Magyar Nemzet, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

2 saeik 25, vadászfegyverek 12, kerékpárköpenyek, tömlők, futball-, kosárlabda- és röplabda köpenyek és tömlők, teniszlabdák 10, ingaórák favázban 11, fémvázban 28,6, kar- és zsebórák 20, játékkártyák 20, tűzkövek 40, cigaretták, dohány és mahorka 20, gyufa 25 százalékkal. 2. Az éttermekben uteázók. Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetúnióban 1947. decemberében végrehajtott pénzreform felszámolta a második világháború következményeit a pénzforgalom terén és visszaállította a teljesértékű szovjet rubelt. Ajegyrendszer eltörlése a pénzreforminál egyidejűleg, valamint a közszükségleti cikkek árainak háromízbeni jelentékeny leszállítása az 1947-től 1960-ig terjedő években a rubel mé® nagyobb megszilárdulásához, vásárló erejének növekedéséhez és árfolyamának emelkedéséhez vezetett a külföldi valutákkal szemben. ] Ugyanakkor a nyugati országokban végbe ment és tovább tart a valuák elértéktelenedése, ami már az európai valuták leértékeléséhez vezetet. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, a közszükségleti cikkek árának szüneten emelkedése és az ezen az alapon szüntelenül járó infláció — amelyről az EISA kormányának felelős képviselői neipevgszben nyilatkoztak — a dollár vásárlóerejének lényeges süllyedéihez vezetett. A fent említett körülményekkel kapcsolatban a rubel vásárlóereje hivatalos árfolyama fölé emelkedett, , Ennélfogva a szovjet kormány szükségesnek tartota rubel hivatalos árfolyamának emelését és azt, hogy a rubel árfolyamát ne doláialapon számolja, mint ahogy ez 1937 júliusában elrendeltetet, hanem sokkal szilárdabb aranyalapon a rubel aranytartalmának megfelelően- Ebből kiindulva a Szovjetunió minisztetanácsa elrendelte: 1. 1950. március 1-től kezdve megszüntetni a rubel árfolyamának dolláralapon való meghatározását a külföldi valutákhoz viszonyítva és átélni a sekkai dán és egyéb közélelmezési intézményekben az árakat szintén megfelelően csökkenteni kell. 1. SZTÁLIN a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, G- MALENKOV a SZK(b)P Központi Bizottságának titkára, szilárdabb aranyalapra, a rubel aranytartalmának megfelelően 2. A rubel aranyartalma 0,222.168 gramm színaranyban nyer megállapítást. 3. 1950. március 1-től kezdve a Szovjetúnió Álami Bankja aranyvételárát 1 gramm színaranyra 1 rubel 45 képekben állapítják meg. 4. 1950. március 1-től kezdődőig a rubelnek a 2. pontban megállapított aranytartalmának megfelelően a rubel árfolyamát a külfödi valutákhoz viszonyítva a következőképpen álapítják meg: 4 rubelegyenlő egy amerikai dollárral, a jelenlegi 5 rubel 20 kopek helyett. 11 rubel 20 kopek egyenlő 1 fontsterlinggel a jelenlegi 14 rubel 84 kopek helyett. A Szovjetúnió Állami Bankja Utasítást kap, hogy a rubel árfolyamát más külföldi valutákkal szemben is megfelelő módon változtassa meg. Amennyiben a külföldi valuták aranytartalma további változást szenved, vagy megváltozik árfolyamuk, a Szovjetúnió Állami Bankja a rubel árfolyamát a külföldi valutákhoz képest ezeknek a változásoknak a figyelembevételével állapítja meg. A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete a rubel árfolyamának aranyalapra helyezéséről és a rubel árfolyamának emeléséről a külföldi valutákhoz viszonyítva HERHijO! ZOHGORfl-ESI m Jegyek Másikánál, Z neafe. Mózsi bá’ megszólal írta: Beczássy Judit. Mózsi bá’ nyelvén úgy megült a szó, mint kotló a tojáson Felzargatni sem lehetett. Ha az élet nem lett volna, talán ki sem nyitja a száját Egy vásáros hajnalon is csak úgy, bevezetés nélkül oldozta el a borjú kötőfékjét Tarisznya az oldalán. kötél a kezében s az öreg semfabot és csak megindult, nehéz léptekkel. Rákitette a méreg az ura szótlansága matt. Pörölésre készen csattant fel a hangja: — Csak nem ment el a jódógás, hogy eladná? Mózsi ,ha a berzenkedésre megállt valamicskét, rántott egyet vállával a tarisznyaszíjon, lepillogott avult csizmájára s föl a felhős őszi égre és úgy gondolta, ebből a némajátékból a csecsszopó is megértheti, hogy neki csizma kell. Nem is vesztegetett hát szót, csak kifordult az országútra s kocogott a borjúval a város irtó. Meg-megbökte kalapját egyegy adjistenre, szíttak pipáját, sereimet! is közben, hallgatta a vásárosok szófecsérelését a felhajtásról, árakról, búzáról Bólogatott éppen, de szólani nem szólt. Kint, a barompiacon, csakúgy leszámolta a hetyrénzt mint a többi s közébük állt, hogy kivárja a kuperek vevőkedvét Szép állatot hozott, akadt is nésájktajfa namar, r—ngoká fogta a kötőfékjét. Igen ám, de a csizmások során igen magasra tartották a portékát s ő nem volt barátja az alkudozásnak. Ahol sokat kértek, a fejét csóválta és odább lépkedett: — ígérjen már, nő — kiabáltak utána innen is, onnan is, de Mózsi bá még csak nem is felelt. — Tolvaj nép ez — margóit mellette egy anyóka — adnák még majd a feléért is, ha oszlik a tömeg. Bölcs beszéd volt. Mózsi bá belátta s elballagott a kocsmába, hogy vásárosmódra a tarisznyájából elverje az éhét Ráér a vásárra. Bent a pipafüstben akadt már koma is, sógor is, melléjük telepedett hát. Egyet falt s kettőt hallgatott. Volt mit. Előhozták itt az egész falu dolgát Hozták a fenyővizet is, letették, kiitta. Leginkább a sógorokra fülelt, nagyon hánytorgattak valami fődeserét. Mózsi bá a földről tudott legjobban hallgatni. Mert hogy a házasságával nem azt a tagot hasította ki az ipa, amit Rákival ők kinéztek maguknak. Kemény ember volt az öreg, avval nem állhatott oda vitatkozni A földet sem káromolhatta, mert jó volt s fizetett a munkájáért. De hogy a fél határt meg kellett kerülni miatta, atól keresztbe akadt a torkán esv-egy cifra mondás. Ügy keresztje akadt, hogy a beszéd útját is elállta. Mózsi bá azóta se beszélgetett. Most csak a füle vett részt a tanakodásban. Az Están só«»n* f Xw .V, m yn W s a vőlegény hozzáillően módos. Szereti is a leánykát, csak az a kifogása, hogy a föld, amit kap, messzi esik az övétől. — Ha Mózsi cserélne — veti fel a szót a kisebbik sógor s a nagyobb rádupláz: — Abbiza jó vend. De Mózsi csak hallgat. Nem ellenségesen, hiszen éppen arról a tagról van most szó, amit valamikor ugyancsak kívántak Rákival s kíván manapig is — No sógor, szólj hozzá — teszi fel a kérdést egyenesen Están, de Mózsi, hogy a megszólalás veszélyét végüg elkerülje, szedelőzködi. Estén félti a jóalkalmat, marasztalná: — Ersze nem mégy még? — Mer én igen. — Csak enynyi, amit felel s pénz után vakarózik. Tudja jól, hová sülylyesztette a borjú árát, de a keze más zsebekben kotor. Húzza még az időt — Ne bölcsködj ne, —, hárítja el Están Mózsi fizető kezét s a kocsmárost maga intázi el. — Ehejt menjünk ma el, de szólj elébb vaj egyet. Nem kívánnám ingyen. Mózsi azt hiszi, nem jól hall. Maga is kész lett volna a cserére, még a borjú árával is megtetézné, ha nagyon szorítják s most a sógor ígérgetne? Gyanakodva nézi, oldalról, alulról — egy kicsit tán a fenyővíz is lekonyitja a fejét Árián csak legyint egyet, mintha ébredező reményéét hessegetné s már a kiszolgált csizmáját vizsgálja. — Tát* csizmavonat JSvér T-*-» Csak bólint S hogy a sógor ajánlkozik, ketten mennek vizsza a vásárba. Están mind mond, mond az úton. Mózsi csak hallgatja: »v Met vagy a tiéd, vagy Derzsi Ároné Ketten vagytok szomszédosak véle. De Ároné a tiéd fölött van s tiszta egy kaptató, belényúvad a barom is, aríg a tetőre ér. Úgy mondom, ahogy van. Mégis csak más, hamis egyezkedünk. De Mózsi nem egyezkedik, most a csizmákat mustrálja. Jár a sátrak között, a csizmaerdőben s kelleti magát. Szólogatják innen is, onnan is, nincs már tülekedés. Már-már határozna, az árak is grelídebbek, de attól tart, amott kaphatná alább is. Leginkább azt nézegeti, ami már egy rúdon leng egy csizmadiafióka vállán s menne hazafelé. A gazda kocsmázik már, de a fiú megáll furkudozni. Lebillenti válláról a terhét s kézbekapva a kiszemelt párat nagyhangon kínálja: — Met ezt hátta napjáig hordhassa instálom Itt helybe megeszem, ha erősebbet kap. — Hogy a súj egyen meg — neveti Están —, mikor tanultál meg így cigánykodni? — Én bsz a tojáskoromba —■ nevet vissza hetykén a legényke * tovább éleszti a vevő kedvét: — Ebben olyan csűrdöngöl Itt jár istálom, hogy a fehérnépek szeme mind keresztbe akad-Mózsi kimondta az utolsó árat s attól nem tágított — Adod-e már — sürgette Están is, hogy a maga dolgát vihesse dűlőre Több vásáros figyelte már az alkut s néhány árus is közelebb lépett. Nézték, mire megy a legényke a szófukar emberrel Egy szomszéd csizmadiáné irigy szemmel szidta: ~ Majd ád látád, ha így vesztegeted a drága portékát Látta Mózsi, hogy olcsóbban nem vesz, a búr jó, szorítani sem szorít sehol sem, teregette hát kifelé a zsebkendőt a borjú árával. Lassan számolta le s tempósan, a maradékot vissza. Átvetette a vállán s elindult. Indult a sógor is, te nem szakadt róla. Elébb hagyta, hogy a vásár izgalma elüljön Mózsiban s kint az országúton újból csak rákezdte. —- Met nektek is jobb vóna. Nem kéne a fél határt megkerülni. —- Nem-e? — bökte ki Mózsi, pedig ő tudta legjobban. A maga idején éppen evvel az érvvel makacskodott. Akkor nem volt jó okolás, most az. — Ráki megörülne. — Meg-e? — Amineg, istenesen. — Vagy ki tudja. A borjút dadám. Erre a két mondatnyi beszédre még Están is megállt. Mózsi leakasztotta a válláról a csizmát, újból megnézte, újból átvetette s fejcsóválva eredt ismét útnak. Están is utána. Mentek szófián, most a sógor is megnémult. Tisztán látta a bajt. Ha Mózsi a borjút Ráki ellenére adta el, akkor az a földdel most elő nem hozakodik. Most nem, az egyszer bizonyos. Ha meg vár, ha fejéből kiszettűzik a tm, már csak bosszantásból sem megy bele a cserébe, hogy a régi sérelmet visszatromfolhassa. Már a falu határában jártak, amikor megszólalt: — ELe? A’ nagy hiba. — Aztán, hogy a kapujukig értek, csak megfogta Mózsi karját: ~ Met a nem jó, ha a fehérnép haragszik. Ezt immár csak egy más borjúval hozod helyre. Ehisze akad még egy nálunk, jöjj be érte sógor. Kurjantani tudott volna Mózsi, de csak nem is felelt Bent megitták az áldomást, aztán úgy kilépett, hogy a borjú galoppba kezdett mögötte. Ráki, te! —iökte be a kaput s becsukni is elfeledte — ide nézz! Ehelyt a borjú, ehelyt a csizma, pénz is maradt s a főd is a misénk. Ráki állt a tornác legfelső lépcsőjén s úgy meredt az urára, mintha háborodottat nézne. Tizenöt év alatt összesen ha mondott ennyit, azt sem igy egy szusszra. — Táró ivott? — szólt le —, vagy elment a kisesze? — Met az enyém nem, de Están bátyádé el — S most elésorolta, hogyan találkoztak össze a kocsmában. Están beszédét, a csizmavásárt, a borjút is, az utolsó szóig. Mintha ásta volna a szavakat, mélyről, nagy munkával, úgy megizzadt belé. Még törülközött is — S most a főd a miénk. Örülsz-e, te? De erről egy mukkanást se, hadd Tipgve bátyád es, hogy nagy dolgot művelt Vágott ezzel a szemével, huncutul, vidáman s megndult az Aj borjúval az istálló felé. A lipcsei per 16. évfordulója Szófiából jelentik. A bolgár nép e hányt nagy vezetőjét és tanítóját, Georgi Dimitrovot 1934. február 27-én szabadította ki a Szovjetúnió a német-náci titkosrendőrség karmaiból. Az O ecsesztve-i Front hosszú cikkben foglalkozik a 16 évvel ezetti eseményekkel. A nagy harcos kiszabadulása a fasiszta fogságból — mondja a cikk — őszinte örömet és megengedettséget váltott ki a világ minden dogozójából, akik több hónapon át rzészetvisszafojtva figyelték Dimitrov drámai harcát a hitlerizmus ellen. A cikkíró a továbbiakban emlékeztet arra, hogy a lipcsei per folyamán a vádloltból vádló lett, aki rámutatott a fasizmus borzalmas bűneire, terveire. Kinevezések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére Ortutay Gyulát, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának elnökévé nevezte ki. A minisztertanács a Népgazdasági Tanács elnökének javaslatára Kassa Istvánt, az Országos Munkabér Bizottság elnökévé nevezte ki- Magyar-dán árucsereforgalmi egyezmény Február 18 án Budapesten egy évre szóló magyar-dán árucsereforgalmi egyezményt írtak alá. Az egyezmény keretében Magyarország különféle ipari cikkeket és mezőgazdasági termékeket, Dánia gépeket, különféle vetőmagvakat, vegyészeti és orvosi alapanyagokat szállít Megjelent könyv* alakban a Geiger-per anyaga A törvényszék különtanácsa néhány nappal ezelőtt hirdetett elétést Geiger Imre és társai kém- és szabotázsperében. Könyvpiacunkon most megjelent a kém per teljes anyagát tartalmazó cGeiger, Vogdler, Sanders és kém ami a törvényszék előtt* című könyv. A 200 oldalas, ilusztrált könyv ára 6 Ft. Községek egyesítése és új elnevezése Több község nevében változás történt. A Zala megye lenti járásában lévő Kerkapétik falu új neve Kerkafalun, a pestengyei Szentendre városához tartozó Kirágvagy és Kir 'hyforrás lakott helyek új nevei: öregvízvölgy és Sabdságforrát. A pestmegyei Tökö nagyközséghez tartozó Ferdnándma'jar új neve: Ligetmajor a za’tamegyei Zalantzrutfaa kisközség új neve: L'geti Iva. Táp'Máp és Táptósájg községeket a belügyminiszter május 1-i hatállyal nagyközséggé egyesített . A nagyközség új neve: S dg dp.■*»er Lóspori Jelöltjeink a szerda f ügettzen nyékre. I. Zala—Daity Gidai—Blackhard, II. Kriscik—Lepke 3—Bába, III. Viktória—Jeanne d'Arc—Hegyes, IV. Katóka—L'li—Paridé—Verset, V. István bácsi—Csíki—Mályva, VI. Stázike—Pepi—Ibi, VII. Mérés* II.—Bármikor—Gyémántom, VIII. Györgyi— Lobogó—Dervis, IX. Ula Sport—Isivány-Katalon Forest. Újpesten az 5 éves terv első évében 12 millió forint költséggel 100 új lakás, férőhelyes bölcsőde, új fiókkönyvtár épül és nagy parkosításokat végeznek. A bonni szakadár állam munkán© kült ifjúságának száma egymillió fölé emlkedett. A világ protestáns egyházi vezetői követelik az atombomba betiltását Párizsból jelentik. A grenoblei egyetemes protestáns kongresszuson a világ minden részéből összegyűlt protestáns egyházi vezetők egyhangúan elfogadtak egy határozati javaslatot, amely elítéli az atombomba gyártását és annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy újabb hatalmas akció induljon meg a béke megvédésére. Hatszáz diák leszavazott az Éltanuló-csokoládéra Három órára hirdették kedden délcen a Vasas székházba a budapesti iskolák hatszáz meghívott éltanulója számára a diákparlamentet. Fél háromkor már alig volt hely a nagy kultúrterem nézőterén. Mert nem kisebb dologról kellett döntenie háromszáztizennégy fővárosi iskola legkiválóbb tanulóinak, mint arról, hogy az Édességbolt újfajta csokoádészeletjei közül az Eltanulóra keresztelt vaníliás, narancsos, vagy rumos csokoládé ízlik-e jobban az ifjúságnak. A pajtások tömötten álltak sort az ingyenes emeleti ruhatárnál. Kezükben lobogott a meghívó, melyet az Édességbolt figyelmesen megküldött iskoláikba, aztán a SZIT-fiúktól és leányoktól mindjárt megkapták a szavazólapokat és így ültek a helyükre.. Mindenki tüstént elmerült a szavazólap tanulmányozásában. A kisebbek összedugták boglyas kis fejüket és suttogva érdeklődtek. Mikor jön már a csokoládé? Három óra bizony jócskán elmúlt már, mire az Édességbolt nevében Prágai Sándor megnyitotta az ülést és sorban szólította az éltanuókból meghívott elnökségi tagokat, akik komolyan odaültek a piros drapériával burkolt elnöki asztalhoz, a most már megkezdődött a „tanácskozás". Hozzászólók is akadtak. Kovács Gyuri például azt mondta: — Köszönjük Biko-t pajtásnak, hogy olyan virágzóvá és boldoggá varázsolta országunkat, hogy most már ilyenről dönthetünk: melyik csokoládé ízlik nekünk, diákoknak a legjobban. Öt évvel ezelőtt a pincében bizony míg a krumpliról sem álmodtunk, nem a csokoládéról ... Rákosi Mátyás nevének említése varázsszó volt Mint a szöcskék, ugrottak fel helyükről, s ütemesen tapsoltak. Szabó Barna, egy zömök, szvetter és kisfiú — lehetett kilencéves — a Szovjetúnió segítő kezéről beszélt Dénes Lajos indítványozta, hogy a parlament küldjön dísztáviratot Rákosi Mátyának. Egyhangúlag megszavazták. Az Ifjúsági Színházból eljött a gyerekek közé Orsolya Erzsi, Csákányi László és Verebes Károly, s a szavazás előtt szórakoztatták a parlamentet. Az idén következett a kóstoló, és a szavazás. Zizegtek a papírok, amint leányok és fiúk, kicsinyek, nagyok bontogatták a zacskókat, s szántották a ceruzát a szavazólapok fehérjén. Bőség volt a csokoládészeretben. Ezért aztán azok, akik a legnyugodtabban ültek a helyükön a kóstolás perceiben, még ráadást is kaptak , megkínálták végül a szülőket, hogy vihessenek haza az otthon maradt gyermekeknek. És kapott egy tanárnő a Margit-gimnáziumból, hogy az otthon maradott éltanulókat is megörvendeztesse. Hogy melyik szelet győzött, az majd a szavazatok felbontása után derül ki... Szaból József Lengyel és magyar munkások levélváltása A lodzi •Sztálini Álami Gyapoipar Válaat dolgozói levelet kaptak az újpesti Magyar Pamutipar munkásaitól. Erre a tévére a lengyel dolgozók most válaszoltak és rámutatnak arra, hogy a jövőben még jobban akarnak dolgozni, példát véve a tökéletes Ivanovo-vozsneszenki szocialista építőkről és a kitüntetett magyar él munkások gazdag tapasztatairól. A levél ezekkel a sorokkal végződik: «Éjen a világbéke* tábora és vezére, a nagy Sztálin! Éljen a lengyel-magyar barátsági* A Március tizenötödike, a magyar középiskolás ifjúság hetilapja és a Fiatal Magyarország, az egyetemi ifjúság lapjának legújabb száma érdekes cikkekkel, gazdag tartalommal megjelent Teheránban a parlament előtti téren a munkanélküliek tüntetését a rendőrség páncélgépkocsikkal szórta szét. A Román-Bogár Kultúr két gazdag programmal szerdán kezdődik a két országban. A textilipar sztahanovista fonói számára sztahanovita iskoát létesített a Textilipari Szakszervezet. Az iskola ünnepélyes megnyitásán Döbrenei Károly, a Textil- és Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára méltatta a Sztahanov-mozgalom és ezzel kapcsolatban a létesített Sztahanovista Iskola jelentőségét. Szerda, 1950 tlrefas 1 Magyar és szovjet orvosok nyilatkozata a balatonkenesei orvoskongresszusról A Magyar-Szovjet Társaság által rendezett balatonkenesei orvoskongresszusról Petrovskij professzor, a III- számú sebészeti klinika kiváló vezetője ezt mondotta: — Nekem különösen a részvevők lelkes aktivitása tetszett. Megéreztem a felszólalásokból, hogy a magyar orvosok törekszenek a szovjet egészségügyi tapasztalatok felhasználására, s ez a magyar-szovjet barátság egyik nagy sikere. Szapozskov professzor így nyilatkozott: — Azt tapasztaltam, hogy minden részvevő megértette és átérezte, hogy Magyarországot is elérkezett az ideje a szocialista egészségügy építésének- Közvetlen kapcsolat alakult ki előadók és hallgatók között, s ebből a feladatok konkrét megoldásának kell következnie. Dr. Welt Emil, az Orvosszakszervezet főtitkára szerint a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról, a szovjet szervezési módszerekről felbecsülhetetln értékű felvilágosításokat adott ez a kongresszus, amelynek fontosságát az is bizonyította, hogy Ratki Anpa nénjóláti miniszter is részt vett Dr. flahissa Sándor, az OTT igazgató főorvosának véleménye szerint az OTI-orvosok számára különösen Szopozskov professzor előadása jelentett komoly segítséget, mert útmutatást adott körzeti orvosi rendszerünk továbbfejlesztésére. Jelentős húskészletek a piacon A kerületi csarnokokban és piapokon a húseltés kielégíti a keresletet Az újabb szálítmányok mellett az előző napokról jelentős húskészletek maradtak vissza. A nappali hőmérséklet emelkedik ■ •*.*!“ Budapesten kedden 21 órakor a hőmérséklet 0 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 762 milliméter, mérsékelten emelkedő. Várható időjárás szerda estig: Mérsékelt, helyenként még élénk szél Változó felhőzet Egy két helyen kisebb futó havazás, eső. Éjtszakai fagy. A nappali hőmérséklet alig változik. Kéthónapos munkaverseny indult a HUSÉRT-nál. Kirakatrendezés, az áruk ízléses elhelyezése, az áruk ajánlása, a vevők udvarias, megelégedést keltő kiszolgálása a főbb versenyfeltételek.