Magyar Nemzet, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

2 kon és járdákon olajfestékkel mázolt feliratok hirdették: » Acheson, go hom­e!. A bécsi dolgozók, a gyárak és üzemek munkásai és alkal­mazottai ezernyi levéllel árasz­tották el az amerikai nagykö­vetséget, tiltakoztak Acheson érkezése ellen­ A világ haladó közvéleményében mélységes felháborodást keltett a Jalu-menti bombázás — írja a Pravda J. Viktoron írja. a »Pravda« nemzetközi szemléjében. Az amerikai légierők barbár bombatámadásai a falu-menti vízierőművek és békés városok ellen — amelyeket Washington egyenes utasítására hajtottak végre — mélységes felháboro­dást keltettek a világ haladó közvéleményében. Azokban az országokban, amelyeket kormá­nyaik politikája folytán bevon­tak a koreai nép elleni igaz­ságtalan háborúba, nő a lakos­ság széles rétegeinek felháboro­dása az amerikai agresszió újabb cselekedete miatt. Hogy mennyire magasra csapnak ennek a felháborodás­nak a hullámai, azt megítél­hetjük abból a hatásból, ame­lyet a Jalu-folyó menti vízierő­művek és békés városok ellen intézett bombatámadások az an­gol közvéleményre gyakoroltak. Az angol lakosság széles réte­geinek elégedetlensége az ame­rikai intervenciósok újabb pro­vokációja elleni tiltakozógyű­lé­­seken és tüntetéseken jutott ki­fejezésre. Az angol néptömegek növekvő felháborodása kétség­telenül a fő oka volt annak, hogy az angol parlamentben felvetették az amerikai légierő újabb barbár támadásainak kérdését és hogy a­ kormány — nyilvánvalóan akarata ellenére — kénytelen volt külön vitát indítani a kérdésről. Viktorov a továbbiakban emlékeztet Alexander angol hadügyminiszternek és Selwyn Lloyd-­nak, a külügyminiszter állandó helyettesének koreai utazására és rámutat arra, hogy e politikusok útjának nyilvánvaló célja az angol közvélemény lecsillapítása volt, amelyet szerfölött nyugtalaní­tanak az amerikai katonai klikknek a kocsedoszigeti hadi­foglyokkal szemben elkövetett borzalmas gaztettet. Egyébként pontosan ebben az időben haj­totta végre az amerikai katonai klikk barbár támadását a falu­­menti vízierőművek és békés városok ellen. Alexander külde­tése semmiféle megnyugtató hatással nem volt,­ sőt az angol közvélemény riadalma-­ és­­nyugtalnsága még inkább fo­kozódott. A munkáspárti ellen­zék vezetői egyenesen feltették a kérdést, vájjon az angol hi­vatalos személyiségekkel való megegyezés alapján hajtotta-e végre ezeket a támadásokat az amerikai légierő. Az angol külügyminiszter ne­héz helyzetbe került: az angol közvélemény előtt nem vála­szolhatta nyíltan azt, hogy az amerikai agresszorok az angol kormánnyal egyetértésben haj­tották végre ezeket a gaztette­ket. Kénytelen volt azt monda­ni, hogy az amerikai kormány nem tartotta fontosnak ebben az esetben, hogy gyengébb partne­rének véleményét kikérje. Mint­hogy azonban Eden félt attól, hogy az ilyen válasszal az Egyesült Államok kormánykö­reinek elégedetlenségét válthat­ja ki, ugyanitt teljes szolidari­tással nyilatkozott az amerikai intervenciósok cselekedeteiről és Tiltakozások Angliában és Amerikában kijelentette: »Ebben a kérdésben teljes támogatást kell nyújta­nunk szövetségesünknek I­ng­modon Eden azt akarta bebizo­nyítani, hogy a megegyezés kér­dése nem lényegbevágó fontos­ságú és inkább csak formális kérdés, hiszen az angol kor­mány támogatja az amerikaiak koreai intervencióját. Ilyen ál­láspontot foglalt el ebben a kérdésben Acheson is. Eden és Acheson nyilatkoza­­­­tai — írja befejezésül Viktorov­­ — megmutatják, hogy az Egye­sült Államok kormánykörei egy­re kevésbbé hajlandók figyelem­be venni angol partnerük véle­ményét, abból a meggyőződés­ből kiindulva, hogy úgyis min­dig azt a döntést kényszeríthe­tik Angliára, amelyet Washing­ton a maga számára előnyös­nek tart. I Weben nyilatkozata a koreai helyzetről Delhiből jelenti a TASZSZ. Nehru indiai miniszterelnök június 28-án a parlamentben kijelentette, hogy Al­dia kor­mánya egyáltalán nem támo­gatja a Koreában folyó hadmű­veleteket- Ellenkezőleg, forró vágya, hogy ezek a hadművele­tek befejeződjenek, megkössék a fegyverszüneti egyezményt, ami elvezetne a kérdéssel kapcsola­tos különböző problémák rende­zéséhez. A hadműveletek bár­minő esetleges kiszélesítése az egyetemes békét fenyegeti.­ Nehru hangsúlyozta, hogy az indiai kormány véleménye sze­rint elsősorban az egyetemes béke biztosításának kérdését, a koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok sikeres befejezésének pro­blémáját kell megvizsgálni India lakosságát mélységesen felháborította az amerikai légi­haderő falu-menti bombatáma­dása. A­­National Heralde című lap megállapítja, hogy a Jalu folyó vízierőműveinek bombá­zását az egész békeszerető em­beriség elítéli, mint semmivel sem igazolható provokációt. Angliában országszerte til­takoznak a falu mentén lévő vízierőművek bombázása miatt — állapítja meg a Z­4SZSZ lon­doni jelentése. — Az angol nép követeli, hogy a kormány te­gyen lépéseket a koreai háború befejezése érdekében. A Daily Worker jelentése szerint a 30.000 munkást képviselő leedsi szakszervezeti tanács határozatban tiltakozott az em­bertelen bombázások ellen. Washingtoni 77ISZSZ-jelen­­tés ismerteti a Daily Compass cikkét a koreai háborúról. Stone, a­ cikk írója megálla­pítja, hogy Truman kormánya és a Pentagon vezetői nem akarják a koreai háború befeje­zését. Éppen ezért senkit sem lephet meg, hogy az amerikai légierő a háború második év­fordulóját a Jalu-folyó mentén lévő vízierőművek ellen inté­zett provokációs támadással ünnepelte me­g. A Zsenminzsibao szerint az angol kormánynak nem ált ellenvetése a falu-menti bombázásokkal szemben Pekingből- jelenti az Új Kína. A Zsenminzsibao szombati számában megállapítja, hogy Alexander angol nemzetvédel­mi miniszter és Lloyd állam­­miniszter koreai látogatása nem tudott port hinteni az angol nép szemébe és csak mégin­­kább leleplezte, hogy az angol kormány bűntársa az ameri­kai imperialista gengszterek­nek. Amint előrelátható volt — írja a lap — nem sikerült el­érniük az angol vezető körök­nek azt a célját, hogy­­jelen­­tősebb képviseletet kapjanak a koreai ENSZ-parancsnokság főbb tanácsaiban*. Japán felé utaztában Alexan­der tapogatózásul kijelentette, hogy ha Clark javasolná angol képviselő részvételét a fegyver­szüneti tárgyalásokon, „készsé­­gesen hozzájárulna ehhez”. Az Egyesült Államok azonban ke­reken elutasította a koreai fegyverszüneti tárgyalásokban való angol részvételre irányuló kísérletet. Erre Alexander seb­tében hangnemet változtatott. Június 15-i szöuli sajtóértekez­letén kijelentette, hogy­­nem tartja jó ötletnek angol képvi­selő bevonását az ENSZ kül­döttségében. Talpnyalóan hoz­zátette, hogy az együttműködés Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között „egészen ki­váló*. Alexander azzal, hogy így lenyelte a békát, nyilvánvalóan elnyerte amerikai gazdái ke­gyeit. Az angol közvélemény megnyugtatására irányuló kí­sérletként azonban egy kis cson­tot mégis odavetettek neki: az AFP június 23-i washingtoni jelentése szerint az Egyesült Államok hadügyminisztériuma hozzájárult Alexandernak ah­hoz a javaslatához, hogy angol összekötőtisztet nevezzenek ki Clark főhadiszállására. Alexander és az angol kor­mány bűntárs az amerikai ag­resszoroknak a Jalu-folyó vízi­erőművei ellen intézett bombá­­zásában is. Az AFP június 23-i londoni távirata leleplezi, hogy­­az ENSZ-nek az északkoreai Jalu-folyó menti vízierőművek ellen intézett légitámadásáról szóló hír nem keltett meglepe­tést londoni hivatalos körök­­ben­. Alexander maga június 24-én Washingtonban kijelen­tette, hogy bilincs ellenvetése a légitámadásokkal szemben A United Press jelentése sze­ __ Ifl­aricvizes _ rint Alexander azt is mondotta, hogy­­az amerikaiak nagyszerű erőbemutatót rendeznek”. Kétségtelen, hogy Alexander távolkeleti útja nem tévesztheti meg az angol népet és nem küzdheti le az angol közvéle­mény tiltakozását a koreai fegy­verszüneti tárgyalások elhú­zása ellen. A stockholmi szovjet nagykövet tiltakozása az „Enbom-ü­gyben** a svéd külügyminiszter előtt Stockholmból jelenti a TASZSZ, hogy Erlander, Svéd­ország miniszterelnöke június 16-án azt állította Rogyionov, a Szovjetunió stockholmi nagy­követe előtt, hogy a stockholmi szovjet nagykövetség munka­társai részesek az »Enbom­­ügyben«. Enbomot azzal vádol­ják, hogy a svéd védelemre vo­natkozó egyes titkos adatokat juttatott el a stockholmi szov­jet nagykövetség egyes képvi­selőihez. Az »ügyet« a svéd hatóságok rendezték meg. Rogyionov június 29-án­ fel­kereste Anden svéd külügymi­nisztert és a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának megbízá­sából több tényre hívta fel a svéd kormány figyelmét. A svéd miniszterelnök azt állí­totta, hogy a stockholmi szov­jet nagykövetség munkatársai részesek az úgynevezett »En­­bom-ügyben”. Ezzel szemben — mint Korzinonov hangoztatta — a miniszterelnök kijelenté­sei provokátorok hamis vallo­másain és kitalálásain alapul­nak. E provokátorok célja, hogy megrágalmazzák a stockholmi szovjet nagykövetséget és ront­sák Svédország és a Szovjet­unió jószomszédi viszonya­. Magától értetődik, hogy En­bomnak és a többi rendőrügy­nöknek ezzel kapcsolatban ki­agyalt úgynevezett vallomá­sai­ semmiféle bizalomra sem lehetnek méltók. Az »Enbom-ügy« megrende­zésének a Szovjetunió elleni ellenséges céljait bizonyítja — fejtette ki Rogyionov— a töb­bi között az a tény is, hogy a svéd sajtó ezt az »ügyet« már jóval a bírósági tárgyalás előtt a Szovjetunió és a Szovjetunió svédországi képviselői elleni rágalmazó kirohanásokra, va­lamint a szovjet nagykövetség ellen irányuló utcai megmozdu­lások szervezésére használta fel. Mindezek a tények nem fe­lelnek meg a miniszterelnök azon kijelentésének, hogy a svéd kormány „korrekt és ba­ráti kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval”. Rogyionov elhárította a svéd miniszterelnök kijelentéseit, kü­lönösen azt a kijelentését, hogy a szovjet kormánynak intézke­déseket kell tennie a nagykövet­ség munkatársai meg nem en­gedett tevékenységének meg­akadályozására. A szovjet nagy­­követség munkatársainak tevé­kenysége semmi alapot sem szolgáltat erre. A vádtanácsnak kedden kell döntenie Jacques Duclos szabad­lábra helyezéséről Párizsból jelenti az MTI. A vádtanácsnak kedden kellene kimondania döntését Jacques Duclos szabadlábra helyezésével kapcsolatban. Nem valószínű azonban, hogy sor kerül a ha­tározatra, mivel a kijelölt or­vosi bizottság felkérte a vád­tanács elnökét, nevezzen ki pótlólag egy cukorbetegség­­specialistát, aki megvizsgálja a Kommunista Párt titkárát. Az Union Francaise d'Infor­­mation szerint az eddigi vizs­gálatok eredménye azt mutatja, hogy Duclos állapota súlyos­bodott. A De Soir vezércikkében hangsúlyozza: A vádtanácsnak kedden Felelnie kell arra a kér­désre, vájjon Duclos egészségi állapota lehetővé teszi-e további fogvatartását. Világos, hogy bármi lesz is a felelet, nem meríti ki a kérdést. A vádta­­nácsnak a lényegben is állást kell foglalnia. Meg kell mon­dania: vájjon Duclos letartóz­tatása és fogvatartása törvé­nyes volt-e, vagy önkényes. Merényletet kíséreltek meg Duclos felesége ellen Párizsból jelenti az MTI. Fa­siszta provokátorok vasárnapra virradó éjjel merényletet kísé­reltek meg. Gilberte Duclos ,asz­s­szony ellen — jelenti a‘ THu­­manité. Montrealiból gépkocsin érke­zett két fasiszta megkísérelt be­hatolni a házba, fellármázta Duclosnét és gyalázkodó kiáltá­sokkal illette. A házmester és a lakók el akarták­ kergetni a tá­madókat, mire a fasiszták a rendőrőrszobára mentek, azt ál­­lítván, hogy­­megtámadták* őket. Ezután­ több rendőr kísé­retében visszatértek a házhoz,­­ahol ismét üvöltözni, kezdtek, majd kilátásba helyezték, hogy legközelebb „ géppisztolyokkal* jönnek vissza. Vasárnap a felháborodott la­kók panaszt nyújtottak be a rendőrségen a provokátorok el­len. Gilberte Duclos asszony életveszélyes fenyegetés címén emelt panaszt. A koreai néphadsereg hadijelentése Phenjan, június 30. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága június 30-án közölte: Június 29-én a koreai nép­hadsereg egységei és a kínai népi önkéntesek valamennyi arcvonalon védelmi harcokat vívtak az amerikai-angol inter­venciósok és a liszthimnista csapatok ellen és nagy veszte­séget okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban. Június 30-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az el­lenséges repülőgépekre vadászó lövészosztagok lelőttek öt ellen­séges repülőgépet. Ezek a re­pülőgépek részt vettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság arcvon­al mögött lakott hely­ségeinek bombázásában. Amita hit. A londoni rádió kairói tudó­sítójának jelentése szerint — mint az MTI jelenti — Hilali pasa egyiptomi miniszterelnök vasárnap Faruk királynak be­nyújtotta kormánya lemondá­sát. A király elfogadta a kor­mány lemondását és Husszein Szirri pasát bízta meg az új kormány megalakításával. A Hilal-kormány lemondá­sának hátterében a közvéle­mény egyre növekvő felhábo­rodása és a parlament leg­nagyobb pártjának, a Wafd­­pártnak éles támadásai állnak. A Hilali-kormány ugyanis azt hirdette, hogy tárgyalások út­ján is megegyezésre lehet jutni az angol imperialistákkal a Szuez­-csatorna­övezet kiürí­tésének és a Szudán fölötti egyiptomi szuverenitás elismer­tetésének kérdésében. Az el­múlt hónapok azonban világo­san megmutatták, hogy az an­gol imperializmusnak esze ágá­ban sincs kivonulni a csatorna­­övezetből és feladni szudáni pozícióit. Hilali emellett ki­sebbségi kormány élén állt és hatalmát csak olyan alkot­mányellenes intézkedésekkel tudta fenntartani, mint a par­lament működésének felfüg­gesztése. Hogy ezen a helyze­ten változtasson, az angolok kezére játszó kormány új vá­lasztásokat akart rendezni. Az a szolgalelkűség azonban, amellyel a kormány lépten­­nyomon meghajolt az imperia­listák előtt, egyre nagyobb el­keseredést és felháborodást váltott ki az egyiptomi dolgo­zók körében. Ilyen körülmé­nyek között a kormány a vá­lasztásokat sem merte kiírni, mert azok a választójog meg­változtatása és a szélsőséges rendőrterror mellett is nyil­vánvalóan az angolokkal való egyezkedés politikájának döntő vereségét hozták volna. Az új miniszterelnök, Szirri pasa — az első jelentések sze­rint — hivatalnokkormányt ala­kít. Szirri pasa harmadízben tölti be ezt a tisztséget, elő­ször 1940-től 1942-ig, másod­szor pedig 1949. nyarán volt miniszterelnök. A Hilali-kormány és az­­azt megelőző Rroner-kormány bu­kása világos bizonyítéka an­nak, hogy elkerülhetetlen ku­darc vár mindazokra, akik a nemzeti érdekek elárulásának és az imperialisták kiszolgálá­sának útján akarják fenntartani jogtalan kiváltságaikat és tör­vénytelen uralmukat. Araiba hita mögött van AZ EGYIPTOMI KORMÁNY LEMONDÁSA ,K­e­d­d, 1952. p­d 1­1 n * k­ II koreai kormányküldöttség tagjai felszólaltak a várpalotai és salgótarjáni békegyűléseken Várpalota dolgozói hétfőn hatalmas arányú nagygyűlésen nyilvánították ki testvéri vo­­lidaritásukat a szabadságukért immár két év óta hősiesen har­coló koreai nép iránt. Nagy szeretettel fogadták a Magyar­­országon tartózkodó koreai kormányküldöttség vezetőjét, Csan Szí U kereskedelmi mi­nisztert, aki a koreai követség képviselőjének kíséretében ér­kezett Várpalotára. A sport­telepet, ahol a gyűlést tartot­ták, vörös, magyar és koreai zászlók szegélyezték, a dísz­­emelvényen pedig Sztálin, Rákosi Mátyás és Kim Ir Szen arcképeit helyezték el. A nagygyűlést Csernitzki Gyula, a November 7 Erőmű pártbizottságának titkára nyi­totta meg, majd Papp János, a veszprém megyei pártbizottság tagja mondott beszédet, rámu­tatva arra, hogy a megye üze­meinek dolgozói mindenütt megfogadták: tíznapos koreai műszakokkal bizonyítják be a koreai nép iránti szolidaritásu­kat és az imperialisták iránt­ engesztelhetetlen gyűlöletüket. Ezután Csan Szi U, a koreai kormányküldöttség vezetője, Ko­rea kereskedelmi minisztere szó­lalt fel, aki beszédének elején tolmácsolta a koreai nép harcos üdvözletét Rákosi Mátyásnak és a testvéri Magyarország né­­pének, majd üdvözölte Várpa­lota bányászait, műszaki dolgo­zóit és rajtuk keresztül Magyar­­ország valamennyi dolgozóját. Ezután ismertette Korea hely­zetét attól kezdve, hogy az or­szágot a nagy Szovjet Hadse­reg felszabadította a japán im­perializmus igája alól. A hábo­rút követően az országot a 38. szélességi fok mentén két rész­re osztották. Észak-Korea terü­letén emelkedett a nép anyagi és kulturális színvonala, mivel biztosították a népnek a demo­­kratikus szabadságjogokat, ez­zel szemben Dél-Koreában az imperialisták gyarmati elnyo­más-politikájának következté­ben terroruralom jött létre. 1950. június 25-én következett be az a nap, amikor az ameri­kai imperialisták felbujtására és utasítására és általuk f­elfegyve­­rezve, Li Szín Man áruló klikk­je háborút indított Észak-Korea ellen. A miniszter beszélt az ame­rikai imperialisták barbár ke­gyetlenkedéseiről és a hős ko­reai népnek, valamint a kínai népi önkénteseknek hősi helyt­állásáról. Beszélt arról, hogy az amerikai imperialisták a legutóbbi napokban újabb szörnyűséges gaztetteket kö­vettek el a Jalu folyón levő vízierőművek bombázásával. Ez az esemény is valamennyi békeszerető nép felháborodását és gyűlöletét váltotta ki.­­ A magyar nép a koreai nép által viselt igazságos háború első napjától kezdve segítő ke­zét nyújtotta felénk — mon­dotta Csan Szin U — s most, a koreai háború kitörésének má­sodik évfordulójával kapcsolat­ban a magyar dolgozók az egész népre kiterjedő új moz­galmat indítanak: gyűjtést ren­­­deznek a koreai nép megsegítő c­­sere. A magyar nép önzetlen­ testvéri segítségét a koreai nép soha nem fogja elfelejteni. Csan Szi U beszéde alatt számtalanszor zúgott fel a nagygyűlés résztvevőinek lel­­kes tapsa és éljenzése. A dol­gozók Kim Ir Szent és Rákosi Mátyást éltették, majd a megye dolgozóinak küldöttségei értékes ajándékokat nyújtottak át a ko­reai küldöttségnek. A salgótarjáni békegyűlés Hétfőn délután a koreai kor­­­mányküldöttség helyettes veze­tője, Csín Ban Szu Salgótar­jánba látogatott el, ahol a Pe­­tőfi­ téren rendezték a békenagy­­gyűlést, amelyre eljöttek Kis­­terenye, Nagybátony, Mátrano­­vák bányászai is és eljöttek a­ környékbeli falvak dolgozó pad­rasztjai. A nagygyűlést Kudela­ József, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Nagy Kálmán, a megyei párt­bizottság titkára tolmácsolta a megye dolgozó népének üdvöz­letét. Csín Ban Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségének helyettes vezetője a Koreai Munkapárt és az egész koreai nép nevében fejezte ki mély háláját azért a segítségért és támogatásért,­ amelyet a magyar nép nyújt az amerikai agresszorok ellen ha­zája szabadságáért és függet­lenségéért küzdő koreai népnek. Beszéde további részében a koreai nép hősi harcával fog­lalkozott, majd több példát mondott el, melyek mind azt bizonyítják, mennyi hősiesség-­g­gel harcol a koreai nép a be­tolakodó imperialisták ellen, nemcsak a fronton, hanem­ számtalan munkadöltettel a hátországban is A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a városnak és kör­nyékének dolgozói átnyújtották ajándékaikat a koreai nép kép­viselőinek. Gyűlés Sztálinvárosban a koreai műszak előestélyén Hétfőn, a koreai műszak in­dulásának előestéjén, Sztálin­­város sokezer dolgozója ünnepi békegyűlést rendezett. Az egy­ *, begyűlt dolgozók lelkes taps­sal köszöntötték az elnökség­ben helyet foglaló Lili En Con és Li Bon Nam koreai Fiatalo­kat, valamint dr. Dénes István Koreában járt orvost. Dr. Dénes István beszámolt­­ a koreai nép hősi küzdelméről. Lih En, Con koreai ifjú köszö­netet mondott a magyar nép­­ szeretetéért. Laufer Tibor szta­hanovista betonozó brigád­vezető pedig bejelentette, hogy kedd reggeltől a koreai béke­­műszakban az Erőmű dolgozói többszáz munkaórát takaríta­nak meg. A nagygyűlés részt­­­­vevői az Országos Béket­anács­­hoz táviratot intéztek, amely­ben tiltakozásukat fejezték ki az amerikai imperialisták két éve tartó koreai rablóháborúja ellen. A külpolitika hírei A Berlinből jelenti az ADN. Csujkov hadseregtábornok, a németországi Szovjet Ellen­őrző Bizottság elnöke pénteken fogadta a német Nemzeti De­mokrata Párt újonnan megvá­lasztott elnökségét. A megbe­szélésen — amelyen megvitat­ták a legfontosabb politikai kérdéseket — részt vett V. S. Szemjonov rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet, a né­metországi Szovjet Ellenőrző Bizottság politikai tanácsadója is. A Holland lapok közlése szerint a holland királynő is­mét Dreest, az eddigi kormány miniszterelnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Drees elfogadta a megbízást. A Az Al-Ahram című egyip­tomi lap közli, hogy az utóbbi hetekben angol légiegységek és egyéb csapatok érkeztek Líbiá­ba.­­ A A TASZSZ jelenti Lon­donból, hogy az oxford környéki amerikai légitámaszpont kör­­nyékén mindennaposak az ame­rikaiak garázdálkodásai, betöré­sek, verekedések és erőszakos­kodások. A Washingtonból, jelenti az MTI: nyugati sajtójelentések szerint az amerikai szenátus hadügyi bizottsága egyhangú­lag jóváhagyta­ azt a tervet, hogy a partvédelmi erő létesíté­sére 1­68 hajót »kölcsönözze­­nek­ Japánnak. A A Görög Kommunista Párt és a Görög Agrárpárt — mint a Hed­as Press közli —­ közös közleményben tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Ál­lamok katonai kalandorpoliti­kája Athén—Belg­rád—Ankara háromszöget, alakítson ki, mint amerikai és angol bázist, a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok ellen tervezett támadáshoz. A felhívás általá­nos demokratikus front meg­alakítására hívja fel a görög népet. Teheránban meghosszabbították az ostromállapotot Londonból jelenti a TASZSZ, hogy — a Reuter-iroda értesü­lése szerint — az iráni kormány június 28-án bejelentette: Te­heránban újabb egy hónappal — július végéig — meghosz­­szabbítja az ostromállapotot. Ridgway Oslóban Oslóból jelenti az MTI, hogy Ridgway » pestis-tábornok, mint az AFP közli — európai »szemleútja« során hétfőn dél­ben repülőgépen Oslóba érke­zett.

Next