Magyar Nemzet, 1950. november (6. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

szerda, 1950 november­­ Magyar Nemzet Éljen­ a Magyar Békekongresszus! * Éljen a béke híveinek II. Világkongresszusa! A szovjet békedek­laráció elősegítheti a nemzetközi helyzet enyhülését A nyugatnémet zsoldos hadsereg f­elállításáról tárgyalnak az imperialista nemzetvédelmi miniszterek Washingtonban Minél inkább közeledik a II Békevilágkongresszus napja, an­nál nagyobb lendületet vesz vi­lágszerte a béke híveinek moz­galma. A békemozgalom ú­j sza­­kaszába érkezett Kínában az­által, hogy megalakult egy új egységes szervezet: a Világbéke Megvédésére és az Amerikai Támadás Elhárítására Alakult Népi Bizottság. Az új szervezet a kínai békebizottság és a taj­vani valamint koreai amerikai agresszió elhárítására alakult bizottságok összeolvadásából ke­letkezett. Az új bizottság ala­kuló ülésén sok ismert író, tu­dós, pedagógus és vallási ve­zető vett részt. A szervezet el­nökévé választott Kuo Mo-Zso beszédében rámutató,­ hogy több mint 200 millió kínai írta alá a stockholmi békefelhívást. Az aláírásgyűjtés új lendületet kapott, amióta Amerika megro­hanta Koreát és megszállta Tajvant. A kínai nép így jut­tatja kifejezésre elszántságát, hogy szembehelyezkedik Ame­rika tajvani és koreai agresszió­jával. A világi béke védelme elválaszthatatlan az amerikai agresszió elleni harctól — hang­súlyozta. A két mozgalom egye­sülése az új szervezet keretében új fejezetet nyit Kína békemoz­galmában. Az értkezleten meg­választották azokat a küldötte­ket, akik Kína képviseletében részt vesznek a II. Békevilág­kongresszuson. A latin-amerikai országokban is tovább folyik a harc a bé­kéért. A dolgozók lelkesen har­colnak annak érdekében, hogy országukat ne sodorják az Egyesült Államok agresszív ka­landjaiba. A legújabb sajtó­jelen­tések szerint Argentínában ed­dig 1.100.000 aláírást gyűjtöttek a stockholmi felhívásra. A la­tin-amerikai államok is képvi­seltetik magukat a II. Béke­­világkongresszuson. A szovjet békedeklaráció, amelyet az ENSZ politikai bi­zottsága most tárgyal, ugyan­csak lényegesen hozzájárul a béke ügyének megszilárdításá­hoz. A keddi ülésen elsőnek Kardét­­, Jugoszlávia képviselő­je szólalt fel, aki aljas beszé­det tartott, tele dühödt kiroha­násokkal a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és ezek­nek az országoknak külpoliti­kája ellen. Tito megbízottja ar­ra törekedett, hogy befeketítse a Szovjetunió békepolitikáját, dajkamesékkel a Szovjetunió »gazdasági agressziójáról» és csapatátcsoportosításokról, ame­lyek szerinte állítólag a Jugo­szláviával határos népi demo­kratikus országok határai men­tén történnek és így tovább. A Tito-klikk képviselője szem­behelyezkedett a szovjet javas­latokkal, az atomfegyver eltil­tásával kapcsolatos indítvány ellen beszélt és a szovjet dekla­rációtervezetet az angol-ameri­kai tömb más képviselőihez ha­sonlóan «propagandának» ne­vezte. Pearson, Kanada képviselője is a szovjet javaslat ellen be­szélt és megpróbálta védelmébe venni az Egyesült Államokban folyó háborús propagandát. Austin, az USA képviselője, ar­ra törekedett, hogy bebizonyít­sa, hogy a Szovjetunió — sze­rinte — nem hisz a kapitalista és szocialista rendszer békés együttműködésének lehetőségé­ben. Wierblowski lengyel megbí­zott nagy beszédben fejtette ki, hogy a szovjet javaslat ellen felszólalók is lényegében alátá­masztották, sőt megerősítették a deklaráció téziseit. A felszó­lalók közül senki sem tudta megcáfolni azt az alapvető tényt, hogy a szovjet küldött­ség által beterjesztett deklaráció közi együttműködés újrafelvéte- I lét. Emlékeztetett a stockholmi felhívás történelmi jelentőségé-­­ re és arra, hogy ezt a felhívást­­ a földkerekség felnőtt lakossá-­­ gának több mint fele írta alá,­­ függetlenül a különböző orszá­gok szociális-politikai rendsze­rétől és az aláírók vallási és egyéb meggyőződésétől. Wierb­lowski élesen bírálta Jugoszlá­via képviselőjének felszólalását, aki beszédében a rágalmazás és a szovjetellenes izgatás terén túltett gazdáin is, akiktől a Tito-klikk most dollárokat ku­­nyerál. Austin amerikai megbí­­zottnak válaszolva, tényekkel bizonyította be, hogy éppen a béke hívei a hazafiak, nem pe­dig azok, akik új háború ki­­robbantására törekednek. Befe­jezésül kifejtette, mennyire i , fontos az a szovjet javaslat, hogy a nagyhatalmak kössenek egymással békeegyezményt. Ha elismerjük — mondotta, — hogy a mai nemzetközi helyzet intézkedéseket követel, ha elis­merjük, hogy az új háború ve­szélyének elhárítása szükséges és hogy utat kell nyitni a béke felé, akkor teljesen érthető, hogy mindebben a nagyhatal­maknak — a Biztonsági Tanács állandó tagjainak — kell a leg­fontosabb szerepet játszaniok. Újabb zárt ülést tartott a Biz­tonsági Tanács is az ENSZ fő­titkárának kinevezésével kap­csolatban. Az ülésen most sora jutottak megegyezésre. Visin­­szk­ij, a szovjet küldöttség ve­zetője. sajtókonferencián kije­lentette, hogy amennyiben az Egyesült Államok ráerőszakolja akaratát a közgyűlésre és jogta­lan úton arra kényszeríti, hogy hosszabbítsa meg Trygve Lie ENSZ főtitkár tisztségének idő­tartamát, úgy a Szovjetúnió nem ismeri el törvényesnek a közgyűlés intézkedését és nem fogja Trygve Lief főtitkárnak tekinteni. Ugyanakkor, amikor az Egye­sült Államokban, az ENSZ bi­zottságaiban a Szovjetúnió kül­döttsége olyan szívós harcot folytat a béke megszilárdítá­sáért, Washingtonban a támadó északatlanti tömbben részvevő országok nemzetvédelmi minisz­terei tovább folytatják a hábo­rút előkészítő értekezletüket. A megbeszélésen a nyugatnémet zsoldos haderőnek az atlanti támadó hadseregbe való bevonásáról tárgyaltak. A sajtójelentések egyöntetűen rá­mutatnak, hogy ebben a kérdő­ben a végleges döntés még nem született meg. A francia kor­mány úgynevezett Pleven-terve a nyugati sajtó egybehangzó jelentései szerint nem elfogad­ható. Az amerikai kormány még a „Pleven-terv“ látszólagos el­lenvetéseit sem hajlandó elfo­gadni és fokozza nyomását az amerikai tervet lényegében elfo­gadó francia kormányra, hogy az nyíltan is fogadja el Nyugat- Németország azonnali felfegyver­zésének tervét. Mind az ame­rikai rádió, mind a sajtó, sőt a jobboldali angol sajtó is, erős nyomást gyakorol Franciaor­szágra ebben a kérdésben. Az amerikai és francia álláspont között mutatkozó látszólagos el­lentéttel kapcsolatban az AFP tudósítója hangsúlyozza, hogy Marshall amerikai nemzetvé­delmi miniszter gyors tetteket sürget és nem kétséges, hogy a francia kormány — amely csak a közvélemény ellenállásától fél —, mint a francia jobboldali szocialista Populaire már be is harangozza, végül is „nehéz szívvel“ elfogadja az amerikai tervet. A De Soir a washingtoni tárgyalásokkal kapcsolatban ne­vetségesnek minősíti az „ellen­téteket“ és hangsúlyozza, hogy Moch hadügyminiszter pontosan tudja az amerikai terv lénye­gt­ és egyet is ért azzal. Tíz amerikai háborús uszító­­ egyébként Marshallhoz intézett­­ levelében hangsúlyozza: szük­ségesnek tartja, hogy egy euró­pai legfelső hatóságot létesít­senek és ennek r­endeljék alá az európai fegyveres erőket- A Le­xet szerint nincs szükség tizen­két nemzetvédelmi és tizenkét külügyminiszteri­umra, hanem csak egyre és ezt sürgősen fel kell állítani. Nyugat-Németország lakossá­gának tiltakozó mozgalma az új r­aj é­s legv­­em­seilen állandóan fokozódik és ez arra kényszeríti a bonni vezetőket, hogy egyre újabb megtévesztő mesterkedésekkel próbálk­ozza­nak. A bonni táborban keletke­zett zavar rávilágít, hogy a Wall­ Street kiszolgálói kevésre becsülték a békem­ozgalom ere­jét. Most kénytelenek megfogadni annak az angol lapnak a taná­csát, amely azt javasolta, hogy­­lassabban és óvatosabban­ lás­sanak munkához. Adenauer azonban nem titkolhatja többé, hogy az általa bűnbakként fel­áldozott Schwerin gróf, katonai tanácsadója, azt a megbízást kapta, hogy dolgozza ki az ál­talános hadkötelezettségről szóló törvényt. A prágai javaslatok, amelyek megmutatják a német egységre vezető békés utat, megfelelnek a német nép meggyőződésének és akaratának, olyannyira, hogy még a háborús uszító Ber­liner Tagblatt is kénytelen el­ismerni. «Nem utolsó sorban az újrafelfegyverzés kérdése volt az, amely előkészítette a talajt a prágai javaslatok ked­vező fogadtatására-» Prága megmutatta a német népnek az egységhez, szabadsághoz és szu­verenitáshoz vezető utat- Kelet- és Nyugat-Németország lakossá­ga valamennyi rétegének vissz­hangja azt bizonyítja, hogy ezen a vonalon minden német érde­kei közösek, eltekintve a há­borús nyerészkedők maroknyi csoportjától komoly hozzájáru­lás a béke ügyéhez.­ ­A vita során — mondotta a lengyel küldött — még világo­sabbá vált, hogy a deklaráció elfogadása elősegítheti a nem­zetközi helyzet enyhülését, a béke megőrzését és a nemzet­ A Népfin­ztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról A Magyar Közlöny közli a Népköztársaság Elnöki Taná­csának alábbi törvényerejű ren­deletét. 1017. november 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó paraszt­sággal és az elnyomott népek­kel. Lenin és Sztálin dicső Bol­sevik Pártja vezetésével, meg­döntötte a kapitalizmust s a földkerekség egyhatodán meg­teremtené a világ első szocia­lista államát, a Szovjetuniót. 1917. november 7. napja a vi­­lágt­örténelem­ legnagyobb for­dulópontja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az em­beriség történetében először ho­zott létre olyan államot, amely megszüntette az ember ember általi kizsákmányolását. Az Ok­tóberi Forradalom szülötte, a Szovjetúnió az első olyan állam, amely nemzetközi kapcsolatai­nak alapjává a népek egyenjo­gúságon nyugvó együttműködé­sét, a nemzeti függetlenség tisz­teletben tartását, a béke védel­mét tette. A Szovjetúnió a vi­lág népeinek reménysége, táma­sza és példaképe a békéért, a függetlenségért, a szocializmu­sért vívott küzdelemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója a ma­gyar nép ünnepe is. Az Októberi Forradalom győzelméből szüle­tett Szovjetuniónak köszönhet­jük hazánk felszabadulását, nemzeti függetlenségünk meg­­valósítását, a népi demokratikus államhatalom kivívását és meg­szilárdítását. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy megvalósít­hatjuk hazánkban is az Októ­beri Forradalom nagy eszmé­nyeit: a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetését, a dolgozó nép teljes felszabadítá­sát, a szocializmust. November 7. napja a magyar nép számára­­ is a győzelmes szocializmus, a­­ dolgozók nemzetközi szolidari­tása, a felszabadító Szovjetúnió és a nagy Sztálin iránt érzett­­ hála ünnepe. Ezért a A Népköztár­ I­saság Elnöki Tanácsa elrendeli.­ November 7. napja a Nagy Ok­­t­­óberi Szocialista Forradalom évfordulója, a Magyar Népköz­­társaság állami ünnepe. Sztálin, amikor m­éltat­i a Nagy Októberi Szociálist­a Forradalom ézreknél és jelen­sé­ggé"­ nyomatékott', ki­emelte, hogy ez a forradalom alapjában különbözött a vi­lágtörténelem minden azelőtti forradalmától. A régi forra­dalmak legfeljebb azt ered­ményezték, hogy az egyik le­­hanyatló társadalmi osztály kezéből a másik társadalmi osztály birtokába ment át a kizsákmányolást biztosító ha­talom. A kizsákmányolás te­hát — ha a megváltozott for­mában is — mindig megma­radt. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom volt a világ­­történelem első olyan forra­dalma, amely a dolgozó tö­megek kezébe tette le a hatal­mat és olyan társadalmi rend­szert hívott életre, amelyben mindörökre megszűnt a ki­zsákmányolás. Fontos vonása a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomnak az is, hogy nemcsak a cári birodalom börtönében élt népek előtt nyitotta meg a felemelkedés útját, hanem­­ utat mulatott a világ minden­­ elnyomott népének is a sza­­­­badság kivívása és a már ki­­­­vívott szabadság megtartása felé. Nekünk, magyaroknak sok­­ okunk van arra­, hogy állami ünneppé tegyük a­ Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójának­­em­léknapját, november 7-ét. A Nagy Októ­beri Szocialist­a Forradalom­­ során megszületett Szovjet­­­­unió szabadította fel Magyar­­országot a fasiszta elnyomás igájából és ugyancsak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom útján kifejlődött Szov­jetunió adott példát a már felszabadult Magyarországnak, a népi demokrácia Magyar­­országának új társadalmi éle­te berendezésénél. Most pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szelleméhez hű­séggel ragaszkodó Szovjet­­únió halad annak a béketá­bornak az élén, amelyben a népi demokráciákkal együtt Magyarország is menetel. A magyar nép, amikor no­vember 7-ét állami ünneppé nyilvánítja, lerója ,szívbéli hálá­ját felszabadítója, a Szov­jetúnió és az egész világ ha­ladó népeinek bölcs útmuta­tója, a nagy Sztálin iránt. No­vember 7-e olyan állami ün­nepként kerül a magyar tör­vénytárba, amely egyben a nép államát alkotó nép sza­badságának és a béke harcos megvédésének ünnepe is. Pénteken alakul meg Budapest Főváros Tanácsa A Budapesti Fővárosi Tanács november 3-án délután 4 órakor az Újvárosháza nagytermében tartja alakuló ülését. Az ala­kuló ülésen Kádár Róbertné, a Budapesti Választási Bizottság elnöke kihirdeti a választások budapesti eredményét. Az alakuló ülésen megválaszt­ják a Budapesti Fővárosi Ta­nács Végrehajtóbizottságát. A végrehajtóbizottság azonnal ülést tart és megválasztja a végre­hajtó-bizottság elnökét, két el­nökhelyettesét és titkárát. MEG­AL­A­K­ULTA­K Budapesten a kerületi tanácsok Október 30-án és 31-én Bu­dapest összes kerületi tanácsai ünnepélyes alakulóülést tartot­tak, amelyeken megválasztották a kerületi tanácsok végrehajtó­bizottságát, annak elnökét, el­nökhelyettesét és titkárát. Budapesten az egyes tanácsok végrehajtó bizottságának elnöké­vé, elnökhelyettesévé és titkárá­vá a következőket választották meg: I. kerület: Csernák István el­nök, Valencsák Jánosné elnök­helyettes, Jankovszki János titkár. II. kerület: Gereben Béláné elnök, Bihari László elnökhe­lyettes. Diósi Sándorné titkár. III. kerület: Tóbiás Mihályné elnök, Novotni László elnök­helyettes, Bor István titkár. IV. kerület: Lenkei László elnök, dr. Gálhidi Béla elnök­helyettes, Fritz István titkár. V. kerület: Dr. Csépai Pál el­nök, Domonkos Jánosné elnök­­helyettes, Gábor Vilmos titkár. VI. kerület: Lelkes Vilmos el­nök, Gárdonyi Jelsőné elnökhe­lyettes, Falus György titkár. VII. kerület: Máth­ Ádám el­nök, Szemanek Rezsőné elnök­helyettes, Lakatos Imre titkár. VIII. kerüle: Barabás Belli­vi­­ne elnök, Réthelyi Jelkely László elnökhelyettes, Bognár Ferenc titkár. IX. kerület: Bojtor György el-­­­nök. Tóthegyi József elnökbe­­tegtte.". Sziló Antalné titkár. X. kerület: Fehérvári Rezső­­ elnök. Frank Nándor elnökhe-­­ lyettes, Tóth József titkár. XI. kerület: Balatoni Károly­­ elnök. Csékvári Jánosné elnök-­­ helyettes, Moczkó Sándor titkár.­­ XII. ker.«»el. Lomb«« Mihály­­ elnök, Antal Nándor elnökhe­lyettes, Szőcs Pálné titkár. XIII. kerület: Werlein Ferenc elnök, Takács Jenő elnökhe­lyettes, Kovács Károlyné titkár. XIV. kerület: Varga Gyula el­nök, dr. Németh József elnök­­helyettes, Quint József­né titkár. XV. kerület: Bihari Gyula el­nök, Teklincz Ferenc elnök­helyettes, Juhász Ignácné titkár. XVI. kerület: Czollner Ferenc elnök, Trümmer Lászlóné el­nökhelyettes, Gereben Béla titkár. XVII. kerület: Csath János elnök, Kuszák Jánosné elnök­helyettes, Melis József titkár. XVIII. kerület: Lakatos Gyula elnök, Szabó Ferenc elnökhe­lyettes, Magyar László titkár. XIX. kerület: Nyers Rezső el­nök, Barna Jánosné elnökhe­lyettes, Kádas Mihályné titkár. XX. kerület: Andis Béláné el­nök, Gárdonyi László elnökhe­lyettes, Gromann Gyula titkár. XXI. kerület: Sziczai Rezső elnök, Kárpáti Henrikné elnök­­helyettes, Kurta József titkár. XXII. kerület: Jakusits Lajos elnök, Potoczki Lászlóné elnök­helyettes, Darabos József titkár. Túlteljesítik november 7-i felajánlásaikat a dolgozók November 7-ére, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára tett felaján­lások száma napról-napra sza­porodik és erősíti népgazdasá­gunkat. A Gamma-gyár dolgo­zói közül többen máris túltel­jesítették eredeti felajánlásukat. A Csavaráru gyár több dolgozó­ja vállalta, hogy november 7-ére befejezi ez évi munkatervét, de a vállalást, már október 30-án teljesítették. A Gyermekruha­­ipari Vállalat már október 21-én befejezte idei munkaprogramm­­ját és november 7-éig a tervelő­irányzaton felül 400 fiúöltönyt és 550 fiúinget készít. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban Puncsek Mártonná újítások se­gítségével hetenként 800 kilo­gramm hulladékból készít jó­, minőségű fonalat. November 7-éig 650.000 forint értékű anya­got takarítanak meg a vállalat dolgozói. A Kőbányai Tégla­gyár égetőkemencéinek dolgo­zói 25—30 százalékkal emelik a kemencék kapacitását azzal, hogy alkalmazzák Davanov szovjet sztahanovista gyorsége­tési eljárását. A Borsodvidéki Gépgyár vasszerkezeti műhelyé­ben terven felül 557.000 forint, az öntödében pestig 06.000 fo­rnt értékű árut termelnek. A DISZ fogadáson búcsúztatta a bevonuló tisztjelölteket A DISZ Központi Vezetőségé­nek fogadásán Batta István, ve­zérőrnagy, a honvéd vezérkar főnöke üdvözölte a DISZ-aktí­­vákat abból az alkalomból, hogy Néphadseregünk tiszti iskolái­nak hallgatói lesznek s elindul­nak azon az úton, amely ke­mény és szívós tanulás után Néphadseregünk tisztikarához vezet. Rámutatott arra, hogy a háború és a béke erői között kiéleződött harc a magyar dol­gozókat és a magyar ifjúságot is fokozottabb helytállásra, a béke harcos védelmére serkenti. — A baj­társak szeme előtt le­begjen mindig a DISZ-kongresz­­szu­s határozata, amely kimond­ja: «A Dolgozó Ifjúság Szövet­sége nevelje ifjúságunkat en­gesztelhetetlen gyűlöletre ha­zánk és népünk ellenségeivel, az imperialista háborús gyujto­­gatókkal, magyarországi ügynö­keikkel szemben. Erősítse ifjú­ságunkban a fiatal Néphadsere­günk iránti szeretetet, é véss® minden magyar fiatal szívébe, hogy a hazát — ha kell — éle­tünk árán is megvédjük.» A DISZ Központi Vezetősége nevében Szűcs Lajos főtitkár mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a DISZ munkája során először küldi legjobb kádereit Néphadseregünkbe. A DISZ leg­főbb kötelességének tartja, hogy erősítse a Néphadsereget. Ezért vállalt védnökséget a DISZ kon­gresszusa a Néphadsereg légi­erői felett, ezért küldi a leg­jobbjait Néphadseregünk só­saiba. — Vezessen benneteket har­cotokban az a tudat, hogy igái ügyet, népünk szabadságát,füg­getlenségét véditek. Olyan ügyért küzdünk, amelyben hazánk leg­jobb fiai vezetnek bennünket, olyan hazafiak, mint népünk nagyvezére, ifjúságunk tanítója, Rákosi Mátyás- Acélozza meg erőnket az a tudat, hogy az em­beriség legszentebb ügyéért har­colónk: a teremtő békéért, sza­badságért, új életért. Olyan ügyért, amelyet százmilliók zár­nak szívükbe, amelyet végső győzelemre az emberiség láng­eszű vezére, a világ dolgozóinak bölcs tanítója, a nagyi Sztálin vezet. A DISZ Központi Vezetőségé­től a fogadáson a legjobb fiata­lok megbízólevelet kaptak. November 2-ától az Uránia filmszínház is egy előadásban játssza a «Berlin eleste» című hatalmas sovjet film mindkét részét. . . Új demokratikus német film a népek békéjére­­törő amerikai és német iparbárók bűnszövetkezetének leleplezéséről A fim az 1950. Nemzetközi Filmversenyen külön elismerést, dicsérő oklevelet kapott. Főszereplők: FRITZ TILMANN, PAUL BILDT. ALBERT GRABE CSÜTÖRTÖKTŐL: DUNA, FORUM, MÁJUS 4.

Next