Magyar Nemzet, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
Bsztiktok, 1952. május 1. BALIKÓÉK BOLDOG MÁJUSA Illyomasztó halszag ülte meg a lyoni halpiac környékét. Beférkőzött az emberek ruhájába, bőrébe; messziről megismerték erről, ki Lakik a halpiac közelében. Szürke, vakolatlan, füstösfalú munkáslakások gyűrűje bástyázta körül a halpiacot. Albérlők és ágyrajárók tömege adta oda egy-egy lyuknyi szobicskáért keresete egyharmad részét évtizedeken át, — saját lakásról nem is álmodhattak. Gyorsbeszédű halaskafák árulták a halpiacon portékájukat. A Balikó-gyerekek — pontosan egy féltucat — ott laktak a halpiac melletti szürke házak egyikében. Nyolcan éltek egy albérleti szobában, amelyet Balikó papa negyed évszázadon keresztül bérelt az egyre növekvő család számára. A gyerekek főszórakozása volt bámulni a hatalmas tengeri *■*- szörnyeket, a különös formájú vízi ragadozókat. Balikó mama hol az egyiket, hol a másikat szalasztotta le pár szelet tengeri halon: ilyenkor, ahány gyerek csak otthon volt, rohant bámészkodni, nézelődni. — Hozzatok nyolc szelet moru-t, — adta oda a pénzt a nagyobbacskáknak. Ez volt a legolcsóbb fajta hal; Balikóéknak sokszor nem tellett még erre sem. Pedig Balikó Sándor Vasesztergályos sokat dolgozott a hat gyerekért. kora reggeltől késő estig. Nehéz idők jártak a munkásra akkor is odakint, különösen nehéz helyzete volt az idegennek. Balikó Sándornak három szakmája is volt: szerszámkészítőnek, elektrotechnikusnak, vasesztergályosnak is elmehetett, jól értett valamennyihez. Nagykeservesen tudta így is a hat, mindig éhes verébfióka száját betömni, egyik gyárból a másikba vándorolt. Eljött az idő... Spanyol, olasz, örmény gyerekek közt nőtt fel a Balikó-gyerekek »nagy szériája«, az első három: Sanyi, Gyurka, Miska. Báliké papa megtanította őket mind a három mesterségére, vasesztergályos lett belőlük is, mint az apjukból, de ha kellett, elektrotechnikusnak, vagy szerszámkészítőnek mentek el. Amikor kitört a nagy sztrájk és tele volt az utca tüntető munkásokkal, akik nagyobb darab kenyeret és szabadságot követeltek. Vagy május elsejében, a proletár.Nemzetköziség ünnepén, a snagy széria, a három nagy fiú ott volt az öreg Balikó mellett. Vökös zászlót vitt ilyenkor Balikó Sándor, aki szabadságról ábráidozott, amikor Franciaországba jött Most már tudta, hogy sehol te világon nincs szabadság, ahol » tőkés az úr. Hamar megtanulták ezt a Balikó fiúk is. Véres fejjel mentek haza nemegyszer.. .» gumibotos rendőrök nem fukarkodtak az ütlegekkel. Balikó mama szeméből ilyenkor kibugyigyant a könny, simogató anyai közé gyengéden mosogatta le a fiai arcára száradt vért. Csak ingatta azt a korán őszült, szép fehér fejét, amikor az ura, akiiben mélyen élt a győzelem hite, Vigasztalta: — Ne félj, eljön még a mi Hőnk! Hosszú, nehéz esztendőkig kellett várni, amíg Balikó Sándor Vasesztergályosnak igaza lett. Ezekről az évekről beszél Balikó imama fehér haja, erről az a két tatély tánc az öreg Balikó szája körül. _ Aztán... Aztán megtörtént a csoda, így mondta Balikóné. A hatgyermekes Balikó Sándor ezt törvényszerűségnek nevezi. A Balikó-család kevéske holmijával bezsúfolódott a vonatba, maga mögött hagyta Lyont, Párizst, Svájcot és Balikóék, az öt idegenben született fiúgyerekkel megérkeztek Budapestre. (Sanyi, akit huszonöt esztendővel azelőtt innen vittek magukkal, nem tudott hazajönni.) Megálltak a pályaudvar előtt és nagyot szippantottak, a pályaudvar környéki kormos, füstös levegőből. A Balikó-család hazatért... Iíjra itthon Jó szakmunkás volt az »öreg« Balikó, mindig vidám, mindig derűs ember. Ismerték egypáran a régiek közül, ki vöröskatona korából, ki a mozgalomból. Szeretettel fogadták — másnap már dolgozott is az egyik üzemben. A két nagyfiát is elhelyezték. A »kis széria«, a másik három fiú, akiket nyolc év választ el a nagyoktól, a Gorkij-iskolába került. Nem sokáig tartott a rokonoknál való kényszerű alkalmatlanság, háromszobás, világos, szép lakást kaptak Balikóék a Kertész utcában. Bútorral, edénnyel, ágyneművel együtt. Huszonöt év után új vágányon indult el az életük. A régi hazájukban, amely közben valóban a dolgozók hazájává lett, Balikó Sándor két év alatt megfiatalodott, a két mély ránc is kisimult a szája körül. Apró rovátkák mutatják a szeme sarkában, hogy mióta itthon van, szakadatlanul mosolyog. A hat gyerek édesanyja ugyancsak kivirult. Rózsaszín bőréhez jól illik a hófehér hajkorona, a gond, az éjszakázás, a koplalás őszítette meg idő előtt a -a szabadság hazájában, Franciaországban. Most régmúlt május elsejékről beszélnek. A tizenkilencesről, amikor ujjongott a nép az utcán és a fiatal Balikó Sándor boldog örömében bengáli tűzzel ékesítette a Stefánia úti házait, ahol lakott. Miskolc elfoglalásáról, amelyben mint vöröskatona vett részt. ) A bujkálásról és a szökésről amikor Horthy kopói már a nyomában voltak. Egy régi fénykép és egy régi május elseje Fakó fénykép kerül a szekrényből elő. Sátoraljaújhelyen készült, 1919-ben, a Landler-ezred 1. zászlóaljának IV. századáról. Középen a fiatal Balikó Sándor ül. Olyan, mint most a fiai. Gyengéd kézzel megtörölgeti, szinte simogatja a képet. Régen halott bajtársakat, szívének kedves elvtársakat idéz a kép, amely megjárta Lyont, szekrény mélyén lapult a lepedők között, le nem mondana róla semmi áron. Pompás előadó Balikó Sándor, ha mesélőkedvében találják, órákig tud beszélni. Lyoni életükről, harcaikról, francia május elsejékről. Gond felhőzi a homlokát, ahogy emlékezik. — A »legszebb demokrácia” idején, »munkáspárti« kormányok idején épúgy belénk kötöttek a rendőrök, mint máskor. Autóval hajtottak közénk, pedig csendben, fegyelmezetten vonultunk fel a világ proletárjainak ünnepén. Nem ijedtünk meg, félretoltuk az asszonyokat, aztán kiengedtük a benzint a tankból, a levegőt a gumikból. Míg mondja, át is éli. Homlokán kidagadnak az erek, tüzel a szeme, egész inas teste megfeszül. — Kerékpáros rendőrosztagok vették körül a tömeget. Kétfelől szorosan mellettünk felnyomultak. Most... Rekedté válik a hangja az izgalomtól. Mintha most is biciklis rendőrök alakját várná, amelyet csontok reccsenése, testek zúzódása, asszonyok sikolya, férfiak káromkodása követ. Nn.most leugranak a kerékpárról, mint kecskeszarvat, megfogják a kormányt és sípszóra közénk öklöződnek. Kemény a kormány, vág a pedál, megindul a közelharc. Mert ezt a harci módszert mi is hamar kitanultuk ám ... Most már egy kis mosoly leselkedik a szája szögletében.— Taktikával és stratégiával dolgoztunk... Felkészültünk mi is, jó, nehéz keményfatáblákat készítettünk a jelmondatoknak. Ez volt a harci eszközünk. Aztán neki a kerékpáros rendőröknek ... Nem mondom, a lila és kék foltok még két hét múlva is látszottak rajtunk... Akit elkaptak közülünk, dobták a rabszállítókocsikba, amelyek a külső kört képezték a kivonuló munkásság mögött. Aszabadság hazájában* csak beszéltek a szabadságról! Dolgoztunk a Berliet-gyárban, a Schneiderben, a Magneto-France-ban. Egy cigaretta elszívása, ha valakinél szakszervezeti könyvecskét találtak, elég volt az azonnali elbocsátásra és arra, hogy neve a fekete listára kerüljön. És a gyerekek ... Balikó Sándornak ma jól fizetett állása van az Újításokat Kivitelező Vállalatnál, ott dolgozik István nevű öccse is, aki tavaly jött vissza öt gyerekével és francia feleségével együtt. A megfiatalodott Balikóné a szép fehér hajával az idén ment életében először állásba: dolgozni akar ő is a szocializmusért. — És mi van a fiúkkal? újabb képek kerülnek elő a szekrényből. A »nagy széria« tagjairól, ahogy Balikó papa mondja, Sanyi még mindig nem tudott hazajutni, pedig nagyon szeretne. Miska, aki a Magyar Acélban volt vasesztergályos, szakérettségit tett. — Ezt a pompás fényképezőgépet ő küldte a »kis szénásnak! — büszkélkedő Balikó papa. A gép Szverdlovszkból jött. Aliska az ottani egyetemen ösztöndíjas, másodéves konómérnök hallgató. — Gyurka pedig repülő... Repülőhadnagy... És a rádiót is ő vette... Ezt Gyuszi mondja, a, »kis széria« középső és egyben legelevenebb tagja és mutatja Gyurka képét, aki már dicséretet meg kitüntetést is kapott! Az elégedettség, a boldogság szinte tapinthatóan ott van a levegőben. Erről beszél itt minden, a kertészutcai lakásban, a bútorok,, a sercegve sistergő hús a serpenyőben, ezt mondja az óra ketyegése a falon. Miska mérnök lesz, Gyurka repülőhadnagy máris a kicsik tanulnak, játszanak, nevetnek, élvezik azt, hogy végre itthon vannak; hogy tej, vaj, hús van ebédre és vacsorára, hogy uzsonnára jó karéj fehér kenyeret ken meg a mama zsírral és megszórja csípős, piros paprikával. — Aztán eljött a tavalyi május... — hallom újra Balikó papa hangját. — Egyenes folytatása volt ez annak a májusnak, amikor vörös drapériával voltak bevonva a millenniumi emlékmű szobrai... Most is tele volt az utca emberekkel, úgy, mint akkor... Vagy úgy, mint Lyonban ... De most már nem kellett félni kerékpáros rendőrök alakjától, gyárostól, csendőrtől ... Szabadon, boldogan, énekelve vonult fel a Balikócsalád apraja-nagyja. Két pár szülő, tizenegy gyerekkel... Balikó Sándor mosolyog. A Kertész utca 46-ban Balikóéké a legvidámabb, a legboldogabb család... Fehér Rózsa Minden eredményünket annak köszönhetjük, hogy sikeresen alkalmaztuk Lenin és Sztálin tanításait Megnyílt a Bolsevik Párt Története Múzeuma A Bolsevik Párt Története Múzeuma szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között nyílt meg a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben. A megnyitáson megjelent Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kovács István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Hegedűs András, az állami erdő- és mezőgazdaságok minisztere, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Házi Dolgozó népünkben a felszabadulás után fokozatosan tudatosodott a marxizmus-leninizmus elméletének jelentősége és az — mondotta többek között Hegedűs András —,hogy országunk minden sikert, amit a felszabadulás után elért, annak köszönhet, hogy pártunk Rákosi elvtárs vezetésével sikeresen alkalmazta Lenin és Sztálin elvtársak tanításait, a Bolsevik Párt történetének tapasztalatait a magyar viszonyokra. Miután a Szovjetunió dicső hadserege országunkat Jelsza Árpád belügyminiszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Kelen Béla, a Magyar- Szovjet Társaság főtitkára, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiválósága. Réti László, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatójának bevezető szavai után Hegedűs András, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az állami erdő- és mezőgazdaságok minisztere nyitotta meg a múzeumot. hódította, elsősorban is ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatásai segítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje a dolgozók döntő tömegeit, a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletariátus diktatúrája megteremtésének egyik legfontosabb előfeltételét, így történhetett meg, hogy országunkban az osztályharc éleződése közben, de viszonylag békés körülmények között minden különösebb megrázkódtatás nélkül került uralomra a munkásosztály és valósult meg a proletariátus diktatúrája. Pártunk Központi Vezetősége a Bolsevik Párt tapasztalatait használta fel a háború által sújtott népgazdaságunk helyreállításáért és országunk iparosításáért folytatott harcban is, csak ezáltal és a Szovjetunió állandó baráti segítségével vált lehetővé olyan irányú fejlődés, mint amilyen a fordulat éve óta népgazdaságunkban és ezen belül elsősorban a nehéziparban történt és történik. Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok állnak. Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének megkezdett ügyét; tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és helytállását a béke frontján; erősítenünk kell győzelmeink zálogát, pártunkat, emelve párttagságunk eszmei, politikai színvonalát. Mindezekben a munkákban továbbra is a Bolsevik Párt történetének tapasztalatai mutatják az utat és, mint Rákosi elvtárs írja: »e tapasztalatok gyakorlati átültetésével és hasznosításával együttjár annak az elméletnek és módszernek az elsajátítása, alkalmazása és továbbterjedése, amely lelket és életet lehel a gyakorlatba, amely fűti és vezeti a gyakorlatot*. Rákosi elvtárs útmutatása szerint meg kell tanulnunk alkalmazni a Bolsevik Párt tapasztalatait a saját munkaterületünkön* Ehhez a munkához a Bolsevik Párt történetének további tanulmányozásához ad majd segítséget a ma megnyíló állandó múzeum. Ennek a feladatnak elvégzését elősegíti az is, hogy a múzeum elkíséri a Bolsevik Párt harcát a szocializmus megteremtésén túl, ismerteti a dicső emlékű Honvédő Háborút, a német fasizmus szétzúzását, a háború utáni ötéves terv teljesítését, és a kommunizmus építésében elért hatalmas sikereket. Elősegíti a múzeum ezt a feladatot azzal is, hogy igyekszik megmutatni a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja harcának, győzelmeinek hatását a magyar viszonyokra. A Bolsevik Párt Története Múzeuma május 1-re a proletárinternacionalizmus ünnepére nyílik meg és ez nem véletlen. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy elsősorban a propaganda eszközeivel szilárdítsa pártunkban és egész népünkben a proletár-nemzetköziség eszméjét, mélyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezető ereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szeretett Sztálin elvtárs iránt. A múzeum erősítse azt a meggyőződést, »hogy Lenin, Sztálin pártjának nagy ügye: a kommunizmus végleg győzni fog az egész világon«. Hegedűs András beszéde után a megjelentek megtekintették a múzeumot. A Bolsevik Párt történetének tapasztalatai mutatják az utat DEREK KARTUN londoni levele iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiniiiiiii A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet sikere és az angol közvélemény London, április. (Saját tudósítónktól.) A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet hatalmas sikerét mi sem mutatja meggyőzőbben, mint az a tény, hogy a kapitalista amerikai sajtó milyen elkeseredett támadásokat intéz a konferenciahatározatai ellen. A moszkvai tárgyalások nagy eredményeiről tanúskodnak a brit küldöttek is, pedig a moszkvai megbeszéléseken részt vett angol küldöttség legtöbb tagja bevallottan kommunista ellenes. Éveken keresztül áthatották őket a szovjetellenes rágalmak és arra számítottak, hogy Moszkvában sötét sikátorokat találnak, s a konferencia talán nem egyéb propaganda-manővernél. A brit küldöttek azóta már elhagyták Moszkvát, néhányan visszatértek Angliába, mások Kínába utaztak. A Pekingbe érkezett csoport vezetője kijelentette: "Szeretnénk kifejezni mélységes elismerésünket a szovjet hatóságok szinte felülmúlhatatlan kedvességéért, őszinteségéért és azért a készségéért, hogy mindent megmutattak nekünk, amit csak látni kívántunk. Tudnunk kell, hogy átlagos angol üzletemberek beszéltek így. Angol kereskedők és gyáriparosok, akiket a brit sajtó naponként szovjetellenes hisztériával táplál. A brit küldöttek megállapításait tehát ezek alapján kell értékelnünk. Lord Boyd-Orr, a liberális politikus és humanista, a brit csoport vezetője leszögezte: »A moszkvai konferencia hatalmas sikert hozott. Harold Davis munkáspárti képviselő ezeket mondotta: »A szovjet gépkocsik és motorok utolérhetetlenek. Az árak egyre csökkennek és ezt még a moszkvai brit nagykövetség is elismeri.« Davis ezután hozzátette: »Teljes meggyőződésem, hogy a Szovjetunióban nem foglalkoznak a háború gondolatával és nem beszélnek róla, mint Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban." Emrys Hughes munkáspárti képviselő beszámolt arról, hogy milyen mély benyomást keltettek benne a szovjet főváros nagyarányú építkezései. Megemlítette, hogy a szovjet lakosság életszínvonala sokkal magasabb, mint amire számított. Milyen hatása van a moszkvai konferenciának Nagy-Britanniában? Az angol közvélemény és üzleti világ valóban komolyan felfigyelt a moszkvai tanácskozás eredményeire. Az értekezletét követő hét végén több mint 100 angol ruhaipari vállalat küldött különrepülőgépen mintába, Moszkvába annak érdekében hogy részesüljön az új, tízmillió fontsterlinges üzletből, amelynél keretében a Szovjetunió fogyasztási javakat vásárol Angliában A konferencia alatt és után londoni szovjet nagykövetséget elárasztották telefon- és levet érdeklődéssel az angol gyárosok és üzletemberek, akik a Kelettel folytatott kereskedelemme szeretnének kiutat találni szorongató nehézségeikből. Annak jellemzésére, hogy milyen súlyos helyzetben vannak jelenleg az angol vállalkozók, elég, ha megemlítjük: Anglia hatalmas textil- és ruházati iparában a teljes munkanélküliek száma felülmúlta a százezret, s ezenkívül száz- és százezrek részleges munkanélküliek. Nyugaton egyik ország a másik után csökkenti drasztikusan a fogyasztási javak importját, köztük a textilárukét: Ausztrália, Új-Zéland, Franciaország, Belgium és a skandináv államok. Az angol gazdasági élet kilátásai tehát nagyon komorak. Ebben a válságos helyzetben rendkívül jelentősek a Szovjetunió, Kína és a népi demokráciák hatalmas, új piacai, amelyeken az árucikkek csaknem határtalan mennyiségét elhelyezhetik az angol exportálók. Ilyen nagyszerű, új lehetőségek tárulnak fel. Egyetlen tényező zavarhatja mega nemzetközi kereskedelem fejlődését. Washington újabb közbelépése A hírhedt Battle-törvény segítségével az amerikaiak, mint ismeretes, megtiltották európai csatlósaiknak az áruk legkülönbözőbb fajtáinak kivitelét Keletre. Az amerikai vezetők ugyan azt állítják, hogy tilalmi listájukra csupán a fegyverkezés szempontjábólfontos cikkeket vettek fel. A valóságban azonban csaknem minden gép- és nyersanyag a listán szerepel. A nyugateurópai országok engedelmessége az amerikai parancsnak azt jelenti, hogy nem tudják helyreállítani kiegyensúlyozott kereskedelmüket a Kelettel. Örülnek, ha egyáltalán kalapokat, virslit, édességet és biliárdgolyót exportálhatnak. Egyetlen esztergapad vagy köszörűkő kivitele viszont azonnal kihívja Washington ádáz dühét. Anglia szempontjából elsősorban abban nyilvánul meg a moszkvai konferencia fontossága, hogy lehetővé tette a közvetlen tárgyalásokat a brit és más nemzetbeli küldöttek között. Segített megteremteni a kereskedelem új formáit, kiküszöbölni az amerikai gazdasági uralom szörnyű következményeit. Hozzájárult ahhoz, hogy nyitva tartsanak számos angol gyárat, amely különben bezárt volna. A brit küldöttség tagjai bíznak abban, amint többször kijelentették, hogy mindez csak a kezdet. Az a véleményük, hogy a moszkvai konferencia csupán az első lépés azon az úton, amely a széleskörű nemzetközi kereskedelem kiépítése felé vezet és ezen keresztül közelebb visz a nemzetek közötti normális politikai kapcsolatok megteremtéséhez. A szovjet küldöttség világosan megmutatta, hogy ez az út szélesen nyitva áll. Az angol kormányon múlik, hogy rálép-e az egyedül helyes útra. Az angol közvélemény felismerte, hogy a moszkvai értekezlet vitathatatlan sikere komoly mértékben erősíti mindazokat, akik igyekeznek a kormányt rávenni a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Tizenhét terem dokumentációs- és képanyag A múzeum rendkívül gazdag dokumentációs- és képanyaga tizenhét termet tölt be.. A Bolsevik Párt történetének minden egyes fejezetét külön terem ismerteti. A párttörténet tizenkét fejezetén túlmenőleg öt teremben foglal helyet az az anyag, amely a Bolsevik Párt történetét 1938, tehát a könyv megírása óta szemléltetően mutatja meg. Minden egyes terem lezárt egészet alkot és a Bolsevik Párt története egyes fejezeteinek illusztrálása összefonódik az illető korszak eseményeinek belső összefüggéseivel, s feltárul a látogató előtt a gazdasági helyzet, a nemzetközi politika háttere. A Bolsevik Párt nehéz harcokkal teli, dicsőséges múltja, nagy vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak vezetésével tökéletesen bontakozik ki a kiállás nyomán. A múzeum anyaga nagy segítségére van a párttörténetet tanulmányozóknak azzal is, hogy a Bolsevik Párt történetét mindenütt a magyar munkásosztály harcaival kapcsolatban ismerteti, s kidomborodik az is, hogy a Bolsevik Párt hősi harcai, s új társadalmat építő, korszakalkotómunkája milyen hatást gyakoroltak a magyar munkásmozgalom fejlődésére. Az egyik üvegszekrényben Lenin »Mi a leendő?« című munkájának első magyar nyelvű kiadásáról látunk fotókópiát. A könyvet illegális nyomdában sokszorosították a forradalmi eszmék magyar harcosai. Hatalmas térképek illusztrálják a forradalmi mozgalom terjedését, Lenin és Sztálin pártjának erősödését, növekedését. »A budapesti szocialista diákok manifesztuma« keretbe foglalt nyomtatványáról olvashatjuk azt a testvéri üdvözletet, amelyet 1905. február 25-én küldtek a egri önkény ellen felkelő orosz munkásoknak. Az 1917-es terem főhelyén az Aurora cirkáló modellje áll, a forradalomnak jelt adó cirkálóé, s a következő termekben már a visszhang, plakátok sokasága, melyek a forradalmi harcra, a belső ellenség és az intervenciósok ellen hívják a népet. Az intervenció és a polgárháború időszakának harcait nagyméretű térképről olvashatjuk le. Az oroszországi eseményekkel párhuzamosan vannak kiállítva a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság történetét ábrázoló felvételek, a Vörös Hadseregben küzdő magyar katonák, a Szovjetunióban megjelentmagyarnyelvű forradalmi újságok. A polgárháború után a békés építés korszaka következett el, a felszabadult nép hatalmas építőmunkára sűríti össze erejét. De ugyanaz az erő, hazaszeretet, bátorság szól hozzánk a Nagyi Honvédő Háború diadalmas eseményeit megörökítő képekből, térképekből. Két kivilágított térkép a magyarországi felszabadító harcok egyes fázisait és Budapest ostromát mutatja be. Számos dokumentum ad teljes képet arról, milyen sokféle és hatalmas segítséget adott és ad ma is a Szovjetunió az új társadalmat építő magyar népnek. A háború utáni újjáépítő munka nagyszerű győzelmeit, a Szovjetunió következetes békeharcát, a kommunizmus gigantikus építke-' zéseit, a természetátalakító ter-' vek gépmonstrumait is megcsodálhatjuk ezen a kiállításon. A múzeum utolsó terme arcképcsarnokkal zárul, mely a Bolsevik Párt vezéreit mutatja be, élükön a szovjet nép és a sok- százmilliós béketábor lángeszű vezérével, Sztálinnal. * A Bolsevik Párt Története Múzeuma hétköznapokon — szerda kivételével — 10 órától este 8-ig, vasárnap 9-től délután 6-ig van nyitva. Május elsején délután 3-tól 8-ig tekinthető meg. A koreai néphadsereg hadijelentése Phenjan, április 29 (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága április 29-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon továbbra is védelmi harcot vívtak. Április 28-án a középső arcvonalon, Kumszon térségében egyes ellenséges álegységek feacdtQ- esik kíséretében három ízben harci felderítést kíséreltek meg. Egységeink azonban erős tüzeléssel visszaverték az ellenséget és nagy veszteségeket okoztak neki. A többi arcvonalon különösebb változás nem történt. Légvédelmi tüzérségünk egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek az arcvonalon és a mögöttes területeken lelőttek négy ellenséges gyarfánzreszülygéffet (MTI)