Magyar Nemzet, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

­ A múlt és a jövő mérlege . Úgy volt régen és úgy­ van ma , átlépve egy-egy új év küszöbét, az állam mérleget von háztartásában az óesztendőről és elkészíti a következő év gazdasági, pénzügyi térképét. A felszabadult magyar nép új ál­lama 1947. óta rendelkezik az­zal a képességgel, hogy reális erőit szocialista módon, terv­szerűen felmérve, biztos lábbal áll a jövőben is és évtizedeket lépve, több esztendőre készíti el előre a jövő mérlegét. Ilyen szemszögből kell vizsgálnunk az ötéves terv harmadik évének mérlegét, az 1952. évi állami költségvetést, amelyet az óesz­tendő utolsó napjaiban tárgyalt a magyar Országgyűlés. A dol­gozó nép kormánya bemutatta számvetését a dolgozó népnek. Személyes ügyünk, a kétkezi és szellemi munkásoknak, az új or­szágot építő millióknak szemé­lyes ügye ma a költségvetés. Hangsúlyozni kell: ma — mert nem volt mindig az. Mi köze volt a népnek a költség­­vetéshez, amikor az állam nem­­volt a népé? Mi köze volt hozzá a munkásnak, mérnöknek, aki más gyárában, a parasztnak, aki más földjén dolgozott a napi falat kenyérért, a korgógyomrú tudósnak, művésznek, pedagó­­igusnak, akit álszent és hamis­­ jelszavakkal lakattak jól önző képviselői és­ felsőházi urai? Az egyszerű polgár, a kisember, a dolgozó párja csak terhekre terhet, az adó emelését, a családi pótlék mákszemmé zsugorítását,­­létfeltételeinek újabb és újabb­­korlátozásait várhatta a költség­vetéstől — hol a készülő háború, ahol a meglévő háború érdekében a kisebbedétt a darab kenyere. * Ezek tények, amik már-már a múlt­ rossz emlékeinek ködébe vesznének, ha­ a­ tények élő nyel­vén nem beszélnének róluk, a porosodó parlamenti naplók nem­­felejtő betűi. Fújjuk le a sárguló betűkről a port és meglátjuk, hogyan fújta le életünkről a fel­­szabadulás a múlt tisztátlan, egészségtelen porát. Csak húsz évet lapozzunk vissza a törté­nelemben — 1932-ben vagyunk. Isméket honol a házak fogott, nagy világégés utáni nyugtalan­­béke. Az urak képviselőházában, és s a még nagyobb urak felsőházá­­ban dr.­­Ve­ker­la Sándor pénz­­ügyminiszter nyújtja be a silány képet festő 1932/33. évi költség­­vetést. Az ő neve áll­t a nyom­tatott »sommázat« alatt is, amelyből kiderül, hogy az előző költségvetési év 878.751.000 pengő bevételével szemben az 1932/33. év előirányzata 806 millió 229.000 pengő, tehát 72.522 pengővel kevesebb. Milyen hideg szelet hoz a­­ múlt holt hangja Horthy és Bethlen fináncának szájából és ám mennyi újabb sanyargatt itást tartogatott a népnek: bevé­telek csökkenése 1929. óta ál­landóan folytatódott, megszűnt annak a lehetősége, hogy a saját erőinkből nagyobb arányú be­ruházásokat eszközöljünk.. . A bevételek csökkenését a kiadá­sok jórészben a beruházások csökkentésével kívánják ellen­súlyozni... Természetesen cz. a­­helyzet lehetetlenné teszi az ado­­m-teleklést...« Persze, meg kel­­l morévá rá­zni, hogy. a tehetet- M sere — ’het­es kormány — | "tehet. m­:e- 'dl terve a nvo­___i regszüntete­kedvezőtten "alakulása." jsorpan a fogyasztóképesség eme eset jelentékenyen túlszárnyal termelésre és egyes államok gazdasági elzárkózására, vala állott hiel­­ következtében be­llét'ad .mii'lfesyinét nehéz pro-■ hlen­a ele állította.« Szabad és jólétben élő dol­­fenel£rS?kö „ «nlé­s te | fu­g­yiSLlkik mond róluk Wekerle, a »fősom­­mázat« általános indoklásában: »A mezőgazdasági behozatalra szoruló államok vámemeléssel ellensúlyozhatják a mezőgazda­­sági termények árának esését­­. Magyarország azonban, mint mezőgazdasági exportállam, vámemeléssel nem élhet. Meg kell tehát keresni azokat a mó­dokat és eszközöket, melyek le­hetővé teszik azoknak az elő­nyöknek a magunk számára való biztosítását, amelyeket a mezőgazdasági importállamok­nak a vámvédelem nyújt. Ezen az elgondoláson alapszik az 1930:XII. tc-kel életbeléptetett gabonajegyrendszer, amely a búza- és rozstermelőknek a ki­alkudott áron felül mázsánként 3 pengőt juttat...« Mázsánként három pengő — alamizsna há­rommillió koldusnak, nadrág­­szíjparcellásoknak és földtelen­­Jánosoknak. Most, a nyugdíjak és családi pótlékok általános emelése után, nem érdektelen például a nyug­díjasok és családosok számára az adathalmazatok tömegéből kiragadott következő néhány szám: a kiadások­­nyugdíj, nyugbér és családi pótléke ro­vatának részletezésében az első oszlopban a kormányzóság, az utolsóban az állami kőszén­­bányászat szerepelt. (Közte a minisztériumok, a MÁV, posta stb. nagyobb tételei.) A kor­mányzóságnál kifizettek 170.175 pengő nyugdíj­at és 6429 pengő családi pótlékot — ugyanezen, címek alatt az állami kőszén­­bányászatnál 28.574, illetve 1283 pengőt! Ezekhez a számokhoz aligha kel,1 köm­mutár. Természetesen felvetődött a segítésnek, a megbillent egyen­súly helyreállításának problémá­ja is. íme, az egyedül üdvözítő segítség: »Egy az 1930:XXXI. tc.-ben nyert felhatalmazás alap­ján felveendő nagyobb összegű, hosszú lejáratú kölcsön...« Eh­hez azonban szükséges: »a fize­tési mérlegünk javítása, munka­alkalmak teremtése és az egész­séges, gazdasági fejlődés bizto­­sítása«. Politikai és gazdasági uzsora­kamatra természetesen rossz bo­­nitású koldusországnak is­ adnak hitelt a jó üzletemberek. Elad­ták például a gyufánkat a világ­­szélhámos Kreuger úr Svéd- Amerikai Gyufatrösztjének, h­spsi olajunkat az amerikai Standard Oilnak — így folyt tovább az ország végkiárusítása a nagy világvásáron. Most lépjünk ismét tíz évet előre — 1942-öt írunk. Alig egy éve, ho­gy kis országunk urai im­perialista ,nagyhatalmi t­erüle­tükben hadat üzentek a hatal­mas Szovjetuniónak, majd az USA-nak is. A költségvetés egyensúlytalanságának most mindennél elfogadhatóbb indoka van: a háború. A költségvetés, annak rendje és módja szerint ezúttal is megjárta a parlamen­tet és a felsőházat. A felsőház­­ban a javaslatot Reményi-Schnel­­ler pénzügyminiszter nyújtotta be Czettler Jenő volt az e­lado­­­at és az illendőség szabályai szerint József főherceg úr őfen­sége szólt hozzá elsőnek »m­int régi, öreg katona”. Gróf Janko­­vich Bésán Endre »bírálata« sze­rint s»az egyenesadó kirovása te­rén elértük a felső határt­,­­sőt síkra szállt a sajtócenzúra mérni enyhítéséért­ is. Gróf Széchenyi Viktor világosabb szövegezést követel, mert »ezt csak jogászok értik meg*. A két gróf között a ■.nyilas Meskó fogadja el a költ­­'(5 t­tentést. Muzsik Olivér minden­t a regért, csupán annyit k.r - Kénybe a­z egysége jegyéi*,,,? tgl'É ! 9 a javaslatot. Báró Perényit, elnök a december Ifi.; a _ neve meS^ros- \stvá!­° ak.­­,\ földmű"? aA'zaPtaV.U aU. f demokratizmusának* ° kra.tak J ker,c' 3 felsőit' Sovány Wntaparics; ? jetlén L'k.i s 3Sz‘Ja* tdehajol, oda-1 , ^ ^ mindent dícsér. De Wtal 8 tótoari n i . (Folytatása a 2. oldalon) iLTI .fc Irat 30 fi­lextraföar Nemzet Ma: Táblázatos fotó-útmutató V Csü­t­ör­tőik 1952 január 3 Vili. év 1. szám I. V. Sztálin távirata Kiiszi Ivam­otónak, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjének Moszkva, január 1. (TASZSZ) Közöljük I. V. Sztálinnak Kiiszi Ivamotóhoz, a Kiodo hír­­ügynökség főszerkesztőjéhez in­tézett táviratát: Kiiszi Ivamoto úrnak, Tokio, Kiodo hírügynökség főszerkesz­tőjének. Tisztelt K. Ivamoto úr! Meg­kaptam hozzám intézett kérését, hogy küldjék újévi üdvözletét a japán népnek. A szovjet államférfiaknál nem hagyomány az, h­ogy egy kül­földi állam miniszterelnöke más állam népéhez forduljon jókíván­ságaival. A Szovjetunió népeinek az idegen megszállás folytán sú­lyos helyzetbe került japán nép iránti mély együttérzése azon­ban arra késztet, hogy eltekint­sek a szabálytól és eleget te­gyek az Ön kérésének. Kérem tolmácso­sa a japán népnek, hogy szabadságot és boldogságot kívánok neki, hogy teljes sikert kívánok neki a ha­zája függetlenségéért folytatott bátor harcában. A Szovjetunió népei maguk is átélték a múltban az idegen megszállás borzalmait, mely megszállásban a japán imperia­listák is részt vettek. Ezért tel­jesen megértik a japán nép szen­vedéseit, mélységesen együtt­­éreznek vele és hiszik, hogy épúgy kivívja hazájának újjá­születését és függetlenségét, mint ahogy azt annak idején a Szovjetunió népei is kivívták. Kívánom a japán munkások­nak, hogy megszabaduljanak a munk­anélküliségtől és az éhbér­től, kívánom a közszükségleti cikkek magas árának felszámolá­sát és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. Kívánom a japán parasztok­nak, hogy megszabaduljanak a földnélküliségtől és a törpebir­tokossággal járó helyzettő­l, kí­vánom a magas adók felszámolá­sát és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. Az egész japán népnek és ér­telmiségnek a japán demokrati­kus erők teljes győzelmét kívá­nom, az ország gazdasági élete megélénkülését és fellendülését, a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészet felvirágzását és si­kereket kívánok a béke fenntartá­sáért folytatott harcban. 1951. december 31. Tisztelettel I. SZTÁLIN miség ideológiai átnevelésének terén is. A koreai arcvonalról jelenti az Új Kína, hogy Kint Ir Szekn tá­bornok, a Koreai Néphadsereg főparancsnoka újévi üzenetet in­tézett a kínai önkéntes egységek parancsnokaihoz és harcosaihoz, akik hősies harcot , vívnak az amerikai imperialista agresszo­­rok ellen. Az üzenet hangoztat­ja: »A 475 milliós kínai nép —­ a nagy Kínai Kommunista Párt és Mao C­e Tung elnök vezetése alatt — egyesült az amerikai agresszió­ ellen küzdő, Koreát támogató mozgalomban. A világ békeszerető népei — élükön a nagy szovjet néppel — erős tá­mogatást és nagy segítséget nyújtanak nekünk igazságos fel­szabadító harcunkban.* Peng Teh Mimi tábornok új­ e­lvi üzenete megállapítja, hogy a koreai­ és a kínai népi erők az 1951. decemberével véget ért 14 hónap alatt. 490.000 ellenséges katonát — köztük 210.000 ame­rikait — semmisítenek meg. Ha ehhez hozzáadjuk azt a mintegy százezer embert, akiket az ame­rikaiak szökés, betegség és nem követő­el harci cselekmények kö­vetkeztében vesztettek el, akkor az amerikai agressziós fegyveres erők veszteségei meghaladják a háromszázezer embert. Az ame­rikai agresszorok­ legkevesebb 2500 repülőgépet vesztettek. A Pravda kommentárja Sztálin táviratáról és a béke erőinek növekedéséről A külpolitikai helyzet Mao­l'e Tung és Kim Ir Szen újévi ü­zenetes győzelmeket a munka minden arcvonalán. Az üzenet a népi önkéntesek­hez és a népi felszabadító had­sereg katonáihoz is szól. Győ­zelmet kívánok —■ hangoztatta Mao Ce Tung — az amerikai agresszióval szemben tanúsított ellenállás és a Koreának nyúj­tott segítség arcvonalán.. Az üzenet győzelmet kíván a kultúra és az oktatásügy min­den vonalán, továbbá az értel­m Pravda -Harcban a béke megőrzéséért* címmel rámutat arra, hogy a haladó emberiség mélységes megelégedéssel fogadta I. V. Sztálinnak Kiiszi Ivamotóhoz, a Ktodox hírügynök­­sé­g főszerkesztőjéhez intézett táviratát. A lap azután a követ­­kezőket írja: "Az 1951-es év a kommunizmust építő Szovjetunió dicső győzelmeinek, az új életet építő népi demokratikus orszá­gok jelentős sikereinek, a béke és a demokrácia tábora további megerősödésének éve volt. Ebben az évben a szocializmus, a demokrácia és a béke erői még jobban megszilárdították helyze­tüket a­ világbékéért folyó nemes küzdelemben... A szovjet emberek hiszik és tudják, hogy az új, 1952-es esztendőben a Szovjetunó még dicsőbb győzelmeket a­rat a kommunizmus építésében, a népi demokratikus országok újabb nagy lépést tesznek a szocializmus­ felé, a­­ szabadságszerető népek­­pedig további sikereket érnek el a békéért és a demokráciáért vívott küzdelmükben. • A szocializmus és a demokrácia táborát vezető Szovjetunió az­ új háború megakadályozásáért,­­ a béke meg­őrzéséért és megszilárdításáért harcoló haladó erők vonzási központja lett... A szovjet emberek tudják, hogy minél erősebb lesz a Szovjetunió, annál jelentősebbé válik szerepe a nemzet­közi küzdőtéren, annál reményteljesebb lesz a béke ügye. A béke híveit az egész világon az a szilárd­­ hit tölti el, hogy 1952-ben tovább növekednek és erősödnek a béke és a demokrá­cia hatalmas táborának erői.­ A Reuter jelentése beszámol arról, hogy Churchill és tanácsadói hétfőn a Queen Mary hajón az angliai Southampton kikötőjéből az Egyesült Államokba utaztak. Az angol sajtó ter­mészetesen hosszasan foglalkozik Churchill amerikai útjával. A­­News Chronicla figyelmezteti az olvasókat, hogy Churchill utolsó rádióbeszédében kijelentette, nem szabad túlságosan sokat várni Truman elnökkel folytatandó tárgyalásaitól. A Yorkshire Post ugyanezt a véleményt hangoztatja, mégpedig két okból: először mert az angol konzervatív kormány csak nemrégen vette át az ország vezetését és ezért még nem tartja teljesen kézben az ügyeket, másodszor, mert az 1952-es amerikai elnökválasztás erősen gátolja Truman szabad cselekvését.­­Lehetőség van — írja a Yorkshire Post — kisebb fontosságú kérdések megoldá­sára. Nagy nemzetközi problémák megoldása kevéssé valószínük Washingtonban az a felfogás uralkodik, hogy Churchill kétség­telenül bizonyos kívánságokkal jön az USA fővárosába, de az amerikai újságok sietnek hozzáfűzni, hogy­­az elnökválasztások éve nem éppen kedvező ilyen kívánságok teljesítése szempont­jából*. December 30-án befejeződtek Párizsban az úgynevezett seurópai hadsereg* létrehozásával kapcsolatos tanácskozások. A kiadott kommünikét rendkívül ködösen fogalmazták meg, így akarták eltitkolni a különböző államok képviselői között támadt nézeteltéréseket. De még a ködösen megfogalmazott közlemény­ből is kitűnik, hogy nem tudtak döntésre jutni és januárban újabb tanácskozást tartanak. Addig pedig a szakértők tesznek kísérletet az ellentétes álláspontok összeegyeztetésére. Még a reakciós francia sajtó sem tudja eltitkolni az agresszív terv szerzői elé tornyosuló nehézségeket A Figaro például beismeri, hogy az "európai hadsereg­ létesítésének ügyében még igen súlyos nehézségeket kell leküzdeni. A Parisien Liberé még ború­látóbb Kiemeli, hogy — a szakértők véleménye szerint — az „európai hadsereget” nem lehet 1953. második felénél korábban létrehozni. A francia nemzetgyűlésben nem sikerült megegyezést teremteni a kormány pénzügyi tervezetével kapcsolatosan a kormánytöbbség pártjai között. Kleven miniszterelnök ily módon kedden kénytelen vol­t felvetni a bizalmi kérdést. A szavazás csütörtökön lesz. A kormány a terv értelmében fel akarja emelni az adókat és új adónemeket akar bevezetni. Parlamenti megír na esak válságosnak látják a Pleven-kormány helyzetét és bukását várják A Liberation rámutat arra, hogy a kormány a pusítníai színfalak mögött nagyarányú alkudozásokba kezdett, ~ .VV‘1 jiiniszterelnök egymással ellentétes ígéreteket tesz az mentse "ari°!~nak’ I,o?y ir‘gat­ozó kormányát valahogy meg­nÜnhrtérí Z^­ ,J?C,cnU 82 AÜN’- lln«' az ,,SA igazságügy­­nieeke~dih ‘ /,** bejelentette: az Egyesült Államokban rövidesen Trumamur­alom­0TM ck°,k­enirációs tábor építését. A táborokban a helyezik el a? S 2 e 71 Pontjabol »nemkívánatos« személyeket ,vu. ‘ , . a­merikai igazságügyminisztériumnak ez a köz-JIDOI rávilágít az Egyesült államok fasizálódására. A román nép megünnepelte a népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulóját. December 30-án az Athénéul Román-teremben ünnepi ülés volt. A kormány­­páholyban ott volt Parhon aka­démikus, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke, Groza, a minisztertanács elnöke, Gheor­­ghiu-Dej, a minisztertanács el­nökhelyettese, a Román Mun­­­káspárt központi bizottságának­­ fő­tkára, Kantarattee, a Szovjet­­i­unió romániai nagykövete és ott i­s.voltak a Mao Cs Tung “,mint Pekingi Illés jelenti az Új Kína ~ 3 ! Pekingben rendezett újévi ün­­ne­pségen üzenget Intézett a kí­nai néphez. Ebben felszólítja a kínai népet, hogy,­­arasson új Az amerikai csillagjósok csődje A Pravda közötte J. Zsukov városi­­iái fásítását .Ny­ug­at-Euró­­­pa politikai helyzetéről. A cikkíró rámutat arra, hogy a kapitalista világ semmi jót sem vár az új évtől. . A­ cikk azután így folytatódik:­­"Az új év előestéjén Hitler an­nak idején magához hivatta a csillagjósokat és megparancsolta nekik, hogy jósolják meg a Reich jövendőjét. A csillagjósok Nyuga­ton ma is változatlanul divato­sak. A mostani csillagjósok azonban nem az ég csillagaiból, hanem az amerikai lobogó csilla­­ga­iból formai­ jövendőt, --­e­­dig a haldokló világ­­prófétái** 'hiába akarnak valami számukra vigasztalót látni ezen a csilla­gos-sávos vászondarabon ! Semmi sem menti meg az elnyo­mást, az erőszak és a hódító háborúk világát, amelyet a népei­ gyűlölete vesz körül; sem az amerikai dollárok, sem a seszu­­perbombák*, sem a fasiszta fej­vadászok, sem a jósok. Ezért fogadják olyan borúsan az új évet a tegnap emberei.* Az 1952-es esztendő új, dicsőséges győzelmek esztendeje lesz A Pravda egy másik cikke a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák új évével foglalkozik. Az el­múlt év újból a szocializmus ha­talmas életerejét és a kapitaliz­mus hanyatlását bizonyította. A kommunista és munkáspártok ve­zetése alatt, az egyedüli helyes úton — a szocializmus építésé­nek útján — szilárdan és maga­biztosan haladnak a népi demo­kratikus országok: L L­engyeor­­szág, Csehszlovákia, Magyaror­­szág, Románia, Bulgária és Albá­nia dolgozói. Minden becsületes ember, akinek kedves a haladás és a népek szabadsága, a hatal­mas béketábor és a demokrácia élén haladó Szovjetunió felé for­dítja tekintetét. Az 1952-es esz­tendő új, dicsőséges győzelmek esztendeje lesz. Egyiptomban törvénnyel büntetik azokat, akik együttműködnek az idegen csapatokkal Kairóból jelenti a TASZSZ. A minisztertanács december 30-i ülésén jóváhagyta azt a tör­vényjavaslatot, amely mindazok megbüntetését írja elő, akik együttműködnek az Egyiptom­ban lévő idegen csapatokkal. A törvényjavaslat két évig terjedő börtönbüntetéssel és ezer egyip­tomi fontig terjedő pénzbírság­gal bünteti mindazokat, akik élelmet, ruhát, vagy építkezéshez szükséges anyagokat szállíta­nak az idegen csapatoknak. Im­perialistaellenes tüntetések Egyiptomban Egyiptomban egyetemi hallga­tók és munkások országszerte több imperialistaellenes tünte­tést szerveztek. A tüntetők ha­tározott intézkedéseket követel­tek a korm­ánytól az egyiptomi nép nemzeti követeléseinek tel­jesítése érdekében. Ezenkívül jelmondatokkal tüntettek az an­gol-amerikai imperialisták Egyip­tom belső ügyeibe történő be­avatkozása ellen és síkraszálltak a polgári szabadságjogok hely­reállítása mellett. Az Al-Miszri című lap jelen­tése­ szerint egyes városok iránt­­kihirdették az ostromállapotot. Béni Szuveif városában a rend­őrség fegyverrel tüzelt a diá­kokra. Heten megsebesültek. Más lapjelentések szerint több városban sok diákot letartóztat­tak. Nagy tüntetések zajlottak le Béni Szuveif, Damanhur, De­­miett, Mehelle-el-Kubra, Minuf, Tanta, Aszjut városokban és több kisebb városban. A román nép megünnepelte a népköztársaság kikiáltásának évfordulóját máciai képviseleteinek vezetői. Constantinescu, a Román Mun­káspárt központi bizottsa poli­tikai bizottságának tagja mon­dott ünnepi beszédet. "Rámuta­tott arra, hogy az a diadal, amelyet a munkásosztály 1947. december 30-án kivívott, egyben csapás volt a román nép leg­­elkeseredettebb ellenségeinek, az amerikai imperialistáknak ag­resszív terveire is. Hangozt­atta,­­ hogy Románia felszabadulását a Szovjetunió segítsége tette le­■hetfeifc, _ Seraánt* ,iüffionkái*

Next