Magyar Nemzet, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

2 Közös kínai-burmai nyilatkozat Az Új Kína tudósítója je­lenti Rangunból. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnöke és U Nu, a Bur­mai Unió miniszterelnöke jú­nius 29-én a következő közös nyilatkozatot hozta nyilvános­ságra Rangunban: L Csou En-laj, a Kínai Nép­köztársaság miniszterelnöke, U Nu-nak, a Burmai Unió mi­niszterelnökének meghívására Génfből útban Peking felé, kétnapos látogatást tett Ran­gunban, Burma fővárosában. A két miniszterelnök ez alatt az idő alatt őszinte és közvet­len légkörben megvitatta a két országot közösen érintő kérdéseket. 2. A két miniszterelnök újból leszögezi azt az álláspontját, hogy minden tőle telhetőt meg­tesz a béke megőrzésére az egész világon, különösen Dél­­kelet-Ázsiában. Kifejezésre juttatják azt a reménységüket, hogy kielégítően megoldódik az indokínai béke helyreállítá­sának kérdése, amelyről Genf­ben tárgyalnak. 3. A miniszterelnökök meg­egyeztek abban, hogy azok az elvek, amelyek a Kína és In­dia közötti megállapodás alap­ján a két ország kapcsolatai­nak alapját jelentik, mégped­ig 1. egymás területi integritá­sának és szuverenitásának köl­csönös tiszteletben tartása; 2. kölcsönös meg nem táma­dás; 3. kölcsönös be nem avatko­zás egymás belügyeibe; 4. egyenlőség és kölcsönös előnyök; 5. békés együttélés, legyenek a Kína és Burma kö­zötti kapcsolatok irányelvei is. Ha minden ország betartja ezeket az elveket, akkor biz­tosított lesz a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttélése, az agresszió fenyegető veszélyét és a bel­­ügyekbe való beavatkozást fel­váltja a biztonság és a kölcsö­nös bizalom érzése. 4. A miniszterelnökök újból le­szögezik: minden ország népé­nek álljon jogában, hogy más országok beavatkozása nélkül válassza meg saját államrend­szerét és életformáját. Forra­dalmat nem lehet exportálni, ugyanakkor nem szabad meg­engedni bármely ország népe által kifejezett közös ak­arat kívülről való megbontását­­. A miniszterelnökök megálla­podtak abban, hogy országaik szoros érintkezést tartanak fenn a két ország baráti együttműködésének további erősítése érdekében. A tanácskozások a legbarát­ságosabb és a legszívélyesebb légkörben folytak le. Mindkét miniszterelnök nagyra érté­keli a találkozás most meg­nyílt lehetőségét és úgy véli, hogy ez a találkozás hasznos lesz a béke ügyére. Nepál minizh­rilnöke és külügyminisztere az újdelhi közös nyilatkozatról Az MTI jelenti: D. P. Koi­­rala, Nepál miniszterelnöke és D. R. Regmi nepáli külügy­miniszter örömmel üdvözölte az indiai és a kínai minisz­terelnök újdelhi együttes nyi­latkozatát. Koirala kijelentette: sAz ázsiai országok szerelik a sza­badságot és hálával vették Az AFP hírügynökség­­ko­­moly forrásból* származó ér­tesülésekre hivatkozva közli, hogy a Monzán ezredes veze­tése alatt álló guatemalai kor­mány­ junta­r jó szolgálatokat* kért az Egyesült Államok és Salvador kormányától, hogy közvetítésükkel megbeszélést folytasson az intervenciós csa­patok parancsnokságával. A kérés eredményeként Henry F. Holland-nak, az Egyesült Államok latinamerikai ügyek­kel megbízott külügyi állam­titkárának, valamint Hector Dávid Castrónak, Salvador washingtoni nagykövetének közbenjárásáira szerdán haj­nalban Salvador állam terü­letén tanácskozásra jött össze a két fél. A megbeszélésen — amelyet Oscar Osorio, Salva­dor köztársasági elnöke jelen­létében tartottak — részt vett Castillo Armas ezredes, a be­tolakodók parancsnoka, vala­mint Monzon ezredes, a gua­­temalai kormány­junta elnöke. A guatemalai rádió Bogotá­ban lehallgatott jelentése sze­rint a tárgyaláson tűzszünet­ben állapodtak meg. Az AFP szerint a Monzon ezredes vezetése alatt álló ka­tonai­­triumvirátusi minisz­t Hamburger Volkszeitung német tengerészek közlése alapján leleplezte, hogy egy nyugatnémetországi szállító­vállalat ez év áprilisában az 1488 tonnás »Schwennau« fe­hérhajón 300 tonna fegyvert és lőszert csempészett Közép-tudomásul, hogy Ázsia két nagy vezetője ismételten han­goztatta annak megóvására irányuló óhaját. Minthogy Ne­pál mindkét országnak leg­közelebbi szomszédja, termé­szetesen nagy érdeklődéssel kísérte az indiai-kínai meg­­beszéléseket.­ Amerikába a Guatemala el­leni agresszió céljaira. A fegyverrakomány április 15-én érkezett Colom­biába, ahonnan Hondurasnak a gua­temalai határ közelében levő körzeteibe szállították. A guatemalai fejlemények teli tárcát ajánlott fel Armas ezredesnek, az intervenciós csapatok parancsnokának. A latinamerikai országok­ból származó rádiójelentések­ből kitűnik, hogy a Monzon­­féle junta megkezdte Guate­malában a haladó erők üldö­zését. Közük ezzel kapcsolat­ban, hogy a guatemalai rend­őrség este kilenc órától kezdve az egész országban be­tiltotta a járművek közleke­dését. A földművelési miniszté­rium és a mezőgazdasági bank valamennyi tisztviselőjét fel­mentették; mint ismeretes, e szervek végezték a földreform tervének kidolgozását és vég­rehajtását. A guatemalai hadsereg le­foglalta a Munkapárt és a szakszervezetek helyiségeit. A demokratikus szervezetek vezetői és a volt kormány­hivatalnokok közül számosan külföldi követségeken keres­nek menedéket az üldöző osz­tagok elől. A panamai rádió szerint a mexikói nagykövet­ségen négyszázötvenen, Ar­gentína nagykövetségén ki­lencvenes az ecuadori követ­ségen pedig harmincan kértek eddig menedékjogot. Tűzszüneti egyezmény Monzon és Armas csapatai között Amerikai hírügynökségek megerősítik azt a hírt, hogy Monzon, a katonai junta feje, tűzszüneti egyezményt kötött Armasszal, az intervenciós csa­patok vezetőjével és kifejezte azt a szándékát, hogy „béke­tárgyalásokat" szeretne foly­tatni vele. Az AFP hírügynök­ség jelentése szerint azonban Armas kijelentette, hogy csak feltétel nélküli megadásba egyezik bele. Egy nyugatnémet hajón fegyvereket csempésztek a Guatemala elleni amerikai agresszió céljaira Eisenhower és Churchill közös közleménye Washingtonból jelenti az MTI. A nyugati hírügynöksé­gek jelentése szerint kedden nyilvánosságra hozták Wash­ingtonban az angol és az ame­rikai kormányfő tárgyalásai­ról kiadott második záróközle­ményt, amelyet Eisenhower és Churchill írt alá. A keddi közlemény főként általánosságokat tartalmaz s még csak nem is igyekszik pontosan körvonalazni az an­gol-amerikai közös politika irányelveit, amelyekről a meg­beszélések során szó esett. A nyilatkozat bevezető pontjai­ban olyan megállapításokat tartalmaz, hogy "továbbra is bensőséges baráti viszonyban egyesítjük erőfeszítéseinket", továbbá, hogy­­baráti jobban­­nyújtjuk... minden nemzet­nek ... amelyek kifejezésre juttatják óhajukat, hogy részt akarnak venni az igazságos és tartós békében". A célok ho­mályosan megfogalmazott is­mertetése után azonban a keddi közlemény nem tér rá arra, milyen módon kívánja az Egyesült Államok és Nagy- Magyar Nemzet Britannia elérni ezeket a cél­kitűzéseket. A nyilatkozat egyik pontja azt állítja: »Fenn­tar­tjuk a népeik önkor­mányzati jogának elvét és minden békés eszközzel ko­molyan arra fogunk törekedni, hogy biztosítsuk mindazoknak az országoknak a független­ségét, amelyeknek népei meg akarják őrizni függetlenségü­ket, s amelyek ezt képesek is megtenni.* A közlemény ez­után kitér a­­jelenleg szétda­­rabolt nemzetek* kérdésére (azaz nyilván Németország és Korea helyzetére) s azt han­goztatja, hogy e nemzetek egységét­­az ENSZ felügyelete alatt végrehajtandó szabad választások útján« kell meg­valósítani. A két angolszász nagyhata­lom kormányfőinek közlemé­nye nem mellőzhette, az embe­riséget mindenekelőtt foglal­koztató probléma, a fegyver­kezés csökkentésének kérdé­sét. Éppen ezért Eisenhower és Churchill kijelentették: »Hisszük, hogy a világ fegy­verzete minden fajtájának és osztályának általános, drákói csökkentése, hatásos biztosí­tékokkal végrehajtandó csök­kentése, előbbre vinné a világ békéjét.­ Arra azonban sem­miféle utalás nem történt, ho­gyan kívánják végrehajtani a fegyverzet csökkentését. A közlemény foglalkozik az egyes támadó katonai blok­kokkal, de — nyilván az e kérdésben felmerült véle­ménykülönbségek miatt — itt is csak általánosságban jelenti ki: "Továbbra is támogatjuk... a meglévő nemzetközi szerve­ket, amelyeket... a kölcsönös védelem és a kölcsönös biz­tonság érdekében létesítettek.* A számos nyugati sajtóorgá­num szerint semmitmondónak és homályosnak nevezett köz­lemény végül a „baráti orszá­gokkal” való együttműködés szükségességét hangoztatja. McCarran amerikai szenátor kihívó nyilatkozata Washingtonból jelenti a TASZSZ. McCarran, Nevada állam demokrata pár­ti szená­tora a szenátusban éles kifeje­zésekkel illette Anglia politi­káját és a genfi értekezlet eredményeit. Követelte a dip­lomáciai kapcsolatok megsza­kítását a Szovjetunióval. Ezen túlmenően kijelentette, hogy az Egyesült Államok kongresz­­szusának határozatot kell hoz­nia az indokínai háborúba való belépésről, s ezt megelő­zően nyilvánosságra kell hoz­ni egy olyan értelmű nyilatko­zatot, hogy »semmiféle korlá­tozást nem szabnak tetszés sze­rinti fegyverek felhasználását illetően«; hogy az Egyesült Ál­lamok hadműveletei vonatko­zásában nem állapítanak meg »semmiféle önkényes határt«; és hogy azoknak az országok­nak, amelyek nem vesznek részt a háborúban az Egyesült Államok oldalán, »jó lesz nem beledugni az orrukat a dologba és jó lesz megtartaniuk taná­csaikat saját maguk számára­. A párizsi amerikai nagykövet „független** nyugatnémet hadsereggel fenyegette a francia népet Párizsból jelenti az MTI, hogy az angol-amerikai újság­író klub keddi díszebédjén Dillon amerikai nagykövet is­mét erőteljesen hangsúlyozta azokat a követeléseket, ame­lyeket Washington támasztott a háborús szerződések gyors ratifikálása érdekében. A kér­dés, amelyre ma Franciaor­szágnak válaszolnia kell — mondotta — az, hogy Nyugat- Németország elkerülhetetlen felfegyverzését az »európai védelmi közösség« keretében hajtják-e végre, vagy pedig egy új, független, nemzeti né­met hadsereg alakuljon-e meg. A Combat megállapítja, hogy­­fokozódik a Franciaor­szágra gyakorolt atlanti nyo­más*. A Libération megálla­pítja, hogy Franciaországra ráparancsoltak, siessen belépni a háborús egyezménybe. A lap azután így folytatja: »Min­­denesetre újabb rendelkezésig egy külföldi nagykövet — le­gyen az bár amerikai is — ne tartsa magát sem főhely­­tartónak, sem pedig megszál­lási főbiztosnak.* A New Yor­k Times —­ a washingtoni tárgyalásokkal kapcsolatosan — rámutat arra, hogy amennyiben Franciaor­szág »nem válaszol az európai védelmi közösségről szóló szer­ződés ratifikálását célzó újabb felhívásra, akkor Nagy-Britan­­niának és az Egyesült Álla­moknak más eszközöket kell majd találnia a szabad világ védelmében való német rész­vétel biztosítására­. A DPA hangoztatja, hogy az amerikai külügyminiszté­rium egyik magasállású tiszt­viselője így nyilatkozott: »Az Egyesült Államok és Anglia nem hajlandó továbbra is meg­vonni a Német Szövetségi Köztársaságtól a szuverenitást, amennyiben a francia nemzet­­gyűlés a nyári szünet előtt nem ratifikálja az európai védelmi közösségi szerződést és a bonni szerződést.­ Ugyanez a tiszt­viselő kijelentette: »Kérni le­hetne a franciákat, hogy a Németországról szóló (azaz a bonni) szerződést külön rati­­fikálj­ák. Amennyiben elutasí­tanák, az Egyesült Államok és Anglia külön megállapodást köthetne a szövetségi kor­mánnyal a szuverenitás hely­reállításáról.* Dien Bien Phunél 1600 német idegenlégionista került hadifogságba Berlinből jelenti az MTI. Hallstein bonni külügyi állam­titkár egy interpellációra vála­szolva beismerte, hogy Dien Bien Phunál körülbelül 1600 német nemzetiségű idegen­­légionista került a vietnami néphadsereg fogságába. Mendés-France és Spaak tárgyalása Az MTI jelenti: Mendés- France miniszterelnök Párizs­ban szerda délben közel két­órás megbeszélést folytatott Spaak belga külügyminisz­terrel. A megbeszélésről sem­miféle hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki. Párizsi politikai körökben úgy tudják, hogy Spaak azt szándékozott kérni Mendes-France-tól, járuljon hozzá ahhoz, hogy Párizsban a jövő héten tartsanak tanács­kozást az "európai védelmi kö­zösség s­zervében érdekelt hat hatalom képviselői. Az amerikai katonai repülőgépek durván megsértik a nyílttengeri hajózás szabadságát Vlagyivosztokból jelenti a TASZSZ. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti erői Tajvan sziget körzetében lefoglalták a Tuapsze szovjet tartályhajót, Vlagyivosztokban felhívják a figyelmet arra, hogy amerikai katonai repülőgépek hosszú idő óta rendszeresen átrepül­nek a távolkeleti tengereik és a Csendes-óceán vizein és fő­ként a Tajvan szigetének kör­zetében haladó szovjet keres­kedelmi hajók felett. Ezek a repülőgépek alacsony repülés­ben, a szovjet hajókhoz veszé­lyes közelségben tűnnek fel, néhány kört írnak le a hajók felett, néha pedig egy óra hosszat is köröznek felettük. Amerikai repülőgépek leg­utóbb öt ízben követtek el ilyen cselekményeket szovjet hajók ellen. Az amerikai katonai repülőgé­ek ilyenfajta cselekménye dur­ván sértik a nyúltengeri ha­józás szabadságát és azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Ál­lamok katonai hatóságai tel­jességgel semmibe veszik a nemzetközi jog általánosan elfogadott alapelveit. A Német Demokratikus Köztársaság lakosságának több mint 90 százaléka részt vett a népszavazáson Berlinből jelenti az MTI. A Német Demokratikus Köz­társaság és a demokratikus Berlin szavazóhelyiségeiben kedd este nyolc órakor befeje­ződött a háromnapos népsza­vazás, amelyen a lakosság arra a kérdésre válaszolt, hogy az "európai védelmi kö­zösség" megvalósítását, vagy a békeszerződés megkötését kí­vánja-e. Szerdára virradóra megkez­dődött a szavazatok össze­számlálása. A szavazóurnákat mindenütt a törvény előírta ellenőrzés pontos megtartásá­val nyitották fel. A szavazatok összeszámlá­­lása és összesítése még folyik, annyi azonban máris bizonyos, hogy a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának több mint 90 százaléka teljesítette nemzeti kötelességét, részt vett a népszavazáson és ezzel egy­ben méltó feleletet adott az Adenauer-klikknek, amely propagandája útján arra buj­­togatta a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárait, hogy ne jelenjenek meg a sza­­vazóurnák előtt. Papagosz Nyugat-Németországba érkezett öt katonai tömb létrehozásáról akar Adenauerral tárgyalni Berlinből jelenti az MTI. Papagosz marsall, görög mi­niszterelnök, kíséretében Szte­­fanopulosz külügyminiszterrel, szerdán délelőtt öt nap hiva­talos látogatásra Nyugatt- Németországba érkezett. A görög kormány képvise­lőit a kölni repülőtéren Aden­­auer szövetségi kancellár fo­gadta. A görög miniszterelnök most viszonozza Adenauer ez év márciusában Görögország­ban tett hivatalos látogatását. A Nürnberger­­ Uhr Blatt értesülése szerint Adenauer és Papagosz küszöbönálló bonni tárgyalásainak célja ka­tonai tömb létrehozása. A ka­tonai tömbben, amelyet csak az­­európai védelmi közösség­ végleges bukása esetén hív­nának életre, Nyugat-Német­­ország, Ausztria, Jugoszlávia és Görögország venne részt. A nürnbergi lap hozzáteszi, hogy amerikai kormánykörök helyeslik és támogatják Aden­auer és Papagosz tervét. Javaslatok az amerikai külföldi segélyprogramm módosítására Washingtonból jelenti az MTI. A londoni rádió jelen­tése szerint az amerikai kép­viselőházisán kedden határo­zati javaslatot terjesztettek be a külföldi segélyprogrammról szóló törvény három pontjá­nak módosítására. Az első módosítás azt ajánlja, hogy tagadják meg a segélyt minden olyan ország­tól, amely »megnemtámadási szerződést köt ázsiai kommu­nista államokkal«. A törvény­­javaslat előadója ezzel kap­csolatban rámutatott: a mó­dosítás célja megakadályozni az Eden által javasolt ázsiai egyezmény létrejöttét. A javasolt módosítás má­sodik pontja szerint indítvá­nyozzák, hogy az Egyesült Ál­lamok mindaddig ne szálítson katonai felszereléseket Fran­ciaországnak és Olaszország­nak, amíg a két állam nem ratifik­álja az­­európai védelmi közösségi­ szerződést. Végül a javaslat meg akarja szüntetni a külföldi segélytör­vény azon rendelkezését, hogy az Egyesült Államok hetvenöt millió dollárért repülőgépeket vásároljon Anglától. •Csütörtök, 1954. július 1. A nyugatnémet sajtó Adenauer választási vereségéről Berlinből jelenti az MTI. Egész Nyugat-Németországban erős visszhangot keltett Aden­auer pártjának az északraj­­na-vesztfáliai tartományi vá­lasztásokon elszenvedett vere­sége. Az Adenauer-párti lapok­tól eltekintve, az egész nyu­gatnémet sajtó egységes abban a felfogásban, hogy a vereség elsősorban Adenauer külpoli­tikájának szól. A Hamburger Echo szerint «Adenauer polit­­káját komoly csapás érte és ezt az óceánon túl sem hagyhat­ják figyelmen kívül«. A Badi­­sche Allgemeine Zeitung meg­állapítja: »Ma már minden nyugatnémet faluban tudják, hogy a kancellár külpolitiká­­jának legfonosabb pillére, az európai védelmi közösség, ösz­­szeomlott. Ez volt a Keresz­tény-Demokrata Unió válasz­tási vereségének döntő okja.« Nyugat-Németországban nagy figyelmet keltett a Német Kommunista Párt előretörése a választásokcon, jóllehet a csa­lárd választójogi törvény meg­fosztotta a pártot tartomány­gyűlési mandátumaitól. Karl Arnold, Északraj­na-Vesztfália Adenauer-párti tartományi miniszterelnöke hangoztatta, hogy­­sokan alighanem azért szavaztak a Kommunisa Párt­ra, mert ez a párt a keleti or­szágokkal való kapcsolatok felvételéért és a Kelettel való megegyezésért küzd­." Finn kormányküldöttség érkezett Moszkvába Moszkvából jelenti a TASZSZ. Urho Kekkonennek, Finnor­szág külügyminiszterének ve­zetésével június 29-én finn kormányküldöttség érkezett Moszkvába, hogy folytassa a tárgyalásokat a Szovjetunió és Finnország új hosszúlejáratú kölcsönös áruszállítási egyez­ményének megkötéséről. Megnyílt az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának új ülésszaka Genfből jelenti a TASZSZ. Június 29-én Genfben megkez­dődött az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának XVIII. ülésszaka. Az ülésen felszólalt P. N. Kumikin, a Szovjetunió képviselője és felhívta a fi­gyelmet a helyzetnek arra a rendellenességére, hogy a ta­nácsban még mindig nincs képviselve Ázsia legnagyobb állama, a Kínai Népköztársa­ság. Kijelentette, hogy ez a körülmény feltétlenül rossz irányban befolyásolja a ta­nács munkáját. Az ülésszak egyhangúlag jóváhagyta napirendjét. Az Egyesült Államok képviselője megpróbálta ugyan kihagyatni a napirendből az elmaradt országok ipari fejlesztésének kérdését, de kénytelen volt visszavonni javaslatát. Az ülésszak, amely augusztus 7-ig tart, több mint harminc kér­dést tárgyal meg. A külpolitka isírei A (Berlin, TASZSZ) Blank­, a tulajdonképpeni bonni had­ügyminiszter, a délnémet rá­dió képviselőjével folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy Nyugat-Németországban jelenleg­­újfajta fegyverek gyártásán dolgoznak­. A (Moszkva, TASZSZ) Meg­kezdődött a Szovjetunió fo­gyasztási szövetkezeteinek IV. kongresszusa. A Szovjetunió Kommunista Pártja központi ANTIK ÓRÁT (asztali és állat), PORCELÁNFIGURÁKAT, és EGYÉB ANTIK DÍSZTÁRGYAKAT, RÉGI ÓNTÁLAKAT, EDÉNYEKET, ÖTVÖZÖTT ÁRUKAT is ÁTVESZNEK BIZOMÁNYBA a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT FELVEVŐHELYEI: V., Kossuth Lajos-u. 1., V., Szent István-krt 3., V. , Felszabadulás-tér 3. (v. Apponyi-tér), VI. , Sztálin-út 27. (Operá­val szemben), VII. , Lenin-krt 43. (Vörös Csillag-mozi mellett). bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözletet intézett a kongresszushoz. A (Párizs, MTI) A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága felhívta a párt ösz­­szes szervezeteit, hogy ünne­peljék meg méltóan július 14-ét, a Bastille bevételének évfordulóját. A (Új-Delhi, TASZSZ) A pakisztáni sajtó jelenti: a pakisztáni közvéleményt fel­háborítja az a tény, hogy az Egyesült Államok rothadt bú­zát szállít az országnak. A (Hága, TASZSZ) Hollan­diában befejezték egy moto­roshajó építését a Szovjetunió SZU BJTUK­3 A (Berlin, MTI) Körülbelül 350 nyugatné­metországi vál­lalat tett ajánlatot a Szovjet­uniónak főleg beruházási ja­vak és fogyasztási cikkek szál­lítására. Kitüntették a Rákosi Mátyás hadikórház több volt dolgozóját Az MTI jelenti: Június 28-án a phenjani magyar nagykö­vetségen Szarvas Pál nagy­követ a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete alapján meleg ünnepség keretében ki­tüntetéseiket nyújtott át a Rákosi Mátyás hadikórház több volt dolgozójának. Li Rin Ha politikai vezető a ma­gyar »Munka Érdemrend«-et, Kan Te Jen őrnagy, Csu Szam Jo ápoló és Ju Jan Sza osztályvezető nővér a magyar »Munka Érdemérmet” kapta.

Next