Magyar Nemzet, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

Szombat, 1950 július 1. A kapitalista sajtó a délkoreai kormányrendszer züllöttségéről Korea magyarul „hajnali csendet“ jelent. Erre a költői névre azonban rácáfoltak azok a történelmi­­viharok, amelyek az északázsiai földrésznek e nagy félszigete felett a múltban is, jelenben is elszáguldottak. A múlt században, feltámadó japán mperializmus ismerte fel első ízben ennek a félszigetnek nagy sztratégiai jelentőségét. Korea ugyanis több mint kétezer szi­getével egyrészt hidat jelent Észak-Ázsiából a japán szigetek felé, másrészt folyosót a Csen­­des-óceán felé. A japán imperia­­izmus a saget sztratégiai elő­nyein kívül biztosítani kívánta elzsúfolt népessége számára a koreai beltenger halgazdagságát ■s Dél-Korea termékeny gabona­­is rizsföldjeit. Az 1894. évi kínai-japán há­lómban megtámadta az akkori sászári Kína vazallus államát alkotó Koreát, japán katonai uralom alá helyezte, majd ja­­pán protektorátusnak nyilvání­­otta. A japán imperializmus gyűlölt igája alatt nyögött a koreai nép 1945-ig, a japán fa­izmus összeomlásáig. A Man­dzsúriát felszabadító szovjet csapatoknak köszönhette hosszú r­abszolgasága alóli felszabadulá­st Korea népe. Ez a felszabadulás azonban sok részben valósulhatott meg. A japán imperializmus után­­‘­Corea fontos sztratégiai pozíció­­j­ára szemet vetett az amerikai mperializmus. Mielőtt Korea eljesen felszabadulhatott volna, '.7. ország déli részében amerikai ■sapatok szálltak partra. Hogy megszállásnak mi volt az gazi célja és jellege, leginkább az a tény bizonyítja, hogy az amerikai megszálló csapatok étszáma rendkívül magas volt. Ebből kitűnik, hogy a megszál­­ással Dél-Koreából amerikai­ámaszpontot akartak kiépíteni, mi­közben meg is történt. Et­el azonban az amerikaiak egy­­ben megakadályozták a sokat tenvedett koreai nép teljes fel­­zabadulását és egyesülését. Kor­­ea két részre szakadt. A 38 s­zélességi körtől északra terül el a Koreai­ Népköztársaság, aroe Vet 1948. szeptember 12-én kiáltottak ki az egész koreai nép demokratikus kiküldöttei, bár az északi rész alkotja Ko­ra nagyobbik felét, a főleg he­lyes vidékből álló északi részen­­ 24 milliós lakosságnak csak gyharmada lakik. 16 milliós­akosság Dél-Koreában, a termé­­keny tengerpartmenti sík vidé­­ken, a völgyekben él. A lakos­ág háromnegyed része paraszt. Ennek az egészséges, vendég­­szerető, bátor és mégis vidám lépnek társadalmi viszonyairól azonnal a valóságnak megfelelő helyzetképet kapunk, ha el­­mondjuk, hogy Észak-Koreá­­ban a felszabadulás után nyom­­ban megvalósították a föld­­elormot, amely az évszázadok óta elnyomott dolgozó parasz­­ok kezére juttatta a földet.­­Ezzel szemben az amerikai megszállók megakadályozták a­öldreform életbeléptetését Dél- Koreában, ahol erre még ége­­­bb szükség lett volna. A dél­­koreai parasztság ma is a középkori feudalizmus földes­­k­i kényurainak és a lelkiisme­retlen uzsorásoknak rabszolgá­­i. Északon nemcsak a föld,­­ a politikai hatalom, az észa­ki hegyvidék gazdag természeti kincsei a nép birtokába jutott­­­ak. Dél-Koreában a japán el­­vomókat felváltotta az ameri­­ai monopolkapitalizmus érde­keit kiszolgáló koreai földes­zak, bankárok, kapitalista vál­­lako­zók népelnyomó rendszere. A mostani koreai események­zociális hátterét világosan m­eg­­mutatják még azok a cikkek­­­, amelyek a délkoreai kor­­mányrendszer korrupciójáról, barnoki módszereiről a nyu­­ati kapitalista sajtóban láttak apvilágot Csak egy-két sze­relvényt köztünk a nyugati apitalista sajtóból. A szovjetellenességéről hír­es! zürichi Die 'Tat június 6-i száma többek között eze­­et írja: «Sygman Rhee elnök­i klikkje Szöulban és a na­­gobb városokban is erősen igadozó tekintélyét csak a re­dut katonai és rendőri terror­­ival és amerikai segítséggel adja fenntartani. A rendkívül genge lábon álló délkoreai ák­­­dalom leplezetlenül lojalitásos szközökhöz nyúl, hogy válá­sképpen fenntarthassa magát. politikai felszín a alt állandó­­vjedés tapasztalható. Sztráj­­ok, szabotázscselekedetek, v­árosokban tüntetések, állandó­ságtalanságok, a sík vidéken itt is ott is feltámadó lázadá­sok, a partvidéken és a hegyek között szervezett partizántevé­kenység, kitűnően irányított földalatti mozgalom jellemzik ezt az erjedést.­­ A svájci lap szerint a reak­ciós, korrupt délkoreai ural­kodó klikk csak féktelen ter­rorral tudott látszatra felszínen maradni. Számos képviselőt, több mint 30 újságírót tartóz­tattak le. A tömegek elégedet­lensége azonban annyira nö­vekszik, hogy Dél-Korea kon­szolidálásáról szó sem lehet. A korrupció, ha lehet, még rosz­­szabb, mint amilyen a Csang­­kajsek-Kína Kuomintang-rezsim­­jében általános volt. A szélsőjobboldali svájci lap is kénytelen elismerni:­­az ame­rikaiak ölhetett kezekkel nézték a politikai viszonyok ily irányú fejlődését, amelynek során egy olyan rezsim alakult ki, mely inkább nevezhető fasisztának, mint demokratának. Ennek a rezsimnek következményei: az általános nyomor, az örök nyug­talanság, infláció, munkanélküli­ség, éhség és a soha meg nem szűnő adóprés­. Amikor az amerikai zsoldban álló Sthee-klikk látta, hogy a saját brutális terroreszközeivel már nem tudja sakkban tartani saját leigázott népét, olyan lé­pésre szánta el magát, amely a koreai népnek a rezsim iránt érzett gyűlöletét a pattanásig fo­kozta. Rhee ugyanis amerikai gazdája utasítására Japánba utazott és ott a koreai nép ős­ellenségével, a japán imperializ­mus képviselőivel, demokrácia­­ellenes japán-koreai együttmű­ködést igyekezett létrehozni. «Együttmű­ködés» alatt termé­szetesen Koreának az újjáéledő japán imperializmus előtti új behódolását kell érteni. Ezzel a lépésével végleg elkeserítette Dél Korea népét. Más nyugati kapitalista sajtó­­orgánumok sem tudják véka alá rejteni azt a minden porcikájá­­ban rothadt rendszert, amelyet az amerikai megszállók közre­működésével, a most is többszáz főnyi amerikai katonai és politi­kai «tanácsadó» beleegyezésével Dél-Koreában 1945. ó­ta kifejlesz­tettek. A konzervatív Figaro is megállapítja most hogy a dél­koreai rendszernek és az ame­rikaiaknak súlyos tehertétele az a tény, hogy megakadályozták a földreform megvalósítását. A Le Monde két héttel ezelőtt azt írta egyik tudósításában, hogy Dél-Koreában Rhee diktatórikus rendszerét egyre elviselhetetle­nebbnek érzik, a nyomor egyre égbekiáltóbb. Az amerikai imperializmus egyik leghangadóbb szócsöve, a Time hetilap 1948. októberé­ben fényképeket közölt azokról a kegyetlenkedésekről, amelye­ket a rendszer ellen fellázadt délkoreai hazafiakkal szemben elkövettek. Ezek a fényképek a nézőben olyan borzadályt és undort támasztanak, akárcsak a német koncentrációs táborok hullahegyeiről és tömegkínzásai­­ról felvett felvételek. Az Huma­­nite legutóbbi száma repro­dukálta ezeket a felvételeket, így kénytelenek lefesteni a délkoreai rendszer züllöttségét egyes kapitalista újságok is. Ehhez a képhez nincsen semmi hozzátenni való. Az Humanité MacArthur csalódásáról A lengyel sajtó élesen elítélő cikkekben foglalkozik az ameri­kai imperialisták provokációjá­val. A hidegháború politikáját nyílt agresszióval váltották fel — írja a Proce, a csehszlovák szakszervezetek központi lapja. A lap az Egyesült Államok ko­reai beavatkozását az ENSZ alapokmánya legsúlyosabb meg­sértésének, a béke ellen elköve­tett legsúlyosabb bűnnek minő­síti a múlt háború vége óta. Az Humanitében Pierre Gour­­tade a következőket írja: «A háborús uszítók számára Koreá­ban az eredmény siralmas. A vén MacArthur, aki cinikusan előre örült az elképzelt «könnyű katonai sétának», ma már rá­jött arra, hogy súlyosan csaló­dott.» A Képzőművészeti Főiskola 1950—51 tanévre a felvételek július 10-én kezdődnek és 22-éig tartanak. 1 nagyítás és fi drb. leverező-lap FORINT 70.--. V V A R I LESZÁLLÍTOTT­A R A K NAGY I B­Y mtoertm!““ V.. Vici-nic« 11/b. Telefon: 187—176 Magyar Nemzet Hozzászólások a „Poszt­u m­usz”-kérdéshez A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent „Posztu musz?“ című cikkünkhöz már több hozzászólás érkezett. Ezek­nek sorában érdekes dr. B. L- fejtegetése, aki emlékeztet arra, hogy az elmúlt években az egy­séges nyomdai helyesírás alap­jául dr. Balassa Józsefnek, a ki­váló nyelvésznek széles körök­ben elterjedt kitűnő magyar he­lyesírási szótára szolgált. Ba­lassa professzor már évtizedek­kel ezelőtt küzdött a­, elavult akadémiai helyesírás ellen és szótára olyan kitűnő modern ortográfiát tartalmazott, amelyet egységesen használtak az­ egész magyar nyomdaiparban. Egy másik hozzászóló, dr. Darvas István ny. fővárosi fő­jegyző levelében hivatkozik arra, hogy László Ferenc cikké­ben a többi között az „éjtszaka“ szó helyesírását helyteleníti. Ez­zel kapcsolatban emlékeztet a „Magyar Hírmondó“ című egy­kori újság 1799. évi példányaira, ahol ugyancsak a szónak ez a formája szerepel. Maga a levél­író is megállapítja azonban, hogy természetesen nemcsak a nyelv fejlődik, mint élő szerve­zet, hanem ugyanígy a helyen­­írás is és így a régi írásmód ma egyáltalán nem kötelezhet Egy Miskolcról érkezett levél­ben P. Jónyer Bertalan a többi között megállapítja, hogy az «éjszakát» 130 évvel ezelőtt ír­ták így: «éjtszaka.» Szerinte egyszerűbb és jobb volna a szót ilyen formájában használ­ni: «éjjel.» A levélíró sok pél­dát sorol fel arra is, hogy a német befolyás mennyire meg­rontotta a szép magyar nyelvet. A magyar helyesírás egysége­sítése érdekében szívesen látunk a kérdést tisztázó és a megol­dáshoz utat mutató további hozzászólásokat. Az Albán Népköztársaság erélyes jegyzéke az olasz kormányhoz­ ­Az alibáni külügyminisztérium pénteken jegyzéket nyújtott át a tiranai olasz követnek. A jegy­zék hivatkozik arra, hogy egy olasz repülőgép 1949. júliusában ejtőernyőn kémeket és diver­­­­zánsokat juttatott Albániába,­­ ami meggyőző módon bebizon­­­nyult e kédicsoport pere alkal­­­­mával. A miniszter felszólítja az­­ olasz kormányt, hogy vessen vé­­e­get haladéktalanul Albánia ellen­­ irányuló ellenséges tevékenysé­gének, az albán háborús bűnö­söket a békeszerződés rendelke­zései alapján szolgáltassa ki az albán hatóságoknak. A jegyzék másolatát megküld­ték az ENSZ főtitkárának. A jegyzék részletesen foglal­­l­kozik azzal a perrel, amely Ti­ranában május 24. és június 6. között folyt és adatokkal bizo­nyítja, hogy a Vatikán közvet­len érintkezést tart fenn az al­bán háborús bűnösökkel, pénz­zel segélyezi őket, kiképzi őket és azt a tanácsot adja nekik, hogy egyesüljenek az Albán Népköztársaság elleni harcban. Befejezésül a jegyzék megál­lapítja, hogy az előadott és a perben feltárt tények, továbbá az Albán Népköztársaság kor­mánya birtokában lévő más okmányok meggyőző erővel bi­zonyítják, hogy az olasz kor­mány ellenséges tevékenységet fejtett ki az Abán Népköztársa­sággal és az albán néppel szemben. A francia kommunisták megbélyegezték Queuille nyomorprogrammját A francia nemzetgyűlés pénteki ü­ésén Queuille kijelölt minisz­terelnök felolvasta programját. A kijelölt miniszterelnök ez­után ígéreteket osztogatott jobb­­ra-balra, majd kijelentette, hogy a nemzetgyűlés októberi ülés­szakán választójogi reform-javaslatot nyú­jt be, valamint javaslatot az alkotmány meg­változtatásáról. Több jobboldali szónok után Jacques Duclos emelkedett szó­lásra, aki hatalmas beszédben bélyegezte meg Queuille hábo­rús és nyomorprogrammját. A moszkvai rádió zenei műsorából.­ ­ Vasárnap, július 2. Moszkva I I: 18.20: A béke védelme. Ze­­­n és irodalmi est. — 18.50: Szovjet filmzene. — 19.50:­­ Hangverseny. — Moszkva II: 14.30: Haza, Sztálin, Moszkva — dalok. — 16.00: Könnyű zene. — Moszkva III: 17.00: Dalok. — 17.30: Tánczene. Hétfőn, július 3. Moszkva I: 17.15: Orosz dalok. — 17.30: Irodalmi zenés est. — 22.05: Tarka est. — Moszva II: 19.00: Lett énekkar. — Moszkva III: 23.00: Keringők. Kedd, július 4. Moszkva I: 19.00: Hangverseny a hallgatók összeállításában. — 20.00: Mil­­jutyin: «Zűrzavar a lányoknál», operett. — Moszkva II: 16.00-Magyar zene (Erkel­ és Weiner művek.) — 21.00: A népi de­mokráciák dalai. Szerda, július 5. Moszkva I: 17.15: Napjaink dalai. — 18.35: Csajkovszkij: Vihar. — 19.30: Kolhozdalok. — Moszkva II­ Klemperer-Fischer Annie MA Főv. Zenekar. Állatkert 8. Jegy: MUZSIKÁNÁL és 6 órá­tól az állatkerti pénztárnál. 20.15: Szovjet szerzők dalai. — 22.05: Népszerű hangverseny. Csütörtök, július 6. Moszkva I: 16.30: Hangverseny Tbiliszi­ből. — 16.45: Operettdalok. — Moszkva II: 17.10: Kirgiz­­ mű­vészek hangversenye. — 18.45: Turka est. Péntek, július 7. Moszkva II: 18.45: Liszenko, Natalka Pol­tavka, dalmű. — 21.00: Manye­­vics: Béke-kantáta. — 22.05: Fodor János és Petri Endre hangversenye. — Moszkva III: 17.20: Bab­-est. Szombat, július 8. Moszkva I- 18.45: Szovjet szerzők dalai. — 19.30: Tarka művészest. — Moszkva II: 20.15: A szovjet­­ köztár­sságok ifjú művészeinek hangversenye. — 20.40: Ope­rett-est. — Moszkva III. 21.00: Szovjet operettrészletek. Felhívás! Megbízóm átvenni kivárja Bzv. Róna Jánosné budapesti, Thököly­ út 14. sz. alatti cukorka kiskereskedé­sének berendezését. Felhívom a hite­lezőket, hogy követeléseiket nálam 8 napon belül írásban, mellőzés terhével, jelentsék: JANKA FERENC, Budapest, Váci­ utca 36. ­ Moszkvából jelenti a TASZSZ. Június 27-én A. Kirk, az USA nagykövete emlékiratot intézett A. A. Gromikóhoz, a Szovjet­unió külügyminiszterhelyette­­séhez. Az emlékirat az USA kor­mányának nyilatkozatát tartal­mazta: «Kormányom utasított, hogy felhívjam figyelmét arra a tény­re, hogy az északkoreai csapa­tok átlépték a 38. szélességi kört és nagy erőkkel több helyen be­törtek Korea Köztársaság terü­letére. Minthogy a szovjet meg­bízott a békét fenyegető nyilván­való veszély és annak a kötele­zettségnek ellenére, melyet az alapokmány a Biztonsági Tanács tagjaira rótt, megtagadta a rész­vételt a Biztonsági Tanács jú­nius 25-i ülésén, az Egyesült Államok kormánya arra kény­szerül, hogy a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetsége kormányának figyelmét közvet­lenül felhívja erre a kérdésre. Tekintettel a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és az északkoreai rezsim között fenn­álló szoros kapcsolatok közis­mert tényére, az Egyesült Álla­mok kormánya kéri, biztosítsa arról, hogy a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetsége nem vállal felelősséget ezért a ki nem provokált és semmivel sem igazolt támadásért és latba­­veti befolyását az északkoreai hatalmi szervekkel szemben, hogy­ azok haladéktalanul vissza­vonják­ benyomult erőiket.» A. A. Gromiko június 29-én a szovjet kormány utasítására a következőket jelentette ki. A. Kirk előtt: «Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányának Ön által jú­nius 27-én átnyújtott nyilatko­zatával kapcsolatosan a szovjet kormány megbízott, hogy a kö­vetkezőket jelentsem ki: 1. A szovjet kormány meg­bízható adatai szerint a Koreá­ban folyó eseményeket a dél­koreai hatalmi szerveknek Észak-Korea határvidéki kör­zetei ellen intézett támadása provokálta. Éppen ezért ezekért az eseményekért a felelősség a délkoreai hatalmi szervekre és azokra hárul, akik hátuk mö­gött állnak. 2. Mint ismeretes, a szovjet kormány előbb vonta ki csapa­tait Koreából, mint az Egyesült Államok kormánya és ezzel megerősítette azt a hagyomá­nyos elvét, hogy nem avatkozik be más államok belügyeibe. A­ szovjet kormány most is tartja magát ahhoz az elvhez, hogy idegen hatalmak beavatkozása Korea belső ügyeibe, megenged­hetetlen. 3. Nem áll, hogy a szovjet kormány megtagadta részvételét a Biztonsági Tanács ülésein. A szovjet kormány számára min­­den kívánsága ellenére is lehe­tetlen volt, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács ülésein, mint­hogy az USA kormányának ál­láspontja miatt Kína — a Biz­tonsági Tanács állandó tagja — nem jutható­­ be a Tanácsba. Ez lehetetlenné tette a Bizton­sági Tanács számára, hogy jog-S érvényes döntéseket hozzon.,, A lengyel és cseh­szlovák kormány válasza az ENSZ főtitkárának Varsói jelentés szerint a len­gyel kormány nyilatkozatot adott ki a Biztonsági Tanács ,,határozatáról“ a Korea terü­letén történt eseményekkel kap­csolatban. A nyilatkozat hang­súlyozza: Az Egyesült Államok­­ —■ abban az igyekezetben, hogy,­j uralkodó szerepet töltsön be a Távol-Keleten — újból beleavat­kozott más országok belügyeibe és le akar igázni más népeket. Abban a pillanatban, mikor Koreában a fasiszta provokáció kudarcot vallott és az esemé­nyek olyan fordulatot vettek, amely legkevésbbé sem veszé­lyeztette a világbékét, az Egye­sült Államok kormánya — nem várva meg, hogy az ENSZ tör­vényes szervei megvizsgálják a kérdést — fegyveres beavatko­zást kezdett Koreában és be­jelentette Formoza küszöbölő álló invázióját. Az Egyesült Államok kor­mánya csak ezután akarta lépé­sének jóváhagyását a Bizton­sági Tanács határozatával meg­szerezni. Tudvalevő azonban, hogy a Biztonsági Tanács jelen­leg nem működik. Az a határo­zat, amelyről Trygwe Lie, az ENSZ főtitkára a lengyel kor­mányt értesítette, a Biztonsági Tanács két állandó tagjának, a Szovjetuniónak és Kínának távollétében jött létre és ezért nem lehet a Biztonsági Ta­nács határozatának tekinteni, hanem csak az Egyesült Nem­zetek Szervezete hat tagjának véleménye,, amely nem kötelez senkit semmire. A lengyel kor­mány tiltakozik a támadás el­len, amelyet az Egyesült Álla­mok kormánya Korea és Kína területe ellen indított, valamint a bejelentett Külöp-szigeti és vietnami beavatkozás ellen is. Mint Prágából jelentik, Vi­liam Siroky csehszlovák he­lyettes miniszterelnök és kül­ügyminiszter Trygve Lienek, az ENSZ főtitkárának táviratot küldött, amelyben kijelenti: «A Biztonsági Tanács két állandó tagjának, a Szovjetuniónak és Kínáb­ak távollétében, ezzel szemben a Kínát képviselni nem jogosult Kuomintang« csoport küldötteinek jelenlété­­ben elfogadott határozatok, amelyeket ennélfogva a Bizton­sági Tanács valamennyi állan­dó tagjának előírt egyhangú állásfoglalása nélkül fogadtak el — törvénytelenek. A szovjet kormány válasza a Korea ügyében Moszkvában átnyújtott amerikai kormány­nyilatkozatra Elutazott Csehszlovákiába a magyar egyházak békeküldöttsége Megírtuk, hogy ez évben kü­lönösen nagyszabású lesz az a csehszlovák nemzeti zarándok­lat, amelyet minden évben Szent Cirill és Szent Metód, a nagy szláv térítő püspökök ünnepén szoktak megtartani a csehszlo­vákiai Velehrádon. Az idén a nemzeti zarándoklaton részt vesznek a Szovjetúnió, a népi demokráciák és a nyugati orszá­gok keresztény egyházainak főleg lelkészekből álló küldöttségei. A zarándoklatot megelőzően július 1-én és 2-án Lukacsevice morvaországi fürdőhelyen a Csehszlovák Köztársaság összes keresztény egyházai konferen­ciát tartanak, amelynek két leg­főbb napirendi tárgya: 1. ho­gyan segíthetik a keresztény egyházak népüket a szocializmus építésében. 2. Hogyan harcolhat­nak közösen a békéért és a né­pek közötti megértésért. Erre a konferenciára a ma­gyar keresztény egyházak is el­­kü­ldötték képviselőiket. A kül­döttség csütörtökön este utazott el a Keleti pályaudvarról a prá­gai gyorssal. A katolikus egyház részéről a küldöttség tagjai dr. Balogh István, ny. államtitkár, az Elnöki Tanács tagja, dr. Ger­gely József veszprémi m­egy­ei ka­nonok, P. Király Ferenc, a ferences rend pesti zárdájának főnöke, dr. Motesiczky Károly hittanár és P. Rácz Károly szer­­vita­ szerzetes. A református egy­házat Bereczky Albert és Petz János püspök, dr. Kiss Roland konventi elnök, az evangélikus egyházat Dezséry László püspök képviseli. A küldöttség búcsúz­tatására megjelent a pályaudva­ron a Csehszlovák Köztársaság budapesti követségének képvise­letében dr. Sznocek ügyvivő, dr. Tanko ,sajtóattasé, Mester Erzsé­bet, az Országos Béketanács titkkára, Parragi György ország­­gyűlési képviselő. A magyar kül­döttség pénteken délben érkez­­zett meg Prágába. Csütörtökön délután Angliá­ból repülőgépen érkeztek meg a konferenciára az anglikán egy­ház, a skót püspöki egyház, az ausztráliai presbiteriális egyház és a skót unitárius egyház kül­döttei dr. Herwlett Johnson can­­terburyi dékán vezetésével. Ugyancsak csütörtökön délután érkeztek meg a Szovjetúnió és Románia orthodox egyházainak küldöttei. A szovjet küldöttsé­­get dr. Nikoláj metropolita ve­zeti. A küldöttségeket Zdenek Fie­r­­linger helyettes miniszterelnök, az egyházi ügyek állami hiva­talának vezetője és több egyházi méltóság ünnepélyesen fogadta.

Next