Magyar Nemzet, 1949. november (5. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

ma: Táblázatok id­ő-útmutató és túleszelvénst ■ Ára: 60 fillér Mókes a forgókerékben (P. Gy.) A végét­ hosszat nem érő francia kormány­­válságokra alkalmazta ezt a szellemes hasonlatot egy kon­zervatív amerikai lap, a New York Times. «Úgy tűnik fel az idegen szemében a francia kormány­krízis­­— írja a lap —, mint az a mó­kus, amelyet forgó kalitkában tartanak és szüntelenül ugyanazt a mozgást végzi.» A hasonlat kitűnő, azonban a jó ötlet feletti elégedettségből nagyon is kedvetlenül,­­sőt gondterhesen csendül ki kon­zervatív, értsd kapitalista amerikai körökben érzett ag- I­godalom és nyugtalanság a permanensnek bizonyuló francia válságok felett. A jogos nyugtalanság for­rása mindenekelőtt az a fel­ismerés, hogy a Franciaor­szágban egymást űző kor­mány­krízisek nem elszige­telt, felületes jelenségek, ha­nem szoros összefüggésben állnak és szerves következ­ményei a kapitalista világban másutt észlelhető válságok­nak. Ezt az­­összefüggést, a fertőzés globális tüneteit, mint egy klinikai kórleleten tanulmányozhatjuk a fran­ciaországi belpolitikai zűrza­var jelenségein. Ezeket a jelenségeket a felszínes szemlélő könnye­dén becsvágyó politikusok személyes hatalmi tülekedé­sének, a pártok versengésé­nek, a polgári parlament fo­lyosói, kulissza mögötti intri­káinak tulajdoníthatná. Két­ségtelenül ezek az elemek is hozzájárulnak a francia bel­politikai élet vizeinek állan­dó zavaros állapotban való tartásához, de már nem olyan mértékben, mint a III. köztársaság polgári­liberális parlamentjében. Két tényezőnek van döntő szerepe abban, hogy a negye­dik francia köztársaságban nem sikerül stabil kormá­nyokat alakítani. Ez a két döntő tényező úgy jelentkezik a IV. francia köztársaságiján, mint a ten­ger vízében két ellenkező irányú, ellenkező hőfokú vízáramlat. Az egyik áramlat forrásai, hajtóerői magában a francia népben, francia földön találhatók meg és ez az áramlat az élet, a fejlődés természetes és feltartóztatha­tatlan mozgását követi. Je­lenti a dolgozó tömegek, pa­rasztok, a legkitűnőbb fran­cia értelmiségiek, írók, mű­vészek, tudósok- egyre aktí­vabb, erőteljesebb bekapcso­lódását a francia politikai életbe. Jelenti azt, hogy már nemcsak a Palais Bourbon­ban csinálják ravasz, cini­kus parlamenti rókák a francia politikát, de az utcán, az üzemekben, falvakban, a béke partizánjainak mozgal­maiban, a szakszervezetek­ben , a kommunista irányí­tás alatt álló CGT-ben épúgy, mint a keresztény szakszer­vezetekben, a CFTC-ben. Mindezeknek a parlamenten kívüli erőknek forró áram­lata azért harcol elsősorban, hogy leleplezze a tömegek előtt az egymást váltó kor­mányok reakciós politikáját, amely a gazdasági válság, a frankleértékelés minden ter­hét a dolgozók nyakába akarja varrni. Franciaország biztonságát, függetlenségét ve­szélyezteti a háborús blokk­hoz való csatlakozás és a né­met militarizmus, a német hadiipar feltámasztásában való részvétel által. Ez az új tömegellenállás nehezebbé teszi a reakciós kormányok politikájának ál­cázását. A tömeghangulat eme áradatával szemben egy­re nehezebbé válik az úszás még olyan ár ellen úszó re­korderek számára is, amilyen Leon Blum, Herriot, Paul Reynaud, Jules Illech, René Mayer stb. De mint említettük van egy másik áramlás is a fran­cia politika óceánjában. Ez nem honi forrásokból, nem a francia dolgozó nép mély­ségéből táplálkozik, hanem valahonnan az amerikai par­tok táján ered. Hajtóereje a nemzetközi nagytőke, amely Franciaországot teljesen a maga politikai, gazdasági és katonai felvonulási terepéül szeretné megszerezni. Az egymást buktató kor­mányokat, pártembereket si­­­­került is céljaiknak megnyere­­ni, de nem a széles tömege­ket. A két ellentétes irányú áramlat, a dolgozó francia tömegek természetes áramla­ta és a nemzetközi nagytőke érdekeit mozgató áramlat ke­mény küzdelemben áll egy­mással. Közben a kormányok tehetetlen, ölhetett kézzel, valójában a mozgó kalitkába zárt és céltalanul mozgó mó­kushoz hasonlóan nézik a két áramlat harcát. Az egyi­ket, a franciát nem támogat­ják és ezzel politikai létalap­jukat rúgják ki maguk alól, a másikat, a külföldit igye­keznek elősegíteni, sokra azonban nem mennek, mert a belső tömegellenállás lefé­kezi tevékenységüket. Olya­­n nők, mint akik zsákfutást vé- - geznek a jutalmul kitűzött lepényért. Mielőtt a lepény­hez eljutnának, a magukra vett zsákban felbukfencez­nek, kilépnek a versenyből és átengedik a zsákfutás tragikomikus látványosságát más próbálkozóknak. Ez persze csak addig mehet, míg akad ilyen próbálkozó és amíg a francia nép végleg­­ bele nem un a zsákfutás­­ szemléletébe. Szerdán osztják szét ünnepélyesen Nagy-Budapest üzemeiben Sztálin művei első kötetét Óriási lelkesedéssel szereztek tudomást a múlt hét elején az ország dolgozói arról, hogy az MDP Központi­­ Vezetőségének határozatára magyar nyelven is m­­egjelennek J. V. Sztálin 10­­­ötetben összegyűjtött művei. Csütörtökön indult meg az ej­­ő­jegy­zés az első kötetre. Már az első napon tömegesen keres­­ték fel az üzemek munkásai a fizikra-megbízottakat és estére a kiadásra kerülő példányszám 60 százalékát lejegyezték. Nagy-Budapesten az előjegy­­zés első napjaiban sok üzemből érkezett levél és telefonkérés, hogy számukra további előjegy­zési lehetőséget biztosítsanak, így például a csepeli WM még ezer példányt kért. A Standard, a Magyar Pamut és sok más üzem kért még újabb és újabb példányokat. Vidéken szerdán fejeződik be az előjegyzés. Ugyanezen a napon kezdődik ■,meg Nagy-Budapest üzemeiben Sztálin művei első kötetének ünnepélyes sgérországa. Elsőnek a Vörös Csepel dolgozói kapják meg a könyvet. Visinszkij beszéd© a görög­ monarchofasiszták és a nyugati imperialisták Albánia elleni támadó szándékairól Egyre jobban kimélyülnek az ellentétek az Egyesült Államok és B ú­jj-ISritaEá­ni­a között «Szigorúan bizalmas» külde­tésük célja, mondották az amerikai nagyipar képviselői, akik vasárnap New Yorkból Londonba érkeztek. A mar­­shallizált országok tömegei azonban már tapasztalataikból megtanulták, hogy mi van az ilyen «szigorúan bizalmas» küldetések és tárgyalások mö­gött. Az az egység, amely lát­szólag az Egyesült Nemzetek Szervezetének különböző bi­zottságaiban és közgyűlésein az amerikai dirigensi pálca hatására a kapitalista orszá­gok zenekarában mutatkozik, csak látszólagos. Valójában a legkirívóbb diszharmónia mu­tatkozik a nyugati imperialis­ták orchesterében. A nyugati sajtó sem tudja már titkolni azokat az ellentéteket, amelyek szinte naponként más-más kérdésben robbannak ki, kü­lönösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: a Kínai Népköztár­saság elismerése kérdésében mérföldes távolság van Lon­don és Washington között. Nem kisebb az ellentét a nyu­gatnémet gyárleszerelések ügyében sem. Kiéleződtek az Anglia és USA közötti ellen­tétek az elmaradott népek­nek nyújtandó úgynevezett «segély» programmjával kap­csolatban is, amelynek ürü­gyén az Egyesült Államok úrrá akar lenni az afrikai gyarmatokon. A legélesebbek azonban az ellentétek gazdasági kérdé­sekben. Most folyik Párizs­ban a Marshall-országok kö­zös bizottságának, az úgyne­vezett Európai Gazdasági Együttműködés Szervezeté­nek «gazdasági minisztertaná­csa». Ezt az alkalmat fel­használja az Egyesült Álla­mok arra, hogy az amerikai monopolérdekeltségek leg­kedvesebb tervét, a Marshall­­országok «gazdasági unióját» végre tető alá hozza. Hoff­man, a Marshall-terv vezér­­igazgatója, aki részt vesz ezen az értekezleten, felszólí­totta Nyugat-Európát, hogy «késedelem nélkül valósítsa meg a gazdasági egységet». Az amerikai nagytőkések a megvalósítandó «egységes európai piacot» az angol ka­pitalizmus elszigetelésére is fel akarják használni. Az ellentétek napról-napra jobban kiéleződnek az impe­rialista hatalmak között és magukban rejtik mindazokat az ellentmondásokat és gaz­dasági válságokat, amelyek a kapitalizmus velejárói. Visiliszkij a Visinszkij, a Szovjetunió kül­döttségének vezetője — mint a TASZSZ jelenti Nem Yorkból — az ENSZ politikai bizottsá­gában ■ újabb nagy­ beszédet mondott a görög­ kérdésről. Az egyeztető bizottság jelentésével foglalkozva beszélt a területi kérdésről és a görögországi belső helyzetről. Emlékeztetett arra, hogy már az előző ülés­szakon a Görögország és északi szomszédai között kötendő meg­egyezés fő akadálya éppen a határkérdés volt. Nem felel meg a valóságnak a vádlóknak az a kijelentése, hogy ennek a meg­egyezésnek az akadálya Albánia. Caldarisz, akkori görög minisz­terelnök már 1946-ban a párizsi békekonferencián kijelentette, hogy Görögországnak területi igényei vannak Albániával és Bulgáriával szemben. Ezekről az igényekről az athéni kormány ma sem mondott le. A Szovjetunió ezzel szemben azt ajánlja, hogy a megállapodásban szögezzék le: Albánia és Görögország kor-­ Hiánya Albánia és Görögország jelenlegi határát véglegesnek ismeri el. Rátért ezután Visinszkij a második kérdésre, Görögország belső helyzetének taglalására és hangsúlyozta, hogy nem lehet­ a két kérdést különválasztani, mint ahogy ezt az angol és amerikai küldöttség szeretné. Görögország belső helyzetét a Szovjetunió által beterjesztett javaslatok alapján leh­et ren­dezni. Ezek a rendszabályok a következők: általános amnesztia hirdetése, melyet demokratikus választások követnek, a legfel­sőbb görög államszervek ellen­őrzése alatt, bevonva ebbe a népi felszabadító mozgalom élén álló görög demokratikus körö­ket is. A választásokon meg­figyelőként jelen lennének a nagyhalaknak képviselői is a Szovjetunió bevonásával — fe­jezte be beszédét Visinszkij. rasztok közül ketten a helyszí­nen meghaltak, 13-an pedig életveszélyesen megsebesültek. A sortü­zet követő összecsapás so­rán a parasztok négy rendőrt megsebesítettek. A felháborító merénylet miatt az Olasz­­ Szakszervezeti Szövet­ség — mint az API? jelenti * — hétfőn délután 4 órától nyolc- Gottwald elnök beszéde a vasárnapi prágai ünnepségeken A csehszlovák köztársaság megalakításának 31. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepsége­ket rendeztek Csehszlovákia va­lamennyi nagyobb városában. A prágai ünnepségeken — mint az MTI jelenti — Gottwald köz­társasági elnök mondott beszé­det, amelyben kiemelte a nem­zeti szabadság és függetlenség fontosságát és hangsúlyozta: " Tudatában vagyunk an­nak, hogy a csehszlovák köztár­saság megalakulásait 1918-ban, újra felszabadítását 1915-ben és azt a lehetőséget, hogy ma sza­badon és függetlenül építhetjük szocialista államunkat, nagy szövetségesünknek, a Szovjet­­úniónak köszönhetjük. Külpolitikai kérdésekről szól­va Gottwald elnök megállapí­totta, hogy az elmúlt év külpo­litikai téren is­­nagy megerősö­dést hozott a világbéke arcvo­nalának. Rendkívül erőssége a békéért vívott harcnak az a tény is, hogy a Szovjetuniónak is van atomfegyvere. A sztrájkok miatt sorra leállnak a nagy amerikai autógyárak A több mint egy hónapja tar­tó amerikai sztrájkok súlyos kö­vetkezményei egyre érezhetőbbé válnak. Pittsburgi A/77-jelentés szerint a General Mo­ors autó­­tröszt közölte, hogy hétfőtől kezdve több vállalatában négy­napos munkahetet tartanak. A Chryster-mű­ve­k vezetősége kö­zölte, hogy a vállalat detroiti gyárában, ahol mintegy 35 ezer munkás dolgozik, acélhiány miatt beszüntetik a munkát. A Ford már előzőleg bejelentette egyik gyárában a munkabeszüntetést és azt, hogy november 15-én 100.000 munkást bocsátanak el. Ugyanekkor egy washingtoni jelentés arról számol be, hogy Truman elnök aláírta azt a tör­vényjavaslatot, amely 15 milliárd 585.863.498 dollárt irányoz elő hadikiadásokra az 1950. június 30-án végződő költségvetési év­re. Békeidőben ez eddig a legna­gyobb méretű hadiköltségvetés. Általános tiltakozó sztrájk Olaszországban Rómából jelenti az MTI. Vasárnap este a calabriei Catan­­zaro környékén a földnélküli parasztok művelni­ kezdték az ugaron hagyott földeket. Scelba a hírhedt belügyminizter azon­nal mozgósította pribékjeit és a­­ rendőrség sortüzet adott. A pa­ órás általános tiltakozó sztrájkot rendelt el egész O­aszországba­n. amerikai monopol­­tőke újabb támadása le­ynea­'Európa függetlensége ellen Párizsi MTI-jelenlés szerint az amerikai monopol­őke minden eddiginél nagyobb méretű és brutálisabb offenzívát indít a marshallizált országok ellen, hogy azokat teljes behódo­ásra kén­yszerítse. Az amerikaiak kö­vetelik az európai vámsorom­pók letörésével szabad út nyi­tását az amerikai áruk beözm­­­lésének, a valuták szabad át­válthatóságát, több európai or­szág vámunióinak megteremté­sét és minél «kielégítőbb» biz­tosítékot az amerikai tőkebefek­­tetések számára. Az Európai Gazdasági Együtt­működés Szervezete tanácskozó bizottságának hétfői ülésén Hoff­mann, a Marshall terv igazgatója beszédet mondott, amelyen hangsúlyozta, hogy a leértéke­lés nem elég. T­élszázszeren mil­lió nyugateurópai fogyasztóból álló, tartósan szabadkereskedel­­met folytató területet kell fel­állítani. Hoffmann megparan­csol­a a Marshall-országok je­lenlevő minisztereinek, hogy 1950 elejére készítsenek olyan programmot, amely előre viszi Európát a gazdasági összehan­golást, magyarán a teljes be­­hódolás felé vezető úton. A demokratikus görög orvosok Visinszkij közbenjárását kérik egy halálraítélt hős görög orvos megmentése érdekében A Szabad Görög Rádió jelenti: Görögország demokratikus gon­dolkodású orvosai táviratot in­téztek az ENSZ-ben tárgyaló szovjet küldöttség vezetőjéhez, Visinszk­ijhez és az ENSZ főtit­kárához, Trygve Liehez. A táv­iratban a görögországi demokra­tikus orvosok tiltakoznak Mano­­lisz Sz­ganosz orvos halálraíté­­lése ellen. A görögországi de­mokratikus orvosok távirata fel­kéri Visinszkijt és az ENSZ fő­titkárságát, hogy mentse meg a görög nép harcos katonájának, Sziganosz Manolisz életét. Stettinius volt USA külügyminiszter meghalt New Yorkból jelenti az MTI, hogy Edward Stettinius, az Egyesült Államok volt külügy­minisztere, a connecticuti Gree­­wichben hétfőn meghalt. Újjászületett a Tudományos Akadémia Az Akadémia elfogadta a reformot és az új alapszabályt A Magyar Nemzet már hosz­­szabb­ idő óta között cikkeket és nyilatkozatokat a Magyar Tudo­mányos Akadémia reformjának szükségességéről és ezeknek a megnyilatkozásoknak rendkívül nagy visszhangjuk volt­ a ma­gyar szellemi életben. A legkü­lönbözőbb tudományágak képvi­selői követelték lapunknak a ha­sábjain, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémiának szoro­sabb kapcsolatba kell kerülnie az élettel és el kell foglalnia he­lyét a magyar népi demokrácia tudományának irányításában. A Magyar Tudományos Aka­démia hétfőn délután zárt ülé­sen tárgyalta az akadémiai re­form első komoly állomását je­­lentő új alapszabálytervezetet. A harminckilenc szavazati jog­gal rendelkező rendes tag és számos levelezőtag részvételével megtartott ülés­e­ új alapszabá­lyokat teljes egészükben a ta­­­­nosságban és részleteiben elfo­gadta. Ugyanez a zárt ülés tárgyalta az új tagok felvé­elét is. Ennek során számos új taggal bővült a Magyar Tudományos Aka­démia. Tiszteleti tag lett Gerő Ernő és Révai Józ­sil. Új Irea­de* tag: Rudas László új leve­lező tagok: Trencsény Wad­apfel Imre, Andics Erzsébet, Szabó Imre, Rengi Alfréd, Mol­nár László, Rédey László, Ko­vács István, Somos András Pe­tényi Géza, Hetényi Géza, Rajka Ödön, Kellner Béla, Gegesi Kiss Pál, Havas András, Babics An­tal, Gillemot László, Major Máté, Hevesi Gyula, Bognár Géza, Bar­a István, Szádeczky Kardos E­lmér, Kovács Károly Pál, Rázsó Imre Osztrovszki György és Bíró Ferenc. Az ülés határozata értelmében az alapszabályok jóváhagyásáig és az ezt követő új tisztikari választásig a Tudományos Aka­démia ügyvitelét egy három­tagú intézőbizottság végzi, mely­­nek tagjai Alexits György, Fo­­garassy Béla és Voinovich Géza­" Mikor tekinthető meg az Újítók kiálltása nove­­mber 2-án Az Országos Ta­lálmányi ITT p­ortal közli, hogy november 2-án az Újítók k­alitását reggel 8 órától 13 óráig zárva tart­ják, de 13 órától a szokásos záróráig, 20 óráig ismét nyitva lesz,

Next