Magyar Nemzet, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

Magyar­­01 n 701 . A magyar nép békeakarata A magyar nép hangja szólal meg a Magyar Népköztársaság kormányának abban a nyilat­kozatában, amely örömmel üd­vözli a genfi értekezletnek a béke megvédése és biztosítása terén elért nagy eredményeit. A magyar nép legszélesebb tömegei megérezték és megér­tették, hogy milyen nagy hord­erejű és döntő kérdésekről volt szó Genfben, s milyen so­kat jelent, hogy ezek közül legalább egyben, az indokínai vitás kérdésben sikerült meg­egyezésre jutni. A genfi egyezmény azonban nemcsak megszüntette az indo­kínai vérontást, hanem meg­teremtette az indokínai vitás politikai kérdések rendezésé­nek alapját is. Ezért állapít­hatja meg a­ magyar kormány szombaton kiadott nyilatko­zata, hogy a genfi konferencia bebizonyította a vitás nemzet­közi kérdések megoldásának lehetőségét. Ha Genfben, a Nemzetek Palotájában mód volt az indokínai tűzszünetről szóló egyezmény megkötésén kívül az indokínai politikai problémák rendezésében is megállapodni, akkor mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy hasonló módon megoldhatók a további vitás kérdések is. A magyar nép bízik abban, hogy tárgyalások útján — a kölcsönös érdekek tekintetbe­vételén alapuló megbeszélések segítségével — az indokínai megállapodáshoz hasonló egyezményt lehet teremteni a koreai és a német kérdésben. Ha a tárgyaló felek elismerik — ahogy Vietnam, Laosz, és Kambodzsa esetében elismer­ték— a népek önrendelkezé­sének jogát és megtalálják a valóban szabad választások le­bonyolításának az indokínai esetben megtalált módját, ak­kor megvan a lehetőség a mes­terségesen szétszakított Korea és a mesterségesen szétszakí­tott Németország egyesíté­sére is. A magyar nép igazságosnak tartja, hogy a hatalmas Kínai Népköztársaság végre elfog­lalja megillető helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. A történelmi valóság semmibe­vevését és a letagadhatatlan tények megcsúfolását jelenti, hogy a washingtoni diplomá­ciai körök és más országbeli csatlósaik még mindig a Kínai Népköztársaság kirekesztésére törekednek, s a Tajvan szige­tére menekült Csang Kai-sek­­klikk számára akarják bizto­sítani az ENSZ-tagságot. Ez a helyzet tarthatatlan és a Csang Kai-sek-féle kalandor társaság amerikai dédelgetése állandó világpolitikai zűrzavarhoz ve­zet, amit éppen az elmúlt napokban a hajnani eset is mutatott. A magyar nép követeli az atom- és más tömegpusztító fegyverek betiltását. Mennyi­­vel­­nyugodtabb lenne az egész világon az anyák éjszakai álma és mennyivel nyugodtabban néznének a munkába induló apák a kertekben játszadozó gyermekeikre, ha a nemzetek egyezményt kötnének az atom- és más tömegpusztító fegyve­rek betiltásáról, továbbá arról, hogy mikép történik majd a betiltás végrehajtásának ellen­őrzése. A fizika csodálatos fel­fedezései és a technika bámu­latos vívmányai nem arra va­lók, hogy a pusztulást, hanem arra, hogy az élet szépségét és kényelmét szolgálják. A Szov­jetunió éppen a közelmúltban bizonyította be, hogy máris megkezdte az atomenergia fel­­használását békés célokra. A magyar nép, a világ kélbe­szerető népeivel együtt, öröm­mel üdvözli a Szovjetunió kor­mányának azt a legutóbbi jegyzékét, amely — mintegy a genfi értekezlet eredményéhez csatlakozva — újabb értekez­letet javasol, mégpedig az európai kollektív biztonsági szerződés megteremtése ügyé­ben. Az európai kollek­tív bizton­ság rendszerének megvalósí­tása véget vetne annak a be­teg világpolitikai helyzetnek, amely annak a következmé­nye, hogy az Egyesült Államok agresszív politikusainak kez­deményezésére támadó jellegű csoportosulások­­és szövetségek veszélyeztetik a békét. Az euró­pai kollektív biztonsági szer­ződés megóvná a szomszé­dunkban lévő Ausztriát az új Anschluss veszélyétől és in­tézményesen biztosítana ben­nünket a hazánkat több ízben is katasztrófába sodró német imperializmus veszedelmével szemben. Minden magyar embernek, aki szereti hazáját, szereti ha­zájának és családjának béké­jét, nyugalmát, üdvözölnie kell az európai kollektív biztonsá­gi szerződés megteremtésére, irányuló szovjet kezdeménye­zést és helyeselnie kell, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya csatlakozik e kezde­ményezés támogatóihoz. »A magyar kormány béke­politikájához híven a nemzet­közi együttműködés minden­irányú kiépítésére törekszik« — hangoztatja a Magyar Nép­köztársaság kormányának szombaton kiadott nyilatko­zata.­­E megállapítás híven fe­jezi­­ki a magyar nlép aktív békevágyát. Minden téren­ — politikai,gazdasági és kulturális téren egyaránt — a nemzet­közi együttműködés kiszélesí­téséért és elmélyítéséért küz­dünk. S ha az Egyesült Álla­mok agresszív diplomáciai kö­rei eddig megakadályozták is, hogy elfoglaljuk helyünket az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, közreműködünk minden olyan nemzetközi gazdasági és kulturális szervben, ahol erre módunk van és ahol a nemzetek teljes egyenjogúsága alapján hozzájárulhatunk a nemzetközi problémák békés rendezésének elősegítéséhez. A magyar nép tudja, hogy — min­t kormányunk nyilatkozata megállapítja — »a nemzetközi gazdasági együttműködés je­lentős tényezője az ország fej­lődésének és a nép életszínvo­nala állandó emelésének". Ezért kötött a Magyar Népköz­­társaság kereskedelmi szerző­déseket nemcsak a béketábor országaival, hanem a kapita­lista országok egész sorával is. És ezért folytatja ezeknek a szerződéseknek a kiépítését minden olyan esetben, amikor mód kínálkozik a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapuló gazdasági együttműkö­désre. Éppen ezért a magyar nép helyesléssel fogadja a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy az európai kol­lektív biztonságról szóló szer­­­ződés tervezetét egészítsék ki a gazdasági együttműködésre vonatkozó rendelkezéssel. A magyar nép és a magyar nép kormánya békepolitikát folytat. Legfőbb szempontjá­nak tekinti a béke megvédését és biztosítását. Ebből a szem­pontból kísérte figyelemmel a genfi értekezlet eseményeit és ezért köszöntötte örömmel a genfi megegyezést. Ezért tá­mogatja örömmel a Szovjetunió javaslatait, amelyek további lépést jelentenek a genfi ered­mény kivívása után. A magyar kormány nyilatkozata a genfi értekezlet eredményeiről és az európai kollektív biztonsági szerződés megteremtéséről A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A magyar kormány őszinte örömmel üdvözli a genfi érte­kezletnek a béke ügyét szolgáló nagy eredményeit. A genfi konferencia bebizonyította, hogy a vitás nemzetközi kérdé­sekről folytatott, a kölcsönös érdekek tekintetbe vételén ala­puló tárgyalások olyan eredményekhez vezethetnek, amelyek hathatósan hozzájárulnak a világbéke biztosításához. Ezek­nek az eredményeknek nyomán mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy megoldhatók a legfőbb nemzetközi vitás kérdések is: a koreai kérdés rendezése, a Kínai Népköztársaságot meg­illető jogok elismerése, az atom- és más tömegpusztító fegy­verek betiltása, a hidegháború megszüntetése, továbbá a vi­lág békéje szempontjából nagyjelentőségű európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. A világ békeszerető népei örömmel fogadták a nemzet­közi feszültség további enyhülésének a genfi értekezlet ered­ményeképpen feltárult új lehetőségeit. Ezért lelkesen üdvöz­­lik a Szovjetunió kormányának Franciaország, Nagy- Britannia és az Amerikai Egyesült Államok kormányához in­tézett 1954. július 24-i nagyfontosságú jegyzékét, amely utat mutat a vitás kérdések békés rendezéséhez. A magyar kormány ez év március 21-i nyilatkozatában már kijelentette, hogy minden erejével kész hozzájá­rulni az európai kollektív biztonsági szerződés megteremté­séhez. Szilárd meggyőződése, hogy csak az összes érdekelt államokat átfogó szervezet szolgálhat az európai béke biztosí­tékául, míg az Egyesült Államok által kezdeményezett zárt államcsoportosulások és katonai szövetségek nem a béke és a megegyezés ügyét szolgálják, hanem új háború veszélyét rejtik magukban. Az európai kollektív biztonsági szerző­dés egyszers mindenkorra kizárná a német agresszió meg­ismétlődésének, valamint az új Anschlussnak veszélyét és ezzel elősegítené a magyar nép biztonsága szempontjából annyira fontos német és osztrák kérdés békés és demokrati­kus megoldását. Az európai kollektív biztonsági szerződés lehetőséget nyújtana arra, hogy a Magyar Népköztársaság — addig is, míg hallathatja szavát az Egyesült Nemzetek Szervezetében — valamennyi érdekelt nagy és kis állammal együtt, a teljes egyenjogúság alapján cselekvően hozzájárul­jon az európai problémák békés rendezéséhez A magyar kormány békepolitikájához híven a nemzet­közi együttműködés minden irányú kiépítésére törekszik. Tu­datában van annak, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlesz­tésében fontos szerepe van a kölcsönös érdekek tiszteletben­­tartásán alapuló gazdasági együttműködésnek is. A nemzet­közi gazdasági együttműködés jelentős tényezője az ország fejlődésének és a nép életszínvonala állandó emelésének. Ezért a magyar kormány örömmel üdvözli a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy az európai kollektív biztonságról szóló szer­ződés tervezetét egészítsék ki a gazdasági együttműködésről szóló rendelkezéssel. A magyar népet az a mély meggyőződés hatja át, hogy az európai kérdéseknek az érdekelt államok minél szélesebb­­körű részvételével történő megtárgyalása elősegítené az euró­pai kollektív biztonsági rendszer létrehozását. Ezért a ma­gyar kormány örömmel támogatja a Szovjetunió javaslatait és kész részt venni az említett javaslatok alapján mielőbb összehívandó értekezleten, hogy ott, híven a magyar nép béketörekvéseihez, minden igyekezetével hozzájáruljon a konferencia sikeréhez. Budapest, 1954. július 31. s~~, is.-.'j,'.írja:1, :■—t rr 1—rr-r, .----------­A tuniszi kérdés a nemzetközi politika előterében A külpolitikai helyzet ! Az angol külügyminisztérium szóvivője közölte: a brit, a francia és amerikai megbízottak a jövő hét elején ülnel­ össze Londonban, hogy megszövegezzék a nyugati hatalmak válaszát az európai kollektív biztonság problémájával foglal­kozó értekezlet összehívását javasoló szovjet jegyzékre. A Reuter-iroda közli, hogy a három nyugati hatalom már előze­tes eszmecserét folytat az elkészítendő válasz ügyében. A munkáspárti lord Silkin a Lordok Házának július 29-i ülésén bővebben foglalkozott az európai kollektív biztonság megteremtéséről szóló szovjet jegyzékkel. Kifejtette, hogy kívánatos mindent megtenni a Szovjetunióval való békés megegyezés elérésére, sőt törekedni kell jelentős mértékű leszerelésre. Lord Silkin kiemelte, hogy a genfi értekezlet után jelentős kilátásai lehetnek az európai kollektív bizton­ság megteremtésére irányuló értekezletnek. A genfi érte­kezlet ugyanis három fontos eredményt hozott. Az első: be­bizonyosodott, hogy tárgyalni lehet a Szovjetunióval és más országokkal. A második: a genfi egyezményt az Egyesült Államok kívánsága ellenére érték el. A harmadik: a Genf­ben elért siker következtében remény van a koreai tárgyalá­sok folytatására is. Ami azt a tényt illeti, hogy a genfi egyez­mény az Egyesült Államok mesterkedései ellenére jött létre, lord Silkin kiemelte: »Úgy vélem, hogy bátrabban és büsz­kébben tekinthetünk az emberiség szemébe, mert ebben a kérdésben független vonalat követtünk és bizonyítottuk, hogy igazunk volt.«­­ Nagy érdeklődés előzi meg azt az ú­jdelhi-i értekezletet, amelyen India, Lengyelország és Kanada képviselői — a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Franciaország és a három tánsállam képviselőinek részvételével — megtárgyalják a vietnami, kambodzsai és laoszi hadműveletek beszüntetésé­ről szóló egyezmény megvalósítását és a semleges nemzetközi ellenőrző bizottság gyakorlati megalakítását. Oresztov, a Pravda tudósítója, rámutat, hogy Indiára nagy és megtisztelő felelősség hárul. Az, hogy Indiát választották a nemzetközi bizottság elnökévé, — mint a Hindustan Stan­dard írja — legalább is részben azért történt, mert India tá­mogatott minden kísérletet a nemzetközi viták békés rende­zésére és következetesen végrehajtotta a gyakorlatban nyi­latkozatait. Az indiai sajtó orgánumai komoly nyugtalanságot árulnak el amiatt, hogy — a Bao Daj-rendszert felhasználva — az Egyesült Államok agresszív körei és más ázsiai reakciós erők kísérletet tesznek a genfi megegyezés aláásására. A Hindustan Standard a többi között figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Államok esetleg mesterkedésekhez folyamodik a demarkációs vonal kérdésében, amely a megegyezés feltételei szerint ideiglenes és csak az általános választásokig áll fenn. Mivel a Vietnami Demokratikus Köztársaság igen nagy tekintélynek örvend a nép körében, az Egyesült Államok attól fél, hogy a választásokon a népi erők győzedelmeskednek. Igen való­­szín­ű, — írja az indiai lap —­■ az Egyesült Államok és mások »arra törekednek, hogy a választásokat egyáltalában ne tart­sák meg, hanem a felosztás örökké fennmaradjon­. India képviselőinek gondjuk lesz arra a nemzetközi bizottságban, hogy­ megakadályozzák a genfi egyezmény aláásását.­­ Egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy mik az okai a­­ Costarica és Nicaragua közötti konfliktusnak, amely az amerikai kontinens minden részén bizonyos izgalmat keltett. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken kijelen­tette, hogy rendkívüli érdeklődéssel figyeli azt a helyzetet, amely a két ország közötti ellentét nyomán előállott. Az AP szerint: Nicaragua és Costarica állítólagos határsértések miatt került egymással.. Costarica panaszt emelt, mert a Nicaragua felől fegyveresek támadták meg területét. A n­­i­caraguai kormány ugyanakkor azt­ jelentette, hogy Constan­­cai rendőrök és repülőgépek sértették meg Nicaragua hatá­rait. Legutóbb összeütközésekre került sor, amidőn a cos­tan­cai rendőrség állítólagos rablókat üldözött. Nicaragua vi­szont azt állítja, hogy felkelőkről van szó, akik meg akar­ják dönteni Juxié Figueres costaricai elnök kormányát. Az Egyesült­­ Államok costaricai nagykövete kijelentette: »Meg­felel a valóságnak, hogy az Egyesült Államok fegyvereiket adott­ el Costaricának. « Az Egyesült Államok Costaricát ba­ráti nemzetnek tekinti, amely eleget tett minden nemzetközi kötelezettségének, beleértve a­­riói szerződés aláírását is.­ A jelek szerint a két ország közötti konfliktus hátterében wash­ingtoni politikai méregkeverők húzódnak meg. Francia kormánynyilatkozat Tuniszról Párizsból jelenti az MTI. Mendes-France francia minisz­terelnök szombaton Tuniszba utazott. A miniszterelnök fel­kereste a tuniszi bejt. Kísére­tében volt Christian Fouchet, a tuniszi és marokkói ügyek minisztere, Juin tábornagy és Boyer de la Tour tábornok, Franciaország új tuniszi fő­helytartója. Mendes-France-t a bej palo­tájában ünnepélyesen fogad­ták. A trónteremben a mi­niszterelnök kormánya nevé­ben nyilatkozatot olvasott fel. A nyilatkozat hangoztatja, hogy­­Franciaország hajlandó minden fenntartás nélkül tel­jes belpolitikai önkormányzatot adni Tunisznak■«. Közli a nyi­latkozat, hogy a francia kor­mány hajlandó átruházni a tunisziak által létrehozandó ál­lamhatalmi intézményre a bel­ső szuverenitással együtt járó jogokat és amennyiben a bej kívánja, haladéktalanul létre­ lehet hozni a kizárólag tuni­­sziakból álló kormányt. Fran­ciaország és Tunisz között tár­gyalások indulnának meg, amelyeken szabályoznák a két ország viszonyát. Mendes-France nyilatkoza­tában ugyanakkor hangoztatta, hogy Tunisz nemzetvédelme és nemzetközi kapcsolatai felett továbbra is a francia kormány rendelkeznék. Ezenkívül a szerződések keretében biztosí­tani kell Tunisz francia nem­zetiségű lakosainak személyi és vagyoni biztonságát. Mendes-France végezetül ki­jelentette: "Remélem, hogy ezek után megszűnnek Tunisz­ban az erőszakos cselekmé­nyek . . . mert ellenkező eset­ben a francia kormány el van tökélve arra, hogy Tuniszba küldjön minden, az adott helyzet által megkövetelt ka­tonai erősítést és komoly lé­péseket tegyen a törvényes rend fenntartására." Mendes-France új gazdasági és pénzügyi terveket készített Párizsból jelenti az MTI. A francia kormány megtárgyalta és hír szerint jóváhagyta Mendes-France miniszterelnök új gazdasági és pénzügyi ter­vét. Diplomáciai megfigyelők értesülése szerint a tervet elő­reláthatóan a jövő héten vi­tatja meg a nemzetgyűlés. A londoni rádió úgy értesül, hogy­­az új gazdasági terv célja azoknak az ipar­ágaknak fokozatos megszüntetése, ame­lyek nem­ képesek fenntartani magukat államsegély nélkül*. Csou En-laj elutazott Moszkvából Moszkvából jelenti a TASZSZ: Július 30-án elindult Moszkvá­ból Pekingbe Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke és külügyminisztere. A repülőtéren Csou En-laj és kísérete búcsúztatására megjelent V. M. Molotov, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak­­ elnökhelyettese, külügy­miniszter, V. A. Zorin, a Szov­­jetunió külügyminiszterhelyet­tese, P. F. Jugyin, a Szovjet­unió pekingi nagykövete. Csou En-laj és kísérete bú­csúztatására megjelent Fam Van Dong, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság minisz­terelnökhelyettese, valamint több Moszkvában működő diplomáciai képviselet veze­tője és tagjai,

Next