Magyar Nemzet, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-21 / 17. szám
Csütörtök, 1954. január 21. Leendő háztulajdonosok értekezlete Pusztaszabolcson A pusztaszabolcsi gépállomás egyik szobájában találkoztunk Sós Gyulával. Tizedmagával foglalt itt helyet. A leendő háztulajdonosok értekezlete ülésezett. Tíz gépállomást dolgozó beszélt terveiről. Ahogyan folyt a beszélgetés, az ember önkénytelenül is arra gondolt, mennyire a nép akaratából fakadt a párt és a kormány programmja — mert erről folyt a szó. Négyezer egy- és kétszobás kis családiház épül az idén. Az építtetők egyéni gazdák, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói. A négyezerből ötszáz családi ház a gépállomásiaké, az ötszázból tíz a pusztaszabolcsiaké, a tízből egy Sós Gyuláé lesz, aki itt a gépállomáson vontatós, huszonnégy éves, nőtlen, villogó szemű barna fiatalember, s nemrégiben szerelt le katonáéktól. 1949 óta már a földgolyót is körüljárhatta volna traktorával, mert jócskán kitenné ezt az az úthossz, amit ketten, ő meg a gépe megtettek. Sós Gyula azonban nem traktoros távutazó, hanem vontatós, akinek az a dolga, hogy műtrágyát, benzint, búzát, kukoricát szállítson onnan, ahonnan kell, oda ahol arra szükség van. Kettesben megyünk a gépállomáson kívül fekvő új utca felé, ahol Sós Gyula háza is felépül majd. — Hatszáz négyszögöl a telek — mondja. — Ha nem volna olyan borult az ég, akkor ellátnánk Nagybarátpusztáig, ahol az apám uradalmi cseléd volt, s ahol nagy nyomorúságban teltek el gyermekéveim. Az apám tizenöt évig nyomorgott azért, hogy valami kis viskót ragasszon, míg végre sikerült neki kis vályogházat felépíteni. Nekem különb házam lesz. Házavatás és esküvő — Mikor kezdik meg az építkezést? — Amint a hó eltisztul és az építési anyag megérkezik. Az építkezési vállalat egyik vezetője már itt van s tőle tudjuk, hogy hamarosan megjön az anyag. Az én házam két szobából, konyhából, éléskamrából, fürdőszobából és verandából áll majd. A lábszárig érő hóban a háztelek közepére vezet. — Itt lesz a veranda lépcsője. Úgy látom magam előtt az egész házat, mintha már kész lenne. A verandának üvegablakai lesznek, hadd süssön be a nap. A verandáról a konyhaajtó nyílik, látja, körülbelül itt — mutat a fehér hóra —, itt áll majd a tűzhelyünk, errébb a pohárszék, itt, középen az asztalunk. Itt fogunk minden nap ebédelni, nem úgy, mint most, amikor tíz kilométert kell kerékpároznom, hogy meleg ételhez jussak. Egy pillanat csend. Mindketten a többesszámra gondolunk. »Asztalunk, tűzhelyünk . . .« — A menyasszonyommal — folytatja — úgy tervezzük, hogy a házavatással együtt lesz majd az esküvő. Sokszor gondoltunk már arra a napra, amikor a vontatón a násznéppel együtt megérkezünk az anyakönyvvezetőtől és a pár lépésnyi homokos, kavicsos úton végigmenve belépünk majd a saját otthonunkba. Sokat fontolgattuk, hogy egyvagy kétszobás házat építtessünk. Az egyszobás házra tizennyolcezer forint, a kétszobás házra huszonnégyezer forint hitelt ad az állam. Húsz év alatt lakbér formájában kell visszafizetni, így körülbelül havi száz forint a részlet. De ha az ember kicsit okos, kicsit ügyes, kicsit szorgalmas, akkor öt esztendő alatt teljesen a sajátjában lakhat, mert ha öt év alatt a huszonnégyezerből tizenyolcezret kifizetünk, akkor hatezer forintot elengednek, s végleg a sajátunkban lakunk, amire semmi teher nincs. De hogy szavam ne felejtsem, kétszobás házra gondoltunk, mert hát-a gyerekek... Egy-két esztendő és az egyik szoba a gyereké, a másik meg a miénk lesz. Kisebb gondok — Mi a tervük, hogyan tudják öt év alatt visszafizetni a kölcsönt? — Az asszony is dolgozni fog, idejön majd a gépállomásra. Én 1300—1500 forintot megkeresek havonta, a feleségem is megkeres majd 1000— 1200 forintot, így nem lesz gond a törlesztés. Persze a házépítéssel sok egyéb gond is jár. Ezek afféle kisebb gondok, de nekünk nagyok. Disznóórát fabrikálni, tyúkketrecet eszkábálni, kis konyhakertet gondozni, no meg gyümölcsfákat is akarok. Ide az ablak elé egy szép diófát. A drótkerítés mentére két barackot meg egy szilvát, a ház mögé az almafákat, a ház elé a körtéket. Aztán egyszer ezek a fák is megnőnek, árnyékot adnak, nyaranta majd a diófa alá kivisszük a nagyasztalt s ott ebédelünk. A barackfáról meg a körtefáról nem győzöm majd leparancsolgatni a gyerekeket, mert a gyereknép olyan, hogy szívesen mászik a fára, de hát elszaggatja ruháját. Így magyarázott Sós Gyula lelkesen terveiről, amíg viszszafelé mentünk a gépállomásra. A gépállomás udvarán az igazgatóval, Iván Mihállyal találkoztunk, s megkérdeztük őt is, hogyan segít a gépállomás vezetősége az új háztulajdonosoknak. Az igazgató maga is új házban lakik. Tavaly épült. S az elmúlt esztendőben huszonhárom kis családi házat kapott a gépállomás. — Van már tapasztalatunk a házépítésben s az idén is úgy csináljuk, hogy kollektívát szervezünk, részben a házépítőkből, részben pedig azokból a gépállomási dolgozókból, akik szívesen segítenek. A házak építésénél ugyanis a szakembereknek segítségre van szükségük az alapozásnál, a falazásnál és a tetőszerkezet összeállításánál is. De segítségre van szükség az anyag lerakásánál is. Ezért, amikor megérkezik az építőanyag, a vontatások behordják, s a kollektíva tagjai segítenek lerakodni. Amikor pedig a legtöbb munka van az építkezésnél, kiadjuk az építtető szabadságát: ilyenkor egész nap akad tennivaló saját házuk építésénél. Beszélgetésünket a tanácselnök érkezése szakítja meg, akitől megtudjuk, hogy az új házépítők részére a tanács negyven hold tartalékföldet bocsát rendelkezésre, amelyen aztán krumplit, kukoricát, meg zöldségféléket termelhetnek az új háztulajdonosok. Ez a terület adó- és beadásmentes s ugyancsak komoly segítséget jelent ahhoz, hogy az új ház körül aprójószágok szaladgáljanak s egy-két hízott disznó röfögjön az ólban. Rács RIMSZKIJKORSZAKOV Színes, szovjet film a halhatatlan zeneszerző életéből Bemutatja : DUNA, VÖRÖSMARTY \wl jmITiJíL^. Ár \ •/Au uHtL#r LAKÁSKARBANTARTÓ ÉS SZAKIPARI KSZ-ek villany-, víz-, gázszerelési, lakatos, asztalos, szobafestés, mázolás, üvegezés, cserépkályhás stb. javítások, lakásleválasztás. FIÓKOK A VÁROS MINDEN KERÜLETÉBEN! agyar nemzet MA ÜL ÖSSZE AZ ORSZÁGGYŰLÉS A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést ma délelőtt 11 órára összehívta. Új lendületet adnak a széncsatának a pártkongresszusi felajánlások Szénbányászaink készülődése a III. pártkongresszusra, új lendületet adott a széncsatának. A napról napra születő értékes felajánlások valamennyien a hóeleji elmaradás megszüntetését, a terven felüli széntermelés fokozását segítik elő. Különösen szép teljesítményeket, sok száz tonna széntöbbletet jelentenek a bányaüzemek között folyó párosversenyek. A felsőnyárádi és kurityáni bányászok a pártkongresszus tiszteletére felújították egymás közti versenyüket és már az első napokban mindkét bányában száz százalék fölé emelkedett a termelési grafikon. A tatabányai X-es aknának nincs adóssága. Az akna bányászai még a legnagyobb hóviharokban is 117—120 százalék körüli átlaggal dolgoztak. Szerdán azonban még eddigi teljesítményeiket is túlszárnyalták és ezzel az eredményükkel ebben az évben a terven felüli négyezredik tonna szenet küldték felszínre. Egy minisztériumi faliújságon olvastuk A kritika szabadságáért A múlt hónapban a Magyar Nemzet kritikai cikket közölt az oktatásügyi minisztérium felügyelete alatt álló egyik vállalatunkról, az Iskolai Taneszközök Gyáráról. A cikkben van egy-két tárgyi tévedés, a gyár vezetésében és a vezetés szellemében megmutatkozó lényeges hibákat azonban helyesen tárja fel. Ezeket a hibákat, sőt ezeken túlmenő hibákat az ellenőrzési osztály vizsgálata a cikk megjelenése előtt néhány héttel szintén feltárta. A cikk megjelenése után a gyár vezetője önkritika helyett valóságos hajtóvadászatot rendezett az újságíró ellen, s belekapaszkodva az említett tárgyi tévedésekbe — amit az újságíró nyomban elismert —, különböző eszközökkel kényszeríteni akarta a cikkben közölt állítások visszavonására. Megfenyegették becsületsértési perrel s hogy fegyelmit indíttatnak ellene. Végül öszszeállították 41 pontjukat, amelynek minden pontját külön-külön el akarták fogadtatni az újságíróval. Óriási apparátust mozgattak meg, különböző személyiségek felsorakoztatásával akartak hatást gyakorolni az újságíróra. A vállalatot közvetlenül irányító tanszeripari főosztály vezetője, Székely Miklós elvtárs és helyettese, Dakó elvtárs elismerik, hogy a cikknek lényegében igaza van. Más az álláspontja Takács elvtársnak, a vállalati csoport vezetőjének. Takács elvtárs szintén részt vett az újságíró ellen folytatott hajtóvadászatban. Ő is kényszeríteni akarta az újságírót a cikkben közöltek visszavonására, álláspontját hol mint a minisztérium álláspontját, hol mint a »saját« álláspontját adva elő. Takács elvtárs úgy látszik nem tanulmányozta a Szovjetunió Kommunista Pártjának módosított szervezeti szabályzatát, amely pl. a kritika elfojtásáért büntetést ír elő, s nem ismeri Takács elvtárs pártunk álláspontját sem. Felvetődik az a kérdés is, tekintve azt, hogy Takács elvtárs ismerte Székely és Dakó elvtárs álláspontját ebben a kérdésben, továbbá, hogy Székely és Dakó elvtársak szintén ismerték Takács elvtárs álláspontját ebben a kérdésben, hogyan történhetett meg mégis, hogy Takács elvtárs több alkalommal ilyen értelemben foglalhatott állást — mégpedig a minisztérium nevében. Kövi Béla MEGJEGYZÉSÜNK. A fenti cikket az oktatásügyi minisztérium ellenőrzési osztályának vezetője írta s a minisztérium faliújságján olvasható. A Magyar Nemzet szerkesztőségétől dr. Köves Ferenc, az Iskolai Taneszközök Gyára vezetője több alkalommal — levelekben, számos aláírással ellátott nyilatkozatokban, fegyelmi bejelentésekben, személyesen stb. — azt kérte, hogy vonjuk vissza az üzem vezetését s a vezetés szellemét bíráló cikk állításait. A minisztérium ellenőrzési osztálya vezetőjének állásfoglalása után az a véleményünk, hogy az Iskolai Taneszközök Gyára vezetésében megmutatkozó hibák kiküszöbölése ügyében semmiesetre sem az a teendő, hogy lapunk, vagy a cikk írója vonja vissza állításait, hanem az, hogy a minisztérium illetékes szervei, vezetői vonják le a cikk és a minisztérium ellenőrzési osztálya vizsgálata alapján a következtetéseket és tegyék meg — végre—, a szükséges lépéseket. Újfajta anyagokat gyárt a textilipar Újfajta anyagok gyártását kezdték meg a Hazai Pamutszövőgyárban, a Kőbányai Textilgyárban és a Békéscsabai Pamutszövőgyárban. Ezek a ruhaanyagok többféle színben készülnek, nem gyúródnak, szép fényűek, nyári ruhák készítésére igen alkalmasak. Gyártanak még újfajta santungot, ritkaszövésű, porózus nyári inganyagot. Most kísérleteznek a nylon inganyagok gyártásával. A komáromi Lenfonógyárban új, színes lenfonalak gyártását kezdték meg. Ilyent hazánkban még nem gyártottak. Ezekből a fonalakból női ruhaanyagok, kosztümszövetek és férfi öltönyszövetek készülnek majd. Az év folyamán megkezdik a színes lendamaszt törülközők és asztalneműek gyártását is. A len ruhavásznak minőségét javítják, gyűrhetetlenebbek, színtartóbbak lesznek az anyagok. A választék is bővül: s az eddigi 7 helyett 18 színben gyártják a női ruhavásznakat. Emelkedik a lenvászon bútorszövetek választéka is. Tavaszra forgalomba kerül a minőségi karton és a minőségi pamutvászon is. Újra vásárolhatják majd az asszonyok és lányok a pikébarchedet, a cérnapikét. Angol kulturális küldöttség érkezett Magyarországra Január 19-én a Kultúrkapcsolatok Intézetének meghívására Magyarországra érkezett egy öttagú angol kulturális küldöttség. A küldöttség tagjai: John Sommerfield író, Molly Moss festőművész, A. L. Lloyd népzenekutató, Ewan MacColl színész és népdalénekes, valamint David Coplen grafikusművész. Az angol küldöttség magyarországi tartózkodásának célja, hogy megismerkedjék a magyar népi demokrácia kulturális fejlődésével és annak jelenlegi helyzetével. (MTI) A KOREAI HADIFOGOLYRABLÁS Rendkívül súlyos merényletet történt a koreai fegyverszünet, a béke ellen. Január 20-val a semleges nemzetek őrizetében lévő koreai és kínai hadifoglyokat átadták az úgynevezett ENSZ-parancsnokságnak, gyakorlatilag kiszolgáltatták őket Li Szin Man és Csang Kaj-sek klikkjének. Ez a lépés világszerte óriási felháborodást keltett, mert nemcsak kiáltó jogtalanságot jelent a hadifoglyokkal szemben, nemcsak felborítja a fegyverszüneti egyezmény előírásait, hanem a jelenlegi nemzetközi helyzetben a feszültség fokozására, a légkör megrontására irányul. E provokáció tényét súlyosbítja az a körülmény, hogy a berlini értekezlet küszöbén és az atomenergia ügyéről már megindult közvetlen eszmecserék idején történt. A nemzetközi közvélemény egybehangzó véleménye szerint a világ elérkezett a vitás kérdések rendezésének lehetőségéhez. Az embereket a bizakodás és reménykedés tölti el. A közvélemény tisztában van azzal, hogy a Szovjetunió diplomáciai lépései és a békét óhajtó népek követelése olyan körülményeket hozott létre a nemzetközi politikában, amelyek mellett az eredményesség reális feltételeivel lehet hozzákezdeni a megoldatlan kérdések megvitatásához. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy a nemzetközi helyzetet meghatározó egyik legfontosabb kérdésben, Korea és általában a Távol-Kelet kérdésében miért nem mutatkoznak az enyhülés jelei, helyesebben az amerikai diplomácia miért torlaszolja el minden rendelkezésére álló eszközzel a tárgyalások útját, a vitás problémák rendezésének lehetőségét. Nyilvánvaló, a sorozatos koreai provokációknak és a legutóbbi hallatlan törvénysértésnek az a célja, hogy kedvezőtlenül befolyásolja az európai kérdésekben és az atomenergia ügyében kibontakozó tárgyalásokat. A nemzetközi feszültség csökkentésének útján az első lépés éppen Koreában történt a fegyverszünet megvalósításával. Miért van tehát az, hogy most éppen Koreában próbálják az agressziós körök megakadályozni a további enyhülést? É Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, mindenekelőtt át kell tekinteni a koreai helyzet legújabb fejleményeit. A koreai politikai értekezlet előkészítésére szolgáló panmindzsoni megbeszéléseket a múlt év december 12-én az amerikaiak egyoldalúlag félbeszakították. Ezt követően kijelentették azt is, hogy a fegyverszüneti egyezményben előírt időpontban, vagyis január 22-én, a semleges nemzetek őrizetében levő kereken 20.000 koreai és kínai hadifoglyotszabadon bocsátják, magyarul elrabolják. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a hadifoglyok január 20-ával ismét amerikai őrizetbe kerülnek, majd január 22-én átadják őket Li Szin Man és Csang Kaj-sek brávóinak. A fegyverszüneti egyezmény értelmében valóban a hadifoglyok felvilágosítását december 22-ig végre kellett volna hajtani, az olyan hadifoglyokat pedig, akik a felvilágosítások után is a semleges nemzetek őrizetében maradnak, január 22-én szabadon kell bocsátani. Csakhogy a felvilágosításukra előirányzott kilencven napból a koreai-kínai fél a valóságban csupán tíz napon át végezhetett felvilágosító munkát. Ez azt jelenti, hogy a koreai-kínai hadifoglyok több mint 85 százaléka nem részesült felvilágosításban, következéskép nem nyilváníthatta akaratát, vissza akar-e térni hazájába. Ha feltesszük a kérdést, hogy a kilencven napból miért csak tíz napon keresztül folyt felvilágosító munka, a válasz a következő: az amerikai fél egyrészről minden eszközzel igyekezett húzni-halasztani a felvilágosítások megkezdését, másrészről a hadifogolytáborokba becsempészett hszinmanista és csangkajsekista ügynökök terrorja megakadályozta a felvilágosítások lebonyolítását. A hadifogolytáborokban ugyanis szörnyű dolgok történtek. Nemrégen kezdődött meg az a per, amelynek során négy északkoreai hadifogoly meggyilkolásával vádolt nyolc bsziimanista ügynököt vontak felelősségre az indiai fegyveres őrség főhadiszállásán. E per megdöbbentő adatokat tárt a világ elé arról, hogy miként akadályozták meg az ügynökök gyilkossággal, megfélemlítéssel, terrorizálással a hadifoglyok hazatelepülését. A hadifogolytáborokban uralkodó állapotokra éles fényt vet a semleges hazatelepítési bizottság ideiglenes jelentése is. A jelentés kénytelen elismerni, hogy a hadifogolytáborokban a valóságban az Egyesült Államok, Li Szin Man és Csang Kaj-sek titkos ügynökeinek terrorszervezetei uralkodtak. A terrorszervezetek szoros kapcsolatot tartottak fenn az ENSZ-haderők parancsnokságával és annak közvetlen irányítása alatt állnak. A jelentés is azt az álláspontot hangoztatja, hogy a felvilágosító munkát a fegyverszüneti egyezmény értelmében folytatni kell. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere és Namír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a fegyverszüneti egyezmény durva megsértése következtében nem lehetett végrehajtani a felvilágosító munkát. Ezért a felvilágosításokat feltétlenül folytatni kell. Az amerikai fél ennek ellenére elkészítette azokat a drótakadályalagutakat, amelyeken keresztül a hadifoglyokat az amerikai arcvonal mögé szállították. Aindez arról tanúskodik, ■LTA hogy a nemzetközi feszültség fokozása érdekében az amerikai fél előre megfontolt szándékkal hajtotta végre a semleges övezetben lévő hadifoglyok elrablását. Kim Ir Szen marsall és Peng Tö-huaj tábornok Thimajja altábornagyhoz, a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság elnökéhez intézett levelében hangsúlyozza, hogy a semleges hazatelepítési bizottságnak kötelessége lett volna megvárni a politikai értekezlet összeülését, amely véglegesen határozna a hadifoglyok sorsáról. Ez a provokáció léyegőben a koreai politikai értekezlet összehívásának megakadályozására irányul. A nemzetközi közvélemény azonban határozottan követeli, hogy a berlini tárgyalásokkal és az atomenergia ügyében megindult megbeszélésekkel egyidőben lépések történjenek a távolkeleti rendezés útján is. Csou En-laj és Nam ír javasolta, hogy haladéktalanul kezdjék meg ismét a panmindzsoni tárgyalásokat. E tárgyalások célja, mint ismeretes, a koreai politikai értekezlet előkészítése. A koreai és kínai fél nem maradt csupán a javaslatoknál, hanem határozott kezdeményező lépést tett azzal is, hogy indítványozta az összekötő titkárok találkozását. Az összekötő titkáról, eddigi tárgyalásai éppen az amerikai fél magatartása következtében nem vezettek még a panmindzsoni értekezlet folytatására. A nemzetközi közvélemény, amikor felháborodottan megbélyegzi az amerikai vezetőkörök békeellenes, a nemzetközi feszültség fokozására irányuló hadifogoly-rablását, egyúttal határozottan követeli a koreai politikai értekezlet mielőbbi összehívását. Az amerikaiaknak számolniuk kell azzal, hogy amint a koreai fegyverszünet létrejött Li Szin Man emberrablása után is, ugyanúgy a világközvélemény előbb vagy utóbb kikényszeríti a január 20-i provokáció után is a tárgyalások folytatását. . . P. T. $ AZ ÁLRUHÁS SZULTÁNNI Vidám, színes szovjet operafilm Zeneszerző : GÚLÁK B ARTYEMOVSZKIJ CORVIN prof., DÓZSA