Magyar Nemzet, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-22 / 18. szám
2 osztályunk, népünk előtt. Lenin azt hirdette: »Nem kell eltitkolnunk hibáinkat... ha nyíltan megmondjuk a munkásoknak: igenis, hibákat követtünk el — ez azt jelenti, hogy a hibák nem fognak megismétlődni.« — Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, amikor a szocializmus építésének új szakaszában a munkásosztályra, a népre támaszkodott és támaszkodik s minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik felkelteni a legszélesebb tömegek aktivitását. »Mi azt akarjuk — mondotta Lenin —, hogy a kormány saját országa közvéleményének ellenőrzése alatt álljon.« Lenin azt tanította, hogy az állam ereje a tömegek öntudatában rejlik, hogy az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek. Mi híven követtük és követjük a nagy Leninnek e bölcs tanítását. Mi megtehetjük ezt, mert államunk a nép állama, mert kormányunk a nép kormánya, mert pártunk a munkásosztály, a dolgozó nép pártja! Mi megtehetjük azt, amit nem tehet meg semmiféle burzsoá kormány: nyíltan beszélgethetünk népünkkel, egész munkánkat népünk ellenőrzése alá helyezhetjük. Ezt megtettük, s meg fogjuk tenni a jövőben is. — Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, amikor határozottan irányt véve az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szigorúan önkéntes alapon való egyesítésére, teljes mértékben számolt azzal is, hogy a jelenlegi helyzetben (és még huzamos időn keresztül) mezőgazdaságunkban túlsúlyban vannak az egyéni gazdálkodást folytató parasztok, s hogy parasztságunk sorában különösen fontos szerepet tölt be a középparasztság. A mi jelenlegi helyzetünkben teljes mértékben érvényes Leninnek az a nagy fontosságú útmutatása, hogy: »A szocialista államnak rendszeresítenie kell a parasztság legmesszebbmenő támogatását, főleg a középparasztoknak a városi ipar termékeivel, különösen pedig tökéletesített mezőgazdasági munkaeszközökkel, vetőmagvakkal és a termelés fejlesztését, továbbá a parasztok életének és munkájának biztosítását célzó mindenféle anyagokkal való ellátása terén.* — A jelenlegi helyzetben továbbá feltétlenül figyelembe kell vennünk és figyelembe is vesszük Lenin tanítását, amely szerint: »kis földművelőnek, amíg kisföldművelő marad, olyan serkentésre, lökésre, bátorításra van szüksége, amely megfelel gazdasági alapjának, vagyis a kisüzemi különálló gazdaságnak.* — Pártunk és kormányunk Lenin e tanításának szellemében járt el, amikor számos intézkedést, az intézkedések egész rendszerét valósította és valósítja meg, melyek nemcsak a termelőszövetkezeti parasztság'' támogatását szolgálják, hanem serkentik, bátorítják az egyénileg gazdálkodó kisföldművelőket is arra, hogy jobban, eredményesebben gazdálkodjanak, hogy többet termeljenek, mert több, jobb munkájuk gyümölcsét maguk fogják élvezni, s ugyanakkor több termelésük segít a városi lakosság jobb, bőségesebb ellátásában is. borús szellem kénytelen-kelletlen kezd hátrálni a népek akarata, a tárgyalások szelleme előtt. A Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, Malenkov elvtársnak a szovjet kormány nevében közel egy évvel ezelőtt tett azon nagyjelentőségű nyilatkozata, hogy nincsen olyan nemzetközi vitás kérdés, beleértve a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti vitás kérdéseket is, amelyeket ne lehetne tárgyalások útján rendezni, mély hatást gyakorolt a nemzetközi közvéleményre. Ez a nyilatkozat, valamint a szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság kormányának további megnyilvánulásai és cselekedetei, a béke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, új folyamatot indítottak el nemzetközi viszonylatban, hatalmas lökést és ösztönzést adtak a béke megvédéséért folytatott világküzdelemnek. A Szovjetunió kormánya azóta is számtalan bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy kész együttmunkálkodni az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és valamennyi más országgal a béke megőrzése s a nemzetközi feszültség csökkentése ügyében. Ebben a következetes, Lenin szellemében vívott harcban nagyjelentőségű lépés a szovjet kormány javaslata, hogy az érdekelt kormányok tegyenek kötelező nyilatkozatot, melynek értelmében nem fogják alkalmazni az atombombát, a hidrogénfegyvert és más tömegpusztító eszközöket. S nagyfontosságúak azok a tárgyalások, amelyek a napokban kezdődnek meg Berlinben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak külügyminiszterei között Németország egységének megteremtése és a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésében. Egymagában az a tény, hogy ilyen tárgyalásokra sor kerül, az agreszsziós háborús politika, a hideg- és a melegháború politikájának komoly veresége, s a békepolitika, a Szovjetunió és a szabad országok lenini szellemű békepolitikájának jelentős sikere. — Lenin azonban arra tanított bennünket, hogy a békéért, az imperialista háború kirobbantása ellen folytatott harc csakis akkor lehet sikeres, ha a néptömegek éberek, ha állandóan résen vannak, ha készek arra, hogy szervezett erejükkel kényszerítsék visszavonulásra a háborús gyújtogatókat. Ezért a kezdeti sikerek, a hidegháború politikájának kényszerű visszavonulása a tárgyalások politikája előtt, semmi szín alatt sem jelentheti sem nemzetközileg, sem pedig országunkban a békéért folytatott harc, a békemozgalom lanyhulását. Ellenkezőleg! A tárgyalások szellemének, a béke politikájának sikerei kell hogy megsokszorozzák a békeharcosok erejét, kell, hogy még nagyobb lendületet adjanak a békemozgalomnak, még több lelkesedéssel töltsék el a béke valamennyi hívét, mert a tárgyalási készség és a tárgyalások kezdete azt bizonyítják, hogy a háborús erőket igenis vissza lehet szorítani, a hidegháború szellemét vissza lehet kergetni az alvilágba, ahonnan az imperialista háborús gyújtogatók elszabadították. Vissza lehet kergetni akkor, ha az összes békeszerető, a háborút ellenző emberek összefognak az egész világon. Mert nincsen olyan kormány, amely huzamos időn keresztül figyelmen kívül hagyhatná a népek, köztük saját népe világosan kifejezésre juttatott békeakaratát Idányi Ferenc Kossuth-díjas, érdemes művész mondta el. Hernádi Lajos érdemes művész, az Állami Operaház zenekarának kíséretével Csajkovszkij B-moll zongoraversenyének első tételét szólaltatta meg. Ezután az Állami Operaház ének- és zenekara Pless László Kossuth-díjas vezényletével részletet adott elő Verdi »Nabucco« című operájából. Svéd Sándor Kossuthdíjas, kiváló művész, az Állami Operaház magánénekese és Ilosfalvi Róbert MVIT-díjas, a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag-érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének szólistája a Szabadság-kettőst énekelték Verdi „Don Carlos” című operájából. Befejezésül az Állami Operaház zenekara Ferencsik János vezényletével előadta Liszt »Tasso« című szimfonikus költeményét. A lenini szellemű békepolitika jelentős sikerei — Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, amikor országunkat a béke híveinek a Szovjetunió vezette hatalmas táborába felsorakoztatta. Lenin politikája, a bolsevik párt és a szovjet kormány politikája, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének pillanatától kezdve a béke politikája volt és az is maradt. A Szovjetunió mérhetetlen népszerűségének magyarázata az egész világon nem utolsó sorban ez a következetes leninisztálini békepolitika. Lenin állapította meg, hogy »...a föld lakosságának óriási többsége helyesli békepolitikánkat. Ez azt jelenti, hogy szövetségeseink száma nőttön nő minden országban. Ki tagadhatja, hogy Leninnek igaza volt. E békepolitikának alapja az a lenini tétel, hogy a szocialista világ és a kapitalista államok békésen együttműködhetnek egymással, ha a kapitalista államok vezető körei ezt akarják, ha nem utasítják el ezt az együttműködést. De Lenin azt is hirdette, hogy a tőkés országokban a keményük és a népek között a béke és a háború kérdésében meghasonlás van s ezért segíteni kell a népeknek abban, hogy a háború és a béke kérdéseibe beleavatkozhassanak. A leninizmus, Lenin eszméi győzelmének egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka napjainkban, hogy a népek nem akarnak többé tétlen szemlélői lenni a háborús uszító imperialista köröknek a béke aláásását, a háború kirobbantását célzó mesterkedéseinél. Bele akarnak avatkozni és beleavatkoznak a háború és a béke kérdéseibe. Ezen az alapon jöhetett és jött valóban létre a béke híveinek az a hatalmas világot átfogó mozgalma, melyhez hasonlót kiterjedésében, szervezettségében eddig nem ismert a történelem. Természetesen, a béke hívei távolról sem valamennyien leninisták, kommunisták. A világbékemozgalom hatalmas ereje éppen abban rejlik, hogy benne egyesülnek, összeolvadnak, összefonódnak a béke híveinek sokszázmilliós tömegei, a legkülönfélébb társadalmi osztályok, politikai pártok, társadalmi szervezetek, vallási felekezetek hívei és képviselői a földkerekség minden részéről. Nem véletlen azonban, hogy ilyen szervez tett, átfogó, erőteljes békefozgalom, amellyel kénytelenek számolni az imperialista körök is, csak az utóbbi években jöhetett létre. Akkor alakulhatott ki, amikor a Világbékemozgalom olyan államok egész sorának békepolitikájára támaszkodhatott és támaszkodhat, amelyeket a marxizmusleninizmus eszméi vezérelnek, köztük olyan hatalmas államokéra, mint a kommunizmust építő Szovjetunió és a nagy Kínai Népköztársaság. — Lenin és Sztálin tanításának diadalmas megvalósítását mi sem teszi nyilvánvalóbbá, mint a Szovjetuniónak és a Kínai Népköztársaságnak, e két hatalmas államnak, a világ együttvéve legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb két országának új típusú, új alapokon, az elvek, a célok és az érdekek közösségén nyugvó megbonthatatlan barátsága. Ez a barátság új helyzetet teremtett a világpolitikában, megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat a béke, a haladék, a demokrácia, a szocializmus erőinek javára. Olyan új erő jött létre, amelyet senki nem hagyhat figyelmen kívül, amellyel mindenkinek számolnia kell, aki szilárd, reális talajon akar haladni. S bármennyire makacskodjanak is bizonyos imperialista körök, bármennyire próbáljanak úgy tenni, mintha az új népi Kínáról nem vennének tudomást, nem kétséges: az 500 milliós Kína, a népi Kína szoros barátságban a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, létezik, fejlődik, s a világpolitika egyik legfontosabb tényezője lett. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagy, megbonthatatlan barátsága, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között kialakult újtípusú, a kölcsönös segítésen és népeik közös érdekein alapuló szoros együttműködés, a segítség, minden politikai feltétel és a belügyekbe való beavatkozás árnyéka nélkül, a megsegített ország függetlenségének teljes tiszteletben tartásával s az egyenjogúság elvének szigorú betartásával — mindez elképzelhetetlen, mindez lehetetlen lenne Lenin és a leninizmus eszméi, Lenin tanítása nélkül. Az országoknak, az államoknak, a népeknek ez az új viszonya egymáshoz — Lenin halhatatlan eszméinek legnagyobb diadala! — A Szovjetunió kormánya Lenin—Sztálin szellemében folytatott békepolitikájának, a szocialista és a demokratikus tábor országai békepolitikájának és az erre támaszkodó nagy nemzetközi békemozgalomnak köszönhető, hogy az utóbbi években a nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be. Ez kifejezésre jutott mindenekelőtt a véres koreai háború beszüntetésében s abban, hogy az imperialista körök agressziós cselekedetei és a melegháborút előkészíteni hivatott hidegház A magyar munkásosztály, a magyar nép mérhetetlenül sokat köszönhet Leninnek, Lenin tanításainak. És nem keveset köszönhet annak a pártnak, amely minden tőle telhetőt elkövetett azért, hogy a leninizmus eszméi, Lenin—Sztálin tanítása munkásosztályunk, népünk vezérlő csillaga legyen ! A kommunisták pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának! Annak a pártnak, amely a magyar fasizmus, a tőkés és nagybirtokos reakció szörnyű évtizedei alatt áldozatokat nem kímélve, börtönnel, bitóval dacolva, vezette a magyar munkásosztályt a Lenin kijelölte úton. Annak a pártnak, amely hazánknak a dicsőséges szovjet hadsereg által történt felszabadítása óta győzelemre vezette a magyar munkásosztályt, a magyar népet. — Lenin mondotta: a Szovjetunió és a kommunista párt győzelmeinek oka abban rejlik, hogy a kommunista párt és a szovjethatalom mindig a dolgozó tömegekhez fordultak, s ha nehézségek tornyosultak az úton, amelyen haladtak, rámutattak a nehézségekre, s a megoldásra váró feladatokra, a kommunista párt, mindig meg tudta magyarázni a dolgozó tömegeknek, miért kell az egyik vagy a másik pillanatban a szovjet munkának hol egyik, hol pedig a másik oldaléra összpontosítani minden erőt. S a kommunista párt képes volt mindig fokozni a dolgozó tömegek energiáját, hősiességét, lelkesedését s az egész nép erőfeszítéseit a legfontosabb soron következő feladat megoldására összpontosítani. — Elvtársak! A dolog lényegét tekintve ugyanez volt a mi sikereink rúgója, a mi eredményeink és győzelmeink mozgatója is. És most, amikor új, megnövekedett feladatok előtt állunk, ugyanezt kell tennünk, amit nagy példaképünk, a Szovjetunió Kommunista Pártja tett, s ahogyan cselekedett a mi pártunk is mindenkor, amikor politikánkat siker koronázta. Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk programmja feltárta a munkánkban előfordult hibákat és hiányosságokat, s megmutatta a további felemelkedés útját. Meghatározta azt a legfőbb, soron következő központi feladatot, amelyre most pártunk, államunk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk erejét, szorgalmát, tudását, lelkesedését összpontosítanunk kell: ez a mezőgazdasági termelés fellendítése annak érdekében, hogy biztosíthassuk munkásosztályunk, népünk bőséges ellátását élelmiszerrel és minden egyéb fogyasztási cikkel, továbbfolytatva, az előzőnél lassúbb ütemben, a szocialista iparosítás politikáját. — E feladat megoldása nem könnyű. De mi kétségtelenül megoldjuk ezt a feladatot. Megoldjuk azért, mert hála a szocialista iparosítás politikája folytán eddig elért hatalmas eredményeinknek, van elsőrendű, fejlett iparunk. Megoldjuk, mert van nagyszerű, harcokban megedződött, öntudatos munkásosztályunk, van dolgos, szorgalmas parasztságunk, van nagyszámú, tehetséges értelmiségünk! Megoldjuk, mert Lenin tanításához híven, mint a szemünk fényét, úgy őrizzük népi hatalmunk, népköztársaságunk szilárd alapját, a munkás-paraszt szövetséget! Megoldjuk, mert van harcos, mind gazdagabb tapasztalatokkal rendelkező, Marx—Engels —Lenin—Sztálin tanításának alkotó alkalmazásához mindjobban értő pártunk, amely számtalanszor megmutatta, hogy képes a nehézségek leküzdésére, kénes győzelemre vezetni munkásosztályunkat, népünket! Megoldjuk, mert pártunkat a nagy Lenin szelleme vezérli! — Éljen népünk győzelmeinek szervezője, munkásosztályunk, államunk, társadalmunk vezető ereje, a Magyar Dolgozók Pártja! — Lobogjon fennen és vezessen bennünket győzelemről győzelemre Marx—Engels— Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja! —• Éljen a nagy Lenin halhatatlan tanítása! Az emlékünnepély első része az Internacionálé hangjaival ért véget. A második részben magasszínvonalú ünnepi műsorra került sor. A műsor első számaként Hacsaturján »Óda Leninhez« című művét adta elő az Állami Operaház zenekara, Ferencsik János Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze vezényletével. A »Mese a Napról“ című Leninről szóló szovjet népmesét LaA hó már olvad, tócsákban áll a víz a gépállomás udvarán. Gumicsizmás emberek gázolnak bele, sietős a dolguk, nem kerülgetik a pocsolyákat. A javítóműhelyben hangos az üllő, csengő hangjára felfigyelnek a fákon tollászkodó madarak. Fújtató nyekereg, ráspolyok marják a vasat, vas izzik, öt-hat traktor alkatrésze hever szanaszét. Négy óra. A főgépész felegyenesedik, megtörli kezefejével a homlokát. — Baj van. Nincs megfelelő alkatrész. Két dugattyú gyűrű kellene még és egy új hajtókar. Megpróbáltam a régit, nem lesz az jó, csak ideigóráig. Ha már megjavítjuk, legyen rendes. Az igazgató nézi az órát. Mit csináljon? Ma már hiába írna, a posta elment. Talán telefonon! Az se jó. Sürgönyt kell feladni, annak nyoma marad. Sietve elindul az iroda felé. 5|1 — Három sürgöny, két express-ajánlott levél érkezett és öten pedig személyesen jöttek el tehergépkocsikkal és vontatókkal: Debrecenből, Kecskemétről, Pusztaszabolcsról, Szombathelyről... A Mezőgazdasági Gépértékesítő igazgatói szobájában, a Bajcsy-Zsilinszky úton folyik ez a beszélgetés. Rómer Ferenc igazgató átnézi a postát, s már küldi is tovább. Beírja az érkezési naplóba a rendeléseket és mellé az időt, amikor érkeztek: 21 óra 30 perc. Éjszaka van, kint már csendesül a város. A MEGÉRT ablakai azonban fényben úsznak. Égnek a hatalmas udvaron is a lámpák, kiáltások hangzanak a raktárban, kis gördülő kocsikon tolják a gépalkatrészeket. A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott pártos kormányhatározat óta bevezették az éjjel-nappali szolgálatot. A sürgős megrendeléseket azonnal továbbítják, még az éjszaka folyamán. A főútvonalaktól távolabb eső, kisebb helyekre, vasúton szállítják a szükséges alkatrészeket, ahol repülőjárat van, ott igénybe veszik azt. A nagyobb, sürgősebb megrendeléseket pedig gépkocsikra rakják s azok nyomban indulnak is az éjszakába. — Mire van szükség? — kérdezi az igazgató. — Kormányszerkezeti részek kellenek, dugattyúk, dugattyúgyűrűk, hajtókarok, perselyek, csapágyak... — Jó. Mehet az eladási részlegre, azok majd felülvizsgálják a rendelés helyességét. öt perc sem telik bele, a rendelés másolata a raktárba érkezik. Egyik-másik tétel kijavítva. A szakember szeme rögtön észreveszi a hibát. Nem ilyen méretű gyűrűre van Kecskeméten szükség, hanem egészen másra. — Brunner kartárs! — kiált egy hang és meglobogtatja kezében a papírlapokat. — Sürgős rendelés! A Brunner-brigád azonnal munkához lér. — A szegedi vonal! — adják tovább a jelszót a raktárban. A Csongréd megyei részleg deszkapolcain gyűlik az anyag. Dugattyúgyűrűk, hajtókarok, csapágyak. *— Nem fáztok? — jön be egy fitosorrú leány, kezében a nagy termosszal. — Hozom a forró teát. Gőzölög az illatos tea a poharakban. Felhörpintik az emberek, közben nem állnak meg a munkával. — Ott balra, abba a rekeszbe tedd a csapágyakat. Mennyi kell? Bakancsot, téliruhát nem kérnek? Mert azt is a MEGÉRT szállítja a gépállomásoknak január óta. Az igazgató közben lenéz, bekukkant a raktárba, megkérdezi, nincs-e valamire szükség. — Sok csapágyat kérnek! Nincs elegendő — mondja Brunner. — Az baj. Majd felhívom a gyárat. Tegnapra ígértek csapágyakat. Ha már legyártották, nyomban menjen érte egy tehergépkocsi. Ilyen baj gyakran előfordul. A gépállomások is okoznak néha nehézségeket, mert sokszor nemcsak annyi alkatrészt kérnek, amennyire szükségük van, hanem háromszor annyit, hogy tartalékoljanak belőlük. Persze, ezeket az igényeket nem lehet mind kielégíteni. Decemberben alkatrészgyártásunk száz vagon alkatrészt szállított le s ezzel egy egész negyedévi tervét teljesítette. Ha továbbra is ilyen ütemben dolgoznak a gyárak, nem marad kijavítatlanul egy traktor sem az országban. A Vörös Csillag Traktorgyár gyártja az alkatrészek nagy többségét, de ezen kívül még negyven kisebb-nagyobb üzemmel áll összeköttetésben a MEGÉRT. — Előfordult, hogy rádión keresztül kaptunk megrendelést — mondja az igazgató. —« A pátyi gépállomás — hajnalban telefonált a rádiónak, hogy közvetítsék hozzánk az üzenetet. A délelőtti órákban futott be a megrendelés, délután ötkor már bemondta a rádió a gépállomás köszönetét. Minden erőgépet kijavítottak. — Kész! — jelenti Brunner brigádvezető. — Elindulhat a Csongrád megyei szállítmány. • — Telefoni Az irodából keresik az igazgató elvtársat. Újabb távirat érkezett Lajosmizséről. Két dugattyúgyűrű és egy hajtókar kellene nekik, összenéznek az emberek. A brigádveztő bólint. Elmehet a szegedi kocsival. Útba esik. Berregnek a motorok. A MEGÉRT három tehergépkocsija kigördül a kapun. Éjfél után egy óra. Mire megvirrad.,.* Az éjjeliőr mosolyogva köszön jó reggelt az igazgatónak. — Van itt valami csomag — mondja. — Hajnalba jött egy tehergépkocsi, az hozta Pestről. Alkatrészek. Visszafelé majd benéznek még az elvtársak, mert most Szegedre mentek. A gépkocsi az alkatrészekkel már messzi jár, mire megvirrad. Viszi a csapágyat Kecskemétre, a perselyeket Szegedre, a kormányszerkezeti részeket Hódmezővásárhelye Hogy ne álljon egy traktor sem, ha eljön az idő, a tavaszra munkára ébred a határ, Illés Sándor Megoldjuk a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy feladatát Három gépkocsi éjszaka elindul... .PSwfeTt, UJaH.*ntfitr 24. Több szénnel köszöntik bányászaink az MDP III. kongresszusának összehívását Az ország szénmedencéiből egymás után érkeznek a hírek bányászaink újabb munkavállalásairól. Sztahanovista vájárok, fiatal dolgozók, egész brigádok tesznek felajánlásokat és ígérik, hogy több szén termelésével köszöntik pártunk III. kongresszusát. A Borsodi Szénbányászati Tröszt valamennyi frontbrigádja felajánlotta, hogy terve túlteljesítésével köszönti a kongresszust. A kurityáni bányaüzemben a II. pártkongresszus óta nagy gépesítést hajtottak végre, magas teljesítményű frontművelést vezettek be. Azóta a dolgozók keresete itt több mint 30 százalékkal emelkedett. Az alberttelepi bányaüzemben Loy Árpád Kossuth-díjas sztahanovista frontmesternek, a szocialista munka hősének brigádja a kongresszusra tett napi 42 csillés felajánlását — mint általában — csütörtökre virradóra is túlszárnyalta és több mint 50 csille szenet szállított a felszínre tervén felül Ezután már februári tervük teljesítéséhez fogtak hozzá.