Magyar Nemzet, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

A fizikai és szellemi dolgozók összefogása Két napon keresztül ta­nácskoztak az ország leg­jobb dolgozói arról, hogyan lehet az eddigi eredménye­ket továbbfejleszteni. A ta­nácskozás eredményes volt. Sőt bízvást állíthatjuk, hogy jelentőségében minden ed­digi hasonlót felülmúlt, mert egy olyan mozgalmat lendí­tett további sikerek felé, amely leginkább hivatott a szocializmus építésének meg­­gyorsítására, leginkább elő tudja segíteni a kapitalista országok termelékenységének túlszárnyalását, a legké­zel­­foghatóbban bizonyítja, hogy a munka, a becsület és dicső­ség dolgává vált, mert sorra múlja felül és dönti m­a a régi technikai normákat, amivel a munka magasabb­­rendű formáit tudja adni, ez viszont ahhoz vezet, hogy országunk soha nem látott jólétben élő országgá váljék. A sztahánovisták tanács­kozása nemcsak a sztahá­novisták ügye volt, hanem minden előrenéző magyar állampolgár legszemélyesebb érdeke és magánügye, tehát az egész ország elsőrendű közügye. Ezért tölthet el bennünket osztatlan öröm­mel a tanácskozás eredmé­nyes volta, amelyet legtömö­rebben a kongresszusnak Rákosi Mátyáshoz intézett levele bizonyít. A küldöttek leveléből sze­retet és hála árad a Szovjet­unió felé (m­ert az ottani tapasztalatok és az onnan jövő állandó segítség kellett ahhoz, hogy a magyar Szta­­hanov-mozgalom elindulhas­son), az emberiség legna­gyobb élő jótevője, Sztálin felé (mert az ő lángelméje fejlesztette példaképpé a szovjet Sztahanov-mozgalmat és irántunk érzett őszinte barátsága biztosítja szá­munkra a nélkülözhetetlen támogatást), Rákosi Mátyás felé (mert az ő közvetlen tanítása mutatja állandóan a helyes utat és tartja a mozgalmat ezen az úton), a Magyar Dolgozók Pártja felé (mert mozgósítja a dol­gozók széles tömegeit a moz­galom számára és élenjáró példamutató­­val biztosítja a nagy tanítók útmutatásai­nak magvalósítását). A hála és a szeretet szavait tettekkel akarja alátámasz­tani a kongresszus, ezért ígé­retet tett, hogy a Szovjetunió­tól átvett módszereket ta­pasztalatcsere útján tovább adják a küldöttek, a magyar Sztahanov-mozgalmat is tö­megmozgalommá fejlesztik, bevonják a nőket és az ifja­kat, és a munkásság még szo­rosabban együtt fog mű­ködni a műszaki értelmiség­gel. A levélnek és azon belül az ígéreteknek megfogalmazása bizonyítja, hogy a küldöttek teljes mértékben átérezték és magukévá tették a tanácsko­zás építő, lendítő szellemét, mert azokat a problémákat ragadták ki a tárgyalás ha­talmas anyagából amelyek elsősorban teremtik meg a Sztahánov-mozgal­om tovább­fejlesztésének lehetőségét. A magyar értelmiség a sztahánovisták első orszá­gos tanácskozása alkalmával ismételten öröm­e állapít­­hatja­­ , hogy népi demo­kráciánk mennyire megbe­csüli és milyen kitűnt­ető sze­repet szán neki a szocialisz­mus építésében. A felszólalók egész sora, köztük elsősor­ban vendégeink, a kiváló szovjet sztahanovisták foglal­koztak a fizikai és szellemi munkások közötti kapcsola­tok elmélyítésével, azzal a segítséggel, amelyet a mű­szaki értelmiség nyújtott eddig és még fokozottabb mértékben kell, hogy ezután nyújtson a mozgalomnak. Bő­ven tárgyalták ezt a kérdést a tanácskozás szónokai is. — A munkaverseny, a Szta­­hanov-mozgalom — mondotta szombaton Gerő Ernő állam­miniszter —, mint a munka­verseny magasabb formája, nem képzelhető el a munká­sok, a műszaki értelmiség, az üzemvezetés és általában a termelés és az ipar veze­tése s az egész gazdasági ve­zetésnek legszorosabb együtt­működése nélkül .. öröm­mel kell megállapítani, hogy műszaki értelmiségünk jelen­tékeny segítséget adott és ad napról-napra a Sz­ahánov­­mozgalom kifejlődéséhez. De természetesen ezen a téren még nagyon sokat kell ten­nünk. A műszaki értelmiség ezt tudja is és a felszólaló értel­miségi sztahanovisták nem egyszer hangsúlyozták, hogy milyen fontos lemenni az üzemekbe, tárgyalni a szta­hanovista munkásokkal, ta­nulni a munkástömegektől, hogy taníthassanak, hogy za­vartalanul munkálkodhassa­­­­nak együtt, hogy egymás tu­dását kiegészíthessék és ez­által egymás munkáját job­ban segíthessék. — A munkások és tudósok, fizikai és szellemi dolgozók­nak ez az összműködése — fejtette ki vasárnap Rákosi Mátyás —­ elengedhetetlen tartozéka a szocialista terme­lésnek. A szocialista termelés ennek megfelelően a műszaki értelmiség viszonyát is meg­változtatta a munkásokhoz és a munkához. A szocializmus feloldja és megszünteti azt az ellentétet, amely a szellemi és fizikai munkás között van, azt az ellentétet, amelyet a tőkés kizsákmányoló tudato­san és mesterségesen szított. A példakép ezen a téren is a Szovjetunió.­­ A tudomány és a gya­korlat szovjet munkásainak közös alkotó tevékenysége a munka és a tudomány kö­zötti olyan viszony, amely csak a szocializmusra jellem­­ző — hangsúlyozta I. P. Bar­­din, a szovjet delegáció veze­tője — világos bizonyítékai annak a folyamatnak, amely országunkban a szellemi és fizikai munka közötti ellentét kiküszöböléséhez vezet. Ez a folyamat a mi orszá­gunkban is elindult és éppen a sztahanovista mozgalom hi­vatott tovább vinni. Miért? Rákosi Mátyás klasszikus egyszerűséggel magyarázta ezt meg vasárnapi beszédében: — A sztahanovista mód­szer mondta —• nem az ember fizikai erejének foko­zottabb megfeszítésén, nem a munkás fizikai fáradságá­nak fokozásán alanszik, ha­nem elve a férfi magyar köz­mondás: többet ésszel, mint erővel. A sztphénovita mozga­lomban e'mé'vü­l az a karco­lat, amely a szt'lini műszak alatt szövődött az értelmiség és a munkásság között és olyan nagyszerű eredménye­ket szi­­t. Rákosi Mátyás meg­állapította, hogy «az értelmi­­ségnek a szocializmus f­lé fordulása azóta is folytató­dik .. . Az értel­m­iség c­ atla­­koz­ása a szocialista építéshez hatalmas új erő forrása. Az értelmiség és a fizikai dolgo­zók egységes munkáin teszi a szocalizmust a korlátlan le­­hetőségek hazájává». A sztaho­novista kongresz­­szus fontos állomása ennek az egységes munkának. Ennek a tudatában ígérhették meg és válthatják valóra a küldöt­tek azt az ígéretüket is, hogy április él­éj­ felr­abad­lás­nk ötödik évfordulóját még több, még jobb munkával ünnöplik meg. Rákosi Mátyás tanítása megint utat mutatott, lelkesí­tett, erőt adott ahhoz, hogy az április 4-re tett «munka­­feladndásokat teljes siker ko­ronázza szocializmust építő ötéves tervünk győzelme, a szovjet-magyar barátság to­vábbi megerősítése, a béke megvédése jegyében* • " ' v g*. Js— Máz Táblázatos id­ő-útmutató Újból csökkentették az élelmi- és iparcikkek állami kiskereskedelmi árát a Szovjetunióban A Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának határozata Moszkvából jelenti a TASZSZ. 1949-ben új sikerek követ­keztek be az ipari és mező­­gazdasági termelés területén. Megnőtt a munka termelé­kenysége, csökkent az önkölt­ség. A szovjet kormány és a SzK(b)P Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban lehetsé­gesnek találta, hogy 1950. március 1-étől új — szám sze­rint harmadik — árleszállí­tást hajtsanak végre az élel­miszerek és a közszükségleti iparcikkek állami kiskereske­delmi árában A Szovjetunió miniszterta­nácsa és a SzK(b)P Központi Bizottsága számítása szerint az állami kereskedelem újabb árleszállításának eredménye­képpen a lakosság egy év alatt nem kevesebb, mint 80 milliárd rubel nyereségre tesz szert. Ezenkívül — tekintettel arra, hogy az állami kereske­delem árleszállításának hatá­sára a kolhozpiacon és a szö­vetkezeti kereskedelemben is körülbelül ugyanilyen árcsök­kenés megy majd végbe — a lakosság ezúton további, nem kevesebb, mint 30 milliárd rubel nyereséghez jut. Következésképpen a lakos­ság az új árleszállításból ösz­­szesen 110 milliárd nyere­ségre tesz szert. Kétségtelen, hogy az új ár­­leszállítás eredményeképpen: 1. A rubel vásárlóereje újból je­lentékenyen megnő. 2. A szovjet rubel árfolyama a külföldi va­luták árfolyamához viszonyítva m­­ég inkább javul 3. A mun­kások és alkalmazottak reál­­munkabére ismét komolyan emelkedik. 4. Komolyan meg­javul a nyugbéresek és ösztön­díjasok helyzete, mert a nyug­­bérek és ösztöndíjak az ár­­leszállítás mellett is változatla­nok maradnak. 5. A parasztok jövedelmében további komoly emelkedés áll be, minthogy az árleszállítás miatt jelentékenyen csökken az az összeg, amelyet a parasztok ipari áruk vásárlá­sára fordítanak u­gyanakkor az állami beszolgáltatási árak a földművelési és állattenyésztési termékekre változatlanok ma­radnak. A Szovjetunió minisztertaná­csa és az SZK(b)P Központi Bizottsága elhatározza, hogy 1. 1950 március 1-től az élel­miszerek és iparcikkek árát a következő arányban csökkenti: Kenyér- és sütőipari cikkek: Rozskenyér, különleges őrlésű rozs- és búzalisztből készült ke­nyér 25,9 százalékkal, minőségi búzalisztből készült kenyér 30 százalékkal, minőségi búzaliszt­ből készült zsemlye, perec, kétszersült és egyéb sütőipari készítmény 30­­ százalékkal, élesztő 29 százalékkal­ Liszt: különleges őrlésű bú­za- és rozsliszt: 25, legfino­mabb búzaliszt 30, búzadara 21, egyéb búzaliszt és darafé­­lék, valamint tengeri-, árpa- és egyéb liszt 25 százalékkal. Kásafélék, rizs és hüvelyeink: Köles 14,8, hajdinakása, egyéb kásafélék, borsó- és babfélék 20, rizs 12 százalékkal. Száraztésztafélék: 25, metélt­­tészta 25 százalékkal. Élelmiszerkivonatok: Borsó­pih­éleves és köleskása zsírral: 15.2, gyermektápliszt 14­ 5, bur­gonyakeményítő 14,6, zabliszt, tengeripehely, szágóliszt stb­ 15 százalékkal. Gabonaféék és takarmányok: Rozs, búza, árpa és egyéb gabonafélék 20, zab 22,7, ola­jostakarmány pogácsa 22,egyéb sajtolt takarmányok 25, széna 25 százalékkal­ Hús és húskészítmények: Hizlalt marhahús 24, közepes minőségű marhalul­­ 30, hizlalt juhhús 28, gyengébb minőségű juhhús 35, sertéshús­­24, házi­­szárnyigéj, házinyúlhús 30. '«’-gy»'-k és közepes minő­ségű húsfélék 24, egyéb gyen­gébb minőségű húsfélék 30, tej, láb, tüdő és belseség 24, kolbászfélék 24, virslifélék 30, füstölt húsok 27, vagdalt hús 35, egyéb ételkösrítmények 25, hús- és húsos konzervek 25 százalékkal. Hal és halkészítmények. Sü­gér 10.2, tokhal 10, távolkeleti lazacfélék, gadóc és szkrumbria 30, sózott lazacfélék 20, csendes­óceáni hering 30, kaspitengeri hering 10.1, halfilé 25, szárított halak 30, fekete kaviár 30, vö­rös kaviár 25, olajos konzerv­­halak 25 százalékkal stb. Egyéb halkonzervek 30 százalékkal. Zsiradékok, sajt és tejtermé­kek: Alati zsiradék 30, szovjet, svájci, holland, ömlesztett és egyéb sajtok 20, egyéb sajtok, brinza stb. 15, teljes tej, tejszín, aludtej és yoghuri 10, tejfel, túró és egyéb erjesztett tej­­készítmények 20 százalékkal. Tejkonzervek: tejpor 15, fagy­lalt 20, növényi zsiradék 10, margarin 35, nyers és abált szalonna 18, vitamin tartalmú gyógy zsiradék 25, majonéz és egyéb mártások 20 százalékkal. Tojás és ojáspor: Tojás 15, tojáspor 20 százalékkal. Cukor cukrászati készítmé­nyek is fűszerek: Porcukor 15, kockacukor 12, cukorka és ka­­rame­la 8, csomago­t karamela kakaótartalom nélkül 11, töltött bonbonok csokoládé, marma­­ládé, mézeskaács stb. 20, kakaó és tortafélék 16,7, egyéb cukrá­szati készítmények, (ostya, keksz, keleti édességek, diétás készítmények stb.) 18, lekvár, dzsem és zselé 25, vitaminok 20 százalékkal. Őrölt és főzött só 40, érletlen só 50, tea 10 tea-, kávé- és kakaó-ital 18 százalékkal Pá­­­kok, likőrök és borok: Vodka 16 7, likőrök 25, szörpök éj, édes krémek 18, szesztar­talmú szörpök 20, konyak 25, asztalbor 35, csemegebor-félék átlagosan 49, szovjet pezsgő 16 , gyümö­csborok 20 száza­. fákkal. Sör, gyümölcsnedvek és kvasz: Sör 30, természetes szörpökből készült italok 16 kenyérkvasz 22, egyéb hűsítő italok 20, szó­davíz 21 száza­­kkal. Gy­ümö­csök: Alma­­ és körte 20, szőlő 25, mandarin és na­rancs 15, szárított gyümölcs és dió 20, gy­om­őlé­skonzervek és gyümölcslevek 30, fagyaszto­t őszi- és Sárgabarack, szilva, sze­der, stb. cukrozva 20, fagyasz­tott gyümölcsök cukor nélkül 30 százalékkal. Burgonya és zöldségfélék: Bur­gonya 10, káposzta 14­ 7, sárga­répa 14­7, céklarépa 10, zöld­­borsó 32, egyéb zöldségfélék 10, savanyított káposzta 16.7, egyéb sózott és savanyított zöldségfélék 15, szárító­­ burgonya 11.1, szá­rított káposzta 20.8, egyéb szá­rított zöldségfélék 13, konzer­vál paradicsomlé 32 tojásgyü­mölcs, savanyított ugorka és egyéb zöldségkonzervek 20, fa­gyasztót zöldborsó 35,4, egyéb fagyasztott zöldségfélék 30 szá­zalékkal. Szövetek, ruhák, kalapok: Gyapotszövetek 15, tisztagyapjú és félgyapjú szövetek 12, finom­­szövésű tisztagyapjú szövetek 12, finomszövésű félgyapjú szö­vetek 22, durvaszövésű gyapjú­­szövetek 24, félselyem és műse­lyem szöve­­k 12, lenvásznak 15 százalékkal. Kabátok, öltönyök, nőiruhák és egyéb konfekció készítmények gyapjúszövetből, kamgarnbosi és finomszövésű tisztagyapjú szöve­tekből 10, finomszövésű fél­­gyapjú szöve­tkből 20, durva­­szövésű szövetből 22, női ruhák, blúzok, fehérnem­üek és egyéb félsestvemű szövetből és műselyem­­ből készült konfekciógyártmá­­nyok 10, gyapotszö­vőből ké­szült kabátok, kosztümök, női ruha, fehérnemüek és egyéb gyapo­teméből készült konfek­ció gyártmányok 13, lenvászon­ból készült nőiruhák, blúzok, fehérnemű és egyéb ienvászon konfekció gyártmányok 14, pa­mutból, félselyemből és műse­lyemből készült kölszövött áru 10, műselyemből készült nyári kötött kesztyűk 30, kapronból (szovjet gyártmányú nylonból) készült harisnyák és zoknik 25, gyapo­ból, selyemből és gyapjú­ból készül harisnyák és zoknik 15, szövetből készült sapkák, egyensapkák stb. 25, tisztagyap­júból készült férfisapkák 35, kalapok, bélelt süvegek 10, szőr­­megallérok és szőrmesapkák 10, gyapjú akarók 10, öl­öny, s­b. mérték után, elsőrendű szabó­­műhelyben 10, másodrendű sza­­bóműhelyben 15 százalékkal. Lábbeli: Bőr lábbeli 15, tex­­tilanyagból készült és kombi­nált lábbeli 20, szattyáncsizma és cipő, férfi- és női 25, gyer­mek gumilábbell 15, férfi- és női gumilábbeli 10, hasm­aláb­­bel­i 25 százalékkal. Díszműáruk és ékszerek­ Gyapotszövetb­ől, gyapjúszö­vetből, műselyemből és félse­lyemszövetből készült textil­­díszműtáruk 20, bőrből és mű­bőrből készült díszműáruk 20, fémből készült díszműáruk 15, gyári csipke és tu­ll 12, csipkéből és tűi­ből készült ké­zimunkák 30, varrólük 20 szá­­zalékkal-Parföm­ök, kölnivizek és ajándék­ dobozok: a Kamélia*, í-Magnolias, sBjelaja Nocsi, sBjdlaja Szirént 15, egyéb illat­szer és kozmetikai készítmé­nyek 25, fonalak és fonalké­szítmények 20, arany- és ezüst­­készítmények 10, ékszerkészít­mények és utánzatok 15, ki­tüntetés- és rendjelszalagok 20 százalékkal. Kultúrcikkek, játékok: Rádiókészülékek 15, hangszó­rók, h­anglemezjátszók, rádió­­lámpák és egyéb rádiócikkek 20 százalékkal, fényképezőgépek és egyéb fotócikkek 20, színházi látcsövek 25, gramofonok és al­­katrészeik, akkordeonok és har­monikák .25, harmóniumok 20, gramofonlemezek 16,7, pianino 10, irópapír­ 10, iskolai füzetek, karton- és fiapírkészítmények.20, rajzeszközök 30, Írógépek"' és­­ tartalék alkatrészeik 22, iskolai és irodai árucikkek, tollak és grafitceruzák kivételével 20, töl-'* tőtollak, 30, gumijátékszer­ek. 10, celluloid játékszerek 20 száza­lékkal.­ Edén­yek: Porcelán és fajansz- ■ edények, porcelán műtárgyak 20, poharak- egyéb üvegcikkek és háztartási edények 15 első-, rendű alumíniumedények 16, másodrendűek 30, zománcozott és ónozott vasedények 15, fe­kete öntöttvas edények 15, zo­máncozott öntöttvas edények 10, rozsdamentes acélból készült edények 20, sárgarézedények 15 százalékkal. Háztartási cikkek: Mosószappan 40, toalettszap­­pan 50, petróleum 10, varrógép és artalék alkatrészei 20, sárga­rézszamovárok 20, villanykörték 11, villanyvasalók 25, villamos porszívók 20, egyéb villamos cikkek­ 20 húsdarálók, petró­leum és borszeszfőzők és tarta­lékalkatrészeik 20, kések,­ rozs­damentes acé­ból 30, egyéb ácsi­ból 12, faszénfűtésű vasaló 20, zsineg, zsinór stb. 15, nyereg-és lószerszám 15, nikkelezett fém­­ágyak 10 , egyéb fémágyak 20, lakatok 25, zárak 20, ragasztó­­szerek és cipőtisztító cikkek 10, szőnyegek és szőnyeggyártmá­­nyok, gyári- és háziszőttes kivi­telben 20, lámpaernyők 25, tölt­és pehelykészítmények 15, vatta 20, plexikészítmények 20 száza­lékkal Építőanyagok : Szegek 20, cement és pala 20, bádog, kátránypapír és más fedőanyag 20, ablaküveg 20, lak­kok, kencék és művészfestékek 20, egyéb lakki, ti. festékek 10, kárpit és tapéta 20 százalékkal Kerékpárok, moto-keré­kpá­­rok, órák, dohánygyártmányok, gyufa és egyéb iparcikk k.­ Ke­rékpárok és tartalékalkatrészek 20, országús) típusú (1. Zs 300*, motorkerékpárok és tartalék-­ alkatrészeik 20, egyéb motor­­kerékpárok és tartalékalkatré­

Next