Magyar Nemzet, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-01 / 152. szám
zerda, 1953. július 1. EGY KIS ÜZEM NAGY TERVEI Példamutató eredményekkel lépi át a harmadik negyedév küszöbét a Nagymányoki Brikettgyár A Mecsek északi oldalában vadregényes erdőrészletek, patakok közé beékelve áll egy kis üzem. Valamikor a nagymányoki szénbánya függvényeként építették, annak kincsét dolgozta fel briketté. Itt él, dolgozik ma is a Nagymányoki Brikettgyár és szerény képességeihez mérten becsületesen járul hozzá népgazdaságunk szükségleteihez. Magasba nyúló kéménye sok viharral dacolt az évek folyamán. Viharokkal, melyek létezését fenyegették. Az ország legkisebb brikettgyárát nyersanyaghiány miatt többször meg akarták szüntetni, de Aszmann Géza üzemvezető megmentette a gyár életét. Milliókat érő kísérletek Aszmann Géza napbarnított arcú, magas, sovány fiatalember. Kora ifjúságától ebben a szakmában dolgozik. Laboratóriumban kezdte, mint gyakornok és a brikettezés minden csínját-binját, elméleti és gyakorlati alapismereteit elsajátította. Sokat kísérletezett az 1 olcsóbb és jobb minőségű brikett előállításával, gazdaságosabb termelésével. Kísérleteit nem hagyta abba akkor sem, amikor a nagymányoki üzem élére állították. Íróasztala mellett külön kis polc áll, tele a kísérleteinél bevált anyagokkal. Milliókat érnek, mert milliókat takarítanak meg. — Már régen próbálkoztam a gyenge fűtőerejű lignit felhasználásával a brikettgyártásban — mondja. — Magyarországon azonban eddig erre nem került sor. Amikor létkérdésünkké vált a nyersanyag és a közelben lévő hidasi bányából könnyen hozzájuthattunk a lignithez, újra felmerült bennem a gondolat. Először próbagyártást csináltunk, fényesen bevált. A lignitből készült brikettről közvéleménykutatást rendeztünk vállalatoknál, háztartásoknál. Mindenhonnan megelégedett választ kaptunk. Megkezdhettük tehát a gyártást, folytathattuk a munkát. Ez azonban csak átmeneti állapot volt. Később Komlóról, Szászvárról és a többi környékbeli bányából ismét kaptak fekete szenet. Aszmann Géza újítási kedve azonban nem lankadt. A szénszemcsék összekötő anyagát igyekezett olcsóbbá tenni, a drága import-szurok helyett növényi kötőanyagokkal próbálkozott. Előbb a keményítőgyártásnál keletkezett és hulladékként eldobott burgonya-melléktermék használatát vezette be. Azután a vadgesztenyelisztet, az ő javaslatára indult meg országosan az ifjúság körében nagy lelkesedéssel végzett vadgesztenyegyűjtés. Ma már a keverőgép mellett zsákokban állnak ezek az anyagok. Eddig több mint 10 millió forint megtakarítást értek el velük csak ebben az üzemben. És ha átveszik a nagyobb brikettgyárak is, az önköltségcsökkentés rohamosait növekszik majd. A mányoki gyár pedig tovább él, dolgozik, napi 18-20 vagon brikettet ad az országnak. A vágányoktól vontató pályán felfelé csikorgó csillékben négyféle szön utazik a keverő-adagolóban Itt készül a feketeszénporból, porrátört kátrány és különféle növényi kötőanyagok hozzáadásával a brikett alapanyaga. A keveréket elevátorok szállítják egy nagy főzőhengerbe, amely 300—350 fokos gőzben forró, fekete masszává gyúrja. . Ez a brikett-tészta egyenletesen folyik a forgó préshengerbe, amely tojásalakúvá formázza, majd kész brikettként dobálja ki alul. 1953. június 30-án ... Lépcsőkön fel, lépcsőkön te haladunk az üzemvezetővel, hogy nyomon kísérjük a szén útját. Mindenütt van valami észrevétele, kisebb helyreigazítása. — Munkánk legnagyobb eredménye az — fordul felénk —, hogy sikerült megteremteni a napról napra való egyenletes termelést, mégpedig úgy, hogy állandóan 100 százalék felett áll a grafikonunk. Nincs lazsálás hó elején, de nincs kapkodás sem a hónap végén. Különben is most már legfeljebb azért kapkodhatunk — tesz, hozzá nevelve —, hogy minél több legyen a ráadás, mert június havi és ezzel együtt félévi tervünket a Béke Világtanács ülésének harmadik napján, június 18-án, reggel hat órakor befejeztük. A gyár dolgozói minden nap értesültek a terv állásáról és amikor meghallották a siker hírét, lelkesedésük nem ismert határt. Ott, a gépük mellett, a csillék tövében ünnepeltek azok, akik még a tízórait is félkézzel költik el, félkézzel az adagolót vagy az elevátort irányítva. Ott a gépeik mellett fogadták meg, hogy június 30-ig, az első félév utolsó napjáig 1900 tonna brikettet adna át terven felül az országnak. — Milyen jó lenne — folytatja az üzemvezető —, ha valamiféle elismerésben is részesülnénk ezért. Mennyivel nagyobb lelkesedéssel folytatná ez a kis közösség munkáját. Az eddigi példa azonban azt mutatja, hogy rólunk megfeledkeznek. Pedig dolgozóink versenyszelleme, amely ilyen kiváló eredményeket mutat fel, jutalmat érdemelne. Két legjobb brigádunk állandóan váltja egymást az első helyen. Hol a Vestro-brigád, hol pedig Bódogék vannak elől és legtöbbször csak néhány tized választja el egyiket a mássiktól. Jelenleg Bódog János Kossuth-brigádja vezet 121.2 százalékkal, a Vestro-brigád 120.8 százalékával szemben. — Sajnos,, csak üzemen belül van ez így — folytatja. — Annak idején a sztálinvárosiak felhívásához csatlakozva, a felszabadulási héten kihívtuk versenyre a többi brikettgyárat. Ezt írásban közöltük a minisz- tériummal is. Semmi válasz. Azután a Gheorghiu-Dej Hajógyár választási békeversenyéhez csatlakoztunk, újra kihívtuk testvérüzemeinket. Ismét nem kaptunk sem választ, sem kiértékelő eredményt. Mi persze ettől függetlenül a két ünnep szellemében dolgoztunk és a június 18-i siker nem utolsó sorban ennek a lendületnek az eredménye. Mégis rosszul esik ez a nemtörődömség. Sokszor hallatszanak ilyen hangok: »Lenne legalább egy vándorzászlónk. KERESKEDELEM A GYERMEKÉRT ^KERESKEDELEM A GYERMEKÉRT* kiállítás megnyitása. Nyitva: július 4—12-ig IM uff délelőtt 10—18 óráig. »VIDAM VASARNAP — VIDÁM VASAR« jj) a hűvösvölgyi Nagyréten JIJ' /.• reggel 8-tól este 8-ig Július 6. »A MOZI A GYERMEKEKÉ* CV,..’:'::*i.Gyermekelőadások d. e. 10 órától — 1.50 Ft-os helyárakkal. ^ Délután 4 órakor *A Jövő Repülői* J V \\ Modellverseny, ejtőernyős toronyugrás /• .\|. a Népligetben 3 .v.e .'•zidv Június 7 ¡HOGYAN KÉSZÜL ... ?« -\£sfDélelőtt a gyermekek meglátogatják az üzemeket. Műsoros gyermekbemutató a Csajkovszkij Parkban KIÁLLÍTÁSOK - RUHABEMUTATÓK ’ az üzemekben Július 9. »MUZSIKÁLÓ IFJÚSÁG* Gyermekhangverseny a Zeneakadémián Július 10. »MOSOLYOG A LIGET« Műsoros tarka vásár a Vidám Parkban és az Állatkertben v.:vún/VV'«TV Július 11. »MARGITSZIGET ..."TVk GYERMEKBIRODALOM* ' Mfiftiia ’ Egésznapos vásár, sportmérkőzYn li''19 • zések, vidám műsorok •'..(■ (41 Július 12. Délelőtt 11 órakor, a .■■■J wyrt»CSINN-BUMM CIRKUSZ* ‘T-'.-A«’k-'-l első jelmezes, nyilvános előadása a Nagycirkuszban. Részletes műsor: plakátokon — rádióban — sajtóban. A rendezvényekre jegyek az Országos Filharmóniánál. — Magyarért ami új erőt ad, ha lankadni kezdünk és amit nem engednénk elvenni soha.« A második félév új győzelmei felé július 1-én a Nagymányoki Brikettgyár elválik a szénbányától és a pécsi igazgatósághoz csatlakozik. Ez az első lépés a gyár elszigeteltségének megszüntetésére. De jövőjében szélesebb távlatok is mutatkoznak, újabb préshenger beállításával, az elevátor kibővítésével növeli kapacitását: a napi 18—20 vagon helyett 30 vagon brikettet gyárthat. Egy kis üzem, amely bebizonyította életképességét és eredményeivel mutatta meg, hogy tud és akar dolgozni, most elindult a második félév újabb, biztos sikerei felé , mert a harmadik negyedévbe való sima átmenetet olyan alapossággal, olyan lelkiismeretesen készítettem elő, hogy nem egy nagyüzem példát vehetne róla. Végh Ottó Jelentősen csökkentették egyes ruházati cikkek árát A Belkereskedelmi Miniszté-rium közli, hogy egyes ruházati cikkek árát jelentősen csökkentették. Elsősorban a keresettebb készruhák, méteráruk, cipók, fehérneműfélék árát csökkentették így pl. a 196.— Ft-os női kartonruha ára 165.— Ft-ra, a 208-50 Ft-os női flanellruha ára 165.— Ft-ra, a 369.20 Ft-os női szövetruha ára 300.— Ft-ra csökkent. A 994.— Ft-os férfi kamgarn öltöny 910.— Ft-ért, a 239-40 Ft-os férfi szövetnadrág 200.— Ft-ért kapható. Az egyes gyermekruhák, női fehérneműk, méteráruk és cipők ára is csökkent, így pl. a 220.— Ft-os fiúruhát 170.— Ft-ért, a 192— Ft-os bakfisruhát 135.— Ft-ért, az 57.30 Ft-os gyermekszandált 35.— Ft-ért árusítják. A 193.— Ft-os férfi bőrtalpú sertésbőrből készült félcipő új ára 155.— Ft, a 187-50 Ft-os noi velour bőrtalpú cipő ára pedig 145,5 Ft-ra csökkent. Az árcsökkentés július 1-én lép hatályba. (MTI) Aranysárga és haragoszöld színek váltakoznak a határban, ez a messzire villannak. Az állami két szín uralja most a vidéket, gazdaságok járnak elöl most ezt látja az ember, bármerre mindenütt jó példával, de ahol tekint. A kora hajnali fényben viaszérésben van a búza, ott indultunk Budapestről, még már a termelőcsoportok is megcsendesek voltak az utcák, üren megkezdték az aratást és az sen jártak a villamosok, de egyéni gazdálkodók földjén is Érd után már lassítani kellett szaporodnak a búzakeresztek, a kocsinak, olyan forgalmas látni az arcok - - várolt az országút. Vontatók porakozást, érezni n az fügtek egymás nyomában, sze izgalmas készül egy kerek vonultak a határba, ha reggelen megind épek szásokkal találkoztunk, arató- és fakaszások,iárva gépek motollára villanta kucsak mutatóban búza, koricaföldek zöld sávjai mellett, a falvak szélén kla sárga rozstengerben. Hatatűzös szérűk helyé ománias lendület most az egész or- so£ felkészültekre, a szag, bármerre járunk, meg szövetkezetek várják kezdődött az aratás, az új gabonát. Alig pár nappal ezelőtt még Az utakat keresztü-15 sítalpon állt az őszi árpa, ma már nők mellett sokszor percekig keresztekben van a gabona, s a állunk, leeresztették a pirosra sárga tarlókat is lassan megfestett sorompókat. Üres vagveszi az eke vasa. A rozstáblák nosa hosszú sora dübörög, lécekszélén is fenik a kaszákat, mikel lefedték a vasúti kocsik alrokszedő asszonyok kendője villán és oldalán a réseket. Ezeket lan felénk. S van, ahol már a a vagonokat a MÁV irányitja búzát is vágják. Vasárnap is az ország különböző részeiben folyt a munka, nincs most egy gabonát hoznak majd, az új perc megállás, amíg a nagy kenyérnek valót szállítják a harcot győztesen be nem fejezi raktárakba és a malmokba. Egy dolgozó parasztságunk, két múlva még több kocsi indul BUDAPEST HATÁRÁBAN Is el, négy-ötezer vasúti kocsit ad megpendült a kasza. A XV. ke- a MÁV a gabonaszabtáshoz őrületi »Kossuth«, a XVII. ke- Néhol üde, tarka foltok visrületi »Micsurin« és a »Gerő« tűnnak fel az út mentén, virágtszcs-ben, a XVIII. kerületi zika mák a burgonya is fehér .Szabadságé tszcs-ben vasár- díszben áll. Pipacsok pettyentik nap megkezdték a rozs arató- tele piros foltjukkal az árkoknál. A XI. kerületi termelő partját. Széna szárad a hosszú csoportokban már a búzát is rendekben, sok helyen mára aratják. S le egészen a déli második kaszálás az idén. Gazdatárig, mindenütt folyik a ke-dag ez az esztendő, a fák rosnyér csatakadoznak a gyümölcstől. Itt-ott Székesfehérvár felé robog a sárgállik a barack, meggy pikocsink. Martonvásár előtt, roslik ingerlően, csábítóan a ameddig a szem ellát, keresztek levelek között, sokasága. Még egy-két nap s TERÍTETT DÚS ASZTAL nem marad talpon őszi árpa es ” TEK T„ rozs, de nyomban utána megfut ,az ember eszebe, amikor a kezdődik a búza aratása. Ha hatart ,arra az országban- Onnincs ez a sok eső, már cséplő- nepnapok ezek. Lattal marhagépek zúgnak az asztagok c.s.k.tata, magasban röppenni? mellett. Tegnap is eső volt, rá- Milyen boldogan énekel, ha porok öntözik sűrűn a földet sőr hallanod reggel am nemcsak a gabona, a kapásokkor felragyog a nap, delben, is növekednek és fejlődnek. Amikor izzadsag fény.,k az Ahol még nem folyik az aratás, aratok arcan- s folalmar Jaott most kapálnak. Mintha a fél radt ébereket enekeni este? falu kint lenne a határban, Ilyenkor találkozol velük alkoannyian ellepik a földeket, nyatka, kasza van a vadukon Egyelik a répát, kapálják a kuhantatorest,fauzo koricát. Sietni kell, hogy mire voltak hajnaltól estig a lenne beérik a búza, végezzenek a kezebb munkát végezték, megis növényápolással, vidámabbak százszor, mint Baracska az aratás lázában máskor, ég. Néhol már a búza aratását. Mert aratás van, mert erika is megkezdték, egyelőre csak gabona, duzzad a kalászban s a nagy táblák szélében, ahol a magból kenyér lesz, a friss kissé dűlt a gabona. Pár nap cipó. Érzed az izét a szádban, múlva kivonulnak az aratógé- érzed az izét a szóban, az pék és megindulnak a kombáj- énekben, a nevetésben és az nok. ■ örömben. AZ ARATÓ - CSÉPLŐGÉPPEL ,.Még a mi kis hasunk is elvágott búzának jobban be kell darabban poroszkai a duburaérnie, mert az nemcsak araija, kon a feher betonúton anyuk de nyomban csépeli is a gabo mellett, falvakon keresztül, a nát. Azért nem látni még annyi szen arat az agy _ U kombájnt a határban. Csak itt kel egymással falu es járás ott a déli végeken bukkan fel hogy minel előbb asztalra kerülszínes ernyője. Annál több az jön mindennapi kenyerünk arató-kévekötő, nagy motollal Illés Sándor Latin-Amerika pedagógusai magyar tanítók és tanárok között Halk beszélgetés, különböző nyelvek bábeli keveréke zsong a Pedagógus Szakszervezet dísztermében. Az egyik asztalnál német szavak hallatszanak, a másiknál franciául beszélnek, a sarokban pedig spanyolul. _ A BVT ülésén részt vevő külföldi pedagógusok gyűltek össze baráti tapasztalatcserére, hogy elmondják országuk nevelőinek életét, tudomást szerezzenek a magyar tanítók és tanárok munkájáról. Latin-Amerika három államát képviseli a spanyol nyelvű asztal mellett Alfonso Celso Mogluonieiz brazil tanár, Carlos Augusto León venezuelai tanár és költő, akit most tüntetett ki Nemzetközi Békedíjjal a BVT, valamint Oscar Edmundo Palma guatemalai tanító. — A háborús szerződések — mondja a brazil küldött —, amelyeket kormányunk a nép akarata ellenére kötött az Egyesült Államokkal, nem tettek pontot békeharcunk végére. Most következik csak igazi feladatunk, hogy a háborús szerződések megvalósítását minden erőnkkel megakadályozzuk. Mi pedagógusok itt vesszük ki részünket a küzdelemből. Meg kell védenünk országunk fiataljait, akiket e szerződések katonai célokra akarnak felhasználni. — Szakszervezeteink, sajnos, még nem eléggé egységesek. Néha túlságosan elmerülnek a bérkérdésekben, és ha ritkán sikerül is kemény harcokkal kisebb javításokat kiszorítani a tanítók és tanárok részére, nem a legjobb körülmények között élünk. Fizetésünknek több mint fele megy el lakásra, a drága élelmezésre pedig éppen hogy elég a többi. Állandó Damoklész kardjaként lebeg fejünk felett az elbocsátás veszélye, mert a magánkézben lévő középiskolákban általános irányelv, hogy a tanító ne politizáljon. Ugyanez derül ki a venezuelai León professzor szavaiból, akit egy éve felfüggesztettek állásából, mert féltek, hogy túlságosan »megmérelyezi« az ifjúságot a béke eszméivel. — Nálunk csak az politizálhat — mondja —, aki a kormány háborús politikáját támogatja. A fasizálódó Latin-Amerika sivatagjából mint kis oázis emelkedik ki Guatemala. Jólesik hallani Edmundo Palma tanító szavait. — Egyetlen ország vagyunk Dél-Amerikában, ahol a kormány hivatalosan támogatja a békemozgalmat, ahol a tanítókat arra buzdítják, hogy a nemzetközi szolidaritás szellemében neveljék tanítványaikat. 1944 óta Guatemalában a kormány több demokratikus törvényt valósított meg. Jelenleg nagyszabású földreform van folyamatban. Többezer paraszt kapott már eddig is földet a földesuraktól elvett birtokokból, de rövidesen sor kerül a nagy amerikai érdekeltségű ültetvények felosztására is. Ez áll most a mi harcunk középipontjában. Tudjuk, hogy az imperialisták nem nézik jó szemmel ezt a forradalmi változást, ezért békeharcunk elsősorban arra irányul, hogy megakadályozzuk az esetleges fegyveres intervenciót. A kormány támogatásával, békenapok, békegyűlések szervezésével harcolunk, szülők és tanítók vállvetve ifjúságunk jövőjéért. Cseterki Lajos, a SZOT titkára beszél ezután a magyar tanítók és tanárok megváltozott életéről, a szocialista ember nevelésében végzett munkájukról, a megbecsülésről, amelyben kormányunk részesíti a pedagógusokat. A vendégek szorgalmasan jegyeznek. — Amit magyar kollégáinktól hallottunk és amit itt láttunk gyönyörű fővárosukban — mondja a guatemalai küldött — nagyszerű példát állít elénk. — Mi pedig — szól közbe a brazil tanár — együttérzéssel figyeljük harcotokat és bízunk sikerében. latin-Amerika népei ebben a szóban forrnak eggyé: paz ... béke. A Béke Világtanács aranyérmével kitüntetett Csorvássy István romániai magyar szobrász nyilatkozata Bukarest, 1953. június 39. A Béke Világtanács aranyérmével kitüntetett Csorvássy István romániai magyar szobrászművész a következőket mondottai az »Agerpres« egyik munkatársának a kitüntetés alkalmából. — Meghatódva értesültem arról a nagy megtiszteltetésről, hogy a Béke Viilágtanács a »Koreai partizánok» című szobromért aranyéremmel tüntetett ki. Ez a magas kitüntetés rendkívül nagy örömmel tölt el. — Szilárd békeakaratom ösztönzött arrra, hogy művemben kifejezésre “juttassam annak a népnek hősiességét és önfeláldozó harcát, amely oly elszántan védelmezi hazáját és életét. Meggyőződésem, hogy a művész feladata minden körülmények között erkölcsi magaslatra emelkedni és alkotásaival hozzájárulni a népek legdrágább kincse: a béke megvédéséhez. — A Román Népköztársaság dolgozói nemzetiségre való tekintet nélkül, szívük mélyéből ragaszkodnak a béke ügyéhez és minden erejükkel támogatják országunk kormányának békepolitikáját — mondotta befejezésül Csorvássy István. Beszélgetés J Zindtail Sztoianchal A BVT budapesti ülése alkalmából hazánkban járt neves bolgár író és irodalomtudós bevezetőül friss magyarországi benyomásairól beszél: — Két esztendő voltaképpen nem hosszú idő, de 1951. évi magyarországi látogatásom óta az építés, a kultúra, a mindennapi élet területén lépten-nyomon meglepő eredményeket fedezek fel Magyarországon. Gazdagabb és színpompásabb kép tárul elém, hasonlíthatatlanul magasabb színvonalú a magyar népgazdaság és a testvéri magyar nép kulturális élete, mint két évvel ezelőtt volt. A magyar irodalom is lépést tart ezzel a hatalmas fejlődéssel, s harcának eredményességét, sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar íróknak legutóbb odaítélt Sztálin - díjak. — Bulgáriában az irodalom és a kritika területén szintén élénk, harcos fejlődésről számolhatok be. Nagy vita bontakozott ki a közelmúltbanDimiter Dimov »Dohány« című regénye körül. Sok kritikus élesen támadta ezt a művet; hanyatló, nyugati hatásokat vélt felfedezni benne, kifogásolta, hogy hősei nem elég határozottsággal képviselik az adott típusokat; hogy a negatív hősök ábrázolása színesebb, mint a pozitív hősöké, s hogy a regény nyelve, jellemzési módszere nem helyes. — A kritika azonban lebecsülte e regény legértékesebb oldalát: azt, hogy meggyőzően leplezi le Bulgária tegnapi urait, s elfelejtette, hogy ez a regény közel került a néphez. Egyébként a szóbanforgó regény körüli viták kapcsán kikristályosodott eddigi kritikánk helytelen állásfoglalása a múlt irodalmának hagyományaival szemben is, s világossá vált, hogy helytelen volt egyes kritikusainknak, sőt magának az egész bolgár irodalmi kritikának az a dogmatikus, formális közeledése a múlt értékeihez, amellyel — helytelenül, különféle elméleti magyarázatok alapján — a burzsoázia táborába sorolt sok olyan írót, akikre a bolgár nép joggal büszke, akik műveikben a nép demokratikus törekvéseit, a népnek elnyomói, rabtartói ellen vívott harcát szolgálták. Ljudmil Sztojanov ezután Révai Józsefnek a magyar irodalom helyzetéről és feladatairól szóló beszédeit, beszámolóit, cikkeit említette. Kiemelte, milyen nagy segítséget jelentettek Révai József fejtegetései a magyar irodalmi problémák megismerése és a kulturális forradalom irodalmi harcának előbbrevitele szempontjából. Befejezésül a kiváló bolgár író saját munkájáról ezt mondotta: — Nemrég került ki a nyomdából »A vasfüggönyön túl« című verseskötetem. A kötet költeményei arról beszélnek: milyen az élet, hogyan folyik a békeharc a kapitalista országokban. — Nemsokára befejezem a Gyermekévek, ifjúság, háborún című önéletrajzi regényemet, amely az 1892-től 1918-ig eltelt évek történetét beszéli el. — A magam munkáját éppúgy, mint valamennyi bolgár íróét és irodalmárét egy közös törekvés határozza meg: igyekszünk olyan alkotásokat létrehozni, amelyek méltóan tükrözik azt a dicső korszakot, melyben élünk. 3