Magyar Nemzet, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

Péntek, 1950 december­­ Magyar Nemzet A kínai nép nem tűri az USA kormányának fegyveres agresszióját, jelentette ki nagy vádbeszédében a Kínai Népköztársaság képviselője a Biztonsági Tanács ülésén Az Egyes­ül Nemzetek Szer­vezete Biztonsági Tanácsának ülésén Vu Liu-Csuan, a Kínai Népköztársaság képviselője, ha­talmas vádbeszédet mondott az Egyesült Államok kínai agresz­­sziója ellen. Emlékeztetett Tru­man június 27-i, Tajvan meg­szállására irányuló parancsára és­ e parancs végrehajtására, majd hangsúlyozta, hogy Taj­van Kína elválaszthatatlan ré­sze. A Kínai Népköztársaság kü­l­­dötte ezután azokhoz az orszá­gokhoz fordult, amelyek ké­szek követni az USA-t és ezt mondotta: «Ha önök támogat­ják az USA agresszióját, visel­niük kell a felelősséget eljárá­suk minden következményéért.» Vu Liu-Csuan leleplezte an­nak az érvnek a képtelenségét, hogy az USA tajvani agresszió­jának célja állítólag a csendes­­óceáni biztonság megőrzése és hogy ez az agresszió állítólag «ideiglenes rendszabály», amely a koreai konfliktus „lokalizálá­sára“ irányul. Az USA kormánya Korea és Tajvan ellen egyidejűleg való­sítva meg az agressziót, je­lentékenyen kiszélesítené a koreai háború méreteit. A kínai nép következetesen tá­­mogatott minden javaslatot, amely a koreai kérdés békés szabályozására irányult és re­méli, hogy a Csendes-óceán tér­ségében helyreállítják a bizton­ságot. A koreai háború azonban kiszélesedik és a Csendes-óceán biztonsága inog az Egyesült Államok agresszív ténykedése követ­keztében. Az Egyesült Államok népe és az egész világ népei nagyon jól tudják — folytatta­­—, hogy Tajvan felszabadítása, amely a kínai nép szilárd elhatározása, teljesen Kína belügye és se­­mmilyen megtévesztő jelszó nem leplezheti el azt a tényt, hogy az Egyesült Államok kormányá­nak eljárása fegyveres beavat­kozást jelent Kína belügyeibe. A kínai nép nem tűrheti ezt a jogellenes, bűnös lépést , a Kína elleni fegyveres ag­ressziót. Az amerikai imperializmus már régen kizárólagos uralmának megteremtésére törekszik Kíná­ban, ahol a japán fegyverletétel után nyílt intervencióba kezdett és minden lehető módon segí­tette a Kuomintang-klikket a kínai nép elleni véres polgári háborújában. Az amerikai imperialisták ke­zéhez a kínai nép vére tapad. A kínai népnek minden joga megvan, hogy az USA kormá­nyát vádolja azokért a véres bűncselekmé­nyekért, amelyeket Csangkaj­­seken keresztül követett el a kínai nép ellen. Az USA-nak mindezek az erőfeszítései ku­darcba fulladtak, de még min­dig nem akarja elismerni végle­ges vereségét és jelenleg agresz­­szív tevékenységét Kína és Taj­van ellen összpontosítja. Az USA-nak új fegyveres agresz­­sziója ismét bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus ellensé­gesen viszonylik a kínai nép minden győzelméhez, az USA-imperializmus halálos ellensége a kínai népnek. A továbbiakban Vu Siu-Csuan kijelentette, hogy a Korea ellen irányuló amerikai agresszió kez­dettől fogva komoly veszéllyel fenyegette Kína biztonságát, mert Kínát Koreától csak egy keskeny folyó választja el. Be­számolt a Kína területe ellen irányuló amerikai, támadások ál­dozatairól és az okozott kárról, majd emlékeztetett az am­rikai hadihajóknak a kínai kereske­­delmi hajók elleni támadásaira. Mindezek a Kína ellen irányuló nyílt agressziós lépések — mon­dotta —, melyeket a koreai ame­rikai agresszív erők valósítanak meg, újas provokációt jelentenek, ami a kínai nép számára tel­jességgel tűrhetetlen. A kínai népi kormány nem egy­­ízben tiltakozott az ENSZ-nél és követelte, hogy az ENSZ hozzon rendszabályokat az USA felhá­­boltító «eljárásának megszünteté­sére. »A kínai nép saját szemével Unta — mondotta Vu Siu-Csuan hogy Tajvan /Bakéul vált itt agresszió áldozatává és miként indult el annak az agresszív há­borúnak lángja, amelyet az Egyesült Államok Korea ellen folytat. És akkor sok kínai jo- ■ gos felháborodásában önkéntesen­­ kijelentette, hogy segítségére siet­­ a koreai népnek A kínai népi kormány nem l­lát semmiféle döntő alapot­­ arra, hogy megakadályozza a kínaiak önkéntes elutazását Koreába, abból a célból, hogy­ a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének parancsnok­sága alatt részt vegyenek a ko­reai népnek az amerikai agresz­­szió elleni nagy felszabadító harcában. A kínai küldött megjegyezte, hogy az USA Tajvan ellen irá­nyuló agressziója elválaszthatat­lan az USA Vietnam belügyeibe történő beavatkozásától, amellyel ugyancsak Kína határait is fe­nyegeti. Megállapította, hogy az Egyesült Államok rendsze­resen fokozza a Kínai Nép­köztársaság katonai bekeríté­sét, további támadásra ké­szülve Kína ellen és a harma­dik világháború kiprovokálá­­sára törekedve. A kínai népi forradalom nagy győzelme megmutatta az utat Ázsia elnyomott népeinek — folytatta — az amerikai impe­rializmus kikergetésére Ázsiából és a nemzeti függetlenség kiví­vására. Az amerikai imperializ­mus azonban nem akar bele­nyugodni ázsiai egyeduralmi ál­mainak szertefoszlásába és ezért a győzelmes kínai népet úgy tekinti, mint a legnagyobb aka­dályt, célja — az Ázsia feletti uralom — megvalósításában. Az amerikai imperializmus a japán imperializmus helyére lépett. Az idő és a körülmények azon­ban megváltoztak. A kínai nép felemelkedett és ké­ségkívül ki tudja verni az amerikai agresszorokat és­­vissza tudja szerezni Tajvant és a többi Kínához tartozó te­rületet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Szovjetunióban tör­tént győzelmének, az antifasisz­ta második világháborúnak és a kínai nép nagy forradalmá­nak eredményeképpen, Kelet minden leigázott nemzete és népe felserkent és megszerve­ződött. Kelet elnyomott nemzetei két­ségkívül teljes szolidaritásban egyesülnek. A kínai nép szereti a békét — mondotta a kínai küldött —, azonban, ha az amerikai agresz­­szorok ezt úgy tekintik, mint a kínai nép gyengeségének jelet, akkor komoly hibát követnek el. A kínai nép sohasem félt és sohasem fog félni az agresz­­szióval szembeni ellenállást jelentő háborútól­ Bármilyen katonai intézkedése­ket is foganatosítson az ameri­kai kormány, bárhogy is hasz­nálja fel céljai érdekében az ENSZ nevét, a kínai nép szilárd elhatározása visszaszerezni Taj­vant és minden m­ás, Kínához tartozó területet. Ez a négyszáz­­hetvenötmlliós kínai nép vissza­­vonhatatlan és tántoríthatatlan akarata. Az USA teljes felelősséggel tartozik minden következmé­nyért, amely a Tajvanba tör­tént benyomulásából és Taj­van elfoglalásából származ-­­ hatik. Vu Siu-Csuan hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak kötelessége szankciókat alkal­mazni az USA ellen, kínai és koreai bűnös agressziójával kap­csolatban, majd befejezésül a következőket javasolta: 1. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa nyíltan ítélte el az USA kormányát a Kína és Tajvan területe ellen irányuló fegyve­res agressziója bűnös cseleke­deteiért, valamint koreai fegyve­res intervenciójáért és fogana­tosítson konkrét lépéseket, hogy az USA ellen szigorú szankció­kat alkalmazzanak.­­ Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa haladéktalanul hozzon hatékony intézkedéseket abból a célból, hogy a Csendes-óceán és Ázsia békéjének és bizton­ságának biztosítása céljából az USA kormánya teljesen vonja ki fegyveres agresszív erőit Taj­van szigetéről. 3. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hozzon hatékony rend­szabályaikat az USA fegyveres erői kivonásának biztosítására Koreából és minden más ország­ból és arra, hogy Észak- és Dél-Korea népének tegyék lehe­tővé, hogy maguk szabályozzák Korea belü­gyeit — a koreai kérdés békés rendezése céljá­ból. A fokcsoni résen keresztül "CDT é­szak koreai erők törnek az amerikaiak oldalába és hátába, jelentik a nyugati tudósítók A nyugati hírügynökségek tu­dósítói jelentik, hogy a koreai agressziós csapatok arcvonalá­nak valamennyi szakaszán gyors ütemben folyik az ameri­kai csapatok és zsoldos kötelé­keik visszavonulása. A koreai népi hadsereg Tokcsonnál át­törve, két részre szakította az agressziós arcvonalat. A Reuter tudósítója jelenti a­z­ amerikai hadsereg főhadi­szállásáról. Csütörtökön észak­­koreai csapatok déli irányban özönlöttek át a Csongcson folyón. A harcokban kifáradt amerikai 8. hadsereg mintegy harminc kilométert vonult visz­­sza Szuncsonig, hogy «megkísé­relje az északkoreaiak feltartóz­tatását» és ugyanakkor elkerül­je a bekerítést a szárnyakon folyó előnyomulás következté­­ben. Úgy látszik azonban — jegyzi meg a Reuter jelentése —, hogy az amerikai hadsereg aligha képes egyebet tenni, mint késleltetni a rohamot. Kelet fe­lől újabb nagy erők igyekez­nek az amerikaiak hálába. Szuncsont, a­z­ amerikai had­sereg sarokpillérét csütörtökön fenyegetés érte egy keletről jövő átkaroló támadás követ­keztében. A koreai néphadsereg élcsapa­tai már majdnem elérték a phenjan—szuncsoni utánpótlási főútvonalat — jelenti az ADN tudósítója a nyugati hírügynök­ségek alapján­ A népi hadsereg az elmúlt négy nap alatt száz­húsz kilométerig terjedő terüle­tet nyert. A londoni rádió tudósítójának jelentése szerint­­északkoreai él­csapatok már kevesebb mint ötven kilométerre közelítették meg Phenjant. A BBC hadszíntér-­ tudósítója szerint az arcvonalba ütött ré­sen át özönlő északkoreai csa­patok majdnem teljesen elvágták a 8. amerikai hadsereg észak­nyugaton harcoló egységeit. A koreai néphadsereg előőrsei már csak 55 kilométerre állanak Phenjantól és legyőzőszerűen terjesztik ki támadásaikat. A Tokcsonból kiinduló északi csapatok elvághatják az ameri­­ka­iak egész nyugati arcvonalát. A­ koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága november 29-én kiadott hadijelentésében közli, hogy a népi hadsereg egy­ségei az arcvonal valamennyi szakaszán élénk haditevékeny­séget fejtettek ki az amerikai és a délkoreai csapatok ellen. Az Anzsutó­ (Ansziu) északra és Tokuszentől délre levő térség­ben a népi hadsereg csapatai sikeresen folytatták ellentáma­dásaikat az ellenséggel szemben. Hamhintól északra az ellen­ség támadását feltartóztatták. A keleti partvidéken a korábbi vo­nalakon folytak harcok. Súlyos aggodalom Angliában Az amerikai imperialistáknak az a törekvése, hogy a koreai agressziót kiterjesszék a Kínai Népköztársaság terü­etére, a marshallizált kormányoknál, el­sősorban az angol és a francia­­kormánynál egyre nagyobb nyug­talanságot és ijedtséget kelt. A Reuter londoni jólértesült körök véleményét közölve meg­állapítja, hogy a brit kormány alapvetően ellenzi az engedély megadását MacArthur számára, Mandzsúria bombázására. Ebben a kérdésben az angol és ame­rikai kormány közölt határozoti ellentét áll fenn. Az angol „Bék­etanács“ nagygyűlése megbélyegezte a koreai agressziót Londoni jelentés szerint az angol fővárosban gyűlést tartott az „Országos Béketanács“.­­ A gyűlésen Kingsley Martin, a New Statesman and Nation szerkesztője kijelentette, fennáll az a veszély, hogy Angliát Kína elleni háborúba sodorják. Eb­ben a háborúban Anglia lesne a támadó. A teremben nagy taps zúgott fel, amikor Martin ezt mondta: „A leghatározottabb intézkedé­seket kell tennünk és meg kell mondanunk, hogy nem enged­jük magunkat belesodorni egy Kína elleni háborúba.“ Amikor Martin emlékeztetett arra, hogy angol katonák részt vesznek az amerikaiak Korea elleni agressziójában, a jelen­lévők azt­ kiáltották: „Gyalázat!“ Martin a továbbiakban ki­jelentene: „Meg kell monda­nunk, hogy kalóriáink nem ma­radnak Koreában, ha a háború Kína elleni háborúvá változik.“ A gyűlésen határozatot fogad­tak el, amely felhívja az angol kormányt, támogassa azt a ja­vaslatot, hogy a legrövidebb időn belül hívják egybe a kül­ügyminiszterek tanácsát a Ke­let és Nyugat közötti ellentétek rendezésére és törekedjenek arra, hogy biztosítsák a tartós békét. December 10-én kezdődik a Magyar ronm­án­-Eom­átsáji Mete A magyar-román kulturális egyezmény keretében december 10-től Magyar-Román Barátsági Hét lesz Budapesten és vidéken. A Barátsági Hét folyamán ro­mán kormányküldöttség, címűn­­kásküldöttség, ének- és tánc­együttes, tudósok, írók, előadó­művészek érkeznek Magyaror­szágra. Román könyvek jelen­nek me­g magyar fordításban, román színdarabokat és filme­ket mutatnak be A Magyarországon megrende­zésre kerülő Barátsági Hét cél­ja — ugyanúgy, mint a Buka­restben szeptemberben megren­dezett Román-Magyar Barátsági Hét é­s a két nép barátságának elmélyítése, a két nép kultúrá­jának és művészetének széles körben való megismertetése. Truman új­abb 38 millió dollár hitelt kíván nyújtani Tito Jugoszláviájának Mint a newyorki rádió je­lent, Truman elnök szerdán további harmincnyolcmillió dol­lár terjedelmű hitel haladékta­lan folyósítását kérte Tito­ Ju­­goszlávia «megsegítésére». Ez az összeg kizárólag a titoista hadsereg élelmiszerellátására szolgálna. Truman üzenetében hangsúlyozta, hogy a Tito-ura­­lom támogatása az «Egyesült Államok érdekében áll.» Truman üzenetét követően az amerikai háborús uszítók kara azonnal akcióba lépett a bel­grádi fasiszta ügynökség támo­gatása érdekében. Marshall had­­ügyminiszter írásos üzenetet in­tézett a képviselőház külügyi bizottságához «Jugoszlávia meg­segítésének fontosságát» han­goztatva. «Igen fontos — mon­dotta üzenetében Marshall —, hogy a jugoszláv hadsereg ha­tékony legyen és barátilag vi­seltessék a nyugati hatalmak iránt.» Bradley, az amerikai legfelső vezérkar hírhedt főnö­ke Marshall üzenetében foglal­takat támogatva kijelentette a bizottságban, hogy Amerikának «a legmesszebbmenő mértékben ki kell használnia a Tito-rend­­szer szovjetellenességét.» Stevenson egyiptomi angol nagykövet szerdán Londonba utazott, hogy tárgyalásokat foly­tasson Bevin külügyminiszter­rel. Péter János püspök beszámolója a Világkongresszusról A református egyetemes kon­­vent Mátraházára országos ér­tekezletre h­ívta össze a püspö­köket, főgondnokokat és espe­reseket. Az értekezleten Péter János püspök, a Béke Világta­­nácsa tagja beszámolót tartott a varsói Világkongresszusról. — Az imperialisták által ter­vezett háború — mondóba töb­bek között — egy maroknyi ré­teg gonosz ügye s a földkerek­ség lakóinak túlnyomó többsége a békét akarja. Ennek a béké­nek erős támaszai és védelme­zői a Szovjetunió népei és a szocializmust építő népek. A békemozgalom a háborús ve­szély növekedése láttán egyre szélesebbé válik és a békeerők növelésében az egyháznak is teljes odaadással részt kell ven­nie. Azok a nyugati egyházi emberek, akik nagy számban voltak jelen a varsói kongresz­­szuson, ígéretet tettek arra, hogy a varsói békekövetelések kép­viseletével még öntudatosabban küzdenek minden háborús pro­paganda ellen. A Béke Világ­­tanácsa a népek békeakaratá­nak leghatalmasabb erejű kife­jezője, és az Egyesült Nemze­­tek s az egyes kormányok fele képviseli a békére vágyó száz és százmilliók eleven lelkiisme­retét. A következő hónapok és évek a béke megvédésére irá­nyuló nagy erőfeszítésekben tel­nek el. Ezekben az erőfeszíté­sekben az egyház embereinek­­is őszinte odaszánással és min­den erővel részt kell venniök a varsói békekövetelések érvényre jutása érdekében. Az országos püspöki, főgond­noki és esperesi értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta Péter Já­nos beszámolóját és egyöntetűen kifejezte azt az elhatározását, hogy a református egyház to­vább erősíti a békemozgalom­ban való részvételét. ­i Tiranából jelentik. Gogo Nusi, az Albán Munkapárt Poltikai Bizottságának tagja, az Albán Szakszervezeti Szövetség elnöke, az Albánia fel­szabadulásának hatodik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen beszé­det mondott, amelyben h­ang­­súlyozta, hogy november 29-e az albán történelemnek fényes napját jelöli meg. Taraszov, a szovjet küldött­ség vezetője, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének első alelnök­e több­ között a követ­kezőket mondta: — A Szovjetunió kormányá­nak és magának Sztálin elvtárs­­nak nevében szeretettel köszön­töm önöket és az albán népet Albániának a fasiszta meg­szállók uralma alól történt fel­­szabadulásának hatodik év­­fordulója alkalmából. — Az albán nép a történelem folyamán eddig sohasem bíz­hatott annyira jövőjében, mint ma. A szovjet nép nagy figye­lemmel kíséri az albán népnek az új, szabad élet felépítése te­rén elért sikereit. A szovjet nép részéről az albán nép számára nyújtott segítség bizonyítja, hogy a Szovjetunió népei, a szovjet kormány és a nagy Sztálin mennyire mély, testvéri érzésekkel viseltetnek a hős al­bán nép iránt. Taraszov a szovjet-albán ba­rátság, az albán nép és Sztálin éltetésével fejezte be beszédét. Ezután a külföldi küldöttek szólaltak fel. A Kínai Népköz­­társaság kormánya nevében Cseng Tung-Csuan, a francia dolgozók nevében Marcel Ca­­chin, a bolgár nép nevében Gavrilov, a csehszlovák nép ne­vében Vaclav David, a Mongol Népköztársaság kormánya ne­vében Daslene Daniba, a Len­gyel Népköztársaság kormánya nevében pedig Malysiak beszélt. Böjti János, a Magyar Nép­­köztársaság albániai rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere üdvözlő beszédében többi között ezeket mondotta: •­ Tudják meg az amerikai imperialisták és lakájaik, Titóék, De Gasperiék s a görög monar­chofasiszták, hogy április 7-8 soha többé nem ismétlődhetik meg, mert Albánia már nincsen egyedül, mint a múltban, hanem a béke nyolcszázmillió harcosa áll az oldalán. Az ünnepi ülés ü­dvözlő távira­tot intézett Ioszif Visszarionovics Sztálinhoz. A távirat többek kö­zött hangoztatja «A Szovjetunió és az Ön se­gítségével, Sztálin elvtárs, né­pünk hat esztendeje szilárd el­szántsággal védelmezi a felsza­badító harcban kivívott ere­dmé­­nyeit és építi boldog új életét, a szocializmust. Hazánk ma a békés munka nagy műhelye, amelyben népünk olyan munkát végez, amilyennek eddig még sohasem örülhetett. Albánia minden sarkából egyetlen hang visszhangzik ma: Köszönet a Szovjetuniónak, a Bolsevik Párt­nak és a nagy Sztálinnak, mert megadjuk nekünk a lehetősé­­get, hogy szabadságban éljünk és új, szocialista Albániát épít­­seunk. Ezen a számunkra legemléke­zetesebb napon újból határtalan hálánkat fejezzük ki a nagy Szovjetunió, a dicső Bolsevik Párt és szeretett Sztálin elvtár­­sunk iránt. A többi néppel együtt, a hős Szovjetunió veze­tésével, fáradhatatlanul folyta­t­­juk a küzdelmet a béke és a szocializmus ügyének védelmé­ért.“ A Béke Világtanácsának el­nökségéhez intézett távirat tel­jes szolidaritást fejez ki a Béke Hívei II. Világkongresszusának határozataival. Bekir Balluku vezérőrnagy, az albán néphadsereg vezérkari főnöke a katonai díszszemle al­kalmából beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy a hadsereg a nép győzelmei hű és éber őrének bizonyult és hű­ségesen védelmezi továbbra is a nép békés munkáját, az or­szág békéjét­ Dr. Omer Nisani, az albán nemzetgyűlés elnöke üdvözlő táviratot kapott Svern­yiktől, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökétől. A felszabadulás évfordulóján tartott albán ünnepi ülés üdvözlő táviratot küldött Sztálin generalisszimuszhoz Az „Új Ember“ a Békevilágkongresszus határozatairól Az «Új Ember» katolikus he­tilap legutóbbi száma többek között ezeket írja a varsói Békevilágkongresszus határoza­tairól: «Valóban helyesen fejezi ki a kongresszus a népek meggyő­ződését, amikor felhívásában azt mondja, hogy az általános leszerelés és az atomfegyver megsemmisítése lehetséges, csak akarni kell. Micsoda megköny­­nyebbülést éreznének az embe­rek milliói, ha az atomveszély, a bakteriológiai háború rémsé­gei egyszer s mindenkorra el­tűnnének az emberiség látóha­táráról. A háborús imperialis­­tákkal s az összecsapás elkerül­hetetlen voltát hirdető erőkkel szemben a Varsóban megválasz­tott Békevilágtanács a békére vágyó népek százmillióinak egy­öntetű akaratát állítja szembe. Ez az egyöntetű népakarat erős szervezetekkel rendelkezik világszerte, hogy a Béke Világ Clu­rkies szándékai szerint megaka­dályozhassa az imperialista há­ború megindítását A Békevilág­­kongresszus példátlan erővel bi­zonyította be, hogy az öt föld­rész emberei­ a köztük fennálló felfogásbeli különbség ellenére meg tudják érteni egymást, el tudják üldözni a háború rémét és fenn tudják tartani a békét. A kormányoknak is őket kell követnie, az ő példájuknak és akaratuknak kell visszhangza­­nia a parlamentek termeiben, hogy a Békevilágkongresszus határozatai valóra váljanak és érvényesüljenek az egész vilá­gon, hogy a népek végre meg­szabaduljanak a háború ször­nyű fegyvereinek félelmetes ár­­nyékától.» A francia dolgozók követelik a Pleven­­kormány lemondását Párizsból jelenti az MTI. Mi­közben a francia nemzetgyűlés a bizalmi kérdést tárgyalta, Párizs peremvárosainak sok gyárában a dolgozók röpgyűlé­­sek során határozatokkal, több­ esetben pedig tiltakozó munka­beszüntetésekkel követelték Mod­t hadügyminiszter és az égési Pleven-k kormány lemondását —­ jelenti az UH.

Next