Magyar Nemzet, 1949. szeptember (5. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-07 / 207. szám

Szerda, 1949 szeptember 7 A Komszomol-delegátusok a szovjet ifjúság életéről, hősiességéről és munkájáról Losonciy Géza államtitkár kedden délben a parlamentben sajtófogadást rendezett a DJVSZ II. kongresszusán részvevő Kom­­szomol-küldöttség tiszteletére. — Ezzel az értekezlettel — mondotta az államtitkár meg­nyitójában — a demokratikus közvélemény részéről megnyil­vánult sürgető és általános óhajnak tettünk eleget, mert a közvélemény szeretne közelebb­ről is megismerkedni a kiváló szovjet fiatalokkal Guy de Boysson mutatott rá, hogy az egész ifjúság előtt ismertetni kell­ a szovjet fiatalok előtt a szocializmus országában álló nagyszerű lehetőségeket. A magyar sajtó és rádió ne­vében köszöntötte a Kom­szo­­­mol-delegáció vezető és többi részvevő tagjait. Majd Kocse­­moszov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára mutatta be a szovjet küldöttség tagjait, akik harminchatan jöttek el a DJVSZ II. Kongresszusára és a szovjet ifjúság széles tömegeit képviselik. Szinte valamennyi szovjet köztársaságnak képvise­lői szerepelnek a küldöttség­ben, közöttük fiatal gyári és kolho­zmunkások, értelm­i­ség­iek és azok a háborús hősök, akik önfeláldozó harccal védték ha­zájukat a második világháború­ban. Bemutatta Kozsedubot, a Szovjetúnió háromszoros hőseit, aki a szovjet haza szabadságá­ért vívott harcokban 62 repülő­gépet lőtt le. A küldöttség tag­ja: Meresztev, a neves regény­­hős, az Egy igaz ember. A falu­si ifjúság képviselője Koroljeva, a munka Hőse és Zikina, aki kétszer kapott kitüntetést kivá­ló terméseredményekért. A szocialista ipart Rozsnyeva képviseli, akinek a nyersanyag­megtakarításra kezdeményezett mozgalmát m­a már az egész szovjet iparban sok-­sokezren kö­vetik. Laskov szibériai acélöntő az idén két hónap alatt egyéni módszerrel 2000 tonna acéllal teljesítette túl a normát. Az ér­telmiségi kiküldöttek között sze­repel Litvinova tanítónő és Mar­­geljan, az erivani egyetem húsz­éves tanára, a matematika dok­tora. Bemutatta még Kocsemaszov titkár a küldöttség többi más tagját is, akik valamennyien a szovjet fiatalság kitűnőségei. Köztük volt Iszakova, a kétsze­res korcsolyavilágbajnoknő is. Hangoztatta Kocsemaszov, hogy a szovjet ifjúság jelenlévő kül­döttsége híven képviseli Sztálin, a Kommunista Párt és a szovjet kormány által az ifjúság neve­lésében elért eredményeket és az otthon maradt fiatalság meg­bízta a kongresszusra utazott küldöttséget, nevében jelentse ki, hogy a szovjet ifjúság min­den erejével részt vesz a világ­ifjúság egységéért, a békéért és demokráciáért folytatott harcban. A fogadáson részvevő magyar és külföldi újságírók intéztek ezután kérdéseket a Komszomol­­küldöttség tagjaihoz, akik rész­letesen válaszoltak. A sztálini korszak új, igaz embere Mereszjev, a Szovjetúnió le­­gendás hőse elmondotta hogy a háború előtt élete legkimagas­lóbb eseménye az volt, amikor részt vett Komszomolszk váro­sának, az Ifjúság Városának építésében. — Ami a jövőt illeti egyetlen tervem van a jövőre: a tanulás. A jelenlevők forró szeretettel ünnepelték az «igaz embert«, aki millióknak mutatott példát az önfeláldozó hősiességből. Egy külföldi újságíró azt mondta, hogy amikor olvasta Polevoj könyvét, az volt az ér­zése: Mereszjevnek a könyvben megrajzolt alakjából valami hiányzik. A napokban beszélge­tett Mereszjevvel és megtalálta ezt a hiányzó vonást. Mereszjev elmesélte hogy most hallgatója a Társadalomtudományi Akadé­miának: filozófiát, közgazdaság­­tant, történelmet tanul. Íme, az «Igaz ember» nem pihen habá­rain, hanem szorgalmasan tanul — ez az a kiegészítő vonás, amely kristálytisztán, mutatja, milyen a sztálini korszak új igaz emberei (Zúgó taps.) Sose elégedjünk meg az elért eredményekkel Kozsedub repülő-alezredes, a Szovjetúnió háromszoros hőse, arról beszélt, hogy már kisko­rában érdeklődött a repülés iránt és a Komszomol tette le­hetővé, hogy bejusson egy re­­pülőszu­bba. Amikor a német fasiszták orvul megtámadták a Szovjetúniót, az elsők között sietett hazája védelmére. — Szeretett vezérünk, Sztá­lin mindig arra tanít bennün­ket, hogy sohase elégedjünk meg az elért eredményekkel, éppen ezért a háború befejezé­se után beiratkoztam a hadi akadémiára, hogy továbbfej­lesszem tudásomat. Iszakova, a kétszeres korcso­ lya-világbajnoknő, elmondta, hogy a szovjet rendszer minden lehetőséget megad a fiatalság­nak sportbeli képességeik fej­lesztésére. A legutolsó oslói vi­lágbajnokságon egyébként a szovjet nőkorcsolyázók az elér­hető 12 aranyéremből 11-et sze­reztek meg. Koroljena, a Szocialista Mun­ka hőse, brigádvezető beszámolt a kolhoz­hők életéről. A Szxia­­ista Munka hősének kitüntető címét az általa elért magas ter­méseredményért kapta. Hat hektáron hektáronként 510 má­zsa burgonyát termett. — Kolhozunkban —, fejtette ki — ép­úgy, mint minden más kolhozban, mindkett lehetőség megvan a munka utáni pihe­nésre és szórakozásra. Kerimov, az azerbajdzsáni Komszomol Központi Bizottsá­gának titkára, az ifjúságnak a termelésben elért nagyszerű eredményeiről és az szerbe,­i­­zsáni fiatalság kulturális életé­­ről beszélt. Rozsnyeva a kupa­­vinszki textilkombinát szövőnő­je, a nyersanyagmegtakarítási mozgalom kezdeményezője ki­emelte, hogy állandó tapaszta­latcserével fokozzák a nyers­­anyagmegtakarítást, a termelé­kenységet. Sza­mám­om, az­ üz­­bekisztáni Komszomol Közpon­ti Bizottságának titkára Üzbe­­kisztán példáján keresztül szá­molt be a szovjet nők életéről. Érdekes példákkal bizonyította be, hogy a szovjet nők tökéletes egyenjogúsághoz jutottak. Városházi hírek A Szabó Ervin-könyvtár szék­házénak nagytermében kiállítot­ták a Bolsevik Párt 1914—1917. közötti történetét szemléltető képeket. A budapesti Szent László­kórház, amely Közép-Európá­­ban elsőnek kapott vastüdőt és ezzel eredményesen vehette fel a küzdelmet az előforduló gyer­­mekbénulási megbetegedések el­len, most egy kétszemélyes vas­tüdőt is kapott, így most már egy perre három beteg életét menthetnék meg egyidőben — de szerencsére a vastüdőnek ritkán van betege. Nagy sikerrel, óriási látoga­tottság mellett folynak a Fővá­rosi Népművelési Központ ren­dezésében a szabadtéri hangver­senyek. Szeptemberben is foly­tatják ezeket a népszerű hang­versenyeket, ősszel és télen pe­dig megfelelő befogadóképes­ségű termekben élvezhetik a nagy budapesti dolgozók ugyan­csak díjmentesen a zene szép­ségeit. A VI. kerületi elöljáróság dolgozói, akik Kemence község iskoláját falujáró mozgalmuk során helyreállították, 30 ke­mencei kis úttörőt egy hétig vendégül láttak Budapesten. Fegyházra ítéltek egy nagygazdát zsizsikes árpáért A budapesti munkásbíróság Fazekas-tanácsa Huszár János karancskeszi kulákot, aki több mázsa zsizsikes árpát szolgálta­tott be, két és félévi fegyházra, ötévi politikai jogvesztésre, 3000 forint pénzbüntetésre és ötezer forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. Az ítélet jogerős. Magyar Nemzet Győzött Mednyánszky, az ecsettel író „magyar Tol­ztoj“ Amikor élt, legtöbben «kü­lönc báró»-nak nevezték és egy­szerűen megmosolyogták Med­­nyámszky Lászlót, aki harminc évvel ezelőtt költözött el az élők világából és most, három évtizeddel halála után — túl­zás nélkül mondhatjuk — teljes győzelmet aratott a Fővárosi Népművelési Központban (VII., Rákóczi­ út 30., félemelet) ren­dezett emlékkiállításon. A kortársak nagy többsége sehogysem tudta annak idején megérteni, hogy Mednyánszky László «báró» miért fordított hátat az arisztokráciának és miért keresett­­ érintkezést a munkásokkal, parasztokkal, ki­zsákmányol­takkal, földnélkü­­liekkel, az uralkodó társadalmi rend legelnyomottabb és leg­­kisemmizettebb osztályaival. A «különc báró» ugyanis nem a Nemzeti Kaszinóban, nem a többi «bárók» között, nem az az éjjeli lokálokban, nem a lóversenyek páholyaiban töl­tötte idejét, hanem állandóan a gyárak és falvak dolgozói sorában járt-kelt. Pogány Ö. Gábor, aki a Mednyánszky-kiállítás katalógu­sának előszavát írta, megemlíti ebben, hogy még Justh Zsig­­mond, a realista regény egyik magyar úttörője, sem ismerte fel a művész jelentőségét. Justh Zsigmond is gúnyolódva emlé­kezett meg híressé vált napló­jában Mednyánszky «a nép közé keveredéséről». Pedig a «különc báró», aki bátran és öntudato­san kilépett abból a társadalmi osztályból, amelyben született, de amelynek szerepét károsnak és túlhaladottnak tekintette, nem «keveredett» a nép közé, hanem eggyé lett a néppel. Kivételes festői tehetséggel rendelkezett, tehát ecsetjével sietett a százezer és százezer ipari munkás, millió és millió Földnélküli János szabadság­harcának támogatására. Volt benne valami Tolsztojszerűség. Ez az ecsettel író «magyar Tolsztoj» sokban hasonlított oroszországi lelki rokonához, akinek könyvei kedvenc olvas­mányai közé tartoztak. A Fővárosi Népművelési Köz­pontban kiállított 36 kép nem sok, de elég ahhoz, hogy min­den néző megérezze és meg­értse Mednyánszky László igazi jelentését és igazi nagyságát. Persze, ez a kiállítás, amely most elindította Mednyánszky László utókorát, nem teszi fe­leslegessé, hanem — éppen el­lenkezőleg — parancsolóan sür­geti a nagyobb arányú Med­­nyánszky-tárlatot, e skín­magasló realista művész hagyatékának teljesebb feltárását. Mednyámszky László «báró» képein nem díszmagyaros ura­kat és selyembe öltözött dámá­kat, nem császári és királyi ge­nerálisokat, nem brokátfü­ggö­­nyös kastélyrészleteket és halá­los nyugalmú csendéleteket lát­hatunk, hanem rongyos és fáradt munkásokat, kopott és szomorú parasztokat, kizsákmá­nyolt embereket. Aki ezeket áb­rázolta és aki úgy festett, aho­gyan ő, az egyenes előfutára Volt Derkovits Gyulának és Dési-Huber Istvánnak! Annak — a fiatal Fényes Adolfon kí­vül — a maga korában a r­g volt festőrokona! De, míg Fényes Adolf, mint annyian mások, a kínzó valóság elől a formák la­boratóriumába és később az ál­mok világába menekült, Med­nyánszky László szembenézett a tényekkel. A tények festője, a valóság ábrázolója, a realitá­sok művésze volt. Képeinek sötét tónusa, függetlenül a nyo­masztó témáktól, önmagában is hadat üzent annak a dinom­­dánomos hangulatnak, amely Magyarországon — az ezredévi ünnepségeket követő esztendők­ben — minden ok nélkül ural­kodott. Sötét, megrendítő, gyak­ran infernót mutató képeket ké­szített az akkori magyar álla­potokról, amelyeket sokan nem akartak meglátni, de amelyeket ő mindig igazi mivoltukban szemlélt. Kerülnie kellett a ma­gyar valóság akkori ábrázolásá­nál az élénk színeket, pedig mesterien értett a színek keve­réséhez. Néhány festményén bravúrosan érvényesítette a mélykék, a rozsdavörös és a cit­romsárga ellentéteit. Külön figyelmet érdemelnek az 1914—­18-as háborúból való képek. Elég, ha címüket idéz­zük: «Halott katonáik», «Vad katona»,­ «Sebesültek», «Fog­lyok». Mednyánszky Lászlót, aki a császári és királyi főhadi­szállás meghívott művész-vend­é­­gei közé tartozott, nem érde­kelték a cifra külsőségek. Nem vett részt semmiféle háborús uszításban. Nem dicsőítette a hadvezéreket. Arra használta fel ecsetjét, hogy tüntessen a há­ború ellen. Sós Endre Ausztria francia övezetébe amerikai csapatok érkeztek és ottmaradnak a választásokig Bécsből jelenti a TASZSZ, hogy az ausztriai választások «olasz módra» való előkészítése folytatódik. Tirolba, Ausztria francia megszállási övezeteibe amerikai katonai alakulatok ér­keznek és egymásután építik a katonai táborokat, raktárakat. Ez méltán nyugtalanítja a he­lyi lakosságot. Híre terjedt, hogy az amerikai csapatok a választások lebonyolításáig ma­radnak Tirolban. Az Osztrák Kommunista Párt sajtószolgála­tának közlése szerint a Demo­kratikus Nőszövetség küldöttsé­ge a tiroli tartományi kormány­zat vezetőjénél tiltakozott az amerikai csapatok ott tartózko­dása ellen. . MAGYAR NEMZET fiókRiaidóshivatalai BUDÁN: Bartók Béla-út 32. Tel. 469-590 Endresz György-tér 2 „ 456-932 Krisztina-krt 117 „ 468-458 PESTEM: Bajcsy Zsilinszky-út 78 Tel. 129-480 (volt „Hírlap” kiadóhivatal) Erzsébet-krt 15 „ 423-960 József-krt 2 „ 139-907 Kossuth Lajos-u. 4 „ 189-210 Szervita-tér 8 „ 382-393 _____ Rákosi Mátyásnak az MDP Nagybudapesti Pártválasztmá­nya előtt elhangzott nagyszabá­sú beszéde, amely útmutatást adott termelési problémáink te­rén, hatalmas visszhangot kel­tett a dolgozók tömegeiben. Máris rengeteg jel mutatja, hogy a dolgozók mindenütt megértet­ték Rákosi Mátyás szavait és az ő u­tmutatásának szellemében cselekednek Jelentős eredményről számol­hatunk be a WM motorkerék­pár-üzemében, ahol a dolgozók tudatában vannak annak, hogy csak úgy érhető el a boldogabb élet, ha többet és jobbat ter­melnek. Farádi Szabó Ferenc brigádvezető és munkatársai rendkívüli eredményeket értek el. Most pedig már ott tarta­nak, hogy Farádi Szabó 203, Birnek pedig 200 százalékot tel­a munka termelékenységének emeléséért, a munkafegyelem megszilárdításáért és az egyéni verseny fokozásáért a már meg­tartott lelkeshangú gyűlések után az eddiginél is keményebben folytatják a dolgozók a harcot. A Ganz-hajógyár MDP párt­bizottsága, üzemi bizottsága és műszaki vezetősége néhány nap alatt részeire bontotta a három­éves terv hátralevő üzemi terv­­előirány­zatát. A gyár hajó­műhelye kedden délben ünne­pélyes külsőt öltött, mert a dol­gozók egybegyűltek, hogy felel­jenek a Hofherr-gyár munkásai­nak három nap előtti határo­zatára, amely a hároméves terv idő előtti teljesítéséről szól. Mire a gyűlés megkezdődött, a hatal­mas műhelyterem zsúfolásig megtelt. Vlaski György párt­­titkár és Szász Ferenc vezér­igazgató-helyettes ismertették a munka hátralevő feladatait és közölték, a dolgozók röpgyűlé­­seken már egyhangúlag vállal­ták, hogy október 31-éig telje­sítik a tervet. A részvevők lel­kesen fogadták a bejelentéseket. Utána a műhelyvezetők átvették a csoportjaikra vonatkozó mun­katerveket, végül Vo­icsek János­ darukezelő közölte, hogy a munkaversenyben 21z új egyéni kihívás törté­n­t és a munkások elhatározták, hogy az egyéni versenyben valamennyien 15— 20 százalékkal emelik teljesít­ményüket.­­ A Ganz-hajógyár felel a Hofherrnek — mondta emelt hangon Volicsek János és olvas­ta a határozati javaslat szövegét: «Fokozottabb harcot indítunk Rákosi Mátyás vezetésével a szocializmus építéséért. Meg­vizsgáljuk munkánkat, hibáin­kat kiküszöböljük és vállaljuk, hogy fokozottabb munkafegye­lemmel október 31-ére teljesítjük a tervet, november 30-ára pe­dig minden vállalt feladatunkat befejezzük. Teljes egészében ki­dolgozzuk a napi munkaidőt és ezzel 15.000 munkaórát meg­takarítunk. Az egyéni verseny­zők számát 300 százalékkal emeljük. Csatlakozunk a Hof­herr-gyár kihívásához és meg­fogadjuk szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyásnak hogy mun­kánkat útmutatása szerint vé­gezzük.» A gyűlés részvevői azzal az elhatározással távoztak, hogy a határozatot mindenáron végre is hajtják. A rekkenő nyárvégi hőség percre sem tudta lanyhítani a csepeli WM Csőgyár dolgozói­nak izzó lelkesedését, amellyel a Magyar Dolgozók Pártja, Rá­kosi Mátyás felhívását fogadták a termelékenység fokozására. A Csőgyár zsúfolásig megtöltött kultúrtermében még fokozza a hőséget az az izgalom, amelyhez fogható az államosítás és az első munkaverseny óta alig fű­tötte még át ennyire a csepeli dolgozókat. Nagy Jenő, az üzem MDP-tit­­kára nyitotta meg a Csőgyár ün­nepi termelési értekezletét. Be­vezető szavai után Drahos La­jos, az országgyűlés elnöke, a VM üzemi bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Rövid be­szédben mutatott rá a WM Cső­gyárában is megmutatkozó la­zaságokra, konkrét helyi pél­dákkal bizonyította az MDP Nagy-budapesti Pártbizottsága jelét. A Farádi Szabó-brigád át­lagos teljesítménye 170 százalé­kot tesz ki Rákosi Mátyás beszédének hatása alá.­ a debreceni textil­gyári dolgozók elhatározták, hogy a termelékenység növelé­sére részben új brigádokat léte­sítenek, részben kifejlesztik az egyéni versenyt, megszervezik a tapasztalat­cserét, bevezetik a széleskörű munkamódszer-átadást. Bejelentették, hogy a szövő­teremben «segítő brigádot» léte­sítenek, amely a gépeknél elő­forduló hibák esetén azonnal segítségükre lesz a szövőnők­nek. Megváltozott a helyzet a Ma­­gyar Pa­ut­­par UPS telepén is. A HPS szövődés termelése az utolsó napokban 12 száza­lékkal, a kikészítő termelése pe­dig 40 százalékkal emelkedett határozatában megemlített hibá­kat. A WM Csőgyár többszörös étüzem — mondotta —, méltó­nak kell maradnia ehhez a cím­hez. Gál János csőgyári munkás olvasta fel a WM Csőgyár dol­gozóinak határozati javaslatát. A csőgyári dolgozók tomboló tapsvihara többször is félbe­szakította a határozati javaslat olvasását. Ezután következtek a hozzászólások. Nagy Jenő párttitkár szava­zásra bocsátotta a határozati javaslatot, amelyet a WM Cső-­ gyár dolgozói egyhangúan el­fogadtak. A határozati javaslat bevezetőjében hangsúlyozták, hogy Rákosi Mátyás útmutatá­sát és a Nagybudapesti Pártvá­lasztmány határozatát alaposan áttanulmányozták s a felhozott hiányosságokat az üzemükben is, munkájukban is megtalálták. «Négy esztendő alatti tapasz­talatunk, ha nagy pártunk út­mutatását híven követjük, élet­­színvonalunk évről-évre nagy­mértékben emelkedik» — álla­pítja meg a határozat, amely a továbbiakban rámutat arra, hogy a Hofherr-gyár felhívása nagy visszhangra talált közöt­tük­ és megmutatta azokat a döntő területeket, ahol munká­jukat javítani kell. A határozat­ban ígéretet tesznek arra, hogy a Nagybuda­pesti Pártválaszt­­mány határozata alapján és a Hofherr-gyár versenyfelhívására a hiányosságokat kiküszöbölik és munkájukat minden terüle­ten­ megjavítják. Ezután 11 pontban összefog­lalva megállapították a meg­oldásra váró feladatokat. A ha­tározat így végződik: «Mindezen szempontok végre­,­hajtásával elérjük, hogy havi termelésünket az elkövetkezen­dő hónapokban az ez évben el­ért átlagos havi termeléshez vi­szonyítva, 9,5 százalékkal emel­jük. Ez az eredmény pedig le­hetővé teszi számunkra, hogy hároméves tervünk termelé­si előirányzatát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. év­­fordulójára, azaz 1919. novem­ber 7-ére teljesítjük.» Az MDP nagybudapesti vá­lasztmányának határozata és a Hofherr-gyári dolgozók országos felhívása után az üzemek sorra jelentik be csatlakozásukat a hároméves terv idő előtti befeje­zéséért indított mozgalomhoz. A rádió is közvetíti a csatlakozó gyűléseket s szerdán két ízben iktatja műsorába egy-egy gyár értekezletét. A Kossuth-rádió 18 óra 15 perctől 18 óra 45 per­cig sugározza a Ganz Hajógyár röpgyűlését, amelyen a dolgozók elhatározzák, hogy termelési ter­vüket a határidő előtt 31 nap­pal teljesítik. A Petőfi-rádión 19 órától 19 óra 15 percig a WM-csőgyár csatlakozó gyűlését közvetítik. Rákosi Mátyás felhívása óta új teljesítés­ényi rekord született a WM-ben Vörös Csepel és a Ganz Hajó felel a Hols­errnak SCHNEIDER MIKLÓS, a rózsa szalon volt főszabásza Rank­ Julia cégnél (Apponyi-tér 1) folytatja működését. Telefon: 1882 002. Csütörtökön: HALADÁS foliVwV/.1 .­1 . -13

Next