Magyar Nemzet, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-01 / 150. szám
gombai. 1950 július f. Az Alagút és a cucli esete a bürokratával * Mivel ijesztik az ördögfiókákat? * Külön oldalunk: Ruha-ha-ha-ha * Milyen volt az eredeti trójai faló? ■¥• 8 hetes rejtványversenyünk nyertesei és az új 3 hetes verseny startja * Milyen a nyeretlen bicska, amelynek nincs pengéje? * 6 remek kroki, 50 pompás rajz és rengeteg humor legújabb számában 6 OLDAL ÁRA FORINT iSanStef _ „Nem játszom, élek.’ Egy balerina gyászolja az emberiség haladásáért vívott harc vértanúit ... Az imént szúrtak le egy Színészt, a Tuilleriák tükrösmárványú oszlopcsarnokában, graszióz udvari ünnepség közben. Alig néhány perccel előbb még a «Szerelmi csinylevesek» rózsaszínű, rokokó babjában fürdött a haute volée és egyéb gondja se volt, mint hogy Ámor pajkos mesterkedéseiben lelje örömét. De itt fekszik most a vértől iszamós márványpadozaton egy furcsa, kellemetlen idegen test, s riadtan húzódik el tőle a finnyás társaság. Egy színészt szúrtak le, aki előbb még az úri népet szórakoztatta , mert véletlenségből tudomást szerzett ez arisztokraták és a királyi tisztek népellenes összeesküvéséről. Egy valaki maradt csak mellette, hogy gyászolja és elsirassa: az, aki életében is partnere volt, pályatársa, emberi rokona, egy vele a forradalmi gondolatban is. A Színésznő. Ketten, a másik partról. A nép sziklájáról. S egyikük már nem létezik. A Színésznő tépő fájdalmát leírhatatlanul kifejező tánc lassú lejtése jelzi. Ez a jelenet ahakespeare-i. A tragikum ereje megsemmisítő. A zenekarban egy mélyhegedű dalol visszafogott lélekzettel, ez a tragédia hangja. A nézőtér mozdulatlanná kövült. Ha légy szállna el a széksorok közt, annak a szárnyverését is meg lehetne különböztetni. A «Páris lángjaidnak egyik legmélyebben zengő, s valóban vidahangon daloló jelenete. 1. * Ebben a lenyűgöző jelenetben egészen új oldaláról, kiemelkedő sikerrel mutatkozott be Csinády Dóra, A balerinatragika szerepében. Nem ő az egyedüli, akire komoly színészi feladatot ró a táncjáték. Vashegyi Ernő igazán alaposan kiveszi részét az új, felfokozott igényű balettprodukcióból, ugyanúgy Rab István, Kovács Hóra és még többen. Feleletet költünk Csinády tóráról, mikép érkezett el odáig, hogy a szovjet táncdráma követelményeinek ilyen mértékben tudjon megfelelni. — Nem véletlen műve — mondok* —, hogy táncművésznő létemre, színészi, mégpedig drámai színészi feladatot oldottam meg, érzésem szerint sikeresen. A „Páris lángjaidban nekem jutott szerep kihozta belőlem mindazt, amiről eddig talán még magam sem Indiám. (Nem játszom. Élek. Vajnonnen mester páratlan művészi inspirációja felébresztette bennem a figurát, akit meg kellett személyesítenem. A figura, a forradalmárokkal érző színésznő, életre kelt, belülről indult el, hogy mozdulatokban fejeződjék ki. — A színpadon, abban a tragikus jelenetben, nem Csinády Dóra táncol, hanem az a nőalak tárja fel érzéseit, indulatait, az él, aki elvesztette egyik barátját és eszmetársát. Nem is csak egy embert siratok: meggyászolom mindazokat, akik az emberiség haladásáért vívott küzdelemnek lettek vértanúi. S amikor siratom a színészt, eszembe jut, hány embert öltek meg igazságtalanul a népel nyomók. Ez a gondolat úgyér át mint a forró szél. Észre sem veszem a tánc technikai részét, egy nagy érzelmi hullám csap át rajtam, már nem bírok, egy hatalmas crescendo sodra kap el és már csak annyit érzek hogy magam vagyok a harcrakész, engesztelhetetlen forradalmi láng! — Én így vagyunk szerepünkkel valamennyien. Nagyon sokat tesz, hogy mindenki ugyanazt a lángot érzi magában Akárhova nézek, mindenünnen láz, lelkesedés, izzó emóció süt felém az arcokról, a mozdulatokból. Ez még növeli a saját lelkesültségemet. Közösség bazettszínpadon soha még ennyire nem segítette egymást, mint a „Páris lángjaidban. Nincsenek is itt hivatalit odú sztárok, önmagukért való láncfenoménok Emberek vagyunk, egy családból valók, valamennyien együtt alkotjuk a tömeget, amelytől egyéni képességeinket kaptuk. ★ Egy balerina 10-ben, „Páris lángjaidnak bemutatása után. Szenthegyi István Mai SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET ff® VAJNONNEN a magyar nemzeti balett megteremtéséről Művészeti életünk ünnepelt szovjet vendége: Vaszilij Ivanovics Vajnonnen, a moszkvai opera balettmestere, munkatársával, Armasevszkajával etil hazára előtt látogatást tett a Néprajzi Múzeumban, ahová magával vitte az Operaház balettművészeit is. Többhónapos budapesti tartózkodása alatt gyakran beszélt velük arról, hogy a szocialista balettművészet két nagyszabású alkotásának: a Diótörének és a Páris lángjainak bemutatása után a magyar táncművészet következő feladata a nemzeti balett megteremtése és hangoztatta, hogy ehhez a népi művészet ismerete elengedhetetlen segítséget jelent. A Néprajzi Múzeumban Balassa Iván főigazgató fogadta a vendégeket. Megtekintették a népi textil, kerámia és népviseleti anyagot, majd a három éve folyó néptáncgyűjtés több filmjét, a szigetközi és matyóföldi táncokat, a tolna megyei Völgységben élő bukovinai székelyek táncait és az ecseri lakodalom filmjét, valamint a megfelelő népzenei anyagot. A bemutatón részt vettek a népművelési minisztérium és a Magyar Táncszövetség képviselői. Tálas István, az Egyetemi Néprajzi Intézet tanára ismertette a gyűjtés munkáját, amely munkaközösségi alapon történik. Eddig több mint ezer községből, mintegy 1300 táncról szereztünk be adatokat. — mondotta — és ezeknek az adatoknak nyomán tervszerűen járják munkacsoportjaink az országot. A néprajzi szakértőn kívül koreográfus, népzenész és filmszakember megy egy-egy csoporttal. Eddig mintegy háromszáz táncot vittünk filmszalagra. A látottak nyomán Vajnonnen hangsúlyozta, hogy Magyarországon egész kincsesbányáját találta a népi kultúrának, a magasrendű művészi ízlésnek. A táncosok, koreográfusok, zeneszerzők, a díszlet- és kosztümtervezők figyelmébe ajánlja, hogy gyakran és alaposan tanulmányozzák a néprajzi gyűjtés anyagát, bőven merítsenek belőle és hasznosítsák ezt az új magyar nemzeti balett megteremtésénél. Fogadás a román népi zenekar tiszteletére A Zeneművészek Szövetsége és a Kultúrkapcsolatok Intézete rendezésében szakmai bemutatót tartott a Zeneakadémián a Román Folklór Intézet zenekara, majd a hangversenyt követő esti órákban fogadás volt a Művészeti Szövetségek Háza kerthelyiségében a román vendégek tiszteletére. Losonczy Géza népművelési államtitkárra, az élen nagy számban jelentek meg kulturális és művészeti életünk vezető egyéniségei. A meghitt hangulatú egyikttlét során magyar és román művészek adtak műsort, Hernádi Lajos zongorázott, Maria Lazarescu énekelt, Konica Luca híres pánsípját szólaltatta meg, Stanescu és Budisteanu karnagyok vezetésével magyar nótákkal kedveskedtek a kiváló román zenészek. Svéd Sándor a Simone Boccanegra-ban Operaházunkban először énekelte a Simone Boccanegra címszerepét Svéd Sándor. Nagy és hálás szerep, énekest, színészt és embert követel. Valami természetes humánum kell ennek a nemes anyagból faragott Verdi-hősiek életrekeltéséhez s az orgánum meg az előadói stílus nemessége. Svéd fennkelten ábrázolta Boccanegrát, hangszépsége, énektudása, tiszta művészi eszközei valóban az ő igazi területén érvényesülhettek. Az átélésnek néhány igen jó akcentusát hallottuk, de érzésünk szerint mégsem hatolt eléggé mélyre a művész, az ő képességeinek arányában. A fiatal Faragó András Paolo intrikus szerepében ösztönösen talál rá a kifejezés helyes útjára, drámai alakítása is színesedik. Az előadás nagy értéke Székely Mihály, Simándy pompásan izmosodó Adorno, Varga Livia kitűnő Amelia, bár most némi erőszakoltságot mutatott éneklés módja. Varga Pál vezénylésében fokozódó igényességet vettünk észre azon az olaszos tűzön kívül, ami a maga drámai kitöréseivel eldönti a mű zenekari megszólalásának sorsát. MT A MÁV szimfonikusok nyári évadnyitóján Kodály «Psalmus Hungaricus»-a került előadásra Simándi József tenorszólójával és a Fővárosi Énekkarral, majd Beethoven IX. szimfóniája hangzott el. Az ünnepi, komoly színvonalú hangversenyt Lukács Miklós vezényelte a Puskin-kertben, amely a legjobb akusztikával dicsekedhetik a szabadtéri évanyversenytervek között. A varsói magyar követség nagy sikerrel mutatta be a Ludas Matyit Varsóból jelentik: A varsói magyar követség a Palladium filmszínházban bemutatta a Ludas Matyit. Az előadáson megjelentek Szyr miniszter, Szlawielski miniszterhelyettes, Barcikowski, a szejm alelnöke, valamint a szovjet ügyvivővel az élen a népi demokratikus országok diplomatái. A közönség viharos tapssal fogadta a filmbemutatót. A Ludas Matyit a közeli hetekben lengyel nyelvre szinkronizálják és úgy mutatják be a lengyel közönségnek. Előadás Fjodorov: „Partizánok élén“ című könyvéről A Szikra Sztálin úti kultúrközpontjában csütörtökön délután Kenéz István alezredes, a Szabadságharcos Szövetség főtitkára tartott előadást Fjodorov: „Partizánok élén“ című könyvéről. Elmondotta, hogy a mű szerzője nem hivatásos író, hanem munkásból lett magasrangú pártfunkcionárius, aki a Nagy Honvédő Háború idején nagyobb partizánegység parancsnoka volt. — A könyv egyik legnagyobb erénye — mondotta —, hogy bemutatja, hogyan szervezte és irányította a Bolsevik Párt a megszállók elleni harcot. A nép hivatott vezetőjének tekinti a" Pártot és mindenben támogatja" politikáját. Hálásak lehetünk a nagyszerű szovjet népnek, hogy ilyen hősöket adott a világnak, akik példát mutatnak minden becsütetes- haladók embernek. . „Kína egész népe egy emberként fog küzdeni Formoza felszabadításáért”4 Mao Ce-Tung és Csu En-Laj nyilatkozata Truman beavatkozásáról a távolkeleti ügyekbe Pekingi TASZSZ jelentés szerint a központi népi kormány ülésén június 28-án mondott beszédében Mao Ce-Tung a következő nyilatkozatot tette: " A kínai nép már bebizonyította, hogy a világ különböző népeinek maguknak kell eldönteniük azokat a kérdéseket, amelyek országaikat érintik és Ázsia ügyeivel maguknak Ázsia népeinek kel foglalkozniuk, nem pedig az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok ázsiai agressziója csupán széleskörű és határozott ellenálást kelt Ázsia népeiben. Ez év január 5-én Truman kijelentette, hogy az amerikaiak tartózkodnak a beavatkozástól Formoza figyeibe. Most maga Truman bizonyítja be, hogy kijelentése hazug volt: Truman papírronggyá szaggatott minden nemzetközi egyezményt, amely arról szól, hogy az Egyesül Államok nem avatkozik be Kína belügyeibe. Az, hogy az Egyesült Államok nyilán leleplezte valódi imperialista ardulatát, hasznos a kínai nép és Ázsia népei számára. Semmi tem indokolja az amerikai beavatkozást Korea, a Fülöp-szigetek, Vietnam és más országok belügyeibe. Egész Kína népének rokonszenve ugyanúgy, mint az egész világ széles néptömegeinek rokonszenve az agresszió áldozatai mellett van, nem pedig az amerikai imperalizmus mellett. Az amerikai imperializmusnak nem sikerül sem megvásárolnia, sem félrevezetnie a világ néptömegeit. Az imperializmus kifelé erős, de belül gyenge, mert nem élvezi a nép támogatását. — Kína népe és a világ népei! Fogjatok össze és legyetek készen, hogy meghiúsítsátok az amerikai imperializmus mindennemű provokációját! „Formoza Kína része és örökre az marad” Csu En-Laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a következő nyilatkozatot tette: — Truman, az Egyesült Államok elnöke — Li Szin-Mon délkoreai bábkormányát polgárháború kirobbantására ösztönözve Koreában — június 27-én kijelentette: Az Egyesült Ab uniók kormánya elhatározta, hogy fegyveres erővel akadályozza meg Taiwan (Formoza) felszabadítását. Truman parancsára a 7. amerikai flottát Taiwan partjai felé irányították. — A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának nevében kijelentem, hogy Truman június 27-i beszéde az amerikai hadiflotta tevékenysége fegyveres agressziót jelent Kína területe ellen és nyíltan megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az Egyesült Államok kormányának ezek az erőszakos rabló cselekedetei nem keltenek csodálkozást a kínai népben, hanem csupán fokozzák felháborodását, mert a kínai nép hosszú időszak alatt állandóan leleplezte az amerikai imperializmus összeesküvő terveit, amelyek Kína megtámadására és Ázsia erőszakos annektálására irányulnak. Truman nyilatkozata leleplezi, hogy tervét előre jól, átgondolta és hogy most hozzáfogott a terv megvalósításához. Li Szim-Man bábkormányának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen intézett támadása, amelyet az Egyesült Államok utasítására hajtott végre, valójában az Egyesült Államok előre megfontolt lépése, amelynek célja, hogy ürügyet teremtsen az Egyesült Államok betörésére Taiwanba, Koreába, Vietnamba és a Fülöp-szigetekre. Ez nem egyéb, mint újabb lépés az amerikai imperializmus beavatkozása terén az ázsiai ügyekbe. A Kínai Népköztársaság központi kormányának nevében kijelentem, hogy bármiféle akadályt támasztanak is az amerikai imperialisták, Taiwan (Formoza) Kína része és örökre az marad. Ez nemcsak történelmi alapokon nyugszik, hanem megerősítette ezt a kairói és a potsdami nyilatkozat is és ez megfelel annak a helyzetnek, amely Japán kapitulációja után alakult ki. Országunk egész népe egy emberként fog küzdeni Taiwan felszabadításáért az amerikai agrenzoröktől. A kínai nép, amely szétverte a japán imperializmust és a Csengkajvek-bandát, az amerikai imperialistáknak ezeket a bérenceit — feltétlenül győzelmet fog aratni az amerikai agresszorok elleni küzdelemben Taiwan és az összes többi Kínához tartozó területek visszaszerzéséért. — A Kínai Népköztársaság központi kormánya felhívja a béke, az igazságosság és szabadság minden hivét az egész világon és különösen Kelet minden elnyomott országát és népét, hogy egy emberként keljenek fel az amerikai imperializmus újabb keleti agressziójának megállítása érdekében. Ezeket az agresszív cselekményeket teljes mértékben meg lehet hiúsítania, ha nem ijeedünk meg a fenyegetésektől és határozottan mozgósítjuk a széles néprétegeket a háborús uszítók elleni küzdelemre. A kínai nép együttérzését és megbecsülését fejezi ki Korea, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Japán népei iránt, amelyek szintén az amerikai agresszió áldozatai és szintén küzdenek ez ellen. A kínai nép szilárdan hiszi, hogy Kelet minden elnyomott országa és népe a nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelem során kétségtelenül egyszerű meiden korra végezhet a gonosz és gyűlölt amerikai imperialista háborús nszltókkaL A »«.tvidéki törvényszék, mint birtokbiróságtól. P. I. 1346/1950/38. hirdetmény: a pestvidéki törvényszék, mint birtokbiróság közhírré teszi, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó özv. dr. Róza» Vilmos ív. és társai ellen elrendelt kisajátításból kifolyólag a kártalanítási eljárást Budapest, Pestszenterzsébet városházán annakidején közzétett kisajátítási összeírásban Ikvi. betét, helyrajzi szám, fekvés és kiterjedés, valamint a tulajdonosok személye tekintetében részletesen körülírt ingatlanokra megindította és az egyezkedés megkísérlése végett megtartandó tárgyalásra határnapul ütött, évi július III. napjának d. e. 11 óráját Budapest, Pestszenterzsébet városházáira kitűzte. Erre a helyszíni tárgyalásra az érdekeseket azzal a fgyelmeztetéssel idézi meg a törvényszék, mint birtokbíróság, hogy elmaradásuk a kártalanítási ár felett az érdemleges határozathozatalt nem gátolja és, hogy az egyéni különértesítés elmaradása, vagy a tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak helye nincs. Budapest, 1950. június 16. Dr. Csipak Sándor s. k. A kiadmány hiteléül: Várhegyi, s. h. t. Nyolc szigetből álló szigetcsoportot szabadított fel a kínai néphadsereg Csekiang partvidékénél Nanking jelentés szerint a Csusan szigeteket elfoglaló Felszabadító Néphadsereg egységei újabb nyolc szigetből álló csoportot foglaltak el a Csekiang partvidék mentén. A szigetekre menekült Kuomintang csapatokat bekerítették és felszámolták. Az elfoglalt szigetek közül kettő a Hangcsou öbölben, a Csusan szigetcsoporttól nyugatra fekszik, míg a többi Csekiang keleti partvidéke előtt terül el A Budai Fonóban is felvették a harcot a dolgozók tolvajai ellen Abban a harcban, amely az MDP Központi Vezetőségének ülése óta, Gerő Ernő május 31-én elhangzott beszéde után országszerte megindult a dolgozók tolvajai, a bércsalók és normalazítók ellen, tevékenyen veszik ki részüket a Budai Pamutfonó dolgozói is. — Meg kell mondani, hogy bizony nálunk javarésze fellelhető azoknak a hibáknak, amelyekről Gerő Ernő beszélt — ad felvilágosítást Szabó Istvánná, az ü. b. titkára. — De azt meg kell mondani, hogy a Gerö beszéd óta lényeges javulás mutatkozik a mi üzemünkben is. AKI VISSZALOPTA A KÉSZ ÁRUT — Komoly béksahísz léptetért le például legutóbb Szalai András. Az öntudatos pártonkivül dolgozó éber volt s kü!.V nös figyelemmel kísérte a cérnázóban Kárpáti Andrásné munkáját, aki a béke-röpgyűlést k.V vető éjtszakai műszakban kijelentette munkatársai előtt, hogy ő „az amerikaiak mellett van “ Szalai András tudta, hogy aki úgy beszél, mint Kárpátiné, az ellenség s annak a munkája nem tehet jó. Éberségének meg is volt az eredménye: néhány nap múlva tetten érte Kárpátinál, amikor visszalopta a kész anyagot és mégegyszer elszámolta, vagyis kétszer fizettette ki a munkájáért járó kárt. Azonnal eltávolították a becsületes dolgozók közül. Kárpátiné különben állandóan lazított a munkaverseny, a fe-gyelem és általában minden ellen, ami a dolgozók ügyét előbbreviszi. — A darabbérezést nem tudta támadni — magyarázza Szabón« — mert azt a dolgozók örömmel fogadták, hiszen most | többet keresnek, mint azelőtt. Az új rendszer alapján ugyani kevesebb orsóra több bért kaptak. Akadtak, akik ezt is ki- | használták: elrontották az or- ■ sót, hogy még többet kapjanak. Rájöttünk. Erre úgy változtathtunk a rendszeren, hogy ne lehessen kijátszani: most több sorsóra jut több bér. GÉPTISZTÍTÁS — GÉPTISZTÍTÁS NÉLKÜL — Hiba volt az is, hogy áprilisban túl sok túlóra emelte az önköltséget, amit kis jóakarattal felére lehetett volna csökkenteni. A vatteurban is (ahol a vattát egyenlővé tépik és tekercsbe sodorják) hónapokon keresztül megtörténhetett, hogy többen nem töltötték ki a kand- 'r kaidot, hanem géptisztítás címén — amire adva van ranikabefejezés előtt egy negyedóra — hamarabb leálltak, «s« nem tisztították meg a gépet, hanem lementek öltözni. Így többszáz munkaóra esett ki a termelésből. Többek között ez is a művezetők hibája, nem» voltak éberek. A legsúlyosabb Nadányi művezető esete. Felmondtunk neki. A gépállásokat azonnal észre kellett volna venni. Hol volt a műszaki értelmiség? Az értelmiségnek a Budai Fonóban jobban bele kell kapcsolódnia a munkaversenybe és a felvilágosító munkába is, mint eddig. Az általánosítás természetesen hiba lenne. Vannak, akik kitűnő munkát végeznek. Ezeknek értékelik a munkáját és megbecsülik őket a fizikai dolgozók it. AZ ÜZEM ÉRTELMISÉGI BÜSZKESÉGEI Bojtár Gábor könyvelő «A szakma legjobb dolgozója» büszke rangját viseli. Gálos Györgyné, az ü. b. adminisztrátora «Kiváló munkás» jelvényt kapott. Munkáját úgy végzi, hogy sohsincs túlórája s munkaidő után példamutató társadalmi munkát is végez. Mint sok más üzemiben, a tapasztalt a Budai Fonóban is azt mutatja, hogy a bércsalók, a nemalazítók, a fegyelembontók, a volt fasiszták, a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció fertőzöttjei közül kerülnek ki. A Budai Fonó dolgozói sem tűrik azonban, hogy a közéjük férkőzött munkásárulóknak sikerüljön új frontot nyitni a népi demokrácia ellen és megtisztítják üzemüket a kém erőktől. fbL) CL a magyar család sietiCapta Ára 1 forint is .................................................