Magyar Nemzet, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

2 Küldés, a hermigsdorfi »Wil­­holm Florin« acél- és hen­germű élmunkása dolgozótársai nevében mondott köszönetet a szovjet kormánynak új határo­zatáért és kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói még nagyobb erő­feszítéssel munkálkodnak a szo­cializmus felépítésén. Peter Wieck frankfurti szociáldemo­krata újságíró hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig kö­vetkezetesen hirdette és a Prav­da május 24-i cikkében újra alá­húzta, hogy Európa békés fej­lődése és Németország jobb jö­vője elképzelhetetlen anélkül, hogy Nyugat-Németországban komolyan felszámolják a kar­telleket és a militarizmust. — Hogy ez a potsdami egyezmény­ben is lefektetett követelés — mondotta — mennyire időszerű ma, azt­­bőségesen megmutatják a legújabb események Nyugat- Németországban, ahol a rég­i fa­­siszták és militaristák egyre szemérmetlenebb nyíltsággal ül­dözik a haladó erőket Adenauer üzenete Elsenliowerhez Berlinből jelenti az MTI, hogy — az DMP nyugatnémet­országi hírszolgálati iroda ér­tesülése szerint — Adenauer üzenetet küldött Eisenhower el­nökhöz, akitől a négyhatalmi értekezlet létrejöttének meg­akadályozását kérte. Adenauer üzenetét pénteken Párizsban Hallstein külügyi államtitkár adta át Bruce amerikai külön­­megbízottnak. Bruce ezután Eisenhower elnökhöz továbbí­totta Adenauer vétóját. Hol­stein váratlan párizsi utazásá­hoz Adenauer előzőleg­ kikérte Conant bonni amerikai főbiztos jóváhagyását. A DNP hírügynökség utal arra, hogy a szovjet­­kormány­­nak a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatá­sára és szovjet főbiztosság­i lé­tesítésére vonatkozó határozata pánikhangulatba sodorta Aden­­auert. A szovjet kormány szün­telen erőfeszítései a nemzet­közi feszültség csökkentésére és a német probléma békés meg­oldásának előkészítésére mind­inkább megmutatják Aden­­aueréknak, hogy népellenes uralmuk az összeomlás előtt áll. A Westfalische Rundschau című nyugatnémetországi pol­gári lap vezércikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a bonni klikk milyen feneketlen ciniz­mussal és felelőtlenséggel ke­zeli a német■ nép sorsdöntő kérdéseit. A lap, a brit főbiz­tosság köreiből szerzett értesü­léseire hivatkozva, megálla­pítja, hogy Adenauer és kör­nyezete szemmel l­áthatóllag »ve­­gyes érzelmekkel" fogadta a szovjet békekezdeményezést és Churchill-nek négyhatalmi érte­kezlet tartására irányuló javas­latát is. A Westfälische Rund­schau leszögezi: » Bonn­ban ma már mindenki tudja, hogy Adenauer a Szovjetunió elleni lélektani hadjárat formájában kívánja a választási harcot megvívni. Egy esetleges négy­hatalmi értekezlet halomra dön­tené a kancellár terveit.­ Befejeződött a német Liberális Demokrata Párt V. kongresszusa Berlinből jelenti a TASZSZ. Drezdában befejeződött a német Liberális Demokrata Párt V. kongresszusa. A párt központi vezetőségének elnökévé ismét dr. Hans Loch-t, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­­terelnökhel­yettesét, elnökhelyet­tessé Johannes Dieckmannt, a Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarájának elnökét és Willy Peter Konzul államtit­kárt választották. A kongresszus elfogadta a párt új szervezeti szabályzatá­t. A Zsenminzsipao a Pravda május 24-i cikkéről Pekingből jelenti az Új Kína. A'' Zsenminzsipao vasárnapi száma vezércikkben üdvözli a Pravda május 24-i »A jelenlegi nemzetközi helyzetről* című cikkét és a többi között a kö­vetkezőket írja: »Az április 25-i vezércikk után május 24-én újabb­­rend­kívüli jelentőségteljes cikk je­lent m­eg a Pravdában, amely a legmélyebbre ható módon jellemzi a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetet. A Pravda május 24-i cikke valamennyi nemzet közvéleményében nagy érdeklődést keltett és elisme­résre talált. Ez nemcsak azért van, mert a Szovjetuniónak a békére és a nemzetközi együtt­működésre irányuló szilárd ál­láspontja­­következetes béke­­politikán alapszik és megfő­­l az összes országok népei alap­­vető érdekeinek és békevágyá­­nak, hanem azért is, mert az egyetlen utat is jelenti, amelyen a jelenlegi nemzetközi problé­mák megoldását keresni lehet.« A Zsenminzsipao ezután megállapítja, egészen nyilván­való, hogy a Pravdának ez a cikke nagy buzdítás a béke minden híve számára és utal a Pravda ama megállapításai­ra, hogy a rendezendő problé­mák kellő megértést igényelnek s kizárják annak lehetőségét, hogy az összes vitás és a meg­oldatlan kérdést egyszerre megoldják. A Zsenminzsipao emlékeztet Churchill májú® 11­ i alsóházi beszédének arra a ré­szére, amelyben annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a koreai béke kérdésének és két vagy három más nemzet­közi problémának megoldása az elkövetkező néhány évre enyhíthetné a nemzetközi fe­szültséget.­­Ilyen módon — írja a lap —■ a jelenlegi koreai fegyverszüneti tárgyalások elő­rehaladása fontos próbatétele azon országok őszinteségének, amelyek a vitás nemzetközi kér­dések békés rendezésében érde­keltek.­ A lap ezután megállapítja, hogy a koreai háború kitörése óta eltelt közel három év ala­tt Kína és Korea következetesen erőfeszítéseket tett a koreai kér­dés békés rendezésére s leg­utóbb éppen, a kínai és koreai kormány kezdeményezésére — amelyet a Szovjetunió is támo­gatott — indulhattak meg újból a koreai fegyverszüneti tárgya­lások. A lap leszögezi, hogy a koreai-kínai­ fél azóta javasla­tokat terjesztett elő a hadifog­lyok hazatelepítése kérdésének méltányos rendezésére.. Mivel azonban az amerikaiak nem he­lyeslik a nem közvetlenül haza­telepítendő hadifoglyoknak egy semleges államba való küldé­sét,­ a koreai-kínai f­él máso­dik javaslata magáévá teszi az ame­rikai küldöttségnek ,azt az ál­láspontját, hogy ezek a hadifog­lyok maradjanak Koreában. A. Zsenminzsipao ezután így folytatja: »A világ közvéleménye lelke­sen támogatja a koreai-kínai félnek ezt a javaslatát. Chur­chill angol és Nehru indiai mi­niszterelnök ugyancsak úgy vé­li, hogy ez a javaslat alapjául szolgálhat a koreai fegyverszü­neti egyezmény létrejöttének. Ez teljes mértékben megmutat­ja, hogy a koreai-kínai fél mi­lyen őszintén törekszik a mi­előbbi megegyezésre és a koreai fegyverszünet megvalósítására. Az amerikai küldöttség — mivel »ellenjavaslatát« a koreai-kínai fél határozottan elutasította és különböző országok közvéle­ménye erélyesen szem­beszállt azzal — kénytelen volt újból fontolóra venni »ellenjavasla­­tát« és új javaslatot terjesztett elő. Komoly figyelmet kell azon­ban fordítani arra a­ tényre, hogy miután az amerikai­­ kül­döttség ezt az új javaslatát be­terjesztette, a Li Szín Mart-féle klikk megszegte a teljes küldött­ségek zárt üléseinek titkosságát és nyilvánosságra hozta az új amerikai javaslat tartalmát, va­­­la­mint a teljes küldöttségek zárt ülésein történteket.* * A lap a továbbiakban­ leszö­gezi, hogy a Pravda május 24-i cikke konstruktívnak minősíti Churchill-nak azt a javaslatát, hogy a vezető hatalmak legma­gasabb színvonalú értekezletét gyorsan össze kell hívni, s hoz­záfűzi, hogy még ebben a kér­désben is nyilvánvalóan hiány­zik azonban az összes »nyugati« országok egységesen őszinte óhajtása a vitás és megoldatlan nemzetközi kérdések rendezé­sére. Megállapítja, hogy Eisen­hower április 1­6-i beszédében tett azon kijelentése, hogy »az Egyesült Államok készek vál­lalni igazságos részüket­ a vi­tás nemzetközi kérdések rende­zéséből, színlelés csupán s eb­ben a vonatkozásban Churchill beszéde különbözik Eisenhower üres szólamaitól. A lap jelen­tősnek tartja, hogy az angol mi­niszterelnök nem támasztott semmiféle előzetes feltételeket a Szovjetunióval szemben s hoz­záteszi, hogy az Egyesült Álla­­mok kormánya ezt hűvösen fo­gadta. A Pravda május­­24-i cikke ezzel szemben — írja a Zsenminzsipao — támogatja Churchillnek azt a javaslatát, hogy mindenek előtt néh­ány alapvető probléma rendezésére kell törekedni. Megállapítja: ez újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió kormánya tárgya­lások útján óhajtja rendezni a vitás nemzetközi kérdéseiket. A lap ezután kifejti, a Pravda napzatt május 24-i cikke rámutat arra, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányfőinek tervbe­vett találkozója szöges ellentét­ben áll azoknak az elveknek a szellemével, amelyek szerint a vitás nemzetközi kérdéseket a vezető nagyhatalmaik közötti tárgyalások útján kell rendezni s hozzáteszi: ez újabb összebe­szélés a »nyugati« haltaknak ré­széről a Szovjetunió rovására. »Ez az összebeszélés — foly­tatja a Zsenminzsipao — ilyen módon súlyosbítja a nemzetközi helyzetet. Amerikai burzsoa la­pok nyíltan megírják: a három­­hatalmi értekezletnek az a fel­adata, hogy úgynevezett közös irányvonalat vagy összeegyez­tetett állásfoglalást dolgozzon ki a Szovjetunió irányában. A Washington Post egy hírmagya­rázója május 22-én még bátrab­ban kimondta: »A háromhatalmi találkozó jelentősége a követ­kező: Amerika kipuhatolja az a­ngol és a francia kormány né­zeteit és e­ kormányokkal együtt szilárd frontot alkot Szovjet- Oroszországgal szemben.« Ez — amint a Pravda rámutat — azt jelenti, hogy Churchill valójá­ban már visszalépett a legma­gasabb színvonalú értekezlet­ összehívásáról szóló javaslatá­nak, ha nem is a szövegétől, a szellemétől azonban minden esetre. A szavaik és a­­ tettek összhangjának ilyen hiánya egész biztosan nem alkalmas semilyen kérdés rendezésére*.­­Nyilvánvaló természetesen, hogy a legengesztelhetetlenebb erők, amelyek jelenleg a nemze­tek közötti vitás kérdések tár­gyalások útján történő rendezé­sét aka­dályozzá­k, az amerikai uralkodó körök olyan harcias elemeiben testesülnek meg, mint például Tájt szenátor. Ezek az elemek — figyelmen kívül hagy­va a világ népeinek békevágyát — fennhangon követelik a há­ború folytatását és ellenzik, hogy tárgyalások útján rendez­zék a vitás nemzetközi kérdése­ket. Minden ország népe a ko­reai háború végét kívánja és úgy véli, hogy a koreai-kínai fél nyolc pontból álló május 7-i javaslata alapjául szolgálhat a fegyverszüneti egyezmény létre­jöttének. Taft ellenben nagy­­hangon kijelentette, hogy­­a mostani körülmények között még a legjobb fegyverszünet is nagy mértékben elégtelen len­ne.* A szenátor hangoztatta, hogy az Egyesült Államok visz­­sza fog vonulni »minden to­vábbi béketárgyalástól Koreá­ban­. A szenátor elégedetlen a dolgok jelenlegi állásával, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok továbbra is pajzsként hasz­nálja az Egyesült Nemzetek Szervezetét agressziós háború­ja folytatására és kizárólagos szolgálatára rendelt eszközzé változtatja az ENSZ-t. Taft azt akarja, hogy az Egyesült Ál­lamok »feledkezzen meg az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ről* és »haladjon egyedül to­vább*. Taft odáig ment, hogy ki­jelentette: »Feltételezem, hogy teljesen megtagadhatjuk azt a gondolatot is, hogy az Egyesült Nemzetekkel együtt cselekedjünk Keleten és teljesen szabad ke­zet biztosíthatnánk magunknak.* »Amikor a világ közvélemé­nye a vezető hatalmak értekez­letét követeli, Taft fennhangon kijelenti: »A jelenlegi kormány­nak az a feladata, hogy igye­kezzék fenntartani ezt a világ­méretű szövetséget Szovjet- Oroszországgal szemben.« Taft az ^Oroszország elleni egész 'katonai szövetség* gyengesége jelének minősített minden olyan követelést, amely »szorrajúhozza a rendezést Oroszországgal és miinél szélesebb körű kereskedel­met szándékozik vele felújítani*. Ebből nem nehéz megérteni, hogy néhány harcias amerikai személyiség obstrukciós maga­tartása a fő oka a jelenlegi nem­zetközi bizonytalanságnak és ez a magatartás teszi lehetet­lenné, hogy a vezetői hatalmak békés tárgyalások útján rendez­zék a vitás és megoldatlan nem­zetközi problémákat. Ez szük­ségképpen befolyásolja az Egye­sült Államok kormányát, amikor őszinteség hiányáról tesz tanú­bizonyságot a vitás nemzetközi kérdések rendezésével kapcso­latban és ezzel lehetetlenné teszi a nemzetközi feszültség gyors enyhítését.*: »A »Pravda« cikke újabb meggyőző bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió fáradhatatlanul törekszik a népek közötti béke megőrzésére. A Szovjetunió kor­mánya következetesen ragaszko­dik békepolitikájaihoz és tettei összhangban állnak szavaival.* A Pravda az amerikai-spanyol katonás egyezményről Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Pravda V. Csicskov cikkét közli az Egyesült Államok és Spanyolország közötti katonai egyezmény küszöbönálló megkö­téséről. Franco — írja Csicskov — az egyezmény megkötése érde­kében folyt tárgyalások során hosszú időn át makacsul alku­dozott. Az amerikai bankárok ezúttal nem fukarkodtak. Mint a Sunday Times közli, az újab­ban megígért 225 millió dollár csaknem kétszeresen felülmúlja azt az összeget, amelyet az Egyesült Államok kormánya Spanyolországnak eredetileg felajánlott. Spanyolországot most külön­­­fél­e amerikai katonai szakértők­kel, tanácsadókkal árasztják el. Az Egyesült Államok és Spa­nyolország egymáshoz való kö­zeledése lehetővé teszi, hogy Spanyolország megszilárdítsa pozícióit mind a Földközi-tenger térségében, mind Észak-Afriká­­ban, sőt a Közép-Keleten, tehát azokban a térségekben, amelyek régóta Anglia és Franciaország befolyása alatt vannak. Spanyolország pozícióinak megszilárdulása természetesen azzal jár, hogy az Egyesült Ál­lamok fokozott befolyást gyako­rol ezekre a térségekre, az an­gol és francia érdekek rovására. ­ Rndé Prsivo a csehszlovákiai jegyrendszer megszüntetéséről és a pénzreformról Mint a Magyar Nemzet már jelentette, május 30-án a cseh­szlovák kormány és Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága törvény­javasl­a­tot terjesztett a csehszlo­vák nemzetgyűlés elé az élel­miszerek és iparcikkek jegy­­rendszerének megszüntetéséről és a pénzreformról. A nemzet­gyűlés egyhangúlag jóvá­ is hagyta ezt a törvényjavaslatot. Mint Prágából jelenti a TASZSZ: június 1-től a cseh­szlovák koronát átállítják aranyalapra. A szovjet rubelhez viszonyított árfolyam: 18 ko­rona egyenlő 10 rubellel. A régi bankjegyeket újaikra cserélik ki. A csehszlovák sajtó kommen­tálja a jegyrendszer megszün­tetéséről és a pénzreform vég­rehajtásáról szóló törvény jelen­tőségét. A Rudé Právo »út gazdasági életünk további fej­lesztése felé« című vezércikké­ben megállapítja, hogy a pénz­­reform és a jegyrendszer meg­szüntetése hatalmas jelentőségű az ország számára. Csehszlo­vákia népgazdasága aranyalap­ra helyezett szilárd pénzt ka­pott az új koronával. A jegy­rendszer majdnem 14 esztendő után megszűnik. E jelentős in­tézkedések — hangsúlyozza a lap — a csehszlovák munkás­­osztály és valamennyi csehszlo­vák dolgozó hősi erőfeszítései­nek, a Szovjetunió állandó test­véri segítségének köszönhetők. A pénzreform és a jegyrend­szer megszüntetése megteremtette a dolgozók anyagi és kulturális színvonala további emelésének feltételeit. Román jegyzék az Egyesült Államokhoz Bukarestből jelenti az Ager­­pres: N. Cioroiu, a Román Nép­­köztársaság külügyminiszter­­helyettese, május 30-án átnyúj­totta H. Schantz-nak, az Egye­sült Államok bukaresti követé­nek a Román Népköztársaság kormánya jegyzékét az Egye­sült Államok kormányához. A Román Népköztársaság kormánya tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok kor­mánya május 26-án »persona non grata«-nak minősítette Cristache Zambeti-t, a Román N­é­pköz­t­á­rs­as­ág wa­sh­in­gt­on­i követségének első titkárát. Az indokolás az volt, hogy diplo­máciai állásával összeférhetet­len tevékenységet folytatott. Mint bizonyos sajtójelenté­sekből és a State department szóvivője által hangoztatott vá­dakból kitűnik, az Egyesült Ál­lamok kormánya ezt a lépést a Romániából külföldre szökött V. C. Georgescu­nak, a román nép árulójának, a hírhedt kém­nek egy nyilatkozata alapján tette meg. V. C. Georgescu — fedőnevén Rica —, a­kit több bírósági tárgyaláson is leleplez­tek, mint kémet, szabotőrt és összeesküvőt, nem most áskáló­dik először a Román Népköz­társaság ellen. Schantz amerikai követ ki­jelentette, hogy a Román Nép­köztársaság kormányának jegy­zékét továbbítja az Egyesült Államok kormányához. .Kedd, 1953. június 2. Véget ért az emberi jogok kérdésével foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszaka Bernből jelenti a TASZSZ. Az emberi jogok kérdésével foglal­kozó ENSZ-bizott­ság Genfben megtartott IX. ülésszaka május 30-án befejezte munkáját. Az ülésszak napirendjének fő kér­dése az emberi jogokról szóló egyezménytervezetek előkészí­tésének folytatása volt. A bi­zottság a szovjet küldöttség ja­vaslatára többi között megvi­tatta azt a kérdést, hogy minden állampolgárnak joga legyen minden megkülönböztetés nélkül részt venni az állam vezetésé­ben, valamint, hogy az általá­nos, egyenlő, közvetlen és tit­kos választójog alapján a ha­talom összes szerveiben joga legyen választani és megválasz­tatni. Ezt a tervezetet a bizott­ság többsége elvetette. A fran­cia és a jugoszláv küldöttség külön tervezetet nyújtott be. A bizottság a Szovjetunió és kilenc más állam szavazatával elhatá­rozta, hogy lényeges módosítást eszközöl a francia-jugoszláv javaslaton és beiktatta azt a rendelkezést, hogy a választó­jognak általánosnak és egyenlő­nek kell lennie. A bizottság be­iktatta az egyezménytervezetbe azt a cikkelyt, amely szerint a nemzeti, faji vagy vallási vi­­szálykodás szítására irányuló minden tevékenységet, amely gyűlöletre és erőszak alkalma­zására bujtogat, állami törvény­nyel meg kell tiltani. E javas­latra a Szovjetunió és kilenc or­szág szavazott. A bizottság tíz szavazattal határozatot hozott, hogy az egyezménytervezetbe ik­tassák be a férfiak és nők egyenlő állampolgári és politi­kai jogait. Az Egyesült Államok képvise­lője olyan értelmű határozatter­vezetet nyújtott be, amely sze­rint az ENSZ tagállamai köte­lesek beszámolni a főtitkárnak az emberi jogokat érintő kérdé­sekben végzett tevékenységük­ről P. Morozov, a Szovjetunió képviselője megjegyezte, hogy a javaslat elvonja főfeladatától a bizottságot. Az amerikai tervezetet Anglia, Franciaország, Chile és más or­szágok küldöttei is ellenezték. A bizottság a javaslattal kapcso­latban lényegében semmiféle határozatot sem hozott. A bizottság ülésszakán újra­választották a kisebbségek vé­delmével foglalkozó albizottság tagjait. Az albizottságba a követ­kező 12 ország szakértőit vá­lasztották be: Szovjetunió, Len­gyelország, India, Egyiptom, Libanon, Chil­e, Fülöpszigetek, Haiti, Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Dánia. Az emberi jogok kérdésével foglalkozó ENSZ-bizottság úgy határozott, hogy következő ülés­szakát 1954 tavaszán tartja Genfben. Az amerikai légierő folytatja a békés koreai városok és falvak bombázását Phen­jant­ót jelenti a TASZSZ. Az amerikai légierő folytatja a békés északkoreaii városok és­­falvak bombázását. Mint a Ko­reai Központi Távirati Iroda jelenti, május 18-án az ameri­kai bombázógépek egy csoport­ja támadást intézett Cseren já­rás több faluja ellen. Az ame­rikai légikalózok több mint 300 különböző nagyságú bombát dobtak le. Május 26-án az amerikai re­­pülőgépek egy csoportja Von­­szárit bombázta. A támadás so­rán a város több békés lakosa megsebesült, ezenkívül sok föld­kunyhó rombadőlt. Május 27-én délelőtt Von­­szant heves ágyútűz alá vették amerikai hadihajók, a város környékét pedig amerikai re­pülőgépek bombázták. Ugyan­ezen a napon még öt légitáma­dást intéztek Vonszan ellen. A támm­adásoknak sok békés lakos esett áldozatul és a bombák nagy pusztításokat okoztak a városban. A külpolitika hírei­ ­ (Beirut, TASZSZ.) Május 30-án feloszlatták a libanoni képviselőházat, mert egy képvi­selő leleplezte, hogy a falusi bí­rák választása alkalmával meg­vesztegetésre került sor és meg­vesztegetések voltak akkor is, amikor Szalon jelenlegi minisz­terelnöknek bizalmat szavaz­tak. Az angol királynő koronázása London, 1953. jún. 1. (MTI) London­ban június 2-án koro­názzák meg 11. Erzsébetet, az Egyesült Királyság királynőjét. A A Journal of Commerce, az amerikai monnopoltőke sajtó­­orgánuma — a­­Nemzetközi Kereskedelmi Kamara* legutób­bi bécsi kongresszusával kap­csolatban — elismeri, hogy a nyugateurópai országokban fo­kozódik az érdeklődés a Kelet­tel folytatott kereskedelem iránt. Ez a fokozott érdeklődés természetes következménye az elmúlt hetek fejleményeinek. A Szovjetunió ugyanis elfogadta az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága meghívását és részt vett a genfi kereskedelmi kon­ferencián.­­ (Berlin, MTI.) A nyugat­németországi Opel- autógyár 20.000 dolgozója tiltakozott a heti munkaidő 4 órával való felemelése ellen. A gyár dolgo­zói harcot indítottak az üzem­ben megkezdett hadianyag­gyártás ellen is. A (Párizs, TASZSZ.) Május 31-én a párizsi dolgozók meg­tartották hagyományos felvonu­lásukat a Komimonardok Falá­hoz, a Pere L­a c­h­ai­s­e - temető­ben. A felvonulók élén a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának és Központi Bi­zottságának tagjai haladtak Ducles vezetésével.­­ (London, MTI.) A Reuter nairobi jelentéséből kitűnik, hogy az úgynevezett polgárőr­ség a Nyeri körzetben 10 benn­szülöttet megölt. Ugyancsak a Reuter jelenti, hogy Baring ke­nyai angol főkormányzó segít­ségéül Frederick Crawfordot kormányzóhelyettessé nevezték ki Nairobiba. Vasárnap Kenyá­ban meggyilkolták a nemzeti mozgalom 20 részvevőjét.­­ (Berlin, MTI.) A nyugat­­néme­tországi gyáriparosok szö­vetsége düsseldorfi ülésének részvevői síkraszálltak a Szov­jetunióval és a népi demokra­tikus országokkal való árucsere­­forgalom fokozásáért. A (Bécs, TASZSZ) Az oszt­rák kormány és az állami al­kalmazottak szakszervezetének jobboldali vezetősége megálla­podott az állami alkalmazottak fizetésének ideiglenes­ emelé­séről. A miniszterek és magas­rangú tisztviselők lényeges fize­tésemelést kapnak, a közép- és kistisztviselők fizetését azonban csak jelentéktelen mértékben emelik. A A Reuter jelenti, hogy a h­sziamanista hadsereg 15 tá­bornoka -egy évi tanulmányút­ra, az Egyesült Államokba uta­zott. A’ (Bécs, TASZSZ.) A Das Kleine Volksblatt, az Osztrák Néppárt Lapja rámutat, hogy a schi­lling leértékelésével körül­belül 22 százalékkal emelkedett az importált nyersanyagok ára . Az AFP teheráni jelentése szerint az iráni sah szombaton reggel fogadta Hendersont, az Egyesült Államok iráni nagy­követét. Henderson vasárnap New Yorkba utazott. A (Peking, Új Kína.) Tokiói jelentés szerint Okumara japán külügyminiszterhelyettes felfed­te, hogy az Egyesült Államok és Japán egyezményt készül kötni a Kölcsönös Biztonsági Hivatal által nyújtandó segé­lyekre vonatkozóan. A magyar felsőoktatási küldöttség Leningrádba érkezett Leningrádból jelenti a TASZSZ. Május 30-án, a Magyar Népköz­­társaság felsőoktatási küldött­sége, élén Andics­­Erzsébettel, a felsőoktatási miniszter első he­lyettesével Leningrádba érkezett. A küldöttség a városban meg­ismerkedik töb­b főiskola mun­kájával. JÖN ! JÖN ! SOLVAY TITKOS AKTÁI Izgalmas német film Rendezte: Martin Hellberg nemzeti díjas

Next