Magyar Nemzet, 1950. május (6. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-03 / 101. szám

Szerda, 1950 május 3. Világszerte napról-napra hatalmasabb lesz a béketábor Magyarországon már közel 7 millió békealáírás gyűlt össze A Béke Hívei Világkongreszszusának álandó bizottsága által Stockholmban elindított békeakció a békeszerető néptömegek egyre hatalmasabb és egyre diadalmasabb békehadjáratává váik. Nincs a világnak olyan pontja, ahol ne zajlanának le békegyűlések, ne alakulának békevédelmi bizottságok és ne folytatnának aláírásgyűjtési akciót. Magyarország dogozei nagy lelkesedéssel, méltóan veszik ki részüket a békevédelmi vilgmozgalomból. Az ország minden részében újabb és újabb békevédelmi bizottságokat választanak. A békegyűésekről, amelyeken ezeket a bizottságokat választják és az aláírásgyűjtési akciót szervezik, egymás után érkeznek üdvözlő táviratok a «Megvédjük a békét a Mozgalom Országos Tanácsához. Itt említjük meg, hogy dr. Csíki Gábor unitárius püspöki helynök felhívást intézett az összes unitárius gyülekezetek lelkipásztoraihoz. Rámutatott az új háború fenyegető veszélyére és felhívta a llkipásztorokat, hogy vegyenek részt abban a munkában, amely az új háború veszedelmét akarják az emberiség feje felől e hárítani. Ide tartozik még, hogy a községek egész sorában a katolikus papok komoly munkát fejtenek ki a békebizottságokban. Láber Mikós zalamerenyei plébános a békeív aláírásakor ezeket mondotta. ..Elítélem azokat, akik a békéért folyó harc munkájából kivonják magukat. ám magam is minden erővel részt veszek a mozgalomban. Ezt az elhatározásomat cselekedetekkel és aláírásommal pecsételem meg.“ Sátoraljaújhelyen az egyházak parjai valamennyien aláírták a stockholmi békekonferencia határozatát. A pécsi tudományegyetemen május elseji ünnepséget tartottak és annak befejezésekor az egyetemi tanárok és hallgatók egytől-egyig aláírták a békeíveket, házról-házra járnak, gyűjtik az aláírásokat, a békebizottságok munkájához való csatlakozásra szólítják fel híveiket. Egy ilyen szorgosan serénykedő, névtelen párizsi pap alakját rajzolja meg az «Humanité» hasábjain Simone Terry, a Magyarországon is jól ismert, kitűnő francia írónő és újságírónő. Leírja, mikép járt az egyik párizsi negyedben házról-házra egy fiatal katolikus pappal. Ezzel kapcsolatban többek között ezeket írja: «Az ilyen típusú papoknak köszönhetjük, hogy egyre nagyobb és nagyobb lesz azoknak a katolikusoknak a száma, akik megszorítják a kezet, melyet feléjük nyújtunk. A háborús uszítók kiszolgálói ellenére, minél fenyegetőbbé válik a háborús veszély, annál jobban és jobban megértik, hogy valamennyiünknek, hívőknek és nemhívőknek az egysége fogja végre örök időkre megteremteni a földkerekségen a békét. Simone Terry leírja, hogy hogy amíg aláírásgyűjtő körúton voltak, nem vitatkoztak túlvilági dolgokról, de annál inkább egyetértettek abban, hogy meg kell minden áron akadályozni az atompoklot a földön. Az Humanité munkatársa feljegyzi, milyen érvekkel győzte meg paptársa a lakókat a békeívek aláírásának szükségességéről. Ilyenféléket mondott: «Ha a bomba leesnék, úgy mindannyiunkra lecsapna. Ez nem politikai kérdés, ez az életnek és a halálnak a kérdése. Szükséges azonban, hogy sokmillió és millió aláírást gyújtsunk azért, hogy ezt az igazságot a kormányok is megértsék. Nem kezdhetnek ekkor háborút mindannyiunk, a népünk ellen.* Simone Terry ezekhez a mondatokhoz hozzáfűzi: (.Pontosan ugyanezt mondottam volna és ugyanezt mondottam is, amikor szólni kezdtem.* Cikkét így fejezi be: -Milyen jó társaság is volt ez a kettőnkés Példával bizonyította, hogy a háború elleni egység lehetséges. Barátaim, akik hiszlek a túlvilágban és akik nem hiszlek benne, menjetek együtt minden házba, kopogtassatok minden ajtón, mozgósítsatok minden franciát. Mentsétek meg Franciaországot!! Mindehhez mi csak ezeket a szavakat fűzzük: Mentsék meg a jóakarattá emberek, hitbeli felfogásra való tekintet nélkül, a békét és ezzel az egész világot. A magyar papok is kövessék francia oltártestvéreik példáját. A békeszavazás újabb sikerei Bukarestből jelentik, hogy a Román Népköztársaság római katolikus lelkészeinek és híveinek 120 képviselője Marosvásárheyen értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy szívvel-lélekkel csatlakoznak a béke megvédéséért fogó harchoz. Varsóban a Szabadság és Demokrácai Harcosai szervezetének paptagjai kiáltványt tettek közzé. Ez a kiáltvány rámutat arra, hogy a római katolikus papok nem hiányozhatnak a békeharcosok soraiból. Berlinben Herz professzor, az evangélikus egyház szociális kongresszusának elnöke kijelentette, hogy a békéért folyó küzdelemnek rendkívüli fontossága van minden keresztény ember számára. A Keresztény Demokrata Unió politikai Bizottsága elhatározta, hogy felhívást intéz az Unió tagjaihoz az atomfegyver eltiltására irányuló aláírások gyűjtésére. Párizsból jelentik, hogy a francia értelmiségiek kétnapos kongreszust tartottak a Francia Gondolat Házában. A jelentést Aragon terjesztette be. A részvevőik ünnepélyesen megfogadták, hogy minden erejükkel részt vesznek a stockholmi békefelhívás aláírására irányuló mozgalomban. New Yorkból jelentik, hogy május elsején megnyílt a tudomány, a művészet és a szabad hivatások dolgozóinak kongreszszusa, amelyen a szónokok kiemelték, hogy feltétlenül fokozni kell a békéért vívott harcot, és amelyen Thomas Mann is felszólalt. A békeszavazás legújabb eredményei Budapest kerületeiben és üzemekben 5.447.313 aláírás. A békeszavazás 15.904 békevédelmi bizottság legújabb vidéki eredményei Rotterdam és Amszterdam dolgozói az amerikai fegyverek kirakása ellen Rotterdam és Amsterdam kikötőmunkásai megtagadták az antwerpeni kikötőből érkező amerikai fegyverszállítmányok kirakását és ezzel szolidaritást vállaltak az antwerpeni kikötőmunkásokkal. Bizottságok száma Aláírások száma I. kerület 81 18.840 II. „ 604 56.730 III. „ 345 41.933 IV. ., 454 64.402 V. ., 493 107.308 VI. „ 045 59.240 VII. „ 1.157 102.94 Viii. „ 484 102.307 IX. .. 579 76.77X. „ 472 58.330 XI. 266 76851 XII. 151 33.979 XIII. „ 966 118.410IV .. 273 59.610 XV „ 115 31066 XVI. .. 122 26.128 XVII. „ 60 20.126 N VIII. „ 148 40.727 XIX. „ 113 36.324 XX. „ 126 57.724 XXI. „ 113 23.124 XXII. „ 127 19.022 Kerületek összesen: 8.194 1.231.896 Bpesti önálló nagyüzemekben összesen: 485 96.921 összesen: 8.679 1.328.817 Slékibizottságok Megyei Aláírás száma Baranya 275.070 789 Bács 324.551 559 Békés 322.657 789 Borsod 465.418 1.980 Csongrád 348.617 1.070 Fejér 201.845 629 Győr 264.721 856 Hajdú 372.336 1.131 Heves 242.451 480 Komárom 167.501 610 Nógrád 176.211 615 Pest 413.210 565 Somogy 298.111 1.190 Szabolcs 429.800 501 Szolnok 320.071 1.100 Tolna 206.776 755 Vas 211.322 733 Veszprém 252.127 691 Zala 211 122 549 összesen: 5.477.313 15.904 A megyékben és Bpesten összesen: 6,806.130 24.583 Francia papok békealáírásokat gyűjtenek A stockholmi békehatározatokat aláíró magyar tömegek sorában nagy számban ott látjuk a különböző vallások papjainak aláírását. Ez az aláírás egymagában is aktív kiállás a béke gondolata mellett. De még tevékenyebb állásfoglalást jelent a békebizottságokban való részvétel. Számos békebizottságba választottak be papokat, lelkészeket Ezáltal a béke melletti eddigi egyes elszigetelt papi megnyilatkozások örvendetesen az alsópapság tömeges békemozgalmává nőttek meg. Természetesen még nem tartunk Magyarországon ott, ahol a haladó szellemű francia katolikus papok és protestáns lelkészek tartanak. Franciaország- Irán ugyanis nemcsak aláírják a papok a békeíveket, nem-csak részt vesznek a békebizott- ságok megalakításában és működésében, hanem a békemozgalom lelkes agitátorai kerülnek ki belőlük- Nemcsak Boulier abbé és a hozzá hasonló nemzetközi nevű francia papokra gondolunk, akik minden nemzetközi békeértekezleten részt vesznek és felszólalnak akik széleskörű publicisztikai munkát fejtenek ki a békemozgalom népszerűsítése érdekében, hanem a névtelen francia papokra is, akik a békemozgalom szürke, de annál fontosabb hétköznapi munkájából veszik ki derekasan a részüket, vagyis Magyar Nemzet Eltemették Rudas Lászlót, a magyar tudományos élet nagy halottját Az egész magyar dolgozó nép megrendülten vette hírül, hogy Rudas László, a nagy társadalomtudós, a Közgazdasági Egyetem Kossuth-díjas rektora, hosszas betegség után elköltözött az élők sorából. Rudas László holttestét a Pázmány Péter Tudományegyetem központi épületének aulájában ravatalozták fel. Ravatalánál kedden délelőtt díszőrséget állt a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága, minden magyar dolgozó nagy tanítójával, Rákosi Mátyással az élen. Az egyetem aulájából a Kerepesi úri temető halottasházába szállították a koporsót. Itt a ravatal köré seregleltek mindazok, akik búcsúzni jöttek a magyar munkásmozgalom nagy halottaiától. A vörös selyemlepellel letakart koporsó lábánál bársonypárnán ragyogtak a szovjet és magyar kitüntetések, amelyeket Rudas László kimagasló munkásságáért, a nép ügyei iránt tanúsított rendíthetetlen hűségéért kapott. A ravatalt elborító virágok között középen a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának, Rákosi Mátyásnak vörös rózsákból font koszorúját, két oldalán a Párt Központi Vezetőségének és az Országgyűlésnek koszorúit helyezték el. Kedden délután négy óra előtt néhány perccel Gerő Ernő, Farkas Mihály, Kádár János és Marosán György, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei vezetésével az MDP Politikai Bizottságának tagjai álltak fel a ravatal körül díszőrségre. Pontosan négy órakor a díszőrség tagjai emelték vállókra a koporsót és a sokszázfőnyi gyászoló menet elindult a sírhoz. A Kossuth-mauzóleum homlokzatával szemközti dísz sírhelyet a budapesti pártszervezetek küldöttei vették körül. Sokszáz csillagforgós vörös proktárzászló hajolt földig, amikor a gyászmenet a sírhoz ért. A néma csendben felhangzanak a nép hőseit utolsó aljukra kísérő Lenin gyászdal hangjai. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága és Központi Vezetősége nevében Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője búcsúzott el a magyar munkásosztály halottjától. Rámutatott arra, hogy Rudas László pályafutása a magyar munkásmozgalom hőskorától a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép felszabadulásáig ível. — Rudas László — mondotta Horváth Márton — megtestesítette a kommunista nevelő típusát, akinél a tanítás, a tett, az emberi magatartás olyan tökéletes egységbe olvad, aki nemcsak háladás tudásával, nemcsak a marxizmusleninizmus, a leghaladóbb emberi tudás fegyvereivel küzdött, hanem saját emberi pélamutatásával is. — Rudas László kiváló fia volt a magyar munkásosztálynak, népünknek, kiváló harcosa a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak, szenvedélyes, rendíthetetlen hűségű katonája Pártunknak, élő harcos a hazánkban az élenjáró szovjet tudománynak. Csak a Magyar Kommunisták Pártja. Lenin, Sztálin tanításainak magyarországi megvalósítója, az a Párt, amelyet a magyar dogozó nép legnagyobb fia, Rákosi Mátyás vezet — csak ilyen párt ad és adhat ilyen munkásokat és harcosokat a dolgozók ügyének. Horváth Márton után Rusznyák István professzor búcsúzott a magyar tudomány nagy halottjától a Magyar Tudományos Akadémia nevében. — Rudas László — mondotta — nemcsak papíron volt akadémikus. Fiatalos lendületével, széleskörű tudásával, bolsevik szenvedélyességével élen járt minden olyan harcban, amely a tudomány közkinccsé tételét, a tudósok és dolgozók alkotó összefogását tűzte ki célul. Hitvallása, amelyet a tudomány céljáról 1949. december 19-én Sztálinról tartott akadémiai ünnepi beszédében kifejtett, mindannyiunk számára felejthetetlen iránymutatás. László Lenke a volt pártiskolai tanítványok nevében tett fogadalmat Rudas Lászó tanításainak megőrzésére. Azután az Internacionálé hangjai közben eresztették sírba koporsót. Tyihonov a békeküzdelem határozottabb formáiról Moszkvából jelentik, hogy Tyihonov, Sztálin-díjas költő, a Szovjet Állandó Békebizottság enöke a Szovjet Tájékoztató Iroda részére írott cikkében hangsúlyozza, a Bolsevik Párt Központi Bizottságának május elseji jelszavai az egész szovjet nép gondolatait és érzelmeit fejezik ki és ezeket a jelszavakat ismétlik a jóakaratos emberek a világ minden részén. Tyihonov rámutat arra hogy a békeküzdelem egyre hatékonyabb és határozottabb formákat ölt. A Trud külföldi szakszervezeti vezetők és munkások nyilatkozatát közli. Ezek a Szovjet Szakszervezetek meghívására részt vettek a moszkvai május elseji ünnepségeken. Apró Antal, a SZOT főtitkára kijelentette: «Minden nap emlékezteti népünket arra, hogy a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége a béke, a szabadság és a függetlenség biztosítéka, egyben a szocialista társadalom sikeres építésének záloga. A szovjet szakszervezetekkel együtt a nemzetközi szolidaritás érzésétől áthatva, támogatjuk és erősítjük a Szakszervezeti Világszövetséget, a nemzetközi munkásosztály harci egységét.* Nagyvilág Az angol sajtó egy része Sir Staffons Cripps-t «iron chancellor»-nak, vaskancellárnak nevezi. Most aztán kiérdemelte a becéző nevet. A pénzügyminiszter előterjesztette Anglia új költségvetését, amely még a legpesszimistább polgárokat is megdöbbentette. Az angol kormányzat sok új adóról gondoskodik, sok új terhet aggat a lakosság nyakába, de ezek között egyik sem olyan súlyos, mint a benzin árának váratlan és hatalmas arányú felemelése. Kilenc pennyvel emelték fel a benzin gallonjának az árát és az árdrágítás már azonnal életbe lépett. Huszonnégy óra alatt felforgatta vele a vaskancellár a szigetország gazdasági életét. Anglia szállításainak legnagyobb része motorerővel történik. A szállító vállalatok bejelentették, hogy milliós terheket rótt rájuk az árdrágítás és aztkénytelenek azonnal áthárítani a fogyasztóra. Minden élelmiszer, minden közfogyasztási cikk drágább lett, természetesen a közlekedés is. Sir Stafford mindent felemelt, csupán egyetlen dolgot szállított csak le: az angol kisember amúgy is alacsony életszínvonalát...• «A magyar példából mi is tanulhatunk* — írja az M . Oesterreichische Zeitung egyik olvasója, aki levele-ben elmondja, hogy sok magyarral és olyan emberrel beszélt, akik az utóbbi időben Magyaror-szágon jártak, leírja mindazt, amit tőlük hallott. Mi tudjuk a legjobban, akik napról-napra tapasztaljuk népi demokráciánk áldásait, hogy a levélírónak igazat mondtak informáló úrai, ezért a levélnek ezekkel a részeivel nem is foglalkozunk. De idézzük a levél befejező részét, amely így hangzik: «Mindez olyan képet ad, amely szinte követeli az osztrák viszonyokkal való összehasonlítást. Meg vagyok róla győződve, hogy a mi számunkra csak előnyös lenne, ha a magyar példából tanulnánk, ha abból levonnánk a konzekvenciákat és hasonló fejlődés útjára lépnénk és a demokratikus erők határozott és egységes küzdelmével nálunk is kivívnánk a jobb, az új, az emberhez méltóbb rendszert. • A fenti kívánság indokoltságát az alábbi kis eset is igazolja, amelyet szintén az egyik osztrák lapból vettünk át. Különös jelenetnek voltak tanúi a napokban a járókelők. Az egyik nagy utcai szemétládába teljesen hibátlan minőségű spenótot hánytak be egy autóról. Kiderült, hogy a tulajdonos, egy nagykereskedő, nem volt hajlandó a spenótot a megállapított áron adni. Kiadta tehát a parancsot alkalmazottainak, hogy semmisítsék meg, mert ezáltal ki akarta kényszeríteni a magasabb árat. A teherautó soffőrje egy második szállítmányt is jelzett, a spenótra lecsapó háziasszonyoknak, de ez már nem érkezett meg, mert a rendőrség közbelépett. Nem gondoljuk azonban, hogy a tőkések aljas manipulációja ellen volt kifogásuk. Dehogy. „Köztisztaság elleni vétség** címén indítottak eljárást a nagy kereskedő ellen. ___ UIDEI KULTURD Ára 4 forint Előfizetési díj: évre 8 — Ft, */ évre 15.— Ft. I évre 30 — Ft Előfizetési osztály: VI. Sztálin út 25. Telefon: 42/ 190. Csekkszámlaszám: 61.049.