Magyar Nemzet, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

2 ­ Az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó európai értekezlet november 80-i ülése Az Egyesült Államok, F­ranciaország és Anglia kormányának válasza a szovjet kormány október 23-i és november 13-i jegyzékére Tito köztársasági elnök elindult indiai és burmai útjára Moszkvából jelenti a TASZSZ: November 30-án, az európai béke és biztonság biztosításá­val foglalkozó európai értekez­let második ülésén J. Cyran­­kiewicz, a Lengyel Népköz­­társaság kormányküldöttségé­nek vezetője elnökölt. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az Egyesült Államok, Francia­­ország és Anglia moszkvai nagykövetsége november 29-én postán megküldte a Szovjet­unió külügymini­sztériumának az említett országok kormá­nyainak válaszjegyzékeit a szovjet kormány ez év októ­ber 23-i és november 13-i jegy­zékére. Ezekben az azonos tart­akitv jegyzékekben az Amerikai Egyesült Államok, Franciaor­szág és Anglia kormánya ki­jelenti, eltökélte, hogy­­mi­­nél előbb érvénybe lépteti a párizsi egyezményeket”. Az Egyesült Államok kor­mánya, továbbá Franciaország és Anglia kormánya hangoz­tatja, hogy azt kívánja, told­­ják meg a vitás kérdéseiket az összes részt vevők lényeges ér­dekeit kölcsönösen tiszteletben Elsőnek Viliam Siroky, a csehszlovák küldöttség vezető­je szólalt fel. Viliam Siro­ky beszédének befejezése után Otto Grotewohl miniszterel­nök, a Német Demo­kratilkus Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra­ tartó szellemben lebonyolított tárgyalások útján.­ Ugyanak­kor azonban kijelentik, hogy véleményük szerint most nincs meg a »szükséges alap sem a Németország, illetőleg Auszt­ria, sem pedig az európai biz­tonság többi oldalára vonat­kozó sikeres tanácskozásra.** A válaszjegyzékek befejezé­sül rámutatnak, hogy az emlí­tett három hatalom kormánya lehetségesnek tartja, hogy az ilyen alap megteremtése után megtartsák a négy külügymi­niszter tanácskozását,­­amint kitűnik, hogy reális perspek­tíva nyílik megoldásokra, to­vábbá akkor, ha a megfelelő országok már ratifikálták a pá­rizsi egyezményeket.* Ami az európai országoknak kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésében foly­­ta­tandó tanácskozását illeti, a A belgrádi rádió jelentése szerint Joszip Broz Tito jugo­szláv köztársasági elnök hét­főn este elindult indiai és burmai útjára. Tito elnök kí­séretének tagjai a következők: Alekszandar Rankovics, a szó­Washingtonból jelenti az MTI. John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügymi­nisztere hétfőn Chicagóban az amerikai fanmerifiak szövet­ségének gyűlésén hosszabb külpolitikai vonatkozású be­szédet mondott. Dulles beszé­dében négy kérdéssel foglal­kozott: kifejtette az amerikai kormány álláspontját a tár­gyalások kérdéséről, érintette a békés együttélés problémá­ját, az ázsiai helyzetről be­szélt, majd végül az eddigiek­nél is agresszívebben megis­mételte az Egyesült Államok úgynevezett felszabadítási po­litikáját. A tárgyalásokról szólva a külügyminiszter feltételként jelölte meg a megegyezés el­érését az osztrák államszerző­dés kérdésében és ismételte­n hangsúlyozta, hogy Németor­szág újraegyesítéséről­­csak a londoni és a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása után kész tárgyalni­. Dulles teljesen fi­gyelmen kívül hagyta, hogy a Németország egyesítéséről vétségi végrehajtó tanács al­­el­nöke, Kocsa Popovics kül­ügyi államtitkár, Jovan Ve­­szelinov, a szerb végrehajtó tanács elnöke és Ivan Kraja­­csics, a horvát végrehajtó ta­nács elnöke és mások­ folytatandó tárgyalásoknak és az osztrák államszerződés lét­rehozásának éppen a londoni és párizsi megállapodások áll­ják útját. A State Departement veze­tője a békés egymás mellett élés amerikai felfogását úgy fejezte ki, hogy ez »számunk­­ra azt jelenti, hogy eltűrjük a miénktől eltérő véleménye­ket**. Dulles a­­békés egymás mellett élést** úgy képzeli el, hogy az Egyesült Államok folytatja katonai előkészületeit azzal az ürüggyel, hogy ezzel­­a háború elriasztását szol­gálja**. Az ázsiai helyzetről szólva mindenekelőtt rágalmakkal il­lette a Kínai Népköztársasá­got, azt állítva, hogy az »meg­­szegi a koreai fegyverszüneti egyezményt**. Dulles panasz­kodott amiatt, hogy az utóbbi időben az ázsiai földrészen az amerikai politika számára kedvezőtlen események történ­nek.­­Vietnamban most külö­nösen kényes a helyzet — han­goztatta i­s Észak-Afrikában U Au burmai miniszterelnök és kísérete Kantonba érkezett Kantonból jelenti az Új Kí­na. U Nu, a Burmai Unió mi­niszterelnöke és kísérete ked­den délelőtt 10 óra 40 perckor Peking felé utaztában Kan­tonba érkezett. A repülőtéren Van Ping-nan, a Kínai Nép­­köztársaság külügyminisztériu­ma elnöki osztályának vezető­je fogadta. Megjelentek foga­dására a tartományi kormány vezető funkcionáriusai és Kan­ton közéletének más kiemel­kedő személyiségei is. A miniszterelnök a délutánt a város nevezetességeinek megtekintésével töltötte, este pedig részt vett a tiszteletére rendezett fogadáson. Dulles chicagói beszéde Magyar Nemű Siroky és Grotewohl szólalt fel a moszkvai értekezlet keddi ü­lésén A külpolitikai helyzet - ___________­­ "] Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó ■* " moszkvai értekezlet tanácskozása áll a nemzetközi köz­vélemény érdeklődésének középpontjában. Az érintett or­szágok népei és a nemzetközi sajtókörök nagy figyelemmel fogadták Molotov nyilatkozatát, s az abban foglalt rendkívül fontos megállapításokat. A hétfői napon hangzott el Cyran­­kiewicz lengyel miniszterelnök nyilatkozata is, amely min­denekelőtt a német militarizmustól annyit szenvedett len­gyel nép véleményét, békeakaratát tükrözte. A moszkvai ér­tekezlettel egyébként lapunk más helyén még behatóan fog­lalkozunk.­­ A német sajtó — a moszkvai értekezlet mellett — ve­­zető helyen foglalkozik a Hessenben és Bajorországban vasárnap megtartott tartománygyűlési választások eredmé­nyével. A Neues Deutschland, Németország Szocialista Egy­ségpártjának központi lapja kiemeli, hogy a Keresztény De­mokrata Unió és a fasiszta Német Párt súlyos szavazatveszte­ségével szemben azok a pártok, amelyek állandóan, vagy legalábbis a választási kampány során elítélték a párizsi újra­­felfegyverzési szerződéseket, a Saaar-vidékkel kapcsolatos megállapodást és Nyugat-Németország megszállásának fenn­tartását, s ugyanakkor a békés tárgyalások mellett foglaltak állást, szavazatszaporulatot értek el. A lap hozzáfűzi,­­hogy az újrafelfegyverzési politika november 28-án szenvedett ve­resége világosan mutatja: Nyugat-Németország lakossága a bonni kormány politikájának lényeges megváltoztatását kö­veteli.A nyugateurópai lapok hasonlóképpen értékelik a nyugat­­németországi választások eredményét. A Le Monde hang­súlyozza, hogy a német választók a kaszárnyák ellen sza­vaztak. A Svenska Dagbladet hangsúlyozza, hogy az ered­mény a Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben mu­tatkozó ellenállás növekedését bizonyítja. A V. S. News and World Report bonni tudósítójának cikke szintén kénytelen beismerni Adenauer kancellár Nyu­gat-Németország felfegyverzésére és Németország szétszakí­tására irányuló politikájának népszerűtlenségét. A tudósító megjegyzi, hogy ma már igen sok német egész más szemmel nézi Adenauer amerikabarát politikáját**. A cikkíró ezután részletesen elemzi a bonni politikai helyzetet és több veze­tő nyugatnémet politikus , megnyilatkozását, köztük három volt kancellár állásfoglalását. Befejezésül arra a következtetésre jut: »A nyugatnémet lakosság körében tapasztalható nyug­talanság jelei arra késztették a bonni amerikai politikusokat, hogy figyelmesen tanulmányozzák a volt német kancellárok álláspontját.* (Az ő nézetük ugyanis a legk­evésbb­ sem felel meg Adenauer jelenlegi politikájának.) A Fi­gyelem­remél­t­ó Oberlander bonni áttelepítésügyi mi-m­­­niszter legutóbbi nyilatkozata. A miniszter nyugatber­lini sajtóértekezletén azt a nézetét fejezte ki, hogy Nyugat- Németországnak a párizsi szerződések ratifikálása után dip­lomáciai kapcsolatra kell lépnie a Szovjetunióval és diplomá­ciai képviseletet kell létesítenie Moszkvában. Strachey, volt angol munkáspárti hadügyminiszter vá­lasztókerületében a leghatározottabban síkraszállott a nyu­gatnémet felfegyverzés ellen, kijelentve: »Ha Anglia és a többi nyugati hatalom nem köt rövidesen valami gyakorlati megegyezést a Szovjetunióval, akkor a felfegyverzett Nyugat- Németország lesz ismét az első­­kalkas a szemétdombon. Fáj­dalom, hogy teljesen esztelen és felesleges sürgősséggel eről­tetni Nyuga­t-Németország felfegyverzését. E magatartás a Szovjetunió iránti vak gyűlöletet árulja el. Churchill, a t­oryk és a jobbszárny türelmetlenül sürgetik a németek felfegyver­zését, amire nyilván a Szovjetunió iránti gyűlölet hajszolja ő­ket.­ Az angol békebizottság nyilatkozatban ítélte el Churchill woodfordi beszédét. Az angolok milliói — hangzik a nyilat­kozat —, akik aggódnak a Nyugat-Németország felfegyverzé­séről szóló londoni és párizsi egyezmények miatt, úgy vélik: Churchill nyilatkozata fokozza annak veszélyét, hogy a náci tábornokok felfegyverzése mindnyájunkat háborúba sodor. Az angol békebizottságnak mindig az volt a véleménye, hogy mindkét fél legjobb akarata mellett a négy nagyhatalom meg­egyezhet a német kérdésben. Ez igaz most is, de az idő nem vár. A nyilatkozat felszólítja az egész angol népet, egyesül­jön és határozottan harcoljon, hogy elháríthassa az új háború veszélyét. A francia közvélemény mély nyugtalansággal értesült Churchill kijelentéseiről. Az angol miniszterelnök beismeré­sei különös értetlenséget és fejvesztettséget okoztak azoknál a politikai szemleíróknál, akik támogatják Nyugat-Német­ország felfegyverzéseit. A Figaró­t különösképpen az a kér­dés nyugtalanítja, amilyen mértékben nehezíti meg Chur­chill nyilatkozata a párizsi egyezmények ratifikálásán. K­ánoni hatalom kormányai a jegyzékben hangoztatják, hogy véleményük szerint lehetséges­­az európai és egyéb érdekelt hatalmaik szélesebb körű ta­nácskozása* is. De ebben az esetben is azzal a fenntartás­sal élnek, hogy az ilyen tanács­kozás csak a négy külügymi­niszter tanácskozása után és csak akkor tartható meg, ha­­hasznosnak bizonyul**. Egyes nyugateurópai országok kormányának válasza a Szovjetunió november 18-i jegyzékére Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma november 29-én, a megfelelő moszkvai nagykö­vetségektől és követségektől megkapta Dánia, Norvégia és Belgium kormányainak vá­laszjegyzékét a Szovjetunió kormányának ez év november 13-i jegyzékére. Az említett kormányok ezekben a jegyzékekben eluta­sítják a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy tartsa­nak összeurópai tanácskozást az európai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtésének kérdésében. Azt, hogy nem vesznek részt a tanácskozáson, ugyanazokkal az érvekkel in­dokolják, amelyek az Egyesült Államok, Anglia és Francia­­ország kormányának jegyzé­kében már szerepeltek. Olaszország, Izland, Török­ország és Luxemburg kormá­nyának azonos tartalmú jegy­zékeit ugyanazon a napon át­adták a Szovjetunió ez orszá­gokban működő diplomáciai képviseleteinek. Molotov az atom­kérdésről emlékiratot nyújtott át a moszkvai amerikai ügyvivőnek Moszkvából jelenti a TASZSZ. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere november 29-én fogadta W. N. Walm­­sleyt, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét, akinek átnyújtotta a szovjet kormány emlékiratát. A diplomáciai okmány az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdésével foglalkozik. A szovjet kormány emlék­irata válasz az Egyesült Álla­mok kormányának arra a me­morandumára, amelyet Dulles, az Egyesült Államok külügy­minisztere nyújtott át 1954. november 3-án Washington­ban G. N. Zarubinnak, a Szovjetunió nagykövetének. Ho Si Minh találkozója U Nu burmai miniszterelnökkel Hanoiból jelenti az Új Kína: V Nu, Burma miniszterelnöke feleségével együtt Kína felé utaztában hétfő délben Hanoi­ba, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosába érke­zett. A hanoi repülőtéren Fam Van Dong külügyminiszter, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökhelyet­­tese üdvözölte U Nu burmai miniszterelnököt és kíséretét. Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­ke hétfő este díszvacsorát adott U Nu miniszterelnök és felesége tiszteletére, amelyen megjelentek a burmai küldött­ség tagjai, valamint Burma pekingi nagykövete. A díszvacsorát megelőzően megbeszélés folyt le Ho Si Minh elnök és U Nu burmai miniszterelnök között, amely­nek végeztével a következő közös nyilatkozatot adták ki:­­Ho Si Minh elnök és U Nu, a Burmai Unió miniszterelnö­ke hétfőn megbeszélést folyta­tott a Vietnamot és Burmát közösen érintő kérdésekről. Az elnök és a miniszterelnök nagy figyelemmel kíséri az indo­kínai béke megszilárdításával kapcsolatos kérdéseket. Az in­dokínai béke megszilárdítása lehetővé tenné az indokínai országok számára, hogy min­den külső beavatkozás nélkül függetlenségben és jólétben éljenek és hozzájáruljanak Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjének megőrzéséhez. Az elnök és a miniszterelnök hangoztatták a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya és a Burmai Unió kor­mánya felfogásának teljes azo­nosságát annak az öt alapelv­nek a tekintetében, amelyet a kínai-indiai és a kínai-burmai közös nyilatkozat szögez le és kinyilvánították azt a vélemé­nyüket, hogy ugyanezeket az alapelveket kell alkalmazni Vietnam és Burma, valamint más országok kapcsolataiban is.­ U Nu, a Burmai Unió mi­niszterelnöke felesége kísére­tében kedd reggel 6.40 órakor repülőgépen tovább utazott Hanoiból Kínába. -Szerda, 1954. december 1. t is zavarok vannak. Bizonyos ázsiai nemzetek, amelyek nemrégiben szerezték meg függetlenségüket, segítségre szorulnak, de félnek elfogadni azt a nyugati országoktól, mert attól tartanak, hogy ez szá­mukra a gyarmatosítás feltá­masztását jelentené.** Prágából jelenti a CTK: A nemzetgyűlési választások központi választási bizottsága november 29-én a következő nyilatkozatot adta ki: A nemzetgyűlés küldöttei­nek megválasztása vasárnap, november 28-án az egész köz­társaságban megtörtént. A választásokat mindenütt a szavazók nagyfokú politikai tevékenysége jellemezte. A Nemzeti Frontban egyesült dolgozók ismét tanúságot tet­tek hazafias szellemükről, egységükről, valamint, a Cseh­szlovák Kommunista Pártba Londonból jelenti az MTI. Nyugati rádió- és hírügynök­ségi jelentések közül, hogy Erzsébet angol királynő ked­den trónbeszéddel nyitotta meg az angol parlament 4. ülésszakát. (Mint ismeretes, a kormány tagjai írják a beszéd szövegét a királynő számára, a beszéd pedig megadja a kor­mány programmját a követ­kező évre.) A királynő belpolitikai vo­natkozásban ismertette a kor­mány jövőbeni törvényhozási programmját, majd rátért az angol kormány külpolitikai vonalvezetésének ismerteté­sére. A külpolitikai kérdések kö­zött első helyen szerepelt az angol-amerikai viszony kérdé­se. A trónbeszéd különös nyo­­matékk­al foglalt állást a Nagy- Britannia és az Egyesült Ál­lamok közötti » baráti kapcso­latok fenntartása és megerő­sítése mellett«. A párizsi és londoni egyez­ményekkel kapcsolatos angol Berlinből jelenti az MTI. A bonni parlamentben az állan­dó bizottság döntése értelmé­ben december 14-én és 15-án kerül sor a párizsi szerződések Párizsból jeleníti az MTI. A francia nemzetgyűlés hétfői ülésén megkezdte a­na­k a tör­vényjavaslatnak a vitáját, amely megváltoztatja a negye­dik köztársaságinak a második világháború befejeztével élet­be léptetett alkotmányjogi elő­írásait. Mendes-France minisz­terelnök már beiktatási beszé­dében meghirdette egyes fon­tos alkotmányjogi szabályok módosításának »elkerül­hetet­­len vonatát«. A nemzetgyűlés reakciós többsége a hétfői ülésen elv­ben már­ hozzájárult az alkot­mányos előírások módosításá­hoz a következő pontokban: 1. az ostromállapot kihirde­tése ezentúl nem a nemzet­­gyűlés döntése alapján törté­nik, hanem a mindenkori kor­mányzat illetékessége alá tar­tozik; 2. a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a köztársasá­g BBC szöuli jelentést kö­zöl arról, hogy hétfőn vereke­désre került sor a délkoreai nemzetgyűlésben azon tör­vényjavaslat folytatólagos tár­gyalásán, amely lehetővé teszi Li Szín Mannak, hogy har­madízben is vállaljon jelölt­séget az államelnöki tisztség betöltésére irányuló választá­sokon. Szombaton egy szava­zat hiányzott a törvényjavas­lat elfogadásához szükséges többséghez és a kormány ki­jelentette, hogy tekintet nél­kül az ellenzék magatartásá­ra, minden körülmények kö­zött ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetgyűlés a javaslatot elfogadja. Hétfőn a verekedés akkor vette kezdetét, amidőn a kormány részéről bejelen­tették, hogy egy »független« képviselő szavazata eldöntötte a többséget és ily m­ódon a kormány a törvényjavaslatot elfogadottnak tekinti. Az el-A beszéd befejező része fel­idézte a hírhedt »felszabadí­­tási politikát**, nyíltan hozzá­téve, hogy az Egyesült Álla­mok »kívülről állandóan kü­lönféle módokon támogatja** a népi demokratikus országok­ban a felforgató és diverziós tevékenységet, és a Nemzeti Front kormá­nyába vetett bizalmukról. Az ország 368 választókerü­letének választási bizottságai­tól a központi bizottsághoz beérkezett előzetes jelentések szerint 8.708.102 szavazatot ad­tak le, ami a választójogosul­tak 99,1 százalékának felel meg. Az érvényes szavazatok száma 8.673.616, érvénytelen volt tehát 34.486 szavazat. A Nemzeti Front jelöltjei 8.482.894 szavazatot kaptak, vagyis az érvényes szavazatok 97,8 százalékát, 2,2 százalék szavazott a Nemzeti Front jelöltjei ellen. politikát így foglalta össze a királynő: »A kormány igyek­szik majd minél hamarabb életibeléptetni a londoni és pá­rizsi egyezményeket.* A to­vábbiakban a nyugati tömb­nek az erőhelyzet alapján meg­valósítandó egységét nevezte annak az alapnak,­­amelyen megtalálható a Szovjetunióval való megegyezés*. A királynő ezután futólag megjegyezte, hogy kormánya »a legtelje­sebb mértékben támogatni fogja az ENSZ tevékenysé­gét*, sietett azonban hozzá­fűzni, hogy­­ugyanakkor pe­dig tevékenyen hozzájárul majd az atlanti szövetség meg­szilárdításához, mert azt lét­­fontosságúnak tekinti a béke fenntartása szempontjából­. A királynő végül rátért a délike­­letázsiai térség problémáira, azt állítva, hogy az angol kor­mány törekedni fog­­a bizton­ság és jólét« megteremtésére Délkelet-Ázsiában és az indo­kínai fegyverszüneti egyezmén­­­­ény tisztelet­ben tartásának biztosítására,a ratifikáláséról szóló törvény­­java­slat megvitatására. A ra­tifikációs vita gyors kitűzése Adenauer személyes közbenjá­ráséra történt. A­ tanács elnökségi tagjainak megválasztása a jövőben nem a pártok és párntcsoportok ere­jének arányában történik, ami gyakorlatilag a kommunista képviselők kizárására vagy az elnökségben való képviseletük számszerű csökkentésére irá­nyul; 3. a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának egybehívása a jövőben csak a nemzetgyűlési képviselők egyszerű többségé­nek együttes kérelmére tör­ténhet, nem pedig a képviselők egyhar­madáinak kérelmére, mint eddig; 4. a parlament két háza tag­jainak mentelmi joga csak ad­dig marad érvényben, amíg a parlament ülésezik; 5. a kormányalnök és a kor­mány beiktatásához a jövőben elegendő lesz a viszonylagos többség, az eddig megkövetelt abszolút többséggel szemben. I­lenzéki képviselők tiltakozásuk­­ jeléül elhagyták az üléstermet, amidőn a nemzetgyűlés el­nöke az ülésterembe hívta a fegyveres teremőröket a rend helyreállítására. A Magyar Nemzet­­re előfizethet minden postai kézbesítőnél, hírlap kihord­ónál és a postahivatalokban A csehszlovák Nemzeti Front jelöltjei szerezték meg a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 97,8 százalékát Erzsébet aniol királynő trónbeszéd­s­el nyitotta meg az angol parlament ülésszakát A bonni parlament december 14-én megkezdi a párizsi szerződések ratifikációs vitáját A francia nemzetgyűlés reakciós többsége módosítani akarja az alkotmányt Li Szín Mán puccsszerűen elfogadtatta a nemzetgyűlésben az örökös államelnök­ tisztéről szóló törvényjavaslatot

Next