Magyar Nemzet, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

S ser d a, 1954. szeptember l.< Az olaszországi helyzet a francia parlament döntése után Rómából jelenti az MTI. Az olasz külügyminisztérium sem hétfőn este, sem pedig a keddi nap folyamán nem volt haj­landó hivatalosan állást fog­lalni , a francia nemzetgyűlés­nek az xeurópai védelmi kö­­zösség­­et elutasító szavazatá­val kapcsolatban. Az olasz mi­nisztertanács valószínűleg ha­marosan összeül, hogy meg­vizsgálja az ily módon előál­lott helyzetet azoknak az út­mutatásoknak az alapján, amelyeket Foster Dulles Wash­ingtonban hétfőn este Tar­­chiani olasz nagykövetnek adott. Az olasz kormány tagjai kö­zül egyedül Saragat miniszter­­elnökhelyettes nyilatkozott. — Abból a tényből kiindul­va, — mondotta — hogy a francia kormány és a nemzet­­gyűlés továbbra is hű akar maradni az atlanti védelem po­litikájához, remélhető, hogy Anglia közbelépése a jelenleg kedvezőtlen helyzetet megvál­toztatja ... Itt említjük meg, hogy egyes lapok máris felvetik a kérdést: hogyan áll majd a kormány az őszi ülésszak megkezdése­kor a parlament elé. Az olasz lapok nem tartják lehetetlen­nek azt sem, hogy kormány­válságra kerül sor. Palmiro Togliatti távirata Maurice Thorezhez Rómából jelenti az MTI. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a következő táviratot küldte a Francia Kommunista Párt fő­titkárának:­­*Az olasz kommunisták és minden békeszerető olasz ne­vében lelkes üdvözletemet kül­döm önnek és az egész francia népnek azzal kapcsolatban, hogy a háborús szerződés elve­tésével nagyjelentőségű győzel­met arattak és a békés együtt­működés új útjait nyitották meg Európa összes népei szá­mára.* Pietro Renni a francia nemzetgyűlés szavazata után előállott helyzetről Rómából jelenti az MTI. Pietro Renni­ az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára a követ­kezőképpen nyilatkozott a francia nemzetgyűlés döntése után előállott helyzetről: " A francia nemzetgyűlés szavazata felkészületlenül érte az olasz kormányt és annak ideiglenes négypárti többségét. Olaszország számára szerencse, hogy az „európai védelmi kö­zösség” vitáját októberre ha­lasztották, mert a kérdés most már nem is szerepel többé na­pirenden. Reméljük, nem kí­sérlik meg más úton felvetni a német újrafelfegyverzés kér­dését, amelyet Nyugat-Német­­ország szuverenitásának kérdé­sétől elkülönítve kell tekinteni.­­ A kérdés, amelyet most meg kell oldani, Németország egységesítése az európai kol­lektív biztonság keretében. Olyan politikát kell folytatni, amely az általános fegyverke­zés fokozatos és egyidejű csök­kentésének alapján sorolja be Németországot a többi állam közé. Olaszországnak meg­vannak a maga érdekei és most ezek az érdekek kockán forognak. Olaszországnak hal­latnia kell szavát, kezdemé­nyeznie kell. Az annyit vita­tott trieszti kérdést is most, az »európai védelmi közösség« kimúlása után, új formában kell felvetni. életjel. Az 1954. évi karlovyvary-i filmfesztiválon „Munkadíjjal" kitüntetett új magyar film BEMUTATÓ SZEPTEMBER 5-ÉN, A VÖRÖS CSILLAG, VÖRÖSMARTY, MÁJUS 1, TÁNCSICS (Csepel) és DÓZSA filmszínházban JEGYELŐVÉTEL MEGKEZDŐDÖTT _ Magyar Nemzet __ Több helyi szervezet elítéli a párt végrehajtó bizottságá­nak a német kérdéssel kapcso­latos politikáját s követeli a parlamenti képviselőcsoport határozatainak felülvizsgálását. Felveti azt a gondolatot, hogy a Szovjetunió részvételével hív­janak össze értekezletet a né­met kérdés tárgyalások útján történő megoldására. Több határozati javaslatot terjesztettek elő a délkelet­ázsiai katonai tömb megterem­tésének kérdésével kapcsolat­ban is. Mindezek a határozati javaslatok fenntartás nélkül elítélik a szóban forgó új ag­resszív tömb megteremtésére szőtt amerikai terveket épp­úgy, mint minden olyan kísér­letet, hogy idegen akaratot erőszakoljanak Ázsia népeire. Több munkáspárti kerületi pártszervezet — mint például a newporti, a southamptoni, stb. — követeli határozati ja­vaslatában a Kínai Népköztár­saság ENSZ-beli törvényes jo­gainak elismerését és felszó­lítja a Munkáspárt parlamenti képviselőcsoportját, hogy hasz­nálja fel minden befolyását e cél megvalósítására. Harmincnégy határozati ja­vaslatot teljes egészében a tömegpusztító fegyverek eltil­tása problémájának szenteltek. A szóbanforgó határozati ja­vaslatokat előterjesztő szerve­zetek követelik az atom- és a hidrogénfegyverek eltiltását és a nagyhatalmak értekezletének összehívását e probléma meg­tárgyalására. Több munkás­párti szervezet követeli ezzel kapcsolatban az Angliában lé­vő amerikai légitámaszpontok felszámolását és az amerikai csapatok kivonását Angliából. A külpolitika hírei­ ­ (Bratislava, TASZSZ.) A szlovák nemzeti felkelés 10. évfordulója alkalmából Szlo­vákiában számos helyen tar­tottak ünnepségeket. Sok fa­luban és történelmi jelentősé­gű helyen emlékműveket lep­leztek le és emléktáblákat ál­lítottak a felkelés idején el­esett hősöknek. A A Reuter jelenti: Nagy- Britannia kormánya tiltako­zott Csang Kaj-sek-éknél amiatt, hogy a múlt héten egy kuomintangista hadihajó tá­madást intézett az Incikilda nevű angol tehergőzös ellen. A (Párizs, MTI.) Leváltot­ták az iráni hadsereg több felső vezetőjét. A A Kiodo Cuszin hírügy­nökség jelenti: a japán ön­védelmi erők«-be történő to­borzás­a siralmas képet mutat«. Két hét alatt csupán 1157 sze­mély jelentkezett, holott erre az időre 23.100 személy tobor­zását vették tervbe. A (Isztanbul, TASZSZ.) Éle­sednek a görög-török ellenté­tek Ciprus kérdésével kapcso­latban. A (London, MTI.) Megszün­tették az Egyiptomba irányuló brit fegyverkiviteli tilalomat. A A Reuter közölte, hogy a portugál hadügyminisztérium bejelentése szerint további fegyveres csapatok érkeztek Goa területére. A Az AFP szöuli jelentésé­ből kitűnik, hogy Li Szín Man legutóbbi beszédében igen éle­sen kikelt Japán ellen, kije­lentette:­­ellenez minden olyan kommunistaellenes szövetsé­get, amelynek élén Japán áll­ A­ Vendéglátóiparunk a lipcsei vásáron A szeptember 5—15-e között megrendezendő Lipcsei Vásá­ron a különféle iparcikkeken kívül kiállítják vendéglátó­iparunk termékeit is. Húsz méter hosszú pavilonban vehe­tik majd meg a Lipcsei Vásár vendégei a magyar hentes­árukat, debrecenit, libamájat, téliszalámit, kolbászt, sonkát és különböző szendvicseket. A magyar vendéglátóipar pavi­lonjában különféle cukrász­­sütemények, feketékévé és borkóstoló is lesz. A hentes­áruk és édességek mellett áru­sítani fogják a híres magyar borokat, pálinkákat is. Az egyik legnagyobb lipcsei ven­déglőt, az »Antifa«-éttermet pedig szeptember 1-től 20-ig a magyar vendéglátóipari szak­embereik vezetik: magyar üz­letvezető, négy szakács, há­rom cukrász és tizenkét pin-­­cér utazik Lipcsébe, hogy há­rom héten át vezesse az ét­termet és megismertesse a lip­csei közönséggel a magyar konyha remekeit. Ugyanak­kor Toki Horváth Gyula és népi zenekara szórakoztatja majd az » Anti­f­a « -é­tt­erem vendégeit. ­ Élénk diplomáciai tevékenység a manilai értekezlet előtt Washingtonból jelenti az MTI. Szeptember 6-án kezdő­dik meg Manilában a délkelet­­ázsiai paktum megteremtésére irányuló értekezlet. A manilai értekezletet megelőző héten a nyugati fővárosokban, minde­nekelőtt Washingtonban foko­zódott a diplomáciai tevékeny­ség. A Reuter jelentette, hogy Dulles amerikai külügyminisz­ter hétfőn távoll keleti szak­értőkkel tanácskozott. A je­lentés tudni véli, hogy a dél­­keletázsiai szerződés­­valószí­­nűleg nem köti majd olyan szigorúan a szerződő feleket, mint az Északatlanti Szerző­dés, hanem inkább az ANZUS- szerződéshez lesz hasonló. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos körei úgy hiszik, hogy a manilai értekezlet ké­pes lesz e szerződést körülbelül négy nap alatt létrehozni...« Szerdán az úgynevezett tá­volkeleti szakértőcsoportok kezdik meg tanácskozásukat Washingtonban, hogy tanulmá­nyozzák azt a szerződésterve­zetet, amit az Egyesült Álla­mok és a Fülöp-szigetek »k­özö­­sen« kíván a manilai értekezlet elé terjeszteni. Ez a szerződés­­tervezet — a Reuter jelentése szerint — négy pontot foglal magában. 1. Annak a terület­nek a meghatározása, amelyre a szerződés kiterjed; 2. a kato­nai segélycsikkely megfogalma­zása; 3. a szerződés végrehaj­tását biztosító szervezet létre­hozása; 4. annak eldöntése, hogy a tervbevett gazdasági pontokat különválasszák-e a Colombo-tervtől Eden nem utazik Manilába Londonból jelenti az MTI. Mint az AFP közli, a külügy­minisztérium szóvivője beje­lentette, hogy Eden nem utazik Manilába , a brit küldöttsé­get lord Reading vezeti. Nagy harc várható a külpolitikai kérdésekben az angol Munkáspárt idei értekezletén Londonból jelenti a TASZSZ. Londonban közzétették az an­gol Munkáspárt Scarborough­­ban, szeptember 27-től október 1-ig tartandó 53. évi értekezle­tének végleges napirendjét. A Munkáspárt helyi szervezetei által az értekezlet elé terjesz­tendő határozati javaslatok ar­ról tanúskodnak, hogy a leg­nagyobb harc a külpolitikai kérdések körül lángol majd fel. Az értekezletnek ugyanis ösz­­szesen 433 határozati javasla­tot kell megtárgyalnia. E ha­tározati javaslatok közül 168, vagyis az előterjesztendő hatá­rozati javaslatoknak több mint egyharmada külpolitikai kér­désekkel foglalkozik. Figyelemreméltó az a tény, hogy a helyi pártszervezetek által felvetett külpolitikai kér­dések között vezető helyen áll Nyugat-Németország felfegy­verzésének kérdése. Londonban rendkívül fontos­nak tekintik azt a körülményt, hogy a német kérdéssel kap­csolatos 58 határozati javaslat közül csupán egy helyesli a Munkáspárt vezetőségének hi­vatalos irányvonalát, amely tudvalevőleg támogatja Nyu­­gat-Németország felfegyverzé­sét és az „európai védelmi kö­zösség” megteremtését. A töb­bi 57 határozati javaslat és az általános politikai kérdésekkel foglalkozó egyes más határo­zati javaslatok erélyesen köve­telik e politika feladását. EGY KSZ-KISKIRÁLY A IX. kerületi Lakáskar-­­bantartó KSZ közgyűlést tar­tott. A legelső, amit el kell mondani, hogy a tagoknak csu­pán egyharmad része jelent meg. Miért nem érdeklődnek a tagok saját szövetkezetük iránt? A közgyűlés nagyrész­ben feleletet adott erre. Amit az elnök mond Licht Imre elnök beszámo­lójában megállapította — és ez dicséretes —, hogy a szö­vetkezet 127,5 százalékra tel­jesítette júliusi tervét. Sokat nőtt a munka termelékeny­sége. Jóval gyengébb azonban az adminisztrációs munka. A számlázás sokszor későin ké­szül el és helytelenül. Ritka a tervfelbontás és gyermek­cipőben jár az utókalkuláció. A lakosság részére sokkal többet kellene végezni. Nem megfelelő a felkészültség. A hiányosságok fő oka hogy­­áso­kat foglalkoznak személyes ügyekkel. Minden kezdemé­nyezésnél felüti fejét a reak­ció­s ideig-óréig még a jóaka­ratú dolgozók is beugranak neki.« A tagság bírálata Nézzük meg az érem másik oldalát. Itt valóban másik. A felszólalók mindjárt felvetet­ték a »sorbanállás« nyugtala­nító kérdését. Ezen azt kell érteni, hogy a fizetendő szám­lák "­sorbanállnak«, a szövet­kezet időlegesen nem tud fi­zetni, nincs forgótőkéje. Egye­sek szerint egy évvel ezelőtt, amikor az új elnök idekerült, hozzávetőlegesen 500.000 fo­rint forgótőkéje volt a KSZ- nek. Most viszont 170.000 fo­rint a sorbanállás, (a kifizetet­len számla) ami után késedel­mi kamatot kell fizetni, ezzel is csökken a tagság részese­dése a tiszta nyereségből. Mi okozta a sorbanállást? Az is nagy mértékben hozzájárult, hogy az elnök nem kis szám­ban »fekete« (nem engedélye­zett) beruházásokat hajtatott végre. A rossz munkaszerve­zés miatt még a legutóbbi idő­kig is előfordult, hogy regge­lenként 20—25 ember járt be anyagot vételezni. A termelő­­munkából ezen az úton is sok­ezer forint esett ki. Nincs terv­felbontás, bár erre külön stá­tusza van a szövetkezetnek, de az ide besorolt személy más munkát végez. »Bújtatott« em­berek is vannak a vállalatnál, olyan nem termelő munkát végző dolgozók, akiket jogsza­bályellenesen alkalmaznak és fizetnek a munkabéralapból. Az utókalkuláció nyolc hónap­ja kötelező, de még most is alig megy. A munkaverseny alszik. A tagok nem érzik, hogy övék a szövetkezet. Nem mű­ködik a munkavédelmi és szo­ciális bizottság. Nem tartják be az alapszabályokat. A ve­zetőség tagjai nem tudják, hogy jelent-e meg rájuk vo­natkozó rendelet. Nincs egyez­tető bizottság. A fegyelmi­ ügyeket sem intézik szabály­szerűen. A belépettek névso­rát nem viszik a közgyűlés elé jóváhagyás végett. A hozott határozatokat nem ellenőrzik. Az ellenőrző bizottság tagjait az elnök meg akarta akadá­lyozni abban, hogy a hiányos­ságokat felfedő bejelentésük­kel felmenjenek felettes szer­vükhöz, a KISZÖV-höz. A bírálat elfojtása Az elhangzott felszólalások­ra az elnök válaszolt Kereken visszautasította, hogy az ellen­őrző bizottság tagjait gátolta volna kötelességük teljesítésé­ben. Kijelentette, hogy töb­bet várt az elvtársaktól­. Né­hány esetben elismerte, hogy helyes volt a bírálat. De utána nyomban az egyik bírálni me­részelő felszólalót azzal »sze­­relte« le, hogy csavarog, a má­siknak felrótta, hogy nincs szíve dolgozni stb. Majd ar­ról beszélt, hogy »ellene sze­mélyi hajsza folyt, vannak, akiknek nem szin­patikus«. Ezek a hibák — mondotta — »nem olyan vészesen károsak«. A tagságnak azonban más a véleménye. Az, hogy ezek a hibák együttvéve aláássák a szövetkezeti demokráciát. Bí­ráló szavukra nemcsak ezen a­­közgyűlésen, hanem már hosz­­szú ideje unos-untalan azt han­goztatta az elnök, hogy »amit tesz, azért vállalja a felelős­­séget. Sokakban felmerül a kérdés, váljon anyagi megrö­vidítésükért is? A szövetkezet tagjai nem tessék-lássék önbírálatot kí­vánnak az elnöktől. Azt vár­ják, hogy szűnjék meg végre a sok szabálytalanság, a szö­vetkezeti demokrácia és az alapszabályok sorozatos meg­sértése, amit jelentősen meg­könnyített, hogy mindeddig nem működött az ellenőrző bi­zottság, a szövetkezeti demo­krácia és a helyes ügykezelés legfőbb biztosítéka. Az elnök mély szakadékot teremtett a vezetőség és a tagság között egyéni túlkapásaival és azzal, hogy a bírálókat ledorongolja, mindenkit, még a jóhiszeműe­­ket is egy táborba gyűjti maga ellen. A tagok elmarasztalják az elnököt abban is, hogy telje­sen elhanyagolta politikai ne­velésüket. Ebben a szövetke­zetben nem folyt politikai fel­­világosító munka. Elmondot­ták nekem, hogy a szövetkezeti tagok egész sora lépett ki, kö­zöttük ellenőrző bizottsági ta­gok is, azért, mert nem bírtak »kijönni« az elnökkel, aki ön­hatalmúlag intézkedett. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ez a köz­gyűlés az OKISZ és a KISZÖV küldötteinek asszisztenciája mellett folyt le. Azért, hogy a dolgok idáig fajulhattak a IX. kerületi Lakáskarbantartó kéz­nél, felelős a közvetlen felet­tes szerv, a KISZÖV is. Távozóban a kultúrterem egyik felírására tévedt a sze­mem. „A szövetkezeti demo­kráciát senki sem sértheti meg« — hirdeti egy felirat. Itt üresen puffogó frázissá vált ez a mondat, amelynek hitelét vissza­­kell adni. Nem lehet élesebb megvilá­gításban nézni ennek a szö­vetkezetnek ügyes-bajos dol­gait, mint két kijelentés té­nyénél. Az egyiket néhány tag tette a közgyűlést követően, a KISZÖV küldöttének a hibá­kat nyilvánosan most első íz­ben feltáró, józanul mérlegelő beszédére, amelyet az egész tagság lelkes helyesléssel fo­gadott. »Két év alatt nem ta­nultunk annyit, mint most« —­ mondották. Ugyanerre a KISZÖV-bírá­­latra Licht Imre elnök kije­lentette: »Az ellenség hangja volt.« Nagy István Egyetemi rektorok és egyetemi tanárok kinevezése A minisztertanács dr. Fodor Gábort, a szegedi Tudomány­­egyetem rektorát, dr. Bognár Rezsőt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rek­torát a rektori megbízatás alól 1954. évi augusztus hó 15-i ha­tállyal, valamint dr. Vörös Imrét, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát 1954. évi szeptember hó 1-i hatállyal felmenti és egyidejűleg dr. Ká­dár Lászlót — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem Földrajzi Intézetének tan­székvezető egyetemi tanárát, a Természettudományi Kar dé­kánját — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rek­torává, dr. Kiss Árpádot — a szegedi Tudományegyetem Ál­talános Fizikai-Kémiai Tan­székének tanszékvezető egye­temi tanárát, a Természettudo­mányi Kar dékánját — a sze­gedi Tudományegyetem rekto­rává, 1954. évi augusztus hó 15-i hatállyal, Gillemot Lászlót — a Budapesti Műszaki Egye­tem Gépgyártómérnöki Kara Mechanika-Technológia Tan­székének tanszékvezető egye­temi tanárát — a Budapesti Műszaki Egyetem rektorává 1954. évi szeptember hó 1-i hatállyal kinevezi. A minisztertanács Rados Kornért, az Építőipari Műszaki Egyetem rektorát a rektori megbízatás alól 1954. évi szep­tember hó 1-i hatállyal fel­menti és egyidejűleg Cholnoky Tibort, az Építőipari Műszaki Egyetem Mechanikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi taná­rát, a Mérnöki Kar dékánját, az Építőipari Műszaki Egye­tem rektorává kinevezi. A minisztertanács Antos Istvánt, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem Szocialista Pénzügyi és Hitel­rendszertani Tanszékének meg­bízott vezetőjét ugyanezen tanszékre, Bognár Józsefet, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem Belkereske­delmi Tanszékének megbízott vezetőjét ugyanezen tanszékre, dr. Borzsák Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Kara Ókori Történeti Tanszékének tan­székvezető docensét ugyanezen tanszékre, dr. Gyóni Mátyást, az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem Történettudományi Kara Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének tan­székvezető docensét ugyanezen tanszékre, dr. Hadrovics Lász­lót, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Nyelv- és Iro­dalomtudományi Kara Szláv­­filológiai Tanszékének docen­sét ugyanezen tanszékre, Pé­ter Györgyöt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem Statisztikai Tanszékének megbízott vezetőjét ugyanezen tanszékre 1954. évi augusztus hó 1-i hatállyal egyetemi ta­nárrá kinevezi. (MTI) Az általános és középiskolák 1954—55. tanévének időtartama A minisztertanács határozat­ban szabályozta az általános és középiskolák 1954—55. évi tanévének időtartamával kap­csolatos kérdéseket. A határo­zat kimondja, hogy a tanév 1954. szeptember 1-én kezdő­dik és 1955. június 20-án ér véget. A téli szünet december 20-tól január 16-ig tart. A módosítás nem vonatkozik a dolgozók általános iskoláira, a szakérettségire előkészítő tanfolyamokra és a gyakorló gimnáziumokra. A tanulók megfelelő szüneti foglalkoztatása céljából az is­kolai napközi otthonok, to­vábbá a szükséghez képest is­kolánként egy-egy tanterem fűtését a téli szünet alatt is biztosítani kell. % JÖN­­JÖN! BŰNÖSÖK (Vassza Zseleznova) Gorkij színdarabja magyarul beszélő szovjet filmen

Next