Magyar Nemzet, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

szerda, 1951 január 3. Magyar Nemzet A német nép egységének scenácsa­ ­Wilhelm Pieck 75. születésnapjára A német dolgozók milliói­ra ünnepük Wilhelm Pieck­­nek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének 75. születésnapját. Megemlékezik a nevezetes évfordulóról Né­metországon kívül is a világ haladó közvéleménye, a népi demokráciák népeinek egysé­ges tábora, amely Wilhelm Pi­eckben a nagy Sztálin egyik legkiválóbb tanítványát tiszteli. «A német nép egységnek kovácsa» — így nevezik Wil­helm Piecket Németország­ban. Valóban, a demokratikus Németország elnöke egész politikai pályafutása alatt a­­ német dolgozók egységéért­­ harcolt. A szokványos élet­rajzi adatoknál többet mond Pieck egész életműve. 1876 január 3-án született mint munkásszülők gyermeke és mint fiatal asztalos, az ak­­­ kor­ szokásos vándorévei alatt ismerkedett meg a szakszer­vezeti mozgalommal, majd a szociáldemokrata párttal, hogy hamarosan fontos szere­pet töltsön be már egész fia­talon a munkásmozgalomban. Az első világháború kitörése­kor azonnal azokhoz csatla­kozott, akik élesen szembe­helyezkedtek a német szociál­demokraták áruló, az impe­­rialista háborút támogató po­litikájával és ettől kezdve élete állandó bátor harc a marxizmus helyes, forradalmi értelmezéséért. A császári Né­metország üldöztetései elöl Hollandiába menekült és on­nan szervezte a háborúellenes mozgalmat, illegális röpira­­tokkal árasztva el Németor­szágot. 1018 októberében visz­­szatért hazájába és a háborús összeomlás után egyike volt a Német­­ Kommunista Párt megalapítóinak. A weimari köztársaság tr­agikus tévedé­seit kevesen látták tisztábban nála. Amikor Karl Lieb­­knechtet és Rosa Luxembur­got meggyilkolták, Piecket is letartóztatták és csak a vélet­lenen múlt, hogy nem esett ő is a gyilkosok áldozatául. Wilhelm Piecknek ekkor már nemcsak a német, hanem a nemzetközi munkásmozga­lomban is megbecsült neve volt. 1021 októberében az a szerencse érte, hogy találko­zott Leninnel, majd három évvel később, Lenin temeté­sén ismerkedett meg Sztálin­nal. A Kommunista Interna­tional VI. Kongresszusán a végreha­jtó bizottság tagjává választották és ebben a minő­ségében összeköttetésbe ke­rült a nemzetközi kommunis­ta mozgalom legkiválóbb kép­viselőivel. Ernst Tilalmaimal együtt Pieck ismerte fel az elsők között a hitlerizmus veszedel­mét és beszédeiben, valamint cikkeiben mindenkor egy tá­borba igyekezett tömöríteni a fasizmus ellenségeit, a mun­kásosztályt és a béke minden hívét. Hitler uralomrajutása után külföldre menekült és tizenkét évig élt emigráció­ban. A második világháború alatt a Szovjetunióban fontos tevékenységet fejtett ki a né­met hadifoglyok felvilágosí­tása terén és egyik megalapí­tója volt a «Szabad Német­ország» szervezetnek. A szovjet hadsereg törté­nelmi jelentőségű győzelme után Wilhelm Pieck 1915 jú­niusában visszatért Berlinbe. Gazdag tapasztalatai, nagy el­méleti képzettsége, mely fele­lősségérzete csakhamar olyan tiszteletet szereztek neki, hogy a német demokratikus pártok vezetői köréje csoportosultak. Wilhelm Pieck az első perc­től kezdve harcolt a nyugati Megszálló hatalmak végzetes politikája ellen és faradhatatl­­­anul küzdött a német nép egységéért. Az 1947 novem­beri külügyminiszteri konfe­­renciától határozottan köve­telte a potsdami egyezmény­ alapján a német nép egysé­gének helyreállítását és a né­met békeszerződés megköté­sét. Amikor a nyugati impe­rialisták Bonnban megalakí­tották a nyugatnémet bábkor­mányt, a demokratikus Né­metország politikája számára is új utak nyíltak és 1949 ok­tóber 11-én Wilhelm Piecket választották a Német Demokra­tikus Köztársaság elnökévé. Sztálin a Német Demokra­tikus Köztársaság megalaku­lását fordulópontnak nevezte Európa történetében. A mai kiéleződött nemzetközi hely­zetben, amikor az amerikai imperializmus Nyugat-Német­­országot katonai támaszpont­tá akarja tenni új háborúja céljaira, különösen nagy je­lentősége van a Német De­mokratikus Köztá­rsaságnak és annak élén Wilhelm Pieck­nek. Személye, egész politikai múltja, sikeres harcainak so­rozata biztosíték arra, hogy győzelemre vezeti a német dolgozók tömegeit a békéért, a szocializmusért folytatott harcban. Amint sikerült Wil­helm Piecknek egyesítenie a Német Szocialista Egységpárt­ban a munkáspártokat, úgy eredménnyel kell hogy járjon az a törekvése is, hogy egye­sítse az imperialisták által mesterségesen kettészakított Németországot. A németek milliói számára Wilhelm Pieck a sohasem in­gadozó békeharcos jelképe. Minden cselekedetével a béke ügyét szolgálja rendíthetetle­nül ma, hetvenötéves korá­ban is. Csak az elmúlt hetek­ben volt látogatáson Varsó­ban, ahol Bierut lengyel köz­­társasági elnökkel folytatott megbeszélésein még jobban megszilárdította az európai béke egyik fontos biztosíté­kát, a lengyel-német barátsá­got. A Német Demokratikus Köztársaság, amelynek élén Wilhelm Pieck áll, erős pil­lére a békének és súlyos aka­dályt jelent az angol-amerikai imperialisták háborús tervei­nek útjában. Rendkívül időszerűek Wil­helm Pieck szavai, amelyeket 1937-ben, a hitleri háború előtt írt le: «A dolgozó töme­gek békeharcának szempont­jából nagy jelentősége van annak a felismerésnek, hogy a háború a német nép szá­mára az 1918. évi vereségnél is nagyobb vereséggel fog végződni.» A második világ­háború mindenben igazolta ezt a látnoki megállapítást, amelyből tanulhatnának nem­csak Nyugat-Német­ország népáruló vezetői, hanem gaz­dáik, a hitleri babérokra törő amerikai imperialisták is. A német dolgozók milliói meg­szívlelték Wilhelm Pieck ta­nításait és tanultak az utolsó évtized történelmi eseményei­ből, ezért vannak kudarcra ítélve az angol-amerikai im­perialisták nyugatnémetorszá­gi mesterkedései. A magyar dolgozó nép, amely történelmi tapasztala­tai után különösen meg tudja becsülni az imperializmussal, a háborús tervekkel szembe­szálló, demokratikus Német­országot, nagy szeretettel és megbecsüléssel gondol 75. szü­letésnapján Wilhelm Pieckre, a német dolgozók bölcs vezé­rére, a nemzetközi békefront bátor harcosára. .Lj« A mini­szt­ertanács a cukor- és finomliszt-ellátás rendjét az alábbiakban szabályozza: 1. 8­­. Az 1951. évi január hó 1. napjától kezdve a lakosság cu­kor- és finomész­-szükségletét egyrészt hatósági jegyre, ható­sági áron, másrészt a szabad forgalomban kereskedelmi áron biztosítha­ja. A hatósági jegyre hatósági áron kiszolgáltatott cu­kor és finom li­szt mennyisége általában megfelel az 1948—50. évek tényleges fogyasztásának. Ezen a mennyiségen felül cuk­rot és finomlisztet a szabad forgalomban kereskedelmi­ áron bárki szükséglete szerint vásá­rolhat. 2. A hatósági cukor és finom­­liszt (búzadara, száraztészta) ára változatlan marad. 3. A szabad forgalomban ke­reskedelmi áron árusított cu­kor és finomliszt (búzadara, száraztészta) forgalombahoza­­­lának módját és árát a bel­kereskedelmi miniszter szabá­lyozza. 2. § 1. A hatósági jegyre vásárol­ható cukor- és finomliszt-fej­adagok a következők: a) a Budapest főváros, Deb­recen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Szombathely és Tatabánya vá­rosok területén lévő, valamint a belkereskedelmi miniszter ál­tal külön megjelölt egyéb ál­lami üzemek, vállalatok, intéz­mények, intézetek, hatóságok és hivatalok dolgozóinak vagy más közületi és társadalmi szervek alkalmazottainak havi cukorfej­adagja 1 kg, az ország többi részén 80 dkg, havi finomliszt­­(búzadara, száraztészta) fej­adagja pedig az ország egész területén egységesen 1­ 60 kg; b) az a) pontban felsorolt, Budapest főváros, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgó­tarján, Szeged, Szolnok, Szom­bathely és Tatabánya város te­rületén lévő, valamint a bel­­kereskedelmi miniszter által kü­lön megjelölt egyéb munka­helyeken nehéz testi munkát végző dolgozóknak, műszaki, gazdasági és igazgatási vezetők­nek, a magasrendű szellemi munkát végzőknek, a szocia­lista munkában élenjáró dolgo­zóknak és a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetések tu­lajdonosainak havi cukorfej­adagja 1,20 kg, az ország többi részén 1 kg, havi finomliszt­­(búzadarab, száraztészta) fej­adagja pedig az ország egész területén egységesen 2,40 kg, és az egyéb ellátatlan fo­gyasztók havi cukorfejadagja Budapest főváros, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgó­tarján, Szeged, Szolnok, Szom­bathely és Tatabánya városok területén 75 dkg. Ugyancsak 75 dkg cukorfejadagban ré­szesülnek a bányák és a bel­kereskedelmi miniszter által külön megjelölt üzemek dolgo­zóinak velük egy háztartásban élő hozzátartozói. Az ország többi részén az ellátatlan fo­gyasztók havi cukorfejadagja 55 dkg, havi finomliszt­ (búza­dara, száraztészta) fejadagja pedig az ország területén egy­ségesen 1­20 kg; d) a 12 éven aluli gyermekek havi cukorfejadagja az ország egész területén egységesen 75 dkg. 2. A terhes és szoptatos anyá­kat a terhesség negyedik hó­­napjától a szülés iránt kilence­dik hónap végéig havi 45 dkg cukorpótadag illeti meg. 3. § 1. A cukorjegyre is finom­liszt-jegyre jogosult minden el­látatlan fogyasztó, akinek ál­landó lakóhelye az ország terü­lt­én van. Az önellátó, akinek cukor- vagy finomlisztellátása a saját terméséből vagy természet­beni járandóságából biztosítva van, cukorjegyet, illetőleg finomliszt-jegyet nem kaphat. 2. A hatósági cukor- és finom­liszt-ellátás a fogyasztók állandó lakóhelyén kiadott alapjegyekkel és a dolgozók munkahelyén ki­adott pótjegyekkel történik. 3. A cukorjegyeket és finom­liszt-jegyeket díjmentesen kell kiadni. 4. A cukorjegyek és finom­liszt-jegyek — függetlenül attól, hogy azokat hol adták ki — az ország egész területén bárhol beválthatók 4. § Cukrot és finomlisztet (búza­darát, száraztésztá­t) hatósági jegyre és kiutalásra minden élelmiszerkiskereskedői ipariga­zolvánnyal rendelkező kereskedő árusíthat. 5. § A hatósági cukor- és finom­liszt-ellátás megszervezéséről és irányításáról, a cukorjegyek és finomliszt-jegyek előállításáról és szétosztásáról, a hatósági ellátás céljára szolgáló cukor és finom­liszt (búzadara, száraztészta) forgalomba hozatalában részvevő elosztók elszámoltatásáról és a mindezekhez szükséges szervezet felülírásáról a belkereskedelmi miniszter gondoskodik. A minisztertanács a 4/1951. (I. 2.) M. T. szám­i rendelete szabályozta a cukor- és finom­lisztellátás rendjét. A rendelet alap­ján az ellátat­lan fogyasztók 1951. január 1-től kezdődően cukrot és finomlisz­tet (búzadarát­ és száraztésztát) a megállapított fejadagok mel­lett — cukor- és finomliszt­­jegyre — változatlanul az ed­digi árakon vásárolhatnak. A jegyes (hatósági) cukor- és fi­nom lásztellé­lúson felül a meg­állapított kereskedelmi árakon­­ bárki vásárolhat szabadfor­­galm­ú cukrot és finomlisztet is. KI JOGOSULT CUKOR- ÉS FINOMLISZTJEGY­RE? Cukorjegyre és fnomlisztjegy­­re jogosult minden ellátatlan fo­gyasztó, akinek állandó lakóhe­lye az ország területén van. Az önellátók cukorjegyre, ille­tőleg finomlisztjegy­re nem jogo­sultak.­­Finomíts­z ! bőr önell­á­t­ó­knak kell tekinteni a vámőrlésre jo­gosultakat és a háztartásukhoz tartozó személyeket. A hatósági fejadatokat a mi­nisztertanácsnak a Magyar Köz­lönyben megjelent rendelete közli. A fogyasztók hatósági cukor- és finomlisztellátása alapjegyek­kel és pótjegyekkel történik. Alap­jegyét mindenki állandó lakóhelyén, a pótjegyét pedig az igényjogosult munkahelyén kap­ja meg. MENNYI CUKROT ÉS LISZ­TET SZOLGÁLTATNAK KI EGYES JEGYEKRE? Az I. jelzésű cukor alapjegy 1. sz. szelvényére január hóban 75 dkg cukor, 2. sz. szelvényére február hóban 75 dkg cukor; a II. jelzésű cukoralapjegy 1. sz. szelvényére január hóban 55 dkg cukor, 2. sz. szelvényére február hóban 55 dkg cukor; a III. jelzésű finomliszt alap­­jegy A-betűs szelvényére január hóban 1.20 kg finomliszt (búza­dara, száraztészta), B-betűs szel­vényére február hóban 1.20 kg finomliszt (búzadara, száraz­­tészta) vásárolható hatósági áron A havi 1.20 kg cukorfe­iadag­­ra igényjogosultak 75 dkg os alap­jegyükhöz külön havi 45 dkg cukor vásárlására jogosító pótjegyet; a havi 80 dkg, illetve havi 1 kg cukorfejadagra jogosultak pedig 55 dkg, illetve 75 dkg os alapjegyükhöz külön havi 25 dkg cukor vásárlására jogosító pótjegyet kapnak. A havi 2,40 kg finomliszt fej­adagra jogosultak alap­jegyük* 6. 8 A hatósági ellátás céljára szolgáló cukor és finomliszt (búzadara, száraztészta) forga­­lombahozatalában részvevő el­osztókat, és a jegyek kiosztásá­ban, kezelésében közreműködő személyeket a büntető jogsza­bályok alkalmazása szempont­­jából köz­hivatalnokoknak kell tekinteni. 7. § A hatóságii cukor- és finom­liszt-ellátásra vonatkozó rendel­kezések megszegését és kijátszá­sát a törvény szigor­úan bünteti, így különösen a hatósági ellátás célját szolgáló cukornak és finomlisztnek (búzadarának, szá­raztésztának! hatósági jegy vagy kiutalás nélkül történő forga­­lombahozása'.a. vagy a hatósági jegyek és utalványok meghami­sítása a közellátás érdekét ve­szélyeztető bűncselekmény és a 8800/1946./VII. 28./M. E. számú, i­lletőleg az ennek kiegészítése tárgyában kiadott 6860/1948./VI. 24. Ivám­. számú rendelet értel­mében — amennyiben súlyo­sabb minősítés alá nem esik — öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. 8. § A jelen rendelet végrehajtásá­ról az érdekelt miniszterekkel egyetértve , a belkereskedelmi miiszter gondoskodik. Dobi István s. k. a minisztertanács elnöke.­­­hez külön havi 1.20 k­g finom­­l liszt vásárlására jogosító­, a havi 1.60 kg finomliszt fej- 1 adagra jogosultak pedig alapje- j­gyükhöz külön havi 40 dkg fi­­i­nomliszt vásárlására jogosító pótjegyet kapnak. HOL ÉS MIKOR VÁLTHATÓK BE A JEGYEK? A jegyek (pótjegyek) egyes szelvényei csak abban a hónap­ban válhatók be, amelyre érvé­nyesítve vannak. Az ország bármely helyen ki­osztott cukor- és finomlisztjegyek (pótjegyek) az ország egész te­rületén beválthatók és elszámol­hatók. Elvesztett, ellopott vagy meg­semmisült jegyek (pótjegyek) helyett újat, illetve másikat ki­adni tilos. A jegyeket (pótjegyeket) díj­mentesen adják ki. MIK A HÁZ- ÉS TÖMBMEG­BÍZOTTAK FELADATAI A JEGYEK KIOSZTÁSÁNÁL? A jegy­kiosztásnál Budapesten a tömb- és házmegbizotakat, másutt szükség szerint kijelö­lendő személyeket kell igénybe­­venni, akik a rájuk bízott mun­kát kötelesek elvégezni. A jegy­­kiosztási munkákra bevont tömb- és házmegbízottak stb.— amennyiben alkalmazásban van­nak — a januári kiosztás munká­latainak elvégzésére munkahe­lyükről igazoltan eltávozhatnak, azonban az eltávozás összes idej 8 (nyolc­) munkaóránál több nem lehet. Budapesten és egyéb helye­ken, ahol ház- és tömbmegbízot­­tak vannak, a jegykiosztás a következőképpen történik: Január hó 2-án (kedden). A tömbmegbízottak átveszik a kerületi vagy helyi tanácsok VB. kereskedelmi osztályán a kiosztási és összesítő jegyzéke­ket. A VB. kereskedelmi osztályok közük a tömbmegbízottakkal hogy a háztömb melyik jegy­­elosztó­ hely körzetébe tartozik. A tömbmegbízottak átadnak minden házmegbízottnak 2—2 drb kiosztási jegyzéket. A ház­­megbízottak még aznap ekez­dik és január hó 3-án elvégzik a házban lakók közül jegyre igényjogosultak (cukorból­­ - lisztből ellátatlanok) kiosztási jegyzékbe való bejegyzését. Január 4-én (csütörtökön). A házmegbízottak a házanként két példányban elkészített ki­­osztási jegyzéket kötelesek el­vinni a tömbmegbízotthoz, aki az egyik kiosztási jegyzéket ma­gánál tartja és az átvételt a má­sik példányon igazolja. _ A kiosztási jegyzékekből tömbmegbízott két példányban összesítő jegyzéket készít és azt a helyi tanács kereskedelmi osz­tályán, illetve kirendeltségen még aznap átadta. (A házak ki­osztási jegyzékét a tömbmeg­­bízott magánál tartja.) A kereskedelmi osztályok, il­­letve kirendeltségek az összesítő jegyzék egy példányát bevonták és a jegyzék átvételét a másik példányon igazolták és ezt a példányt a tömbmegbízottnak visszaadják. Az összesítő jegyzékek alap­ján kiszámolják a szükséges cu­kor- és finomlisztjegyeket és ezekből tömbönként csomagokat állítanak össze. Január 5-én (pénteken). A tömbmegbízottak átveszik a kereskedelmi osztályokon, il­letve kirendeltségeken ,a tömb részére előkészített jegyeket és a jegyek átvételét az összesítő jegyzéknek az elosztó helyen lévő példányán elismerik. Az átvett jegyekből a házan­kénti kiosztási jegyzékek alapján a tömbmelhízottak kiszámolják az egyes házak részére szüksé­ges jegyeket és még aznap át­adják a házmegbízottaknak. A házmeg­ízottak a jegyek át­vételét a tömbmeghízottnál lévő házankénti kiosztási jegyzék­­példányokon tartoznak aláírá­sukkal elismerni. Január 6-án (szombaton). A házmegbízottak az átvett cukor és liszt alap­elveket az igényjogosultaknak lakásról la­kásra járva kiosztják és ennek megtörténtét a kiosztási jegyzék •Jegyátvéte! elismerések rovatá­ban, a jegyek átvevőjének alá­írásával elismertetik. Január 7-én (vasárnap). A házmegbízottak az igény­­jogosultak által aláírt kiosztási jegyzéket és az esetleg át nem vett jegyeket tartoznak a tömb­­megbízottnak átadni és azokkal elszámolni. A tömbmegbízottak a náluk lévő házankénti kiosztási jegy­zékekre rávezetik az elszámolást és ezt aláírásukkal igazolják. Ezt a jegyzékpéldányt a ház­­megbízottnak átadják és az igényjogosultak által aláírt ki­osztási jegyzékpéldányt bevon­ják. A tömbmegbízottak a Kiosz­tás­ jegyzékekből bevezetik az elszámolást az összesítő jegyzé­kekbe. Január 8-án (hétfőn). A tömbőmegbízotta­k az igény­­jogosultak által aláírt házan­kénti kiosztási jegyzékeket, az összesítő jegyzékeket és az át nem vett jegyeket már nem a helyi tanács kereskedelmi osz­tályára, hanem a kijelölt kör­­ze­ti jegyelosztó helyre tartoz­nak bevinni. Az elosztóhelyen egyeztetik a kiosztási jegyzékek és az össze­sítő jegyzékek adatai, ellen­őrzik a jegyátvételek elismeré­sét s a visszahozott jegyek darabszámát egyezn­e­­k. Az elszámolás adatait az el­osztó hely a nála lévő összesítő jegyzékpéldányra rávezeti, alá­írásával és bélyegzőjével látja el s ezt az összesítő példányt a tömbmegbízottnak visszaadd. Az összesítő jegyzéknek a ház­megbízottak által aláírt példá­nyát pedig, valamint a házan­kénti kiosztási jegyzékeket az elosztóhely bevonja. Mindazokban a városokban és községekben, ahol tömb­­(körzeti vagy utca-) és házmeg­bízottak nincsenek, a helyi ta­nácsok a választási körzetek alapulvételével jegyelosztási kör­zetet állapítanak meg. A jegyelosztási körzetekben szükséges jegy­kiadás elvégzésére a tanács dolgozóiból, vagy va­lamely megfelelő helyi szerve­zetből körzeti vagy utcameg­­bízottakat jelölnek ki. Megfelelő utasításokkal látják el őket ah­hoz, hogy — a budapesti kiosz­táshoz hasonlóan — a jegyre igényjogosultak kiosztási jegy­zékbe való felvételét ,és a je­gyek kiosztását elvégezzék. Biz­tosíték a szükséges helyisége­ket a kiosztási munkálatok le­bonyolítására. A jegyek kiadá­sát ezekben a városokban és községekben is, a fentebb közölt napokon fogják elvégezni. A jegyelpisit­ási körzetek ki­alakítását, a jogosultság meg­állapításának és a jegyek ki­osztásának a helyi adottságok­nak megfelelő ütemezését, a helyi tanácsok a szokásos mó­don tudatják a Mgossággal. Mindazokban a városokban és községekben, ahol a cukor­­féjadag 55 dkg, és a 12 éven aluli gyermekek (1939-ben vagy 1940—1941. stb. években szü­lettek) születési évét aláhúzás­sal kell jól észrevehetővé ternni (a kiosztási jegyzék „születési éve“ rovatában), mert részükre­­­­ tekintet nélkül lakóhelyükig A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete a cukor- és finomlisztellátás szabályozása tárgyában Részletes tájékoztató a cukor- és finomliszt­ellátás szabályozásával kapcsolatos tudnivalókról ÚJ ÉV! ÚJ ESÉLYEK! ÚJ NYEREMÉNYEK! TOTÓZZON N­Y­E­R­H­E­T! 3

Next