Magyar Nemzet, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

I Csütörtök, 1954. január 21, Az Arab Liga az ENSZ elé viszi a Jemeni kérdést LENIN-EMLÉKÜNNEPSÉGEK VILÁGSZERTE Washingtonból jelenti a TASZSZ: Az amerikai kon­gresszus képviselőházában tör­vényjavaslatot terjesztettek elő, amely javasolja, hogy von­ják me"S az amerikai állam­polgárságot azoktól a szemé­lyektől, akiket a hatóságok síelforgató tevékenységgel* Vádolnak. A szenátus elé két másik törvényjavaslatot terjesztettek, amelyek közül az első tény­legesen a kommunista párt betiltását javasolja, a második pedig törvényesíti a telefon­beszélgetések lehallgatását és »a híradási eszközök más meg­figyelési módját*. Az első tör­vénytervezet értelmében »min­­denkit, aki belép a kommu­nista pártba, vagy a kommu­nista párt tagjának számít, vagy valakit rábeszél, hogy belépjen a kommunista pártba, vagy hogy a kommunista párt tagja maradjon, közönséges bűnözőként vonják felelősség­re*. Brownell igazságügyminisz­ter azzal a kéréssel fordult a kongresszushoz, fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely sú­lyosbítja azoknak a büntetését, akik menedéket nyújtanak »a rejtőzködő kommunistáknak*. A külpolitika hírei 'A Az AFP jelenti: Az Egye­sült Államok kormánya hoz­zájárult ahhoz, hogy Kari Gru­­ber volt osztrák külügyminisz­tert nevezzék ki Ausztria washingtoni követévé. A Az AFP teheránl jelen­tése beszámol arról, hogy Hen­­derson teheráni amerikai nagy­követ tanácskozást folytatott Entezam iráni külügyminisz­terrel. A Az AFP jelentése szerint Edén angol külügyminiszter kedden megbeszélést folytatott Amir Kaszrau Afsar Ka­­szimíti-val, Irán új londoni ügyvivőjével. A Az MTI jelenti: Ba jár török köztársasági elnök — úton az Egyesült Államok felé ■— repülőgépen Angliába ér­kezett. Bajar két napot tölt Londonban, majd hajón foly­tatja útját. A A Reuter jelentése be­számol arról, hogy Papagosz görög miniszterelnök, aki Szte­­fanopulosz külügyminiszter kí­séretében ötnapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett, január 19-én látoga­tást tett Le Troquer-nál, a francia nemzetgyűlés elnöké­nél, valamint a Köztársasági Tanács elnökénél is. Ezután Papagosz Lantéi francia mi­niszterelnököt görög érdem­renddel tüntette ki, majd meg­kezdte tanácskozásait Bidault francia külügyminiszterrel. Újraválasztják a jugoszláv köztársasági elnököt Az MTI közli: A belgrádi rádió jelentése szerint január 28-ra összehívták a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlést, hogy újraválasszák a köztársasági elnököt és a végrehajtó ta­nács tagjait. A nemzetgyűlés napirendjén szerepel Milovan Gyilasznak, a nemzetgyűlés elnökének le­mondása is. Szovjet művészettörténészek látogatásai A hazánkban tartózkodó szovjet művészettörténészek közül A. Ny. Tyihomirov, a művészettörténet tudományá­nak kandidátusa szerdán dél­előtt meglátogatta a Honvéd stúdió művészeit. Délután A. Ny. Tyihomirov és V. P. Sali­­mova a Tretyakov-képtár tu­dományos munkatársa Somo­gyi József szobrászművészt ke­reste fel műtermében. Este mindketten részt vettek a ma­gyar nagyplasztika problémái­ról tartott ankéton, a Műcsar­nokban; Az MTI jelenti: Az egész világon megemlékeznek Lenin halálának harmincadik évfor­dulójáról. A Pravda varsói tudósítója beszámol arról, hogy Lengyelország Poronino nevű helységében, ahol Lenin több mint negyven évvel ezelőtt járt, a falu egyik kis házacs­kájában múzeum nyílt meg. Nincs olyan nap, hogy az em­berek százai meg ne látogat­nák a múzeumot. Csehszlovákiában az évfor­duló alkalmából könyvkiállítá­sokat rendeznek Vlagyimir Iljics Lenin műveiből. A ki­állításokon egyrészt Lenin Csehszlovákiában megjelent művei, másrészt szovjet és csehszlovák írók Lenin életét és alkotásait ismertető művei láthatók. Romániában is kegyelettel őrzi a nép Lenin emlékét. Bu­karestben a Román-Szovjet Barátság Házában Stefan Cru­­ceru, a Román Munkáspárt bu­karesti városi bizottságának titkára tartott előadást az ün­nepi gyászgyűlésen. Ünnepi gyászgyűlések voltak az új­ságírók házában, a Tudomá­nyos Akadémia történelemtu­dományi intézetében, az »Augusztus 23«, a »Rákosi Mátyás«-üzemekben és más bukaresti vállalatoknál. Sanghaj 14 filmszínházában Lenin életét és tevékenységét ismertető filmeket játszanak, a város állami könyvtárai ki­állításokat rendeznek Lenin műveiből és ismertetik a nagy forradalmár életét. Újabb ki­adások jelentek meg Lenin műveiből. Párizsban a Pensée című ha­ladó filozófiai folyóirat szer­kesztősége január 14-én ülést rendezett, amelyen felolvasták a r>Lenin mint tudós és filozó­fus* című előadást. A gyűlé­sen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára elnökölt. Az MTI jelenti, hogy a Svéd- Szovjet Társaság január 19-én emlékgyűlést rendezett, ame­lyen Éva Palmer bevezetője után G. Branting svéd parla­menti képviselő ismertette hosszabb előadásban Lenin életét és munkásságát. A gyű­lésen részt vett Stockholm társadalmi életének számos képviselője, továbbá K. Ro­­gyionov, a Szovjetunió svéd­országi nagykövete, valamint a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői. Az Uruguayi-Szovjet Kul­­túrkapcsolatok Intézete az or­szág más haladó szervezetei­vel ünnepi gyászüléseken em­lékezik meg Lenin halálának 30. évfordulójáról. A haladó sajtó cikkeket közöl Lenin éle­téről és tevékenységéről, Eltemették M. F. Skirjatovot Moszkvából jelenti a TASZSZ: M. F. Skirjatovnak, a Szovjet Állam és a Kommunista Párt egyik legrégibb vezetőjének holttestét a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A moszkvai dolgozók január 19-én búcsúztak el Matvej Fjodorovics Skirjatovtól. Ra­vatalánál díszőrséget álltak G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosi­­lov, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervu­­hin, M. A. Szuszlov, P. N. Poszpjelov, N. N. Satalin és a Szovjet Állam más vezető sze­mélyiségei. A ravatalra elhe­lyezték koszorúikat a külföldi országok képviselői is. M. F. Skirjatov holttestét ja­nuár 20-ára virradó éjszaka el­hamvasztották. A temetes 1954 január 20-án délután 3 óra 30 perckor volt a Vörös­téren. Moszkvából jelenti a TASZSZ: Január 20-án Moszkvában a Vörös-téren eltemették Matvej Fjodorovics Skirjatovot, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusát. A téren Moszkva többezer dol­gozója gyűlt össze. A mauzó­leum emelvényén foglaltak he­lyet a kommunista pórt és a szovjet állam vezetői. A gyász­gyűlést M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tit­kára nyitotta meg. A gyűlé­sen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának nevében N. M. Svernyik, Moszkva és a Moszkva-terület dolgozói ne­vében N. A. Mihajlov mondott beszédet. Az M. F. Skirjatov hamvait tartalmazó urnát befalazták a Kreml falába; Újra megkezdődött a tanítás Csütörtökön újra megkezdő­dött a tanítás. Az influenza­­járvány négy hétre elnyújtot­ta a karácsonyi vakációt, de a járvány — mint a tisztiorvos mondja — már lezajlóban van és így nyugodtan meg lehet nyitni az iskolák kapuit. Nem kis feladat tanároknak sem és diákoknak sem ilyen szokat­lanul hosszú szünet után újra kezdeni a munkát. Az Apá­czai Cseri János gyakorló gimnázium igazgatója, dr. Vö­rös István elmondja, hogy szerdán a tanári testület érte­kezletet tartott, amelyen részt vett az a 90 tanárjelölt is, aki ebben az iskolában tanul taní­tani. — Örömmel állapítottuk meg — mondotta —, hogy a kapcsolat diákok és tanárok között nem szakadt meg a szünetben sem. Négy leány- és nyolc fiúosztályunk van, összesen 422 növendékünk és ezek jelentős része, elsősor­ban a fiúk a szünetben is be­­belátogattak az iskolába be­szélgetni a tanárokkal, korre­petálni, sportolni. De bízunk a lányok szorgalmában is és re­méljük, hogy néhány nap alatt már újra a rendes kerékvá­gásban leszünk. — A félév végéig már alig tíz napunk van hátra. Ezalatt nemcsak a már tanult anyagot akarjuk ismételni és számon­­kérni, de előre is szeretnénk haladni. Az első tanítási napon minden tanár felmérheti a helyzetet: mit felejtettek a diá­kok, hogyan lehet felfrissíteni emlékezetüket s aztán még egy-két nap és már be is hoz­zuk önmagunkat. Minden tárgyból már a második órán dolgozatot íratunk, hogy a tu­dást pontosabban, személy szerint elbírálhassuk. — Nemcsak a tanulással, de a fegyelem terén is vannak problémák ilyen hosszú szünet után. A szülők segítségét kér­jük, ne hagyjanak mindent ránk és most egy ideig különö­sen törődjenek többet a gye­rekekkel, amíg azok a hosszú szabadság után újra megszok­ják a rendszeres munkát. Ke­ressék fel gyakran a tanáro­kat, beszéljék meg velük, ho­gyan halad előre tanulásban és fegyelemben gyermekük. Örömmel közölhetem egyéb­ként, hogy éppen a mai napon jöttek meg a minisztériumtól a már korábban jelzett intéz­kedések bizonyos tantárgyak­ban a könnyítésre. A diákok túlterhelését fokozatosan csők* kentjük és ez már most, a leg­közelebbi hetekben is érvé­nyesülni fog. — Félévi bizonyítvány­osztáskor már sem mi, sem a diákok érezni sem fogjuk az elmúlt többhetes kiesést. Egy komoly gondunk van csak pil­lanatnyilag a mi iskolánkban] a tüzelő. Sok, de rossz por­szenünk van s holnapra vár­juk, hogy a tanács újabb tüze­lőt juttat számunkra. Jól fű­tött termek kellenek, hogy a sok meghűléses betegség után jó erőben, egészségben fog­hassunk neki a munkának; NAPLÓ | "gT* A »Rimszkij-Korszakov«' c, színes, zenés szovjet filmalko­tást csütörtökön, január 21-én mutatják be a fővárosi film­színházak. 3 Pénteken az Operaház Anyegin-előadásót Russlan Rajcseff bolgár vendégkar­mester, a lovdi Állami Opera és Filharmónia vezető kar­nagya vezényli. Az előadáson Anyegin szerepét Svéd Sán­dor, Lenszkij-t Udvardy Ti­bor, Tatjana-t Mátyás Mária, Gremin-t Székely Mihály énekli, # Heltai Jenő befejezte verses színjátékát, melynek címe: Hamupipőke. * Beethoven »Fidelió*-jának új előadására készülnek az Operaházban. A próbákat Oláh Gusztáv vezeti. Az elő­adás karmestere Ferencsik János. *** A kecskeméti Katona József Színház az idén tíz olyan köz­séget kapcsol be tájelőadásai rendszerébe, ahol eddig még nem láttak színházi előadást; Januárban és februárban az Ármány és szerelemmel és a János vitézzel keresi fel a falvak népét. © Puccini »Turandot<r című operájának teljes magyar nyelvű hangfelvétele elkészült a Rádióban. TíflELÖTT A VÖRÖS-TÉR­RE érkeztünk volna, szállodánk mögött balra tér­tünk a forgalmas utcában; Jobbkéz felől, mindjárt az ut­ca első házai között, kéteme­letes, vörös épület emelkedik: a szovjet főváros egyik építé­szeti remekműve. Ez az épület a moszkvai Központi Lenin-múzeum. Már a korareggeli órákban sokan vonulnak föl bejárata elé. A múzeumot százezrek és milliók látogatják évente, ta­nulni járnak ide. S hol tanul­hatnának többet, mint éppen a Lenin életének dokumentu­mait őrző múzeumban? * A FALON FÜGGŐ SZÁM­­TÁLÁN FÉNYKÉP mö­gött kirajzolódik képzeletünk­ben az orosz nép akkori sorsa és harca. Ez a sors és ezek a küzdelmek nevelték Vladimír Iljicset; Előbb egy fehérruhás, sző­kehajú kisgyermek élénk mélyrenéző szeme nevet ránk az egyik képről, majd a 17 éves ifjú, aki a gimnázium nyolcadik osztályába jár. A fiatal diók ekkor már nem állott tájékozatlanul a világban, szeme, figyelme már élesen fordult az orosz nép sorsa és szen­vedései felé. Könyvek ki­állítva egy üvegszekrényben •— a diák egykori olvasmá­nyai; Lenin már 15 éves ko­rában olvasta a forradalmi orosz írók, Csernisevszkij, Dobroljubov és mások műveit, nyáron pedig vakációra Marx »Tőké«-jét vitte magával. Épületekről, házakról ké­szült fényképek függnek a falon: emlékek a vidékről, ahol Lenin ifjúkorának egy­­egy szakaszát töltötte. Iskolai bizonyítványok, amelyek azt igazolják, hogy Lenin legjobb volt diáktársai között, hogy pár év múlva legnagyobb le­gyen kortársai között! Aztán új dokumentumok Vegyülnek az Ifjúkor emlékei közé: rendőrségi akták, letar­­tóztatási parancsok, személy leírások, Vladimír Iljicset már egyetemi hallgató korában ül­dözőbe vette a cári rendőrség; Egy asztalka áll a Lenin­­múzeum egyik termének kö­zepén. Egyszerű, kopottas fa­lusi íróasztal, két oldalt fiók­szekrénnyel. Lenin ezt az író­asztalt a száműzetésben hasz­nálta. 1897—1900 között ezen az asztalon írta Lenin azokat a tanulmányokat és cikkeket, amelyek szétzúzták a narod­­nyikok és az ökonomisták fer­de, hazug tételeit. Számtalan emlék látható a termekben az illegális forra­dalmi munkáspárt tevékeny­ségéről, amit Lenin irányított. A többi között egy ház kicsi­nyített mása. Fent, a ház alap­zata közelében, nyílás látható; A nyíláshoz létrát támasztot­tak, ennek segítségével mász­tak föl a nyomda rejtekhelyé­re. A házból a nyomdát nem lehetett megközelíteni, tehát a cári rendőrség fogdmegjei hiába keresték. Egyik üvegszekrényben szürke felöltő lóg, semmi rend­kívüli rajta. De ez a köpeny is hozzátar­tozik a Lenin és a forradalom legizgalmasabb napjairól be­szélő emlékekhez. Az Ideigle­nes Kormány, hogy elfojtsa 1917 nyarán a dolgozó töme­gekben egyre lángolóbban égő forradalom tüzét, elhatározta, hogy a forradalom lelkét, a munkásosztály vezetőjét meg­gyilkolja. Lenin, a Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak utasítására pár hétig a legkülönbözőbb rejtekhelyek­ről irányította az előkészítő munkát, amelynek gyümölcse november 7-én érett meg. 1917. október 7-én (20) a Központi Bizottság határozata értelmében Vladimír Iljics Vi­­borgból visszaköltözött a for­radalmi tűzben égő Pétervár­­ra. Egy napra rá az Ajváz­­gyár egyik munkásának laká­sán titokban találkozott leg­hűségesebb munkatársával és barátjával, Sztálinnal. Lenin utasításai alapján ekkor Sztálin már kidolgozta a A LENIN-MÜZEUMBAN ÍRTA: KOVÁCS GYÖRGY fegyveres fölkelés tervét, s ennek a találkozásnak éppen az volt a célja, hogy a tervet Sztálin bemutassa és közösen megbeszéljék. Két napra rá történelmi jelentőségű ülést tartett a Központi Bizottság. Az ülés előadója maga Lenin veit. Az ő javaslatára határoz­ták el a fegyveres fölkelést. A Központi Bizottságnak er­re a történelmi jelentőségű ülésére Lenin Dzerzsinszkij szürke felöltőjében ment. hogy ne ismerhessék fel azok, akik szerették volna fölfedni hol­létét és meggyilkolni őt. Sok-sok mélyen elgondol­koztató emlék van itt a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat megelőző forró, izgalmas hetek időszakából. Egy paró­ka, amelyet Lenin illegális élete idején viselt. Egy igazol­vány keretbefoglalva a falon; Nem Lenin neve szerepel benne, hanem egy munkásé. Hamisak a személyi adatok is. Az igazolványban Lenin arcképe felismerhetetlen, ba­jusza, szakálla, amelyek olyan jellegzetessé teszik a lenini arcot — leborotválva, Fején paróka. * Tj' GY PILLANTÁST vetünk ■*-J azokra, akik a múzeum emléktárgyai előtt álldogálnak s elmerülnek szemlélésükben. Katonák, tisztek vannak kö­zöttük, fiatal diákok. A láto­gatók egy kis, alig vizes­pohár nagyságú üvegburához érkeztek egyik teremben. Az üvegbura alatt apró tárgy, alig akkora, mint egy paszulyszem: egv ólomgolyó; Pisztolylöve­dék; Ez, a gyilkos szándékkal ki­lőtt kis ólomgolyó fúródott be a nép legnagyobb vezérének és legjobb barátjának testébe 1918 nyarán, amikor egy eszer terroristanő négyszer rálőtt Leninre a Michelson-gyár ud­varán. Két golyó talált: egyik a bal felső kart fúrta át, má­sik a bal lapocka alatt hatolt a tüdőbe. A golyók mér­gezettek voltak és hegyüket keresztben bereszelték, hogy még súlyosabban sebesítse­­nek. A kis üvegbura mellett, egy nagyobb üvegszekrényben őr­zik a fekete nagykabátot, fe­kete bársonygallérral, amelyet Lenin az ellene elkövetett me­rénylet alkalmával viselt. A kabát balkarján és hátának baloldalán vörös fonálból való öltés jelzi a lyukat, ahol a golyók behatoltak. A mérgezett ólomdarab és az átlyukasztott fekete nagy­kabát figyelmeztet minden be­csületes embert: ne irgalmaz­­zunk a dolgozó nép ellensé­geinek, csapjunk le rájuk kö­nyörtelenül, bármilyen fur­­fanggal és csalafintasággal ta­kargatják is képmutató arcu­kat! JSÖNYVEK, KÉZIRATOK, jegyzetek láthatók a mú­zeum egyik termének polcain és szekrényeiben. Kora legnagyobb gondolko­dójának a műhelye ez.., Az első imperialista világ­háború kitörése után, 1916 jú­niusára készült el Leninnek »Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka* című műve, mely Lenin leg­jelentősebb alkotásainak egyi­ke. Láthatók azok a jegyzetek is, amelyeket Lenin az elő­tanulmányok folytatása köz­ben készített. Ezek a jegyzetek kéziratban nem kevesebb, mint 1800 oldalt tesznek ki. Lenin ^Válogatott Műved­nek 1949. évi, magyar nyelvű kiadásában 113 oldalt foglal el »Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka* című tanulmány. Kétszázötven vaskos könyv áttanulmányo­zása, 1800 oldalnyi jegyzet el­készítése előzte meg a 113 ol­dalas tanulmány megírását! Egyes műveinek kézirata is szerepel a kiállított tárgyak között. Szép, egyenletes sorok­ban, egymás mellé rótt betűk sorakoznak a kézirat lapjain. Minden szó tisztán és könnyen olvasható. Javítást alig látni a szavak fölött, csak elvétve egyet-egyet. Vájjon ebből a lenini mód­szerből csak az írók, csak a tudomány emberei meríthet­nek értékes tanulságot? Nem. Ezek a tárgyak ékesen beszél­nek Leninnek a munka iránti magatartásáról általában. A kommunizmust építő Szovjet­unió és a kapitalizmus igájá­ból felszabadult országok min­den dolgozója előtt példamu­tatóként áll Lenin ebben a vo­natkozásban is. Munkabírására vonatkozó­lag is tanulságos dokumentu­mokat láttunk a múzeumban. Egyik teremben falbaékelt márványtáblákon olvasható Lenin néhány napjának mun­karendje. 1921. február 4., reg­gel 11 órától este 11-ig. A márványba vésett arany­betűk nem kevesebb mint 48 kérdést örökítettek meg, olya­nokat, amelyekkel Lenin ezen a téli napon reggel 11-től este 11-ig foglalkozott. * A világtörténelem Leninig nem ismert még egy államfőt, akinek érdeklődése olyan sok­oldalú lett volna, mint az övé. A nagy tudós és a gyakorlati politikus legjellemzőbb, leg­nemesebb tulajdonságai egye­sültek Leninben. * E1 GYIK MÚZEUMI TEREM­­BEN katonai egyenruhák, zászlók vannak elhelyezve, a Vörös Hadsereg megszületésé­nek emléktárgyai. A fiatal Vö­rös Hadsereg első egyenruhá­jából egyet Leninnek, nagy vezetőjüknek ajándékoztak a hadsereg katonái. Az egyen­ruhához tartozó hegyes csákót vörös csillag díszíti, a köpeny mellén három vörös pánt. S az első zászlók! Hány győzelmes harcban lobogtak a munkásosztály hős fiainak fe­je fölött ezek a zászlóki Külön múzeumrészben van-< nak elhelyezve azok a koszo­rúk s rajtuk a szalagok, zász­lók, amelyeket a világ minden tájáról küldtek a dolgozók, amikor a mérhetetlen veszte­ség érte őket: Lenin halála­kor. Az épület egyik nagy csar­nokában kiállított könyvek s egy márványtábla felirata hir­detik a lenini művek dicsősé­ges, diadalmas útját: Lenin művei 117 nyelven jelentek meg a világ legkülönbözőbb országaiban. A múzeum emeleti helyisé­gében mozitermet rendeztek be. Amint beültünk, a terem hamarosan elsötétült, s a vász­non megjelent Lenin, amint áthalad a Kreml tágas udva­rán. Csodálatos élmény: látni Lenin mozdulatait, látni alak­ját, mint az életben!.;. Aztán a kép eltűnik .;, Május fénye ragyog a íil-í mén. Lelkes felvonulás, óriási tömeg, vidám, boldog arcok; Az emelvényen feltűnik a kis vöröses szakállt viselő férfi, karját kinyújtva beszélni kezd; A szavak persze nem hallha­tók, akkoriban még nem ké­szültek beszélőfilmek. Fölvo­nulnak a fiatal Vörös Hadse­reg egységei. A tribünön Lenin áll munkatársaival s nézi a fölvonulást. Az ő arcán is ugyanaz az öröm tükröződik, szemében ugyanaz a fény ég, mint a felvonuló katonáké­ban .; . Képek peregnek egymás után ..; Aztán az utolsó föl­vétel, talán 1922-ből..: Elszo­rul a néző szíve ..: A villany kigyúl.; : Lemezről hallottuk Lenin hangját is. Az időnek milyen távlatából szólt hozzánk ez a hang! Lenin 1924. január 21-én, este 6 óra 50 perckor örökre lehúnyta szemét — de szava átcsendül az évtizede­ken. És átcsendül az évszázadod kon is. Késeietek a t Ismert romiul*! magyar író „Vili* fénrló remé­nye- című útijegyzetébOl. ÚJ reakciós iftrvényjavaolatok az Egyesüli Államokban Eisenhower kulonmegbizottja terjesztett elő a Jordán vizé­nek felhasználására. Az AFP jelenti: Az Arab Liga politikai bizottsága úgy döntött, hogy az ENSZ elé vi­szi a Jemen és az adeni brit kormányzat között felmerült ellentéteket; A Reuter jelenti Kairóból: Az Arab Liga tanácsának poli­tikai bizottsága határozatot ho­zott arról, hogy az arab álla­moknak igyekezniük kellene »kielégítő rcndezést« elérni a Nagy-Britanniával fennálló vi­szályban. Ugyanakkor elvetette azt a tervet, amelyet Johnston, . Hagyarl^Bnef-

Next

/
Thumbnails
Contents