Magyar Nemzet, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

Kedd, 1950 augusztus 1. A diadalmas kínai néphadsereg A kínai népi felszabadító had­sereg zászlaján ezek a szavak olvashatók: „Augusztus elseje."­ Ez a nap a néphadsereg szüle­tésnapja. Huszonhárom eszten­dővel ezelőtt, 1927. augusztus­án született meg a nagy, for­radalmi hadsereg, amely szívós és szakadatlan harcokkal felsza­badította az ötszázmilliós kínai népet. Hogyan indult el hódító útjá­ra a hős kínai néphadsereg? 1927. augusztus 1-én tört ki a nancsangi felkelés a Kuomin­tang árulása ellen. A Kuomin­tang többször kötött megállapo­dást a Kínai Kommunista Párt­tal, de mindannyiszor megszegte azt. Csangkajsek áruló reakciós csoportja 1927. kora tavaszától júliusáig a forradalmárok ezreit mészároltatta le. Nancsangban, Kiangszi tartomány fővárosában harmincezer katona gyűlt össze, akik a Kínai Kommunista Párt vezetésével, élükön Csu-Teh-vel és Csu En-Lajjal megkezdték a fegyveres harcot a Kuomintang­­reakció ellen. Augusztus 1-én, a hajnali órákban ez a hadsereg indította el a fegyveres felkelést Kínában. Háromórai harc után a felkelők megsemmisítették a Kuomintang 3. hadseregének fő­hadiszállását és kitűzték a vörös zászlót a város bástyafalára.­­A nancsangi felkelés volt a jelképe annak, hogy a fegyveres forradalmi erők szervezetten léptek fel a kínai ellenforrada­lommal szemben. Ez a nan­csangi hadsereg lett a kínai népi felszabadító hadsereg magja, előfutára annak a nagy­szerű hadseregnek, amelynek ma ötmillió katonája van. 1928. ta­vaszán ez a csapat egyesült a hucsangi helyőrséggel és a hu­­nani munkás- és parasztcsapa­tokkal, amelyeket Mao Ce-Tung vezetett Csing-Kan-San vidékén, Hunan és Kiangszi tartományok határán. Ezek a Mao Ce-Tung vezetése alatt álló forradalmi csapatok 1927. őszén külön fel­kelést kezdtek Hunan tartomány­ban. Az így egyesült forradalmi erők Mao Ce-Tung vezetésével megvetették a lábukat Hunan és Kiangszi határvidékén. Ugyan­ekkor sok más helyen is szer­veztek munkás- és parasztcsapa­tokat, továbbá forradalmi köz­pontokat, így rakták le a ké­sőbbi forradalmi harcok szilárd alapjait. Az elmúlt huszonhárom esz­tendő szakadatlan, nehéz har­cokkal telt el. A kínai forra­dalmi hadseregnek külön le kel­lett számolnia a japán betolako­dókkal, külön az amerikai impe­rialistákkal és külön Csangkajsek haderőivel. Voltak ezekben a harcokban olyan időpontok, ami­kor az imperialisták már biz­tosra vették a kínai nép szabad­ságáért küzdő hadsereg össze­omlását. Mao-Ce-Tung, Csu-En- Láj és a kínai szabadságharc többi vezetőjének a hite azon­ban egy pillanatra sem rendült meg. Mao Ce-Tung a következő szavakkal magyarázta meg az el­maradhatatlan győzelmet: «A fel­szabadító néphadsereg harcának hazafias, igazságos és forradalmi jellege biztosítja számára a nép támogatását az egész országban. Ez a politika a mi Csangkajsek feletti győzelmünk alapja.» Hazafias, igazságos és forra­dalmi volt a kínai néphadsereg születésnapja , harca 1927. augusztus elsejétől kezdve, és az maradt mindvégig egészen a múlt évben bekövet­kezett teljes és végleges győzel­méig. A gyarmatosítók, a kül­földi beavatkozók, a világuralom­ra törő és Kína népét leigázó imperialisták s azok belső ki­szolgálói, a kínai reakció ellen keltek fel a kínai nép legjobbjai huszonhárom évvel ezelőtt és ez­­ a harc természetszerűleg mögöt­tük tömörített minden igazi kínai hazafit. Igazságos volt ez a harc, mert az elnyomottak, a kizsákmányoltak felszabadítá­sáért folyt, és forradalmi, mert mindörökre összetörte Kínában a külföldi gyarmatosítók elő­jogait és uralmát, a feudálisok és kapitalisták népnyúzó dikta­túráját és megteremtette az alap­ját a szocialista Kína felépítésé­nek. Augusztus 1. történelmi jelen­tősége túlnő Kína határain és ezért ma az egész világ béke­­szerető százmilliói együtt ün­neplki Kína felszabadult népé­ve, hadserege megszületésének­­ évfordulóját. Az ünnepi jelsza­­­­vak között, amelyekkel a Kínai­­ Népköztársaság a nagy napot­­ megüli, olvashatjuk a követke­zőt se: «Katonák, Kína népe! Készüljetek Tajvan és Tibet fel­­szabadítására! Harcoljatok a világbéke biztosításáért!» . Kína nagy nemzeti ünnepe az idén egyben hatalmas demonstráció is az amerikai imperiaisták ko­reai támadása és a Formoza elleni agresszió ellen. Intő fi­­­­gyelmeztetés 1927. augusztus el­seje az imperialisták feé: az igaz, hazafias, népfelszabadító harc mindenkor diadalmasko­dik. Győzött Kínában, győz Ko­reában és ugyanígy diadallal végződik majd Vietnamban, Ma­lájában és mindenütt, ahol egy maroknyi mindenre elszánt gyarmatosító nyomja el a sza­badságra, függetlenségre vágyó népmáltókat. Intő figyelmezte­tés 1927. augusztus elseje a vi­­lágimperializmus és csatlósai számára, intő figyelmeztetés a­­ háborús gyújtogatók felé, az igazságos ügy, a szabadság, a­­ béke harcosainak tábora erő­­­­sebb minden népelnyomó hadi- s gépezetnél. A világ minden haladó és békeszerető embere együtt tin­­i tiepel ma a felszabadult kínai néppel. 1927. augusztus elseje-­­ nek évfordulója ünnepünk ne­künk, magyaroknak is, akik egy táborban küzdünk a Kínai Népköztársasággal az imperia­­ista háborús gyújtogatók ellen, a békéért. Ezt a minden támadó szándékú, imperialisták össze­tákolta szövetségnél hatalma­sabb és erősebb béketábort a világ legerősebb állama, a ha­talmas Szovjetunió és minden szabadságszerető ember esz­ményképe, a nagy Sztálin ve­zeti. A Szovjetunió és Sztálin támogatták a kínai nép szabad­ságharcát csak­úgy, mint min­den elnyomott nép szabadság­­mozgalmát. Az anyagi erő mel­lett az erkölcsi erő is ezen az oldalon van. Ezért győzött a huszonhárom esztendővel ez­előtt kis forradalmi csapatként megszültett kínai néphadsereg és ezért győz minden elnyomott nemzet szabadságharca! László Ferenc Lenin összegyűjtött munkái 28. kötetének negyedik kiadása Moszkvából jelentik. Vala­mennyi szovjet lap beszámol arról, hogy megjelent V. I. Le­nin összegyűjtött művei 28. kö­tetének negyedik kiadása, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottsága mellett működő Marx— Engels—Lenin Intézet rendezett sajtó alá. Lenin műveinek 28. kötete azokat az írásokat tartalmazza, amelyeket V.­I. Lenin 1918. jú­lius 29-étől 1919. március else­jéig írt, a polgárháború és a külföldi katonai intervenció első szakaszában. Lenin műveinek XXVIII. kö­tete 19 olyan munkát foglal ma­gában, amelyeket első ízben tesz­nek közzé V. I. Lenin művei­nek gyűjteményében. A Pravda a szovjet nép általános jólétének növekedéséről Moszkvai jelentés szerint a Pravda vezércikkben foglalkozik a Központi Statisztikai Hivatal jelentésével, amely a népgazda­ság-fejlesztési állami terv teljesí­tésének eredményeiről számol be. Megállapítja a lap, hogy a szovjet emberekről való sztálini gondoskodás megnyilvánul az élet minden területén. A Szov­­jetúnió népgazdaságának szaka­datlan növekedésével együtt emelkedik a munkások és alkal­mazottak száma. A nehézipar mellett ez év második negyedé­ben ismét jelentősen megnöveke­­dett a közszükségleti cikkek gyártása is. A Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak anyagi biztosítottságával együtt nagy mértékben javul az állami nyugdíjellátás és növekszik a szociális biztosításra, a segítség­nyújtásra, az üdülőbe utalások­ra stb. fordított összeg. Fokozó­dik a lakásépítés üteme is. A Szovjetúnió szocialista gazdasága és kultúrája új, hatalmas fel­lendülésben van. A Bolsevik Párt és a nagy Sztálin lángeszű vezetésével a szovjet nép ere­­s­zedelmesen építi a kommunista­­ társadalmat — fejezi be a­­ Pravda. _­ffagti s ráma. A szovjet írók harcos békefelhívása a világ íróihoz A moszkvai rádióban Anatolij Szofronov Sztálin-díjas színmű­író felolvasta a szovjet írók fel­hívását külföldi írótársaikhoz a béke védelmében. «Mi, annak a népnek az írói, amely 33 év óta fáradhatatlanul békére, barátságra és testvéri­ségre szólítja fel az emberisé­get, annak a népnek, amely bátran adott kifejezést béke­akaratának az imperialisták ál­­­­­al ráerőszakolt háború szörnyű megpróbáltatásai előtt és a­­ második világháborúban vég­­­­hezvitt hőstetteivel megmentette­­ az emberiséget a fasizmus bar­­j na pestisétől, a­mi ennek a­­ népnek írói, felhívjuk a világ­­ összes becsületes íróját: lépjen­­ a béke védelmezőinek világse­­­­legébe. A világ valamennyi írójához fordulunk azzal a kérdéssel, amellyel annak idején a mi nagy írónk, Makszim Gorkij fordult a világ értelmiségéhez: «Kivel tartotok kultúra mes­terei?» A különböző országok és né­pek íróinak százai már a béke híveinek sorában állanak. Kö­vessétek ezeknek a dicsőséges harcosoknak a példáját. Állja­tok a békéért küzdő aktív har­cosok soraiba. Vigyétek a nép­hez az igazság bátor szavát, az emberiség ellenségeinek véres terveiről. Hassa át munkátokat az a meggyőződés, hogy a béke erői hatalmasabbak, mint a háború és pusztítás erői, hogy a béke legyőzi a háborút.» Alekszej Szurkov, a Szovjet­­ Írók Szövetségének helyettes­­ főtitkára a moszkvai rádióban a következőket mondotta: — Ezekben a napokban a világon egyetlen egy ember sem maradhat semleges. Ezekben a­­ napokban minden becsületes­­ író számára, aki szívén viseli a kultúra és civilizáció sorsát és jövőjét, szégyen távolmaradni a küzdelemtől, szégyen bezárkóz­ni az elefántcsonttoronyba, üd­vözöljük harcos írótársainkat és felhívjuk a semlegeseket, dob­ják félre semlegességüket, mert a semlegesség hazug és mert az emberiség ellenségeinek segítő­társaivá teszi őket. Az író sem­legessége nem más, mint az emberiség elárulása. Moszkvai nők békegyűlése az Izmailovo-parkban Moszkvából jelentik: Július 30-án Moszkvában az izmai­­lovoi kulturális és üdülőpark­ban békegyűlést tartottak a szovjet főváros asszonyai. A parkban lévő szabadtéri szín­házat ötezer nő töltötte meg. Tatjana Jersova, a Szovjet Békevédelmi Bizottság helyettes elnöke beszámolt arról a hatal­mas békevédelm­i mozgalomról, amely az egész földkerekségen kibontakozott és rámutatott, hogy a stockholmi felhívást már sokszázmillió férfi és nő írta alá.­­ A szovjet nép a nagy Sztálin vezetésével továbbra is harcolni fog az egész világ bé­kéjének megszilárdításáért. Ezután Nina Parfjonova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizott­ságának helyettes elnöke be­szélt. — A béke legyőzi a háborút — mondotta —, mert a törté­nelem folyamán most először jött létre a béke híveinek olyan hatalmas mozgalma, amely meg tudja fékezni az új hábo­rús gyújtogatókat. A béke le­győzi a háborút azért is, mert a­­békemozgalom élén a nagy Sztálin vezette szocialista ha­zánk hanol. Újabb milliók írják alá a békeívet Olaszországban Pietro Nenni, az Olasz Béke­­védelmi Bizottság elnöke, a Paese című lap munkatársának kijelentette, hogy július 15-e óta, amikor az Olaszországban gyűjtött aláírások száma elérte a tízmilliót, ez a szám még több millióval gyarapodott. A béke erői messze túlszárnyalják az imperialista tábor erőit, mondotta Togliatti Rómából jelentik. Július 30-án az Adriano színházban a Kom­munista Párt római szervezeté­nek aktíva­ gyűlésén Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára tartott beszédet a belpoli­tikai és nemzetiközi helyzetről. — A kormány — mondotta Togliatti — csakis imperialista kalandok útjára tudja vezetni Olaszországot, csakis arra az út­ra, amely már egyszer borzasztó katasztrófába sodorta az orszá­got. Az USA támadása a koreai és kínaii nép ellen — az ame­rikai imperializmus kísérlete el­vesztett ázsiai gyarmati uralmá­nak visszaállítására és katonai konfliktus kirobbonntására a szo­cialista világ határán. Olasz­országban a katolikus egyház és az Actio Catholica vezetőinek kivételével ,senkinek sem fűződik érdeke az angol-amerikai impe­rializmus gyarmaturalmához az ázsiai vagy afrikai népek fölött, sem pedig az új háborúhoz. Ellenkezőleg, Olaszország érdekei e népek teljes felszabadulásához és az egész világ békéjének meg­őrzéséhez fűződnek. Éppen ezért kétszeresen bűnös magatartást tanúsít az olasz kormány, amely széthúzást akar szítani a nem­zetben, ellentéteket kelteni az állampolgárok között ilyen ko­moly időben.­­ A kormány utasításokat ad a stockholmi felhívás aláírás­gyűjtési kampánya ellen, mintha rendőri intézkedések akadályt tudnának gördíteni az elé a je­lentős előrehaladás elé, amelyet az olasz nép a világ többi né­peivel tett meg az utóbbi időben a békéért folytatott küzdelem feladatainak felismerése terén azáltal, hogy részt vett a világ­szerte folytatott aláírásgyűjtési kampányban. A kormány meg­tiltja, hogy nyilvános gyűlése­ken beszéljünk a koreai esemé­nyekről és ezzel beismeri, hogy hazug propagandája nem állhat helyt a mi érveinkkel szemben. — A kormány a kommunistá­kat, szocialistákat és mindazokat, akik őket követik, «ötödik had­­oszlopnak» nevezi és rendkívüli intézkesek­kel fenyegetőzik. Azzal vádol­t bennünket, hogy nem akarjuk, hogy Olaszország a támadó szovjetellenes fronthoz tartozzék. Ez igaz. Mi valóban nem akarjuk ezt és minden erőnkkel meg fogjuk ezt aka­dályozni — mondotta Togliatti a gyűlés részvevőinek lelkes tapsai közepette. — Mi mindenek­előtt azért cselekszünk és azért fogunk így cselekedni, mert nem akarjuk Olaszország vereségét. Tisztában vagyunk azzal és figyelmeztetünk arra, hogy min­denki, aki kezet emel a világ szocialista része ellen, megégeti magát! (Taps.) — Azzal vádolnak bennün­ket, hogy mi állítólag «ki akar­juk tárni a kapukat külföldi betörés előtt.» De vájjon nem Olaszország mai vezetői nyitot­tak-e ajtót az idegenek előtt azáltal, hogy aláírták az Atlanti Egyezményt, amelynek feltéte­leiről még akkor sem beszélnek szívesen, amikor a kérdést szemtől-szembe tesszük fel? — Azt követeljük a kor­mánytól, adjon nekünk pontos és világos választ: vannak-e olyan kötelezettségei, melyek alapján az amerikai imperialis­ták valamely háborús konflik­tus esetén akár Ázsiában, akár Európában, vagy a világ más részeiben, elfoglalhatnák, vagy felhasználhatnák bűnös céljaik érdekében országunk területé­nek valamely részét. Togliatti, miután megbélye­gezte a kormány esztelen fenye­getőzéseit a kommunisták eleni büntető intézkedések végrehaj­tásáról, kijelentette, hogy a Kommunista Párt békére és egységre hívja fel nemcsak a széles néptömegeket, hanem a középső és módosabb rétegeket is. Célunk: megmenteni Olasz­ország békéjét a hisztéria, esz­­telenség és vezetőinek vaksága elől, megmenteni az olasz nem­zet egységét és szabadságát. A belügyminiszter a heves­megyei Borsodszemere község nevét „Mezőszemere“ névre, a szonokmegyei Tenyő község nevét ,,Tiszatenyő“ névre vál­­toztatta, . s Az augusztus 7-én kezdődő béke­hétre az Egyesült Izzó dolgozói is hatalmas lekesedés­­sel készülnek. Hétfőn reggel még a röpgyű­­lés megkezdése eőtt küldöttsé­gek keresték fel a pártirodát, a termelési irodát, ahol a dolgo­zók bejzentették, hogy ki­váló munkával kívánnak részt venni abban a csatában, ame­lyet a hős koreai nép ma fegy­verrel vív az imperialisták ellen. A termelési értekezleten min­den üzemrészben a dolgozók hatalmas tömegei tettek hitet a békeműszak, a koreai nép nagy ügye mellett. A gépgyártásban egymás után­­ jelentették be a dolgozók, hogy­­ terven felül kívánnak elkészí­teni olyan, exportgépeket, ame­lyeknek tervei már régóta meg­voltak, de elkészítésükre eddig még nem kerülhetett sor. Picker Ignác, a szakma legjobb gyalusa felajánlotta, hogy nemcsak ter­ven felüli munkát vállal a béke­műszak tartamára, hanem új normáját is jelentősen túl­szárnyalja, selejtjét két száza­lékkal csökkenti. A gépműhely­ben összesen 16 (tizenhat) fel­ajánlás hangzott el a röpgyűlé­sen, de a röpgyűlés után öa számos dolgozó jelentette­­ csatlakozását a felajánlási moz­galomhoz. A szerszámműhelybe Jurcsek­ József volt az első fő ajánló, aki húsz százalért szárnyalja túl a békem­űszak alatt új normáját, hosszúlejáratú vállalásában pedig állandóan tíz százalékkal akarja túlteljesí­teni normáját. Az ifik nevében Vadász Ist­ván, a DISZ vezetőségi tagja bejelentette, hogy a mennyiségi eredményeken kívül a DISZ fiataljai fokozott mértékben vesznek részt az önköltségcsök­kentési és a selejtcsökkentési mozgalomban. Ennek megvaló­sítására önköltségcsökkentő bri­gádokat alakítsanak. A röpgyűlések során az üze­mek dolgozói elhatározták, hogy termelt árucikkeiket ,,El a ke­zekkel Koreától!“ felírással lát­ják el, hogy ezzel is a világ minden részén megismertessék az Egyesült Izzó, a magyar dol­gozók állásfoglalását a koreai nép, a­ szocializmus, a béke vé­delmében. Lelkes felajánlásokkal készülnek az Egyesült Izzó dolgozói a béke­hétre A Kontakta NV műszaki értelmiségi dolgozói nagy terveket készítettek a békeműszakra A Kontakta NV műszaki ér­­telmiségi dolgozói is hatalmas­­ lelkesedéssel fogadták a SZOT határozatát a 7-én kezdődő békeműszakról. A határozat után nyomban műszaki értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a gyártási menetek átszervezésével, új munkamódszerek bevezetésével és a munkaidő jobb kihasználá­sával fogják segíteni a dolgozó­kat, hogy minden eddigit túl­szárnyaló teljesítményeket érhes­senek el. Az értekezlet után a műszaki vezetőség tagjai­ felosztották egy­­­­más között a munkát. Az új­ munkamódszerek kikísérletezésé­nél nemcsak a békeműszakra, hanem a dolgozók további jó munkájának elősegítésére is gondolnak. Számos kísérlet kö­zül kiemelkedik a bakelitanyag­­préselés munkaidejének lerövidí­tésére indult kezdeményezés. Nagy jelentőségű a műszaki értelmiségnek az újfajta szer­számok előállítására tett válla­lása is. Megindult a harc az új normák túlteljesítéséért A Kismotor- és Gépgyárban bevezették az új normát és a termelékenység máris nőtt A Kismotor- és Gépgyárban ; a minisztertanács határozata óta­­ a dolgozók fokozott lendülettel­­ készülte­k a normarendezésre. Az öntudatos dolgozók már a határozat előtt látták a norma lazaságát. Ezért kérték Kenyér József, Havasi Béla és Kócza László esztergályosok normájuk helyes megalapítását. Hétfőre­­ az üzemben már el is készültek az új normáik. Hétfőn reggel, a műszak kez­dete előtt a munkapadok mellett­­ beszélték meg a dolgozókkal,­­ hogyan javíthatnak még munká­jukon, miként teljesíthetik túl új normáikat. Az eredmény már az első műszak befejeztével megmutatkozott. A gépműhely marós­ csoportjá­ban a ma reggel bevezetett új normákkal a dolgozók átlagosan száznyolc százalékot értek el. A fúrósok átlagteljesítménye is meghaladja a száz százalékot. A dolgozók délután 3 órakor, a műszak befejeztével röpgyűlése­­ken csoportonként beszélték meg az első nap eredményét. A dol­gozók bizakodással és meg­elégedéssel fogadták az új nor­mát. A Forrás Nyomda dolgozói termelési rekordokkal fogadták az új normát­ ­ A Forrás Nyomda dolgozói az­­ új norma bevezetésének első­­ napján, hétfőn elhatározták, hogy a koreai hősök tiszteletére fokozott eredményeket fognak elérni. Már az első órákban nagy­arányú verseny bontakozott ki az új normák t­úlszárnyalására. Az üzem dolgozói kiváló teljesítményekkel végezték mun­­­kájukat­ az új norma első, műszakában. Mindnyájan ígére­­tet tettek arra, hogy munkájuk további észszerűsítésével készül­nek a béke­hétre. Áruhalmozókat, rémhír­terjesztőket tartóztattak le Szolnokon őrizetbe vették ifj. Tó­th Ferenc mészárost, aki ál­landóan háborús híreket ter­jesztett. Lakásán a házkutatás során két és fél zsák lisztet, két és fél zsák cukrot, öt és fél zsák sót, öt bödön zsírt, 100 méter kü­lönböző fajtájú vásznat, hetven­öt méter szövetet, nagymennyi­ségű egyéb textilanyagot, pipere­cikket, valamint harmincöt da­rab aranygyűrűt, karperecet és egyéb ékszert találtak. Salgótarjánban letartóztatták Parcsitka Lajos volt textilkeres­kedőt, aki háborító rémhíreket terjesztett. Lakásán száznegy­ven kilogramm lisztet, negyven kilogramm cukrot, száznegyven kilogramm zsírt és húszezer fo­rint értékű textilárut találtak. Letartóztattak Salgótarjánban egy másik rémhírterjesztő spe­kulánst is, ifj. Holub József volt hentest, aki feketén vágott s fe­ketén adta el a húst. Lakásán nagymennyiségű élelmiszert ta­láltak. Tovább melegedik az idő Budapesten hétfőn 21 órakor a hőmérséklet 20 fok, a tenger­­szintre átszámított légnyomás 761 mm, gyengén emelkedő irányzatú. Várható időjárás kedd estig: Mérsékelt szél, felhőátvonulások, néhány helyen kisebb eső. A hő-­­­mérséklet tovább emelkedik. OOIGQZQKNAU* OOLy&ZQKim. VÉTERÁRUI^/e* eQLTBOkfi

Next