Magyar Nemzet, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-02 / 205. szám

zé___ Nyolc és félmillió nyugatnémetországi lakos foglalt állást a különszerződés ellen Berlinből jelenti az MTI. A német kérdésben a nyugati ha­talmakhoz intézett szovjet jegy­zék újabb hatalmas lendületet adott annak a küzdelemnek, amelyet egész Németország népe a bonni és párizsi mili­tarista különszerződések ellen az össznémet békeszerződés megkötéséért folytat. Pénteken és szombaton a lipcsei Karl Marx téren 200.000, Chentrtitz­ben 90.000, Rostock­ban 20.000, Geraban 15.000 ember tüntetett a nyugati im­perialisták és­ az Adenauer­­kormány háborús politikája el­len. Nyugat-Németországban a szovjet jegyzék újabb ösztön­zést adott a bonni különszerző­dés ellen tiltakozó népszava­zásnak. A Freies Volk jelentése szerint a békenépszavazás ke­retében augusztus végéig nyolc és félmillió nyugatnémetországi lakos foglalt állást a különszer­ződés ellen. A nyugatnémet békevédelmi liga vasárnap a m­ajna-frankfurti egyetemen békegyűlést tartott. A gyűlésen Heinz Kraemer darmstadti jog­hallgató kijelentette, hogy­ Nyu­­gat-Németország haladó értel­misége egyetért­ a szovjet kor­mány jegyzékével. Az osztrák kormány nem teljesítene az ország demokratizálásáról szóló határozatokat — állapította meg Szviridov Bécsből jelenti a TASZSZ. V. P. Szviridov, az ausztriai szovjet főbiztos, a Szövetséges Ellenőrző Tanács augusztus 29-i ülésén nyilatkozott arról, hogy ♦az osztrák kormány nem teljesítette a négy hatalom ha­tározatát Ausztria demokratizá­­lásáról. A szovjet képviselő többi kö­zött megállapította hogy az­­ osztrák kormány máig nem tel­jesítette a Szövetséges Ellen­őrző Tanácsnak a demokratikus elveken alapuló végleges alkot­mány beterjesztésére vonatkozó határozatát. Rámutatott arra, hogy az országban továbbra is több száz reakciós törvény ma­radt érvényben, köztük sok­ olyan törvény is, amelyet a hitlerista hatóságok vezettek be. Azok kö­zül a törvények közül, amelye­ket az osztrák kormány 1946. óta a legutóbbi időkig a Szö­vetséges Ellenőrző Tanács elé terjesztett jóváhagyás végett, több mint 300 törvény reakciós jellegű volt. Az osztrák kormány több olyan törvényt hozott, amelyek valójában Ausztria re­­milliarizálását segítik elő. Ugyanakkor az osztrák uralkodó pártok, amelyek két alkalommal ünnepélyes ígéretet tettek, hogy demokratikus földreformtörvé­nyeket hoznak, valójában sem­miféle intézkedést nem tettek ezen a téren. Az is ismeretes, hogy az osztrák kormány az utóbbi években a gazdasági élet területén egész sor olyan tör­vényt hozott, amelyek gyakorla­tilag amerikai ellenőrzésnek rendezték alá Ausztria gazda­sági életét. A továbbiakban Szviridov megállapította, hogy Ausztria állam- és közigazgatási gépezete jelentékeny mértékben reakciós és bürokratikus maradt. Az utóbbi években csupán Alsó- Ausztriában több mint 700 de­mokratikus érzésű tisztviselőt tá­volítottak el a közigazgatásból. Ausztria rendőrségében és csend­őrségében körülbelül 7000 olyan személy található, aki valamikor a hitlerista német büntetőoszta­gokban szolgált. A közoktatás területén az osztrák kormány olyan politikát folytat, amely a valóságban a dolgozók széles rétegeit meg­fosztja attól, hogy képzettséget szerezhessenek. Mindeddig nem hajtották végre a Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak a haladó iskolaprogrammról szóló hatá­rozatát. A szovjet képviselő mindebből kiindulva a következő határo­zati javaslatot terjesztette a Szövetséges Ellenőrző Tanács elé: 1. Javasolják az osztrák kormánynak, hogy legkésőbb 1952 október 1-ig terjesszen a Szövetséges Ellenőrző Tanács elé jelentést arról, hogyan tel­jesíti a négy hatalomnak és az ellenőrzési egyezménynek Auszt­ria demokratizálásáról szóló határozatait. 2. Az osztrák kor­mány által előterjesztendő je­lentést a Szövetséges Ellenőrző Tanács 1952 október 15-i ülésén tárgyal­ták meg, hogy konkrét intézkedéseket dolgozhassanak ki Ausztria valóban demokra­­tikus fejlődésének biztosítása érdekében. A bolgár dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták az árleszállítást Szófiából jelenti a TASZSZ.­­A bolgár dolgozók hatalmas lel­kesedéssel fogadták a minisz­tertanácsnak és a Bolgár Kom­munista Párt központi bizottsá­gának határozatát az élelmiszer- és közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árainak új le­szállításáról Az egész ország­ban, a gyárakban és üzemekben, az építkezéseknél, a szövetkeze­tekben gyűléseket tartanak, ame­lyeken a dolgozók köszönetet mondanak a kommunista párt­nak azért a szüntelen gondos­kodásért, amelyet a nép jóléte iránt tanúsít. Bukarestből jelenti a TASZSZ. A du­n­ai f­e­ketetengeri­­ csator­n­a mentén lévő Poarta-Alba város­ban sokszáz munkás, mérnök és technikus jelenlétében kezdő­dött meg több vezető állásba befurakodott imperialista ügy­nök pere. A vádlottak az épít­kezések főigazgatóságában tél­­forgató tevékenységet fejtettek ki, szabotázsakciókat szervez­tek. A kártevők volt légioná­riusok, ellenforradalmi pártok tagjai, angolszász kémszerveze­tek ügynökei. A vádirat megállapítja, hogy a nép ellenségei többek közt használaton kívül helyeztek be­rendezéseket, akadályozták az építkezés pénzügyi ellátását , hogy elégedetlenséget keltsenek, szabotálták a dolgozó­i ellátá­sát. Amerikai propagandát is terjesztettek a vádlottak, akik, mint a vádirat megállapítja, Delhiből jelenti a TASZSZ. A napokban dr. Radhakrisnan, India alelnöke beszédet mon­dott Bombayban az Egyesült Nőszervezet gyűlésén. Beszédé­ben érintette azt a kérdést, amely az egész békeszerető em­beriséget érdekli: az Egyesült Államokban és Angliában szí­tott háborús hisztéria kérdését. ♦Ha Hitler élne­rma —­ mondotta Radhakrisnan —, akkor filozó­fiája legnagyobb győzelmét lát­hatná a Nyugatnak Oroszország megsemmisítésére irányuló ter­veiben.* Rraidhakrisnan felvetette: ♦Hitler, meghalt, de vájjon nem él-e még filozófiája? Mit ír Hitler »Mein Kampf* című könyvében? A Nyugatnak egye­­sülnie­ kell és meg kell semmi­amerikai utasításra követték el tetteiket. Nicolae Vasilescu vád­lott például bevallotta, hogy szoros kapcsolatban állott az amerikai kémszolgálatal. Georgescu Topazleu vádlott többek közt ezt vallotta: ♦Sza­botáltunk, hogy akadályozzuk az építkezést.. . Napról napra vártuk az amerikaiakat. Én az ő segítségükkel akartam vissza­szerezni a gyárat, melyet a népi demokratikus rendszer el­vett tőlem.* A többi vádlott, volt földes­urak, gyártulajdonosok, fasisz­ták, mind bevallották, hogy kártevő munkájukkal hátrál­tatni akarták a csatorna építé­sét. Valamennyien új világ­háborúra spekuláltak s attól várták elkobzott javaik vissza­szerzésének lehetőségét. A tárgyalás tovább folyik, sítenie Oroszországot. Várjon a Nyugat nem fogadta-e el komo­lyan Hitler »credóját« és nem próbálják-e alkalmazni?* A Hindustan Standard Rad­hakrisnan beszédével foglalkozó szerkesztőségi cikkében azt írja: ♦Nem lehet , tagadni, hogy a Nyugat ♦agressziójának nyílt elítélése* igazságos. A nácik, bár fizikailag megsemmisítették őket, beleoltották az Egyesült Államok és Anglia uralkodó kö­reibe »az uralkodó nemzet* eszméjét.« A lap végül ezt írja: „A Wil­­helmstrasse és a Fehér Ház kö­zött ugyan nagy a távolság, de már megtették ezt az utat.* Romániai Imperialista ügynökök pere India alelnöke elítélte a nyugati imperialisták agressziós cselekményeit Magyar Nemzet A Szovjetunió sokezer tonna élelmiszerre segíti az éhező indiai dolgozókat Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az indiai Andhra tartomány­­beli éhezőket segítő bizottság Tanguluri Trakaszan elnökkel és Krisna Rao főtitkárral az élen levelet intézett V. V. Kuz­­nyecovhoz, a Szovjetunió Szak­­szervezeti Központi Tanácsának elnökéhez. ♦Andhra tartomány kétség­beejtő helyzetben van — írja levelében a bizottság. — A tartományban szörnyű éhínség dühöng. Kérjük Önt és önön keresztül a különböző szovjet társadalmi szervezeteket, segít­sék pénzzel bizottságunkat. A pénzen rizst, tejet, konzerveket és más élelmiszereket vásárol­hatunk az éhező lakosság szá­mára. A levél végén az éhezőket segítő bizottság a szovjet szak­­szervezetek segítségét kéri, hogy a bizottság újabb ingye­nes étkeztető helyeket és egész­ségügyi állomásokat szervez­hessen. A Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa táviratban fe­lelt az Andhra tartományban éhezőket segítő egyesült bizott­ságnak. ♦A szovjet szakszervezetek a Szovjetunió munkásai és min­den dolgozója nevében mély együttérzésüket fejezik ki Andhra tartomány és Madrasz állam vidékeinek dolgozói iránt — hangzik a távirat. — A la­kosság megsegítése­­ érdekében az egyesült bizottság rendelke­zésére bocsátanak 10.000 tonna búzát, 5000 tonna­­ rizst, 500.000 doboz tejport. Ezenkívül a­­szovjet szakszervezetek 250.000 indiai rúpiát adnak az éhezők számára. A Szovjetunió dolgo­zói őszintén kívánják, hogy az egyesült bizottság munkája eredményeként sokmillió éhező ember szabaduljon meg szen­vedéseitől, az őket ért súlyos csapástól.* A szovjet bányászok levélben üdvözölték Sztálint a Bányásznap alkalmából Moszkvából jelenti a TASZSZ. Augusztus 30-án Moszkvában ünnepi ülést tartottak a Bá­nyásznap alkalmából. A Szak­­szervezetek Házának oszlop­­csarnokában a Szovjetunió szénipari minisztériumának dol­gozói, kiváló bányászok, a Szocialista Munka Hősei és Sztálin-díjasok, a moszkvai vál­lalatok sztahanovistái, tudósok­írók, párt- és­ szovjetfunkcioná­­riusok gyűltek össze. Az ün­nepi ülésen Alekszandr Zasz­­jagyko, a Szovjetunió szénipari minisztere mondott beszámolót. A miniszter beszédében fog­lalkozott a szovjet szénipar eredményeivel. Az utóbbi né­hány évben — mondotta — a széntermelés évi átlagos növe­kedése 24 millió tonna. Az augusztus 31 -i moszkvai lapok közül a szovjet bányák, a bányaipari építkezések és vál­lalatok munkásainak, mérnökei­nek, technikusainak és alkalma­zottainak J. V. Sztálinhoz in­tézett levelét. A szovjet bányá­szok hagyományos ünnepük, a Bányásznap alkalmából szívből jövő üdvözletüket küldik J. V. Sztálinnak. A lengyel Nemzeti Front konferenciája Varsóból jelenti az MTI. Augusztus 30-án Varsóban kon­ferenciát tartott a lengyel Nem­zeti Front a Lengyel Népköz­társaság soron következő nem­zetgyűlési választásaival kap­csolatban. A konferencián meg­jelent Boleslaw Bicrut elnök is, akit a jelenlévők lelkesen ün­nepeltek. A konferencián W. Klosie­­wicz, a szakszervezetek köz­ponti tanácsának elnöke hang­súlyozta: a konferencia megmu­tatta, mennyire szilárd és meg­ingathatatlan a lengyel nép politikai egysége, hogy a mun­kásoknak, dolgozó parasztok­nak,a haladó értelmiségnek, a párttagoknak és pártonkívülek­­nek közösek az érdekei. A konferencia befejezése után a Nemzeti Front választási bi­zottsága Boleslaw Bierut el­nökletével megtartotta első ülé­sét. Pu­enjan újabb bombázása -t Phenjanból jelenti­ az TJt Kína. Amerikai repülőgépek augusztus 29-én délelőtt­­ 20 órától délután 6 óráig ismét támadást intéztek Phenjan sírén. Az amerikaiak több mint 800 nagy robbanóerejű bombával, időzített bombákkal és napalm bombákkal, valamint géppuska­ tűzzel árasztották el a békés polgári lakónegyedeket. Több mint­­650 házat pusztítottak el. Vagy égettek porig, köztük a nyugati negyedben levő nhen­jani népkórházat. 206 polgári egyént megöltek és további 255-öt megsebesítettek. Az ál­dozatok legnagyobb része nő és gyermek volt, a többi öreg, rokkant és kórházi ápolt. Amerikai támadás egy hadifogolytábor ellen Keszonból jelenti az Uj Kína. Amerikai repülőgépek augusztus 29-én újabb légitámadást intéz­tek a világosan megjelölt kang­­dongi 8-as számú hadifogoly­­tábor ellen. Hat hadifoglyot megöltek és 22-őt megsebesítet­tek. A sebesültek közül tizen­hatnak az állapota válságos. Nam Ir tábornok, a koreai­kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője tiltakozott az ameri­kai küldöttség vezetőjénél és követelte, hogy az amerikaiak felelősségük tudatában adjanak számot a támadásról. A New York Times beismeri a koreai légitámadások céltalanságát Keszonból jelenti az M 7/ Kína. Az amerikai tábornokok és az amerikai sajtó egyaránt be­ismeri, hogy Észak-Korea most folyó bombázása, a békés váro­sok és a polgári lakosság el­­pusztítása, a vaktában való bom­­bázás nem változtat a katonai helyzeten. Az AP hírügynökség idézi Barcus tábornokot, az amerikai 5. légihaderő parancsnokát, aki augusztus 24-én kijelentette: ♦Nagyon nehéz dolog a légitáma­dásokkal megtörni a népi erőket. Hiába a bombatámadások, ♦az ellenség továbbra is át tu­dja szállítani az utánpótlást Észak- Kore­án«. A New York Times augusztus 17-i tokiói jelentésében írja: ♦Még a legoptimistábbak sem állíthatják, hogy az új hadjárat (tudniillik a békés városok ellen indított bombatámadások) döntő hatással lesz a koreai háborúra.­ A lap megjegyzi, hogy a legeré­lyesebb bombázással sem lehet ♦teljesen elszigetelni az arc­­vonalat*. A koreai néphadsereg hadijelentése Phenjan, szept. 1. (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága szeptember 1-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel együttműködve, továbbra is vé­delmi harcokat vívnak az ellen­ség ellen. Szeptember 1-én az ellensé­ges repülőgépekre vadászó lö­vészek lelőtték az ellenség há­rom repülőgépét. (MTI) A koreai fegyverszünet megkötését követelik az Amerikai Munkáspárt évi kongresszusának küldöttei New Yorkból jelenti a TASZSZ. New Yorkban augusz­tus 28-án megtartották az Ame­rikai Munkáspárt évi kongresz­­szusát. A kongresszuson a New York állambeli választójogi tör­vényeknek megfelelően hivata­losan jelölték Hallinant és Basst az Amerikai Egyesült Államok elnöki és alelnöki tisztségére,­ továbbá New York állam részé­ről Lamortot a szenátusba. A kongresszuson mondott be­szédében Lamont bírálta ♦mind a Demokrata, mind a Köztársa­sági Párt reakciós, antidemo­kratikus, háborús gyújtogató po­litikáját.* , A kongresszus küldöttei meg­hallgatták és megvitatták a New York­ állambeli választási kampány terveiről szóló előadá­sokat és határozatot hoztak, melyben követelik a hala­déktalan tűzszünetet Koreában. A (Berlin, TASZSZ.) V. Csujkov hadseregtábornok, a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság elnöke levélben tilta­kozott Kirkpatrick angol főbiz­tosnál azok ellen a korlátozá­sok ellen, amelyekkel a Berlin angol övezetében fekvő és a szovjet hatóságok ellenőrzése alá tartozó rádió német alkal­mazottait az épületbe való be­lépésük alkalmával sújtják. .Kedd, 1952. szeptember­­. Az angol szakszervezetek­­legnehezebb kongresszusa46 Hétfőn kezdődött meg Mar­­gateben az angol szakszerveze­tek 84. évi kongresszusa. A pol­gári sajtó kommentátorai a kongresszus elé írt eszmefutta­tásaikban aggódó figyelmezte­tést küldtek a Szakszervezeti Főtanács reakciós vezetői felé: Vigyázat! ez lesz számotokra a »legnehezebb kongresszus a háború óta«. Miért ez a figyelmeztetés? Miért adnak vészjeleket a nagy­tőke lapjai és mitől féltik hűsé­ges sáfárjaikat? A kérdésekre megkapjuk a feleletet, ha szembeállítjuk egy­mással a Főtanács jelentését és a szakszervezetek követeléseit, határozati javaslatait. A Fő­tanács terjedelmes javaslata a régi nótát fújja és nem is na­gyon változott hangszereléssel: támogatja a Churchill-kormány háborús fegyverkezési politiká­ját, támogatja az agressziós ♦atlanti* politikát, helyesli Nyu­­gat-Németország és Japán újra­­felfegyverzését és az ♦európai hadsereg* megalakítását. Bel­politikában a polgári politiku­­sok valamennyi elhasznált érvét összegyűjti, csakhogy meggyőz­ze a munkásokat: saját maguk­nak és a ♦hazának* ártanak, ha nem törődnek bele életszín­vonaluk további leszállításába A Főtanács — mint ahogy azt az angol munkásárulók leghit­­ványabbika, Deakin hangoztatta hétfői jelentésében — ♦nyoma­tékosan követelte és ma is kö­veteli az észszerűség és a jó­zan gondolkodás érvényesítését a béremelési követelésekkel kapcsolatban­. A béremelések ugyanis — hangzik a Főtanács jelentésében — ♦exportpiacaink elvesztéséhez vezetnének s kor­látoznák import képességeinket a nyersanyagok és élelmiszerek tekintetében*. A kéz a Főtanácsé, de a hang a Cityé — mondhatnánk némi biblikus ízzel. S valóban, a nagytőke lapjai alig tudtak hova lenni a szakszervezeti Főtanács jelentése feletti megelégedésük­ben. A Times szerint a jelentés ♦nagyon észszerű*. A Daily Telegraph szerint ♦a túlzott béremelési követeléseket nem lehetett volna erősebben elítél­ni*. Anglia gazdasági helyzetét — áradozik a News Chronicle — ♦nem, lehetett volna világo­sabban és pontosabban felbe­csülni*. Ugyanez a tőkés sajtó azt is kénytelen azonban bevallani, hogy ennek az ♦észszerű* j­a­­­vaslatnak a beterjesztése ön­magában nem sokat ér. A ja­vaslatot, s a benne foglalt poli­tikát el is kell fogadtatni a kongresszussal, s annia­k gya­korlati érvényt kell szerezni — nem a kongresszuson, hanem a dolgozók milliós tömegeinél. Itt kezdődik a burzsoá sajtó fő­fájása. Ezért a ♦legnehezebb kongresszus ez a háború óta, és ezért hasonlítja a Yorkshire Post kötéltáncosokhoz a Főta­nács tagjait. A szakszervezetek határozati­avaslatai, az egyes szakszer­vezeteknek a kongresszust meg­előzően tartott konferenciái az angol tömegek lassú, de egyre általánosabb erejűi hangulatvál­tozását bizonyítják. A szerve­zett dolgozók milliós tömegei nem újrafegyverkezést, hanem az öt nagyhatalom békeegyez­ményének megkötését követelik, az egyszerű szakszervezeti ta­gok nem a kapitalisták profit­jának megóvását, hanem a bé­rek emelését és az árak csök­kentését tartják ♦észszerűnek* s végül az angol dolgozók nem az ♦atlanti politika* dícséretét és az amerikai imperializmus előtti behódolás ♦igazolását* kí­vánják hallani, hanem olyan politika megjelölését, amely visszaszerzi Anglia független­ségét s megnyitja az utat a Kelet—Ny­ugat közti kereskede­­delem kiszélesítéséhez. •Fölhatalmi békeegyezményt­e — ezt követeli a gépipari mun­kások szakszervezete, a keres­kedelmi alkalmazottak, az elektromosipari munkások, a kohóipari munkások, a dohány­ipari munkások, az építőipari­ munkások és a tűzoltók­­ szak­­szervezete. A szakszervezetek egész sora tiltakozik a kor­mány­ bér- és árpolitikára, val­­lamint az élelmiszervásárlások­ra fordított állami támogatás drasztikus csökkentése ellen. Ha az idei napirendet össze­hasonlítjuk a tavalyival, szem­betűnő az olyan határozati ja­vaslatok számának megnöveke­dése, amelyek a Nyugat-Kelet közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítését követelik. ♦A Nagy-Britannia és a Szovjet­unió, valamint más keleti or­szágok­ közti széleskörű keres­kedelem — állapítja meg a bányászok országos szakszerve­zetének határozati javaslata — a leghatékonyabb módszer len­ne a jelenlegi nemzetközi hely­zet megjavítására.* Az angol nép igazi hangja szólal meg ezekben a határo­zati javaslatokban. És ez a h­ang ma erősebb és messzebb­­hangzó, mint egy évvel ezelőtt volt, erősebb és messzebbhang­­zó, mint bármikor a háború óta.­­ Éppen ezért biztosra v­­­hető, hogy az angol szakszer­vezetek 84. kongresszusa vi­haros és a Főtanács urai szá­mára valóban ♦nehéz* kon­gresszus lesz. Bizonyos, hogy az árulásban kövérre hízott szakszervezeti vezetők minden eszközt fel fognak használni javaslataik keresztülerőszako­­lására. Azt a szokásos piszkos, és önkényes trükkjüket, hogy az ellenzéki javaslatokat egy vagy két úgynevezett összetett javaslatba gyúrják össze, már­ meg is kezdték, épp a fegy­verkezési politikát támadó ha­tározati javaslatoknál. A Dea­­kin és hasonszőrű cimborái vezetése alatt álló nagylétszá­­mú szakszervezetek — a ♦tömbszawazás­ antidemokra­tikus rendszerének alkalmazá­sával — milliós szavazatokat je­lentenek majd ismét a Főta­nácsnak. Az is bizonyos, hogy nem lesz hiány fenyegetésben, megfélemlítésben, beszédidő megrövidítésben, a ♦szovjet ag­resszió* és a ♦kommunista ve­­­szély* meséjének sfiffi idézé­sében. Mindez azonban nem változ­tathat azon, hogy ez a kon­gresszus egészen más légkör­ben folytatja majd vitáit, mint a megelőző kongresszusok. Az angol tömegek politikai öntuda­ta megerősödött, harckészsége megnőtt. Ez a kongresszus még mélyebbé teszi majd a szaka­dékot a reakciós szakszervezeti vezetők és az egyszerű szak­­szervezeti tagok között. K. L. MEGÜNNEPELTÉK AZ ÉPÍTŐK NAPJÁT Az építőipari dolgozók tízez­rei ünnepelték meg országszer­te vasárnap az Építők Napját­ Budapesten a hűvösvölgyi Nagyréten rendezték meg a ta­lálkozót s már kora délelőtt megtelt a Nagyrét az ünnep­lőkkel s zengett a fiatalok éne­ke. Sokan eljöttek azok is, akik résztvettek a Horthy-fasiz­­mus elleni 1930. szeptember 1-i tüntetésen, melynek évfor­dulójához kapcsolódik az Épí­tők Napja. A vállalatok kultúr­­gárdái és hivatásos művészek részvételével egész napon át műsort rendeztek,­ ezenkívül változatos sportesemények és divatbemutató is volt ezen a napon. Vidéki városainkban is meg­ünnepelték az Építők Napját, így Sztálnvárosban első szo­cialista városunk építői reggel hat órakor zenés ébresztővel köszöntötték a napot. Délután sportműsorok zajlottak le és a város építői együtt voltak a Vi­dám Parkban. Este a feldíszí­tett Szabadtéri Színpadon ren­deztek vidám műsort. Szegeden a Csongrád megyei építők az újszegedi ligetben ünnepeltek és sztahanovista sátrat is fel­állítottak, ahol 150 sztahano­vista építész fényképét füg­gesztették ki. Közöttük van Ka­tona József, aki a szegedi tu­dományegyetem egyik új épü­leténél 114 nap határidő-rövi­dítést és 70.000 forint megtaka­rítást ért el. Szombathelyen va­sárnap avatták fel az építő­ipari dolgozók 200.000 forint költséggel épült új napközi ott­honát. A bukaresti nemzetközi diáktalálkozó előkészületei A Komszomolszkaja Pravda prágai tudósítójának beszámo­lóját közli a Nemzetközi Diák­szövetség tanácsának szeptem­ber 5-től 11-ig Bukarestben, tartandó ülésszaka előkészüle­teiről. Ez az ülésszak az utóbbi­ évek legjelentékenyebb diáktalál­kozója lesz. Az eddigi bejelenté­­sek szerint több mint 50 ország több mint 200 képviselője van úton, vagy készül a bukaresti ülésszakra indulni.

Next