Magyar Nemzet, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2 Korábban nyitnak a Közért- és Tejért­­fiókok A korán reggel munkába in­duló lakosság b­evásárlásainak megkönnyítése érdekében újév után a Közért, a Tejért, és a 11 ússzéli üzleteket korábban nyírják. A belkereskedelmi mi­ni­szt­er rendeletére január 2-tól 417 Közért-fiók reggel 6-tól, il­letve 7-101, 102 Hússzék-üzlet reggel 7-től, 273 tejfiók pedig reggel 6-tól délután 4-ig, 269 fiók pedig reggel 7-től délután 5-g tart nyitva. Azokon a he­lyeken, ahol Tejért-fiókok még nem működnek, a korábbi tej­beszerzés biztosítására 42 Közért fűszer­üzlet reggel 7 órakor nyit. A Magyar Kiaciíny december 81.­ (271.) száma a követ­kező ren­ete­ket közli: A Magyar Népköztársaság mi­­nisztertanácsának rendeleteit a föld­­reform és a telepítés befejezéséhez szükséges egyes rendelkezésekről, a Technológiai és Anyagvizsgáló Inté­zetnek Ipari Minőségellenőrző Inté­zetté alakulásáról, az Árhatóság­­ren­djeleit az egyes bánya- és gyáripari termékek és gazdaságii jellegű szol­gál­tat­ások árverése elkészítésének újabb szabályozásáról, a beszolgála­­tási kötelezettség teljesítésére átadott kukorica január havi árának megál­lapításáról, a belügyminiszter rende­letét a Budapest főváros kerületei­nek megállapításáról szóló rendelet ■végrehajtásában az egyes anyakönyvi jogszabályokban lévő hely m­­eg­jelölés szükségessé vált megváltoztatásáról, a pénzügyminiszter rendeleteit a bel­földi forgalomban fizetendő forgalmi adókról szóló rendelet módosításáról, a Budapest fővárosi és a budapestvi­déki pénzügyigazgatóságok átszerve­zéséről, a gépjárművek adókötelezett­­ségéről szóló rendelet kiegészítéséről, a földművelésügyi miniszter rendele­teit a gyümölcsfaiskolai engedély visszavonásáról, a kendermagtermelés minőségének fejlesztéséről, a földre­form és a település befejezésével ösz­­szefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló törvény végrehajtásáról, az Or­szágos Vízgazdálkodási Hivatal szer­kezetének módosításáról, a belkeres­kedelmi miniszter rendeletét a közü­leti étkezdék anyagbeszerzéséhez szük­séges bevásárlási könyv és bevásárlói igazolvány térítési díjának módosítá­sáról, a közlekedésügyi miniszter ren­deletét új általános forgalmú posta­­bélyeg kiadásáról, a népjóléti mi­niszter rendeletét a gyógyító hatás­sal nem rendelkező anyagok gyógy­szerként forgalomba hozatalának el­tiltásáról. Halálozás, özv. Lehrter Zsig­mondné sz. Behr Berta elhunyt. Temetése 2-án, hétfőn 12 órakor a Rákoskeresztúri k­r. temetőben. M- de­z irigy!... Hát miért nem mondja el barátnői­nek, hogy arcbőrének üdesértét, tisztaságát, simaságát kozmetikája kezelésének köszönheti. VII. Kertész­ utca 37. I. 2. T. 222—419. Newyorki öt budapesti diploma! Olcsó bérletrendszer! Fagyöngy Írta: Tamás­ Áron Először csak annyi történt, hogy a szomszédos gyümölcsös­­kertek közelében kezdtem járo­­gatni, hadd lássam, miféle gyü­mölcsök vannak ott , nem érik-e már valamelyik. Aztán átmásztam a kerítéseken, hogy megnézzem, nincs-e hallomás a fák alatt. De már furcsa izga­lommal néztem a fákra is fel, amelyeken mosolyogtak a gyü­­mö­csök és kedveskedve inte­gettek nekem, hogy másszak fel hozzájuk a fára. Többféle gyümölcs volt, ami éppen abban az időben érett­ Első helyen a muskotályszilvát kell említenem, ami olyan édes­jó és kívánatos kerek gyümölcs volt, hogy minden fáradtságot megérdemelt Egyedüli baja csak az volt, hogy ritkaságszámba mert a gazdák nemigen nevel­tek ilyen fát,­­ ahol pedig az apjuk többet is ültetett volt, ott is néha kivágtak egyet-egyet, hogy ne vonzzon oly sok bajt és háborúságot. Nem is ehet csodálni a szegény gazdákat, mert a muskotály minden esz­tendőben csak mérget és kárt hozott a házihoz, mivel nemcsak lopták, akár a virigo a kert­ből, hanem lerontották miatta éjjelenként a kerítést, össze­gyúrták a fa környékén a füvet s még a kutyát is sántán hagy­ták ott, ha ugatni mert. Ezt a legények tették. Én még messze voltam attól, hogy ilyen hadjáratban részt vehessek, mert csak hét eszten­dős voltam. De azt már tudtam, hogy hány muskotály szilvafa van az utcában Nem azért tud­tam, miintha szilvafa-tudós Sze­rettem volna lenni, hanem azért inkább hogy a nap külön­böző szakasza­ba állítsam őket. Vagyis jött nekem reggeli, déli és délutáni szilvafám, még­pedig a háziakhoz és más körülményekhez alkalmazva ezt a beosztást. Mert ugyanis a falusi emberek természete nem egyforma, hiába kell nekik egyforma munkát végezniök­. Van olyan, amelyik már hajnal­ban elmegy hazulról s viszi a munkára az egész háznépet is magával; vannak olyanok, akik házőrzőt szoktak hagyni otthon s ismét olyanok is, akik bár­mikor hazajöhetnek. Aki gyümölcsöt akart lopni, az ilyent annak tudnia kellett. De nem is fogott meg engem senki. Csakhogy a muskotályszilva hamar elfogyott. Emiatt hara­gudtam is a gazdákra és a fákra, sőt az egész világra, bár jól tudtam, hogy ez oktalanság. Valahogy hát segítenem kellett a dolgon, segíteni pedig csak úgy tudtam, ha nem ragaszkodom továbbra is a muskotályszilvá­­hoz, hanem megelégszem más olyan gyümölcsökkel, amelyek úgyszintén korán kezdenek érni. Amikor láttam, hogy ilyen van is elegendő, akkor a kedvem újra megjött, sőt tetszett nekem, hogy még választhatok is. Ha­marosan úgy vettem észre, hogy reggel vagy délelőtt leg­jobb az édesalma, délben a tor­zsában körte, délután a hulló vackor, míg legjobb a napot mézvackorral fejezni be, mert az volt talán a legízletesebb Ezt a mézvarckort «palac­­féreg körtövének» is hívták nálunk, s mai napig sem tudom, hogy miért, mert palac­­féregnek, másfelől nagy meg­vetéssel a poloskát nevezték. Eredménnyel is, mert ettől a névtől úgy megsértődött, hogy oda soha nem is jött, amire elég bizonyíték, hogy őt magát én nem is ismertem egész gyer­mekkoromban, csupán ezt az elijesztő nevét. Dehát most nem is róla van szó, hanem a mézvackorról, ami ugyancsak olyan emléket idéz, ami nem­csak sokáig volt kellemetlen nekem, hanem csípett is való­sággal és fájdalmat okozott. Az történt ugyanis, hogy az egyik délután, úgy uzsonna táj­ban, elmentem a Mátyás bácsi kertjébe, ami tőlünk a harma­dik szomszédban volt. Nagy­szép gyümölcsös kertje volt Mátyás bácsinak s benne há­rom mézvackorja is, szinte ve­tekedve egymással, hogy melyik teremjék hivogatóbb gyümöl­csöt. Bizonyos voltam, hogy abban a nagy drlogidőben sen­ki mással nem lesz találkozá­som, csupán a madarakkal, akik szintén szerették ezt a mézédes és illatos csemegét. Igazán ne­m gondolhattam arra, hogy előzőleg a gazdfa egészségi állapotát is megtudakoljam, fő­leg olyan gyönyörű nyári idő­ben, amikor szinte még a halot­tak is felkeltek, hogy a mezei munkában az élőknek segítse­nek! Ott volt a baj, hogy ezt elmulasztottam megtenni, mert ha utána jártam volna, akkor megtudhattam volna a szomorú valót. Vagyis azt, hogy szegény Mátyás bácsinak göryesztő gyomorbaja volt, mely azokban a napokban különösen elővette őt, aminek következtében ott­hon korny­adozott. S éppen ott heverészhetett va­lahol a fák alatt, görcsösen megbánva a hűsítő fűben, ami­kor én a kertbe megérkeztem. Nem lévén olyan szimatom, mint a jó kutyának, nem vet­tem észre őt, pedig szokás sze­rint jól körülnéztem, mielőtt felmásztam volna a fára. Mivel azonban biztató síki csend ho­nolt az egész gyümölcsös kert­ben, én felmentem a fára s odafent a teteje felé, ahol leg­jobban sárgul­ a körte, egy al­kalmas ágon megtelepedtem. Kényelmetlen leültem az ágra , mivel nem hajtott a gyanú vagy a szükség, először még gyönyörködtem is az incselke­dő körtékben. Majd a legszeb­­biket leszakasztottam és szép­­lassan megettem. S meg egy másikat is. Amikor, azonban a harma­dikat javában ettem volna, oda-­­ lent a fa alatt megszólalt egy hang s azt mondta: — Te ott mit csinálsz a fán?! Csak a temetőben történhetik ilyen, amikor lent a sírban meg­szólal a bolt. Mert engemet úgy megrémített a hang, mintha úgy tett volna éppen. Még a falás is, ami a körtéből a szám­ban volt, még az is megállott, nemcsak a terekzetem. Üllőm­ben meg is tagoltam hirtelen, de jól átöleltem a fát , úgy lapultam. Annyi, azonban láttam, hogy Mátyás bácsi­­van odalent. Várta, hogy szóljak valamit, de én némán és mozdulatlanul ültem a fán, mint a fagyöngy. — Nem hallod?! Mit csinálsz odafent? Nem is tudom miképpen, de az jutott eszembe hirtelen, hogy igazán nagy buta tud lenni egy felnőtt ember amikor ilyeneket kérdez Mert hiszen láthatja, ha szeme van neki hogy megszep­penve ülök a fán, s tudhatja azt is, hogy miért jöttem fel a fára. S attól hogy butaságot kérdezett egy kicsit megenyhült bennem a félelem, de annyira méssem, h­gy azt letettem volna például, hogy imádkozom — Gyere le! — mondta is­mét. Ezt Úgy mondta, hogy abban sok minden volt, csak éppen jó nem. De legalább egyenes és értelmes beszéd volt mert nyil­­tan megmondta vele hogy men­jek le a fáról hiszen meg akar fogni. -„ Gyere csak le! — szólott újból Ez még fenyegetőbben hang­zott, s a mutatóujjával iizet is hozzá felülről lefelé húzván a horgas ujját. S ahogy lát­tam azt a mozduló kezét, egy­szerre belém nyilalott a gondo­lat, hogy azzal a kezével fog nyakoncsípni engem De még az is semmi lesz ahhoz képest, amit apámtól fogok kapni. Et­től rémültem meg csak igazán. S rémületemben rám rontott a szégyen is, mintha csak akkor eszméltem volna rá, hogy való­jában mit is csináltam. A világ semmiféle gyümölcse nem érte volna meg, úgy szen­vedtem. S akkor Mátyás bácsi ismét megszólalt: — Egyszer lejössz! — mondta. Ebben a hangjában nem annyira mérget, mint ink­ább elszánást éreztem. S nemhiába, mert a szó után b­eheveredett a fa alá, ami azt akarta jelenteni, hogy neki van ideje addig, amíg én egyszer csakugyan le­megyek a fáról. Ma­­ már lát­tam, hogy valami csinálnom kell. De mit? Az egyik az lett volna, hogy észrevétlenül lefelé ereszkedem, aztán hirtelen le­szököm a fáról s amíg a láb­a áll, addig én gyorsan elfutok. Vagy eszembe jutott az is, hogy csendben leszek s várok, hátha őt va'ahogy megejti az álom. Mégis a hermád'kát v'Va'z­­tot'am, vagyis azt hogy leme­gyek. Hadd essem keresztül ezen a szenvedésen, ha már meg kell lenni. — Mit csinál velem, ha le­megyek? —­ kérdeztem. — Majd meglátod — felelte Mátyás bácsi. — De mégis — Te mit csinálnál az én he­lyemben? — kérdezte. — Meghúznám a maga fülét — mondtam Úgy hajtottam. Mintha ezen nevetett a v­a egy kicsit, ami annyira fokozta a bátorságomat, hogy csakugyan lefelé indul­tam. Amikor ezt ő észrevette, felállott a fűből, hogy készen­létben várhasson engem. — Gyere csak, mert én sem teszek egyebet — mondta. Nagy bizalma azért nem volt bennem, mert úgy állott résen, hogy mindjárt megragadhasson, szinte még a levegőben. A vá­ramnál fogva meg is markolt rögtön, majd a fülemet csípte belé a két bütykös ujja közé. — Ki fia vagy? — kérdezte. Jól van, gondoltam magam­ban, mert eszerint nem tudja, hogy ki vagyok s így nem is árulhat be otthon. — Az ne számítson — mond­tam. Úgy kezdte húzni a fülemet, hogy a fejem is ment utána. — Hát ma számítson? — kér­dezte. — Az, hogy én hibáztam. Erre egy nyakkevest adott ne­kem s azt mondta: — Lódu­­l Átmásztam a kerítésen és hazafelé indultam. Mentemb­en éreztem, hogy nagyon sajag a fülem, de életemben e­őször a lelkem is sa­jgott. Valahogy tem jól volt úgy, ahogy volt. Szégyen­­ezt­e is magam előtt, hogy egy idegen ember huzigál­hatta a fü­emet, miközben még azt sem gondolhattam. Hogy igazságtalanul teszi. Ámbár a madarak is azt csinálják, amit én tettem. Dehát legyen úgy, hogy a madár egészen más, mint az ember, ami igaz is. Igen, de ha ember, akkor ne­­csak gyümölcsöt lopni legyen neki tilos, hanem a szavát is szegje meg m at ahogy Mátyás bácsi megszegte. Mert én gyer­­mek­létemre betartottam, amit mondtam; ő azonban, mire fel­nőtt volt, nyakon csaphatott en­­­­ gem hote­lt megígérte vett nekem, hogy nem fog egyebet tenni, csak a fülemet hozta meg. Magyar Nem­zet Mit tapasztalt a sztálini ajándékokat vivő magyar küldöttség a Szovjetunióban Három héttel ezelőtt indult el Budapestről az a különvonat, amey a magyar nép ajándé­kait vitte Moszk­vába Sztálin születésnapjára. A vonatot el­kísérték a magyar nép képvise­letében Berki Mihályné zemp­léni főispán, Muszka Imre és Csillag M­klós. Részt vettek egy­ben Sztálin születésnapja a kai­mé­ból rendezett moszkvai ün­nepségeken. Huszonhárom napi távollét után most érkeztek haza gazdag és felejth­etet­en él­ményekkel. A gyönyörű útról Csüag Miklós ezt mondja­: A Puskin Múzeumban . Amikor megérkeztünk, az ajándékokat a moszkvai Puskin Múzeumba szállították. A város egyik legszebb pontján, a Mosz­kva folyó partján áll a múzeum, a Lenin-könyvtár kö­zelében. A szovjet hatóságok a múzeum hatalmas termeiben állították ki a magyarok aján­dékát, a népi demokráciák többi országainak Sztá­ln szü­letésnapjára küldött ajándékai­val együtt. Tizenegy termet töl­töttek meg a kiá­lítás óriási anyagával. Ebből két term­t foglaltak el a magyar ajándé­kok. Az első teremben helyez­ték el Kisfaludy Stróbl Zsig­­mond óriási márványszobrát Sztálinról Ez volt az a szobor, ameynek díszmásolatát az aján­dékok budapesti kábításán mi is láthattuk. Külön fejezetet ér­demel az a rengeteg ajándék, amit a Szovjetúnió népei küld­tek Sztálinnak. Nem bírom el­felejteni azt a köra­belti négy­­méternyi magas metszett üveg­kristály vázát, amely a szivár­vány minden színében pompá­zik. S emlékemben marad egy azerbajdzsáni szőnyeg is. Het­ven négyzetméteres ez a gyö­nyörű darab. Közepébe Sztálin alakját szőtték bele gondos ke­zek ... Muszka Imre így beszél: — Svernik, a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke köszönte meg ne­künk a gyönyörű ajándékokat. A Legfelsőbb Tanács elnöke maga is végigjárta a kiállítást és különösen sokáig időzött a magyar ajándékok termeiben. Érdeklődött egy-egy ajándék készítője felől és arról is, ho­gyan készültek ezek az ajándé­kok. Talán legjobban a gép­­modellek tetszettek Svernik el­nöknek. Gyönyörűek voltak az ünnepségek is. Soha nem fog­juk elfelejteni ezt az utat. Berki Mihályné az ünnepsé­gekről beszél. A Nagy Színház­ban rendezett ünnepség, s a Kremlben tartott díszvacsora mozzanatait eleveníti fel. — Az a megtiszteltetés ért bennünket, a magyar küldött­ség tagjait, hogy Sztálin gene­­ralisszimusztól körülbelül húsz méternyire kaptunk helyet egy páholyban. Sztálin a díszemel­­vényen ült, mi egészen a köze­lébe kerültünk. Hat óra hosszat tartott az ünnepség. Sztálin ge­­ne­ralisszimusz barnára sült arc­cal, fiatalosan fogadta a néző­tér szűnni nem akaró tapsát, éljenzését. Háromezer ember tomboló ünneplése és szeretete áradt feléje hat órán keresztül. A könnyem is kicsordult, ami­kor láttam, h­ogy Sztálin, a mi szeretett vezérünk, tanítónk, felszabadítónk az egyszerű em­berek reménysége, százmilliók lángeszű vezére, milyen áradó szeretettel öleli magához a kis szovjet pionírokat. Ezek a ki­csinyek virággal köszöntötték őt, második édesapjukat. Egy­másután léptek a mikrofon elé a világ legnagyobb kommunista pártjainak vezérei is, köztük a mi szeretett Rákosi Mátyásunk. — A Kremlben, a cárok egy­kori báltermében ezrek ünne­pelték Sztálint Nagyon boldog voltam, amikor ezen a vacsorán együtt láttam Sztálint, az út­mutató tanítót és mellette leg­nagyobb magyar tanítványát, Rákosit. Csodálatos eredmények Berki Mihályné ezzel fejezi be beszámolóját: — Természetesen nemcsak az ünnepségeken vettünk részt, ha­nem tapasztalatokat is gyűjtöt­tünk a Szovjetúnióban. Erről már ismét Muszka Imre beszél, a­ki sztahánovista eszter­gályos, öt Bu­kov, a kiváló szov­jet sztahámov­sta indította el a többezer százalékos telj­esítmé­­nyek útján. — Egy napot töltöttem a leg­nagyobb autógyárban. Ez a moszkvai Sztálin Autógyár. Bá­­mulatraméltók és csodálatosak az eredmények. Nem is nagyon bírok róluk beszélni legfeljebb tisztelni tudom ezeket az ered­ményeket. Láttam olyan gépet is, amely négy kalapácsütéssel ké­szíti el az autók főtengelyeit. — Tapasztalataimat — mondta végül Muszka Imre — sürgősen átadom a magyar sztahanovista társaimnak. Románia nagy lelkesedéssel ünnepelte a Népköztársaság kikiáltásának évfordulóját Bukarestből jelentik. Egész Románia nagy lelkese­déssel ünnepelte pénteken a Ro­mán Népköztársaság kikiáltásá­nak második évfordulóját. A­­ nagy nemzetgyűlés ülésén dr. Constantin Parhon elnök, ki­emelte, hogy az országban a gazdasági és politikai helyzet állandóan erősödik és Románia tevékeny tényezője a béke és a szocializmus táborának, amely a Szovjetúnió vezetése alatt áll. A nagy nemzetgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta annak a rendeletnek a bejelentését, hogy Bukarestben Sztálin-szobrot állí­tanak. Ünnepi ülést tartott a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiája is. Országszerte minden városban és faluban ünnepi gyűléseket rendeztek. Száz- és százezer munkás, pa­raszt, diák és egyéb dolgozó vett részt az ünnepségeken, amelyek szónokai egyöntetűen hangoztat­ták az ország eltökéltségét a szocializmus felépítésére és a béke megvédésére. HETI SZÍNHÁZI MŰSOR Operaház: V.: Szovjet légierők tánc- és énekegyüttese (8), H.: Nincs elő­adás, K.: Tosca (Ney Dávid) (7), Sze.: A trollibadur (B. 7.) (7), Cs.: Fidélio (Csepreghy) (7), P.: El­dőlt menyasszony (7), Sze.: Lammermoori Lucia (7), V.: Hoflmann meséi (11) Borisz Godunov (Nikisch—Báré) (7) Nemzeti Színház: V.: Boldogság (V18), N­.: Ellenségek (V28), K.-től Szo.-ig: Boldogság 068), Vas.: Ellen­ségek (3), Boldogság (18). Bér­elek: H.: Ernyi, K.: Moór Anna, Sze.: Szerdahelyi—Hegyesi, Cs.: D. 3., P.: Ambrus, Sze.: Odry, V. este: Mátrai. Magyar Színház: Egész héten: Ka­renina Anna (7). Bérletek: H.: Bla­­háné, K.: Ditrói, Sze.: Sebestyén, Cs.: Kassai, P.: Nyáray, Sze.: Lá­­bass, Vas.: Podmaniczky. Madách Színház* Egész héten: Sza­bad a pálya (7) Bérletek: Vas.: Ma­­dér, H.: Megveri K.: Goldmark, Sze.: Liszt, Cs.: Ábrányi, P.: Pauli, Sze.: Békás, B­elvárod Színház: Egész héten: Hétköznapok hősei (7 vas. YzA is) Ifjúsági (volt Víg) Színház: Egész héten: Dzsomárt szőnyege (7, v. 3 ig) Bérletek: H.: Bajza, K.: Lavotta— Rudamovits, Sze.: Burián—Mosonyi, Cs.: Takács—Perotli, P.: Dalnoky— Tallién, Sze.: Náday—Gyenes, Vas. d u.: Grassalkovich, Vidám (volt Pest) Színház: Vas.: Filmcsillag (3, 0/68), H.-től Csüt.­g: Nincs előadás, P.-től Vas.-ig* Gömböc út 068. vas. 3 is) Bérletek: P.: Beöthy, Szó.: Udvarhelyi Vas. d. u.: Sugár, este: Pataki. Úttörő (volt Művész) Színház: Egész hé­ten: Csodák országa 0/65, Szó.: VA, KS)Fővárosi Operett: Vas.-tól Csüt -ig: Mont­ mark­et ibolya, Masenyka álma (7), P., Szó.: Gerolsteini nagyhercegnő (7). Bérletek: Vas.: Vidor, H.: Szir­mai, K.: Kocsóh Sze.: Ráthonyi—Tö­rök, Cs.: Tapolczai, P.: Küry, Szó.: Péchy. Városi Színház: Vas.: Szovjet légi­erők ének- és táncegyüttese 0/65) Já­nos vitéz (8), H.: Szovjet­­ légierők ének- és táncegyüttese (7), K.: Rigo­­letto F. I./1. (7), Sze. és Csüt.: János vitéz UII­. (7) P.: Traviata III/1. (7), Szó.: János vitéz (7), V­as.- Nyom­dászipari Szakszervezet előadása (10), Zene, humor tánc 065), Budapesti szerenád (8) Fővárosi Varieté: Egész héten: Új világ csillagai (8, vas. Yi5 is) Kamara Varieté: Egész héten: Görbe tükör (8, vas. Yn is) Mozik műsora DUNA (Stoyan (123-043): Sztálingrádi csata (történelmi) (5, 7, 9 vas. 3 is) FÁKLYA (Décsi) (121-313): Az operá­tól a jazzig (165-től este 11 óráig, vasárnap 11 órától este 11 óráig) FORUM (189-707): Vigad az erdő (rajz) (Előadások: Yzb, Vzl. V69, vas. V63) KÖRÚTI HÍRADÓ (222-199): Magyar híradó, Szilveszteri éj, Szovjet híradó. Beszámoló a 3 éves terv eredményei­ről, Magyar úttörőh radó, Trojka. (Előadások: reggel 6-től este 11 óráig) MÁJUS 1. (Átrium) (160-955): Millio­mos úr szerelmes (paródia) (4. Yzl 9) PEST (Corso) (182-818): Milliomos úr szerelmes (paródia) (V64, 6, M29) RÁKÓCZI (Omnia) (139-6931, Vigad az erdő 0/65, %7, %9, v. V73) Varietét SZIKRA (Scala) (120-150): Milliomos úr szerelmes (paródia) (V25, 7, y210) VÖRÖS CSILLAG (Rp. 1 Ap.) (222-656) Sztálingrádi csata (5­7, 9, vas. 3 is) BRIGÁD (Adria, Plőrinc): Vigad az erdő (rajz) 065, Y 7, Y19, v. Yz3) Varieté KORZÓ (Újpest): Milliomos úr szerel­mes (paródia) (Yz*, 6, Yz9) Varieté( MUNKÁS (Alfa, Kőbánya): Vigad az erdő (színes rajz) 066 V68, v. Yz4 is) ROYAL (Kispest): Vigad az erdő (rajz­filmsorozat) (6, 8, v 4 is) Varieté! TÁNCSICS (Csepel): Milliomos úr szerelmes (paródia) (V66 8 v. 3) Varieté Vasárnap 11-kor matiné. ..Volga** TÁTRA (Perzsébet): Milliomos úr sze­relmes (paródia) (6, Y79. v. Yz1) Varieté! MÁSODHETES MOZIK: ADY: Bűvös sapka (mese) (4,­­5, 8) ADMIRAL: Három találkozás (színes) (v65, Yi7, Yz9 vas. Y73 is) ALKOTÁS: Egy asszony elindul (társ.) 0/65 V67 Y79 vas. Yj­­3 is) ASTORIA: Csók a Stadionban (vígjáték) (Y67, y29 vas. V65-kor is) BÁSTYA (Palace): Bűvös si­pka (mesefilm) (1, 1, 8 5, 7, 9) CAPITOL: Bűvös sapka (mese) (11, 1,­­ 5 , 9) CITY: F­kete ház (Dckeas) (4, 6, 8, 7. 2) ELIT: Szabóné (magyar) (5 7, 9, v. 3 is) GLÓRIA: Kincs (komédia) (5, 7 9, v. 3) HOMÉROS Egy asszony elindul (társad.) (4 6, 3) HUNNIA: Egy asszony elindul (társ.) (4, 6, 8, v. 2) KAMARA: Fekete ház (Dickens) (^65, %1, 9) KOSSUTH: Bűvös sapka (mese) (Y19, V67, Y19) KRISZTINA: Egy asszony elindul (társ.) (4, 6, 8, v. 2) KULTUR: Egy asszony elindul (társadalmi) (5­7, 9, v. 3) NAP: Egy asszony elindul (társ.) (4, 6, 8, vas. 2 is) OTTHON: Janika (társadalmi) (YA, Y73, J­68 vas. Y72) PÁTRIA: Szabóné (magyar) (YJ), Y71, V69, v. V63) PETŐFI: Három találko­zás (színes rajz) (Hó, V27, V69, v. Y73) PHÖNIX: Egy asszony elindul (társ.) (11 1­3 5 7 9) SAVOY: Fekete ház (Dickens) 0/65 ^67, Y79) STÚDIÓ: Sztálingrádi csata (történelmi) (4, 6, 3, vas. 2) SZABADSÁG: Szabóné (magyar film) 0/66, Y77, V69, V. V23 is) TINÓDI: Asszonyhűség (dráma) (Y7b, V27, V69, vas. V73) UGOCSA: Három találkozás (színes rajz) (V64, V 6­8) Varietéi — G­it­ár Meteortól Podm.­u. 27. — Házasság. Dr. Gazta Iván és Vámos Zsuzsa december 31-én házasságot kötöttek.­­Straub János és Varga Kor­nélia házasságot kötöttek. (Min­den külön értesítés helyett.) Kristóf Éva és Bánk László házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. Vasárnap, 1950 Január 1 fontos híre­i. A budapesti pénzügy­igazgató­ság illetékességi termete január 1-től megegyezik Budapest fő­város köz­gazgatási területével. A kerületi adóhivata­lk számát a pénzügyminiszter új rende­lete 274-en alapította meg. Az V., VI., VII., VIII. és XIII. ke­rületben működő adóhivatalo­kat kivéve a többi adóhivatal illetékes területe megegyezik a kerületek közigazgatási terü­e­­tével. A népjóléti miniszter úr ren­delete szerint tilos bármely anyagot, vagy készítményt olyan módon forgalomba hozni, amely annak a téves elm­ek felkelté­sére a­lalmas, hogy a kérdéses szer gyógyszer. A rendelet meg­szegői két hónapig terjedhető elzárással büntethetők. Az újév egyházi zenéje Szent István Bazilika. Délután 6 óra: Harmat Artur: Ecce San­cerdos. Liszt: Missa Choratis. Harmat A.: Graduate (Viderunt omnes). Alleluja (Mulitarie olim). Offertorium (Titi sunt coeli), utána Adeste fideies. Mise végén Erkel: Magyar Him­nusz. Vezényel: Harmat Artúr, orgonái: Pécsi Sebestyén. Bel­­városi Főplébánia. 10 óra: Pa­lestrina: Lands Lion mise. Ve­zényel: Berg Ottó. Mátyás templom. 10 óra: Halmos László. Karácsonyi mise. Vezé­nyel: Bárdos Lajos. Ciszterci templom. 10 óra: Bárdos L. Missa tercia. Vezényel: Forrai Miklós. Este 7 óra: Ünnepi vesperás. Vezényel: Bárdos Al­bert. Bakáts-téri templom. 12 óra: Halmos László: Kará­csonyi mise. Vezényel: Murányi György, orgonái: Kokiss Zsig­mond. Népénekes misék rendje. 41, 21, 23, 32. A Szent vagy Uram énektárából. Termelési hírek. A Francia-Magyar Pamutipar a napokban, nyolc kárt­­ógépet kapott ii Szovjetúniótól Ezeknek a gé­peknek egyik legfőbb előnyük többek között, hogy nem okoz­­hatnak balesetet. Egyébként gom­bnyomásra indulnak és alig zörögnek hangosabban, mint a varrógépek. A Rieg­er Papírgyárban nagyot lendült a termelés, ebben az évben több mint 16 millió irkát gyártottak.­­ A debreceni vágóhídon új községi húsüzem épült. Gépt­­erőre rendezték be Moszkva felé törtek a fasiszta csapatok. Az út kulcsa az Orsai csomóprt

Next