Magyar Nemzet, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

t­ viselő a miniszterelnökhöz In­tézett levelében megállapítja, hogy a július 15-i béketalálkozó előkészületei olyan időpontban folynak, amikor a koreai fegy­verszünetről szóló javaslatok és a nemzetközi feszültség enyhü­lésének lehetőségei nagy remé­nyeket ébresztenek az emberek­ben és amikor a francia nép azt kíván­t, hogy a vol szövet­ségesek között ismét a tárgyalá­sok, szelleme legyen irányadó. Éppen ezért a közvéleményt meglepte és felháboríto­ta a kor­mány be­illó határozata. Sok francia értelmiségi, köz­tük, több egyetemi tanár, aka­démiai tag, művész, tudós és orvos felhívást adott ki. „Az öthatalmi békeegyezmény meg­kötését nem lehet tovább halo­gatni — mutat rá a felhívás. — A kormányoknak ezzel szava­tosságot kell nyújtani­uk béke­akaratukról. Az a kormány, amely­ megtagadja ennek az egyezménynek aláírását, elis­meri ezzel, hogy háborút ak­ar." A felhívást Joliol­ Cuire, Bour­­guignon tanár, az Orvosi Aka­démia tagja, Hadamard és La­­cassagne akadémiai tag, Le­­febvre, a Sorbonne tanára, Mornet főügyész, Jean Et­el, a világhírű rajzoló, Daquin, a békedíjas filmrendező, Desor­­mieres, a világhírű karmester, Paul Éluard, Maurice Rostand, az ismert írók és a francia értelmiség színe-java írta alá. Bizalmatlansági indítvány az olasz szenátusban az amerikai megszállás miatt Az olasz minisztertanács jóvá­hagyta Sfo­rza külügyminiszter jelenését a livornói kikötőnek az amerikaiak részére történt átengedéséről és az amerikai fegyveres erők olaszországi át­menő forgalmának engedélyező sérül. A szenátusban több kom­munista szenátor, valamint két pártonkívüli szenátor együttes bizalma­tansági indítványt ter­jesztett elő az olasz kormány ellen. A bizalmatlansági indít­vány megállapítja: a nápolyi új amerikai főhadiszállás meg­teremtése és új amerikai támasz­pontok létesí­ése olasz területen Olaszországot eleve abba a helyzetbe hozza, hogy az USA támadó háborúja esetén ön­működését hadviselő féllé vélik. Eisessl­­mer titkos megbeszélése Franco katonai megbízottjaival A római­­Avanti» közlése sze­rint pénteken részletek váltak ismeretessé Franco katonai meg­­bízottainak Eisenhowernél tett látogatásáról. Hitelt érdemlő források szerint Eisenhower tábornok bizalmas adatokat kért Francótól Spanyolország fegy­veres erőiről és hadiiparáról. Néhány nappal később a mad­ridi kormány titokban küldött­séget menesztett Párizsba Eisen­­howerhez. A tárgyalások érin­tették a spanyol fegyveres erők részvételét az­­atlanti hadsereg­ben­. A küldöttség tájékoztatta Eisenhowert, hogy a madridi kormány kész­­nagylétszámú kiképzett hadsereget­ létesíteni, ha Spanyolország megkapja a szükséges gazdasági és katonai segítséget. Franco megbízottai ezenfelül azt követelték, hogy Spanyolország­­egyenjogú lehes­sen az Atlanti Egyezmény vala­mennyi többi aláírójával, mind a katonai, mind pedig a gazda­sági jellegű kérdések eldöntése történt. Eisenhower kijelentette, hogy Spanyolországot egyelőre az atlanti szövetség nem hivata­los tagjának tekinti, és mint ilyen, gazdasági segítséget kap az USÁ-tól. Eisenhower és a francóista küldöttség elhatá­rozta, hogy időszakosan titkos tanácskozásokat folytat. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának jegyzéke a Szovjetúnióhoz az USA Japán békeszerződéstervezete ügyében Pak Hen-En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere jegyzéket intézett a Szovjetunió külügyminiszteré­­he­s»,amelyben köszünetet mond az úgy, hogy a szovjet kormány megküldte számára az USA kor­mányához június 10-én intézett jegyzékét a japán békeszerződés ügyében. A jegyzék hangsúlyoz­za,­­hogy a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormánya teljes egészében támogatja a szovjet kormány állásfoglalását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szerint a Japánnal kötendő békeszerző­dés előkészítésének külön útja, amelyet az USA kormánya nyil­vánvalóan önös céllal választott, egyáltalán nem vezet a Távol- Keleten békés rendezésre, hanem ellenkezőleg, új, nemkívánatos bonyodalmakat idéz elő az or­szágok közti kölcsönös kapcso­latokban. A békeszerződést nem lehet a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül előkészíteni, hiszen annak népe küzdött leg­hosszabb időn át a japán agresszió ellen, és minden nép­nél többet szenvedett attól. A Kínai Népköztársaság a béke döntő fontosságú tényezője a Távol-Keleten, és részvétele nél­kül semmiféle békés rendezés nem lehet érvényes. Az USA megkísérli, hogy a Szovjetúniót, a Kínai Népköztársaságot és más országokat távoltartson a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésétől, és az igazságos, mindenoldali szerződés helyébe különbékeszerződést csempész­­szen. Ezek a törekvések elárul­ják, hogy az amerikai uralkodó körök meg akarják szilárdítani hadállásaikat a megszállott Japánban, és azt az amerikai agresszió ázsiai főtámaszpont­jává­­akarják tenni. A jegyzék hangsúlyozza, a koreai népnek, amely a japán agresszió első áldozata volt és hozzájárult a japán militariz­­mus ellen vívott fegyveres harc­hoz, jogot kell kapnia, hogy részt vegyen a Japánnal köten­dő békeszerződés előkészítésé­ben. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságnak, amely Japán közvetlen szomszédja, különös érdeke a japán agresz­­szió­­megakadályozása és Japán dem­okratikus fejlődésének biz­tosítása. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya hang­súlyozza, Koreának különös érdeke, hogy a békeszerződés elegendő biztosítékot szolgálta­s­­í­tött a japán militarizm­us újjá-­­­születése ellen. Az USA koreai fegyveres intervenciója végleg leleplezte az amerikai inter­venciósoknak a japán militariz­­mus újjáteremtésével követett bűnös céljait. Az amerikai meg­szálló hatóságok Japánt hadi­anyagraktárukká és a távol­keleti amerikai agresszió fő katonai támaszpontjává akarják változtatni, az újjáteremtett ja­pán hadsereget pedig Ázsia népei ellen irányuló katonai kaland­jaik megvalósítása során ágyú­töltelékként akarják felhasz­nálni. Japán aktívan részt vesz az amerikai­­intervenciósoknak a koreai nép ellen folytatott rablóháborújában. A Chicago Daily News tokiói tudósítója nem alaptalanul írta: «Ha Japán nem nyújtana segélyt, már ki­űztek volna bennünket Koreá­ból». A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya támogatja a szovjet kormány­nak azt a javaslatát, hogy Japán a békeszerződésben vállaljon kötelezettséget, hogy nem lép be semelyik állam ellen irányuló koalícióba, és hogy vonják ki az amerikai megszálló csapato­kat Japánból a békeszerződés megkötése után. Kétségtelen, hogy amennyiben az Egyesült Államoknak nem állanának ren­delkezésére a japáni stratégiai támaszpontok, sem pedig Japán katonai potenciálja, nem tudta volna a koreai intervenciót ily nagy arányokban folytatni. Ter­mészetes, hogy a koreai népnek, amely harcol az amerikai inter­venció ellen, létérdeke, hogy a jövőben államának határait ne fenyegessék az agresszív amerikai imperializmus jogtala­nul szomszédba telepedett fegy­veres erői. A jegyzék végül kijelenti: ami a területi és egyéb kérdése­ket illeti, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormánya ugyancsak csatlakozik a szovjet kormány álláspontjához és úgy véli, hogy becsületesen teljesí­teni kell a kairói nyilatkozat, a jaltai egyezmény és a potsdami nyilatkozat kikötéseit. *­• A francia kormány által az amerikai légierők rendelte­tésére bocsátott francia repülő­tereket most amerikai táborno­kok szemlélik meg. Norstad tábornok, az Északatlanti Szö­vetség légierejének amerikai parancsnoka Casablancába ér­kezett, hogy megtekintse az épülő repülőteret, amelyet az amerikai bombázógépek részére építenek. Magyar Nemzet Vaszilevszkij marsall napi parancsa a Szovjetunió Légierejének Napja­­alkalmából Moszkva, június 30. (TASZSZ) A TASZSZ közli a Szovjet­unió hadügyminiszterének napi-, parancsát: „Repülő és navigátor, mérnök és techni­kus, repülő, lövész és rádiótávirász, repü­lőtuch­anikus és motorkezelő, repülőipari dol­gozó elvtársak­! Katona és tisztes elvtársait! Tiszt és tábornok elvtársiak! A Szovjetúnió Légiere­jének Napját a szovjet nép az idén a sztálini légierő fejlesztésében és harci képességének növelé­sében elért újabb sikerekkel ünnepli. Sztálini sólymaink ön­zetlen odaadással a szovjet nép, a Kommunista Párt, a szeretett Szovjet kormány és a nagy ve­zér és tanító, Szikim­ elvtárs iránt, valamennyi szovjet ka­tonával együtt éberen őrködnek népünk alkotó munkája fölött és biztosan védelmezik a Szov­­jetúnió állami érdekeit. A re­­pülő­p­ar dolgozói az ünnepet a repülőtechmika fejlesztésének és elsajátításának telén elért újabb eredményekkel ünnepüik. Üdvözlöm és köszöntöm Önöket a Szovjetúnió Légiere­jének Napja alkalmából és to­vábbi sikereket kívüliek a re­­p­ülő technikának és a repülés művészetének elsajátításában, a fegyelem erősítésében és a légi­erő harci készségének fokozá­sában. A Szovjetúnió Légiere­­jének Napja tiszteletére meg­parancsolom: ma, 1951. július 1-én Moszkvában, hazáánk fővá­rosában és a szövetséges köz­társaságok fővárosaiban húsz tüzérségi díszössztüzet adja­nak le. Éljen a hatalmas sztálini légterű! Éljen a hős szovjet nép és éljenek dicső fegyveres erőink! Éljen a bolsevikek nagy pártja! Éljen a szovjet kormány! Dicsőség nagy vezérünknek, tanítónknak, lángeszű hadvezé­rünknek, a Szovjetunió genera­­lisszim­uszának, Sztálin elvtárs­­nak! VASZILEVSZKIJ, a Szovjetúnió hadügyminisztere, a Szovjetúnió marsallja“ Malik eljut­atja az ENSZ titkárságához a Béke Világtanács határozatait New York, június 30. (TASZSZ) J. A. Maliig, a Szovjetúnió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében, aki júniusban a Biztonsági Tanács­elnöke, pénteken a következő levelet küldte az ENSZ titkár­ságának: „Június 27-én mint a Bizton­sági Tanács elnöke, a követ­kező táviratot kaptam Joliot- Curie-től, a Béke Világtanács elnökétől: „3. A. Maliknak, New York 680. Park­ Avenue. A Béke Világtanács küldött­sége nem kapott beutazási ví­zumot. Kérjük, hogy fogadja Robesont és Oph­aust, a kül­döttség USÁ-ban lévő tagjait. Joliot-Curie.*^ Joliot-­Curie e kérésének meg­felelően június 28-án fogadtam a Béke Világtanács küldöttsé­gének az USÁ-ban lévő tagjait: Paul Robesont és Clemenline Paolone asszonyt. (Paolone asszony Vylard Uphaus kül­döttségi tagot képviselte, aki ezidőszerint a chica­gói békevédelmi kongresz­szuson vesz részt.) Paul Robe­son és Clementine Paolone asszony Joliot­ Curienek, a Béke Világtanács elnökének megbí­zásából nekem, mint a Bizton­sági Tanács elnökének a kö­vetkező okmányokat adta át: 1. Az 1050. november 16-tól 22-ig Varsóban tartott II. Béke Világkongresszuson az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez elfoga­dott felhívást és a Béke Világ­­tanács 1951. február 21-től 26-ig Berlinben tartott első üléssza­kán hozott határozatokat. 2. Paul Robesonnak, a Béke Világtanács küldö­ttségi tagjának nyilatkozata, amelyet 1951. jú­nius 28-án adtak át a Bizton­sági Tanács elnökének. 3. Dr. Willard Uphausnak, a , ,^Jake Vi’já^tanács * küldöttségi tagjának nyilatkozata, amelyet 1951. június 28-án adtak át a Biztonsági Tanács elnökének. (Az okmányok mellékelve.) Kérem, hogy ezt a levelemet a mellékelt okmányokkal együtt a Biztonsági Tanács okmányai­ként tegyék közzé és hozzák a Biztonsági Tanács tagjainak tu­domására." Termelési értekezletek az üzemekben július 11 és július 18 között A SZOT titkárságának határo­zata értelmében július 11-től július 18-ig (szerdától szerdáig) terjedő héten az ipari, közle­kedési és kereskedelmi vállala­toknál, bányákban, hivatalok­nál, intézményeknél (építőipar­ban csak a telepített üzemek­ben) termelési értekezletet tar­tanak. A termelési értekezleten a dolgozók a vállalatok igazga­tóinak, műhelyfőnökeinek be­számolói alapján megvitatják az 1951. második évnegyed terv­teljesítésének eredményeit és a harmadik negyedévi terv fel­adatait. Gyors ütemben épül a Bor­áros-téri híd Nagy lendülettel indult meg ötéves tervünk egyik újabb al­kotásának, a Boráros-téri híd­nak vasszerelési munkája. A hídépítés minden egyes dolgo­zója versenyben végzi munká­ját. A női munkaerők fokozot­tabb munkába állításáról szóló minisztertanácsi határozat szel­lemében egyre több nő kap munkát a Boráros­ téri híd épí­tésénél is. Jelenleg húsz nő dol­gozik a híd építkezésénél és mind a parti, mind a vízfeletti szerelési munkákban „férfia­­san” megállják helyüket. A sJOSÍEAI NÉPHADSEREG EECOVOIAISU BIADUJELENTÉSE A Koreai Népi Demokratikus K­öz­társa­s­ág nép­ha­dser­e­gének főparancsnoksága június 30-án közölte, hogy a koreai néphad­sereg egységei, szoros együtt­működésben a kínai önkénte­sekkel, valamennyi­­arcvonalon továbbra is helyi jelentőségű harcokat vívnak. Június 29-én éjszaka a nép­hadsereg éjszakai bombázó légierejének alakulatai erős bombatáma­dást intéztek Ujcs­­zsonbu várostól északra az el­lenség gyülekezőhelyei ellen. Június 30-án a repülőgépek­re vadászó lövészek osztaga, lelőttek három ellenséges re­pülőgépet. Ma indul a @FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG* új keresztrejt­vény versenye a BUIM IDEUSÉRT Részletek a ^FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG* este 6 órakor megjelenő számában. Vasárnap, 1951 Július 1 A Grősz-bűnper papi szemmel A „Kereszt” (is száma az Összeesküvésről A Kereszt június 29-i száma egész terjedelmében Grősz Jó­zsef és társainak összeesküvés­ bűnperével foglakozik. A ve­zércikk megállapítja, hogy az államügyész és a bíróság mesz­­szemenően figyelemmel volt a katolikus egyház helyzetére, de különösen a nép között lel­­készkedő katolikus papságnak a béke ügyében kifejtett mun­kásságát tartotta szem előtt. Késégtelen, hogy a néphez hű katolikus papság érdemeit is méltányolta a bíróság az ítélet igazságos rendelkező részében. A lap számos papnak elítélő nyilatkozatát és levelét közli a Grősz-perről «Hívunk minden paptestvért» cím alatt a lap ezeket írja: «Grősz József és paptársai nem azért ütköztek a törvénybe és nem azért súj­totta őket a nép ítélete, mert papok, nem azért, mert miséz­tek, mert szentségeket szolgál­­tattak ki, hanem azért, mert a maguk népellenes, reakciós po­litikáját reverendájuk, papi mivoltuk mögé bújtatták. Nem lep meg tehát minket, ha eze­ket a papokat a törvények sújtják. Ezért hívunk most is minden papot, aki még tépelő­dik, jöjjön, fogjuk meg egy, más kezét. Aki ellenünk van, az rombolja szent hitünk lehe­tőségeit, aki velünk van, az építi szent Egyházunk jövőjét.* Egy másik cikkben ezeket olvassuk: „Keserűségünkben vi­gasztal az a tudat, hogy né­pünk józanul különbséget tud tenni az egyház és papság, meg ennek népünk ellen vét­kező egyes tagjai között. Grősz József és társai ma is miséz­hetnének naponta, mint sok­ezer magyar katolikus pap, ma is prédikálhatnának, mint ahogy vasárnaponként sokezer prédikáció elhangzik szószé­keinken.* „Papi szemmel a tárgyalá­son* cím alatt a tárgyalás egy papi részvevője számol be be­nyomásaira­. Számos képet kö­zöl ezenkívül A Kereszt leg­újabb száma a főtárgyalásról és a veszprém megyei papi bé­kebizottságok megalakulásáról. A Kereszt kapható minden újságárusnál, ára: 1 forint. A bács-kiskunmegyei katolikus papok felháborodással ítélik el az összeesküvést A bács-kiskunmegyei kato­likus papok békebizottsága táv­iratot intézett az Országos Béke­tanácshoz. A táviratban a megye néphez hű papjai nevében til­takoznak az imperialista bérenc érsek és gyilkos társai tervei ellen, amellyel ismét tengernyi szenvedést akartak népünkre zúdítani. — Megbotránkozással­ és fel­háborodással figyeltük a Grősz József kalocsai érsek és össze­esküvő társai tárgyalásai során felmerült szörnyű terveket — mondja a távirat —, amelyek szerint terrorkülönítményekkel, imperialista hatalmak fegyveres segítségével Népköztársaságunk megdöntésére törekedtek, véres terrorral a királyságot akarták visszaállítani, s a magyar népre felmérhetetlen szenvedést és pusztulást szándékoztak zúdí­tani. Terveik sikerét újabb háború kirobbantásától várják. Mi, a bács-kiskun megyei kato­likus papok békebizottságának tagjai, kijelentjük, hogy a népi demokráciánk ellen irányuló mindennemű összeesküvést el­ítélünk, bárki legyen is annak vezetője. Elítéljük, még ha ér­sek is, annál inkább, mert a per folyamán napvilágot látott gyil­kos tervek és eszközök egyálta­lán nem egyeztethetők össza a papi lelkiismerettel, és azzal az erkölcsi hivatással, amelyre Krisztus egyháza és az Evan­gélium tanítása kötelezi Isten­nek minden szolgáját. Minthogy az összeesküvés főfészke a mi megyénkben volt, amely szom­szédos az imperialisták előretolt bástyájával, Tito Jugoszláviájá­val, mi, a bács-kiskun megyei katolikus papok békebizottsága, erre az összeesküvésre úgy vála­szolunk, hogy minden tehet­ségünkkel törekszünk az állam és az egyház között létrejött megállapodás utolsó betűig való betartására. Ígérjük, hogy ezen­túl még fokozottabb áldozat­­készséggel vesszük ki részünket Népköztársaságunk békéért foly­tatott harcából, ötéves tervünk teljesítése, és ezzel együtt dol­gozó népünk felemelkedése ér­dekében — mondja a távirat. (MTI) Kispajtások nagy napja: Megnyílt a csillebérci Úttörő Nagytábor Az esőfelhők olyan alacso­nyan, fenyegetően gomolyognak a budai hegyek felett, mintha csak arra várnának, hogy ele­gendő számban összegyűlve rá­szakadhassanak a világra. A csillebérci Úttörő Nagytábor lakói azonban fittyet hánynak felhőnek, időnek. Vidám zsi­­valyuk felveri az erdő alkony­­csendjét. A zászlófelvonás most tör­tént meg. 800 kispajtás több mint 3000 nevében átvette ezt a kis földi paradicsomot, amely 17 napon keresztül az övéi­, csak az övék, minden örömével, kacagásával együtt. Mint a zsi­bongó méhkas, melyből rajzani készülnek a méhek, úgy zsong, dong a miniatűr gyermekbiro­­dalom. Az eljövendő műsor iz­galma sátorról-sátorra vibrál. Mert műsorral ünnepüik a kis­pajtások a nagy napot, amikor Népköztársaságunk átadta leg­ifjabb polgárjelöltjeinek nyári hazájukat. Az amfiteátrum lejtősödő medencéjének a csúcsán állok, közvetlenül a bejáratnál. Előt­tem még csaknem üresen ásíta­nak az alacsony padsorok, de ebben a percben a távolból dobszó hallatszik, ütemesen s egyre közeledve. Aztán másik dob perdül meg, majd a har­madik, negyedik. Megkezdődött a csapatok felvonulása. Hirtelen­­ kürtszó harsan, éle­sen rikolt, két pajtás teli tü­dőből fújja. Az amfiteátrum két szélső pontjáról fáklyás fiúk, lányok vonulnak le a színpadra. Két csillogó gyöngy­füzér. Lent megállnak. Húsz fáklya fordul szembe a nézők­kel, húsz hang harsogja: „A dolgozó népért, a hazáért !* Félkörben felzúg e felelet: „Rá­kosival előre!" Két máglya gyullad meg egy*­szerre, a színpad két szélén. Szikraeső kavarog fel, egészen a fák koronájáig s a levegő csi*­pősen illatos füsttel telik meg. Megkezdődik a műsort Ózdi leánykák, kicsi pajtások táncolnak, „Krumplikapálás" a táncuk címe. Aztán jön a többi szám, sorba mind, s egyik ked­­vesebb a másiknál. Melyikről mondjak szebbet? A győri út­­törők zenekaráról-e, vagy az énekkarról, a tánccsoportról, tornászokról, szavatokról? Nem lehet közöttük választani! Az eső közben ismét rákezdi. A színpad és a nézőtér azon­ban nem törődik vele. Lent új hang csendül a mikrofon előtt: „Lángolj, tűz, lángolj, mesélj egy szabad világról!" És a tűz szót fogad. Lobog, csillagesőt szór az égre, fénye vörösre festi a fákat. Még akkor is ég, amikor a tábor felett zengőn száll a takarodó... (b-j) Felvételi vizsgák az Idegen Nyelvek Főiskoláján Szeptemberben kezdődik a tanítás az Idegen Nyelvek Fő­iskoláján. A főiskolára harminc­éves korig jelentkezhetnek azok a tanulni vágyók, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. A főiskolára jelentkezett hallh­­atók a bölcsészettudományi ka­­ron július 2010-ig tesznek fel­vételi vizsgát. 8©t usítások Stencil, Rotaprint és kőnyomdai eljárással Jegyzetsokszorosító üzem V., Királyi Pál­ u. 5. sz. Telefon: 184-784. I. sz. telep: V., Alkotmány­ utca 21. sz. Telef.: 121-324.

Next