Magyar Nemzet, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-01 / 232. szám

2 badság és az egyenlőség felé, de harcolni is képes évszáza­dos elnyomói ellen. A kínai nép egész történelme át van itatva a szabadságért vívott hősies és önfel­áldozó harc szellemével. A kínai nép nem vívta el­szigetelten a hősies harcait. A világ minden szabadságszerető népe támogatta, rokonszenve­zett vele és hőn óhajtotta a kínai forradalom győzelmét. A nemzetközi imperializmus nem kímélte erőit, hogy meg­fojtsa a népi tömegek forra­dalmi mozgalmát. Az impe­rialisták minden elképzelhető eszközzel támogatták a kínai feudalizmust, fegyverként használva a nép forradalmi megmozdulása elleni Kína elnyomói, az idegen imperialisták mindig féltek a nagy kínai nép egységétől. Nekik nem egységes, szilárd és erős Kína kell, hanem szét­húzó, gyenge ország, amelyet belső ellentétek gyötörnek s így könnyű zsákmánya az ide­gen monopóliumoknak. Van egy régi kínai mondás: A lehelet viharrá válik és egy lábdobbantás egeket in­gat meg. Éppen ettől félnek az imperialisták, a nép viha­rától, a nép jogos felháboro­dásától. A legkönyörteleneb­ben igyekeztek elnyomni a kínaiaknak az egységre és füg­getlenségre törekvő mozgal­mát. Az imperialisták semi­­lyen eszköztől sem riadtak vissza, hogy megosszák a kí­nai népet. A nép elleni mes­terkedéseikben a feudális föl­desurakra és a komprádor­­burzsoáziára támaszkodtak. Ezek az osztályok az imperia­listákkal karöltve harcoltak a nép ellen. Mindenekelőtt az amerikai és a japán imperialisták gyű­lölték ádázul a kínai népet A kínai nép majdnem tizenöt éven át vívta igazságos fel­szabadító háborúját a japán imperialisták ellen, akik erő­szakkal megszállták Kína te­rületének nagy részét. A ja­pán támadók nem tudták el­kerülni a bukást, hiába támo­gatták őket a kínai nép árulói, hiába kaptak óriási mennyi­ségű hadianyagot a különféle országok imperialistáitól, hiá­ba játszott össze velük a Kuomintang-klikk, a hazájuk szabadságáért és függetlensé­géért harcoló kínai munkások és parasztok ellen. Miután a Szovjet Hadsereg nyugaton le­győzte Hitler bandáit és vé­­get vetett az európai háború­nak, azonnal a kínai nép se­gítségére sietett, a japán im­perialisták ellen. Az amerikai imperialisták igyekeztek megragadni az an­nak következtében kínálkozó alkalmat, hogy Kína földjéről kiűzték a japán rablókat és fokozott mesterkedésbe kezd­tek a kínai nép ellen. Úgy érezték, eljött az idő, hogy ők üljenek a kínai nép nyakéra és nyílt támogatást nyújtottak az áruló Kuomintang-kor­­mánynak. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya csak 1945 és 1948 között, több mint hatmilliárd amerikai dollárt költött arra, hogy életben tartsa Csang Kaj-sek rendszerét. Az amerikai dol­lárok azonban nem tudták megvédeni Csang Kaj-sek zül­lött és népszerűtlen uralmát a csúfos bukástól. A forrada­lom vihara feltámadt és a nagy kínai nép a külföldi agresszorokkal együtt a kínai reakciósokat is elűzte földjé­ről. A kínai forradalom győzel­me annak a hosszú, lankadat­lan harcnak szükségszerű eredménye volt, amelyet a nép széles tömegei vívtak. A dicsőséges Kínai Kommunista Párt, amely a nép létérdekeit képviseli és védelmezi több mint harminc éve, állhatato­san és elszántan vezeti ezt a harcot az imperializmus és a belföldi reakció ellen. A Kínai Kommunista Párt a nagy kínai nép legjobb fiait és lányait tömöríti soraiban. Dicsőséges és hősies harc van mögötte. A párt a nép ellen­ségeivel vívott kemény harc­ban növekedett fel és szilár­dult meg. A kínai forradalom egész története világosan meg­mutatja, hogy a Kínai Kom­munista Párt a dolgozó töme­gek ragyogó, régóta kipróbált vezetője, hogy hatalmas erőt képvisel, hogy irányítja és győ­zelemről győzelemre vezeti a kínai népet. Az elmúlt évek hosszú során át a kínai nép nagy fia és ve­zetője, a Kínai Népköztársa­ság igazi népi kormányának elnöke, Mao Ce-tung elvtárs állt a Kínai Kommunista Párt élérn. Mao Ce-tung elvtárs sok­rétű, sikeres tevékenységéből a kínai nép megláthatta a di­csőséges Kínai Kommunista Párt vezetésének helyességét és bölcsességét. Megtanulhat­ta, hogy mennyire hű a mar­­xizmus-feminizmus szellemé­hez, hogy milyen önfeláldozó hősies szellemben szolgálja a népet­, küzd a nép boldogsá­gáért, a Kínai Népköztársaság virágzásáért. A nép őszinte tiszteletet érez a kommunista párt és a népi kormány régi, kipróbált veze­tői iránt, Csu Te elvtárs, Liu Sao-csi elvtárs, Csou En-laj elvtárs és más kiváló vezetők iránt, akik óriási szolgálato­kat tettek a pártnak, hazá­juknak és a kínai népnek. A nagy kínai forradalom idején acélozódtak meg abban a harcban, amelyet a kínai nép a külföldi és belföldi ellenség­gel vívott. Most, amikor a nagy Kína a szocializmus épí­tésének útján halad előre, min­den erejükkel, tudásukkal és tapasztalatukkal ugyanolyan önfeláldozó módon segítik az új és nagyhatalmú Kínai Nép­­köztársaság felépítését, szol­gálják a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyét, mi­közben a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága meg­oldotta az állam átalakításá­nak feladatát, amelyet a tör­ténelem a párt és a nép elé tűzött, bebizonyította, hogy teljesen egységes, példát mu­tatott a marxizm­us-leninizmus tanításának alkalmazására és a kollektív vezetésre. A kínai nép a Kínai Nép­köztársaság megalapításával elnyerte államának szabadsá­gát, függetlenségét és szuve­renitását. A kínai dolgozó nép hosszú történelme során először vette kezébe az állam­hatalmat, igazi népi kormányt létesített, amely az egész la­kosság támogatását élvezi, egy­­szers mindenkorra kiirtotta az imperialista és feudális rend­szert és hozzáfogott társadal­mi és gazdasági rendjének gyökeres megreformálásához. A Kínai Népköztársaság ez el- (A vezércikk folytatása) keztében. Tajvan és a csang- rútságát jól kifejezik azok a kajsekista kézben lévő párt-­delegációk, amelyek az elmúlt menti szigetek az amerikai esztendők során Kínában jár­­imperializmus veszedelmes tak. Az egyre szélesebb körre provokációs központjait jelen- kiterjedő gazdasági és kultu­­rik. Világos, hogy mindaddig ralis együttműködés ered­nem lehet igazi nyugalmi ál­­menyeként magyar tudósok, lapátról beszélni a Távol-Ke- művészek, írók, gazdasági létén, amíg a kínai nép jogos szakemberek és sportemberek tulajdonát jelentő szigetek a keresték föl a Kínai Népköz­­csangkajsekista árulók kezén társaságot és hozzánk is nagy­­vannak. számban látogattak el a kínai A kínai népinek a belpoliti- kulturális és gazdasági élet kában, a gazdasági ép­teiban képviselői, és a nemzetközi politikában A kínai nép fejlődésének elért nagy sikerei egyben a fontos szakaszához érkezett ez szoros barátság és nemzetközi év szeptember 20-án, amikor szolidaritás sikerei is. A Szov­­az Országos Kínai Népképvi­­selunió kezdettől fogva jelen- Keleti Gyűlés elfogadta a kínai fős támogatásban részesítette Népköztársaság Alkotmányát, a kínai népet új országának Az új alkotmány igazi népi felépítésében. A szocializmus alkotmány. Mindegyik cikke­­útján haladó európai népek lye megfelel a nép érdekeinek, szemében Kína­ ma már nem megtestesíti a jobb életre irá­­a távoli, egzotikus ország, ameg nyúló évszázados törekvéseit,­lyet csak színes útleírások legforróbb vágyait és régi re­­alapján ismernek, hanem fest­­ményeit. Az alkotmány kite­­vé lép, amelynek küldöttei jezi azokat a hatalmas válto­­ittjánnak országunkban és másokat, amelyek Kínában az amelyhez mi is elküldjük kép- utóbbi öt év során végbemen­­viselőinket. A kínai és a ma­­tek. E változások abban mag­­gyar nép egyre mélyülő­en- láthatók össze, hogy Kína ma már nem a külföldi imperia- nemzetközi helyzet egyik leg­­lista uralom alatt lévő gyár- döntőbb tényezője és a béke mati ország, hanem valóban egyik legerősebb támasza. A független állam, az ország fe- kínai népét a Szovjetunió év­­számok­ a feudalizmus hosszú tizedes tapasztalatai segítik a uralmával, megvalósult a belső szocializmus építésében, de béke, megszűnt a nép jogrész- ezen túlmenően is állandó gaz­­tottsága, megkezdődött a szó­­dasági és technikai segítség­­cialista építés. Az egész világ­ben részesül a szovjet nép re­­demokratikus közvéleménye, a szerói. Példa erre többs ke­­a Szovjetunió és a népi demo-­zett a Csang-Csung vasútról, kratikus országok népeivel Dal­ijról és a szovjet kölcsön­­együtt, lelkesen üdvözölte a ről szóló szerződés. A szovjet­­kínai népet az új alkotmány kínai barátsági egyezmény­e elfogadása alkalmából, leghatalmasabb stabilizáló té­ Most, az évforduló napján nyerő a Távol-Keleten és arra a világ népei szeretettel jár- figyelmezteti az agresszió hí­­dulnak­ a kínai nép felé, meg­­veti, a Tanaka-terv modern hajtják az elismerés zászlaját változatának hirdetőit, hogy a hősök előtt, akik évtizedes világuralmi törekvéseik a két kemény és megalkuvás nélküli nép legyőzhetetlen erejébe ül­­harc árán, életük kockáztató­ köznek, sóval és vérük hullásával te- A Kínai Népköztársaság ke­­remtették meg a kínai nép kiállásának ötödik évforduló­­szabad, demokratikus ország­ján a magyar nép meleg sze­­lgát. Ma már nyugaton is a vetettel és mély rokonszanvvel feledés pora borult az utóbbi köszönti a csak földrajzilag évek ama vitájára, hogy nagy­ távoli, de célokban, törekvő­­hatalom-e a Kínai Népköztár­­sekben, érzelmekben és gon­­daság. A kérdés véglegesen el­­dolatokban oly közeli kínai dőlt s ezzel a béke ügye ha­ népet, további győzelmeket bi­­zalmas győzelmet aratott. A ván a belső építés nagy mun- Szovjetunió és a Kínai Nép- Scájában, a béke védelmének köztársaság népeinek szilárd, és a biztonság megszilárdító­­megbonthatatlan barátsága a sónak nagy feladatában. S fejertnizes múlt öt évben megmutatta az egész világnak nagy életerejét és hatalmát. Az országon be­lül megszilárdult a munkás­­osztály­ vezette népi demokra­tikus diktatúra rendszere. Megszilárdult a munkásosz­tály és a parasztság szövetsé­ge is és ez az állam megin­gathatatlan politikai alapja és a kínai nép minden győzelmé­nek forrása. A kínai nép ösz­­szes demokratikus és hazafias erői egyre szorosabban zárkóz­nak fel a népi demokratikus egységfront zászlaja alatt. A kínai nép történelmi je­lentőségű győzelmet aratott az új élet építésében. Nagyon rövid idő alatt helyreállította az ország gazdaságát, amelyet tönkretett a hosszú háború, a külföldi imperialisták és re­akciós kuomintangista laká­saik uralma. A népi demokra­tikus államhatalom végrehaj­totta a nagy iparvállalatok, a szállító és közlekedési válla­latok és a bankok szocialista államosítását, létrehozta a szo­cialista állam tulajdonában levő gazdasági szektort, amelyre a szocializmus alap­jainak lerakásában támasz­kodhat. (Hruscsov beszédének to­vábbi része lapzártáig nem érkezett meg.) A külföldi küldöttségek vezetői a testvérnépek üdvözletét tolmácsolják N. Sz. Hruscsov beszéde után a testvérnépek forró üdvözle­tét tolmácsolta a nagy Kína népeknek Boleslaw Bicrut, a Lengyel Népköztársaság, Kim­ ír Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Gheorghe Apostol, a Román Népköztársaság, Szambu, a Mongol Népköztársaság, Vac­­lav Kopscky, a Csehszlovák Köztársaság, Hegedűs Andr­is, a Magyar Népköztársaság, l Lo­­th­ar Bolz, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Damjanov, a Bolgár Népköztársaság, Hoang Minh Ztam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Behar Stylla, az Albán Nép­­köztársaság kormányküldött­ségének vezetője. Az elnöklő Liu Sao-csi ez­után, berekesztve a Kínai Nép­köztársaság kikiáltása 5. év­fordulójának szentelt ünnepi ülést, köszönetet mondott a szónokoknak forró üdvözlő szavaikért. Liu Sao-csi azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a Kínai Népköztársaság a jö­vőben még nagyobb győzelme­ket ér el. A küldöttek, a vendégek, az ünnepség összes részvevői fel­álltak és hosszantartó lelkese­déssel éltették a Kínai Nép­­köztársaság öt év alatt elért sikereit, a Kínai Kommunista Párt, a kínai állam vezetőit és Mao Ce-tungot, a nép ve­zérét. Ünnepélyesen és magaszto­san felhangzik a teremben a »Mosz­kva—Pekingi dalnak, a kínai és a szovjet nép barát­sága dalának muzsikája. Mao Ce-tang fogadta a szovjet kormányküldöttséget Pekingből jelenti az Új Kína: Mao Ce-tang, a Kínai Népköz­­társaság elnöke, csütörtökön délután fogadta a Kínai Nép­­köztársaság megalapításának 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeikre Kíná­ba érkezett szovjet kormány­­küldöttséget. A fogadáson megjelent ven­dégek a következők voltak: N. Sz. Hruscsov, a küldött­ség vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja; N. A. Bulganyin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának első elnök­­helyettese; A. I. Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnökhelyettese; N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szak­szervezetei Központi Tanácsá­nak elnöke; G. F. Alekszand­­rov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere; D. T. Sepilov, a Pravda főszerkesz­tője; J. A. Furceva, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Moszkva városi bizottságának titkára; J. Sz. Naszriddínova, az Üzbég SZSZK építőanyag­ipari minisztere; P. F. Jugy­in, a Szovjetunió pekingi nagykö­vete és V. P. Sztyepanov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja központi bizottságainak osztályvezetője. Kínai részről a fogadáson megjelent Csu Te, Liu Sao­­csi, Csou En-laj, Csen Jun, Tung Pi-vu, Lin Po-csü, Peng Tö-huaj, Peng­ Csen, Teng Hsziao-ping, Teng Cu-huj és Li Fu-csun. Fogadás Pek­ingben a népi demokratikus kormányküldöttségek tiszteletére Pekingből jelenti az Új Kí­na. A kínai nemzeti ünnep alkalmából, Pekingben tartóz­kodó népi demokratikus kor­mányküldöttségek tiszteletére szerda este fogadást rendez­tek. A fogadáson jelen volt a Román, a Mongol, a Magyar, a Bolgár, az Albán Népköztár­saság, a Csehszlovák Köztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. Jelen voltak még a kínai kormányzat vezető képviselői, valamint a Kínában működő különböző diplomáciai misz­­sziók tagjai. Cseu En-laj fogadást adott a külföldi társadalmi és kultúrküldöttségek tiszteletére Pekingből jelenti a TASZSZ. Csou En-laj fogadást adott a Pekingbe érkezett kül­földi társadalmi és kultúrkül­döttségek tiszteletére. Kínai részről a fogadáson jelen voltak: Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csu Te, a Kínai Népköztársa­ság alelnöke, Liu Sao-csi, az Országos Népi Gyűjtő elnök­ségének elnöke, valamint Szung Csing-ling, Csen Su­­tung, Liu Ning-ji, Hszü Kang­­ping, valamint kínai társadal­mi és kulturális szervezetek vezetői. A fogadás meleg baráti lég­körben folyt le. Mao Ce-tung elnök szívélye­sen üdvözölte a Kínába érke­zett vendégeket. Péntek, 1954. október 1 Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmáb­ól MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója al­kalmából forró üdvözletemet küldöm Önnek, Elnök Elvtárs és önön keresztül a nagy kínai népnek és kormányának. A kínai nép az elmúlt öt év során az ön iránymutatását követve, hatalmas sikereket ért el a népi demokratikus rend­szer megszilárdítása terén, az ország építésében és a világ­­béke oltalmazásában. Mindezek a sikerek nemcsak a magyar népet lelkesítik, de nagy mértékben erősítik a béke és a de­mokrácia Szovjetunió vezette táborát. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek nagy feladatai megvalósításához. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Peking Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy a Kínai Népköztársa­ság nagy nemzeti ünnepe, fennállásának ötödik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Kor­mánya és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldjem a nagy kínai népnek, a Kínai Népköztársaság Kor­mányának és személy szerint Önnek, Elnök Elvtárs. Szilárd meggyőződésem, hogy a kínai és a magyar nép közötti törhetetlen barátság jelentős hozzájárulás a két ország felvirágzásához. A kínai népnek további ragyogó eredménye­ket kívánok országa építésében, a világbékéért és a nemzet­közi feszültség enyhítéséért folytatott harcában, amellyel te­vékenyen hozzájárul a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor sikereihez. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Huszonöt tagú japán parlamenti küldöttség érkezett Pekingbe Pekingből jelenti az Új Kí­na. A Kínai Népi Külügyi In­tézet meghívására 25 tagú ja­pán parlamenti küldöttség ér­kezett szerdáin reggel Peking­­be, hogy látogatást tegyen Kí­nában. A küldöttség hét japán párt parlamenti képviselőiből áll. A japán parlamenti küldött­ség szerdán délután sajtó­értekezletet tartott Pekingiben. Közösen kibocsátott nyilatko­zatukban a többi között hang­súlyozzák: »Az az egyöntetű nézetünk, hogy Ázsia egyetlen családot alk­ot, úgy véljük, hogy Kína ugyanezen a nézeten van. Mélységes tiszteletünket tol­mácsoljuk Önöknek, nemzeti ünnepük ötödik évfordulója alkalmából. Módfelett hálásak vagyunk az idén ősszel kapott meghívásért, ami alkalmat ad nekünk arra, hogy részt ve­gyünk e dicsőséges nemzeti ünnepen rendezendő ünnepsé­geken. Körülbelül egy hónapon át nagy ereimmel fogjuk meg­látogatni hazájuk különböző helyeit. Szeretnék felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy baráti viszonyt teremtsünk és fej­lesszünk ki a két ország kö­zött s minden tőlünk telhetőt megtegyünk: Ázsia és a világ békéjének oltalmazásáért.« H­árom csangkajsekig fa rs a kínai teng A fucsieni arcvonalról je­lenti az Új Kína. Az áruló Csang Kaj-se­c-klikk repülő­gépei által a szeptember 27-éve­ végződött három nap alatt végrehajtott támadások során három ember életét vesztette, kettő megsebesült, ugyanakkor pedig hat halász­ pülőgépet találatok értek ér part fölött­ ­hajó elsüllyedt a fucsieni ten­gerpart mentén. A népi felszabadító hadse­reg légelhárító egységei a tá­madó repülőgépek közül hár­mat eltaláltak és megrongál­tak. A támadott helyek között van Amoj, Fucsou, Senhu és Cungvu. A moszkvai Pantheon terveinek megvitatása Szeptember 28-án Moszkvá­ban, az Építészek Házában megvitatták a Pantheon ter­veit. A Pantheon a szovjet­ország nagyjainak örök em­léke lesz majd. A Pamptheont Moszkvában építik fel, hogy megörökítse Leninnek és Sztálinnak, a két nagy vezér­nek, valamint a kommunista párt és a szovjet állam azon kiváló személyiségeinek emlé­két, akiket a Vörös téren, a Kreml falánál temettek el. A Pantheon nyílt tervpályá­zatát az idén nyáron hirdet­ték meg. Tíz igen ismert szovjet építészt — Iván Zsol­­tovszkijt, Lev Rudnyovot, Ar­­kagyij Mordvinovot, Alek­­szandr Vlaszovot, Borisz Me­­zencevet és másokat — meg­bízták az előzetes tervek el­készítésével. Az említett építészeti Pan­theon-terveinek kiállítása és a tervek megvitatása nagy ér­deklődést kel­tett. Megindul a Moszkva, Varsó és Berlin közötti közvetlen vasúti forgalom Október 3-án megindul a közvetlen — átszálás n­élküli — vasúti forgalom Moszkva, Varsó és Berlin között. Ezen a napon a szovjet fővárosból elindul a több személykocsiból álló első közvetlen vonatsze­relvény Varsóig­ és Berlinig. Ugyanakkor Varsóból, illetve Berliniből egy másik szerel­vény indul útnak. Tekintettel arra, hogy kül­földön a vasúti pálya keske­nyebb, mint a Szovjetunióban, a nemzetközi vonalakon köz­lekedő kocsikat a határállo­máson megfelelő sínszéles­­ségű alvázra szerelik át. Ez a művelet nem tart tovább egy óránál. A Szovjetuniót ez idő szerint közvetlen forgalom köti össze Kínával, a Mongol Népköz­társasággal, Bulgáriával, Ro­mániával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és Finn­országgal. OKTÓBER 1-ÉN MEGNYÍLIK AZ ANNA ESPRESSO SZALONJA (Váci­ út 7.) ZENE, TÁNC, MŰSOR Elsőrendű italok Zene: ORLAY - SZEGŐ Közreműködik: JÁNOSSI JUDIT NYITVA REGGEL 5 ÓRÁIG MINDEN NAP 5 ÓRAI TEA

Next