Magyar Nemzet, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

2 A béketáborban fejlődés, az imperialistáknál hanyatlás . Eredményeink még éleseb­ben domborodnak ki, ha össze­hasonlítást teszünk az imperia­lista országok gazdasági hely­zetével. Amíg nálunk és a Szovjetúnió vezette béketábor országaiban a népgazdaság ál­landó és hatalmas arányú fej­lődése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emelkedése tapasztal­­ható, addig az Egyesült Állam Dacol a­­Rideggel, erővel, hóval as ideális vesetst .LOREN W impassm­a CSAK V5„ Szfá­­n-út ” Magyar Nemzet Az 1951. évi költségvetésiönk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakozhatnak fel a dolgozók milliói . Az 1951. évi költségvetés tár-­­­gyalására olyan időpon­ton ke­rül so­r — kezdte beszédét a pénzügyminiszter —, amikor a II. Békevilágkongresszus nagy­jelen­­ségű ha­trozatai az egy­szerű emberek százmillióinak utat mu­atnak a­ békés építő­­munka megvédéséért folytat­óit harcban és mozgósítják a világ minden becsületes dolgozóját a béketábor megerősítésére. A ma­gyar dolgozó nép is szilárdan ál a béke fron­tán. Költségveé­­sü­nk folyamatosan fejlődő tény­számai bizonyítják azt, hogy felszabadult népünk a munkás­osztály vezetésével győzelmesen halad előre a szocializmus épí­­tésének útján. — Ezt — a tőkés államok számára elképzelhetetlen gyors­­ütemű — fejlődést világosan mutatja az a tény hogy ötéves tervünk első évének beruházásai meghaladták a hároméves terv alatt eszközölt összes beruházást. A pénzügyminiszter ez­­­rt ipari termelésünk emelkedését ismertette, foglalkozott a minisz­tertanács és az MDP Központi Vezetőségének határozatával a szénbányászat fejlesztéséről, vá­zolta mezőgazdaságunk fejlődé­sét, a falusi lakosság anyagi és kul­urális felemelkedését, amely nagy mértékben köszönhető a szocialista szektor erősödésének. mokban, valamint csatlósainál a békés termelőmunka helyett lázas fegyverkezés folyik, ami­nek következtében a dolgozók elnyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvona­luk katasztrofálisan süllyed.­­ Még a hivatalos — tehát nyilván erősen szépíted — ada­tok szerint is a kiskereskedelmi árak az Egyesült Államokban már szeptember folyamán újra elérték a háború utáni csúcs­szintjüket és azóta is állandóan emelkednek. A közszükségleti cikkek az Egyesült Államok koreai agressziója óta harminc százalékkal drágultak. Francia­országban a kiskereskedelmi árak hivatalos adexe jú­ius és októberig 13 százalékkal emel­kedett, a tényleges drágulás azonban ennél sokkal nagyobb. Nyugat-Németországban az élel­miszerek már október közepén átlagban több, mint 83 száza­lékkal voltak drágábbak az 1948. évi áraknál és a hivatalos statisztika újabb heti 2,5 szá­zalékos áremelkedésről számol be. A bérek terén pedig nincs emelkedés és a sztrájkok soro­zata mutatja a dolgozók el­keseredését, de fokozatosan nö­vekvő öntudatát is. 1950-ben 100 milliós bevételi felesleg — Állami pénzügyi gazdálko­dásunk előirányzata az 1950-es évre — a 17 és félmilliárd fo­rintos állami és egy és félmil­liárdos önkormányzati és egy és negyedmilliárdos társadalom­­biztosítási előirányzatokat együt­tesen számítva — kereken 20 milliárd forintot tett ki. Nép­gazdaságunk szocialista szekto­rának erőteljes fejlődése, dol­gozó népünk fokozódó öntuda­tának, áldozatkészségének növe­kedése következtében, a Szovjet­unió gazdag tapasztalatainak segítségével a szocialista akku­muláció új és új forrásait si­került feltárni és így állami be­vételeink az előirányzathoz ké­pest lényegesen kedvezőbben alakultak. Ez lehetővé tette, hogy kiadásainkat lényegesen megnöveljük. Ilyen körülmények között az 1960-es költségvetés végrehajtása az előirányzatnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, előrelát­hatóan 24 milliárd fo­rintos keretben történik. A be­vételek várható összege a 24 milliárdot is meghaladja és így már most bejelenthetem, hogy az 1950-es év költségvetése a megnövekedett kiadások elle­nére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan százmillió forintot meghaladó felesleggel fog zárulni.­­ A kiadások évközi emelke­dése döntően népgazdaságunk fejlesztésével kapcsolatos kiadá­soknál jelentkezik. A költség­vetésben előirányzott 7250 mil­lió forint beruházással szemben 1950. évi beruházások tényleges összege előreláthatóan meg fogja közelíteni a 9 milliárd forintot.­­ A megnövekedett kiadások között szerepel az 1950. év már­ciusában végrehajtott közalkal­mazotti, pedagógus, orvos- és egészségügyi alkalmazottak fize­tésének rendezésével kapcsola­tos többletkiadás is. Kormá­nyunk — mint mindig — hí­ven betartotta korábban tett ígéretét az állami alkalmazónak vonalán fennálló fizetési arány­talanságok kiküszöbölésére és a közalkalmazotti réteg életszín­­vonalának felemelése tekinteté­ben is. Bevétel: 29.623.000.000 kiadás: 29.516.000.000 — öléves tervünk első évé­ben elért hatalmas eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dogo­zók Pártja és Rákosi Mátyás útmutatásait, fokozza munka­­lendületét és nap-nap után arat győzelmeket a munka frontján. Szocial­sta építésünk számára felmérhetetlen hatalmas segítsé­get jelent az a baráti támoga­­tás, amit anyagban, gépekben, munkaeszközökben, szakembe­rek, szovjet mérnökök, sztaha­novisták idejövetelében biztosít a nagy Szovjetunió és a ma­gyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs. — Mindez azonban arra kö­telez bennünket, hogy ötéves tervünk második évében még jobban fokozzuk erőfeszítésein­ket, mert jobban hasznájuk fel a megvalósult szocializmus or­szágának mérhetetlenül gazdag tapasztalata, s m­ég szorosabbá kovácsoljuk a magyar és szov­jet síp barátságát. — Az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés 29 milliárd 623 millió forint bevételt, 29 m1 millió forint ki­adást irányoz elő és így az 1951. évi költségvetésünk 107 millió forint felesleget mutat ki. —• 1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata kereken 9,5 milliárd forinttal több, min­t a folyó évi előirányzat. A ki­adások emelkedése döntő rész­ben azokkal a hatalmas felada­tokkal kapcsolatos, melyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költ­­ségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejlesztésére szol­gáló kiadásokat.­­ Az 1950. évi költségvetés 7250 millió forintot irányzott elő beruházásokra. Az 1951. évi költségvetésben a beruházások előirányzata 61 százalékkal ma­gasabb: 11.700 millió forint. A beruházások előirányzatának emelkedése azonban ennél a valóságban lényegesen nagyobb, tekintettel arra, hogy 1951. ja­nuár 1-től kezdve a beruházási javak ára, annak következtében, hogy a bennük foglalt forgalmi adót 1 százalékra leszállítjuk, mintegy 1,3 milliárddal lesz ala­csonyabb az 1950. évihez ké­pest. 1950. évi árakon számítva a 11,7 milliárdos előirányzat tehát 13 milliárdnak felel meg, ami azt jelenti, hogy 1951-ben csaknem 80 százalékkal többet fordítunk népgazdaságunk fejlő­dését, népünk szociális és kul­turális jólétét szolgáló beruhá­zásokra, mint amennyit a folyó évre előirányoztunk és közel 45 százalékkal többet, mint amennyit 1950-ben ténylegesen ilyen célokra fordítunk. — ötéves tervünk egyik fő­ feladata, hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk. Rövid né­hány év alatt 263 új gyár és üzem létesül hazánkban. Költ­ségvetésünkben hatalmas össze­­geket irányoztunk elő a tudo­mányos kutatás előmozdítására. A nehézipar kutatóintézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 mili­ó fo­rintot, a könnyűipar kutatóinté­zeteinél pedig 11 m­ilió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. Kulturális célokra: 1 511 millió forint — ötéves tervünk másik fő­feladata: mezőgazdaságunk el­maradottságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruhá­zásaink hatalmas összege m­e­­lett a földművelésügyi min­izté­­rium kö­tségvetésében többek között 80 millió forintot irá­nyoztunk elő állami gazdasá­­gunk, termelésze­ve­kez­'eink és dolgozó parasztságunk minőségi vetőmagvakkal, kedvezményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel 40 millió forintot fordítunk át­ a'tenyész­­tésünk fejlesztése céljából te­nyészállatok vásárlására. A me­zőgazdasági tudományos kutatás előmozdítására 34 mil­iót, a me­zőgazdasági szakoktatásra pedig 112,5 mil­ió forin­­t fordítunk. —­ Népköztársaságunk kormá­nyának dolgozó népünk kultu­rális felemelésére irányuló tö­rekvése kifejezésre jut kulturá­­lis kiadásaink előirányzatában is. Az 1950. évi 1154 millióval szemben 1511 millió forint a kulturális jellegű kiadások elő­irányzata.­­ Az általános iskolákban mintegy 30000-rel, a közép- és szakiskolákban mintegy 20.001- rel emelkedett a tanulók, a fő­iskolákon és egyetemeken mint­egy 11.000-rel a hallgatók szá­ma. Hatalmasan megnövekedő kulturális kiadásaink közül csak egy tételt ragadok ki, mely ön­magában is jellemzi azt a gyö­keres változást, amey dogozó népünk fiainak és leányainak tanulási lehetőségei tekintetében bekövetkezett. Költségvetésünk nagy összeget, 173 milió forin­tot biztosít diákszociá­s célok­ra, ösztöndíjakra, kollégiumok­ra, menzai ellátásra.­­ Szociális kiadásunk az 1950. évi 2780 milióről 3465 millió forintra re­kednek. A fejlesztés az egészségügyi és szociá­ls ellátás vonalán egy­aránt jelentős. Az állami kórhá­zak vonalán 58 millióval, a gyermekvédelmi intézményeknél 14 millió forinttal fordítunk na­gyobb összeget, mint a fo­yó esztendőben. — Békés építőmunkánk védel­mére a dolgozó nén legjobb fiaiból álló, jól felszerelt nép­­hadseregre is szükség van. Ezért az 1951. évi költségveté­sünkben — a békeszerződés által adott kereteken belü­l — a jelvő évinél jelentéketiyen na­­gyobb összeget biztosítottunk néphadseregünk és államvé­delmi szervezetünk számára A növekvő imperialista agresz­­szió szükségessé teszi, hogy néphadseregünk fejlesztésével is bizonyítsuk: el vagyunk szánva, ha kell, fegyverrel is megvédeni békés építőmunkán­kat. Olt Károly ezután az állami apparátus létszámalakulásáról beszélt, majd az 1951. évi költ­ségvetés bevételi részét ismer­tette: az 1950-es év folyamán mutat­kozik ugyan előrehaladás de még sok a javítani való. Olt Károly ezután a pénzügyi fegyelem terén megmutatkozó lazaságról beszélt, majd így folytatta: — Az ilyen lazaságok mögött nem egyszer az ellenség húzódik meg, amely politikai éren el­szenvedett dönt­ő vereségei után támadásának súlypontját a nép­gazdaság különböző területeire helyezte át. Beszélni kívánok még egy kérdésről — folytatta —, az egyéni takarékosságról. A lakos­ság megtakarításaiból származó betétállomány az év folyamán alig mutat emelkedést. Ez a kö­rülmény arra enged következ­­tetni hogy dolgozó nénünk emelkedő jövedelmét még döntő részben változatlanul élelemre, ruházatra, textlre költi el, el­­hanyagolva a nagyobb tervek, mint lakásépítés, bamzbeszer­­zés stb céljaira történő egyéni takarékosságot . Abból a célból, hogy ez­­a'fal is' előmozdítsuk az egyétn­ takarékosságot, az Országos Ta­­karék­ Pénz'Sr, korábban a bur­zsoázia leértve! szerint elhelyez­­kedő bá'óratá' áts-pr- cz'ük és a pofára építve ie'en'és-n kiszé­­'ess'ettek. Kü'ÖPö'on nagy je­lentősége van e téren a meg­indult szövetkezeti lakásépítő mozgalomnak. Olt Károly beszédét így fejez­­te be: — Dolgozó népünknek, mun­­kásosztályunknak, parasztsá­gunknak, a néphez hű értelmi­ségnek, népünk millióinak áldo­zatkészségén,­ szocialista ön­tudatán felépülő lendületes munkára van szüksége, hogy tervünket végrehajthassuk. Nem kétséges, hogy népünk valóra váltja az erre tűzött, minden eddiginél hatalmasabb feladato­kat, mert 1951. évi költségveté­sünk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakoznak fel a do­gozó milliók abban a tudat­ban, hogy ennek végrehajtásá­val elősegítik nagy ügyünket, az erős, boldog, szocialista Magyar­­ország felépütését, híven követve szeretett Pártunk és nagy taní­tónk, Rákosi Mátyás útmutatá­sa­it-Olt Károly beszédét az ország­­gyűlés tagjai hosszantartó, lel­kes tapssal fogadták. Hosszú perceken át tapssal köszöntöt­­ték a nép képviselő, szeretett vezérünket, Rákosi Mátyás­. Ezután Drahos Lajos javasla­tot tett a megüresedett bizottsági helyek betöltésére és a követke­ző ülés napirendjére. Az Országgyűlés következő ülését december 1-én, pénteken 10 órakor tartja­ Napirendjén a minisztertanács elnökének be­számolója szerepel a miniszter­­tanács működéséről. Költségvetésünk 1951-ben is felesleggel zárul — Az 1951- évi költségvetés bevételeit 29,623 millió forint­ban irányoztuk elő ■— mon­dotta. — A bevételi előirányzat 107 millió forinttal haladja meg a kiadási előirányzatot és így költségvetésünk az 1951. évben is felesleggel zárul. Bevételeik közül legjelentősebb a for­galmi adóbevétel, azon belül pedig a termelői forgalmi adó­ból származó bevétel, melynek előirányzata megközelíti a 13 milliárd forintot az előző évi 7,8 milliárd forinttal szemben.­­— A termelői forgalmi adó­nak a folyó év előirányzatához képest ilyen jelentős, 66 szá­zalékos emelkedését két körül­mény teszi lehetővé. Forgalmi adóbevételünk hatalmas emel­kedésében kifejezésre jut min­denekelőtt termelésünk 1951-re tervezett nagymértékű felfutás. De másrészt kifejezésre jut az is, hogy nemcsak sokkal töb­bet fogunk termelni, hanem olcsóbban is kell termelnünk. A termelés felfutása egymagá­ban is a termelékenység emelé­sével kell, hogy járjon és ez is az önköltség csökkentése irá­nyában hat. De számolunk az­zal is, hogy ötéves tervünk második évének teljesítése és túlteljesítése érdekében hatal­masan előre lendül országunk­ban munkásosztályunk szocia­lista öntudatának növekedése következtében a munkaverseny és annak magasabb formája, a Sztahanov mozgalom.­­ A termelés és forgalom j­elentős emelkedése tükröződik illetményadó bevételeink 1,3 milliárdos és vállalati adóelő­irányzatunk 1.2 milliárdos több­­letelőirányzatában is. — Költségvetésünk bevételi oldalának szocialista irányban való szerkezeti átaakulását jel­zi, hogy összes bevételeinknek már mintegy háromnegyed részét a szocialista szektor szolgál­tatja.­­ Bevételeink között 750 millió forint előirányzattal sze­repel a Békekölcsön 1951­ év­ben befolyó hányada. Az a lel­kesedés, amellyel dolgozó né­pünk már a kibocsátást köv­­ő 38 óra alatt a kölcsönt túlje­gyezte és a jegyzés befejeztével 1061 millió forintot bocsátott szocial­sta építésünk, békénk vé­delmére kormányunk rend­eke­­zésére, ismét megmutatta né­pünk határtalan ragaszkodását Pártunk, Rákosi Mátyás és a kormány iránt, szilárd elhatá­rozását és áldozatkészségét öt­éves tervünk megvalósítására. — Meg kell szilárdítani vál­lalatainknál a gazdaságos szám­vetés rendszerét is s szilárdt­ani kell úgy a vállalati, mint az ál­lami szervek vonalán a pénz­ügyi fegyelmet. Ezen a területen Takarékosabban gazdálkodjunk — Tisztelt Országgyűlést Az 1951-es köt­ségvetésből hatalmas munkaprogramm bont­akozik ki. Dolgozó» népünk milliói"­nak lel­kes, áldozatkész munkáiéra van szükség, hogy termelésünk elő­irányzott felfu­ása, az önköltség­­csökkentés bekövetkezzék. Meg kell tanulnunk, hogy az eddigi­nél is takarékosabban gazdál­kodjunk. »Péntek, 1950 december 1 Üzemeink egymás után fejezik be évi tervüket A MASZOBAL gánti­­bánya­üzemének dolgozói örömmel je­lentenék, hogy befejezték ez évi tervüket. Az üzem dolgozói va­lamennyien munkaversenyben állanak, ennek eredményeként október hónapban 114 százalék­ra teljesítenék havi­­érvüket. Befejezték évi tervüket az Ólom­­árugyár dolgozói is. A Rézhengerművek dolgozói november 15-én fejezték be évi tervüket. Az üzem dolgozóinak termelékenységét lényegesen elő­segítené a műszaki értelmiség és a fizikai dolgozók közötti jó együttműködés. Évi tervük be­fejezését jelentenék még a kö­vetkező üzemek: Könnyűipari Gépgyár, D1...AVAG Gépgyár, Láng Gépgyár, Acélönlfi és Cső­gyár, Borsodvidéki Gépgyár, Budapesti Vasszert Mezetek Gyára, valamint a Kiskunfélegyházi Gépgyár és a Tejipari Gépgyár. Megvalósulás útján a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének határozata a szén­bányászat fejlesztéséről A nehézipari minisztérium gépipari főosztályának dolgozói munkájuk középpontjába a bá­nyászat gépekkel való ellátását állították. Olyan intézkedéseket foganatosítoltak, amelyek alkal­masak arra, hogy a gépek el­készítésének határidejét az egyes gyárüzemekben lerövidíítsék, így a Bamert Gépgyár a november hó végére ígért kaparóvályú berendezéseket három nappal a kitűzött határidő előtt leszállí­­tolta. Ugyancsak a Bamert Gép­gyár dolgozói nagyobb meny­­nyiségű „légvitát“ bocsátottak a bányászat rendelkezésére. A minisztérium bányászati főosztálya intézkedett arra vo­natkozóan, hogy a bányák elektromotorokban szűk kereszt­­metszetét minél előbb megszün­tesse. Az egyes vállalatoknál használaton kívüli elekt­ro­­motorokat kutattak fel és azo­kat a bányászat rendelkezésére bocsátották. MÁRCIUSBAN ÚJABB MA­GYAR GYÁRTMÁNYÚ SZÉN­KOMBÁJNOKAT ÁLLÍTANAK MUNKÁBA A Hofherr Traktorgyárban most fejezték be az Arlad—Szi­lárd—Koszorús-féle nagyjelentő­ségű szénkombájn szériagyártá­sának tervezetét. A gyors és ki­váló munkának köszönhető, hogy előreláthatóan március vé­gére már több nagyteljesít­ményű szánkomba­jn-egységet lehet munkába állítani. A próba­képpen munkába állítandó szén­kombájnok tapasztalatai alap­ján kezdik meg a szériagyártást. A Szemán-féle réselőgépekből egy átalakított, tökéletesített réselőgépet már üzembe helyez­tek. A Bányagépszerkesztő Iroda dolgozói megszerezték az átala­kított réselőgép tapasztalatait és ezek felhasználásával a közel­jövőben befejezik a gép végle­ges műhelyrajzait. A megfelelő átalakítási munkálatok elvég­zése után a közeli hetekben a Pálfalvi Bányagépgyár meg­kezdheti a Szemán-féle réselő­gép rendszeres gyártását. A TÁNCSICS-AKNA DOLGOZÓI BEFEJEZTÉK EZ ÉVI TERVÜKET Az A­jkai Szénbányákhoz tar­­tozó Táncsics-akna dolgozói je­lentették, hogy 1950. évi tervü­ket november 27-én a délutáni műszakban befejezték. A bánya-­­ ipari dolgozók egyben vállalták,­­ hogy terven felül további 15.000­­ tonna szenet termelnek ki az * év végéig. Jó munkát végeztek­­ a dolgozók a műszaki vezetők-­­­kel együtt az önköltségcsökken- ! A salgótarjáni szénmedence déli bányájának bányászai fel­hívással fordultak Nógrád me­gye dolgozó parasztságához. A felhívás ismerteti azt a nagy­szerű küzdelmet, amelyet bányá­szaink folytatnak az egyre ma­gasabb eredmények eléréséért. «Kérünk benneteket — mondja tél terén is. A múlt évhez vi­szonyítva az önköltséget 23,9 százalékkal csökkentették. A Táncsics-akna dolgozói eb­ben az évben majdnem kétszer annyi üzenet termeltek ki, mint az elmúlt esztendőben. a felhívás —, hogy a szerződés­­kötések, de különösen a ter­ménybeadás gyors teljesítésével tegyetek eleget hazafias köte­­lességieknek. Nálatok ezeknek a munkáknak elvégzése olyan fel­adat a béke érdekében, mint nálunk a több szén kitermelé- A salgótarjáni bányászok felhívása Nógrád megye parasztságához Béketúrát rendez vasárnap a DISZ A Dolgozó Ifjúság Szövetsége budapesti bizottsága december 3-án, vasárnap a budai hegyek­ében a Néphadsereggel és a Sza­badságharcos Szövetséggel közö­sen „Béke-túrát“ rendez. A fia­talok csoportjai Budapest négy különböző pontjáról indulnak el és a cél eléréséig, a János­hegyi kilátóig különböző aka­dályokat, nehézségeket kell le­küzdeniük. A csoportok beérkezése után a János-hegyi kilátónál a fiata­lok ünnepséget rendeznek. Tömeges kivégzések Formoza szigetén Tajpehi jelentés szerint ked­den tizennégy, szerdán pedig tizenegy embert végeztek ki Tajpehben. Valamennyien for­­m­ozai lakosok voltak és kom­munizmussal vádolják őket. A békés megyei tanács köz­egészségügyi és népjóléti osztá­lyának munkája nyomán szá­mos egészségügyi intézmény lé­tesül a megyében. Békéscsabán hamarosan megkezdi működé­sét egy fogászati rendelő és egy huszonötágyas bölcsőde, Vész­tőn és Füzesgyarmatin szülő­otthont létesítenek. Békés köz­ségben pedig már készen áll a szociális otthon Négy helyen. Érseken, Kevermesen, Körösla­­d­ányban és Battonyán népfür­dőt létesítenek. Erdei Ferenc és Trencsényi-Waldapfel Imre előadása a Rádióban December 1-én, pénteken 16.30-kor a Kossuth-adón „A dolgozó parasztság mezőgazda­­sági szakismeretéinek fej­eszté­­séért“ címmel Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter tart előadást a mezőgazdasági tö­megoktatási idény megindulása alkalmából. Ugyancsak péntek:1n a Kossuth-rádión 17 óra 40-től 18 óráig Trencsényi-Walt,--,fel Imre, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának elő­adását halljuk ,A Magyar Tu­dományos Akadém­a haladó ha­­gyományai“ címmel. V.csoport Csütörtöki ng­ tíieredmények: I fu­­ tam: 1. Lump 2. Circér 3. Sanyi. X: 14. h: 14, 19, bei: 73. II. iu.am: 1. Ibi 2. Lila Sport 3 Karotin M. T: 30, h: 23 , 27, bel: 159. III. futam: 1. Clarisce 2 Jéke 3. Romeo. T: 49, h: 17, 31, 17, bel: 168 és 73. IV. fu­tam: 1. La Rosa 2. Főnök 3. Kazi. T: 188, h: 83, 108, 85, be : 972 és 689. V futam: 1. Lotte Hammer 2. Davi­son Girl 3. Hannibál T: 54, h: 15, 12, 20, bef: 106 és 196. VI. futam: 1. Repülő 2. Mr. Hukl­ 3. Kyra. T: 59, h: 12, 13, 12, bef: 99 és 102. VII. futam: 1. Újszász és Csábító 3. He­gyes. T: 16, h: 36, 20, 22, 32, bef: 67, 106, 100, 117. Ú­abb amerikai lndianyag­­szál­ítmány érkezett Nápolyba. Bordeaux és La Paisiee fran­cia kikötőkben terjed a tilta­kozó mozgalom a kikötők ama­­rikai megszállása ellen.

Next