Magyar Nemzet, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

2 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége üdvözlete Wilhelm Pieck 75. születésnapja alkalmából „Wilhelm Pieck Elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Elnökének. Kedves Pieck Elvt­árs! Hetvenötödi­k születésnapja al­kal­m­ából forró szerető, lel­kii szentjük a Magyar Dogozók Pártja, az egész magyar nép nevében. A magyar kommunisták — akárcsak a sokmillió kommu­nista, ön­tudatos dolgozó szerte a világon — a német forradalmi munkásosztály vezérét, a nem­­zetközi kommunista mozgalom nehéz küzdelmekben megedzett veterán harcosát, a békéért ví­vott küzdelem katonáját becsü­lik és tisztelik Önben, szeretett Pi­ék elvtárs. A Magyar Dolgo­zók Pártja és az egész magyar dolgozó nép a legmelegebb ro­konszern, és a nemzetközi szoli­daritás érzésével eltelve figyeli az Ön által vezetett harcot a német imperializmus és milita­rizmus újjáélesztése, az angol­­amerikai imperialisták el­en, akik a német népet úgy átülte lékül, a német földet pedig had­­színtérül akarják felhasználni. Az a harc, amelyet testvérpár­­tunk, a Német Szocialista Egy­ségpárt és a baráti Német De­mokratikus Köztársaság élén Ön vezet az egységes, demokra­tikus, békeszeretői Németország megvalósításáért, történelmi je­lentőségű. Sok sok évig tartó jó egészsé­get kívánunk Önnek, drága Pieck Elvtárs, hogy további sikereket érhessen el a Német Szocialista Egységpárt és a Né­met Demokratikus Köztársaság vezetésében, a német nép és a világ békéért küzdő népei ja­vára. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Rákosi Mátyás.“ Rónai Sándor távirata Wilhelm Pieckhez „Wilhelm Pieck úrnak, a Né­met Demokratikus Köztársaság elnökének, Berlin. Engedje meg, Elnök Úr, hogy 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevé­ben forró szerencsekí­vonatai­­mat fejezzem ki. Meggyőződé­sem, hogy a német népnek azt a nehéz harcát, amelyet az ön vezetésével az egységes, függet­len és demokratikus Német­ország megteremtéséért folytat, teljes siker fogja koronázni. Bizonyos vagyok abban, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság lelkes építő munkája ha­zám­ felvirágoztatásáért és el­szánt küzdelme az imperialista háborús gyújtogatók ellen, je­lentős mértékben hozzájárul a Szovjetunió vezette béketábor megerősödéséhez és a béke si­keres védelméhez. Az egész magyar nép érzelmeit tolmácso­lom akkor, amikor E­nük Űr­ünk teljes szívemből kívánom­, hogy még hosszú-hosszú évekig vezesse népét a haladás és a felemelkedés útján. Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.“ Német és csehszlovák államférfiak üdvözlő táviratai I. V. Sztálinhoz Olio Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnöke az újév alkalmából üdvözlő táviratot intézett I. V. Sztálin generalisszm­uszhoz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökéhez. A táviratban Grotewohl hang­­sú­rozza: — A békeszerető német nép az 1951- évben is minden erejé­vel arra fog törekedni, hogy az világ legerősebb békehatalma, a hatalmas Szovjetunió vezetésé­vel hozzájáruljon a béke bizto­sí­ásához azzal az elszánt har­cával, amelyet egy egységes, békeszerető és demokratkus Németország megteremtéséért folyat. Georg Dettinger, a Német Demokratikus Köztársaság kü­l­­ü­gyminsztere üdvözlő táviratot intézett Visinszkijhez, a Szovjet­unió külügyminiszteréhez. Csehszlovákia vezető állam­­férfiai az újév alkalmából üd­vözlő távira­­t küldtek a szövet­séges és baráti országok képvi­selőinek. K­lement Gottwald cseh­szlovák köztársasági elnök Svernyikhez, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nökéhez intézett táviratot. Zápotocky csehszlovák mi­niszterelnök Sztálin generalisz­­szimuszhoz, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökéhez kül­­dött táviratában hangsúyozza: A csehszlovák nép nem feled­kezik meg arról, hogy Önnek és a Szovjetuniónak köszönheti, hogy országában szabadon épít­heti a szoc­alizmust és így hoz­zájárulhat a béketábor megerő­síéséhez, amelynek bizosítéka az Ön bölcs vezetése alatt ha­ladó Szovjetunió- Sztálin generalisszimusz választ távirata Zápotocky csehszlovák miniszterelnöknek Sztálin generalisszimusz, a Szov­jetunió miniszteranácsának el­nöke, a következő táviratban válaszolt Zápotocky csehszlovák miniszterelnök üdvözlő távira­tára. Antonin Zápotocky úrnak, a Csehszlovák Köztársaság mi­niszterelnökének, Prága. — Szívből köszönöm a Cseh­szlovák Köztársaság kormányá­nak és önnek. Miniszterelnök ú­r, az új eszendő alkalmából küldött baráti üdvözletét és jó­kívánságait. I. Sztálin. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának újévi fogadása A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa újév napján délben fo­gadta a diplomáciai testület tag­jait. A fogadáson jelen volt: Ró­nai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke, Nagy Dániel, az E­nöki Tanács elnökhelyettese és Szabó Piroska, az Elnöki Tanács tit­kára. Elsőnek Szmirnov, a Szov­jetunió nagykövetségének ügy­vivője és a baráti népi demokrá­ciák képviselői jelentek meg, hogy kifejezzék jókívánságaikat. Folyik a készülődés a Szovjetunióban a Legfelső Tanácsok választására Moszkvából jelentik: A Szov­jetunióban folyik a készülődés az 1951 február 18-i választá­sokra a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelső szerve­ie. A köztársaságok területén már megalakították a központi vá­lasztási bizottságokat. A bizott­ságokban helyet foglalnak a szakszervezetek, a szövetkezetek, a kommunista pártszervezetek, az ifjúsági és küü­ön­böző társa­dalmi szervezetek és társaságok képviselői — munkások, parasz­tok és értelmiségiek. Mindenfelé népes gyűléseket tartanak a körzeti választási bi­­zottsá­gok tagjainak jelölésére. A választók az ipar és mező­­gazdaság élenjáró dolgozóit, ki­váló tudósokat, írókat és művé­szeket jelölnek a választási bi­zottságokba Közzétették az Azerbajdzsán­, Üzbég és Moldvai Szocialista Szovjet Köztársaság helyi szovjetjei választásainak eredményeit A TASZSZ jelentése szerint az Azerbajdzsán Szocialista Szovjet Köztársaság helyi szov­jetjeinek december 2­1-i válasz­tásain a választójogosultak 99,99 százaléka, az Üzbég Szocialista Szovjet Köztársaságban a vá­lasztójogosultaknak ugyancsak 99.99 százaléka, a Moldvai Szo­cialista Szovjet Köztársaságban a jogosultak 99.97 százaléka vett részt. Magyar Nemzet Bányászhősöket temettünk Tatabányán A bánya- és energiaügyi minisztérium mély fájdalom­m­at jelenti, hogy Tatabányán, a XII. sz. aknán 1950. de­cember 30-án éjjel, eddig még részleteiben ki nem derített okból sú­ros su­jtólégrobbanás történt, melynek 81 hős bá­nyász esett áldozatul. A mentési munkálatok a szerencsét­lenség után haladéktalanul megindultak s a mentésben részvevők a munkálatokat a legnagyobb önfeláldozással végezték. Enn­ek köszönhető, hogy 14 bányász életét sike­­r­ült megmenteni. A bányaszerencsétlenséget követően a Magyar Dolgo­zók Pártjának és a Magyar Népköztársaság Minisztertan­á­­csának képviseletében a helyszínre utazott Gerő Ernő fő­titkárhelyettes, államminiszter, Vas Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Czotlner Sándor, a Központi Vezetőség tagja, bánya, és energiaügyi miniszter. A vizsgálat a szerencsétlenség pontos okának felderí­tésére tovább folyik. A Minisztertanács a bányaszerencsétlenség áldozatait a Magyar Népköztársaság hősi halottainak nyilvánítja és temetésükről állami költségen gondoskodik. A köt­e­­ssé­gük teljesítése közben hősi halált halt bányászok hozzá­tartozóinak a Minisztertanács családonként 2000 forint gyorssegélyt utalt ki és elhatározta, hogy az özvegyeknek járó nyugdíjon felül, az összes árvák neveltetését 18. élet­évük betöltéséig állami költségen biztosítja­­kat a feladatokat, amelyeket győzelmeink szervezője és ve­zetője, a Magyar Dogozók Pártja és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elénk ifiz, mara­déktalanul teljesíteni fogjuk. Ezután dr. Krieg­or György esperesplébános gyászszertartást végzett el és gyászbeszédet mondott a síroknál. A gyászszertartás végeztével az Internacionálé és a Chopin­­gyászinduló hangjai mellett le­eresztették a koporsókat a sí­rokba, amelyeket csakhamar belepett a koszorúk tömege. Rákosi Mátyás, az MDP fő­titkára hatalmas vörös koszorút küldött, amelyet Gerő Ernő fő­titkárhelyettes helyezett el. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében Ká­dár János és Révai József fő­­titkárhe­yettesek, az Elnöki Ta­nács és a kormány nevében Rónai Sándor, Dobi István és Czot­ner Sándor, a SZOT nevé­ben Apró Antal, a Bányaipari Szakszervezet nevében Havrán István, a Néphadsereg nevében Sapka Kálmán őrnagy koszo­­rúzták meg a sírokat. Kedden délben a tatabányai újtelepi­ temetőben helyezték örök nyugalomra a tatabányai bányaszerencsétlenség hősi ha­­lottait. A temetésen megjelen­ek: Rónai Sándor, az Elnöki Ta­nács elnöke, Dobi István, a Minisztertanács elnöke, Gerő Ernő, Révai József, Kádár Já­nos, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei, Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter, Apró Antal, a SZOT fő­­tkára, Péter Gábor altábor­nagy, az Államvédelmi Hatóság vezetője, Havrán István, a bá­nyászszakszervezet főti­tkára, Osztrovszky György, a Terv­hivatal elnökhelyettese, Párdi Imre, a komárom megyei párt­­bizottság titkára, az MDP tata­bányai szervezetének, a helyi hatóságoknak, szakszervize­­knek és tömegszervezeteknek kép­viselői, a tatabányai szén­medence dolgozói. A sírok előtt a Néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság és a rendőrség díszszakaszai sorakoz­tak fel. Csajkovszkij eváss­­indulójának hangjai után Kádár János, az MDP Központi Veze. ■tőségó •’ nevében' búcsúztattá­­• munka hős, halottad. — A megrendítő súgos _ Sze­rencsétlenség, amelynek áldo­zatául esett 81 tatabányai bá­nyász dolgozó, gyászba borított számos családot. A munka hősi halottai között fiatalok, meglelt korúak és idősek is vannak. Ki testvérét, ki szülőjét, ki élettár­­sá­t gyászolja az elhunytakban. De a szerencsétlenség híre :­ közvetlen rokonokon túl mély gyásszal tölti el egész munkás­­osztályunkat, egész dolgozó né­pünket. Bányásztestvéreink ha­lála mély gyásszal és egy­üt­tér­zéssel tölti el a munkásosztá­­lyunk dicső pártja­, harcos ve­zetőnket, a kommunisták száz­ezres tömegeit hazánkban, a Magyar Dolgozók Pártját. El­hunyt bányásztestvéreink a mun­ka hősi halo­tai. — Emléküket gyászoljuk és ke­gyeléitől megőrizzük. De dolgo­zunk és harcolunk tovább. Küzdenünk kell, mert elhunyt bányásztestvéreink özvegyei, árvái, hátramaradottal boldo­gabb jövőjét építenünk és vé­delmeznünk, az elhunytakkal szembeni szent kötelességünk. A legnagyobb tiszteletes emlé­küknek a­kkor adjuk meg, ha a sorból kiesetteket pótolva, erőinket, tudásunkat megfeszít­ve, még nagyobb lendülettel, el­szántsággal dolgozunk és har­colunk tovább. A Párt Központi Vezetősége nevében fogadom itt a meghalt bányászok sírjá­nál, hogy rájuk gondolva, még magasabbra emeljük a munkás­­osztály szent zászlaját, am­ely után ők is éltek, dolgoztak és harcoltak. Győzelemre visszük a nagy ügyet, amelyért dolgoz­tak és életüket áldoz­ák. Munkástársaim! Legyetek erősek, állhatatosak és szilár­dak. Ma ássátok meg barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a bányászok hősi népe és a dicsőséges munkásosztály, e szerencsétlenség nyomán, bár szívükben gyász van, még ke­ményebben, még eredményeseb­ben dolgozik és harcol, megy előre új harcok, új győzelmek felé. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nevében Czott­­ner Sándor bánya- és energia­ügyi miniszter beszélt. — A Magyar Népköztársaság kormánya nevében veszek bú­csút a munka frontján elhunyt bányász hősi halottaktól — mondotta. —­ A Magyar Nép­­köztársaság kormánya leg­mélyebb részvétét fejezem ki azoknak a bányászcsaládoknak, akiket ez a szerencsétlenség érint. A hős bányászható­­ak a nemzet halottai Az özvegyeket és árvákat biztosítom arról, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya messzemenően gon­doskodni fog megélhetésükről, a gyermekek felneveléséről. — Ma még nem tudjuk hatá­rozottan megállapítani, hogy ezt a szerencsétlenséget mi okozta, de folyama­ban van a legszigorúbb vizsgálat, amely­nek ki kell délt­enie a szeren­csétlenség okát. Mindent el fo­gunk követni, hogy a bányák üzembiztonságát a legmagasabb fokra emeljük, hogy a lehe­t legkisebbre csökkentsük a bá­­nyászok életét fenyegető veszé­lyeket. —­ Itt, ezeknél a koporsóknál, halott testvéreink szent emléke előtt, az ő szellemükben fogad­juk meg, hogy’ a dolgozók éle­tét — minden nehézséget le­küzdve — szebbé fogjuk tenni. — Búcsúzom tőlelek, drága bányásztestvéreim, a szocializ­must építő munka hősi halottai A Magyar Népköztársaság kor­mánya, az egész magyar dol­gozó nép szívébe zárt bennete­ket és örökre meg fogja őrizni hősi emléketek. Ezután Varga Barnabás, Kos­suth-díjas sz­ahanovista vájár Tatabánya és az egész ország bányászai nevében vett búcsút a hősi halottaktól. — Mi, bányászok még soha­sem voltunk olyan megbecsült emberek, olyan megbecsült lak­jai a társadalomnak, mint a fel­­szabadulás óta egyre fejlődő nép, demokratikus országunk­ban — mondotta, majd tav folytata. * — Most, itt sírotoknál fogadal­mat teszünk arra, hogy m­iden erőnkkel és tudásunkkal tovább visszük a harcot. Helyetekbe ál­lunk drága barátaink. Vállvetve, sziklaszilárd fialy­állással és le­m­­én­y akarattal visszük előre a szocializmus építését, hazánk, népünk boldogabb jövőjét. Fo­gadjuk, hogy mindennapi mun­kánkban termelésünk fokozásá­val erősíteni fogjuk a népek szabadságáért harcoló ember­­milliók szilárd béketáborát, amelyet a hatalmas Szovjet­unió vezet. Fogadjuk, hogy azo- A Napi- és Hetilapkiadó Vállalat S hirdetési osztályának csekkszámla-száma 6­.CSC Kérjük a Vidéki hirdetsü­nket hogy hirdetési dijat csak a festi számon küldjenek be és feltét­enül lehessék­ fel azt íb bóev az­­ összeget melyik lapra küldik Magyar Nemzet Friss Újság Kis Üisés Független Magyar­­ország Magyar Vasárnap Szabad Szó Népsport Szabad szíV Kérjük mindenkor a hirdetés megjelenési napját fe­leltüntetni. —s­z­e­r­d­a, 1951 január 3 Magyar kü­ldöttségár utazott Berlinbe Wilhelm Pieck születésnapi ünnepségeire A Német Demokratikus Köz­társaság elnökének, Wilh­lm P­ecknek 75. születésnapjára a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa képviseletében Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Nagy Imre élelmezésügyi mi­niszter Berlinbe utaztak. A ma­gyar kus­­lettek részt vesznek azokon az ünnepségeken, ame­lyeket W­ihelm Pieek 75. szüle­­tésnapja alkalmából rendeznek. A KOREAI NÉPHADSEREG egyes frontszakaszokon áttörte az ellenség védelmi vonalait és tovább nyomul előre Phenjanból jelentik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága jelenti: A népi hadsereg egységet a kínai önkéntesek egységeivel együtt valamennyi arcvonal 011 folytatják támadásukat és ki­űzték az ellenséges csapatokat a 38. szélességi foktól északra l levő területről A népi hadseregnek a nyu­gati partvidéken működő egy­ségei felszabadíották a straté­giailag fontos Ongcsin (Onszin) városát és az egész ongcsini félszigetet. A népi hadsereg egységei a kínai önkéntesek egységeivel együtt valamennyi front­szaka­­szon folytatják előrenyomulá­sukat. A népi hadseregnek a 38. szélességi fok térségében tevékenykedő egységei hatal­mas nyomást gyakorolnak az ellenség makac­s ellenállást ki­fejtő csapatainak állásaira és e­gyes frontszakaszokon, áttörve az ellenség védelmi vonalait, előrenyomulnak. A népi hadse­regnek azok az egységei, ame­lyek felszabadították az olyan fontos stratégiai csomóponti­o­kat, mint: Színműk (Sziámiakul, Naneson (Nanszenten) és több más térséget, folytatva az előre­nyomulásukat Koszon (Kaidze) irányába, áttörték az ellenség védelmi vonalait. Ennek a támadásnak követ­­keztében a népi hadsereg egy­ségei teljesen felszabadították Koszon (Kaidze) várost és kör­nyékét. A népi hadsereg egységei a harcok folyamán ebben a tér­ségben veszteségeket okoztak az ellenségnek, emberben és technikai felszerelésben. Sok zsákmányt ejtettek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága január 2-át közti: a népi hadsereg csapatai és a kínai önkéntesek az egész Irán­­­on aktív hadműveleteket foly­tatnak. Kim Ir­ Szen ü­dvözlete a koreai néphadsereghez és a kínai önkéntesekhez A phenjani rádió közölte a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének és a népi hadsereg főparancsnokának a népi hadsereg katonáihoz, tisztjeihez és a kínai önkéntes egységekhez intézett üdvözletét A népi hadsereg katonáihoz és tisztjeihez intézett üdvözlet így hangzik: — A Koreai Népi Demokra­tiku­s Köztársaság kormánya, a koreai népi hadsereg főparancs­noksága és saját magam nevé­ben az 1951-es új év, a hősi harc és új győzelmek éve alkal­mából melegen üdvözlöm a népi hadsereg valamennyi tá­bornokát, tisztjét és katonáját, akik bátran harcolnak az egysé­ges és független haza becsül­téért és szabadságáért. Sziárd meggyőződésem, hogy új győ­zelmeket és sikereket fogunk aratni a felszabadító honvédő háborúban. Hasonló üzenetet intézett Kim Ir-Szen a kínai önkéntesekhez is, kifejezve szilárd meggyőző­dését, hogy még nagyobb sike­reket fognak elérni­­ a koreai és a kínai nép közös ellenségei elleni harcban. Hatvanezer koreait kitoloncolnak Japánból Okadzaki, a japán kormány szóvivője, hivatalosan megerősí­tette, hogy a japán kormány Dél-Koreába küld 60.000 Japán­ban élő koreait­­— jelenti a ja­pán sajtó. A Dzsidzi Cuszin hírügynök­ség jelentése szerint Ohaszi, a jogi főkormányzat parancsnoka kijelentette, hogy már megkap­ták a MacArthur-vezérkar bele­egyezését a koreaiak kitolonco­lásához és hogy 1951. januárjá­nak kezdetén a japán kormány meghozza az intézkedéseket a koreaiak ki­o­oncolására- Vu Siu-Csuan Kína igazságos ügy­éról Vu Siu-Csuan, aki a Kínai Népköztársaság küldötte volt az ENSZ Biztonsági Tanácsaibaa, visszaérkezett Pekingbe. Foga­dásán Kuo Mo-Zso miniszter­­elnökhe­lve­tes üdvözlő beszédé­ben méltatta, hogy a Kínai Népköztársaság küldötte váll­vetve harcolt a szovjet küldöt­tekkel és bár a Biz­onsági Ta­nács az amerikai imperialisták nyomására elvetette az igazsá­gos kínai­ indítványt, a világ népei tisztén láthat­ók, hogy az Egyesült Államok agressziós ha­talom, amelyet meg kell bün­tetni és amely el is nyeri bün­tetését. Vu Liu-Csilan válaszá­ban kijelentette, hogy bár a kínai nép észszerű kívánságait a Biztonsági Tanácsban lesza­vaz­ik, a kínai nép igazságos Ügye megnyerte a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok támogatását az ENSZ-ben, valamint a világ valamennyi népének és Amerika békeszere­­tő népének támogatását és he­ly­ettesét is. Az amerikai anyák «nyarosi mozgalmat Imit» toltak Koreában harcoló tinik visszahívására A Daily Worker jelenti New Yorkból: Pittsburgban, az Egyesült Ál­lamok egyik legfontosabb ne­hézipari gócpontjában a Koreá­ban harco­l amerikai katonák szülei, főként anyák, erős moz­galmat indítottak, hogy rendel­jék vissza fiaikat Koreából. A mozgalmat egy Mrs. Ernest Miller nevű anya indította, aki Koreában harcoló fiától két­ségbeesett tévéseket kapott. Fia leveleiben az amerikai katonázó leírhatatlan szenvedéseiről szá­mol be. A mozgalom inte­fszként ter­jed Pennsylvania ál­am több városában, továbbá Michigan, Florida, New York és Maryland államiban.

Next