Magyar Nemzet, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
2 tűnik szilárd egységét, mint szemünk fényét! (Taps.) Helyes célkitűzéseink az egész nép vágyait és kívánságait fejezik ki, és mint sajátját, egységesen támogatja őket a párt és a munkásosztály által vezetett dolgozó népünk nagyszerű teremtőereje. Végül sikereink biztos záloga, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is erőteljesen támogatja szocialista építésünk munkáját felszabadítónk, a testvéri Szovjetunió és segítenek megvalósításában a baráti népi demokráciák. (Taps.) Elvtársak! Pártunk III. kongresszusának munkájában megnyilvánult lendület, bizalom és egység új erőforrása számunkra. A kongresszussal kapcsolatban száz formában mutatkozott meg, hogy pártunkat osztatlan szeretettel övezi az egész magyar dolgozó nép, hogy célkitűzéseinket helyesli és magáénak vallja a munkás, a paraszt, az értelmiségi, hazánk minden dolgozó fia. A mi feladatunk most, hogy e helyes célkitűzéseket erőnk minden megfeszítésével gyorsan és maradéktalanul megvalósítsuk, egész dolgozó népünk üdvére és felvirágoztatására! Az út szabad, a cél világos! Rajtunk a sor, hogy amit elhatároztunk, tettekre is váltsuk! (Nagy taps.) Éljen a mi szeretett hősi, harcedzett, egységes pártunk, népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszantartó, lelkes taps. Felkiáltások: Éljon a párt!) Éljen nagy példaképünk, az egész haladó emberiség zászlóvivője, a Szovjetunió Kommunista Pártja! (Háromszoros hurrá. A kongresszus részvevői felállva, lelkesen tapsolnak.) A proletárnemzetköziség, Marx—Engels—Lenin—Sztálin zászlaja alatt előre új sikerek, új győzelemnek felé! (Hosszantartó, viharos taps.) A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tanácskozásai ezzel véget értett. (A küldöttek eléneklik az Internacionálét. Utána szűnni nem akaró tapssal, hurrá kiáltásokkal és »Éljen a párt!*• felkiáltással ünnepük a pártot.) A kongresszus küldöttsége és a testvérpártok képviselői megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet Május 30-án, vasárnap délután a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küldöttsége és a testvérpártok hazánkban tartózkodó képviselői megkoszorúzták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A koszorúzási ünnepség a magyar és szovjet himnusszal kezdődött. A III. kongresszus nevében Rákosi Mátyás, Nagy Imre és Pioker Ignác koszorúzták meg az emlékművet, majd K. J. Vorosilov, M. B. Mityin és I. Ty. Vinogradov a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének koszorúját helyezték el az emlékmű talapzatán. Ezután 28 ország kommunista és munkáspártjának képviselői helyezték el koszorúikat, öt világrész leghaladóbb erőinek képviselői adóztak kegyelettel a szovjet hősök emlékének, akik tíz évvel ezelőtt életüket adták a magyar nép szabadságáért. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Fogadás a kongresszus részvevőinek tiszteletére A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának elnöksége 1954. május 30-án, a III. pártkongresszus küldötteinek és a hazánkban tartózkodó külföldi testvérpártok képviselőinek tiszteletére fogadást rendezett az Országház épületében. A fogadáson megjelentek: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Apró Antal, Pregedüs András, Szalai Béla, a Politikai Bizottság tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, a Központi Vezetőség tagjai, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának tagjai és a III. pártkongresszus küldöttei. A fogadáson jelen voltak: K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének vezetője, M. B. Mityin és I. Ty. Vinogradov, az SZKP küldöttségének tagjai, a hazánkban tartózkodó külföldi testvérpártok képviselői, valamint a baráti népi demokratikus államok diplomáciai testületének képviselői, élükön J. D. Kiszeljovval, a Szovjetunió magyarországi nagykövetével. A fogadás meleg baráti légkörben folyt le, a részvevők melegen ünnepelték K. ,. Vorosilovot és a külföldi testvérpártok többi képviselőjét. A Pravda az MDP III. kongresszusának befejezéséről L. Tolkunov és Sz. Krusinszki, a Pravda budapesti különtudósítója beszámol arról, hogy május 30-án véget ért a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa. A tudósítók rámutatnak, hogy a kongresszus jóváhagyta a leninizmus szervezeti elvein alapuló módosított szervezeti szabályzatot, kitérnek az új szervezeti szabályzat tételeire, a párt vezető szerveinek megválasztására, részletesen ismertetik Rákosi Mátyás kongresszusi zárószavát, majd a következőket írják: A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa kifejezésre juttatta a magyar népnek azt a lelkes igyekezetét, hogy még jobban megszilárdítsa a testvéri barátságot a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dolgozóival, valamint a békéért, az új háború veszélye ellen harcoló minden más néppel. Ünnepségek Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulója alkalmából Az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa május 29-én a Kreml-palotában jubileumi ülésen emlékezett meg a szovjetország népei életében bekövetkezett nevezetes eseményről, Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulójáról. Az évforduló jelentőségéről A. M. Puzanov, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. Ezután A. I. Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártjának első titkára tolmácsolta a negyvenkét milliós ukrán nép forró és testvéri üdvözletét. Május 30-án Moszkvában a történelmi jelentőségű esemény alkalmából katonai díszszemle volt és felvonultak a szovjet főváros dolgozói. Az ünnepségen Bulganyin marsall mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az ukrán és az orosz nép testvéri barátsága a szocialista társadalom felépítésének közös munkájában erősödött meg és ezt megszilárdította az a vér, amely a szabadságért és függetlenségért vívott közös harcban ömlött ki a külföldi katonai intervenció éveiben és a Nagy Honvédő Háború időszakában. Május 30-án az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának elnöksége és minisztertanácsa a Kremlben fogadást rendezett. A megjelentek viharos tapsa közepette érkezett a terembe G. M. Malenkov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, N. M. Svernyik, A. I. Kiricsenko, M. A. Szuszlov, P. Poszpjelov, M. P. Taraszov, A. M. Puzanov, D. Sz. Korotcsenko, N. T. Kalcsenko. Az egybegyűltek lelkesen tapsoltak, amikor N. Sz. Hruscsov és M. P. Taraszov pohárköszöntőt mondott az évforduló alkalmából. A fogadás közben jelent meg V. M. Molotov. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az évforduló alkalmából kiemelve az orosz népnek, továbbá az OSZSZSZK valamennyi népének az állami, gazdasági, valamint a kulturális építőmunkában elért kiváló sikereit, Lenin-renddel tüntette ki az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaságot. Magyar Nemzet A kongresszus útmutatása nyomán ... Az MDP 111. kongresszusa véget ért. Befejeződtek a tanácskozások, a küldöttek visszautaznak falujukba, városukba s megkezdődik a hosszú időre szóló munka, a referátumok, határozatok alapos áttanulmányozása és az új feladatok megvalósítása. Ilyen számvetést csinál most az értelmiség is. Az orvos, a mérnök, a kutató a rádiónál feljegyezte, az újságban aláhúzta azokat a megállapításokat, amelyekről úgy érezte, hogy munkájában különösen segítik. Mai számunkban három értelmiségi nyilatkozatát közöljük: a tudós, a pedagógus, a tanácsfunkcionárius mondja el, mit kapott a kongresszustól, hogyan látja jövő munkáját. Kreybie Lajos: A tudomány és gyakorlat egységének megvalósítása a mezőgazdaságban Kreybig Lajos kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MDP III. pártkongresszus adta feladatokról a következőket mondotta: — Annak idején magam is részt vettem a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat kidolgozásában. A legnagyobb örömmel töltött el, hogy a kongresszus magáévá tette és mindenben alátámasztotta azokat a javaslatokat, amelyeket a múlt évben a mezőgazdaság fejlesztése tárgyában a tudományos kutatómunka, a gyakorlati tapasztalat és az eddig elért eredmények alapján előterjesztettünk. Meggyőződésem, hogy a kongresszuson elhangzottak hatására a többi mezőgazdasági kutató is, az egész mezőgazdasági értelmiség és a mezőgazdaság minden dolgozója még jobban átérzi munkájának rendkívüli fontosságát, hiszen igen nagy mértékben ezen múlik népgazdaságunk további fejlesztése, a dolgozók életszínvonalának fokozottabb emelése. A kongresszus hosszú évekre szóló nagy horderejű iránymutatásait a mezőgazdaság továbbfejlesztésére csak akkor tudjuk maradéktalanul átültetni a valóságba, ha erre a mezőgazdasági igazgatás szervei éppúgy, mint a gazdaságvezetők, agronómusok és más szakemberek alapos tudással jól felkészülnek és teljes odaadással végzik munkájukat. Ehhez kell a mezőgazdasági tudománynak, tudósoknak, kutatóknak — elsősorban a helyszínen adott szaktanácsokkal, de a tanácsok végrehajtásának ellenőrzésével is — fokozott segítséget nyújtani. Ezért kell az eddiginél is sokkal nagyobb mértékben kiépíteni a mezőgazdaságban is a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatát. Pesta László: A pártkongresszus megmutatta a tanácsoknak a helyes utat Pesta László, a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese ezeket mondotta: " Az ország népe, mely hatalmas érdeklődéssel várta a III. pártkongresszust, nem csalódott várakozásában. Rákosi Mátyás és Nagy Imre beszámolói átfogták és megvilágították a jelen és a közeljövő összes fontos kérdéseit. Ezek közül két nagy jelentőségű és egymással összefüggő kongresszusi témát kívánok kiemelni: a Magyar Függetlenségi Népfront és a helyi tanácsok rendkívül érdekesen felvetett, eszmeileg és politikailag tökéletesen megindokolt kérdését. — A Magyar Függetlenségi Népfront széles rétegekre való kiterjesztése és továbbfejlesztése minden becsületes, népét és hazáját szerető magyar embernél őszinte tetszésre és örömteli fogadtatásra talál. Számos megbecsült és tehetséges dolgozó kerül be ezáltal a napi politika gyakorlatába, az ország legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális kérdéseinek megvitatásába és megoldásába, a maga tapasztalataival, képességeivel és személyes ismeretségével támasztva alá a Magyar Dolgozók Pártjának a III. kongreszszuson ismertetett és az egész országban általános örömet és őszinte megelégedést kiváltó célkitűzéseit. — A népfront igen sokat fog segíteni a helyi tanácsok működésének és tömegkapcsolatainak megjavításában is. — A kongresszusnak a tanácsokra vonatkozó határozatai örömmel töltenek el minden tanácsi dolgozót. Bizonyos vagyok benne, hogy aránylag rövid idő alatt mutatkozni fog serkentő, javító, lelkesítő hatásuk. Még a bírálat is, amelyet jogosan kaptunk, buzdító és felemelő volt. Az így megsegített, önállóságukban gyarapodó, önbizalmukban megerősödött tanácsok nagy tettekre lesznek képesek. Borbély Gábor: A pedagógusok hazafias nevelőmunkája Borbély Gábor székesfehérvári pedagógus, a magyar nyelv és Irodalom Munka Érdeméremmel kitüntetett szakfelügyelője — a székesfehérvári városi békebizottság elnöke, a nevelők feladatairól a következőiket mondotta: — A kongresszus határozott utat mutat nekünk, pedagógusoknak is. Oktató-nevelő munkánk középpontjában eddig is a hazafias nevelés állott — különösen az olyan markánsan világnézeti jellegű tantárgynál, mint a magyar nyelv és irodalom. A baj azonban az volt, hogy nem láttuk világosan, mik a konkrét teendők ezen a téren. Gyakran fenyegette ilyenirányú munkánkat a felszínes politizálgatás és az üres frázisosság veszélye. Hiányzott hazafias nevelőmunkánkból a konkrét tartalom. Nem használtuk ki eléggé a történelmi városunk nyújtotta nagy lehetőségeket. Tanulóinkkal nem ismertettük meg eléggé saját szülőföldjüket, megyéjüket, annak nagy szellemi, kulturális értékeit, amelyeket olyan nagy írók képviselnek, mint Vörösmarty Mihály, Vajda János, Gárdonyi Géza. A jövőben konkrét élményeken és példákon át kell nevelnünk tanulóifjúságunkat, városunk, megyénk és ezen keresztül az egész haza megismerésére és fokozott megbecsülésére. Ezzel párhuzamosan fokozottan minőségi javulást kell elérni minden tantárgynál, de különösen a magyar nyelv és irodalom tanításánál. Fel kell számolnunk az itt jelentkező sematizmust, fel kell használnunk a nagy irodalmi művekben rejlő eleven és hatékony energiákat. Nagy íróinkat és költőinket élményszerűen, a tanulók számára a lehető leggazdagabb formában kell megszólaltatnunk. Hazafiságuk ne csak elméleti jellegű legyen, amely szépen hangzó szavakban merül ki, hanem értékes gyakorlati hazafiság, amely szerves tartozékának érzi az áldozatvállalást a nép, a nemzet érdekében. Magyar építőművész küldöttség utazott Lengyelországba Hétfőn délben a Ferihegyi repülőtérről magyar építőművész küldöttség utazott kétheti tanulmányútra a Lengyel Népköztársaságba. A delegáció vezetője Tabéry Iván építőművész, tagjai: Jörner József, Rimanóczy Gyula és Valentiny Károly Ybl-díjasok, Papp Imre, Zoltán László, Mikolás Tibor és Keresztúri Sándor építőművészek. A delegáció a lengyel város- és lakásépítkezéseket tanulmányozza majd. Útjük során Varsó, Gdansk, Katowice, Krakkó, Szczecin és Nowa- Huta városokat látogatják meg, ahol a fővárosi, vidéki városi és ipari lakótelepülések tervezési módszereit tanulmányozzák. ■Kedd. 1954. június 1« A BERLINI HATÁROZATOK ÉS A NÉMET NÉPSZAVAZÁS Két fontos határozat született az elmúlt héten Berlinben. Az egyiket a Béke Világtanács, a nemzetközi békemozgalom vezérkara, a másikat a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája hozta. Mindkét határozat a béke megvédésére és biztosítására irányul. A Béke Világtanács úgy döntött, hogy — az atomfegyverek előállításának és alkalmazásának megtiltásáért, továbbá az indokínai fegyverszünet tmegvalósításáért folytatott küzdelemmel egyidejűleg — fokozni kell a harcot a bonni és párizsi háborús szerződések ellen, valamint a német kérdés békés megoldása mellett. A népi kamara pedig elhatározta, hogy a német egység megteremtése és a háborús szerződések elvetése ügyében népszavazást kezdeményez egész Németország területén. A Német Demokratikus Köztársaság területén — a törvényhozási döntés szerint — június 27-én, 28-án és 29-én lesz ez a plebiscitum. Felszólítást intéztek a bonni kormányhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is rendezzenek hasonló népszavazást. A Béke Világtanács új berlini határozata hangoztatja, hogy" mozgósítani kell az egész világ békeharcosait a bonni és párizsi háborús szerződések megsemmisítésére, Nyugat-Németország remilitarizálásának megakadályozására és a német kérdés békés megoldását célzó külügyminiszteri megbeszélések mielőbbi folytatására. A magyar nép legszélesebb rétegei teljes helyesléssel fogadják és minden erejükkel támogatják a Béke Világtanácsnak ezt a határozatát. Népünknek ezt az érzését és felfogását tolmácsolta Rákosi Mátyás, amikor a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusán mondott záróbeszédében kifejtette: »A mi kongresszusunkkal egyidőben tartotta üléseit Berlinben a Béke Világtanács és kidolgozta a béke megvédésének újabb feladatait. A kongresszus nevében kijelenthetem, hogy a magyar dolgozó népre mindig bizton támaszkodhatnak ott, ahol a béke nagy ügyének megvédéséről van szó. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a német népszavazással kapcsolatos döntése gyakorlati módon kívánja elősegíteni a régóta vajúdó német kérdés megoldását. A népi kamara abból indult ki, hogy elsősorban maga a német nép illetékes saját sorsának meghatározásában és a német népszavazás eredménye után sokkal könnyebb dolguk lenne az újból összeülő külügyminisztereknek. A Német Demokratikus Köztársaság parlamentje természetesen csak Németország egyik részében szólítaatja hivatalos formában az urnák elé a népet és ahhoz, hogy a másik részben is ugyanilyen népszavazás lehessen, elengedhetetlen a bonni szövetségi gyűlés hozzájárulása. Egyelőre az a helyzet, hogy Bonn nem mutat hajlandóságot erre a plebiscitumra. Sem a bonni kormánykörök, sem a mögöttük álló washingtoni diplomaták nem merik az urnák elé engedni a nyugatnémetországi lakosságot, mert jogos a félelmük, hogy a nyugatnémet tömegek a megszállás szinte végtelen prolongálásának terve ellen és a háborús szerződések ellen, egyben Németország egysége mellett és a békés fejlődés mellett szavaznának. Bár Nyugat-Németországban aligha kerülhet sor most népszavazásra, a Német Demokratikus Köztársaságban a népszavazást mégis megtartják. Lehetetem, hogy a »keleti németek« erőteljes akaratnyilvánításának ne legyen majd komoly hatása a »nyugati németek” sorsának alakulására és a német kérdés nemzetközi megoldásának elősegítésére is. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a népszavazás ügyében összehívott ülésén Otto Nutschke miniszterelnökhelyettes indokolta meg a kormány javaslatát. Hangoztatta, hogy a bonni és párizsi szerződések elvetése nélkül sohasem valósulhat meg az egységes Németország, viszont az egységes Németország nélkül sohasem teremthető meg a békés Európa. A kettészakított Németország egyben a kettészakított Európát jelenti, így tehát mind a békét akaró német népnek, mind a békeszerető európai népeknek az az érdekük, hogy a bonni és párizsi szerződések ne valósuljanak meg, s a kontinensen ne állandósuljon a Németországot kettéválasztó demarkácionális vonal. Azeurópai védelmi közösség" esetleges megvalósulása után Nyugat-Németország népének nem is lenne joga arra, hogy a német egység ügyében dönthessen. A hírhedt Jakob Kaiser, a napról napra revans-szólamokat hangoztató bonni miniszter nyugatberlini lapja, a Der Tag, nemrégiben szó szerint a következőket írta: »A szövetségi köztársaság a bonni szerződés életbelépése után nem határozhatna többé az újraegyesítés kérdésében. A szerződés 2. pontja szerint az össznémet kérdések, közöttük az újraegyesítés és a békeszerződés ügye, a nyugati hatalmak számára fenntartott jogok közé tartoznak.* Amennyiben tehát a német nép nem akadályozza meg — az egész világ békeharcosaival együtt — a bonni és párizsi háborús szerződések életbeléptetését, később sokkal, de sokkal nehezebbé válik a német egység megteremtése és a német egység hiánya miatt állandósuló európai "háborús tűzfészek" megszüntetése. Ezért határozta el a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a történelmi jelentőségű népszavazás elrendelését. Akét Németország — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — más-más nemzetközi jogi helyzetben van. A Szovjetunió kormánya visszaadta a németországi szovjet övezethez tartozó Német Demokratikus Köztársaságnak teljes szuverenitását. A Német Demokratikus Köztársaság saját belátása szerint határozhatja meg belső és külső ügyeit, beleértve a Nyugat-Németországhoz fűződő ügyeket is. Ezzel szemben Nyugat-Németország nem nyerte vissza szuverenitását. Ott továbbra is érvényben maradt a megszállási statútum és a nyugati főbiztosok vétója. Sőt, a nyugati hatalmak — a bonni és párizsi szerződésekkel — még jobban korlátozni óhajtják Nyugat- Németország népének önrendelkezési jogát. Az Adenauer-kormány tagjai, az újból szerephez jutott hitlerista generálisok, a bonni »biztonsági« szolgálatba újból beillesztett SS-funkcionáriusok, a rajna vidéki és fuhrvidéki nagyiparosok segédkezet nyújtanak a német nép szabad akaratnyilvánítás jogának ehhez a korlátozásához. Ezek a népellenes összeesküvők nem akarják, hogy Nyugat-Németország népe expressis verbis dönthessen a háborús szerződések és a német egység kérdésében. Nos, ha a nyugatnémetországi tömegeket mesterségesen elzárják akaratuknak népszavazás útján történő kinyilvánítása elől, akkor helyettük is azoknak kell megszólalniuk, akiknek módjuk van a szabad beszédre! A Német Demokratikus Köztársaságban június végére kitűzött népszavazásnak kétszeres jelentőséget ad, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban élő németek millióinak és millióinak; nemcsak a saját hangjukat kell hallatniok, hanem az egész német nép hangját, a szuverén állami létüktől megfosztott nyugatnémetországi németek hangját is! Sós Endre amiimmimmiiiiii Hiiiiiiiiinimimiiiniiim* Vas- és Fémhulladékipari Vállalat férfi segédmunkásokat keres ócskavasrakodásra és szállításra. Dolgozóinknak kétrésze munkaruhát, esőkabátot, bakancsot biztosítunk védőöltözetként. Vidékiek részére munkásszállót és kedvezményes áron ebédet biztosítunk. Cím: Budapest, VII., Madách Imre út 7. mtmtt miiiimiimmi Mimmmiimimm MiHHii