Magyar Nemzet, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

2 Táviratok Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszterhez a Néphadsereg Napjára •Farkas Mihály vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság­­ Honvédelmi Miniszterének, Budapest. A Magyar Néphadsereg ün­nepe alkalmából fogadja őszinte a jókívánságaimat és Üdvözlete­met. A Cseh­szlovák Néphadsereg büszke a Magyar Néphadsereg fegyverbarátságára, amellyel együtt a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg és a népi demokra­tikus országok hadseregei olda­lán őrt áll a világbéke, orszá­gaink függetlensége és szabad­sága fölött. Harcos erőt és to­vábbi sikereiket kívánok Nép­hadseregüknek a győzedelmes Szovjet Hadsereggel való fegy­­verban­tSily még mélyebb ki­szélesítésére. Éljen a világbékéért harcoló csehszlovák és magyar nép szétléphetetl­'n barátsága! Erő­södjön a magyar nép biztonsá­­gát' védő Magyar Néphadsereg! Dicsőség a hős Szovjet Had­seregnek, a mi közös példaké­pünkne­­k és tanítónknak s bölcs vezérének, Sztálin generálissal másznak. Prága, 1951. szeptember 26. Dr. ALEXEJ CSEPICSKA hadseregtábornok, a Csehszlovák Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere.14 .Farkas Mihály vezérezredes­nek, a Magyar Népköztársa­ság Honvédelmi Miniszterének, Budapest. Szeptember 29-e, a magyar Néphadsereg Napja alkalmából engedje meg, hogy mind a ma­gam, mind a katonák, tiszt­helyettesek, tisztek és táborno­kok nevében átadjam önnek és Önön keresztül a magyar Néphadsereg minden katonájá­nak forró és testvéri jókíván­ságainkat. Kívánom, hogy a magyar Néphadsereg ünnepelje ezt az ünnepet új sikerekkel megerősödése terén, és hogy a jövőben a korunk legnagyobb hadvezére, Sztálin generalisszi­musz vezette legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg útján és pél­dáján haladva, újabb sikereket érjen el a Magyar Népköztársa­ság javára, a béke, demokrácia és szocializmus táborának meg­szilárdítására. Tirana, 1951. évi, szeptember hó 28-án. ENVER HODZSA hadseregtábornok, az Albán Népköztársaság Fegyveres Erőinek Főparancsnoka.* jén érhető el. Az olasz problé­mák felvetésének másik módja az, ha e problémákon keresztül növelik az ellentéteket és a za­vart a nemzetközi életben és fo­kozzák a háborús feszültséget. De Gasperi és társai szántszán­dékká­ a második utat válasz­tották, jóllehet teljesen tisztá­ban voltak azzal, hogy ilyen módon nem mozdítják elő Olaszország érdekeit. Truman aláírta a katonai támaszpontok építésért­­ szóló törvényt Tru­man elnök törvényt írt alá, amely 5861 millió dollárt irányoz elő katonai támasz­­pontok építésére mind az Egye­sült Államokban, mind az USA határain kívül. Az összeg nagyobb részét — mintegy három és fél milliárd dollárt a légierők szárazföldi berendezéseinek építésére és tökéletesítésére fordítják. A nemzetközi békeimre eseménye! A’ Szovjetunióban lelkesen folyik a békealáírás-gyűjtés. Újabban grúziai aláírásgyűjtési mozgalomról érkeztek jelenté­sek. Szovjet-Grúzia munkássá­ga, parasztsága és értelmisége lelkesen helyesli a Béke Világ­­ta­nács felhívását. ’A Béke Hívei Csehszlovák Bizottsága teljes ülést tartott a müncheni árulás 13. évforduló­jának előestéjén. Hodinová- Spurna asszony kifejtette, hogy most, amikor a müncheni áru­lásról megemlékeznek, világo­san látják, hogy annak főelő­készítői az USA vezetői voltak Nem véletlen az, hogy most megáll új Müncheneket készí­tenek elő az amerikai uralkodó körök, Truman elnökkel az élükön. Hodinová-Spurna azzal fejezte be beszédét, hogy Cseh­szlovákia népe különösen éle­sen tiltakozik az ellen, amit az új háború előkészítői Nyu­­gat-Németországban tesznek. A Drapeau Rouge közli a Brüsszelben nemrégiben tar­tott belga Országos Békevédel- Bálint a 200-as cellában* írta: Déry Tibor (1) A kapuban egy rendőr állt. Az orra alatt s kétoldalt a szája fölött kiborotvátt, apró, fekete bajsza volt, ez egyik szemfoga hiányzott, Bálint köszönt. — Egy fel­­ügyelő úrral szeretnék beszélni. — Melyikkel? * -r- Mindegy. —■ Milyen ügyben? — kér­dezte a rendőr. — Azt majd neki elmondom. — Milyen osztályból? — kér­dezte a rendőr türelmesen? — Bűnügy? —­ Az — mondta Bálint. — Lopás, betörés? — Nem­ — mondta Bálint. — Hát? — Fel akarom magamat je­lenteni. Bálint még a járdán­ állt. A kis, keskeny utca mögötte nedves,­­sötétkék árnyékban fe­küdt, die torkolatán túl, a Ferenc József-téren sárgán, szárazon sütött a nap, a budai rakpart mentén kicsillant a Dunának egy ezüsttel átfestett, keskeny kék sávja. A kapualj­ból nyirkos, savanyú vizelet­­szag áradt, ezt a szagot Bálint soha életében nem fogja elfe­lejteni. — Kísérd fel a másodikra! — mondta a kapuban álló rendőr egy másik rendőrnek, egy krumpliorrú fiatal őrmes­ternek. — Kit keresel? — kér­dezte ez Bálinttól. — Egy felügyelő úrral sze­retnék beszélni. — Melyikkel? — Az nekem mindegy — mondta Bálint. -, 1934-t nem játszódó regényrészlet, d­­ ne Bál­in vasas ifjúmunkás ille­­gális röpiratokat rejtett el kereszt­alja lakásán, távollétében egy ház­kutatás alkalmával a detektívek r­egtalálják a répiratokat s letartóz­tatják keresztapját. — Milyen ügyben? — Azt majd neki elmondom. — Bűnügy? — Az — mondta Bálint. — Lopás, betörés? —­ Egyik sem. — Kísérd fel a másodikra Nagymarosi felügyelő úrhoz — mondta az első rendőr. — Nem lehet belőle kivenni, hogy mi­ben sántikál — Mondtam már, hogy fel akarom magamat jelenteni — ismételte Bálint. A két rendőr rábámult, az egyik jobbról, a másik balról. Az, akinek a szemfoga hiány­zott, elnevette magát, majd a homlokára mutatott, mint aki azt akarja s mond­ani, hogy hiányzik az egyik kereke. — Tán agyonütötted az apádat? — kérdezte a krumpliorrú fiatal őrmester. — Körülbelül — mondta Bálint lehorgasztott fejjel. Átmentek az udvaron, be­kanyarodtak egy piszkos lép­csőházira, melynek a földszint­re nyíló ablaka be volt törve. A szürke kőlépcsők époly csor­bák s kitaposottak voltak, mint a Tizenhárom házban. Sok ember járt a lépcsőn. Az első emeleten Bálint az egyik ajtón, amely mellett elhaladtak, egy névtáblát pillantott meg. Meg­állt, még egyszer elolvasta. — Ide akarok menni! — Ez a politikai osztály — mondta az őrmester. Bálint rábólintott. — Helyes. — Schweinitzer rendőrtaná­­r,sos úrhoz? — kérdezte az őr­mester s szemöldökét össze­vonva a névtáblára pillantott. — Tán ismered? — Névről. De tessék csak bevezetni hozzál — mondta Bálint, aki tapasztalatból tud­ta, hogy mindig, a leggyorsabb s a Ugrós­­ ráncosabb elintézése valamilyen ügynek, ha az em­ber egyenesen a főnökkel ije­­szél. A rendőrőrmester ráné­zett — Névről ismered? —­• kérdezte , az orrán as mélyen kiszívta a levegőt. — Honnét? — Hallottam róla — mondta Bálint türelmesen. — Ez, a politikai osztály! — ismételte a rendőrőrmester. — Azt jelentetted, hogy bűnügy? —­ Politikai bűnügy —mond­ta Bálnt. Az őrmester valamit mormo­gott a foga között. Egy rendőr­tiszt haladt el mellettük, az őrmester összeütötte a sarkát­­szalutált Bálint utánanézett a tisztnek: eszébe jutott, hogy kisgyerek korában az apját is látta szalutálni, ha vasutas egyenruhában volt s az anyjá­val kikísérték az állomásra. — Erre menjünk! — mondta az őrmester. Egy hosszúkás elő­szobafélésbe jutottak, melynek baloldaláról több ablak szol­gált a mellette húzódó nyitott körfolyosóra. Szemben kopott barna ajtók sorakoztak. Bal­oldalt is volt egy ajtó. A rendőrőrmester megfogta Bálint vállát, megállította kinyitotta a baloldali ajtót öt-hat civil­ruhás ember tartózkodott a kopár nagy szobában, az abla­kok előtt, melyek szintén a körfolyosóra nyíltak két-két íróasztal állt, jobbról a sarok­ban egy ötödik. Ugyancsak jobbkéz felől egy ajtó látszott, melyről Bálint, akinek gyors és pontos tájékozódóképessége volt, kiszámította, — noha a szive most már hevesebben dobogott —, hogy az Schwei­­nitzer rendőrtanácsos szobájá­ba nyilik A civilruhás embe­rek közül ketten íróasztal mel­lett ültek, cigarettával a szá­jukban, a többiek egy csoport­ban álltak s beszélgettek. — Tessék helyet foglalni ! — mondta Bálintnak barátságosan az egyik íróasztal mellett ülő felügyelő. — Miről van szó? Bálint gyorsan végigfuttatta szemét a falakon, hogy nincse­nek e rajtuk vérnyomok. Pisz­kosak voltak, de ártatlanok. Szeretett volna mielőbb túl­lépül a verésen, de úgy látszott, még türelemmel kell lennie, nem ebbe® * szobában fogják verni. A detektív barátságos hangja nem tévesztette meg, de azért valamennyire megnyugo­dott, amikor leült az íróasztal elé. Oldalvást, a szék szélére ült, hogy könnyebben felugor­hasson , hogy szemmel tart­hassa az ajtó mellett beszélgető detektíveket. Az, akinek az asztalánál ült, aránylag rokon­szenves külsejű volt; szájából beszéd közben sem vette ki a cigarettát, mely mint­ha felső ajkához lett volna ragasztva, kis parázsló fejével állandóan Bálint felé integetett. — Köpe Bálint a nevem — mondta Bálint — 1915 ben szü­lettem Budapesten, a­ Visegrádi utcában lakom, II. emelet 31. Édesapám neve Köpe András, meghalt 1923-ban, édesanyám neve özv. Köpe Andrásné, szül. Balog Lujza Egy fontos beje­lentésem van. — És pedig? — mondta a detektív a bajsza alatt moso­lyogva. Hátulról, a beszélgető, ciga­rettázó csoport felől hangos nevetés hallatszott. Az elő­szobára szolgáló ajtó kinyitl, újabb emberek jöttek be a szo­bába. Bálint hátranézett, még két detektív. Az, aki szemben ült vele, az Íróasztalnál, és szemlátomást közönyösen várta, hogy Bálint tovább beszéljen, idősebb embernek látszott, ősz­be játszó bajsza, haja volt, ha olvasott, vagy írt, pápaszemet rakott az orrára; ilyenkor, ha egy-egy kérdésre került sor, a pápaszeme fölött vette szem­ügyre Bálintot, mint egy régi­módi idősebb iparos. — Azt akarom bejelenteni — mondta Bálint —, hogy egy sú­lyos tévedés történt. A laká­sunkban röpiratokat találtak s a detektív urak tévedésből el­vitték a keresztapámat, Neisel Lajost, akinél én lakom, pedig az ártatlan, mert a röpiratokat én rejtettem az ágy alá — Mikor történt ez? — kér­dezte az őszbajuszú felügyelő. — Tegnapelőtt. (Folytatjuk.) Magyar Nemzet mi Kongresszuson részvevő ka­tolikusok és protestánsok fel­hívását. A Kol Haam és az Al Hamt­­mar jelenti, hogy Izraelben a Béke Világtanács felhívását 103.000 ember írta alá. A Viet­nami Tájékoztató Iroda szerint szeptember 21-ig Vietnamban 6.620.227 ember írta alá a béke­íveket. Argentínában egyre na­gyobb méreteket ölt a Béke Híveinek mozgalma és a béke­íveken már 1.500.000 aláírás van. Árucsereegyezmény a Szovjetuunió és a Német Demokratikus Köztársaság között Szeptember 27-én Moszkvában a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségével kölcsönös baráti megértés lég­körében tartott tárgyalások eredményeképpen hosszúlejáratú árucsereegyezményt írtak alá a Szovjetúnió és a Német Demo­kratikus Köztársaság között. A szerződő fel­ek a kölcsönös kereskedelem továbbfejlesztésére törekedve megállapodtak az áru­forgalom jelentős növelésében a Szovjetúnió és a Német De­mokratikus Köztársaság között az 1952—1955. évekre. Ugyanakkor tudományos-tech­nikai együttműködési egyez­ményt írtak alá a Szovjetúnió és a Német Demokratikus Köz­társaság között. Carapkin levele az ENSZ-hez nyolc görög hazafi megmentéséért Carapkin, a Szovjetúnió he­lyettes ENSZ-képviselője a kö­vetkező szövegű levelet intézte Fanteramihoz, az ENSZ közgyű­lése V. ülésszakának elnökéhez: •Elnök úr! Szeptember 25-i levelemmel továbbítottam ön­höz hat görög demokratikus szervezet táviratát, a börtönben sínylődő nyolc görög hazafit fenyegető kivégzéssel kapcsola­tosan. Kérem önt, Elnök úr, hogy az ENSZ közgyűlésének a görögországi politikai terror áldozatai védelméről szóló ha­tározata értelmében tegy­en az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül sürgős intézkedéseket a halálra ítélt nyolc demokrata hazafi megmentése érdekében és tegye meg a szükséges in­tézkedéseket a táviratban érin­tett egyéb kérdésekkel kapcso­latosan is Kérem, hogy jelen levelemet a közgyűlés okmá­nyaként adják ki és küldjék szét az ENSZ-küldöttségeknek. Tisztelettel S*. Carapkin-* A külpolitika lifrel Áz Európai Munkásbizottság szeptember 26-tól 29-ig értekez­letet tartott Berlinben. Az érte­kezletet Boudin elnök nyitotta meg. Kuut Hanisch, az Európai Munkásbizottság titkára, beszá­molt a márciusi konferencia óta megtett fejlődésről. Hu­­ber osztrák küldött beszéde után Bozsóki Ferenc magyar küldött beszámolt arról, hogy Magyarországon gyűléseken népszerűsítik az Európai Mun­káskonferencia határozatait. Az üzemekben kimagasló munka­­teljesítmények születnek az öt­­éves terv idő előtti teljesítéséért. Vdovin szovjet küldött részlete­sen beszámolt a Szovjetunió békepoliti­ká­járól és hangsú­lyozta: a szovjet nép azt a lenini-sztálini elvet követi, hogy lehetséges a szocialista és kapi­talista rendszer békés egymás mellett valló élése. A békéért folyó harcban egyesülnie kell minden embernek, aki a világ békéjét meg akarja védeni.­­ Párizsból jelentik, hogy a hitlerista Speidel tábornok a bonni „kormány'' katonai szak­értője Párizsba érkezett. A tá­bornok Theodor Balok­kal, a bonni „kormány" h­adügymi­­niszteri funkciókat ellátó tag­jával együtt az úgynevezett európai hadsereg felállításával összefüggő értekezleten vesz részt a francia fővárosban. A Scanteia, a Román Mun­káspárt központi lapja beszá­mol arról, hogy a jugoszláv fasiszták újabb gyilkosságokat és provokációkat követtek el a neméri Népköztársaság határai mentén. Kedd, 1951. október . Csu Te napi parancsa a Kínai Népköztársaság megalakulásának második évfordulója alkalmából Jcaing­UMUHer­a* Csu Te, a kínai népi felsza­badító hadsereg főparancsnoka, a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának második évfor­dulója alkalmából október 1-én, hétfőn napiparancsot bocsátott ki. A napiparancsban rámutatott arra, hogy az elmúlt két év alatt a Kínai Népköztársaság ragyogó győzelmeket és ered­ményeket ért el. A kínai nép kiváló fiai és leányai önkéntes fegyveres erőt alakítva, a ko­reai néphadsereggel vállvetve harcolnak, így biztosítva hazá­juk biztonságát. Befejezésül parancsot ad arra, hogy éberen és szilárdan állja­nak harci helyeiken, fokozzák a nemzetvédelem építését, emel­jék a modern katonai tudo­­mány és a katonai vezetés mű­vészetének színvonalát és töre­kedjenek a legkorszerűbb fegy­­veres erő kiépítésért. — Küzdjetek Tajvan, Penghu, Kinmen és más szigetek felsza­badításáért, küzdjetek az egész Kína egységesítése nagy ügyé­­nek megvalósításáért — hang­zik végül a napiparancs —­, küzdjetek a Kelet és az egész világ békéjének védelméért. Mao Ce-Tung fogadta a külföldi vendégeket Pekingből jelenti az Új Kína, hogy Mao Ce-Tung a Kínai Népköztársaság központi kor­mányának elnöke nagyszabású fogadást rendezett a nemzeti ünnep alkalmából Megjelent a fogadáson a különböző diplo­máciai missziók több mint száz tagja, Roscsin, szovjet nagykövettel az élen. Részt vett a nemzeti ünnepre érke­zett külföldi küldöttségek mint­egy nyolcvan tagja is. Ezek kö­zött volt íija Erenburg és Pablo Nemde. Ott voltak a Koreában járt magyar d­­reokratikus nő­­kü­ldöttség tagjai. Sanghajban szeptember 30-án ünnepi ülést tartottak a Kínai Népköztársaság ünnepén. Az ülésen a dolgozók, a demokra­tikus pártok és társadalmi szervezetek több mint 6009 képviselője vett részt. J­o Su- Li tartott előadást A jelezől­­vek viharosan tapsoltak, amikor az előadó I. V. Sztálint, a dolgo­zók vezérét és tanítóját éltette. A kínai demokratikus szervezetek pekingi fogadóestje A Szovjetúnióból a társa­dalmi szervezetek nagyobb kül­döttsége érkezett Pekingi­e, hogy részt vegyen a Kínai Nép­ Köztársaság megalapításának második évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. A Béke Megvédésére és az Amerikai Agresszió Elhárításá­ra Alakult Kínai Népi Bizott­ság, továbbá a kínai szakszer­­vezetek, tömegszervezet­ek, iro­­dalmi és művészeti szövetségek fogadóestet rendeztek a kínai nemzeti ünnepre érkezett kül­döttségeik fiszterepére. A vendégek között voltak a szovjet küldött­ség tagjai, élükön L. N. Szo­­tovjevvel, a magyar küldöttség tagjai Vass Istvánná vezetésé­­t­t, valamint a mongol, német, vietnami, ind­­i, burmai és in­donéziai küldöttségek tagjai. A vendégeket Kuo Mo Zso üdvözölte. L. N. Szotovjev, a szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió népeinek baráti üdvözletét tolmácsolta. A minisztertanács határozata a fásítás fejlesztéséről a% 4.®S4-4®%2. éveteken A minisztertanács nagyjelen­tőségű határozatot hozott a fá­sítás fejlesztéséről az 1951. és 1952. években Ez idő alatt ke­reken 40.000 katasztrális hold­nak megfelelő területen 200 mil­lió — főként gyorsan növő, ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajtájú —, továbbá gyümölcsfacsemetét kell elül­tetni. Ez a fásítás első lépés hazánk­ban a tervbe vett nagyarányú természetátalakító fásítások megvalósítására. A határozat kimondja, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, kísérleti gazdasá­gok, valamint tó- és nádgazda­­ságok fásítsák a gazdasági tele­pek, majorok, üzemi és lakó­épületek környékét, létesítse­nek védő erdősávokat a szántó­földeken és gyenge minőségű legelőkön, valamint az öntöző­­csatornák mentén. Az áromi erdőgazdaságok a tervszerű erdőtelepítéseken kívül további területeken védőerdő-övezete­ket létesítsenek. A községi legelők legeltetésre alkalmatlan területeit a taná­csok erdősítik. A városok, köz­ségek, bánya- és ipartelepek fásítása érdekében az illetékes miniszterek gondoskodjanak a lakóterületeket fejlesztő, a mé­­hészetet és selyemhernyó­ te­­nyésztést előmozdító, valamint a lakóterületek szennyezett le­vegőjét megtisztító fásításról. A közutak és vasutak mentén részben gyümölcsfák ültetésé­vel is történik fásítás s a vas­utakat hófúvás ellen is fák ül­tetésével védik. A minisztertanácsi határozat részletesen megállapítja, hogy milyen fajtájú fásítást mekkora területen kell végezni és­ intéz­kedik, hogy az illetékes minisz­tériumok milyen rendelkezések­kel tegyék lehetővé a terv vég­rehajtását. Felhívja a minisztertanács az ország minden dolgozóját, el­sősorban az ifjúságot, hogy szervezett társadalmi munká­val vegyen részt a meglévő fásítások gondozásában, és kártevőktől való megvédésé­ben, az erdei fák és cserjék magvainak gyűjtésében, a fásí­tási terv végrehajtásában, s fa­lai előkészítésében és a cseme­ték elültetésében. A társadalmi szervezetek, a DISZ, DÉFOSZ, MNDSZ és az Úttörők járjanak ezen ezen a téren, fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát s tudatosítsák, hogy minden elültetett és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, egészsé­gét óvja. A termelőszövetkeze­­tek, fülőművesszö­vet­kezetek, községi legeltetési bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladatokból, a tanácsok kezdeménye­zze­­nek mindenütt Serilis első hetében „Fák Heté“-t, vegyenek részt kezdeményezőleg a fásítási terv kidolgozásában és mozgas­sák a dolgozókat, hogy társadalmi munkával vé­gezzenek fásítást. A bánya- és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizon­"ágaira is hatalmas fel­­adatok várnak ezen a téren. Elő kell mozdítani a fásítási versenymozgalom kialakulását, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, községek, járások, megyék, legeltetési bizottságok, társadalmi szervezetű­ egymás között keljenek versenyre. A fásítási verseny első szakasza ez év december 31-én, második szakasza 1952. december 31-én zárul A Koreai Néphadsereg­ liadíjelentés© A Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság Néphadseregének főparancsnoksága október­ben közölte, hogy a koreai néphad­sereg alakulatai, szoros együtt­működésben­ a kínai népi ön­kéntesek egységeivel, vala­mennyi arcvonalon sikeresen visszaverik az amerikai-angol beavatkozók csapatainak és a h­sziamanista csapatoknak heves támadásait, miközben emberben és hadianyagban komoly vesz­teségeket okoznak az ellenségnek. Szeptember 30-án a néphad­sereg egységei a középső arc­­vonalon a Kumhvától délre lévő vonalon a Deszenszan-hegy térségében és Ho­cshontól északra visszaverték az ame­rikai 7. és 25. hadosztályt, valamint a h­szinmanista 2. had­osztály dühödt támadásait. Az ellenség több mint 120 harc­kocsi és nagymennyiségű repülő­gép, valamint a tüzérség támo­gatásával támadást indított, hogy áttörje a néphadsereg védelmi vonalát. Ebben a csatában a néphadsereg egységei meg­semmisítettek több mint 30 ellenséges harckocsit és lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. A keleti arcvonalon a nép­hadsereg egységei Janggutól északra teljesen megsemmisítet­ték a h­szinmanista 5. had­osztály két zászlóalját, amely több mint 40 harckocsi, úgy­szintén repülőgépek és a tüzér­ség támogatásával megkísérelte, hogy áttörje a néphadsereg védelmi vonalát. Október 1-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az el­lenséges repülőgépekre vadászi lövészek lelőttek tíz ellenséges repülőgépet.

Next