Magyar Nemzet, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-01 / 50. szám
____ Ötéves tervünk új távlatai . Népgazdaságunk fejlődésének meggyorsulása azt jelenti, hogy az ötéves tervről szóló törvényben kijelölt feladatokat az ipar és közlekedés terén mintegy 3, 3 és fél év alatt meg tudjuk valósítani, éis ha behozzuk a mezőgazdaságunk fejlődésében mutatkozó elmaradást, akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ötéves tervtörvényben előírt öszszes feladatokat, tehát egész mostani ötéves tervünket 4 év alatt, vagy ennél is rövidebb idő alatt megvalósítjuk. — Mint láthatják az elvtársak, az ötéves tervünk megbukott. (Derültség.) Legalább is, ha hinni lehet a New York Times tudósítójának, aki — Rákosi elvtárs referátumát kommentálva — azt írta: „A Kommunista Párt főtitkára bejelentette, hogy az ötéves terv megbukott.“ (Nagy derültség.) Mindennek érdekében szükséges ötéves tervünknek olyan átdolgozása, melynek értelmében a még hátralévő 4 évre az eredetinél sokkal nagyobb feladatokat állítunk országunk elé, s mely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek népgazdaságunk fejlődésében az ötéves terv első évi részlegének megvalósítása során kerültek felszínre. — ötéves népgazdasági tervünket oly módon kell átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagyis mindenekelőtt a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamosenergia és a gépgyártás, s általában a termelőeszközöket előállító iparágak fejlődését. Csak ily módért tudjuk még inkább fokozni könnyűiparunk termelését, kielégíteni a mostaninál sokkal nagyobb mértékben népünk gyorsan növekvő sokféle szükségleteit, hatalmasan megnövelnünk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk kulturális színvonalát, értékben mintegy 150 százalékkal nő, az egész ipar termelési értékében 30 százalékra csökken. De kifejezésre jut nagyiparunk szerkezetének megváltozása abban is, hogy a gépipar termelése 1954-ben, az ötéves terv utolsó évében az egész ipar termelési értékének körülbelül egyharmadát fogja szolgáltani, szemben a 3 éves terv utolsó évével, amikor a gépipar termelése az egész ipari termelés értékének kereken egyötöde volt. Ezek az adatok kézzelfoghatan mutatják, milyen hatalmas lépés teszünk előre új 5 éves tervünkkel országunk iparosítása útján. A mezőgazdasági termelés értékének 5 éves tervünk végére, 1954-re, legalább 50—55 százalékkal kell meghaladni az 1949. évi mezőgazdasági termelés értékét, szemben az 5 éves tervtörvényünkben megállapított 42 százalékos növekedéssel. Annak ellenére, hogy mezőgazdaságunk termelése hatalmas mértékben növekszik, a mezőgazdasági termelés értékének aránya az ipari termelés értékéhez viszonyítva csökkenni fog, ami, tekintettel országunk szocialista iparosítására, törvényszerű jelenség. A háború élő, 1938-ban, az ipar és a mezőgazdaság termelési értékének aránya körülbelül 53:47 volt az ipar javára. Ez az arány 1954-re még inkább az ipar felé tolódik el és körülbelül 80:20 lesz. Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényünk nagyiparunk számára öt év aolt a munka termelékenységének 50 százalékos emelkedését írja elő. Az ötéves terv első évében a termelékenység terén elért eredmény, továbbá a beruházások igen nagymértékű megemelése, a termels jobb megszervezése s egy sor más körülmény lehetővé teszi, hogy új, módosított ötéves tervünkben a termelékenység növekedését ne az eredeti 63 százalékban, hanem mintegy 90-100 százalékban irányozzuk elő, vagyis alapjában arra vegyünk irányt, hogy nag iparunkban a munka termeékenységét öt év alatt mintegy megkétszerezzük. (Taps.) : — Az ötéves tervről szóló törvény előírja, hogy öt év alatt iparunkban 489 060 új munkást és alkalmazottat kell munkába álltani. A számítások azt mutatják, hgoy iparunknak — ezt Rákosi elvtárs már említette — az ötéves tervidőszakban ténylegesen körülbelül 600— 650.000 új munkásra és alkalmazottra lesz szüksége. 1954-re 27,5 millió tonna szén termelését irányozzuk elő. Ami a villamosenergia termelését illeti, ötéves tervünk azt a feladatot tűzi ki, hogy 1954-re 4,2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évére villamosenergia termelésünket 6 -6,5 milliárd kilowattórában állapítsuk meg, ami azt jelenti, hogy villamosenergia termelésünket 1949-hez képest csaknem megháromszorozzuk. A vegyipar termelési értékét az ötéves tervben meghatározott színvonalhoz képest, mintegy 70%-kal javasoljuk növelni, ami 1949-hez képest azt jelenti, hogy öt év alatt vegyipari termelésünket megnégyszerezzük. A tömegmikikiparnak, a finommechanikai iparnak, az erősáramú villamosiparnak és a híradástechnikai iparnak 1954- ben új tervünk szerint meg kell közelítenie a 12 milliárd forint termelési értéket, vagyis háromszor akkora értéket, mint amil mikorát ötéves tervtörvényünk megállapít és ötször akkorát, mint ezek az iparágak 1949-ben termeltek. Ugyancsak igen jelentős mértékben fog emelkedni építőanyagiparunk termelése is, az 1949. évinek közel négyszeresére. — A mezőgazdaságnak nyújtandó segítségről némi képet ad, ha megemlítjük, hogy az ötéves tervtörvényben előirányzott 22 800 traktor helyett a mezőgazdaságnak 26—28.000 traktort kívánunk juttatni és az öntözött terüívelet, a szovjet tapasztalatok felhasználásával, nem 118.000 kftt. uroddal akarjuk megnövelni, mint ahogy ezt az ötéves tervről szóló törvény megállapítja, hanem 323.000 kát. holddal, minek folytán egész öntözött területünk mintegy 370.000 kát. holdra növekszik, az 1949-ben öntözött terület nyolcszorosára. Míg 1939-ben 1 kat. hold szántóterületre mindössze 6 kilogramm műtrágya jutott és a 3 éves tervünk utolsó évében, 1949-ben, 12 kilogramm, addig 5 éves tervünk utolsó évében, 1954-ben, minden kat. hold szántóterületre 73 kilogramm műtrágya fog jutni a városokba és meg fogja könnyíteni a város és a falu közötti áruforgalmat is. Mit kap Salgótarján, Gödöllő, Várpalota, Tatabánya a tervtől ? Az ötéves tervről szóló törvényünk ISON 100 új lakás építését írja elő, írtervből 90.000 a városokra és 90.000 a falvakra jut. Új, módosított ötéves tervünkben 220.000 új lakás építését javasoljuk azzal, hogy a város és a falu között az arány változatlan maradjon. De talán a nagy, az egész ország fejlődésére vonatkozó számoknál is kézzelfoghatóbban mutatják, milyen hatalmas átalkuláson megy át hazánk az új ötéves terv alapján, ha többé-kevésbbé találomra kiragadunk néhány községet és várost, kisebb városokat s megnézzük, mit kapnak ezek az ötéves tervidőszakban. Nézzük csak: Salgótarján kap 800 új lakást, egy új 400 ágyas kórházat, két általános iskolt és egy kulúrházat. Gödöllő kap a már említett új mezőgazdasági egyetemen kívüli 200 új lakást, egy új gimnáziumot, egy új kultúrházat, új orvosi rendelőt, új strandfürdőt és sportuszodát. Szigetszentmiklós kap 1900 új lakást, 600 személyes munkászállót, három új álalános iskolát, egy új mentőállomást, két új csecsemőotthont, négy új óvodát, egy új kultúraházat, egy új szünotthont, egy új strandfürdőt, egy új népfürdőt, új sportpályát és új gyógyszertárat. (Taps.) Várpalota kap a többi között 1450 új lakást, egy új szülőotthont, egy napközis óvodát, ogy új bölcsődét, egy új mentőállomást, egy új iskolát, egy új kultúrházat. Tatabánya kap 1680 új lakást, egy új szakorvosi rendelőtetétetet, három új óvodát, négy új bölcsődét, egy új kultúrházat, egy új szakiskolát, két új általános iskolát, egy új sportpályát, egy új népfürdőt, gyógyszertárat stb. (Taps.) És ezt így lehetne, elvtársak, felsorolt órákon és órákon keresztül az ország minden városára, minden községére vonatkozóan. S a felsorolásból szándékosan kihagytam hazánk gyönyörű fővárosát, Budapestet, melyre eddig sem jeledkeztünk meg, kihagytam máris hatalmas ütemben fejlődő második ipari és kulturális központunkat, Miskolcot és államban nagyobb városainkat, mert idő hiányában egyszerűen lehetetlen felsorolni mindazt, amit új, felemelt ötéves tervünk hazánk fővárosának és nagy vidéki városainak juttat. És nem szóltam új szocialista városainkról sem, melyeknek egyikét, Dunapentelét, mint ismeretes, már teljes gőzzel építjük. Az elmondottak, azt hiszem, kézzelfoghatóan mutatják, hogy új, kódosítt éves tervünk hazánkat gazdagabbá és erősebbé, népünket jómódúbbá és művesebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává alakíja át. (Nagy apa.) De az elmondotak azt is mutatják, hogy Új, módosító 5 éves érvünk még fokozotabb mértékben, mint eddig 5 éves érvünk volt, a béke építésink a terve, a békefront magyarországi szakasza megszilárdításának a terve. (Viharos taps.) 51 milliárd helyett 80-85 milliárd beruházás . Megvizsgálva tehetségeinket és szükségleteinket, arra az eredményre juttunk, hogy — amint ezt már Rákosi elvtárs emlíette — az ötéves tervtörvényben előírt, kereken 51 milliárd forint beruházással szemben 1950—54-ben mintegy 80— 85 milliárd forintot tudtunk és kell beruháznunk népgazdaságunkban. Más szóval: az ötéves tervről szóló törvényben előírt beruházás összegét mintegy 65— 70 százalékkal tudjuk és kell megemelnünk. — A minegy 80—85 milliárd forintnyi összes beruházásból körülbelül 40 milliárd forintot javasolunk juttatni a gyáriparnak, szemben az ötéves tervről szóló törvényben előírt 21,3 milliárd forinttal. Tehát elvtársak, míg népgazdaságunk egészében a beruházások összegét a tervtörvényben megállapító összeghez képest mintegy 65—70 százalékkal emeljük, addig az ipari beruházások összegét mintegy 90 százalékkal növeljük meg. A gyáriparra jutó mintegy 40 milliárd forintnyi beruházásból javasolunk 37—38 milliárd forintot a nehézipar beruházásaira, nehéziparunk fejlesztésére fordítani, szemben az öéves tervtörvényben erre a célra megállapítod 18,3 milliárd forinttal. Vagyis azt javasoljuk, hogy a nehézipar fejlesztésére beruházandó összeg több mint kétszeresére emelkedjék annak az összegnek, amelyet az eddig érvényes határozatos tervtörvényünk a nehézipar fejlesztésére előirányzott. Ugyanekkor javasoljuk mintegy 13—14%-kal megemelni a könnyűiparra jutó beruházásokat is. A javasolt beruházási öszszegből 11 milliárd forintot tartunk szükségesnek beruházni mezőgazdaságunkba, szemben az 5 éves tervtörvényben előírt 8 milliárd forinttal. Tehát azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági beruházások összegét kb. 40 százalékkal emeljük fel. A mezőgazdasági beruházások ilyen jelenős felemelésére azért van szükség, hogy felszámolhassuk mezőgazdaságunk elmaradottságát . Természetesen ,a mezőgazdaságban közvetlenül beruházni javasolt 11 milliárd forinton felül, a módosított 6 éves népgazdasági terv alapján, meg fog növekedni a mezőgazdaság részesedése azokban a beruházásokban is, amelyeket nem közvetlenül a mezőgazdaságra fordítunk, de amelyek ténylegesen a mezőgazdaság, a dolgozó parasztság, a falusi lakosság érdekeit szolgálják: új utak építése, általában közlekedési és postai hálózatunk fejlesztése, a falusi kultúrothonok, könyvtárak létesítése, a mezőgazdasági szakiskolák és különféle tanfolyamok számának növekedése, községek rendezése, a falvak villamosítása, az egészségügyi hálózat kiterjesztése a falura, állategészségügyünk gyökeres megjavítása, stb.• Közlekedésünk fejlesztésére a felemelt beruházási összegből kereken 10 milliárd forintot javasolunk fordítani, szemben az 5 éves tervtörvényben előírt 7,5 milliárd forinttal.• Felemelt, 80—85 milliárd forintnyi, beruházási előirányzatunkból mintegy 10 milliárd forintot javasolunk jutatni lakásépítésre, község- és városfejlesztésre és különféle kulturális létesítményekre, szemben az 5 éves tervről szóló törvényben ezekre a célokra megállapított 74 milliárd forinttal. Vagyis az emelkedés itt mintegy egyharmadnyi. Az építőipar beruházásaira kereken 3 milliárd forinot javaslunk fordítani. Lehet, hogy az első pillanatra ez az összeg túlzottnak látszik. Azonban nem szabad elfelednünk, hogy beruházásainknak több mint fele építkezés, hogy építőiparunk, Jóllehet már eddig is sokszázmillió forintot fordítunk gépesítésre, még mindig jelentősen elmaradt gyáriparunktól a gépesítés színvonala tekinetében. — Felemelt ötéves tervünkben foglalt nagyobb feladatok azt is megkövetlik, hogy az eredeti tervben előirányzott öszszegnek sokszorosát fordítsuk ipari és tudományos kuatásokra, s hogy a mostaninál sokkal szorosabb kapcsolatot teremtsünk a gyakorlat embereinek és a tudomány művelőinek munkája közöt. Az ipari termelés fokozásának terve . Részben a beruházandó összegnek igen jelentős felemelése, részben a termelékenység növelése s az önköltségcsökkentés lehetővé és egyben szükségessé teszik, hogy átdollgozott 5 éves tervünkben iparunk termelésének emelkedését jóval erőteljesebben fokozzuk, mint ez: az 5 éves tervről szóló törvény megállapítja- Ismeretes, hogy az 6 éves tervről szóló törvény az ipari termelésnek 86,4 százalékos emelkedését írja elő a tervidőszak utolsó évére, azaz 1954-re, a 3 éves terv utolsó évében, azaz 1949-ben elért termelési értékhez képest. A számítások azt mutatják, hogy figyelembevéve az 5 éves év első évében elért eredményeket, a beruházások növekedését, a már feltárt tartalékokat, ipari termeléünket 1954-re, 1049-hez képest nem 804 százalékkal, hanem körülbelül 200%-kal tudjuk emelni, a nehézipar termelését pedig mintegy 280—29!) százalékkal javasoljuk megemelni (nagy tans) a terv.Örvényben mnegálapított 104-3% helyett, sis annak c’’mé-e, hogy köny- Byűiparunk bvruházásait a tervtörvényben előírthoz viszonyítja az új 5 éves tervben csak további 13—14%-kal javasoljuk emelni, a könnyűipar termelésének növekedését az 5 éves terv utolsó évére, a 3 éves terv utolsó évéhez képest a tervtörvényben megállapított 72,9 százalék helyett mintegy 150 százalékkal javasoljuk előirányozni. A könynyűipar termelésének ilyen nagyarányú növekedését elsősorban az teszi lehetővé, hogy iparunknak ezen a területén a még kiaknázatlan tartalékok különösen nagyok, másrészt pedig az, hogy az új beruházások a könnyűiparban sokkal gyorsabb és vizonylag sokkal nagyobb eredményt hoznak, mint a nehéziparban. Megvátozik a nagyipar szerkezete . Az új 5 éves terv eredményeként meg fog változni nagyiparunk szerkezete. Ez a változás kifejezésre jut abban, hogy az 5 éves tervidőszak végére a termelőeszközöket előállító iparágak részesedése az egész ipar termelési értékében körülbelül 70 százalékba emelkedik, a fogyasztási cikkeket előáltó iparé pedig annak ellenére, hogy mint előbb láttuk, termelése abszolút Magyar Nemzet Hazánk a vas és acél országává válik — A hatalmas változást, melyet új, módosított ötéves tervünk jelent népgazdaságunk fejlődésében, az egyes fontosabb termelési ágak fejődésén keresztül is világosan érzékelhetjük. Így például nyersvastermelésünknek az 1949. évi 398 000 tonnáról 1954-ben mintegy 1.300.000 tonnára kell növekednie, acéltermelésünknek pedig megfelelően 860.000 tonnáról közel 2.200.000 tonnára kell emelkednie. Magarországon a bábony előtti utolsó békeévben, 1938- ban mindössze 648.000 tonna acélt termetek. Tehát1954-ben új, félémért ötéves tervünk szerint országunk acéltermelése a háború előtti Horthy-Magyarországénak közel három és félszeresére fog emelkedni. Vagy másként kifejezve: 1938-ban az ország minden lakosára az évi termelésből átlagosan 70 kilogramm acél jutott, 1954-ben pedig 236 kilogramm acél fog jutni. Ezeken a számokon lemérhetjük azt a hatalmas fejlődést, amelyet országunk számára új, felemet ötéves tervünk jelent. Az új ötéves terv eredményeként hazánk a vas és az acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik. (Hosszantartó nagy taps. — Nehéziparunk termelés! értékének 1954-ben el kel érnie az 55—450 miliárd fontot’. yauvis kerekén kétszer akkora értékét, mint amekkorát eredeti ötéves tervünk erre az évre előirányoz. Ötéves, tenniük szerint 1951 ben 18,5 millió tonna szenet kellett volna termtelnünk Az új módosított ötéves tervben azt javasoljuk, hogy Az ötéves terv végére népgazdaságunk minden területén megszűnik a kizsákmányolás . Az 5 éves tervről szóló törvény azt a feladatot tűzte ki, hogy 5 év leforgása alatt a nemzeti jövedelem színvonalát 63%-kal kell emelni. 1954 re, az 5 éves terv utolsó évére a nemzeti jövedelmünket mintegy 120—140 százalékkal magasabbra tervezzük az 1949. évinél. Emellett az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 51 százalékról 64—65 százalékra emelkedik. A tőkés szektor részesedése pedig a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 20 százalékról 1—2 százalékra zsugorodik össze. (Nagy taps.) — Országunk nemzeti jövedelmének ilyen szerkezeti megváltozása egyrészt azt tükrözi, hogy ipari fejlődésünk jelentékeny mértékben meggyorsul, másrészt pedig azt mutatja, hogy az 9 éves terv végére hazánkban lényegileg megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása a népgazdaság minden területén. (Viharos taps.) —“ Új, felemelt 5 éves tervünk eredményeként népünk életszínvonala sokkal nagyobb mértékben fog emelkedni, mint ezt eredeti 5 éves tervünk megállapítja. Ismeretes, hogy az ötéves tervről szóló törvényünk az 5 éves tervidőszakra, tehát az 1950—54. évekre 35 százalékos csekszinvonalemelkedés ír e . Ezzel szemben módosított, új ötéves tervünkben népünk életszínvonalrak emelkedését mintegy 50—55°okal javasoljuk megalapítani. Ez azt jelenti, hogy az 5 éves tervidőszak alatt népünk életszínvonala legalbb a másfélszeresére emelkedik, millió forint beruházás. Az öt éves tervidőszak végére hazánkban kereken 2500 kultúrotthon fog működni, vagyis körülbelül ötszöröse annak, amivel 1950 ben rendelkeztünk. A 2500 túl túrótthoniból, a amely 1054 ben működni fog, 1850 jut a falura. A falusi lakosság számára rendkívül fontos úthálózatunk gyökeres megjavítása, hatalmas útépítési programmunk megvalósítása. Új, módosított ötéves tervünk értelmében ugyanis, az ötéves tervidőszak alatt 2690 kilométer hosszúságú új úthálózatot építünk. Ugyancsak döntően a falusi lakosság érdekeit szolgálja a gazdasági vasutak hálózatának a fejlesztése. Gazdasági vasutainkat az új 6léves terv szerint országosan egységes hálózatá építjük ki és szervesen összekapcsoljuk a nagyvasúti hálózattal. Mindez lehetővé teszi, hogy a falusi lakosság az év bármely időszakában könnyen eljuthasson a Szociális és kulturális felemelkedésünk — Az életszínvonalnak a másfélszeresére való emelkedése elsősorban abban jut kifejezésre, hogy lényegesen megnövekszik az 1 főre jutó, legkülönfélébb közszükségleti cikkek fogyasztása, úgy 1949-hez, mint 1950- hez képest. Így pl. az 1950- évi fogyaszáshoz viszonyítva az 1 főre jutó átlagos fogyasztás 1954-re tejben 45 százalékkal, cukorban 30—35 százalékkal, zsírban 25 százalékkal, cipőben 50—60 százalékkal lesz magasabb. Az 1 főre jutó fzönyvfogyasztás ugyanezen idő alatt a kétszeresére emelkedik (Taps.) — Óriási mértékben fog fejlődni hazánkban új 5 éves tervünk eredményeként a szociális biztosítás és a népegészségügy A biztosításba bevontak száma az 1949. évi 33 millió főről az 5 éves tervidőszak végére, 1954- re, 6,7 millióra emelkedik, azaz több, mint megduplázódik. Ez azt jelenti, hogy országunk lakosságának mintegy 70 százaléka fogja élvezni e szociális biztosítás előnyeit- Különösen nagy jelentőségű az ennekkedé® a falusi lakosságnál, amennyiben a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a swift!?« biztostártba bevontak között az 1949. évi 3 száralékról 37 százalékra növekszik. A biztos'fé'ba b«vontak számának kn'lmas megr '’fi* -‘’"A TT* ho^V a rendelőinézet hálózatot is igen nagy mértékben fejleszszük. Itt 1954-re, 1949-hez képest, mintegy 90—95 százalékos emelkedést irányozunk elő. A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javítására mintegy 350-330 új falusi orvosi szakrendelőintézetet építünk. Az üzemi dolgozók egészséges munkaviszonyainak biztosítása érdekében, a mienknél sokkal magasabb szovjet normák alapulvételével, az üzemi mosdók, zuhanyozók, öltözők és egyéb üzemi egészségügyi létesítmények fellesit- képességét mintegy 400 millió forint új beruházással az 1949- évinek a kétszeresére emeltük. A bö'cödei férőhelyek száma 1954-ben kereken az ötszöröse lesz annak, ami volt 1949-ben. — Kulturális feleövelkedésünk ütemének meggyorsulására jellemző, hogy új, módosított ötéves tervünk értelmében egyetemek, főiskolák, és mezőgazdasági technikumok, középüktedók és ipari tanztóintézmények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1,7 milliárd forintot ruházunk be, a sokszorosát annak, amit az ötéves tervről szóló törvényünk erre a célra megállapított. (Tans.) Négy új műegyetem mellett ú na-n mezőgazdasági pcvetemet is építünk Gödöllőn. Tudományos kutatás-s 5 év a'tot csams-n 1,7'árd forintot fordíton s ebből a hatalmas összegből csaknem 800 .Csütörtök, 1951 mkrems ! A munkaerő kérdése egykor és most •— Módosított, felfelé javított 5 éves népgazdasági tervünket sok tekintetben új felételek között kell megvalóssanunk, amelyek Pártunkkal, kormányunkkal, munkásosztályunkkal, dolgozó népünkkel szemben is új, nagyobb követelményeket támasztanak. — Az egyik legfontosabb új feladat, amellyel meg kell birkóznunk, a népgazdaságunk fejlődéséhez elengedhetetlen a szükséges munkaerő kérdése, ilyen kérdés nem létezik a tőkés országokban és ismeretlen volt természetesen, a nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon is. — „Munkanélküliség mindig volt és mindig lesz“ — írta * Horthey-féle fasizmus idején * Székesfőváros Statisztikai Hivatala által kiadott hivatal«» könyv. „Túltermelés van az értelmiségi pályákon. A kenyérkereső osztályok megoszlásában olyan eltolódás következett be, hogy a közvetlen termelő társadalmi rétegek nem tudják ellátni a túlontúl nagyra nőtt értelmiségi tábort“ •— olvassuk ugyanennek a Székesfővárosi Statisztikai Hivatalnak egy másik kiadványában. — És Horthy Székesfővárosi Statisztikai Hivatalának igaza volt annyiban, hogy a tőkés rendszerben mindig volt és mindig lesz munkanélküliség, mindig volt és mindig lesz „túltermelés“ az értelmiségi pályákon. Magyarországon is, ahhoz, hogy megszüntessük a munkanélüliséget, meg kellett dönteni a tőkés társadalmi rendet s elindítani a népi demokrácia útján a népgazdaság szocialista építését. — Ötéves tervünk kezdetekor még alig volt kérdés számunkra a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert a munkaerő magától jelentkezett az üzemeknél, gyáraknál, építkezéseknél, stb. — Jelenleg azonban és a t®o vábbi években szervezett, terv* szerű, céltudatos munkaerő* gazdálkodás nélkül nem tudjuk megvalósítani az előttünk álló megnövekedett feladatokat, mert visszavonhatatlanul meg* szüntettük országunkban a tő kés rendszer átkos örökségét, a munkanélküliséget. Hála a szocializmust építő népi demokráciának, az éhség korbácsa nem hajszolja többé az üzemek felé a munkanélküliek tízezreit, mint