejűleg megkezdik. A Calvin-tér lényegesen meg­nagyobbodik és a mai zavaros, veszélyes közlekedési gócpont forgalmát a legsimábban bizto­sítja a kivitel előtt álló rende­zői terv. A Baross-utca—Üllői­éti—Ráday-utca torkolatainál mintegy húsz méterrel szélese­dik a tér. Itt már lebontották a romházak jórészét és a Mú­zeum-utca—Baross-utca közötti lebontott romház mögött meg­maradt épületet árkádosan fog­ják­­ átépíteni, úgyhogy alatta biztosítják a gyalogközlekedést. A terv szerint a református templom melletti üzletházat és a fővárosi zenede ócska épüle­tét idővel szintén lebontják, úgyhogy a templom egyedül fog állni egy parkosított tér kö­zepén. A Calvin-tér járműfor­­gatása giratok­­renciazűrben fog lebonyolódni. A villamosok sín­­pára­k is úgy futnak szét a tér közepén, hogy az ott kiterítendő zöld pázsitot négy mezőre oszt­ják és sehol sem lesz keresztezés. A tér közepén lévő szökőkutat a református templom mellett létesülő parkba helyezik át. Szó volt arról, hogy a térbe torkolló utcákból eredő gyalo­gos­forgalom megkönnyítésére a tér alatt alagutat létesítenek, ez azonban arra az időre ma­rad, amidőn véglegesen meg­oldódik a Calvin-tér alatt át­haladó gyorsvasút problémája. Emelkedik a tejfelhozatal A tejfelhozatal a fővárosban, állandóan emelkedő irányt mu­tat A fővárosi Vegyészeti Inté­zet keretében adminisztratív tej­­ellenőrző osztály is működik. Az osztály jelentése szerint ja­nuárban a napi átlagos tej­­felhozatal 308.000 liter volt, ez a mennyiség februárban napi 326.000 literre emelkedett. A fő­város területén egyébként 1400 tehén van, amelyek után na­ponta állag 3500 liter tejet szol­gáltatnak be. A kórházak és üzemek az elmúlt hónapban­ 9000 liter tejet, 4700 liter tejfölt és 3000 kiló vajat kaptak.

Next