Magyar Nemzet, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
17, és 60 fillér IMN VIIL 152.szám A mi orvosaink Csehov, aki orvosnak készült, orvosi tanulmányai végeztével lett íróvá, úgyszólván minden színművében megrajzol egyegy orvost. Változatos, egyéni sorsú figurák ezek, egyben azonban szinte valamennyien hasonlítanak egymásra: életük mélyén lappang valami alapvető keserűség, valami kiábrándultság és életfáradtság. Nem a jellemükből fakad ez. Hanem fakad az őket körülvevő társadalomból, az elhagyatottságukból, a magukrautaltságból, abból a magányból, amelybe a kapitalista társadalmi rend elszigetelte őket. Mindnek volt magasabb célja: elállták előle; mindnek volt magasabb törekvése: belefojtották; mednek volt dédelgetett eszméje: rögeszmének bélyegezték. Fásultságba, szeszbe, különcködésbe menekültek ez elöl az intézményes, iszonyú közöny elöl, legjobb esetben ártatlan és céltalan álmodozásba egy jobb jövőről. Törtszárnyú emberek Csehov orvos alakjai, törtszárnyú emberek ezek az irodalmi típusok, akik visszavisszatérnek Csehov színpadára és műveinek lapjaira. .. Nem kell az irodalomhoz, még a valóságot híven tükröző irodalomhoz sem fordulni ezekért az orvostípusokért. Nem kell visszanyúlni értük sem a cári Oroszországba, sem a századfordulóra. Csak két-három évtizeddel, csak hat-nyolc évvel ezelőtt még itt éltek közöttünk, a pulzusunkat fogták, a szívünket hallgatták. Csak mi nem hajtottuk az ő mellükre soha a fülünk, meghallani, miféle teljesületlen vágyakról dobog s míg utasításukra mélyet sóhajtottunk, az ő mély xt ,yi’ my hallal’apul szállt el. A beteg csak magával törődött, a beteg társadalom meg senkivel. Orvosokkal époly kevésbé, mint tanárral, mérnökkel, ’ munkással, tisztviselővel, művésszel. _ Ki törődött vele, hogy a vidéki körorvos, aki biciklijével tengelyig érő sárban járta naphosszat, évek és évtizedek hoszszán át, gyakran életfogytiglan a körzetét, milyen kezdetleges egészségügyi körülmények között végzi hivatását? Ki kérdezte meg az egyetemről imént kikerült, végzett medikust, aki kénytelen volt a szinte biztos diplomás nyomorral szembenézve, kiszögezni tábláját a kapu alá, nem volna-e kedve továbbképezni magát? Ki tartotta számon egy-egy fiatal orvos képességeit, gondolatait, vágyait,a ki buzdította kutatásra, tudása elmélyítésére? Laboratórium, kutatóintézet, klinikai anyag és széles gyakorlati terület kevesek privilégiuma volt, keveseké és nem is a leghivatottabbaké. Az orvosok túlnyomó többsége, elzárva az elméleti és a gyakorlati továbbtanulás lehetőségétől, bezárkózott egy szűk prakszisba, amely a szerény megélhetést is csak éppenhogy megadta, ha ugyan megadta. Kedves, kopott, megszürkült s doktorbácsi* lett a magyar orvostársadalom jó része, afféle külső családtag, ahelyett, hogy belső családtagjává lett volna a tudománynak. Csehovi orvos-sors lett ez is. A soha ki nem takarított társadalom beszőtte pókhálóival a magyar orvost is, s amint a társadalom mállott, úgy temetett romjai alá kitörni soha nem tudó, nagy tehetségeket, kiváló képességeket, ambíciókat és úgy temette maga alá az egész orvostudományt Mindezt pedig, múltat és közelmúltat, abból az alkalomból kellett felidézni, hogy a Magyar Népköztársaság ma tüntet ki »kiváló orvos« és »érdemes orvos? címmel száz magyar orvost, ahogyan két év óta ugyanígy tünteti ki a magyar művészeket. A kormányzatnak ez az intézkedése azt mutatja, hogy mint a most minden rossz emlékével, úgy számol le az orvosok elhanyagoltságával is, leszámol azzal a társadalmi nemtörődömséggel, amely az orvosokat is magukra hagyta, nem figyelve tudásukra, képességeikre, törekvéseikre, elszigetelve és sorsukra bízva őket. Nem száz orvost ér ezúttal először ez a kitüntetés, hanem az egész magyar orvostársadalmat. És nemcsak az orvostársadalmat éri, hanem az egész magyar értelmiséget, amelynek az orvosok részei. Részei és részesei. Részesei, mert ezentúl ők is részesednek abból az általános megbecsülésből, amelyet a dolgozó nép az értelmiség iránt egyre fokozottabban érez, abból a megbecsülésből, amely a népben a hozzá hű szellemi munkás iránt megnyilvánul, akár a szocialista egészségügy, akár a művészet, akár az építés, akár a kultúra bármely területének szolgálatában áll. Ezentúl rendszeresen növekszik az orvostársadalom kiváló orvosokkal és érdemes orvosokkal s számuk, miközben gyarapszik, növeli a magyar orvos öntudatát, munkakedvét, mélyíti hivatástudatát, szorosabbra fűzi kapcsolatát az egész néppel , emeli a magyar orvos valóban megérdemelt tudományos világhírnevét. Tőlünk nyugatra éppen,ezekben a napokban másfajta, szomorú világhírre kényszerülnek szert tenni az orvosok. Nincs két hete még, hogy a bécsi orvosok az osztrák főváros utcáin kénytelenek voltak fehér köpenyben végigvonulni, így adva hírül lelkiismeretlen kormányuknak és az egész világ lelkiismeretének nyomorukat, szellemi és fizikai elnyomatásukat. Mintha Csehov orvosfigurái megszázszorozódva meneteltek volna végig azokon az utcákon, közhírré téve, hogy az osztrák egészségügy ma ott tart, ahol tartod a századfordulón a cimi Oroszországban: zsarnokság állja útját továbbfejlődésének, az orvosok tudományos, szellemi és politikai törekvéseit pedig maga alá akarja ,temetj el egy omladozó társadalom. Nyugat-Berlin utcáin ugyanekkor ötszáz orvos akart demonstrálni és tiltakozni ugyanezek ellen az állapotok ellen, de felvonulásukat Reuter főpolgármester megtiltotta. A Cahiers Internalionaux * című francia folyóirat a napokban tárta fel a franciaországi egészségügy elrémítően visszamaradott helyzetét s benne azt a fojtogató nyomort, amelyben a francia orvos tengődik. Csehov szerencsétlen, a társadalom bűnétől utat veszített, törtszárnyú orvos alakjaiért tehát csakugyan nem kell sem az irodalomhoz, sem a múlthoz fordulni — ott élnek az imperializmus által elnyomott Nyugat-Európában ma is, egyénenként talán fásultságba, talán különcködésbe menekülve. De nekik sem kell álmodozniok a jövőről, ha fordulatot várnak sorsukban, mint a csehovi színművek orvosai. Jelenükben és szomszédságukban megvalósult már ez a megálmodott jövendő: a Szovjetunió megteremtette és a népi demokráciák most teremtik meg azt a helyzetet, amelyben az orvos szívdobogását meghallja már a nép. Az orvos szabadon és megbecsülten dolgozhat, kutathat, képezheti magát s gyógyíthatja, orvosi fogadalmát megtartva, embertársait. Néhány nappal ezelőtt a budapesti orvosegyetem tanárai, dolgozói, hallgatói azt írták Jacques Duclos-nak a párizsi Santé-börtönbe, hogy példamutató és hősies magatartása megsokszorozza erejüket a szocializmus építésében és a békéért való harcos kiállásban. Az egész magyar nép hangjába így vegyült el a magyar orvostársadalom hangja. A magyar orvosok erejét a szocializmus építésében és a békéért való harcos kiállásban ezen a nagy, világító példán kívül most megsokszorozza az a megbecsülés is, amelyben hazájuk népe jó és hűséges munkájukért kitüntetve ma részesíti őket. mda Ma kezdődik a Béke Világtanács berlini ülésszaka A Pravda a fala-menti erőművek és békés városok barbár bombázásáról Malik a Biztonsági Tanácsban leleplezte a Hitler útjain járó amerikai politikát Acheson bécsi és nyugatberlini látogatása A külpolitikai helyzet Ma kezdődik Berlin demokratikus övezetében, a Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosító intézetének berlini székházában a Béke Világtanács berlini ülésszaka, amelynek napirendjén elsősorban a német és a japán kérdés szerepel. A világ különböző részeiből és országaiból érkező delegátusok azonban megvitatják majd az egyéb időszerű kérdéseket is. Bizonyos, hogy a Béke Világtanács mostani ülésszakának határozatai utat mutatnak az egész világot átfogó békemozgalom, az emberiség történelmének legnagyobb mozgalma számára. A békeharc eseményei közé tartozik az a beszéd, amelyet Malik,, a Szovjetunió delegátusa mondott a Biztonsági Tanácsban, ami leleplezte az Egyesült Államoknak Hitler útjára került politikáját. Ez a politika egyébként egyre nagyobb ellenzésre talál az amerikai tömegek körében. A De Waalheid című holland lap közli, hogy Anna Rosenberg, az Egyesült Álamok hadügyminiszterhelyettese, az egyik legutóbbi sajtóértekezleten elmondta az amerikai újságíróknak: az amerikaihadügyminisztériumot komolyan nyugtalanítja az amerikai ifjúság és katonaság körében tapasztalható háborúellenes hangulat. A katonai akadémiák hallgatóinak mindössze 20 százaléka válaszolt igennel arra akérdésre, hajlandó-e részt venni a koreai háborúban Különböző amerikai katonai táborokban 60.000 amerikai újoncnak is feltették ugyanezt a kérdést. Az eredmény az volt, hogy a megkérdezettek 70 százaléka határozottan tiltakozott a koreai háborúban való részvétel ellen. Az Egyesült Államok hadügyminiszterhelyettese azt is megállapította, hogyaz amerikai hadsereg valamennyi fegyverneménél feltűnően hanyatlik a harci szellem. Az Egyesült Államok uralkodó köreit nagyon nyugtalanítja az a körülmény is, hogy az acélsztrájk, amelyben 650.000 dolgozó vesz részt, már egy hónapja tart. Ai AFP közli, hogy az érdekelt amerikai kormányhivatal egyik szóvivője kijelentene: »A sztrájk miatt majdnem teljesen kudarcba fulladt a nemzetvédelem számára termelő üzemek acéllal való ellátásának programmja.« Az amerikai, angol és francia külügyminiszterek londoni tanácskozásaival kapcsolatosan a párizsi rádió kommentátora megállapította, hogy »a négyhatalmi konferencia megtartására, irányuló kívánság nagy előrehaladást tett a megvalósulás felé. A La Monde úgy értesül, hogy a londoni tárgyalások folyamán S:':a a un és Edrr. ip- rn-né! „p-rc-ehben alátámasztom Acheson előtt a Szovjetunióval folytatandó tanácskozásukra vonatkozó felfogásukat. Ércsekés cikket írt az amerikai politikáról Kingsley Martin, a Nett- Statesman and Nation főszerkesztője, aki nemrég tért vissza az Egyesült Államokból. s Amikor megkérdeztem Washintgtonban — írja Kingsley Martin — ,fiz amerikai újságírók egy csoportjától, hogy mi Amerika, politikája, a legnagyobb zűrzavar támadt. Senki sem tudott, erre a kérdésre pontos választ, adni. A lavírozás jellemzi ma Amerika politikáját, éppen úgy, mint ahogy ez jellemezte Nagy-Britannia politikáját a múlt században.* Acheson amerikai külügyminisztert hatalmas fegyveres erő oltalmazta ausztriai útja során. Az osztrák kormány meg akarta akadályozni, hogy béketüntetések »zavarják« az amerikai látogató bécsi tartózkodását. Acheson mindezekellenére láthatta az osztrák nép békeakaratáról tanúskodó béketranszparenseket és az utcákon szétszórt békefelhívások ezreit. Az amerikai külügyminiszter után Trygve Lie, az ENSZ főtitkára érkezik Bécsbe. Nyugati hírügynökségek azt emlegetik, hogy az osztrák kormány kérni akarja Ausztriának az ENSZ-be való felvételét és ezzel a formulával akarja az ENSZ elé vinni az osztrák kérdést, amelynek államszerződés útján történő, a nemzetközi szerződéseknek megfelelő megoldását az imperialisták megakadályozták. Joliot-Curie kedden délután nyitja meg a Béke Világtanács berlini ülésszakát Berlinből jelenti az MTI. A német főváros demokratikus övezete zászlódíszben köszönti a nemzetközi békemozgalom vezető harcosait, akik egymásután érkeznek Berlinbe, hogy részt vegyenek a Béke Világtanács nagyjelentőségű rendkívüli ülésszakán. Az ülésszakot a Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosító intézetének berlini székházában kedden délután ünnepi külsőségek között nyitja meg Joliot Curie, a Béke Világtanács elnöke. A schönefeldi repülőtéren és a berlini pályaudvarokon lelkes tömeg köszönti a külföldről érkező békeharcosokat. Különösen meleg, szeretetteljes fogadtatásban részesítették a szovjet, kínai és koreai küldöttség tagjait, valamint Joliot Curie professzort. A szovjet küldöttség tagjai között van Alekszandr Fagyejev, Hja Erenburg, Nyikoláj Tyihonov, Alekszandr Kornejcsuk, Vanda Vaszilevszkaja Írók, Nyikoláj, a pravoszláv egyház pátriárkája, P. Guljajev, a Béke Világtanács titkára. A kínai delegáció vezetője Kuo Mo Zso professzor. A hősi harcot vívó Koreát Han Sze Ja és Kim Jen Gen írók és Li Man ír, a Koreai Munkapárt központi lapjának főszerkesztője képviseli a berlini ülésszakon. A nemzetközi békemozgalom legismertebb személyiségei közül a német fővárosban tartózkodik már John Darr lelkész ("Egyesült Államok", Jessie Street asszony (Ausztrália), Ulla (Burma), Branca Fialko asszony és Z. Carvalho (Brazília). Juan Merinello íra, volt miniszter (Kuba), Jean Laffitte, a Béke Világtanács főtitkára, L. Casanova (Franciaország), T. Jackson, Gordon Schaffer (Nagy-Britannia), G. Fenoalfea (Olaszország), A. Tabet (Libéria). Berlinből jelenti az MTI. A Béke Világtanács elnöksége hétfőn délután ülést tartott, amelyen végleg megállapodott a kedden kezdődő ülésszak napirendjében. Malik a békemozgalom elterjedéséről beszélt a Biztonsági Tanácsban New Yorkból jelenti a TASZSZ, hogy Malik, a Szovjetunió képviselője, a Biztonsági Tanács június 26-i ülésén megbélyegezte az Egyesült Államok magatartását a szovjet küldöttség által a genfi jegyzőkönyvvel kapcsolatban előterjesztett javaslat vitája során. Az amerikai küldött az első ülésen kijelentette, hogy javasolja a szovjet határozati javaslatot terjesszék az ENSZ leszerelési bizottsága elé. Az amerikaiangol tömbnek majdnem valamennyi küldötte támogatta az Egyesült Államok javaslatát. Az amerikai küldött azonban az utolsó pillanatban elállt javaslatától és támogatóit nevetséges, ostoba helyzetbe hozta a világ közvéleménye és országuk népei előtt. Az Egyesült Államok küldötte ebben a kérdésben nyilvánvaló módon hajtogató módjára viselkedett. Malik azután rámutatott arra, hogy az amerikai agreszszorok kénytelenek számításba venni a vág közvéleményét, és ezért — bár megvetik a genfi jegyzőkönyvet — a Biztonsági Tanácsban mégsem szavaznak a szovjet javaslat ellen, hanem tartózkodnak a szavazástól. Íme, így nyilvánul meg a genfi jegyzőkönyv ereje, így nyilvánulnak meg a világon végbement változások: az agresszió népszerűtlen és az agresszorok félnek kezet emelni a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása "érdekében előtéresztett javaslatra. Gyáván tartózkodnak a szavazástól, hogy megbuktassák ezt a javaslatot. Pross amerikai delegátus — folytatta Malik — a Biztonsági Tanács ülésén hivatalosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormányának politikája „az erőn alapuló béke”. Ez Hitler jelszava, a fasiszta agresszorok jelszava. Hitler álmodott arról, hogy az egész világ rabságba döntése után megteremti a német fasiszták ezeréves birodalmát. Hitler álmodott arról hogy megteremti az erőn alapuló békét. Az Egyesült Államok uralkodó körei ezen az úton járnak. Veszélyes út ez. A világ népei nem ezen az úton haladnak. A Szovjetuniónak, az ifjú szovjet köztársaságnak, a szovjet népnek — mondotta Malik — a cárizmus megdöntése után az első szava ez volt: a béke.é És a Szovjetunió, a Szovjetunió kormánya és népe mind a mai napig nemes és erőteljes harcot vív a békéért. Semmiféle kísérlettel nem sikerült hitelétől megfosztani a népek békéért küzdő hatalmas világmozgalmát, a különböző politikai meggyőződésű, különböző színű, különböző foglalkozású és életformájú, vagyonos és vagyontalan, becsületes emberek százmilliói által aláírt stockholmi felhívást. Malik kiemelte, hogy a békemozgalom emberek százmillióinak a mozgalma. Emberek százmilliói becsületesen törekszenek a békére, becsületesen igyekeznek megakadályozni az agressziót. Beszéde végén Malik hangoztatta, hogy előző napon a newyorki nők ezrei mentek el az ENSZ-be, mert azt remélték, hogy az a „béke szentélye. De hogyan viselkedtek az ENSZ amerikai hivatalnokai ezekkel az asszonyokkal? Nem bocsátották be őket az épületbe, nem fogadták küldöttségüket. Ezek az asszonyok gyűlést tartottak az ENSZ épületei előtt és elküldték képviselőiket az ENSZ mellett működő küldöttségekhez. Az amerikai nők is láthatták, hogy az Egyesült Államok politikája nem a „békeszentélyévél, hanem az agreszszió és háború eszközévé teszi az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az USA az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívása ellen "New Yorkból jelenti "a TASZSZ. Az "Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága közölte, hogy táviratot kapott az Egyesült Államok kormányától. A távirat szerint az Egyesült Berlinből jelenti az MTI. Acheson amerikai külügyminiszter, aki Londonból jövet szombaton délután Nyugat-Ber■linbe érkezett, vasárnap délelőtt a német főváros amerikai megszállási övezetében beszédet mondott az amerikai könyvtár alapkőletételi ünnepségén. Acheson az amerikai imperialisták uszító politikájához híven provokáló kijelentéseket tett, ki alapkőletételi aktus a Blücher-repülőtéren folyt le. A térhez vezető utcákat a rendőrség már a kora reggeli órákban lezárta. Acheson beszédének gyérszámú hallgatósága javarészt titkosrendőrökből állt. Acheson hallgatóságának két tagját, a 42 éves dr. Friede Müller orvosnőt és az 51 éves Heinz Kowalski munkanélküli betűszedőt a rendőrség letartóztatta. Acheson beszéde alatt mindketten hangosan közbeszóltak és azt követelték, hogy az amerikai könyvtár helyett építsék fel az amerikai-angol repülők által rombadöntött nyugatberlini lakóházakat. A rendőrséget egész Nyugat- Berlinben riadókészültségbe helyezték. A nyugatberlini békeharcosok a rendőri üldözés ellenére az amerikaiak háborús politikáját leleplező és a német békeszerződés megkötését követelő sokezer röplapot osztottak szét. Acheson Nyugat-Berlinben tárgyalt Hallstein bonni külügyi államtitkárral, Adenauer megbízottjával. Az amerikai külügyminiszter Hallstein kérésére megígérte, hogy gondoskodik a még börtönben ülő náci háborús bűnösök mielőbbi szabadonbocsátásáról. Acheson vasárnap délben Truman elnök különrepülőállamok kormánya nem támogatja a tizenhárom arab és ázsiai országnak azt a kérelmét, hogy hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát a tuniszi kérdés megtárgyalására-gépén a tempelhofi repülőtérről Bécsbe utazott. Bécsből jelenti az MTI, hogy Acheson amerikai külügyminiszter vasárnap délután Bécsbe érkezett. Az amerikai külügyminiszter utazását és érkezését a néptől, a tömegektől való félelem jellemezte- Acheson repülőgépe nem a bécsi repülőtéren, hanem Tullnban, az amerikai katonai repülőtéren szállt le. Innen különvonat szállította az amerikai külügyminisztert Bécsbe, a Ferenc József-pályaudvarra, amely Bécs amerikai övezetében fekszik. Az osztrák csendőrség és rendőrség még Acheson Tuilnba való megérkezése előtt megszállta a vasútvonalat. A vasútvonal mentén mindenfelé felfegyverzett csendőrjárőrök cirkáltak, a vasúti hidakat és átereszeket katonailag biztosították, a megállóhelyeket és állomásokat csendőrség és rendőrség szállta meg. A néptől való félelem méginkább látható volt Bécsben. A Ferenc József-pályaudvart rohamsisakos, felfegyverzett rendőrök szállták meg. A pályaudvarról kikergették az utasokat, sőt az állomás előtti hatalmas téren is leállítottak minden jármű- és gyalogosforgalmat. Bécs utcáin minden 50—100 méterre rendőrök álltak és motorkerékpáros csendőrök száguldoztak az utcákon. A bécsi békeharcosok azonban a vasútvonalról is kitűnően látható hatalmas transparenst helyeztek el ezzel a felirattal: »Amerikaiak, takarodjatok hazat» A Bristol Hotellel szemben ugyancsak hatalmas betűkből álló felirat volt látható: »Amerikaiak takarodjatok! Éljen a független. Ausztriai.« Az utca Berlin és Bécs dolgozói tiltakoznak Acheson látogatása ellen